udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
829
találat
lapozás: 1-30 ... 691-720 | 721-750 | 751-780 ... 811-829
Névmutató:
Sógor Csaba
2015. július 9.
Tőkés László korruptmentes RMDSZ-t akar
Az RMDSZ-től elvárható, hogy egyértelműen és határozottan a korrupcióellenes küzdelem oldalán álljon – jelentette ki közleményében Tőkés László európai parlamenti képviselő.
„Más szóval ne csak az alaptalanul vagy méltatlanul meghurcolt RMDSZ-es közszereplőket védelmezze, hanem saját korruptjaitól is próbáljon megszabadulni. Már csak európai néppárti tagsága is erre kötelezné legnagyobb érdekszövetségünket” – fogalmaz az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Tőkés sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának legutóbbi ülésén – amely a romániai helyzetet tűzte napirendre –, Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő „az amúgy jogosan felvetett kisebbségi jogok fedezékéből szólva a korrupcióellenes harc jegyében folyó politikai leszámolásra helyezte a hangsúlyt ahelyett, hogy a nemzetiségre való tekintet nélküli, pártatlan eljárást sürgette volna”.
A közlemény rámutat: a román parlament nemcsak Victor Ponta kormányfőnek, hanem Borbély László RMDSZ-es képviselőnek is védelmet nyújtott az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) bűnvádi eljárásával szemben. „Amint az már annak idején is nyilvánvaló volt, a Kiss Sándor vezette bihari RMDSZ kétes gazdasági szerepet játszó nomenklatúra tagjai, nevezetesen Biró Rozália és Szabó Ödön is nem másért, mint a parlamenti mentelmi jog megszerzése céljából választatták meg magukat szenátornak, illetve képviselőnek” – olvasható továbbá Tőkés közleményében.
Emlékeztet: Kiss Sándor ellen júniusban többrendbeli pénzmosás, csúszópénz elfogadása, befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés miatt emelt vádat a DNA. „Erdélyi magyar közösségünk jól felfogott érdeke volna, hogy az RMDSZ elébe menjen a várható fejleményeknek, de legalábbis elhatárolódjon a feltételezhető vagy vélelmezhető – tényleges – korrupciós ügyektől” – írja Tőkés.
Az EP-képviselő szerint örvendetes, hogy „az igen gyakran kettős mércét alkalmazó” uniós intézmények ingerküszöbét is elérte végre a romániai korrupció. Emlékeztetett, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke határozottan felszólította Romániát, hogy az igazságszolgáltatás munkáját ne akadályozza – amint azt a román törvényhozás Victor Ponta miniszterelnök korrupciós ügyében teszi.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár) 2015. július 11.
Winkler és Sógor: a szívünket és az eszünket egyaránt használnunk kell a menekültkérdésben
A rosfői Országos Sportkomplexumban megrendezett EU Tábor szombati napján Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők Határeset: bevándorlás – gazdasági, emberjogi vagy politikai vita? címmel tartottak előadást.
„Nagyon sok típusú válság van jelenleg az Unióban, és nagyon sok kihívásra kell válaszolni, de ezen belül a bevándorlás és az elmúlt hónapokban észlelt menekülthullám kérdése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az Uniónak most szembe kell néznie. A bevándorlási kérdés vizsgálatakor határozott különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ez utóbbi egy állandó kihívást jelent az EU számára, hiszen migráció mindig is volt, van és lesz, addig, amíg gazdasági és életszínvonalbeli különbségek léteznek régiók, országok, kontinensek között” – fogalmazott Winkler Gyula.
Sógor Csaba a beszélgetés keretében arra mutatott rá, hogy jelenleg a vándorlás korát éljük, az elmúlt 50-60 évben olyan mértékű vándorlások voltak, amelyekre korábban nem volt példa a történelemben. „A Föld lakosságának 3,2 százaléka, azaz 232 millió ember indult el valamerre a világban, az Európai Unióba kb. 72 millió migráns érkezett. A világ migránsai közül a politikai menekültek száma kb. 60 millióra tehető, a félelmetes az, hogy a politikai menekültek fele még gyermekkorú” – ismertette az adatokat az EP-képviselő.
Sógor Csaba kitért arra, hogy történeti szempontból Európának is megvoltak azok a korszakai, amikor az európaiak is tömegesen hagyták el országaikat: 1846-1939 között az európai kontinensről 60 millió ember ment el az Amerikai Egyesült Államokba, ez a természetes szaporulat 10 százalékát jelentette, míg a második világháborútól számítva 1960-ig évente félmillió ember hagyta el Európát. „1960 és 1973 között, egészen az olajválságig fogadtuk a migránsokat, 1990-ben már két millió török vendégmunkás élt Németországban, azóta részben családegyesítés címén 5,5 millió személy érkezett még. A jelenlegi statisztikák szerint 2060-ig még 60 millió migráns fog érkezni Európába. Hogy ez valós veszély-e?” – tette fel a kérdést a képviselő, aki úgy véli, mindenképpen egy olyan biztonságpolitikai kérdés, amelyre, ha nem találunk megnyugtató megoldást, humánkatasztrófához vezethet.
Winkler Gyula megítélése szerint a menekülthullám, amellyel Európának szembe kell néznie, az észak-afrikai, illetve közel keleti országokban történő zavargások, polgárháborúk, belső viszonyok és államigazgatások összeomlásának tulajdonítható. „Amikor ezt a kérdést próbáljuk kezelni, a szívünket és eszünket egyformán használnunk kell. Nyilván, kellenek a szabályok, és szükséges mind egy tagállami, mind Európai Uniós viszonyulás a kérdéshez: egységes menekültügyi politikát kell kidolgozni, és a menekültek esetében arra kell gondolni elsősorban, hogy ők tulajdonképpen életüket akarják menteni, hiszen gyermekeik, családjaik megsemmisítésének veszélye elől menekülnek” – hangsúlyozta Winkler.
Sógor Csaba szerint a migrációs kérdések a nemzeti kisebbségek védelme szempontjából akár még előnyöket is hozhatnak, hiszen ha emberjogi vagy kisebbségjogi tekintetben nem sikerül biztosítani a nemzeti kisebbségek számára a jogérvényesítést, akkor biztonságpolitikai vonatkozásban több ország, köztük Románia, Görögország, Franciaország, Szlovákia is ráébredhet arra, hogy felelősséget kell vállalnia az őshonos kisebbségi közösségekért.
Sógor Csaba kiemelte: az EU megpróbálta a migrációs kérdést humanitárius szempontból kezelni, de a dublini rendelet egyelőre nem vezetett megoldásra, hiszen a migránsokat nem sikerült integrálni az európai társadalmakba. „25 millió muzulmán él az EU-ban, és nem zárható ki, hogy megpróbálják majd a saját képükre formálni azokat az országokat, ahol nagy számban élnek” – fogalmazott a képviselő. Szerinte az európai gondolatot a gazdasági válság után a migrációs válság is gyengítette, ezért ennek megoldása során Ázsia és Afrika bizonyos területeit segíteni kell abban, hogy biztonságosabbá váljanak, így kevesebben vállalkozzanak az elvándorlásra. „ Európának múltbeli hibái, az egykori gyarmatosítási törekvések miatt is felelősséggel kell ezt a kérdést kezelnie” – fogalmazott Sógor Csaba. (rmdsz tájékoztató)
itthon.transindex.ro2015. július 13.
A migrációról rendeztek pódiumbeszélgetést a marosfői EU- táborban
A migrációt nem lehet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni Európában, a jelenség immár biztonságpolitikai problémákat vet fel – állapították meg az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselői, Sógor Csaba és Winkler Gyula a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) marosfői EU- táborában szombaton.
A Határeset: bevándorlás – gazdasági, emberjogi vagy politikai vita? címmel megrendezett pódiumbeszélgetésről az RMDSZ szombati hírlevele közölt beszámolót.
Sógor Csaba előadásában kiemelte: az EU megpróbálta a migrációs kérdést humanitárius szempontból kezelni, de a dublini rendelet egyelőre nem vezetett megoldásra, hiszen a migránsokat nem sikerült integrálni az európai társadalmakba. "25 millió muzulmán él az EU-ban, és nem zárható ki, hogy megpróbálják majd a saját képükre formálni azokat az országokat, ahol nagy számban élnek" – fogalmazott az EP- képviselő. Úgy vélte, Ázsia és Afrika bizonyos területeit segíteni kell abban, hogy biztonságosabbá váljanak, és kevesebben vándoroljanak el. "Európának múltbeli hibái, az egykori gyarmatosítási törekvések miatt is felelősséggel kell ezt a kérdést kezelnie" – fogalmazott Sógor Csaba.
