udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1808
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1801-1808
Névmutató:
Kovács Péter
2007. október 31.
Erkölcsi, jogi és politikai elégtételt kell nyújtani a volt politikai elítélteknek, ez erkölcsi kötelessége egy demokratikus államnak. Ezt a következtetést vonták le október 30-án azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Kolozsváron szervezett a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR). Raluca Grosescu, az IICCR kutatója elmondta: az erkölcsi, politikai és anyagi kártérítés mellett nagyon fontos a jogi jóvátétel is, hiszen az érintettek jogilag még mindig bűnözőknek tekinthetők. A rehabilitálásukat szolgáló törvénytervezet, amelyet az Igazságügyi Minisztériummal és a Romániai Volt Politikai Foglyok Egyesületével közösen terjesztett be, a Pénzügyminisztériumban akadt el, ugyanis nem sikerült dűlőre jutni a kártérítés mértékét illetően. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint elsősorban politikai akaratra van szükség. Kolozsváron ugyanezen a napon a Bánffy-palotában megnyílt a Sor(s)ok között című vándorkiállítás, amelynek témája az 1956-os magyar forradalom. /Papp Annamária: Rehabilitálni a volt politikai elítélteket! Bocsánatkérés és szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2007. november 5.
„Mélységesen felháborító, hogy a Demokrata Párt politikai nyomásgyakorlással próbálja ellehetetleníteni az RMDSZ kampányát” – nyilatkozta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke annak kapcsán, hogy Marosvásárhelyen eltávolították az RMDSZ kampányplakátjait. Ez Dorin Florea, Marosvásárhely demokrata párti polgármesterének utasítására történt. Kelemen emlékeztetett, hasonló esettel szembesültek már Kolozsváron is, ahol Emil Boc polgármester, a PD elnöke leparancsolta az RMDSZ kampányplakátjait. Az RMDSZ kampánystábja közleménye szerint tudomásuk van arról, hogy a polgármester azzal fenyegette meg a plakátoló helyet bérbe adó céget, hogy visszavonja működési engedélyét, ha nem enged a nyomásnak, nem távolítja el Marosvásárhelyről az összes RMDSZ-pannót. „Most többfrontos támadás indult az RMDSZ-szel szemben, akár titkosszolgálati elemekkel is meg kívánják akadályozni azt, hogy a szövetség eljuttassa üzenetét a választóihoz” – szögezte le Kovács Péter, az RMDSZ az ügyvezető alelnöke. Jánosi Ferenc RMDSZ-es nagyernyei polgármester megakadályozta, hogy Tőkés László november 3-án a községben ebédeljen – olvasható Tőkés László közleményében. Eszerint a püspököt Komáromi István helyi református lelkipásztor várta volna ebédre a gyülekezeti terembe, ahol a presbiterekkel is találkozhatott volna. Az ebéd azonban elmaradt, mert Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester (aki egyben református főgondnok is) megfenyegette Komáromit: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt – áll a közleményben. Az ÚMSZ megkeresésére Jánosi Ferenc azt nyilatkozta, hogy templomban kampányolni kívánó politikust – sem Tőkés Lászlót, sem mást, nem hajlandó fogadni. /Lokodi Imre: Florea plakátháborút indít? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./2007. november 20.
Közel háromhetes halasztás után a kormány november 19-én elfogadta a politikai ítéletek semmissé nyilvánításáról szóló törvénytervezetet. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint a Monica Macovei volt igazságügyi tárcavezető kezdeményezésére létrejött és a kormányhoz benyújtott tervezet a rendszerváltozás óta az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. Eszerint alanyi jogon semmis, és hatályát, valamint jogi következményeit veszti az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között hozott minden olyan végleges bírósági vagy törvényszéki határozat, amelyet a kommunista rezsimmel való szembenállás miatt mondtak ki; egyben megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. Eckstein-Kovács Péter jogász, RMDSZ-szenátor jelezte: módosító indítványt nyújt be, hogy „a politikai hátterű, de közjogi perekben elítéltek esetében ne az érintetteknek kelljen kezdeményezniük a jogorvoslatot, hanem az egykori vétkes állam jogutódjaként a mai kormányzat hivatalból kezdeményezze, és vállalja magára ezeknek a pereknek az ügyintézését”. /Benkő Levente: Körvonalazódik a jogorvoslat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./2007. november 22.
