udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1461
találat
lapozás: 1-30 ... 721-750 | 751-780 | 781-810 ... 1441-1461
Névmutató:
Tamás Sándor
2013. március 7.
Antal Árpád: Erdélyi kormányt és Székelyföld autonóm fejlesztési régiót
Erdélyi regionális kormány, és Székelyföld, autonóm státusú fejlesztési régió megalakítását tartaná ideálisnak a háromszéki RMDSZ. Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester és Klárik László szenátor által bemutatott, statisztikai adatokra támaszkodó tanulmány arra mutat rá, hogy az ország regionális átszervezésekor a jelenleginél jóval kisebb – 800.000 – 1.500.000 lakosú – és gazdaságilag homogén régiókat kellene kialakítani.
Antal Árpád rámutatott, hogy 2006-ban a parlament elfogadta azt a kerettörvényt, amely megteremti a jogi keretet az ország decentralizálásához, így a dekoncentrált intézményeket át kellene adni a megyei önkormányzatoknak, a prefektúra hatásköreit drasztikusan meg kellene nyirbálni, és a jelenleginél kisebb régiókat kell létrehozni, és a fuldokló túlközpontosított államigazgatás hatásköreit pedig regionális kormányoknak kellene leosztani.
Antal Árpád szerint ez lenne az ideális változat, arra törekednek, hogy ehhez minél közelebb kerüljenek, ám a szakmai viták lehetőségét nehezíti, hogy az RMDSZ-en kívül még egyetlen romániai párt és a kormány sem készített tanulmányt arról, hogy mire alapozzák az ország regionális átszervezés szükségességét.
A szövetség szakemberei által készített elemzések pedig arra mutatnak rá, hogy a jelenlegi régiós felosztásból az ország veszített. Klárik László szerint a jelenlegi nyolc fejlesztési régió létrehozásával, valójában szőnyeg alá seperték a problémákat, azáltal, hogy gazdag és szegény megyéket egy régióba soroltak, valójában elrejtették a fejlődési különbségeket, így egy statisztikai manőverrel Románia homogénnek mutatkozott. Eközben azonban a gazdag megyék fejlődtek, a szegényebbek pedig lemaradtak. Arról kellene meggyőzni a román politikusokat, hogy az RMDSZ régióátszervezési javaslata nem jelent semmiféle veszélyt, az valójában Románia érdekét szolgálja, mondta Klárik László.
Antal Árpád elmondta, hogy sikerült statisztikai adatokat gyűjteniük, amelyek Székelyföld életképességét és gazdasági erejét mutatják. Ez szerint tavaly a megyei pénzügyi igazgatóságok által begyűjtött és a központi költségvetésbe befizetett egy főre eső összegek alapján az ország 29 megyéje az országos átlag alatt teljesít, és 12 megye teljesít a romániai átlag felett. A jól teljesítő megyék közül kilenc erdélyi, és közöttük vannak a székelyföldi megyék is, mutatott rá Antal Árpád. Hozzátette: Kovászna megye 4,4 százalékkal, Hargita megye 10,1 százalékkal és Maros megye 13,4 százalékkal teljesít az országos átlag felett.
A közkasszába való befizetések tekintetében a legrosszabbul teljesítő tíz megye között nincs egy erdélyi sem, ebből világosan kitűnik, hogy Erdély viszi a hátán az országot, és a székely megyék azok közé tartoznak amelyek előre húzzák az országot és nem fékezik azt. „Semmi okunk nincs arra, hogy kisebbségi komplexusunk legyen”, mondta Antal Árpád, aki szerint a statisztika úgy van felépítve, hogy a központosítást erősítse, hiszen a nagyvállalkozások befizetései nem jelennek meg a megyéknél, azok külön statisztikában szerepelnek, és az energetikai, távközlési, pénzügyi ágazat összes befizetése Bukarestbe csapódik le. Ez is hamis képet mutat, ezért tudják azt mondani, hogy Bukarest tartja el Erdélyt is.
A háromszéki RMDSZ által elkészített tanulmány szerint 1995 óta, romlott a helyzet a megyék fejlettsége közti különbségek tekintetében. Például az ugyanabba a fejlesztési régióba tartozó Vrancea és Konstanca megyék bruttó nemzeti terméke (GDP) között 26 százalékról 72 százalékra nőtt a különbség. Temes és Hunyad megyék között pedig 36 százalékról 63 százalékra emelkedett a különbség. A régiók között, és a régiókon belüli megyék között is látszanak különbségek, hogy a gazdagok fejlődtek, a szegényebbek pedig lemaradtak. Antal Árpád szerint az is gondot jelent, hogy a fejlesztési pólusoknak számító városok verseny nélkül kapják meg a felzárkózásra szánt pénzek nagyobbik részét. Például a Központi Fejlesztési Régióban az integrált városfejlesztési programban Szeben, Brassó és Marosvásárhely verseny nélkül megkapta a rendelkezésre álló pénzalap 80 százalékát, és a maradék 20 százalékért versenyeztek a többi városok.
Klárik László, háromszéki RMDSZ szenátor arra is rámutatott, hogy tavaly Románia GDP-jel 134 milliárd euró volt, és a Regionális Fejlesztési Alapból lehívható EU-s támogatások ennek alig 0,6 százalékát jelentették, és csak 0,2 százalékot sikerült lehívnia az országnak. Klárik László szerint több pénzbe fog kerülni a regionális átszervezés mintha száz százalékkal növelnék az uniós pénzek lehívásának hatékonyságát.
Klárik László szerint a jelenlegi régióknak nincs regionális identitásuk, hiszen Párizsban senki nem úgy mutatkozik be, hogy „a 7-es számú központi régióból származok, hanem azt mondja, hogy erdélyi vagy székelyföldi”.
Ugyanakkor sok hamis információ terjed arról is, hogy milyen elvárásai vannak az Európai Uniónak a régiókkal kapcsolatosan, hiszen a régiók közigazgatási hatáskörrel való felruházása nem uniós kötelezettség. Az viszont uniós ajánlás és a régiók kialakításának szabályzatában szerepel, hogy földrajzi és gazdasági kritériumok mellett érvényesülnie kell a történelmi és kulturális kritériumoknak is.
Antal Árpád leszögezte: a gazdasági teljesítőképességről szóló statisztikai adatoktól függetlenül, a mindenkori román kormány figyelembe kell vegye azt is, hogy az országban van hét olyan megye, ahol jelentős számú magyar közösség él, amelynek akaratát nem szabad figyelmen kívül hagyni.
„Az idei év Székelyföld számára meghatározó”, mondta Antal Árpád, aki arra kéri a szórványban, vagy számbeli kisebbségben élő magyar közösségeket, hogy ezúttal legyenek szolidárisak a székelyekkel, mert ez az átszervezés elsősorban róluk szól. Például a besztercei, vagy máramarosi magyar közösség életét nem befolyásolja olyan mértékben, mint a székelységét, hogyha közigazgatási hatáskörök kerülnek olyan régiókhoz, ahol nincsenek számbeli többségben a magyarok. Emiatt ugyanis Székelyföldön nemzetpolitikai szempontból fontos intézmények jövője foroghat kockán. Például a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumról már nem a Kovászna megyei tanács, hanem egy régiós tanács dönt. „Sok évig szolidárisak voltunk a szórványban, számbeli kisebbségben élő magyarokkal szemben, idén azt kérjük, legyenek szolidárisak velünk, a regionális átszervezés a mi jövőnkről szól”, mondta Antal Árpád.
Az elkövetkező időszakban a kevesebb megyét magába foglaló fejlesztési régiókra van szükség – mondta Tamás Sándor csütörtökön Szebenben, a Központi Fejlesztési Régió soros ülésén. A régiótanács-elnök szerint csak így lehet eredményesebben lehívni a fejlesztésre fordítható EU-s pénzforrásokat. „A legideálisabb megoldás az lenne, ha minden megye a szabad társulás elve alapján maga dönthetne, hogy kivel akar egy régióba tartozni, mert természetellenes, hogy például Vrancea megye Konstancával van egy régióban. Ugyanígy működésképtelen, hogy Kovászna mások mellett Fehér megyével alkosson egy egységet, hiszen a két megye között semmi közös kapcsolódási pont nincsen" – fogalmazott.
A Központi Fejlesztési Régió Tanácsának csütörtöki legfontosabb döntése révén a Régió Fejlesztési Ügynökség átveszi a gazdasági minisztériumtól azt a több mint 750 pályázatot, amelyeket kis- és középvállalkozók Európai Uniós pályázatokra nyújtottak be és évek óta feldolgozatlanul állnak Bukarestben. „Ezzel a döntéssel több ezer munkahely létesítése elől gördültek el az akadályok, hiszen a pályázatokat hamarabb fel tudjuk dolgozni regionális szinten, mint a fővárosban" – mondta Tamás Sándor.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma,2013. március 8.
Békés autonómiatüntetésre készülnek, mintegy tízezer résztvevőre számítanak
Politikai meggyőződéstől függetlenül mindenkit várnak a vasárnapi marosvásárhelyi autonómiatüntetésre a szervezők, akik a rendezvény békés jellegét hangsúlyozták. Rendbontás nélküli, békében zajló, a demokrácia követelményeinek megfelelő autonómiatüntetésre számít a vasárnapi marosvásárhelyi esemény főszervezője, Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott: bár a szervezet és a hatóságok egyaránt felkészültek a lehető legrosszabbra, egyáltalán nem tart az egyesek által előrevetített 1990-es hangulat újjáéledésétől.A Vatra Românească vezetősége cáfolta, hogy ellentüntetést szervezne, és nyugalomra intett.