Elmondta: 1990-ben már kétmillió török vendégmunkás élt Németországban, azóta részben családegyesítés címén 5,5 millió személy érkezett még. A jelenlegi statisztikák szerint 2060-ig még 60 millió migráns fog érkezni Európába. Arra a kérdésre, hogy ez valós veszély jelent-e, az EP-képviselő úgy vélte: olyan biztonságpolitikai kérdésről van szó, amely megnyugtató megoldás híján humanitárius katasztrófához vezethet.
Winkler Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlási kérdés vizsgálatakor határozott különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ez utóbbi állandó kihívást jelent az EU számára, hiszen migráció mindig is volt, van és lesz addig, amíg gazdasági és életszínvonalbeli különbségek léteznek régiók, országok, kontinensek között – mutatott rá az RMDSZ EP-képviselője.
Megítélése szerint a menekülthullám, amellyel Európának most szembe kell néznie, az észak-afrikai, illetve közel-keleti országokban történő zavargásoknak, polgárháborúknak, belső viszonyoknak tulajdonítható. "Amikor ezt a kérdést próbáljuk kezelni, szívünket és eszünket egyformán használnunk kell. Nyilván kellenek a szabályok és szükséges mind egy tagállami, mind európai uniós viszonyulás a kérdéshez" – hangsúlyozta Winkler.
Népújság (Marosvásárhely)2015. július 13.
Biztonsági kérdés is
Kerekasztal a bevándorlásról
A migrációt nem lehet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni Európában, a jelenség immár biztonságpolitikai problémákat vet fel – állapították meg az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselői, Sógor Csaba és Winkler Gyula a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) marosfői EU-táborában szombaton.
Sógor Csaba előadásában kiemelte: az EU megpróbálta a migrációs kérdést humanitárius szempontból kezelni, de a dublini rendelet egyelőre nem vezetett megoldásra, hiszen a migránsokat nem sikerült integrálni az európai társadalmakba. 25 millió muzulmán él az EU-ban, és nem zárható ki, hogy megpróbálják majd a saját képükre formálni azokat az országokat, ahol nagy számban élnek. 1990-ben már kétmillió török vendégmunkás élt Németországban, azóta – részben családegyesítés címén – 5,5 millió személy érkezett még. A jelenlegi statisztikák szerint 2060-ig még 60 millió migráns várható Európába.
Winkler Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlási kérdés vizsgálatakor határozott különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között. Ez utóbbi állandó kihívást jelent az EU számára, hiszen migráció mindig is volt, van és lesz addig, amíg gazdasági és életszínvonalbeli különbségek léteznek régiók, országok, kontinensek között. Megítélése szerint a menekülthullám, amellyel Európának most szembe kell néznie, az észak-afrikai, illetve közel-keleti országokban történő zavargásoknak, polgárháborúknak, belső viszonyoknak tulajdonítható.
Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő MIÉRT 12. székelyföldi EU-tábora tegnap ért véget.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2015. szeptember 9.
Jobban figyeljenek a kisebbségvédelemre (Európai Parlament)
A csatlakozáskor vállalt koppenhágai kritériumok utólagos felülvizsgálatát és olyan ellenőrzési mechanizmus létrehozását javasolják az európai parlamenti képviselők, amely elősegítené az alapvető értékek tiszteletben tartását a tagállamokban. Az Európai Parlament tegnap szavazta meg Strasbourgban az alapvető jogok helyzetéről szóló jelentést, amely a Kisebbségi Munkacsoport és több nemzeti kisebbség képviselőjének módosító indítványai nyomán, az Európai Unió részéről nagyobb következetességet szorgalmaz a kisebbségek védelme terén is.
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint üdvözlendő, hogy minden európai parlamenti frakció egyetért azzal – és így a jelentésben is szerepel –, hogy el kell kerülni a kettős mérce alkalmazását és szükség van egy mechanizmusra, amely nyomon követi a kisebbségek jogainak érvényesülését. Az erdélyi képviselő a jelentésről szóló vitában elmondta: ma már minden frakciónak közös célja a nyelvhasználaton alapuló diszkrimináció elleni fellépés, a nyelvi sokszínűség útjában álló közigazgatási akadályok felszámolása is. Mindezt Sógor nagyon komoly előrelépésnek nevezte, hozzátette: a nemzeti kisebbségek képviselői évek, sőt, évtizedek óta szorgalmazzák, hogy az Európai Unió ebben a szellemiségben közelítse meg helyzetüket. „Mindnyájunknak arra kell tehát törekednünk, hogy az Európai Parlament állásfoglalása után a bizottság is tegye magáévá ezt a megközelítést, és kezdje el egy európai kisebbségvédelmi mechanizmus kialakítását és működtetését” – hangsúlyozta Sógor Csaba az EP-ben.
Az alapvető jogok helyzete az EU-ban (2013–2014) c. jelentés szorgalmazza egy olyan, hatékony mechanizmus létrehozását, amellyel mind a tagjelölt, mind pedig az uniós tagállamokban nyomon követhetők és biztosíthatók bármilyen kisebbség jogai. A dokumentum arra is emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a Szerződések őreként vállalt szerepe nem korlátozódik a jogszabályok tagállami átültetésének biztosítására, hanem a jogszabályok teljes körű és helyes alkalmazására is kiterjed, ezért a jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy a bizottság a hatáskör hiányára hivatkozik számos petícióra adott válaszában.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. szeptember 11.
Winkler Gyula: nincs 6351 olyan migráns, aki Romániába akarna jönni
Ha Románia alkalmas a menekültek befogadására, akkor alkalmasnak kell lennie a schengeni csatlakozásra is, hiszen ez olyan, mintha futballmeccs közben hirtelen áttérnék a kézilabdaszabályokra – véli Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjét a kötelező befogadási kvótákról és a várható fejleményekről kérdeztük.
Mi várható az uniós belügyminiszterek hétfői tanácsán?
Annyit tudok, hogy létezik egy javaslat, amit az Európai Bizottság szeptember 9-én a Juncker-évértékelővel egy időben közzétett. Ebben a dokumentumban kötelező kvóták szerepelnek, és ott van a végén ez a 160 ezres menekültszám, amit el kell osztani a tagállamok között. Szerdán és csütörtökön elénk terjesztettek két jelentést, amiben szerepelt a kötelező kvótáknak a kérdésre, és ezt az Európai Parlament megszavazta.
Milyen arányban?
Nagyjából kétharmados többséget kaptak a jelentések, kb. 430-an szavaztak igennel, 180-an nemmel. Érdekes módon Klaus Johannisra államfőre és Victor Ponta miniszterelnökre – miszerint Románia számára elfogadhatatlan a kötelező befogadási kvóta – a romániai EP-képviselők közül csak mi ketten, Sógor Csaba kollégám és én „hallgattunk”. A román szociáldemokraták és a liberálisok megszavazták a kvótát annak ellenére, hogy a bukaresti vezetők ez ellenzik.
Nem hördültek fel ezen az RMDSZ európai partnerei?
Szívem szerint egyetértek a kvóta-rendszerrel. De a szolidaritás legyen kétoldalú. Mi miért kapunk négy éve annyi pofont Schengen-ügyben? Ugyanazok, akik Romániát nem tartják méltónak arra, hogy integráljanak a határmentes övezetbe, most elvárják tőlünk a szolidaritást. A 180 nem szavazat amúgy a visegrádi államoktól jött, ott a néppártiak sem szavazták meg a kötelező kvótákat.
Végül volt egységes román álláspont az Európai Parlamentben?
Dehogy volt, sőt pártokon belül is óriási volt a fejetlenség és zavaros a kommunikáció. Csak mi, az RMDSZ képviseltük ugyanazt az álláspontot otthon és itt kinn. Kelemen Hunor szövetségi elnökbejelentette, hogy nem értünk egyet a kötelező kvótákkal, és mi ennek mentén tárgyaltunk és szavaztunk az Európai Parlamentben. Időnként tudni kell vállalni a szembemenést a saját politikai pártcsaládoddal. Ennek megvannak a szabályai. Én kedden délben - miután konzultáltam Kelemen Hunor szövetségi elnökkel - e-mailt küldtem Theodor Stolojannak, a román néppárti delegációvezetőnek és a minden néppárti kollégámnak, amiben elmagyaráztam az RMDSZ álláspontját. Ha emiatt feketelistára tesznek, akkor ez van.
Nem mondható el ugyanez az egyenes beszéd a román pártokról, amelyek lapítottak. A pártelnökök meg sem szólaltak, de Klaus Johannis államfő, illetve Victor Ponta miniszterelnök véleményétis semmibe vették a román néppárti és szocialista EP-képviselők.