Minden bizonnyal elszámoltatásra számíthatnak azok az RMDSZ-es képviselők, akik részt vállaltak Tőkés László választási kampányában, jelezte Kovács Péter kampányfőnök-helyettes, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, ez csak a saját véleménye. A püspök egyes kampányrendezvényein Toró T. Tibor, Antal Árpád András, Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő vett részt. Toró T. Tibor, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöki tisztségét is betölti, székelyudvarhelyi kampánybeszédében kijelentette, számára természetes és magától értetődő a Tőkés László melletti kiállás. Nem az RMDSZ ellen, hanem Tőkés László mellett szólalt fel Székelyudvarhelyen. Valószínűnek tartja, hogy az RMDSZ kizárja soraiból azokat, akik nem követik a párt irányvonalát. „Állok elébe – jelentette ki Toró. – De én abban reménykedem, hogy a választások után lesz tér azoknak is, akik a megegyezést sürgetik. ” Sajtótájékoztatón magyarázta el Antal Árpád András képviselő is, hogy miért kísérte végig Tőkés Lászlót és a vele tartó Orbán Viktort a háromszéki kampánykörútján. Kijelentette, ha a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban mennek el szavazni, van esély arra, hogy mind az RMDSZ-lista, mind Tőkés László bejusson. Tamás Sándor képviselő Tőkés László kézdivásárhelyi kampányrendezvényén vett részt. Garda Dezső Gyergyószentmiklóson volt jelen Tőkés László fórumán. Jelenléte nem értelmezhető úgy, hogy az RMDSZ ellen kampányolt volna. Márton Árpád frakcióvezetőtől megkérdezte a Krónika, hogyan ítéli meg frakciótársai részvételét a Tőkés-kampányban, és készül-e szankciókat alkalmazni a renitensek ellen. „Provokatív kérdésekre nem válaszolok” – jött a szűkszavú válasz. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese inkább elítélte ezt. /Gazda Árpád: Elszámoltatják Toróékat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./2007. november 26.
Győzelem minden fronton! – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor, aki örül annak, hogy népesebb delegáció képviseli az erdélyi magyarságot az EP-ben, akiknek – ha akarnak, ha nem – együtt kell dolgozniuk. Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő szerint megmozdultak az állóvizek, ez pedig jó az erdélyi magyaroknak. /Megmozdultak „az állóvizek”... = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./2007. november 27.
Az Eckstein-Kovács Péter szenátor vezette Szabadelvű Kör RMDSZ-platform közleménye szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyarok a 2008-as megmérettetésen is sikert arassanak, belső választásokat kell szervezni az erdélyi magyarság körében, és az eredmények függvényében létre kell hozni egy olyan entitást, amelyik győztesként kerül majd ki a jövő évi választásokon. A Szabadelvű Kör azt javasolja: a magyar képviselők egyenként csatlakozzanak az EP főbb politikai csoportjaihoz. Aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy mind az RMDSZ-es EP-képviselők, mind a Fidesz-támogatta Tőkés László ugyabba a politikai családba, az Európai Néppártba (EPP) fognak tartozni. Az RMDSZ mostani sikere nem jelentheti a szövetségen belüli radikális reform elodázását, érvényesülni kell a politikai pluralizmusnak. /Együttműködésre szólít fel a Szabadelvű Kör. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./2007. november 30.