„Nem értem, egyesek miért hivatkoznak mindegyre 1990 márciusára, amikor rá hét évre, 1997 nyarán egy másik, ezúttal a megbékélést szolgáló eseménynek is a színhelye volt Marosvásárhely. Elfelejtették volna, hogy a város főterén ünnepélyes körülmények között több tízezer ember előtt találkozott Göncz Árpád magyar és Emil Constantinescu román államfő?” – tette fel a költői kérdést Izsák Balázs.
A sebek esetleges felszakításának gondolatát nemcsak a helyi és központi magyarellenes sajtó, illetve a Székelyföld önállósodását ellenző románok, hanem az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete is felemlegette. Csütörtökön kiadott közleményében a szervezet ügyvezető elnöksége rámutat: „Marosvásárhely 23 éve frontváros: legnagyobb arányú és legbékésebb tömegmegmozdulásunk, a könyves-gyertyás tüntetés színhelye, majd az önérzetes, bátor helytállásé, hetek múlva pedig egy megfélemlített, felerősödött kisebbségi komplexusokkal küzdő, tömeges elvándorlást választó magyar közösség városa”. Mindemellett a szervezet új elnöke, Peti András nem kíván senkit lebeszélni a tüntetésen való részvételről, hiszen mint írja, „a politikai racionalitás mellett az érzelmi indíttatás is igen nagy jelentőséggel bír”.
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete egyéni megfontolásra bízza tagjai részvételét vagy távolmaradását. Ennél sokkal határozottabbnak látszik Tamás Sándor, a szövetség háromszéki, illetve Antal Árpád sepsiszentgyörgyi elnöke, akik már hetekkel ezelőtt bejelentették, részt vesznek a megmozduláson. Valószínűleg ugyanezt az utat követi Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, aki a Facebook-oldalán kérdezte meg a választóktól, hogy részt vegyen-e a tüntetésen. Csütörtök estig a legtöbben pozitív választ adtak. Kérdésünkre, hogy miért egy közösségi oldalra beírt válaszok alapján hozza meg döntését, Borboly Csaba a Krónikának kifejtette: azt szeretné, ha végre Romániában is eljönne az az idő, amikor a politikus követi választói óhaját. „Ne csak azzal takarózzunk, hogy a legjobb belátásunk szerint teszszük a dolgunkat, és mindössze négyévente vagyunk kíváncsiak az emberek véleményére, hanem mindig is figyeljünk oda azokra, akiknek a pénzéből élünk” – fejtette ki Borboly.
Izsák Balázs lapunk érdeklődésére elmondta, azontúl, hogy örül egyes helyi és megyei RMDSZ-vezetők csatlakozásának, még boldogabb lett volna, ha a szónokok között Kelemen Hunort is köszöntheti. „Elbeszélgettem az RMDSZ elnökével, akinek személyes érveit elfogadom. Remélem, hogy a jövőben már itt lesz velünk” – nyilatkozta Izsák, hozzáfűzve, hogy az SZNT eltökélt célja hagyománnyá tenni a székely szabadság napját. Arra az újságírói felvetésre, hogyan fogadják a szervezők a Magyar Gárda vagy a Jobbik esetleges megjelenését a székely vértanúk emlékoszlopánál, Izsák Balázs elmondta: ők senkit nem igazoltathatnak a Postarét szomszédságában. Mint ismeretes, a hét elején a társszervező Magyar Polgári Párt (MPP) országos elnöke, Biró Zsolt nemkívánatos személyeknek nevezte a szélsőséges szervezetek képviselőit.
„Ha azok, akik úgy érzik, hogy itt a helyük, nem önmaguk megmutatásáért csatlakoznak hozzánk, hanem a közösségi ügyeink melletti kiállás vezényli őket, akkor mindenképpen sikeres lehet a rendezvény” – szögezte le Izsák Balázs.
Biró: a létszám is fontos
Biró Zsolt csütörtöki székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, számos olyan visszajelzést kaptak, miszerint sokan politikai meggyőződésüktől függetlenül ott lesznek vasárnap Marosvásárhelyen. „Az autonómia nem lehet egy pártnak sem a sajátja, ehhez összefogás kell, és üdvözlök minden olyan RMDSZ-es vagy más szervezetbeli politikust, aki részt vesz a megmozduláson” – hangsúlyozta. A fekete márciusra utalva kijelentette: ma már nem lehet úgy megtéveszteni a vásárhelyi románságot, mint 23 évvel ezelőtt.
A szervezők mintegy tízezer személyt várnak a vasárnapi postaréti megmozdulásra. „A tüntetők létszáma is üzenetértékű lesz, ezzel üzenünk a román kormánynak és a világnak arról, hogy a Székelyföld sorsáról nem lehet az ott élők megkérdezése nélkül dönteni” – nyomatékosította Biró. A magyar pártok és szervezetek Kovászna és Hargita megyéből is számos buszt indítanak a rendezvényre, de magánúton is sokan készülnek Marosvásárhelyre. A megmozdulás öt órakor kezdődik a Postaréten, ahol ünnepi beszédek hangzanak el, majd koszorúzás lesz, innen a tömeg a Maros megyei prefektúra elé vonul. Itt este hét órakor az SZNT és a tüntetés társszervezőiből alkotott tíztagú delegáció egy petíciót nyújt át a prefektusnak, amit Victor Ponta miniszterelnöknek címeztek.
„Ebben állást foglalunk a régióátszervezés ellen. Ezek szerint a Székelyföld egy fel nem osztható egységes régió, és a székely népnek mindig volt önrendelkezése. Románia is aláírt egy nemzetközi egyezményt, mely szerint bármilyen adminisztratív változtatás előtt az illető régió véleményét kikérik. A petícióban azt is megfogalmazzuk, miszerint a régiókat nem kijelölni kell, hanem a meglévőket elismerni” – sorolta Biró Zsolt. Hozzátette: mindenkit arra kérnek, vigyen fáklyát vagy gyertyát magával, ezzel is jelképezve a tüntetés békés szándékát.
A vásárhelyi rendezvénnyel egy időben szimpátia-tüntetések szervezését jelezték Budapestről, Szolnokról, Keszthelyről, Sárospatakról, Londonból, Bécsből, New Yorkból, Los Angelesből, Hágából, Helsinkiből, Torontóból, Ottawából, Münchenből, Zürichből és Stockholmból is.
Nyugalmat akar a Vatra Românească
A Vatra Românească szélsőséges szervezet csütörtökön sajtótájékoztatón cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint ellentüntetést szervezne az autonómiamegmozdulással egy időben. Florin Oproiescu elnök elmondta, Marosvásárhely nem szabad újra az etnikumok közötti erőszak színtere legyen, „nyugalomra és egyensúlyra van szükség”. Meggyőződésének adott hangot, hogy a hatóságok mindent megtesznek az alkotmányos rend fenntartása érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta: tudatában kell lenni annak, hogy semmit sem lehet eldönteni Maros, Hargita és Kovászna megyére vonatkozóan anélkül, hogy figyelembe vennék az ott élő románok álláspontját.
Simon Eszter, Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2013. március 11.
Tízezrek Székelyföld autonómiájáért
Autonómiáért még nem vonultak utcára ennyien az elmúlt húsz évben, az óvatos becslések szerint legalább harmincezren tüntettek Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján. A tömeg másfél kilométeren, tömött sorban hömpölygött a Székely vértanú emlékművétől a prefektúráig, újra és újra felharsantak a már jól ismert jelszavak: Autonómiát!, Vesszen Trianon!, Itthon vagyunk!, Vásárhely nem Románia!
Gyakran skandálta a tömeg az utca szélén álldogálóknak, ablakokból nézelődőknek: Gyertek velünk! Rendbontás nélkül, emelkedett hangulatban, nyolc óra után ért véget a nagygyűlés, tegnap este valóban leomlottak a félelem falai, s amint a tömegben is elhangzott, Marosvásárhely központja, ha csak néhány órára, de ismét „a magyaroké lett”. Sokan utaztak autóbuszokkal Marosvásárhelyre, s a rendőrség gondoskodott a ráhangolásról, Marosvásárhely 60 kilométeres körzetében sorra állították meg, ellenőrizték a járműveket, volt olyan busz is, amelyet négyszer intettek le az egyenruhások. Ez azonban csak kisebb kellemetlenséget okozott, időben megérkeztek a járművek, négy óra után már gyülekezett a tömeg a Postarét felső részében, számos csoportban, települési táblák alatt ott voltak a háromszékiek is, s maradtak annak dacára, hogy többször nekieredt az eső. Öt óra előtt már nagyon sokan összegyűltek az emlékmű körül, s ekkor már bizonyos volt, nagy számban megmozdultak a marosvásárhelyiek is, nemcsak az idősek, középkorúak, de rengeteg fiatal is kivonult. A kék-arany zászlók sem hiányoztak, az elmúlt időszakban egyre megszokottabbá váló székelyzászló-tenger elborította az emlékmű környékét. Helyben is lehetett vásárolni, a kisebb lobogót 25, a nagyobbat 35-ért kínálták.