A néppártiak közül egy páran tartózkodtak, de a legtöbben megszavazták a kvótákat, a PSD-ben még nagyobb volt az összevisszaság: volt, aki megszavazta, volt, aki tartózkodott és akadt, aki meglapult és nem is szavazott. Amúgy ez a legújabb "divat", zűrös ügyekben inkább nem szavaznak, hogy aztán később ne pellengérezzék ki őket. Ez nem normális magatartás, azért vannak ott, hogy véleményük legyen. Ezzel a román pártok nagyon leszerepeltek, mert kiderült, hogy mást mondanak Bukarestben, és másképpen szavaznak Brüsszelben.
A csütörtöki szavazás óta azért valamilyen szinten finomodottegyes országok álláspontja. Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök például jelezte, hogy országa kész elfogadni a kötelező kvótát. Bulgáriából is ilyen hírek érkeznek. Vajon hétfőn nem marad-e egyedül Gabriel Oprea román belügyminiszter a "köszönöm, nem kérünk a kvótából" állásponttal?
Nem hiszem, hogy Oprea egyedül fog maradni, Magyarország, Szlovákia, Csehország eléggé határozottnak tűnik a kérdésben, és abban sem vagyok biztos, hogy Lengyelország kifarol. Sőt abban sem vagyok biztos, hogy Románia egyértelműen elutasító álláspontra helyezkedik majd. Ha Románia egy normális ország lenne, akkor a következő három nap alatt a román külügyminisztérium telefonvonalai izzanának.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a román elutasító álláspont mögött az áll, hogy Klaus Johannis Schengen-ügyben akar előrelépést kicsikarni?
Ha a helyében lennék, akkor én most tárgyalnék. S ha külügyminiszter lennék, akkor szintén tárgyalnék. De ha valaki megnézi, hogy hogyan szavaztak a romániai EP-képviselők azok után, hogy Johannis és Ponta úgy nyilatkozott, ahogy, akkor rájön arra, hogy nagyon nagy zűrzavar van. Hétfőn várhatóan megszületik egy egyezség, aminek az alkalmazása számomra óriási rejtély. El nem tudom képzeli, hogyan lehet majd Romániában elhelyezni olyan menekülteket, akik nem Romániába, hanem Svédországba vagy Németországba akarnak menni.
Románia az államfő bejelentése szerint 1705 menekültet tud befogadni. Egészen biztos vagyok, hogy az Unió támogatást fog biztosítani a befogadó kapacitást megnövelésére a kötelező kvótarendszerben szereplő 6351 menekültre. Tehát ez nem kellene, hogy gond legyen, van elég használaton kívül helyezett laktanya az országban. De nem hiszem, hogy van 6351 olyan migráns, aki Romániába akar jönni.
Nem is arról van szó, hogy nincs ahol elhelyezni ideig-óráig a menekülteket. Sokkal inkább arról, hogy az ide kerülő emberek előbb-utóbb rájönnek, hogy az itteni civilizációs szint, életszínvonal köszönőviszonyban sincs azzal, amit Svédországban vagy teszem azt, Németországban várna rájuk. Nem így látja?
Szerintem az EU döntéshozói már tudják ezt. Tiszteletben tartom azt a német álláspontot, amivel a német választók el is egyetértenek, hogy a következő években 2-3 millió szíriai menekültet fogadnának be. De nálunk ez eddig nem is volt téma. Ugyanakkor, ha megnézzük például a Kolozsváron tanuló több ezer külföldi diák helyzetét, nem mondható el az, hogy elutasítjuk az idegeneket, nem fogadjuk be őket. Persze feszültséget kelteni nagyon könnyű, mint például a bukaresti mecset esetében is történt. Nagyon remélem, hogy egyesek nem vették ezt a fejükbe.
Az én véleményem és az RMDSZ álláspontja is az, hogy nem támogatjuk a kötelező kvótát. Ez egy olyan politikai álláspont, aminek nincs köze a szolidaritáshoz. Azt szeretném, ha az, aki elvárja tőlünk a támogatást ebben az ügyben, támogatna minket egy számunkra is fontos kérdésben.
Ha alkalmasak vagyunk a menekültek befogadására, akkor alkalmasnak kell lennünk a Schengenre is, hiszen ez olyan, mintha futballmeccs közben hirtelen áttérnék a kézilabdaszabályokra.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság volt elnöke három egymás utáni évben elismerte, hogy Románia és Bulgária teljesítik a schengeni kritériumokat, de hozzáfűzte, hogy vannak politikai kritériumokat is. De a korrupcióra való hivatkozás csak kifogás. Minket azért nem engednek be négy éve a Schengen-övezetbe, mert Románia és Bulgária a kötelék a már Schengen-tagállam Görögország és az övezet többi állama között. Görögországban már két évvel ezelőtt volt 600 ezer illegális bevándorló. A schengeni csatlakozásunkat megvétózó államok úgy gondolták, hogy Románia és Bulgária belépésével a kötelezettségeit nem teljesítő Görögország szárazföldi csatlakozást kapott volna az Unió többi részéhez. Ezért nem léptünk mi be.
Kérdés, hogy akarunk-e mi most belépni, hiszen akkor a menekültek útvonala keletebbre tolódhat, hozzánk költözhet az a jelenség, aminek jelenleg Magyarország van kitéve.
A menekültáradat nem törődik a Schengen-határokkal. Itt elsősorban az embercsempészek szempontjait kell figyelembe venni: mennyibe kerülnek egyes útvonalak, illetve mennyire vannak megszervezve a csempészhálózatok egyes országokban. Bármennyire kárhoztatjuk is Bulgáriát és Romániát, még mindig könnyebb ma megszervezni Szerbián és Albánián keresztül egy embercsempész-hálózatot. Azért is állítom, hogy nincs összefüggés a Schengen-tagság és a menekült-útvonalak között, mert a két leginkább exponált állam, Olaszország és Görögország esetében nem a Schengen-tagság, hanem a földrajzi elhelyezkedés miatt lett frontállam.
Mekkora valószínűsége van annak, hogy a kötelező kvótarendszerben rögzített számű menekültet elutasító államok ellen szankciókat alkalmazzanak?
Szerintem nem túl nagy. Az európai intézmények gyakran beszélnek szankciókról, de elég ritkán tudják ezeket alkalmazni. De ha mégis, akkor ez az élet része. Olyan, mint a kötelezettség megszegés. Állhat elő olyan helyzet, amelyikben tudom, hogy kötelezettség-megszegési eljárás indul az országom ellen, de mégis ezt vállalom, és ennek a következményeivel élni tudok, mert kitartok az álláspontom mellett. Nem a szankcióktól kell félni, a problémát az okozza, hogy a szabályrendszer, amely alapján ezeket kiszabják, nem válaszol a mai helyzetre. A Dublini Egyezmény 25 évvel ezelőtt született, 10 évvel ezelőtt vizsgálták felül. Akkor teljesen más volt a világ: örültünk az eurónak, dübörgött a gazdaság.
A héten Strasbourgban ülésezett az Európai Parlament. A városban, a környéken nem jelentek még meg a menekültek?
Még nem. Nyugaton két forró pont alakult ki egyelőre: München, amely elosztóközpont szerepet kapott, és a német-dán határ. Itt, Flensburg környékén él a németországi dán kisebbség, akikkel a FUEN-en keresztül szoros kapcsolatba kerültünk. Ők megállapodott, nyugodt polgári életet élnek évtizedek óta, ami a menekültek megjelenésével felborult. Hirtelen azzal szembesültek, hogy felfüggesztették a vonatjáratokat, lezárták az autópályákat, visszaállították a határellenőrzést. Amúgy a menekültek nem Dániába, hanem Svédországba akartak jutni. Íme, hogy ugyanaz a helyzet, ami Magyarországon van, megtörténhet sokkal nyugatabbra is.
A Juncker-beszédnek is az volt az üzenete, hogy létre kell hozni egy teljesen új szabályrendszert a menekültek befogadására, mert a 25 évvel ezelőttiek teljesen idejét múltak. Majd ha ez már érvényben van, akkor beszélhetünk jogos szankciókról, ha valamelyik tagállam nem tartja tiszteletben. Azzal, ha Románia hétfőn bejelentené, hogy mégis befogadja a neki kiszabott számú menekültet, semmi sem változna.
maszol.ro2015. október 9.
Sógor Csaba szerint az EU csapdahelyzetbe került
A tagállamok példátlan módon többségi szavazással hoznak döntést az Európai Unió Tanácsában, egymás szempontjainak figyelembe vétele nélkül, amellyel azt üzenik a kelet-európai államoknak, hogy az ő véleményük nem számít – ezt kifogásolta Sógor Csaba az EP plenáris ülésén, ahol nagyobb európai uniós kötelezettségvállalást és az országok biztonságának és stabilitásának elősegítését sürgették az EP-képviselők a líbiai, szíriai és török helyzet kapcsán.
