udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2701
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 2701-2701
Névmutató:
Iliescu, Ion
1995. április 26.
Melescanu külügyminiszter Örményországba utazott, ahol ápr. 26-án Jerevánban találkozott a kormány és a külügyminisztérium vezetőivel, fogadta őt Levon Ter-Petroszján államfő. Vagan Papazján külügyminiszterrel emlékeztetőt írt alá a román-örmény kapcsolatok fejlesztéséről. Az újabb szerződéseket Iliescu elnök szeptemberben sorra kerülő látogatásakor írják alá. Melescanu sajtóértekezletet tartott Jerevánban, ahol kijelentette: A NATO kibővítésének addig nincs értelme, amíg Oroszország nem tekinti azt stabilizáló elemnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./1995. április 26.
Iliescu elnök ápr. 26-án Máramaros megyében tett látogatást, Nagybányán kijelentette, hogy Magyarország nemhogy az 1201-es ajánlást, de még a kisebbségi keretegyezményt sem képes teljesíteni. "Az egyedüli politika, amelyet Magyarország az idők során a kisebbségekkel kapcsolatban folytatott, a beolvasztás volt." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./ Románia soha sem fogja elismerni az 1201-est, hangoztatta Iliescu. /Magyar Nemzet, ápr. 27./ 1995. április 26.
Miguel-Angel Martínez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Romániában azt hangoztatta, hogy az 1201-es ajánlás halott, ápr. 24-i strasbourgi sajtóértekezletén viszont kijelentette, hogy soha nem minősítette halottnak az 1201-es ajánlást, s a nemzeti kisebbségek jogairól nem vitázni kell, hanem azokat tiszteletben kell tartani. /Magyar Nemzet, ápr. 26./ Az ápr. 26-i román lapok már-már gyalázkodva emlegették Martínezt. Az Evenimentul Zilei főszerkesztője, Ioan Cristou azt írta, hogy Bukarestben tejben-vajban fürösztötték Martínezt, amelytől "mély álomba szenderült és csak Strasbourgban ébredt fel a valóságra, hogy megtegye nyilatkozatát". Az 1201-es ajánlás "bennünket, románokat lehetetlen helyzetbe hoz, mivel mind Nicolae Vacaroiu miniszterelnök, mind Ion Iliescu elnök kategorikusan állást foglaltak az ajánlás ellen, és így Európa szemében ismét mi leszünk a főbűnösök." Az államelnökséghez közel álló Dimineata "Ángel levágott szárnyakkal" címmel azt fejtegeti, hogy Martínez pálfordulása "szárnyakat adott az irredentizmusnak". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ 1995. április 30.
Gheorghe Bush volt amerikai elnök ápr. 29-én Bukarestbe érkezett. A látogatásra a Sever Muresan üzletember által vezetett S. M. Invest csoport meghívására kerül sor, célja a Romániáról alkotott kép "dinamizálása". Ápr. 29-én Bush beszédet mondott a parlament dísztermében, melyben a privatizálás gyorsítását sürgette. Ezután Iliescu elnök fogadta Busht. A volt elnök ápr. 30-án utazott el a román fővárosból. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./1995. május 3.
Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1995. május 5.
Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1995. május 9.
A második világháború európai befejeződésének ötvenedik évfordulója alkalmából máj. 8-án Párizsban, 9-én pedig Moszkvában rendezett ünnepségen az államfők között ott volt Ion Iliescu elnök és Göncz Árpád köztársasági elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./1995. május 10.
Máj. 10-én hazaérkezett Iliescu elnök, aki a második világháború 50. évfordulója alkalmából Londonban, Párizsban és Moszkvában rendezett megemlékezéseken vett részt. Londonba meghívták Mihály volt román királyt is. Bukaresten máj. 10-én királypárti gyűlést is szerveztek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./1995. május 10.
A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./1995. május 11.
Iliescu elnök egy magántelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a győzelem napja alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecseréjükön egyetértettek abban, hogy Románia és Magyarország végül is meg fogja találni a megfelelő formulát az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban. /Népszabadság, máj. 12./1995. május 15.
Máj. 15-én kezdődik Roman Herzog német szövetségi elnök háromnapos romániai látogatása. Herzog megvizsgálja a politikai-gazdasági reformok helyzetét, tájékozódik a romániai magyarság helyzetéről, a magyar-román alapszerződésről, találkozik a német közösség vezetőivel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 16.,Magyar Nemzet, máj. 15./ Herzog az első napon tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és ellenzéki vezetőkkel, Emil Constantinescuval, Corneliu Coposuval és Petre Romannal. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17., Magyar Nemzet, máj. 16./1995. május 16.