Európai szolidaritás
A 159 évvel ezelőtt kivégzett székely vértanúk előtti tisztelgés öt óra után néhány perccel kezdődött Kölcsey Himnuszának elszavalt változatával. Katalónia üzenetét Mark Gafarott Monjo tolmácsolta: múltjukból jól ismerik az ilyen megmozdulásokat, egy olyan nemzet tagjaként, amelynek nyelvét, kultúráját üldözték, közel érzi magához a székelyek ügyét. „A székelyek és katalánok közösen fognak egy jobb Európát teremteni” – zárta angolul elmondott felszólalását. Dél-Tirol kormányzója levelében több évtizedes autonómiaharcuk állomásait vázolta, majd kiemelte: a nemzeti kisebbségek arra rendeltettek, hogy hidat építsenek a népek, államok között. A Baszk Nemzeti Párt elnöke szintén levélben üzent, ő arra hívta fel a figyelmet, hogy „olyan korban élünk, amikor a kulturális önazonosságok újabb virágzását tapasztaljuk, és Székelyföld példa arra, hogy a nemzeti méltóság képes ellenállni az erős beolvasztó hatásnak”. Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke rámutatott, autonómia nélkül beolvadásra ítéltetik az anyaország határain kívül élő magyarság, Felvidék példája mutatja, hogy egy kedvezőtlen közigazgatási átszervezés milyen hatással lehet, a 2008-as szlovákiai átalakítás után folyamatos a magyar beolvadás, elvándorlás. Szlovénia bukaresti nagykövete szintén üzenetét küldte: országa kiáll a nemzeti közösségek jogai mellett.
A szabadságot az autonómia jelenti
A marosvásárhelyi autonómiatüntetést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs egy bejelentéssel kezdte felszólalását: tárgyilagos becslések szerint legalább harmincezren vagyunk. A Székely Szabadság Napja ezután a jövőben is azt idézi majd, hogy a székelyek kinyilvánítják a szabadság iránti igényüket. „Ma a szabadság igénye Székelyföld területi autonómiáját jelenti” – mondotta, hozzáfűzve: ezért a célért békésen tüntetni elemi jogunk, itt, Marosvásárhelyen is, félelem nélkül. Idézte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szavait: félelemre nem lehet jövőt építeni, éppen ezért nagyon fontos megüzenni román honfitársainknak, illetve azoknak, akiket az 1990-es fekete márciussal riogatnak, hogy nem félünk. „De másnak sincs oka félni tőlünk, a jog népeként, a törvény rendjével akarjuk, igényeljük a szabadságot, mert Székelyföld autonómiája nem más, mint a szabadság törvényi és intézményi garanciája” – hangsúlyozta Izsák Balázs. Kiemelte: tiltakozunk Románia tervezett közigazgatási átalakítása ellen, bármennyire kétharmados többség vezeti is az országot, nemzetközi vállalásai korlátozzák, bármit nem tehetnek meg. De hozzáfűzte azt is: „sem a nemzetközi jog, sem a közösségi jog nem védi meg azt, aki önszántából lemond azokról a jogokról, amelyek megilletik”. Felidézte, hogy a nap folyamán a világ számos pontján tartottak tüntetéseket, Székelyföldért meg tudtuk mozgatni az egész világot – mondotta. „Az igazságot elhallgatni, a jogos követeléseket elhallgattatni sem most, sem a jövőben nem lehet” – zárta beszédét Izsák Balázs.
Fekete márciustól a szeretet márciusáig
Tőkés László beszédét azzal kezdte, hogy Brüsszelben a Székelyföldért tiltakozókhoz csatlakoztak a flamandok képviselői, majd minden bizonnyal elsősorban a román sajtó számára lefordította a tömeg által skandált Vesszen Trianon! jelszót: meg kell szüntetni Trianon következményeit, végre be kell gyógyítani a trianoni diktátum okozta sebeket. Vázolta: a mostani nagygyűlés egy folyamat része, a tavalyi Igazság Napja, majd a novemberi sepsiszentgyörgyi autonómiatüntetés folytatása. „Az autonómia, a nemzeti önrendelkezés előfeltétele, lételeme, kerete és közege nemzeti közösségünk életének, olyan, mint a természet számára a víz, a levegő a napfény. Bejelentette: az SZNT és az EMNT nyomába lépve rövid időn belül megalakul a Partiumi Autonómia Tanács, ezzel szélesítve ki az autonómia intézményes kereteit. Tőkés László szerint ezek a nagygyűlések a „sereggyűjtés” alkalmai, majd a tömeggel együtt énekelte: Kossuth Lajos azt üzente... éljen a magyar szabadság, éljen a haza! Ugyanaz a szabadság, ugyanaz az önrendelkezési jog illet meg bennünket, mint bármelyik európai nációt, mondotta, majd hozzáfűzte: „nem engedünk a 48-ból, nem engedünk a 89-ből”. Ő is felidézte 1990 véres, fekete márciusát, s hangsúlyozta, annak rossz emlékét szeretnék eltörölni. Tőkés felszólalásában románul is megszólalt, szolidaritást kért „román testvéreinktől”, itt az ideje, hogy a fekete márciust a szeretet márciusa váltsa fel, és „Románia szuverenitását tiszteletben tartva, ebben a szellemben keressünk közösen megoldást az erdélyi önrendelkezés, Székelyföld területi autonómiája ügyében”.
Székelyföld egységes
A Magyar Polgári Párt nevében Bíró Zsolt jelentette ki: „Székelyföldet a jó Isten is egységes egésznek teremtette, a nyolc székely szék egy közigazgatási egység. (…) Forradalmaink és hőseink emléke kötelez.” Az Erdélyi Magyar Néppárt üzenetét Sánta Imre tolmácsolta: a magunk harcát meg kell vívnunk, nem a csatatereken, hanem a hit és a szavak fegyverével – hangsúlyozta, majd ő is kitért arra, hogy a félelem falait le kell bontani. Felidézte az erdélyi szászok sorsát, akik évszázadokon át autonómiát élveztek, és addig fejlődő, virágzó közösség voltak, autonómiájuk elvesztése után pár évtized alatt eltűntek. Nem dőlhetünk hátra akkor sem, ha Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen viszonylagos biztonságban érezhetjük magunkat – mondotta. „Nem kérünk többet, de kevesebbet sem, mint amihez Isten adta jogunk van: szabadságot a székely népnek, autonómiát Székelyföldnek” – zárta beszédét.
Izsák Balázs felolvasta a nagygyűlés petícióját, amelyet a jelenlevők közfelkiáltással elfogadtak, majd a jelen levő szervezetek, pártok koszorút helyeztek el az emlékműnél. Az RMDSZ nem koszorúzott, csak a háromszéki parlamenti képviselet és önkormányzati vezetők nevében helyezte el a kegyelet virágait Antal Árpád és Tamás Sándor.
A magyar és a székely himnusz eléneklése után, fél hét után néhány perccel indult meg hosszú sorban a tömeg a prefektúra elé. Rendbontás nem történt, a főtéren egypár fős román tiltakozó csoport bukkant fel, de a rendfenntartóknak sikerült távol tartaniuk őket a több tízezer magyartól. A tömeg nyolc óra után, a tüntetés végének bejelentését követően oszlott szét. Eközben a Kultúrpalotában átadták az SZNT kitüntetését, az idei Gábor Áron-díjakat. Az elismerést idén Pál-Antal Sándor történész, akadémikus és a HSC Csíkszereda jégkorongcsapat kapta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. március 11.
Tüntetők és nyavalygók
A részvevőket dicséret illeti, a szervezőket elismerés, a szimpatizánsokat köszönet. Úgy is sikerült erőt mutatnia az erdélyi, székelyföldi magyar közösségnek vasárnap Marosvásárhelyen, hogy a vélt erejét lépten-nyomon fitogtató, önmagát egyedül legitimnek, profinak és rátermettnek beállító RMDSZ távol tartotta magát az autonómiatüntetéstől. Saját választóitól, attól a nemzeti közösségtől tartotta magát távol, amelynek érdekvédelmével és közképviseletével kérkedik, miközben a mindenkori román főhatalomhoz dörgölőzik. Szomorú ezt látni és tudni, de a politikai realitásokat tudomásul kell venni: a legnagyobb romániai magyar párt vezérkara ma ilyen kis kaliberű. Szerencsére a saját választói, sőt egyes másodvonalbeli vezetői tovább látnak az orruknál, legalább megpróbálják ötvözni a közérdeket a magánérdekkel. Ezért aztán odaállnak néha olyan ügyek mellé is, amelyekért nem jár jutalom Bukarestből. Végül mégiscsak megmutatkozott az össznépi szolidaritás a Székely Nemzeti Tanács és partnerei szervezte vasárnapi demonstráción, a kiáltó szó elhallatszott néhány világvárosig is. A többségi román nemzet szószólói többnyire értetlenkedve, fitymálóan vagy hőbörögve viszonyultak a kisebbségi magyarság követeléseihez, ebben semmi újdonság, de akadtak türelmesebb megszólalások is. Égbekiáltón arrogánsnak, hazugnak és ignoránsnak inkább csak a sajtó szekus-nacionalista része bizonyult, sajnos az RMDSZ-es média egyes bértollnokai sem voltak képesek ezt a szintet meghaladni – közülük néhányan még a Ceaușescu-érában „tanulták” a szakmát –, bár a többség láthatólag zavarodottan próbált semleges lenni, hiszen kenyéradó gazdáik kínos téblábolása az akut nemzetpolitikai kihívások kérdőjelei között már-már követhetetlenné vált. Az egyszerű mezei tulipános propagandista mostanság már nem tudja, hogy kit magasztaljon: a mamelukságát „személyes érvekkel” mentegető Kelemen Hunort, vagy a kackiás néptribunná avanzsált Tamás Sándort. A távolmaradót vagy a fontolva közeledőt. Ám a megátalkodottabb honi balliberális pennarágók magyarországi eszmetársaikkal egy követ fújva rontottak rá a nemzetre a székely szabadság napján, és borítékolható, hogy ugyanazt fogják cselekedni az összmagyar szabadság napján, március 15-én is. De a kutya ugat, a karaván halad.