A külpolitikai kérdések az Európai Parlament október 5–8. közötti strasbourgi ülésén, a nemzetközi migrációs válság okán kiemelt témaként szerepeltek. Az EP-képviselők jelentős hányada úgy véli, a Szíriában kialakult háborús állapotok megfékezését az Európai Uniónak diplomáciai úton szorgalmaznia kellene, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország álláspontjának közelítése révén.
A vitában Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő ehhez kapcsolódóan arra mutatott rá, hogy a konfliktus rendezése elsősorban a világpolitika szereplőin, az Egyesült Államokon és Oroszországon, valamint a régiós országokon múlik, ám eközben a minden eddiginél erőteljesebb migráció célpontja Európa, annak is fejlettebb és gazdagabb nyugati országai. Az erdélyi politikus ezt csapdahelyzetnek nevezte, amely véleménye szerint azért elkeserítő, mert az „EU láthatóan nem tud olyan döntéseket hozni, amelyek hatással vannak a szíriai eseményekre”.
Sógor Csaba felszólalásában azt is kifogásolta, hogy a tagállamok ahelyett, hogy egymás szempontjait és érdekeit figyelembe vennék, példátlan módon többségi szavazással hoznak döntést a Tanácsban egy rendkívül fajsúlyos kérdésben, amellyel azt üzenik a kelet-európai államoknak, hogy az ő véleményük nem számít – utalt a képviselő a kötelező-kvóták rendszerére, amelyet annak ellenére fogadott el a Tanács, hogy Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország is nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott.2015. október 14.
Hogyan gondolkozzunk nagyban helyi szinten is?
A Hargita megyei gazdaságfejlesztési törekvésekről, a helyi fejlesztésekről tartott előadást Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke október 14-én Brüsszelben, a Régiók Bizottsága (RB) négynapos Open Days rendezvényén.
A Hargita Megye Tanácsa által, három magyarországi testvérmegyéje – Békés, Hajdú-Bihar, Pest –, valamint Románia RB-delegációja partnerségével szervezett workshopot Twinned regions open for support of SMEs and urban-rural development through EU funded projects (Testvérmegyék a kkv-k és a vidéki-városi fejlesztések EU-s támogatásáért) címmel szervezték meg. A Hargita megyei tanácselnök rendkívül fontosnak nevezte a jó gyakorlatok és szakmai tapasztalatok megosztását a testvérmegyékkel, mert az hatékonyabb fejlesztést eredményezhet, és segít a hibák kijavításában.
Felsorolta a testvérmegyéket és az azokkal folytatott kiváló együttműködést kulturális, egészségügyi, turisztikai, mezőgazdasági téren. Példaként említette a magyarországi sajtkészítő mesterek székelyföldi gazdáknak tartott bemutatóit. Elmondta, hogy a megye gazdaságfejlesztési programja elsősorban a kistermelőket meg a kis- és középvállalkozókat célozza. Szólt a hatékony erdőgazdálkodásra irányuló lépésekről is, köztük a Robinwood Plus európai uniós pályázatról, és hangsúlyozta a nyersanyag helyi feldolgozásának fontosságát. Borboly Csaba felhívta a figyelmet a brüsszeli képviseleti irodára, amely segít az említett jó gyakorlatok átvételében, szakmai tapasztalatcserékben. A rendezvényt Alin Nica, az RB romániai delegációjának vezetője nyitotta meg. Hargita megye részéről beszélt még Csák László régiófejlesztési szakértő, aki elméleti előadást tartott a helyi fejlesztés témájában, amelyre – mint azt levezette – a régió a legmegfelelőbb szint. Azt is elmondta, hogy a régiók regionális hálózatok megteremtésével, tudásátadással és regionális arculat kialakításával segíthetik a kkv-kat. Kijelentette, hogy nemcsak az infrastruktúra-bővítésre kell összpontosítani, hanem a „szoft” fejlesztésekre is.
Pajna Zoltán hajdú-bihari és Zalai Mihály békési elnök a regionális együttműködésekről értekezett, Alin Nica pedig a Temes megyei Dobosdon egy volt téesz helyén, uniós forrásokból és magánbefektetésből létesített ipari parkról szóló esettanulmányt mutatta be. Jelen volt Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselő is. Sógor Csaba az optimális politikai környezet megteremtésének szükségességét hangsúlyozta a regionális fejlesztések terén, ehhez szükség van a román–magyar államközi egyezményben foglaltak gyakorlatba ültetésére, a közös infrastruktúra-fejlesztésre, és nem utolsósorban a schengeni övezethez való csatlakozás is előnyt jelentene. Winkler Gyula a decentralizáció fontosságát emelte ki az uniós források lehívása szempontjából, ugyanis Románia sokkal nagyobb potenciállal rendelkezik e források felhasználását illetően. A workshop után székelyföldi hagyományos termékeket kóstolhattak a résztvevők.
Az OPEN DAYS egy évente megrendezett négynapos, brüsszeli központú rendezvény, amelynek során a régiós és városi közigazgatásban dolgozó tisztviselők, valamint szakértők, oktatók és kutatók oszthatják meg egymással a regionális és városfejlesztés területén kialakult bevált módszereiket és ismereteiket. A rendezvény emellett az EU kohéziós politikájának fejlesztésével kapcsolatos politikai kommunikáció elismert fóruma is, amely ráirányítja a döntéshozók figyelmét arra, hogy az uniós döntéshozásban a régiók és városok szempontjait is figyelembe kell venni.
Az OPEN DAYS a legnagyobb ilyen jellegű európai nyilvános rendezvény. Idén október 12–15. között mintegy 6000 résztvevő és 600 felszólaló gyűlik össze Brüsszelben Európa minden részéből, sőt még Európán kívülről is, hogy részt vegyen a regionális és helyi fejlesztéshez kapcsolódó mintegy 100 workshopon, a vitákon és hálózatépítő programokon, illetve különböző kiállításokat tekintsen meg. A szervezők a programot minden évben az uniós menetrend aktuális súlypontjaihoz igazítják.
Közlemény
Erdély.ma2015. október 22.
Tisztújító kongresszust tart Madridban az Európai Néppárt
Madridban tartja kongresszusát az Európai Néppárt (EPP) szerdán és csütörtökön, ahol új elnököt és 10 alelnököt választanak. A párt elnöki tisztségére a jelenlegi elnök, Joseph Daul az egyetlen jelölt. A francia politikust két éve választották meg, miután a pártot 23 éven át vezető belga Wilfried Martens elhunyt. A 10 alelnöki posztra 12 jelölés érkezett, köztük Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője.
A kongresszusra 32 országból érkeztek résztvevők, összesen 14 állam- és kormányfőt, 11 uniós biztost és 750 küldöttet vártak. Ezen az RMDSZ küldöttsége is részt vesz Kelemen Hunor elnök vezetésével. A küldöttség tagjai továbbá Kovács Péter ügyvezető elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők, Korodi Attila parlamenti képviselő, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke, valamint Vincze Loránt, az RMDSZ külügyi titkára, az RMKDM alelnöke.
A kongresszus honlapján közzétett tájékoztató szerint az egybegyűltek azokkal a kihívásokkal fognak foglalkozni, amelyekkel Európának szembe kell néznie, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdasági növekedés lehetőségei és a foglalkoztatás bővítése.
Szabadság (Kolozsvár)2015. október 23.
Madrid, EPP-kongresszus
Az Európai Unió értékeinek védelmezése
Az RMDSZ a magyar közösség szempontjából is fontosnak tekinti a Madridban elfogadott célkitűzéseket.
"A Kárpát-medencei magyar közösség és Románia szempontjából is kiemelten fontosnak tekintjük az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését, hiszen mindamellett, hogy hozzájárulna a régió stabilitásának megőrzéséhez és a hatékony együttműködéshez, a vajdasági magyar közösség is nyertese lesz ennek a folyamatnak" – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök, az RMDSZ küldöttségének vezetője arról a kongresszusi dokumentumról, amelyet Uniónk védelme és értékeink népszerűsítése címmel az Európai Néppárt (EPP) madridi kongresszusán fogadtak el október 21-én, szerdán. Az RMDSZ delegációjának tagjai: Kovács Péter ügyvezető elnök, Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselők, Korodi Attila parlamenti képviselő, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, valamint Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára is. Madridban az Európai Néppárt elnököt és alelnököket választott, különböző témájú szakpolitikai és sürgősségi határozatokat fogadott el. A küldöttek a spanyol néppárt javaslatára sürgősségi határozatot fogadtak el az államok területi egységének támogatásáról. Ebbe a dokumentumba az RMDSZ támogatásával bekerült a tagállamokon belüli autonómiatörekvések jogossága, az európai szinten működő autonómiaformák elismerése.