Roman Herzog német államfő a román parlament két házának együttes ülésén elmondott, rádión egyenes adásban közvetített beszédében kijelentette, hogy ha építő módon sikerül megoldani a kisebbségek problémáit, ezek a kisebbségek nyereséget képeznek majd az ország számára. Bátorságot és bölcsességet kívánt a képviselőknek a kisebbség javára szolgáló törvények elfogadásához, és ahhoz, hogy a kisebbséget bevonják a reformfolyamatokba. Az Iliescuval közösen tartott sajtóértekezleten pedig Herzog kijelentette: a romániai németeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, Németországba távoznak-e vagy Romániában maradnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18., Népszabadság, máj. 17./ 1995. május 17.
Aláírásgyűjtés kezdődött a parlamentben azért, hogy Iliescu elnököt a törvényhozó testület elé idézzék. Az akciót a volt miniszterelnök, Petre Roman Demokrata Pártja kezdeményezte. A Ziua lap dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a román elnök fiatal korában a KGB, a szovjet hírszerzés ügynöke volt. /Magyar Hírlap, máj. 17./1995. május 19.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Iliescu elnök cáfolta a sajtóban megjelent vádakat, hogy ő a KGB ügynöke volt. Soha nem lépett kapcsolatba sem külföldi, sem belföldi titkosszolgálatokkal, hangsúlyozta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./1995. május 23.
Ion Iliescu elnök nyitotta meg Bukarestben az ET, az EBESZ, az UNESCO és a romám kormány által szervezett nemzetközi szemináriumot, amelynek témája a tolerancia volt. A szemináriumon 53 ország képviseltette magát. Iliescu kifejtette, hogy Romániát, a román népet a nyitottság, a megértés, a tolerancia jellemzi. Iliescu az etnikai vegyes házasságban élők nemrég megalakított Harmónia Alapítványát hozta fel példának. A konferencia főelőadója Michel Foucher egyetemi tanár volt, aki abból indult ki: megdöbbentő, hogy még ma is konferenciát kell szentelni ennek a témának. A tanácskozáson a romániai roma szervezet képviselője tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok a roma helyett cigánynak kívánják nevezni etnikumukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ A szeminárium máj. 24-én és 25-én munkacsoportokban folytatja munkáját. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./1995. május 25.
A Vocea Romaniei kormánylap számon kérő jelzése nyomán az ügyészség eljárást indított a bukaresti Ziua napilap ellen, amely azt állította, hogy Iliescu elnököt, aki Moszkvában végezte tanulmányait, beszervezte a KGB. /Magyar Nemzet, máj. 25./1995. május 25.
Petre Roman volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a jövő évi választásokon arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. "Iliescu elnök szerintem nem jó példakép Romániának, mert valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ 1995. május 26.
A legveszélyesebb a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ és a Vatra Romaneasca, mert a Nagy Románia Párt valamennyi romániai kisebbség ellen küzd, az RNEP-nek viszont egyetlen ellensége van, a magyarság, mondta Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület elnöke. Az RNEP 1989 után alakult, tele volt szekusokkal és volt kommunista vezetőségi tagokkal. Bizonyítékai vannak arra, hogy "előre megfontoltan szítják a gyűlöletet, amiért egy demokratikus jogállamban már rég lesújtott volna rájuk a törvény." 1990-ben az RNEP Kolozs megyében 15 százalékot kapott, az 1992-es választásokon viszont 55 százalékot. Iliescu szándékosan hagyja működni Funart és a többi szélsőséges politikust, jelentette ki Buracu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27., átvéve a Magyarország 20-as számából./1995. június 1.
Iliescu elnök elégedetten értesült Göncz Árpád köztársasági elnöknek és Horn Gyula miniszterelnöknek az alapszerződés közeli megkötését illető nyilatkozatairól, közölte Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Ezek a nyilatkozatok fontosak, mondta, mivel "ismert egyes szélsőséges és radikális körök nyomása Magyarországon és a magyar diaszpórában, továbbá egyes RMDSZ-vezetők részéről, akik etnikai-területi autonómiára tartanak igényt a romániai magyar etnikum számára". Ez Európa-ellenes és antidemokratikus, Iliescu elnök véleménye szerint. A szóvivő felolvasta Iliescu elnök állásfoglalását az RMDSZ kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság "autonóm nemzeti közösségként" való meghatározását, a budapesti RMDSZ-képviselet felállításának tervét, és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Romániára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ 1995. június 6.
Iliescu elnök jún. 6-án fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen szóba kerültek az RMDSZ kongresszusán elfogadott határozatok, az értelmezési kérdések, az RMDSZ elleni támadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./