Dénes László
Székelyhon.ro,2013. március 13.
A marosvásárhelyi magyarság korábban sem félt
Borbély László szerint a marosvásárhelyi magyarság 1989 decembere óta nem fél, ezért nem felel meg a valóságnak, hogy a vasárnap tartott marosvásárhelyi autonómiatüntetés bontotta volna le a félelem falát a helyi magyar közösségben.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnökének a nyilatkozatát keddi hírlevelében közölte az RMDSZ. "Nekünk senki sem adhat leckét abból, hogy mit jelent helytállni" - jelentette ki marosvásárhelyiként megfogalmazott, személyes hangvételű nyilatkozatában Borbély László.
Az RMDSZ alelnöke emlékeztetett arra, hogy a marosvásárhelyiek már akkor lebontották a félelem falát, amikor 1989. december 21-én az utcára vonultak a Ceausescu-diktatúra ellen tüntetni. A magyar közösség pedig 1990. február 10-én a magyar nyelvű oktatás ügyében szervezett gyertyás-könyves felvonulásán, majd az 1990. március 19-20-i tüntetéseken sem félt.
Borbély László elismételte, március 15-én szerte a világon a magyar szabadságot ünneplik, amelyben a székely szabadság is bennfoglaltatik. (Arra utalt, hogy a vasárnapi autonómiatüntetést az RMDSZ ellenzékét megjelenítő szervezők a székely szabadság napjának nevezték el.) Hozzátette, március 15-ét kellett volna a március 10-én megfogalmazott "természetes igényekkel" összekapcsolva megünnepelni.
"Meggyőződésem, hogy senkinek nincs joga kisajátítani sem az autonómiát, sem a magyar, sem pedig a székely szabadságot" - fogalmazott Borbély László, aki szerint a magyar szervezeteknek együtt kell tüntetniük a közösség jogaiért. Az RMDSZ alelnök azt is hozzátette, nem zárja ki egymást a tüntetés meg az RMDSZ parlamenti és önkormányzati eszközökkel vívott jogérvényesítési harca.
Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette, a szövetség nem vesz részt a marosvásárhelyei autonómiatüntetésen, a tömegben azonban jelen volt Tamás Sándor és Borboly Csaba, Kovászna, illetve Hargita megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy és Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere, akik arra hivatkoztak, hogy nem született testületi döntés a távolmaradásról.
MTI
Nyugati Jelen (Arad),2013. március 13.
Izsák Balázs: Nem mondunk le a célról!
"Ha a hatalom nem tárgyal, vagy nem akarja a közösség akaratát figyelembe venni, elindulunk egy úton, ami nagyon sokba fog kerülni Románia kormányának, de az is lehet, hogy az országnak is" - Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozott a Krónikának az autonómiaküzdelem stációiról, a párbeszédről és a végső eszközről.
– Két nappal az autonómiatüntetés után, hideg fejjel és a politikai, illetve sajtóvisszhangok ismeretében, főszervezőként milyen következtetéseket tud levonni?
– Mindenekfölött sikerként könyvelem el a tüntetést. Hamarosan levonjuk a tanulságokat, viszont addig is örömmel nyugtázhatjuk, hogy sikerült bebizonyítani, Marosvásárhely már nem a félelem városa. Akárcsak az ünnepi beszédemben, most is Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterét idézném, aki azt mondta, hogy félelemre nem lehet jövőt építeni. Ez vonatkozik román honfitársainkra is, hisz az ország közigazgatási rendszerét nem lehet úgy átalakítani, hogy miközben a legégetőbb ügyet, a székely magyar kérdést kerülgeti mindenki, a félelem irányítja a román politikai elit gondolkodását.
– Mi zavaróbb a március 10-ei esemény kapcsán: a román politikum és sajtó értetlensége vagy az RMDSZ-csúcsvezetők távolmaradása, ellenhangolása?
– Engedje meg, hogy kezdjem inkább a pozitívumokkal. Nagyon kellemes meglepetést szerzett azoknak a marosvásárhelyi felelős beosztásban lévő román köztisztviselőknek a viszonyulása, akikkel a tüntetés előkészítése során már hetekkel korábban egyeztetéseket folytattam. Dorin Florea polgármesterrel, Corneliu Grosu prefektussal, a csendőrség és rendőrség vezetőivel végig rendkívül oldott, civilizált légkörben, nyíltan és őszintén tudtunk beszélgetni. Számomra már az első pillanattól egyértelművé vált, hogy ha nem is képviselünk mindenben azonos álláspontot, de nekik is érdekük a konfliktusmentesség. Nemcsak azért tettem ezt a kitérőt, hogy ne az elégedetlenségekkel kezdjem, hanem azért, mert ennek a néhány román embernek a korrekt viszonyulását nagyon fontos jelként értékelem.
– Akkor térjünk vissza az eredeti kérdésre.
– Ami a román sajtót illeti, az nem múlta fölül az eddig is ismert átlagos színvonalát. Ezúttal is a szenzációt kereste, és az érdemi információra kevésbé volt fogékony. Mint korábban is elmondtam, az RMDSZ csúcsvezetői közül a tüntetés szervezése kapcsán Kelemen Hunor elnökkel tárgyaltam, aki tisztán tudtomra adta, hogy társszervezőként sem ő, sem pártja nem vesz részt a rendezvényen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy egyetlen RMDSZ-tisztségviselőnek sem tilthatja meg, hogy ott legyen a Postaréten. Elfogadtam az érveit, de bízom abban, hogy jövőre másként lesz. Tény, hogy erről már most el kell kezdenünk azt a párbeszédet, amire Tamás Sándor, Antal Árpád, Borboly Csaba és még egy pár székelyföldi vezető eddig is fogékony volt.
– Mi a következő stáció a cél eléréséhez vezető, göröngyösnek látszó úton?
– A Marosvásárhelyen kifejezett népakaratnak érvényt kell szerezni. Ettől nem tágíthatunk! Petíciónkat meg kell ismertetnünk az egész világgal. Ugyanakkor várjuk a Ponta-kabinet válaszát. Sürgetni fogjuk, hogy a miniszterelnök fogadja a Székely Nemzeti Tanács küldöttségét, hiszen a népgyűlésen felvetett és a petícióba foglalt kérdésekről tárgyalni kell. A Marosvásárhelyen megjelent 30 ezer ember, illetve a világ 16 nagyvárosában szolidaritási tüntetést szervező tömeg nyomatékosította, hogy egy fajsúlyos kérdésről van szó, olyanról, amelyet nem lehet szőnyeg alá söpörni. Éppen ezért újra be fogjuk nyújtani Székelyföld autonómiastatútumát Románia parlamentjében.
– Ki által, hisz az évek során az RMDSZ felső vezetése kilúgozta soraiból azokat, akik évekkel ezelőtt letették a parlament asztalára a dokumentumot?
– Ez egy olyan kérdés, amiben nekem nem szabad jóslatokba bocsátkoznom. Romániai magyar parlamenti képviselet most is létezik, az én kötelességem az, hogy ennek tagjait felkérjem az új dokumentum előterjesztésére. Ha nem akad senki, aki ezt felvállalná, akkor a polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodunk, ami a szükséges százezer aláírás öszszegyűjtését feltételezi.
– Ez viszont még mindig nem elég a tervezet napirendre tűzéséhez. De még ahhoz sem, hogy ha a törvényhozók vitára is bocsátják, az RMDSZ politikusai az ülésen maradjanak, esetleg fel is szólaljanak.
– Akárcsak a román politikummal, ugyanúgy a magyarral is az autonómia kérdése párbeszéd témáját kell hogy képezze. Hiszem azt, hogy le tudunk ülni, és meg tudjuk vitatni, hisz az SZNT és az RMDSZ elképzelése között rengeteg a közös pont. A szövetség sem szeretné, ha Maros, Hargita és Kovászna megyét továbbra is az úgynevezett középrégióba tagolnák, majd a megyevezetésektől megvonnák a hatásköröket.
– Az utóbbi napokban többször említette, hogy a székelyföldi magyarság számára kedvezőtlen közigazgatási átrendezés esetén a lakosságnak a polgári engedetlenség eszközéhez kellene folyamodnia.