Az Uniónk védelme és értékeink népszerűsítése című európai néppárti dokumentum elsősorban az Európai Unió keleti és déli szomszédos államai révén felmerülő kihívásokra ad választ. Az EPP szerint az olyan értékek, mint a liberális demokrácia, a jogállamiság, a többpártrendszer, az erős civil szervezetek, a vallás-, vélemény- és gyülekezési szabadság, illetve a kereszténység minden korábbinál erősebben kérdőjeleződtek meg. Az Európai Néppárt meggyőződésében a jelenlegi kihívásokra hiteles választ a kereszténydemokrata értékek nyújthatnak.
A madridi kongresszus megerősítette a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási perspektíváit, és arról is döntött, hogy támogatást nyújt az EU keleti határán túli országoknak, valamint új partnerséget ajánl Oroszországnak. Az Európai Néppárt fejlesztené a keleti partnerséget és a keleti szomszédsági politikát, ugyanakkor elutasítja az orosz agressziót, a vallási és etnikai közösségek üldözését, stratégiai partnerség kialakítására törekszik Törökországgal, a terrorizmus visszaszorítása érdekében megerősítené kapcsolatait Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel. Az EPP ugyanakkor igyekszik válaszokat adni a 2015 utáni időszak globális kihívásaira, a fenntartható fejlődés kérdéseire, valamint arra, hogyan fűzhetők szorosabbra a transzatlanti kapcsolatok. A kongresszusi dokumentum ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a tagállamoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az európai védelem és a biztonság szavatolására, illetve az összetett fenyegetések leküzdésére.
Az RMDSZ meglátásában jelentős jelzés az, hogy a dokumentum leszögezi: az esélyegyenlőség alapérték, a fejlődéshez való jog az egyén korától, nemétől, származásától, nemzetiségétől, vallásától, szociális státusától, faji hovatartozásától, szexuális irányultságától vagy egészségi állapotától független. A dokumentum ugyanakkor elutasítja az antiszemitizmust, az etnikai és vallási megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb fajtáit.
Az EPP kongresszusi iratában ugyanakkor arra biztatja az európai etnikai, vallási és kulturális közösségeket, hogy karolják fel az európai alapértékeket, vállaljanak felelősséget a béke és biztonság fenntartásában, utasítsák el a radikalizmus és az erőszak valamennyi formáját.
Népújság (Marosvásárhely)2015. november 13.
Napirenden a Mikó-ügy
Az Európai Parlament napirendre tűzi a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyét – közölte tegnap Sógor Csaba EP-képviselő.
A kollégiumról szóló petíciót tegnap tárgyalták az EP Petíciós Bizottságának koordinátorai. A testület levélben fordul a román kormányhoz azzal a kéréssel, hogy kezelje jóindulatúan a kérdést. A bizottság továbbá meghallgatás megrendezését javasolta az ügyben. Arra jövő év februárjában kerül sor.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2015. november 16.
Bartók Béla szellemiségében zajlott az idei Szórvány Nap Temesváron
Temesváron tartották idén a Magyar Szórvány Napjának központi rendezvényét. Tekintettel Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulójára, a programban nagy hangsúlyt fektettek a világhírű zeneszerző bemutatására.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2011-ben nevezte ki november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapját a Magyar Szórvány Napjává. Azóta a romániai magyar szórványközösségek minden évben megünneplik ezt a napot, különös figyelmet fordítva a szórványbeli kulturális értékek felmutatására. A Szórvány Napi konferencia zárásaként a Temesvári Magyar Nőszövetség szervezésében Bartók-hangversenyt tartottak a temesvári filharmóniában, valamint megnyitották a Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő által korábban Brüsszelben is bemutatott „Európai szellemiség – Nemzeti gyökerek” című kiállítást. A tárlat, amely Molnár Zsolt parlamenti képviselő meghívására érkezett Temesvárra, Bartók Béla tevékenységét dolgozza fel, a magyar zeneszerző egyetemes zenetörténetben betöltött jelentőségéről, munkásságának elismertségéről kíván vázlatos képet adni. Sógor Csaba a megnyitón elmondta: Bartók Béla művészi nagysága abban is megmutatkozott, hogy a magyar népzenével kölcsönhatásban lévő román és szlovák népzenéket is éveken át érdeklődéssel tanulmányozta. Az EP-képviselő szerint a magyar zeneszerző élete és munkássága ugyanakkor arra tanít bennünket, hogy csak akkor lehetünk európaiak, ha nem feledkezünk meg nemzeti gyökereinkről sem. – A Magyar Szórvány Napján jó lenne, ha nem a fogyó, reményvesztett szórványközösségekről, hanem a közösségek megerősödésének és gyarapodásának lehetőségeiről beszélnénk – fogalmazott a képviselő. „Bartók Béla munkásságának és a Bánság sajátos szellemiségének összeszövődése egy világszintű életművet eredményezett. A bánsági magyar szórványközösség méltón büszke leghíresebb szülöttére, így az idei Szórvány Napi programból nem hiányozhatott a Bartók Béla emléke előtti tisztelgés” – fogalmazott Molnár Zsolt a kiállítás megnyitóján. A képviselő hozzátette, a zeneszerző életéről és munkájáról rendszeresen megemlékeznek szülővárosában, a Temes megyei Nagyszentmiklóson, ahol idén új köztéri Bartók-szobrot avattak Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében.
A temesvári közönség előtt vasárnap bemutatott kiállítás tavasszal Nagyszentmiklóson is látható lesz.
erdon.ro2015. november 19.
Nemzetstratégia a szórványban
Az elmúlt vasárnap a Kárpát-medencében számos színhelye volt a Magyar Szórvány Napja alkalmával szervezett ünnepségnek. Miután Magyarország Országgyűlése is felkarolta az RMDSZ Kongresszusának öt évvel ezelőtti határozatát, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és egyben halálának is évfordulója, november 15-e legyen a Magyar Szórvány Napja, idéntől hivatalos ünnep ez a nap Magyarországon és a Kárpát-medencében is.
Az erdélyi főrendezvény idén Temesváron, a bánsági szórvány fővárosában volt, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban közösen szervezett meg az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Szövetség Temes Megyei Szervezetével. A konferencia keretében az RMDSZ kiértékelte a szórvány cselekvési tervének eredményeit, és egy új irányelvekkel kibővített, 2015-2019 időszakra vonatkozó cselekvési tervet fogadott el.
A temesvári országos konferencia keretében Erdély kilenc szórványtelepülésének 55 képviselője ismertette munkája eredményeit, megosztva tapasztalatait a hasonló körülmények között élő és tevékenykedő magyar közösségek tagjaival, ennek során sikeres közösségépítő megvalósításokat ismertettek. A konferencián részt vett és köszöntötte a tanácskozókat Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Hegedüs Csilla és Magyari Tivadar ügyvezető alelnökök, Winkler Gyula EP-képviselő. Megtisztelte jelenlétével a temesvári rendezvényt Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. A konferencia résztvevőit a Bartók Béla Elméleti Líceum citeraegyüttesének előadása köszöntötte.
Halász Ferenc, az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének elnöke a konferencia házigazdájaként üdvözölte a jelenlévőket, akiket arra kért, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a párizsi merénylet áldozataira.
Bevezetőjében Halász Ferenc elnök vérbeli történelemtanárként ismertette az ország különböző vidékeiről és az anyaországból érkezett vendégek előtt a konferencia színhelyéül szolgáló város történelmét, amely mélyen gyökeredzik az egész magyar történelembe. Megemlítette a Csanádon tevékenykedő Gellért püspök nevét, Károly Róbert magyar királyt, akinek köszönhetően a 700 évvel ezelőtti Magyarország fővárosaként a történelmi magyar királyság székhelye volt a Béga-parti város, hogy innen indult legfontosabb hadjárataira Hunyadi János, itt élt Kinizsi Pál, a törökverő hős, itt áldozta fel életét Temesvár szabadságáért Losonczi István 1552-ben, Bethen Gábor ide menekült 1612-ben miután előzőleg 1611-ben szembefordult Bátory Gáborral, aki a Habsburg szövetség mellett kardoskodott. Itt, Temesvár mellett zajlott 1849-ben a magyar szabadságharc utolsó csatája, 1956-ban Temesváron volt a legerősebb visszhangja a magyarországi forradalomnak, és itt volt a legerősebb megtorlás is, 1989-ben pedig innen indult az a forradalom, amely gyökeresen megváltoztatta, ennek az országnak, s egyben a romániai magyarságnak az életét.