Székelyudvarhely egyik legfájóbb pontja még mindig a Cserehát, ahol a hatalmas épületben immáron tíz éve a fogyatékos gyerekek helyett román görög katolikus apácák élnek. A történetnek nincs vége: december 5-én újabb tárgyalásra kerül sor. Hegyi Sándor református tiszteletes szerint, aki idén tizedik alkalommal szervez Csereháti Napokat, kemény átjátszás történt, Szász Jenő polgármester szerint az épület még mindig eszköz a román nacionalisták kezében. Székelyudvarhely önkormányzata 1993-ban bérbe adott az akkor még lakatlan Csereháton a svájci Basel Hilft segélyezésekkel foglalkozó alapítványnak egy jókora területet, melyre a környékbeli fogyatékos gyerekeknek kisegítő iskola építését tervezték. Ferenczy Ferenc, a város akkori polgármestere 1994-ben találkozott Cyrill Bürgellel, a Basel Hilft képviselőjével, aki a Szeplőtelen Szív Kongregáció, vagyis egy görög katolikus apácarend nővérének társaságában érkezett. Tíz nap múlva levelet kapott a polgármester, amelyben Bürgel közölte: nem fogyatékos otthon, hanem a kongregáció épülete lesz a csereháti ingatlan. A város és vezetése rádöbbent: tenni kell valamit, ha nem, elveszítik a csereháti épületet. Ferenczy számtalanszor Svájcba utazott, a városi tanács pedig arról döntött, hogy egyoldalúan felbontják a szerződést az alapítvánnyal. 1996-ban a csereháti ügy miatt Ferenczy elveszítette a választásokat, közben számos kormányváltás is történt, mindegyik a maga során igazított egyet a történeten, de végső megoldás nem született. A csereháti probléma 1997-ben, vagyis tíz évvel ezelőtt csúcsosodott. Májusban az apácák igyekeztek beköltözni az épületbe, az udvarhelyi tiltakozók viszont megakadályozták a jogtalan birtokbavételt. Azután 1997 decemberében, Remus Opris kormányfőtitkár látogatását kihasználva, kétnapos „ostrom” után, kilencedikén kommandósok segítségével bevették az épületet. Pert per követett, a városi tanács Csereháti Bizottságot alakított, Szász Jenő új polgármester pedig abban bízott, hogy a magyar-román csúcstárgyalások eredményhez vezetnek. Az Udvarhelyi Híradó 2000. május 23-án „Miénk lesz a csereháti iskola” címmel azt írta, hogy Szász Jenőt Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára arról biztosította, hogy megvan az udvarhelyiek számára a visszavásárláshoz szükséges pénzösszeg. Szász utólag úgy érvelt, ha 2002-ben a Fidesz nyeri a választásokat, akkor a pénzt is megkapják. Ezután a csereháti ügy javarészt a tárgyalótermekben folytatódott. Udvarhelyt Eckstein-Kovács Péter, Hajdú Gábor és Kincses Előd ügyvédek képviselték a különböző perekben. Elmondta, még mindig az a per van folyamatban, amelyet Eckstein-Kovács Péter kezdett el, majd miután kisebbségi miniszter lett, ő vette át. Ebben a székelyudvarhelyi tanács megtámadta a koncessziós szerződést, amit az Aris Industrie-val kötött, és megtámadta az ajándékozási szerződést is. Jelenleg sincs a hatalmas épület teljesen belakva. Mindössze tizenegy apáca tevékenykedik benne, többek között egy óvodát működtetnek. Az épületben a román Marin Preda Líceum bentlakása is helyet kapott. Hegyi Sándor református lelkész azt fájlalja, hogy az udvarhelyiek közömbösek lettek a közügyek iránt, így a csereháti eseményeket is lassan elfelejtik. /Máthé László Ferenc: Tíz éve költöztek be az apácák a Cserehátra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 30./2007. december 6.
Borbély Károlyt, az Országos Ifjúsági Hatóság elnökét javasolja az RMDSZ Winkler Gyula helyébe a távközlési tárca élére, így a szövetségnek a kormányban Borbély Lászlóval együtt két Borbély nevű minisztere lesz. A jelölt végleges kinevezéséről Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek kell döntenie. „Én vállaltam, mert nem félek a munkától” – mondta Borbély, akinek utódját az ANT élén szintén az RMDSZ nevezi meg. A tisztség egyik legesélyesebb várományosa a Miért-társelnök Kovács Péter. Nehézséget okozott, hogy az RMDSZ vezetőinek ajánlatát több fiatal politikus is elhárította: köztük a jelenleg az ügyvezető elnökségen dolgozó Porcsalmi Bálint volt távközlési államtitkár és Tánczos Barna jelenlegi szállításügyi államtitkár. Utóbbi korábban jelezte: nem szívesen hagyja ott a májusban elkezdődött munkát. Winkler Gyula maga is elismerte: nem ment könnyen a jelölt megtalálása, mert a miniszteri tisztség nem kecsegtető. A Borbély Károly távozásával megüresedő ANT-elnöki tisztségre szintén az RMDSZ tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A tisztséget valószínűleg Kovács Péter, a Miért társelnöke kapja meg. /Cs. P. T. : Két Borbély, két tárca. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2007. december 7.