– A polgári engedetlenség az erőszakmentes tiltakozás demokratikus eszköze. A polgári engedetlenség nem barikádemelést, hanem tudatosságot és kiállást jelent. Azt együtt kell eldöntenünk, hogy milyen formát választunk, milyen fokozatosságot találunk. Merthogy ennek is megvan az a lélektani szerepe, amely segítségével az embereket hozzá lehet szoktatni. Mint például, ahogy a sztrájkot megelőzi a japánsztrájk és a figyelmeztető sztrájk, a teljes útlezárást az egyik közlekedési sáv eltorlaszolása, az adóbefizetés megtagadását megelőzi az adótörlesztések késleltetése. Ha a hatalom nem tárgyal, vagy nem akarja a közösség akaratát figyelembe venni, elindulunk egy úton, ami nagyon sokba fog kerülni Románia kormányának, de az is lehet, hogy az országnak is. Persze nekünk nem ez a célunk. Mi tárgyalni szeretnénk. Ha a párbeszédre tett erőfeszítés hiábavaló, a legvégső eszköz a polgári engedetlenség. Ismétlem: a legvégső.
– Az elmúlt évtizedek baszk, ír vagy dél-tiroli példáiból kiindulva ennél „végsőbbet” el sem tud képzelni?
– A székely nép a jog népe. A magyar jogtörténet nem véletlenül szentel külön fejezetet a székely jogtörténetnek. Az évszázadok során sehol nem pereskedtek annyit, mint a székelyeknél. A jog tiszteletben tartása a nép kultúrájának részévé vált. Ha a székelység legfeljebb százévente egyszer lépett fel erőszakosan jogainak megvédése érdekében, küzdelme az adott korszak helyzetébe illett. Most, amikor Románia is, általa meg mi, székelyek is uniós állampolgárok vagyunk, ennek megfelelően kell eljárnunk. Az SZNT csakis a demokrácia eszközeivel hajlandó a Székelyföld autonómiájáért küzdeni. De legyen világos: sem a célról nem mondunk le, sem az utunkról nem térünk le. Számunkra nincs más alternatíva, csak a jog és a demokrácia.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),2013. március 13.
Háromszéken munkaszüneti nap március 15.
Szabadnapot kapnak Kovászna Megye Tanácsa alkalmazottai március 15-én. Tamás Sándor elnök úgy véli, a példát több közigazgatási intézmény is követi majd.
Idén is munkaszüneti nap március 15. Kovászna Megye Tanácsánál, ahol azóta ünnepelhetik szabadon március idusát, amióta az erre vonatkozó rendelkezéseket 2011-ben befoglalták az önkormányzat kollektív munkaszerződésébe. A dokumentum úttörőnek számított, az első volt Székelyföldön, amely a magyar ünnepnapot a közigazgatásban is szentesítette.
„Nagy előrelépésnek tartom, hogy Székelyföldön először Kovászna Megye Tanácsánál tettük munkaszüneti nappá március 15-ét. Fontos kihangsúlyozni, hogy nem csupán egy saját elképzelés érvényesült ebben a kérdésben, hanem az emberek akarata is. Az autonómia egyik kifejezési formája többek között az, hogy a saját elképzeléseink szerint igazgatjuk magunkat. Ezzel a döntéssel is ezt tettük” – fogalmazott Tamás Sándor megyei tanácselnök.
Azzal kapcsolatosan, hogy a szerződésbe foglaltak nem ütköznek-e jogszabályba, vagy volt-e valamilyen ellenlépés a prefektúra részéről, a megyei önkormányzat vezetője kifejtette, olyan intézkedésről van szó, amelyre a törvények lehetőséget adnak, és a kollektív munkaszerződést már iktatták a munkaügyi hivatalban, így „annak az esélye, hogy a kormánybiztosi hivatal a továbbiakban valamilyen módon beleköthessen a szövegbe, ki van zárva”.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro,2013. március 16.
Semjén: amit kérünk, a legtermészetesebb jog
Lóháton érkezett tegnap délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját ünneplő felső-háromszékiek közé. A kereszténydemokrata politikus beszédében hangsúlyozta: Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét hozta Székelyföldre.
A magyar kormányfő-helyettes Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Olosz Gergely szenátorral és Fejér László Ödön képviselővel együtt csatlakozott a főtéren felvonuló huszár-hagyományőrzőkhöz. A kézdivásárhelyi szervezők azt mondták, a lovas felvonulás hagyomány, de első ízben fordul elő, hogy politikusok is lóháton érkeznek az ünnepségre. Ünnepi beszédében Semjén Zsolt rámutatott, azért jött Székelyföldre, hogy Magyarország köszöntését, megbecsülését és szeretetét tolmácsolja.
„Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban, és megértetnünk román barátainkkal is, hogy amit akarunk, kérünk, követelünk nem valamilyen soha nem látott szélsőség, hanem a legtermészetesebb jog az Európai Unióban. Mert a nemzeteknek, a nemzetiségeknek a jogai közösségi emberi jogok. „Amikor szabadságunkhoz, nemzeti önazonosságunkhoz, akkor emberi jogainkhoz ragaszkodunk” – hangsúlyozta Semjén.
Kézdivásárhely főterén, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntő tüzértisztjének, Gábor Áronnak a nevét viseli, több ezren gyűltek össze a magyar nemzeti ünnepen. Az ünnepség végén Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere, az önkormányzat nevében székely zászlót vont fel a szabadságharcos szobra mögött álló zászlórúdra Semjén Zsolt jelenlétében.
„Ez egy válasz a jelképeink elleni hadjáratra, hiszen nap mint nap perelnünk kell a prefektusi hivatallal, mert közintézményeinken ott lobog a székely zászló. Azt szeretnénk, hogy ez a zászló örökre itt lobogjon a Gábor Áron téren” – nyilatkozta a polgármester. A város főterén álló másik zászlórúdra a Székely Nemzeti Tanács képviselői vontak fel egy székely lobogót.
Az ünnepségen felolvasták Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét, valamint a március 10-én a román kormányhoz intézett beadványt, amelyben a székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői területi autonómiát követeltek a Székelyföldnek.
BÉKÍTŐ LÁTOGATÁST VÁRT SEMJÉNTŐL JOHANNIS
Nem tartotta különösebben jónak Semjén Zsolt részvételét a székelyföldi március 15-i rendezvényeken a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, Klaus Johannis, de reményét fejezte ki, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes békítő szellemben szólal fel. Nagyszeben német nemzetiségű polgármestere – akit nemrég választottak a PNL alelnökévé – kifejtette: a román–magyar viszonyt nem lehet egyik napról a másikra rendezni. Mint megállapította, ehhez mindkét ország felelős megközelítésére, és időre van szükség. „Ha a magyar fél is, mi is azért teszünk erőfeszítéseket, hogy csendben leüljünk, átbeszéljük a dolgainkat, megnézzük, mit hibáztunk el az utóbbi kétszáz évben, mit kellene jobban tenni a következő időszakban. Ilyenképpen meg fogjuk találni a megoldásokat” – jelentette ki Johannis. A politikus úgy vélekedett, Hargita és Kovászna megye sem számára, sem a Közép-régió számára nem jelent gondot. „A gond a nemzeti kérdés nem megfelelő kezeléséből ered” – tette hozzá a polgármester. Szerinte, amiképpen a román–magyar feszültség hosszú idő alatt alakult ki, annak feloldásához is hosszú idő szükséges.
Szabadság (Kolozsvár),2013. március 18.
Székelyföld álomszerű arca
Minden nagy dolog egy álommal kezdődik, így az 1848-as forradalom is: a világ megváltásának álmával – kezdte beszédét a Petőfi Sándor utca elején péntektől új arcot kapott körpanoráma bemutatóján Tamás Sándor, Háromszék megyei tanácsának elnöke.
Az Erdélyi körkép és az 550 éve város Sepsiszentgyörgy panorámaillusztráció után Székelyföld álomszerű arca csodálható egy éven át a városközpontban, a 360 fokos körpanoráma-felvételeken többek között a tündéri Szent Anna-tó, a titokzatos Bálványos vára, a rejtelmes Orbán Balázs-barlang, csodálatos templomaink láthatóak. Székelyföld immár nemcsak valóság, nemcsak a virtuális világban van jelen (a felvételek a www.virtualisszekelyfold.ro honlap számára készültek eredetileg), de a lelkünkben is ott van – mondta Tamás Sándor. A körképet Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Daczó Enikő képzőművész, a felvételek készítője avatta fel, első ízben a szalagvágáshoz a székely zászlóról mintázott aranysávos kék szalagot használva – ezzel is új jelképet próbált bevinni a köztudatba, és mostantól úgy illik, minden székelyföldi avatáskor ilyen szalagot kelljen elvágni.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. március 25.
Bírság magyar ügyben az Antena 3-nak
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) büntetése nyomán az Antena 3 hírtelevíziónak háromszor kell főműsoridőben tájékoztatnia nézőit arról, hogy egy – a székelyzászló-ügyről szóló – adásában nem tartotta be a jóhiszemű, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírásokat, és egyik meghívottja gyalázkodó hangnemet használt.
A Kovászna Megyei Tanács vasárnap kiadott közleményében emlékeztetett: az Antena 3 hírtelevízió január 29-i adásában azt állította, Kovászna megye önkormányzatának honlapja nem érhető el román nyelven. Ennek alátámasztására a honlap egy olyan képét mutatták be, amelyen előzőleg letakarták a román nyelvű oldalra vezető RO feliratot. A műsor egyik meghívottja ugyanakkor gyalázkodó hangnemben bírálta Tamás Sándort, a székelyföldi megye önkormányzatának elnökét.