A rövid történelmi ismertető után Halász Ferenc elnök tájékoztatott a Temes megyei magyarság mai helyzetéről, rámutatott, hogy nincs olyan Temes megyei közigazgatási egység, ahol a magyar közösség többségben élne, a települések több mint felében a magyarok lélekszáma 1–100 között forog, a 2011-es népszámlálási adatok pedig arra világítanak rá, hogy jelentős a népességfogyás a magyarság körében is. 1992-ben 77 ezer magyar ember élt a megyében, ma már csak 35 ezer. Bár a statisztikai adatok lehangolóak, Temes megyében van magyar élet, biztatónak nevezte, hogy több mint 1300 magyar gyermek tanul anyanyelvén és, hogy van magyar nyelvű sajtó, színház, több népi táncegyüttes, számtalan civil szervezet tevékenykedik, s mint mondta: „van magyar érdekképviseletünk, 18 településen önkormányzati képviselőnk, összesen 3 polgármesterünk és ugyancsak 3 alpolgármesterünk, parlamenti képviselőnk és magyar alprefektusunk van. Érdekképviseleti szervezetünk szorosan együttműködik az egyházakkal és a civil szervezetekkel, amelyekkel közös célunk a megmaradás magyarként itt, a Bánságban.” Elmondta még, hogy eddig minden hatodik Temes megyei magyar igényelt magyar állampolgárságot és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat folytatódik. Halász Ferenc kifejezte örömét, hogy a Temes megyei szervezet házigazdája lehetett a szórványkonferenciának, amely számot adott arról, hogy mit sikerült megvalósítani a szórvány megyékben az elmúlt négy év alatt a kitűzött régi cselekvési tervből és, hogy itt fogadják el az újat cselekvési tervet, amely – reményei szerint – Temesvári Cselekvési Terv néven vonul be a történelembe.
A továbbiakban Pánczél Károly, a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Magyar Országgyűlés határozata arról, hogy november 15-e legyen az egész Kárpát-medencében a Magyar Szórvány Napja azt tükrözi, hogy a szórvánnyal törődni kell. Idézte Vetési László szavait: „a szórvány egy nemzet öregkora. Aki a szórványt nem becsüli, sem a tömböt, sem a jövőt nem érdemli.”
Slavomir Gvozdenovics, a szerb közösség részéről köszöntötte a Konferenciát és, a két nemzetiség bánsági sorsközösségét hangsúlyozva kívánt további jó együttműködést és sikert a konferencia munkálataihoz.
Winkler Gyula EP-képviselő megköszönte a házigazdáknak, a bánsági és temesvári magyar közösségnek, hogy ötödik alkalommal, a Bánság fővárosa ad otthont a Magyar Szórvány Napjának. „Köszöntöm ugyanakkor Erdély összes szórványtelepülésének képviselőit, akik azon dolgoznak, hogy a szórványközösségekben jövőt építsenek” mondta a képviselő.
Kovács Péter ügyvezető elnök kifejtette, amikor a szórvány cselekvési tervről, programokról beszélünk, a kulcsszó egyértelműen az összefogás kell legyen: a többségiek és a kisebbségben élők között, szórványmegyék egyházak, civilek, réteg- és ifjúsági szervezetek között, de a szórványban élő közösségek és Budapest között is.
A Szövetség ügyvezető elnöke a 2011-ben kidolgozott, közösségépítésre épülő, szórvány cselekvési terv kézzelfogható megvalósításait vette számba előadásában.
Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a konferencia résztvevőit, hogy konkrét, megvalósítható, számon kérhető szórvány cselekvési tervet dolgoztak ki az elkövetkező öt évre. Elmondta, hogy a szórványban élő magyaroknak sokszor nagyobb erőfeszítést kell tenniük azért, hogy megőrizzék nemzeti identitásukat, mint azoknak, akik számára magyarságuk megélése sokkal kevesebb akadályba ütközik, hisz kézügyben van a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sajtó, anyanyelvükön élik meg mindennapjaikat. Az új programok között kiemelt helyet szánnak a minőségi magyar oktatás kiterjesztésének, a magyar közösségi terek kialakításának, a tartalmas ifjúsági programoknak, a magyar házak hálózatba szervezésének. A következő négy évben kiemelt figyelmet fordítanak a nagyvárosi szórványra, mert ott a legnagyobb az identitásvesztés, a lemorzsolódás. „Vannak jó példák ebben a környezetben is: Temesváron például megoldották a gyermekek magyar iskolába való szállítását.
Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök tapasztalatát ismertette, amely szerint a szórványban élő diákok a székelyföldiekhez hasonlóan jeleskednek az országos megmérettetéseken. Fontos tevékenységként emelte ki a magyar pedagógusok kataszterének összeállítását, egyfajta „munkaerő-mérlegének” elkészítését, amely a szükséges szakmai képzések irányvonalát is megmutatja. „Meg fogjuk újítani a beiskolázási kampányunkat is, amely kiemelt társadalomszervezési tevékenységként szerepel további terveinkben. Ugyanakkor a pedagógusok hálózatának kialakításával a szakmai érdeklődést szeretnénk helyi szintről országos szintűre emelni” – ismertette Magyari Tivadar.
A Magyar Szórvány Napján Temesváron a résztvevők a legsikeresebb közösségépítő megvalósításaikat ismertették.
Burus Siklódi Botond a Magyar Kormány oktatási-nevelési támogatásának szórványközösségek megmaradásában betöltött szerepéről beszélt. Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei szervezetének elnöke azt emelte ki, hogy Arad megye legnagyobb magyar ifjúsági rendezvényévé nőtte ki magát a Kaszojai Ifjúsági Fesztivál, amely immár 11 éve bizonyítja, hogy a hely, amely összeköt nem csupán jól hangzó szlogen, hiszen a fesztivál szomszédos megyék, sőt határon túli résztvevőket is meg tudott szólítani. Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce-Naszód Megyei szervezetének elnöke a nagy szórványban élő gyermekek utaztatásának a gondjairól beszélt. Szerinte erre megoldást csak az önálló magyar iskola létrehozása jelentene.
Vida Noémi a Máramaros megyei Nagybányán tíz éve rendszeresen megszervezett Főtér Fesztivál sikereit mutatta be.
Lőrincz Helga, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke a magyar nyelv ápolására irányuló törekvéseikről beszélt.
Demeter László, Kovászna megyei tanácsos a székely-szórvány kapcsolat programja, 2009 óta tartó működtetésének jelentőségét és eredményeit elemezte.
Mikes Melinda, a Brassó megyei Nőszervezet elnöke a szórványközösségek, a szórványban élő egyének identitásának megőrzésében kiemelkedő szerepet tulajdonít az összefogásnak, a közös fellépéseknek. Kocsis Attila igazgató és Csatlós Zsófia pedagógus a Téglás Gábor Iskolacsoport képviseletében jogos büszkeséggel ismertették a Fogadj örökbe egy műemléket elnevezésű program keretében elért sikereiket. A cserkészet szórványközösségekben betöltött szerepéről beszélt Béres István, az RMDSZ Történelmi Máramaros Területi Szervezetének elnöke.
Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház sikeres történetét mutatta be a szórványkonferencián: „A vajdasági példa mintájára megalkotott Bánsági Vándorszínház nézőszáma folyamatosan nő és megfogalmazódott a közösségi igény a folytatásra.”– mondta a temesvári képviselő, aki a Vándorszínház létrehozásának az ötletgazdája. A konferencia résztvevői pedig a Vándorszínház idei turnéján visszhangos sikert aratott A helység kalapácsa című előadást tekinthették meg a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, majd pedig részt vettek a Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésre a Bánsági Magyar Nőszövetség által szervezett Bartók Béla kiállításon és hangversenyen.
Derűlátásra okot adó beteljesülések Erdély szórványvidékein
Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő, a temesvári konferencia moderátora a konferenciát követően a lapunknak adott interjúban értékelte mind a temesvári konferenciát, mind a magyar szórvány sajtó helyzetéről tanácskozó vajdahunyadi konferenciát.