Üdvözli Eckstein-Kovács Péter a bejelentést, miszerint csökkenti romániai tevékenységét a verespataki aranybányát tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vállalat, annak nyomán, hogy a környezetvédelmi minisztérium felfüggesztette a beruházás engedélyeztetési folyamatát. Eckstein sajnálatát fejezte ki Frunda György visszalépése miatt. Kíváncsian várja ugyanakkor: vajon mit tesznek majd az RMDSZ-es europarlamenti képviselők az EPP-ben, amikor olyan pártokkal kell együttműködniük, mint a magyarországi Fidesz, illetve Basescu demokratái, akiknek szintén ismertek az RMDSZ-szel szembeni ellenérzései. Ott van Tőkés László is, aki most sokkal szívélyesebb kapcsolatban áll Basescuval, mint Szász Jenő. „Ésszerűbb lenne meghagyni Tőkés püspököt a néppártiaknak, az RMDSZ pedig igazoljon át a liberálisokhoz, illetve a szocialistákhoz, s akkor mindenhol képviselve lennénk, hallathatnánk hangunkat”, javasolja a szenátor. Eckstein szerint a jövő évi parlamenti választásokon a bejutási küszöb eléréséhez két út vezet. „Vagy megegyezik Tőkés László és Markó Béla egy közös listát illetően, vagy – és ez az én javaslatom – belső választásokat rendezünk, és az itt elért eredmények függvényében állítsuk össze a parlamenti jelöltlistákat”, mondta. /N. -H. D. : Eckstein: szakítania kellene az RMDSZ-nek a Néppárttal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./2007. december 7.
Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2007. december 8.
Eckstein-Kovács Péter liberális RMDSZ-szenátor meglepő ötlettel állt elő sajtótájékoztatóján. Azt fejtegette, hogy a két RMDSZ-es EP-képviselőnek az európai fórum szocialista vagy liberális frakciójában kellene tevékenykednie, hogy ne kerülhessenek Tőkés László vagy a Fidesz hatása alá. A szenátor szerint Winklernek és Sógornak jobb érdekérvényesítő lehetősége lenne az említett két frakció valamelyikében. Az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, ez semmire sem kötelezi? /Furcsa ötlet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./2007. december 10.
A november 25-i európai parlamenti választások eredményét elemezte december 8-án a Marosvásárhelyen ülésező RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). A felszólalók többsége úgy értékelte, a szövetség megnyerte ugyan a választást, az erdélyi magyarság hűséges maradt a szervezethez, ám helyenként – az RMDSZ-szel szemben elégedetlen közösségek protesztszavazata révén – Tőkés László püspök ért el jobb eredményt. A fórum az alulmaradt szervezetek vezetőinek lemondását sürgette. Bírálatok hangzottak el magyarországi önkormányzatokkal, politikai erőkkel, testvértelepülésekkel, cégekkel és médiaintézményekkel szemben, amelyek az erdélyi kampányba pártosan beavatkoztak. Az elmúlt hónapokban megújult SZKT-ba sok fiatal képviselő is bekerült, s a testület Bíró Rozália nagyváradi alpolgármestert választotta elnökévé. Három jelölt indult az SZKT elnöki tisztségért, amelyet az utóbbi években Frunda György töltött be: Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Szabó Károly szenátor, volt EP-képviselő. Megalakultak a testület platformjai és frakciói is: Szociáldemokrata Platform, Szabadelvű kör, Kereszténydemokrata Platform, Nők a nőkért, illetve Nemzeti Szabadelvű Kör. Az új SZKT frakciói (zárójelben a frakcióelnök): Partiumi (Lakatos Péter), Novum Forum (Kelemen Atilla), Kereszténydemokrata (Frunda György), Székelyföld (Tánczos Barna), Tulipán (Borboly Csaba), Szórvány (Winkler Gyula), Közép-Erdély (László Attila). Ezután az EP-választások eredményeinek értékelése következett. Markó Béla gratulált a győzelemhez, a választók többségben az RMDSZ-re szavaztak, és azt üzenték, hogy „magukénak vallják és szeretik az RMDSZ-t”. Markó szerint le kellett győzni például a Fideszt és a Demokrata Pártot, de helyenként a csalást is. Markó élesen bírálta azokat a magyarországi önkormányzatokat, amelyek „az RMDSZ ellen nyújtottak támogatást”, de az RMDSZ ellen kampányoló magyarországi politikusokat, az erdélyi kampányba „beavatkozó” magyarországi testvértelepüléseket és cégeket nemkülönben. Elítélte, hogy a választás napján a Hír TV egész nap kampányolt, és nem az RMDSZ mellett. Toró T. Tibor a kampányban látványosan Tőkés László püspök mellett állott. Az SZKT napirendjén volt, hogy a szövetség Torótól vonja meg a politikai bizalmat, de a