A médiahatóság a bukaresti ActiveWatch sajtófigyelő ügynökség panasza nyomán vizsgálta meg a kifogásolt adást és hozott március 19-én elmarasztaló ítéletet az Antena 3 televízió ellen.
A CNA határozatát 15 napon belül bíróságon támadhatja meg a televízió.
Szabadság (Kolozsvár),2013. március 27.
Leszerelték a Kovászna megyei prefektusi hivatal előtt lévő Székelyföld-táblát
Kedden este eltávolította az RMDSZ a korábban saját maga által felállított nagyméretű „SIC – Terra Siculorum" feliratú táblát. A tábla a Kovászna megyei prefektúrával szemben állt.
Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus szerdán azt mondta, hogy örül az RMDSZ azon döntésének, hogy eltávolította a pannót. A prefektus szerint ez „egy lépés a normalitás és a megegyezés felé" – írja az Agerpres.
A pannót tavaly novemberben nem sokkal a parlamenti választások előtt helyezték el a sepsiszentgyörgyi prefektusi épülettel szemben.
Tamás Sándor, Kovászna megyei elnök és Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester akkor azt nyilatkozták, hogy a táblát tiltakozásul tették ki a volt prefektus, Codrin Munteanu akkori intézkedései miatt, aki „megsértette a magyar közösséget és semmibe vette annak nemzeti jelképeit és identitástudatát".
Munteanu ugyanis több tíz pert indított a helyi hatóságok ellen, amelyek kulturális intézmények elnevezése, címerek és kétnyelvű feliratok ellen irányultak, és ő kérte a székely zászlók eltávolítását is a közintézményekről.
Codrin Munteanu volt prefektus, akit tavaly év végén a védelmi minisztérium főtitkárává neveztek ki, azt nyilatkozta, hogy az összes intézkedése törvényes volt és hogy az RMDSZ-es képviselők meglovagolják az etnikai témát, hogy növeljék a szavazótáborukat, ahelyett, hogy a megyében élő állampolgárok igazi problémáira figyelnének, legyenek azok magyarok vagy románok.
Egyes források szerint a SIC pannót áthelyezték a sepsiszentgyörgyi RMDSZ székházának udvarára. realitatea.net
Erdély.ma,2013. április 5.
Az RMDSZ-szel tárgyal az MPP
A nemzeti ügyekben történő együttműködésről egyeztetett az MPP és az RMDSZ háromszéki elnöke – jelentette be tegnap Kulcsár-Terza József. Az MPP háromszéki elnöke szerint megállapodtak, hogy rendszeresen tárgyalnak, és közösen lépnek minden ilyen kérdésben.
A szerdai megbeszélésen szó esett a regionális felosztásról, és egyetértettek abban, Székelyföld csak egységes régióként elfogadható, melynek központjául Marosvásárhelyt javasolnák mindketten. Tamás Sándor kérte, juttassák el neki is az MPP regionalizációs elképzelését, hogy megismerhesse azt, s legyen tárgyalási alapjuk. Szóba került az újabb autonómiatüntetés is, az RMDSZ és az MPP háromszéki szervezete egyaránt fontosnak tartja a folytatást, de sem Tamás Sándor, sem Kulcsár-Terza József nem akarja, hogy egy ilyen akció ismét „pártrendezvénnyé” váljék. Megállapodtak abban, hogy bármelyiküknek támad egy jó ötlete, javaslata, előbb egymással tárgyalják meg, és nem a sajtón keresztül állítják kész tények elé a másik felet. Kulcsár-Terza József azt is elmondta, azért az RMDSZ-szel kezdeményezett tárgyalást, mert az EMNP-nél várják a kongresszus utáni „megújulást”, helyi szinten történt ugyan váltás, de nincs, akivel egyeztetniük, mert semmiben nem döntenek itt, a legapróbb kérdésben is a felső vezetés jóváhagyására várnak – fejtette ki az MPP háromszéki elnöke.
(-kas)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).2013. április 8.
Referendumot szeretne régióátszervezés ügyben a háromszéki RMDSZ
Referendumot szeretne a RMDSZ Kovászna megyei vezetősége a régióátszervezés ügyében. Határozottan elutasítják a jelenlegi kormányjavaslatot a felosztást illetően. Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint az embereknek kell dönteniük, hogy megyéjük, melyik fejlesztési régióhoz tartozzon. Liviu Dragnea Regionális Fejlesztési és Közigazgatási miniszter közölte, hogy egy referendum által az Alkotmány módosítható, de a közigazgatási régiókra vonatkozó törvénytervezet nem. Ezt miután a Kormány elfogadja, két lépésben fogják végrehajtani, tette hozzá Dragnea.
Egységes magyar álláspontot kell kialakítani a régióátszervezés ügyében, szögezte sajtótájékoztatón Márton Árpád. A háromszéki RMDSZ képviselő szerint, az egységes magyar álláspontot kell külföld és a román közösség felé kommunikálni, mert tapasztalatai szerint, az ellentétes véleményeket a szövetség ellen használják fel. Az RMDSZ-en belül egységes vélemény, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókat nem kell közigazgatási hatáskörrel felruházni, mondta Márton Árpád, aki szerint óriási veszélyt rejt magába, ha az Alkotmánymódosításkor elfogadják, hogy a régió a megye után közigazgatási szint, anélkül hogy tisztáznák, melyek lesznek ezek a régiók és pontosan milyen hatásköröket kapnak.
A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha be is tartja az ország azt a vállalást, hogy a közigazgatási átszervezésről meg kell kérdezni az érintetteket, nem mindegy, hogy kit és hogyan kérdeznek meg. „Ha például 12 Vrancea megyei település lakója eldönti, hogy Kovászna megyéhez akar tartozni, a Kovászna megyeieknek lesz-e lehetőségük, hogy erre nemet mondjanak.”- illusztrálta a kérdés- feltevés fontosságát a politikus.
Erdély.ma.2013. április 17.
Tamás Sándor: működik a Székely Szolidaritási Program
A Kovászna Megyei Tanács gyakorlatba ültette a Székely Szolidaritási Programot, amelynek keretében kiemelt támogatásban részesülnek azok egyházközségek, ahol a magyarság aránya 30% alatt van - jelentette be Tamás Sándor.
A támogatás egyházközség működési költségeire, a templomok felújítására fordított összegekre egyaránt vonatkozik. Ezen felül támogatást biztosítanak azoknak az egyházak mellett működő intézményeknek is, amelyek tanítás után gyerekekkel foglalkoznak, vagy bármilyen más kulturális, turisztikai vagy szabadidős tevékenységet szerveznek magyar fiataloknak. A program keretén belül idén az erősdi és az árapataki református egyházközség egyenként 10 ezer lejes, a hidvégi református egyházközség pedig 8 ezer lejes támogatásban részesült.
Ráduly Baka Zsuzsánna, erősdi református lelkész elmondta, hogy a tavaly a megyei tanács segítségével fejezték be a 300 éves műemléktemplom felújítását. "Idénre nagy terveink vannak, erre kaptunk is támogatást a megyei tanácstól: azt szeretnénk, hogy legyen egy több funkciót ellátó imaházunk, ami azért fontos, mert az imaéleten túlmutat, hiszen Erősd közismert a régészeti leleteiről. Egy ilyen teremben számos, a közösség és akár a megye szempontjából fontos tevékenységet folytathatnánk" - tette hozzá a lelkész.
(közlemény)
Transindex.ro. 2013. április 27.
Szekérderék értéke a helynek
Nyisd ki, babám, az ajtót – énekelte a rétyi Kováts András Fúvós Egyesület Ifjúsági Zenekara a tegnapi vásárnyitó felvonuláson, mintha arra szólítanák fel a várost: nyisson meg minden tágasabb kapualjat, a kultúra lakja be az utcákat, tereket, teljenek meg a színpadok, találjon gazdára minden értékes portéka. Eme felhívást Antal Árpád polgármester azzal egészítette ki megnyitóbeszédében, legyen Sepsiszentgyörgy három napig a pihenés, a kikapcsolódás és a tartalmas szórakozás helyszíne.
Hagyomány szerint a rétyi fúvósók indítják a Szent György-napi felvonulók sorát, tegnap is így történt, ezúttal viszont szinte bravúr volt a Maksai József vezette csapatnak zenekari felállásban végigmennie muzsikaszóval a gróf Mikó Imre utcán, ahol az óriásnyuszi, a különböző gyermekugráltatók, vizes medencék között kellett átjutniuk a megnyitó helyszínére, a Szent György térre, ahol a helyi önkormányzat tagjai, a meghívott küldöttségek, különböző sportoló csapatok, fellépő iskolák diákjai elfoglalták kijelölt helyüket, majd perceken belül bevonultak a gidófalvi és a kálnoki huszárok, velük érkezett az a díszes szekér is, amelyen székely ruhába öltözött ifjú pár hozta a hatalmas ásványvizes korsót, taligakerék méretű pityókás házikenyeret, jött színész által a kultúra, és ott volt a szülőföld egy darabkája is. Antal Árpád polgármester szerint ezek a mi értékeink, ezekre vagyunk büszkék, valamint arra, hogy nem csak megőrzői vagyunk kultúránknak, hanem teremtői is, aminek ékes bizonyítéka a Szent György Napok, amelyen több mint háromszáz programot kínálnak helyieknek, székelyföldieknek, erdélyieknek, magyarországiaknak, bárhonnan érkezőknek. Tamás Sándor megyeitanács-elnök is köszöntötte a jelenlevőket, és elmondta, Sepsiszentgyörgy abbéli törekvését, hogy Európa kulturális fővárosává váljon, a megyei önkormányzat teljes egészében támogatja. Elhangzott: Hajrá, Szentgyörgy! Hajrá, Székelyföld! – újra rázendített a fúvószenekar, és mindenki tudomásul vette, vasárnap estig áll a bál.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. április 29.