Nagyon örülök, hogy a Bánság fővárosában, Temesváron ünnepelhettük ötödik alkalommal a Magyar Szórvány Napját. Öt évvel ezelőtt az volt a szándékunk, hogy ezekkel a tanácskozásokkal hagyományt teremtsünk. Miután a magyar Országgyűlés is határozatban fogadta el ezt az immár hivatalos ünnepet. Itt, a temesvári konferencián kimondottan a jó példákra koncentráltunk, a szórványközösségek kiválasztották a sokrétű tevékenységük során elért eredmények közül azt a rendezvényt, kezdeményezést, amelyet a legnagyobb sikerüknek tartanak. Ezek bemutatását kértük, azért, hogy kölcsönösen tanuljunk belőlük. A több mint két és fél órás beszélgetések során a cserkész mozgalomtól a kulturális, oktatási mozgalmakig, a magyarházak munkájától az ifjúsági kezdeményezésekig, a szabadtéri fesztiváloktól a Fogadj örökbe egy műemléket mozgalomig egész értékes skála, ami azt bizonyítja, hogy a közösségeink képesek kitalálni és véghezvinni olyan kezdeményezéseket, amelyekre fogékonyak a magyar emberek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy bár sok minden az anyagi támogatásoknak a függvénye, mégis a legnagyobb hiány inkább a kezdeményezésből, az ötletességből és az önkéntességből van. Itt olyan sok szép megvalósításról hallhattunk, amit nem pénzzel oldottak meg. Ezzel távolról sem azt akarom mondani, hogy egy jó iskolarendszer, vagy a magyar házak működtetéséhez, lapok kiadásához nincs pénzre szükség, de ahhoz, hogy a közösséget megmozgassuk, ahhoz a pénz nem elég. Kell az, hogy az emberek magukénak érezzék a kezdeményezést, hogy bekapcsolódjanak. Talán ez a legfontosabb tanulsága a mai napnak, és én is remélem, ahogy Halász Ferenc helyi elnökünk mondta az itt elfogadott 2015–2019-es Cselekvési terv Temesvári cselekvési tervként vonul be a történelembe.
A temesvári konferenciával párhuzamosan Vajdahunyadon a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete képviselőinek részvételével háromnapos konferencia zajlott, amelyen szórványban működő magyar média helyzetét vehettük számba.
Igen, ott arról tanácskoztunk, hogy milyen szerepe van a sajtónak a közösségépítésben. S egyértelmű következtetés: magyar sajtó, magyar média nélkül közösségépítés a szórványban lehetetlen, hiszen általa jut el a felhívás, az üzenet, az információ magyarul, anyanyelven közösségeink tagjaihoz. Azt is megállapíthatjuk, hogy a média minden formájára szükség van, de talán a nyomtatott sajtó – amely mellesleg a legdrágábban előállítható – a legfontosabb a családok számára. Ezért az új szórvány cselekvési tervben két kérdés is erre irányul, amelyeknek megvalósításához próba jelleggel minél hamarabb hozzá kell fogni. Ezzel alapot teremthetnénk ahhoz, hogy biztosítani tudjunk nyomtatott magyar sajtót a szórványban élő nemzettársaink számára.
Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője a Bánsági Vándorszínház sikeres történetét mutatta be a szórványkonferencián: „A vajdasági példa mintájára megalkotott Bánsági Vándorszínház nézőszáma folyamatosan nő és megfogalmazódott a közösségi igény a folytatásra.”– mondta a temesvári képviselő, aki a Vándorszínház létrehozásának az ötletgazdája. A konferencia résztvevői pedig a Vándorszínház idei turnéján visszhangos sikert aratott A helység kalapácsa című előadást tekinthették meg a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban, majd pedig részt vettek a Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésre a Bánsági Magyar Nőszövetség által szervezett Bartók Béla kiállításon és hangversenyen.
Graur János
hetiujszo.ro2015. november 19.
Kolozsvárról tennék erősebbé a közép-európai régiót
Nyolc ország száz meghívottjávak zajlik a hétvégén a Fidelitas és MIÉRT november 19-22. között szervezett rendezvénye, a YouthEPP regionális rendezvénye, a II. Visegrádi Ifjúsági Konferencia. Az eseményt csütörtökön este nyitották meg a kolozsvári sétatéri Kaszinóban.
Nyitóbeszédében Mile Lajos, Kolozsvár főkonzulja elmondta, örvend annak, hogy a kincses város ad helyet a rendezvénynek, amelyet az Ifjúsági Főváros programsorozat részeként szerveznek meg. „Arról is elmélkedni kell, hogy miként szeretnénk alakítani a régiót, és milyen Európa az, amelyben a régiót elképzeljük” – jelentette ki.
A diplomata kifejtette, a politikusoknak napi, aktuálpolitikai kérdésekre kell minél ügyesebb válaszokat adniuk, ami némileg határt szab számukra – ez a rendezvény azonban szerinte ennél többre ad lehetőséget. "Erről a régióról a perifériára szorult országok régiójaként szoktunk beszélni, a nagy feladat pedig az lenne, hogy komoly politikai tényezővé váljunk" – fogalmazott.
A Fidelitas elnöke, Böröcz László rámutatott: az, hogy a konferencia nemcsak a visegrádi négyekről, hanem Közép-Európáról szól, azért fontos, mert a jövőben közösen kell megoldásokat találniuk a régió országainak a küszöbön álló problémákra. "Hosszasan lehetne beszélni az Európai Unió problémáiról és hibáiról, de fontosabb az, hogy az itt kialakuló kapcsolatok a későbbiekben kamatoztathatók, és egy egységes Európáért tehetnek a most jelenlévők" – mondta a politikus.
Antal Lóránt MIÉRT-elnök beszédében felidézte: amikor egy hete kérdezték a rendezvény céljáról, azt mondta, a kulcsszó a kooperáció. "Szükségünk van közös lépések, stratégiák kidolgozására" – fogalmazott. Mint mondta, a politikai ifjúsági szervezeteknek fontos a régió erősebbé tétele. Antal közös gondolkodásra, kívánságlisták összeállítására invitálta a jelenlévőket, megköszönve nekik, hogy a Fidelitas-szal közösen a MIÉRT házigazdája lehet az eseménynek.
Geréd Imre RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos arról beszélt, a tény, hogy a város önkormányzata sokszor megnövelte az ifjúságnak szánt támogatást az elmúlt években, a különböző intézmények pedig hangsúlyt fektettek az ifjúsági programokra, a fiatalok nyitottságának tudható be.
Jeles meghívottak érkeznek
A tavalyi rendezvényhez hasonlóan az idén is számos érdekes előadásra és vitára számíthatnak a fiatalok: a rendezvény közleménye szerint meghívottaik között szerepel Deutsch Tamás, az Európai Parlament képviselője, az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos, Sógor Csaba és Winkler Gyula romániai magyar európai parlamenti képviselők, Csáky Pál a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke, jelenlegi európai parlamenti képviselő, valamint Jíri Sneider biztonságpolitikai szakértő.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro2015. november 25.
Kisebbségvédelmi keretszabályozást sürgetett Sógor Csaba az EP-ben
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió intézményei fogadjanak el egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus november 23-án az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve Strasbourgban írták alá a keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről.
Sógor Csaba beszédében hangsúlyozta: "jó alkalom ez a kettős évforduló arra, hogy mérleget vonjunk az eredményekről." Véleménye szerint nyíltan ki kell mondanunk, hogy a keretegyezmény számos pontját egyszerűen nem hajtják végre a részes államok. – Ezen a helyzeten az segíthetne, ha az Európai Unió intézményei elfogadnának egy jogi kötőerővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást. Bár a kezdeményezést a Bizottság részéről várnánk, a Parlament mint az európai polgárok érdekeinek megjelenítője is az élére állhatna ennek a folyamatnak – fogalmazott az erdélyi képviselő. Hozzátette: ez a kérdés közvetlenül érint mintegy 40 millió uniós polgárt, az EU-nak tehát foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek problémáival.
Sógor Csaba szerint annál is inkább megkerülhetetlen ez a kérdés, mivel az Európai Unióról szóló szerződés második cikke is kimondja, hogy az unió a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásán alapszik.
Népújság (Marosvásárhely)2015. november 25.
Sok még a tennivaló a kisebbségvédelem terén
Rendkívül sok még a tennivaló a nemzetközi egyezmények kisebbségvédelmi passzusainak életbe ültetése és alkalmazása terén – erről beszélt Sógor Csaba hétfő este a strasbourgi plenáris ülésen, ahol azt sürgette, hogy az Európai Unió (EU) intézményei fogadjanak el egy jogi erővel bíró kisebbségvédelmi keretszabályozást.
Az RMDSZ-es politikus az Európai Parlament plénumában két jelentős európai dokumentum évfordulójára emlékeztetett: idén negyven éve fogadták el az emberi jogok, beleértve a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását alapelvként leszögező Helsinki Záróokmányt, továbbá húsz éve itt Strasbourgban írták alá a Keretegyezményt a Nemzeti Kisebbségek Védelméről.
Szabadság (Kolozsvár)2015. december 16.
Tőkés és Sógor a kollektív megbélyegzés ellen
Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő és Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő is felszólalt hétfőn az EP strasbourgi plenáris ülésén, mindketten a romániai magyarság kollektív megbélyegzése ellen emelve szót. Sógor Csaba az ellehetetlenített román–magyar párbeszédet, Tőkés László a volt politikai titkosrendőrség, a Securitate módszereinek jelenkori alkalmazását emelte ki beszédében.