testület ennek vitáját, időhiány okán, elhalasztotta. Markó megoldásként az összefogást említette, és kifejtette, hogy a székelységnek csak a szórványban és a kisebbségben élő magyarsággal együtt van esélye a célkitűzések elérésére. Markó nem zárkózott el az alakuló Magyar Polgári Párttal (MPP), illetve a Tőkéssel folytatandó dialógus elől sem, de ezt feltételek teljesítéséhez kötötte. Szerinte az MPP-nek előbb tisztáznia kell a viszonyát a román pártokkal és a román államelnöki hivatallal, Tőkésnek pedig le kell mondania az RMDSZ „mocskolásáról és rágalmazásáról”. Másfelől az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy szükséges-e tárgyalnia olyan párttal, mint az MPP, amelynek sem statútumában, sem alapszabályzatában nincs egyetlen szó sem az autonómiáról. Frunda György szerint az RMDSZ túlságosan elment jobbra, vissza kell térnie jobbközépre. Eckstein-Kovács Péter: az RMDSZ két képviselőjét mégis az EPP-be küldi, ahelyett, hogy Sógor a liberálisok, Winkler pedig a szocialisták frakciójába menne. Toró T. Tibor elutasította a személyével kapcsolatos bírálatokat, és közölte: ezentúl tényként kell kezelni, hogy a romániai magyar közélet plurális. /Tibori Szabó Zoltán: Párbeszédet hirdet az RMDSZ az erdélyi magyarsággal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ Elhangzott a hozzászólásokban: „Szeretem Erdélyt! Szeretem Európát” (Frunda György, Winkler Gyula), „Szeretem Erdélyt! Szeretem a Székelyföldet” (Sógor Csaba, Korodi Attila), „Szeretem Partiumot! Szeretem Európát” (Bíró Rozália) – Markó leszögezte: szereti az RMDSZ-t. „Azt senki se állítsa, hogy nálam autonómiapártibb lenne, ám az önrendelkezést nem magyarországi pártok és önkormányzatok támogatását élvezők megosztó politikájával, hanem az egység megtartásával, következetes lépésekkel lehet megvalósítani Erdélyben” – mondta Markó Béla. Kelemen Hunor szerint Tőkés Lászlóék a jövő évi önkormányzati választások előtt sem kívánnak egyezségre jutni a szövetséggel, sőt már a külön listaállítás is folyamatban van a Székelyföldön. Eckstein-Kovács Péter: „Ízlésemhez képest az EP-ben túl kevés az erdélyi magyar jogász és túl sok a pap. ”Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő szerint Frunda becsapta választóit, „lelépett a listáról”. Toró javasolta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum mihamarabbi létrehozását. /Lokodi Imre: Az RMDSZ harmadik embere lett Bíró Rozália. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Markó hangsúlyozta: az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel is kell tárgyalni, többek között Tőkéssel is, de nem ez a párbeszéd lényege, hanem az, hogy a szövetség megszólítsa a magyarság azon egyharmadát, amely valamilyen okból elégedetlen az RMDSZ-szel – mondta. „Ahelyett, hogy dolgoznánk érte, azzal butítjuk, azzal áltatjuk magunkat, hogy itt van az autonómia. Orbán Viktor óriási hibát követett el, és felelőtlen volt, mert amikor hozzájárul az egységes érdekképviselet megbontásához, akkor vállalnia kellene annak a felelősségét is, hogy megoldja helyettünk az erdélyi magyarság problémáit. Ha a magyarság a saját közös döntései helyett a prófétákra hallgat, akkor nagy bajba fog kerülni: nekünk nem szabad ilyen próféták kezére hagynunk a magyarságot. ” – hangsúlyozta Markó Béla. /Elemzés, következtetések és sértegetések. SZKT Marosvásárhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 10./ Az SZKT-n egyértelművé vált: az RMDSZ erős, felülről irányított párttá kíván alakulni. A most meghatározott irányvonal a kompromisszum legkisebb esélyét is ellehetetleníti. Ők tudják a legjobban, mit, milyen úton, hogyan lehet elérni – derült ki Markó Béla politikai beszámolójából. A székelyekkel szembeni harag többször visszaköszönt, nem csak a szórványból, Partiumból érkezettek felszólalásából, de Markó, Kelemen Hunor és más székelyföldi politikusok beszédeiből is. A ,,hamis próféták” által elvakított székelység nem érzékeli az igazi veszélyt. Többen a sajtót, az egyházak, illetve a pedagógustársadalom egy részét, az identitásukat vesztett városlakókat, a különc értelmiségieket okolták a székelyföldi vereségért. A csúcsvezetés legfeljebb azért hibás, mert nem büntette meg idejében a más véleményt megfogalmazókat. /Farkas Réka: Torz kérdések és válaszok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./2007. december 11.
Az új elnök, Bíró Rozália megválasztása mellett struktúrájában alig alakult újjá a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az RMDSZ politikai döntéshozó testületében a csoportok csak a platformok egy részét képviselik. Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör platformvezetője ideológiai alapon szerveződő frakciókban tudja elgondolni az SZKT-t. A megújult Szövetségi Képviselők Tanácsa kilenc frakcióval működik: Keresztény-Demokrata frakció (elnök: Frunda György), Közép-Erdély Frakció (elnök: László Attila), Nemzeti Szabadelvű Kör platform (elnök: Dénes István), Novum Forum frakció (elnök: Kelemen Atilla), Partium frakció (elnök: Lakatos Péter), Szabadelvű Kör platform (elnök: Eckstein-Kovács Péter), Székelyföldi frakció (elnök: Tánczos Barna), Szórvány frakció (elnök: Winkler Gyula), Tulipán frakció (elnök: Borboly Csaba). Nincs frakciója a Demokratikus Új Baloldal, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Nemzetépítő Platform, a Nemzeti Szabadelvű Kör, a Nők a Nőkért Szövetség, a Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, a Szociáldemokrata Tömörülés, a Romániai Magyar Vállalkozói platformoknak, viszont Erdély valamennyi régiója frakcióval képviselteti magát. Ellenzéki csoportosulás sincs az SZKT-ban. Az ezt a szerepet betöltő, Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Vekov Károly vezette Nemzetépítő Platform nem alakított frakciót. /Simon Judit: SZKT: platformok, frakciók – képviselet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2007. december 12.
Az RMDSZ Kovács Pétert, a szövetség ügyvezető alelnökét jelölte az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére, korábban ezt a tisztséget Borbély Károly látta el, aki most a távközlési és informatikai tárca vezetését vette át, jelentette be sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. A szenátus jogi bizottsága ugyanakkor jóváhagyta, hogy Zsombori Vilmos lépjen Sógor Csaba szenátor helyére. Zsombori jelenleg a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság elnöke. Markó továbbá közölte: a jövő évi költségvetés elfogadása ma elsőrendű prioritása a romániai politikumnak. /Kovács Péter az ifjúsági hatóság új vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2007. december 19.
A romániai nemzeti kisebbségek napját, valamint fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte december 18-án az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. A Markó Attila államtitkár által vezetett intézmény a kettős ünnepség alkalmával kitüntette mindazokat, akik az elmúlt évtizedben jelentős mértékben hozzájárultak a nemzeti kisebbségek jogainak elnyeréséhez, érvényesítéséhez. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes mellett emlékplakettet vett át Victor Ciorbea volt miniszterelnök, akinek kormányzása idején alakult meg a kisebbségi minisztérium. A kitüntetettek között szerepel valamennyi volt miniszterelnök 1996-tól napjainkig, valamint Tokay György és Eckstein-Kovács Péter volt miniszter is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kitüntetését Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője vette át. /Kitüntették egymást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./2007. december 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2007. december 24.
Úgy tűnik, hogy végleg meghiúsult a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozása, miután a szenátus jogi bizottsága is kedvezőtlenül véleményezte a román–magyar alapítvány létrehozásáról szóló kormányrendeletet. Az immár három alkalommal együttes ülést rendező budapesti és bukaresti kormánynak ez az első olyan megállapodása, amely úgy tűnik, hogy kudarcra van ítélve. A szakbizottságban csak az RMDSZ és a liberális honatyák egy részétől kapott kedvező voksot. Eckstein-Kovács Péter, a szenátus jogi bizottságának elnöke úgy véli: nem létezik politikai akarat a kétoldalú egyezmény parlament általi elfogadására. Magyarországon zökkenőmentesen zajlott a rendelet ratifikálása, ezzel szemben Romániában csak az első lépéseket sikerült megtenni akadálymentesen. A bukaresti kormány 2005. december 1-jén fogadta el az alapítvány létrehozásáról szóló magyar–román egyezmény ratifikálásának törvénytervezetét. 2006. március 30-án egyetlen szavazatkülönbséggel bukott el a képviselőházban a közalapítványról szóló törvénytervezet. Az elutasító álláspont kialakulásában jelentős szerepet játszott az alapítvány létrehozása elleni román sajtóhadjárat, amelynek zászlóshajója a Ziua napilap volt. Ehhez csatlakozott később a román ortodox egyház, valamint a Román Tudományos Akadémia is. /borbély: Kudarcos román–magyar Gozsdu-egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./2008. január 8.
Elégedett az RMDSZ hídelvei szervezetével Makkai László körzeti elnök. A körzet tehetősebb tagjai – többek között Antal Elemér vállalkozó, Boros János alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter szenátor, László Attila megyei elnök, Makkai Zsolt vállalkozó, Máté András Levente képviselő – adományaikkal tavaly is hozzájárultak ahhoz, hogy segítsenek a rászorultakon. Buracu Ildikó segítségével pedig 15 segélycsomag jutott Kolozsvárra: németországi magánszemélyek egy alapítvány által elküldték adományaikat. /N. -H. D. : Idén is segíti a rászorultakat a hídelvei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2008. január 9.
Az RMDSZ célkitűzése a nyári helyhatósági választásokra az, hogy legalább ugyanannyi polgármesteri, illetve helyi és megyei tanácsosi helyet szerezzen, ahányat a 2004-es választások alkalmából sikerült megnyerni – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ minisztereinek teljesítményét értékelték leginkább a 22-es hetilap által megkérdezett elemzők és olvasók. A lap által osztályozásra felkért politikai elemzők szerint a leghatékonyabb tárcavezető Korodi Attila környezetvédelmi miniszter volt. Második helyen végzett Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter, s harmadik lett Winkler Gyula volt informatikai miniszter. Az összesített rangsorban – amelybe beleszámították az olvasók által adott értékeléseket is – Borbély a második, Korodi a negyedik és Winkler az ötödik. Bemutatkozott a központi sajtónak Kovács Péter, akit frissen neveztek ki az Országos Ifjúsági Hatóság (ANT) élére. Kovács elmondta: prioritásai között szerepel a román–magyar ifjúsági iroda mihamarabbi létrehozása, amelyről már 2005-ben döntés született az első román–magyar együttes kormányülésen. /B. T. : A 2004-es siker megismétlése az RMDSZ célja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Akár közvélemény-kutatások eredményeit veszik alapul, akár előválasztást tartanak, az RMDSZ olyan jelölteket állít, akiket a helyi közösségek támogatnak – mondta Markó Béla. Az RMDSZ idei prioritásai közé tartozik a regionális fejlesztési stratégiai kidolgozása, a másik az őszi parlamenti választásokon való sikeres részvétel. „Nem is tudom már, ki az RMDSZ ellenzéke, mert úgy látom, a különböző csoportosulások csak vitatkoznak egymással arról, ki legyen az elnök. Kivárjuk, míg tisztázzák a helyzetet, addig nem is gondolkodunk, kivel ülünk le majd tárgyalni” – válaszolta Markó Béla arra a kérdésre, hogy az „RMDSZ-ellenzékből” kivel ül le tárgyalni a parlamenti választások előtt. /Mihály László: Újrázna az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2008. január 16.
Teodor Melescanu védelmi minisztert javasolta január 15-én az igazságügyi tárca ideiglenes vezetőjévé a kormányfő, Traian Basescu államfő pedig már alá is írta a kinevezését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke úgy véli: a miniszterelnöknek nem kell lemondania eredeti jelöltjéről. „Az államfőnek előbb-utóbb alá kell írnia Nicolai kinevezését. Fölösleges emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen hasonló ügyben a taláros testület már egyszer döntött” – mondta. /B. T. : Melescanuval oldják a válságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./