Budapesti támogatással létesülhet agráripari park Háromszéken
A családi gazdaságok megerősödésében látják a vidék felzárkóztatásának lehetőségét a magyarországi szakemberek és a székelyföldi döntéshozók. Éppen ezért a háromszéki Illyefalván szombaton megrendezett III. Székelyföldi Agrárinnovációs Fórumon elsősorban a kis gazdaságok fejlesztésének módozataira keresték a választ.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a konferencián beszámolt arról, hogy az elmúlt években a LAM Alapítvány közreműködésével több mint 600 fiatal vett részt svájci mezőgazdasági gyakorlaton, az elsajátított tudást pedig hazatérve kamatoztatta. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztségét is betöltő egyházfő közölte, tervezik az Erdélyi Magyar Tudományegyetem bővítését: Sepsiszentgyörgyön erdőgazdasági és agrárszakot létesítenek.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a magyar kormány által támogatott székelyföldi agráripari park létrehozásának fontosságát ecsetelte. „A kis- és közepes termelők számára nagyon fontos a biztos, kiszámítható felvevőpiac. Erre megoldást jelenthet a magyar kormány segítségével létrehozandó agráripari park, amely Románia és a Moldovai Köztársaság felé tudná bővíteni az anyaországi piacot, besegítve ugyanakkor a székelyföldi termelőknek is" – mondta Tamás, aki szerint a Sepsiszentgyörgy közelébe tervezett 33 hektáros ipari park fogadja be a tervezett létesítményt. Különben az agráripari park terve először 2008-ban merült fel, amikor a sepsiszentgyörgyi és a Kovászna megyei önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a magyarországi Móra-kert Termelői és Értékesítő Szövetkezettel a szépmezői mezőgazdasági feldolgozó és értékesítő létesítmény megvalósításáról. Az akkori elképzelések szerint magyarországi és romániai üzletláncoknak adták volna el a vidéki gazdáktól felvásárolt zöldséget, viszont a projektet egyelőre nem ültették gyakorlatba.
Tömegtermelés helyett minőségi terményt
A hét végi agrárfórumon Tamás Sándor felhívta a figyelmet, hogy politikai és szakmai támogatást igényel a Székelyföldi Erdőalap létrehozása, amely a szakszerű gazdálkodás érdekében felvásárolná a mozaikszerű, szétszóródott erdőket. Budai Gyula, a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kifejtette, azonosítani kell az agrárpolitikában az erdélyi és anyaországi érdekek kapcsolódási pontjait, hiszen közös érdek a kisgazdaságok támogatása. Budai felhívta a figyelmet, hogy a három hektárnál kisebb gazdaságok számára évente 1000 eurós uniós szubvenciót lehet biztosítani. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke leszögezte, csak szervezett alapon marad versenyképes a mezőgazdaság. Erre a gondolatra erősített rá Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is, fontosnak nevezve, hogy az azonos értékeket képviselő gazdák tudjanak szövetkezni. „Ezeknek a szerveződéseknek be tud érni a gyümölcse, példa erre a székelykeresztúri tejgyár felvásárlása, amely 500 családnak ad megélhetést" – jelentette ki Borboly, aki szerint Székelyföld kitörési pontja nem a tömegtermelés, hanem a minőségi termény kell hogy legyen. Péter Ferenc, Szováta polgármestere a kis gazdaságokon kívül a közbirtokosság és a kiaknázatlan turisztikai potenciál lehetőségeiről értekezett. Tóth Katalin, a magyarországi agrárminisztérium helyettes államtitkára ugyanakkor elmondta: a budapesti tárca már a közeli jövőben támogatná a határon túli fiatalok szakmai oktatását, a felsőoktatáson kívül célirányos gyakornoki képzéseket is létesítenének, ugyanakkor különböző vásárokban lehetőséget biztosítanak a vidékre jellemző termékek bemutatására.
Kétélű fegyver az átjárhatóság
Ezzel egy időben a pénteken Kolozsvárt rendezett magyar–román szakmai konferencia a közös agrárpolitika 2014–2020-as kilátásaira összpontosított. V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár elmondta, Budapest támogatja a magyarországi és a romániai LEADER csoportok együttműködését. A magyar állam valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot biztosít a jó gyakorlatok átvételére, ebből a forrásból a romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek. V. Német Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy az új európai költségvetési ciklusban az agráriumnak nemcsak az élelmiszer-termelés lesz a feladata, ezzel egyenrangú feladat lesz a termőföldek, a vizek minőségének a megőrzése, a kultúrtáj és a közösségek megvédése. Az EU ugyanakkor bátorítja a tagországokat, hogy a regionális fejlesztési alap és a szociális alap által nyújtott támogatásokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alappal közösen használja fel.
Az agrárpolitika romániai tervezéséről szólva Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt vidékfejlesztési államtitkár nagy bajnak tartotta, hogy a bukaresti agrártárca a több ezer hektáron gazdálkodó dél-romániai agrárvállalkozók igényeihez igazítja terveit, amelyek így hátrányosak a kisebb területeken gazdálkodó erdélyi gazdák számára. A felsőház mezőgazdasági bizottságának titkára kétélű fegyvernek nevezte az EU által szorgalmazott, a mezőgazdaság és vidékfejlesztési alap, a regionális fejlesztési alap és a szociális alap közötti átjárhatóságot. Tánczos rámutatott, az átjárhatóság azt is jelentheti, hogy az egyéb területek elvonják a forrásokat a vidékfejlesztéstől; e téren intő jelnek számít, hogy 2014 és 2020. között a romániai agrárszektor egymilliárd euróval kevesebb uniós támogatást kap.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2013. április 29.
Háromszék térképeken
Miklós Réka Háromszék története térképeken című könyvét mutatták be szombaton a Székely Nemzeti Múzeumban.
Az est házigazdája, Tamás Sándor megyeitanács-elnök bevezetőjében elmondta, régi álma teljesült, hisz mindenki tudja, hogy ő a térképek szerelmese. A kötetet siculicumnak nevezte, hisz Háromszékről szól, szerzője székelyföldi, nevezetesen parajdi. A szerző elmondta, a kötet térképtörténet és elkerülhetetlenül közigazgatás-történet is egyben. Hozzátette, a térképeket az Országos Széchényi Könyvtár anyagából és Tamás Sándor magángyűjteményéből válogatta. A könyvben szereplő térképek nagyméretű, kivetített változatának bemutatását Bartos-Elekes Zsombor, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének oktatója kezdte el, s Tamás Sándor egészítette ki. A házigazda, szerelmes kamasz módjára, minduntalan felugrott, s minden egyes térképen talált még kiemelnivalót: vagy azt, hogy igenis, évszázadokkal ezelőtt, térképek által dokumentáltan is létezett Székelyföld, székely náció, vagy olyan településekre hívta fel a figyelmet, melyek végig megjelentek a térképeken, mutatta: kezdetben Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék külön jelent meg, Visconti 1699-es, a korábbiaknál jóval pontosabb térképével kezdődően már Háromszékként jelenítették meg. A kötetet a Háromszék Vármegye Kiadó gondozta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2013. május 7.
Az erdélyi magyarok csak azt akarják, ami az EU-ban természetes
Öt ország szakemberei Sepsiszentgyörgyön mutatják be az Európai autonómiák gyakorlati működését. A hétfőtől péntekig tartó „Autonómiák a gyakorlatban” című műhelymunka keretében tucatnyi hazai magyar és román-, illetve dél-tiroli, finnországi, felvidéki és törökországi szakértő beszél többek között a regionális identitásról, bemutatják a különböző autonómiaformákat, ismertetik a multikulturalitás turisztikai vonzatait, a kisebbségi jogokat, és megvizsgálják miként működnek a területi autonómiák pénzügyi szempontból. Az autonómiáról szóló műhelymunka résztvevői egy hét alatt megismerkednek Háromszék jellegzetességeivel, és Székelyföld autonómia-törekvéseivel.
A rendezvény hétfői megnyitóján Tamás Sándor a háromszéki önkormányzat elnöke rámutatott, hogy az Európai Unió 27 tagországából 11-ben működik kulturális vagy területi autonómia. „Mi is csak azt szeretnénk elérni, ami máshol Európában már létezik a kisebbségekkel kapcsolatban”, mondta Tamás Sándor, aki szerint az egyhetes műhelymunka során többek között azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy egy-egy működő autonómiának milyen pénzügyi vonzata van, például ki fizeti a kétnyelvűségből származó többlet kiadást. Másik kérdés, hogy hol vannak a döntéshozási szintek, azaz egy-egy konkrét esetben helyi szinten, regionális szinten vagy a központi kormányzás szintjén döntenek-e, illetve melyek azok a hatáskörök, amikben a kisebbségek saját maguk dönthetnek.
háromszéki önkormányzat elnöke szerint Romániában nagy az ellenállás a központi kormányzat részéről, ezért ebben a kérdésben fontos, hogy a többségi nemzet döntéshozóit meggyőzzük arról, hogy amit Székelyföld autonómiája kapcsán szeretnénk, az mindenkinek jót jelent. „Európában nincs egységes irányelv vagy autonómia modell, ezért Székelyföld autonómiája szempontjából össze szeretnénk gyűjteni a pozitívumokat, például a Dél Tiroli proporcionalitás elvét, a Finnországi tökéletes kétnyelvűséget, vagy az ugyancsak finnországi Svéd egyetem állami finanszírozását, és az Aland szigetek területi autonómiáját”, mondta Tamás Sándor.
A műhelymunka keretében előadást tart többek között Székely István Gergő, politológus, aki kulturális és területi autonómiaformákról értekezik. Különböző autonómia és kisebbségi önkormányzati modellekre helyezi a hangsúlyt az elméleti megfontolások, valamint néhány európai működő példán keresztül. Továbbá a romániai magyar kisebbség helyzetét, a különböző autonómiakoncepciók kidolgozását tárgyalja a kommunista rezsim bukása után és a jelenlegi helyzet tükrében.
A finnországi Ann-Sofie Backgren nemzetközi projektmenedzser, az Európai Határmenti Régiók Egyesületének alelnöke. Témája a turizmus a különböző etnikai kultúrával rendelkező régiókban: hagyományos termékek, regionális marketing. Esettanulmányának alapja a finnországi Kvarken szigetcsoport (Ostrobothnia régió), amely 2006-ban felkerült az UNESCO világörökség listájára. Jellegzetesen kétnyelvű régió, amely svédül és finnül beszélőknek is egyaránt otthont nyújt.
Szlovákiából érkezik Horony Ákos, ügyvéd, aki előadásában a mai Szlovákia etnikai viszonyait és azok történelmi változásait mutatja be. A szlovák nemzetállam jellemzőiről, Szlovákia kisebbségpolitikájáról és a szlovák többségi lakosság és magyar kisebbség viszonyát taglalja.
Az autonómia a képviselet irányelvére építkezve lehetővé teszi, hogy közpénzt lehessen felhasználni a közös cél érdekében. A pénzügyi politikáknak egyezniük kell a közösség reális célkitűzéseivel. Dél-Tirol esete nagyobb rálátást nyújt a témára – vallja Davide Zaffi, a Dél-Tirol Autonóm Régió Nyelvi Kisebbségek Osztályának szakértője. Előadásának címe Az önrendelkezés pénzügyi eszközei.
Bakk Miklós, politológus A nyugat-és kelet-európai kisebbségek jogainak összehasonlítása, jókormányzatiság multietnikus közösségekben címmel tart előadást. Betekintést nyújt az Európai Unió tagállamainak alkotmányaiba, meghatározva a kelet és nyugat európai megoldás közötti különbségeket. Az Európai Bizottság „Élethosszig tartó tanulás” programja által finanszírozott műhelymunka sorozat pénteken a háromszéki megyeháza tanácstermében nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárul, ahol Székelyföld a gyakorlatban címmel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és dr. Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karának professzora tart előadást. Záró momentumként a műhelymunka következtetéseit, tapasztalataikat ismertetik a műhelygyakorlaton résztvevők.
A bukaresti média máris azt kezdte firtatni, hogy miként nyerhettek egy ilyen témájú rendezvényre uniós támogatást a román oktatásügyi minisztériumon keresztül. Ennek következtében a minisztérium ellenőrző csoportja csütörtökön helyszíni szemlére érkezik Sepsiszentgyörgyre. Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma2013. május 7.
Műhelymunka autonómiáról
A Dél-Tirolban gyakorolt arányosság elvét, a finnországi tökéletes kétnyelvűséget vagy az Aland-szigetek területi autonómiáját kellene lemásolni és gyakorlatba ültetni a Székelyföldön – jelentette ki az Európai autonómiák a gyakorlatban című egyhetes műhelymunka megnyitóján Tamás Sándor, a rendezvényt szervező Kovászna megyei önkormányzat elnöke.
A péntekig tartó rendezvényen dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeznek az önrendelkezésről. A műhelymunka témái között szerepel a regionális identitás, az autonómiaformák, a multikulturalitás turisztikai vonzatai, a kisebbségi jogok, illetve a területi autonómia pénzügyi szempontjai. A konferencia végén a műhelymunka következtetéseit, tapasztalatait ismertetik a résztvevők, a zárt körű műhelymunkák után pénteken nyilvános kerekasztal-beszélgetéssel zárul a rendezvény, amelyen részt vesz Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem történelem karának professzora is.
Tamás Sándor köszöntőjében rámutatott: az Európai Unió 27 országából tizenegyben működik valamilyen autonómiaforma, ezek közül hatban területi autonómia, a többiben személyelvű vagy kulturális önrendelkezés. Mint mondta, a műhelymunka azoknak a fiatal kutatóknak szól, akik Európa különböző országaiból, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalából és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetből érkeztek Sepsiszentgyörgyre. Leszögezte: a Székelyföldön csak azt szeretnék elérni, amit más európai országokban már gyakorolnak a kisebbségekkel kapcsolatban.
A szervező háromszéki közgyűlés elnöke üdvözölte, hogy a román kormány intézménye, a kisebbségügyi hivatal is képviselteti magát a konferencián, ugyanakkor sok fiatal is érdeklődik a téma iránt. „Meg kell vizsgálnunk, hogy egy-egy működő autonómiának milyen pénzügyi vonzatai vannak, például ki fizeti a kétnyelvűséggel járó többletköltségeket. Elemeznünk kell, hogy milyen döntéshozási szintek vannak, egy konkrét ügyben helyi, regionális vagy kormányszinten döntenek, milyen hatáskörökben határoznak a kisebbségek önállóan" – mondta Tamás Sándor.
A háromszéki politikus emlékeztetett, hogy Romániában a központi kormányzat részéről nagy az ellenállás az autonómia ügyében, ugyanakkor Európában sincs egységes irányelv vagy autonómiamodell, hanem többféleképpen valósul meg a gyakorlatban. „A műhelymunka során a pozitívumokat kell felleltározni, majd a többségi nemzet döntéshozóit kell meggyőzni, hogy amit a székelyek szeretnének, az mindenkinek jó, hiszen ha a kisebbségi közösség elégedett, az jó a központi kormányzatnak, és ez építő jellegű" – vázolta a tennivalókat Tamás Sándor. A tanácselnök megígérte továbbá: a hét folyamán a vendégek terepen is megismerkedhetnek a Székelyfölddel, több kiránduláson vesznek majd részt. Benkő Erika politológus, a rendezvény moderátora a megnyitón arról beszélt, a kisebbségi lét két szempontját vizsgálják a rendezvény keretében: amikor a kisebbséget pozitívan diszkriminálják, illetve amikor elnyomják, utóbbinak az orvoslására megoldásokat is keresnek a rendezvényen.
Tamás Sándor egyébként újságírói kérdésre megjegyezte, a bukaresti média máris azt kezdte firtatni, hogy miként nyerhettek egy ilyen témájú rendezvényre uniós támogatást a román oktatásügyi minisztériumon keresztül. A média számonkérése következtében a minisztérium ellenőrző csoportja csütörtökön helyszíni szemlére érkezik Sepsiszentgyörgyre.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)2013. május 10.
Sepsiszentgyörgyi konferencia: az autonómia európai gyakorlat
Az Európai Unió 27 tagországa közül 11-ben rendelkeznek a kisebbségi közösségek területi vagy kulturális autonómiával, így nem mondható, hogy az autonómia az európai szabványokat vagy gyakorlatot meghaladó követelés – mutatott rá Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke pénteken az Európai autonómiák a gyakorlatban című ötnapos képzéssorozat zárórendezvényén.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa a közéleti anyanyelvhasználat korlátozásának megszüntetését szorgalmazta. Hozzátette: ennek érdekében az alkotmánymódosítás során az RMDSZ azt kezdeményezi, hogy nyilvánítsák regionális hivatalos nyelvvé a magyart Romániában.
A román hírügynökségek a konferenciáról közölt beszámolóikban azt emelték ki, hogy Tamás Sándor magyar nyelvű személyi okmányokat kért. A politikus rámutatott: a romániai születési bizonyítványokon (anyakönyvi kivonatokon) a román mellett angolul és franciául is szerepelnek az információk, de magyarul nem, pedig léteznek olyan hatályos rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.
A magyar többségű Kovászna megye önkormányzati vezetője egy gyógyszeres dobozzal illusztrálta azt, hogy Székelyföldön az egészségügyben is megoldatlan az anyanyelvhasználat: a gyógyszer termékismertetőjét kizárólag román nyelvre fordították le.
Sepsiszentgyörgyön dél-tiroli, finnországi, felvidéki, törökországi és hazai résztvevők értekeztek az ötnapos tanfolyamon az önrendelkezési formákról. A rendezvényt az Európa különböző országaiból érkezett, illetve a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát és a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetet képviselő fiatal kutatók továbbképzésére szánták.
MTI
Erdély.ma