Egy közösség kollektív megbélyegzése ellehetetlenítheti a párbeszédet és a vitát a valóban fontos problémákról, amelyekről a mai napig kevés szó esik Romániában – hívta fel a figyelmet Sógor Csaba. Véleménye szerint ilyen az anyanyelvhasználati jog akadályozása, a kisebbségi közösség szimbólumainak kétségbe vonása, az oktatási törvény szelektív alkalmazása vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállása. „Valós párbeszédre van szükség Romániában a többség és kisebbség között ezekről a kérdésekről, nem pedig médiamanipulációra és kollektív megbélyegzésre” – figyelmeztetett Sógor Csaba. Az RMDSZ politikusa úgy fogalmazott: az utóbbi hetekben a teljes romániai magyar közösség értetlenül figyeli, hogy a hatóságok terrorista merénylet elkövetésével vádolnak egy kisvárosi vállalkozót (a kézdivásárhelyi Beke István Attilát – szerk. meg.), aki egy szélsőjobboldali szervezet helyi vezetője, ám a házkutatás során csupán petárdákat és csillagszórókat találtak nála.
„A teljes igazságot majd kideríti a bíróság, de addig is elkeserítő hisztériakeltés folyik a román médiában, a célpont pedig a teljes romániai magyar közösség” – hangsúlyozta. Sógor Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg olyan érzése van a magyar kisebbségnek, sőt, a román publicisták egy részének is, mintha valakiknek a szándékos interetnikus feszültségkeltés lenne a céljuk, erre pedig a jelenlegi bonyolult európai biztonsági helyzetben a terrorizmusnak már a vádja is elég.
Tőkés László felszólalásában a romániai antikommunista forradalom 26. évfordulójának kapcsán Temesvár megbékélést sugárzó szellemét idézte, a Temesvári Kiáltványra hivatkozva annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az 1989-es demokratikus rendszerváltozás hatályának a nemzeti kisebbségekre, nevezetesen az erdélyi magyar közösségre is ki kell terjednie.
A képviselő sajtóirodája által kiadott közlemény párhuzamot von a kézdivásárhelyi „terrorügy” és az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás között, „melyet nagy bizonyossággal a korabeli kommunista rezsim politikai rendőrsége, a Securitate diabolikus forgatókönyve alapján hajtottak végre”. Felhívják a figyelmet, hogy a Ceauşescu-rezsim átkos örökségeként tovább kísért a „hagyományos magyarellenesség, a Securitate posztkommunista utódintézménye most az 1984-eshez hasonló terrorakcióval próbálta újból felheccelni a román közvéleményt, a »magyar kártya« sokadszori kijátszásával igyekezvén elterelni a figyelmet a kormányválságon alighogy átesett országot nyomasztó súlyos gondokról.” A közlemény végül megállapítja, hogy „a migrációs válság és a nemzetközi terror elharapózása idején különösképpen fenyegető a terrorizmus kollektív bűnébe keverni a területi autonómiáért síkra szálló Székelyföldet. Ez a szándék húzódhat meg a kézdivásárhelyi terrorvád mögött, figyelembe véve azt is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat hangsúlyos módon »biztonsági kockázatként« kezeli a magyar önrendelkezési törekvéseket.”
Erdély.ma2016. január 11.
Jelenlét szerint Sógor Csaba az egyik legaktívabb romániai EP-képviselő
Második helyen szerepel Sógor Csaba erdélyi magyar EP-képviselő a 32 romániai képviselő rangsorolásában – a votewatch.eu oldal legújabb statisztikája az elmúlt másfél évre kiterjedően az EP-képviselők plenáris jelenlétét vizsgálja, kiemelten azokat a gyűléseket, amikor szavazniuk is kell a képviselőknek. Az elmúlt másfél évben az erdélyi képviselő 107 alkalommal szólalt fel az Európai Parlament plénumában, 48 állásfoglalási indítványt, 10 parlamenti kérdést és 5 írásbeli nyilatkozatot nyújtott be.
Az RMDSZ politikusa az EP plénuma előtt többször hangsúlyozta például, hogy a menekültek és a nemzeti kisebbségek helyzetét ne ugyanazokkal az eszközökkel, hanem a két csoportot egymástól különválasztva kezeljék. Sürgette továbbá egy kisebbségvédelmi keretszabályozás kidolgozását, egy európai kisebbségvédelmi mechanizmus felállítását és határozottan kiállt amellett, hogy a csatlakozáskor vállalt kritériumokat az EU utólag is kérje számon a tagállamokon.
Sógor Csaba ugyanakkor koherens álláspont megfogalmazását kérte a romániai restitúciós folyamat ügyével kapcsolatban, valamint minden alkalommal beszámolt a magyar közösséget ért jogsértésekről az európai nyilvánosság előtt.
Közlemény. Erdély.ma2016. január 12.
Így teljesítettek eddig az erdélyi magyar EP-képviselők
Az RMDSZ-es Sógor Csaba volt a legtevékenyebb a három erdélyi magyar európai parlamenti képviselő közül a MEPranking.eu adatai szerint a mandátum elkezdése óta eltelt másfél évben.
A portál összesen nyolc adat (plenáris üléseken való jelenlét, név szerinti szavazáson való jelenlét, interpellációk, indítványok, jelentések, állásfoglalások, beszédek és nyilatkozatok száma) alapján pontozta és rangsorolta a 751 eurohonatyát.
E szerint Sógor Csaba a 188-ik a rangsorban a EP-képviselők átlagához viszonyított 329-es pontszámával.
Tőkés László fideszes képviselő az 569-ik (251 pont) a rangsorban.
Az RMDSZ-es Winkler Gyula pedig az 593-ik (246 pont).
A romániai európai parlamenti képviselők közül a szociáldemokrata Doru Claudian Frunzulică volt a legtevékenyebb, a politikus a 15-ik az EP-rangsorban. Sógor Csaba a 8-ik legtevékenyebb romániai EP-képviselő, Winkler Gyula pedig a 23-ik. A magyarországi EP-képviselők 21 fős csoportjában Tőkés László a 17-ik a tevékenységi a rangsorban. maszol.ro2016. január 24.
Átadták a Németh Géza-emlékdíjat
A kászonaltízi András Ignác helytörténész-iskolaigazgatót és tanítványát, Bartha Kingát jutalmazták Németh Géza-emlékdíjjal vasárnap a csíkszeredai református templomban elismerésül, hogy példaértékű tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra megőrzéséhez és megmaradásához.
A Németh Géza-emlékdíjat immár tizenhatodik éve a magyar kultúra napjához legközelebb eső vasárnapon adják át a csíkszeredai református templomban, az istentiszteletet követően. Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke a díjjal kapcsolatban elmondta, céljuk, hogy a magyar kultúra megőrzéséért tevékenykedő pedagógusok munkáját kitüntessék és a figyelmet rájuk irányítsák.
Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja az eseményen elmondta, „a haza ott van, ahol egyazon kulturális nyelvi közösség él. A haza mi vagyunk, akik együtt énekelünk a történelmi körülményektől függetlenül. Így joggal mondják, hogy himnuszunk ima”. Köszöntőjében ugyanakkor abbéli örömének adott hangot, hogy öt év után is sokan gondolják úgy, hogy kérelmezik honosításukat, ezáltal erősítve a magyar nemzetet.
András Ignác a Kriza János Néprajzi Társaság egyik alapító tagja, hazai és magyarországi konferenciákon ismerteti kászoni gyűjtéseit, neve egyre gyakrabban tűnik fel szakmai és kulturális folyóiratokban. Munkái közül a Kászonszék népi gyógyászatát és a kászoni oktatás évszázadait bemutató köteteit emelte ki a laudátor, de rendhagyó útikönyvére is felhívta a figyelmet. „Az egyesület ma olyan pedagógust tűntet ki, aki valóban kiemelkedő tevékenységével hozzájárul a magyar kultúra megmaradásához, továbbadásához” – fogalmazott Balázs Lajos néprajzkutató.
Bartha Kinga gyerekkori álma, hogy tanítónő, óvónő lehessen. A Bod Péter Tanítóképző elvégzése után a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tanult, ősztől pedig óvónőként dolgozik. Néptáncot és népdalokat tanít, most már az ő dolga, hogy átadja a kászoni kultúrát az eljövendő nemzetségnek – méltatta egykori tanára.
Az emlékdíjjal járó festményt Xantus Géza csíkszeredai képzőművész, a pénzjutalmat Sógor Csaba EP-képviselő ajánlotta fel. Az ünnepi alkalmat szebbé tette Kelemen Csongor, az '56-os Vitézi Rend törzskapitányának szavalata, valamint a díjazott Bartha Kinga éneke. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével zárult.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro