udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 751-780 | 781-810 | 811-840 ... 131881-131894
Névmutató:
1990. július 17.
Csíkszeredában jún. 13-án a rendőrség épületéről hivatalos utasításra levették a román és magyar nyelvű feliratot és a helyébe csak román nyelvűt tettek. Ez a magyartöbbségű városban felháborodást váltott ki, a tüntető tömeg követelésére vissza kellet tenni a kétnyelvű feliratot. A tüntetők közé keveredett rendbontók kövekkel dobálták a rendőrség épületét és több helységet megrongáltak. A csíkszeredai eseményekkel foglalkozott a szenátus is. Adrian Motiu szenátor kérte, hogy jún. 13-át ne csak "fasiszta-légionárius" szélsőséges elemek által keltett zavargásnak minősítsék, hanem "horthystának" is. Király Károly és Hajdú Gábor szenátorok visszautasították ezt a megfogalmazást. Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács csíkszeredai bizottsága elemezte a történteket. Helytelenítették az a sajtóbeállítást, hogy románellenes tüntetés lett volna. - Az elmúlt napokban a Vatra Romaneasca több városban magyarellenes tüntetést szervezett. /Romániában vizsgálják a Csíkszeredában történteket. = Népszabadság, júl. 17./1990. július 17.
Sütő András többhónapi magyarországi és Egyesült Államok-beli gyógykezelés után hazaérkezett Marosvásárhelyre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ 1990. július 17.
Júl. 16-án Nagyszebenben folytatták Nicu Ceausescu, volt megyei első titkár perét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ 1990. július 17.
Az Európai Közösség külügyminiszterei júl. 16-i brüsszeli találkozójukon arról döntöttek, hogy nem terjesztik ki Romániára az eredetileg Magyarország és Lengyelország megsegítésére életre hívott PHARE-programot. Hangot adtak az aggodalomnak egyes romániai események kapcsán. /Az EK vár a segítséggel. = Népszabadság, júl. 17./1990. július 18.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ rendkívüli kongresszusának sürgős összehívását javasolta, ahol foglalkozni kellene az iskolaüggyel és a kivándorlás kérdésével. Az RMDSZ-nek követelni kellene a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó korábbi kormányzati igények valóra váltását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Le kell rombolni a félelem falát, jelentette ki Tőkés László és rámutatott, hogy a félelem nagymértékben befolyásolta a májusi választások kimenetelét és továbbra is a visszarendeződés, illetve a stagnálás irányába hat. A püspök külön kivizsgálást követelt a Vatra Romaneasca szélsőjobboldali szervezet ellen. /Rendkívüli kongresszus összehívását sürgeti Tőkés. = Magyar Nemzet, júl. 17./ Arra a kérdésre, hogy miért javasolta Tőkés László püspök az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását, a püspök elmondta: katasztrófaveszélyt érez a romániai magyarság körében, mert nagy mértéket öltött a szülőföld elhagyása. A történelmileg kialakult magyar nyelvterület megcsonkulásának veszélye késztette arra, hogy ezt kérje. A kongresszus a kivándorlás és oktatás kérdéskörével foglalkozna elsősorban. Fel kell rázni a romániai magyarságot, mert félő, hogy belesimul a politikai passzivitásba. /Fekete Zoltán: "Fel kell rázni a romániai magyarságot!" = Pesti Hírlap, júl. 20./1990. július 18.
Tőkés László püspök az oroszhegyiek ügyében júl. 2-án kelt állásfoglalásában kifejtette, hogy visszarendeződés folyik. "Ezt szemléltetik és igazolják az egyre húzott-halasztott, szemmel láthatóan elsekélyesedő, az operett műfajába illő különböző perek, másfelől pedig a célzatos, politikailag determinált marosvásárhelyi magyar- és cigányellenes kirakat- eljárások. Szinte már szó sem esik a Ceausescu-rezsim rémtetteiről, társadalmi méretű bűncselekményeiről, annál többet hallunk viszont a magyarság már-már kollektív jellegűként tételeződő, politikai formát öltő bűnösségéről." /Tőkés László püspök állásfoglalása. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18./1990. július 18.
A parlament elfogadta az új közigazgatási törvényt, amely az ősszel tartandó helyhatósági választásokig lesz érvényben. Az ideiglenes nemzeti egységtanácsok megszűnnek, helyükbe prefektúrák és polgármesteri hivatalok lépnek. /MTI/1990. július 19.
Doina Cornea a bukaresti júniusi véres események nemzetközi ellenőrzéssel történő kivizsgálását szorgalmazta. Szerinte Iliescu elárulta a forradalmat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./1990. július 20.
A Képviselőházban román képviselők egy csoportja javasolta az 521. számú, május 12-én elfogadott kormányhatározat olyan irányú módosítását, hogy a jövőben a szaktárgyakat, továbbá a földrajzot és a történelmet csak románul lehessen tanítani. A javaslat benyújtási módja szabálytalan volt, attól Gheorghe Stefan tanügyi miniszter is elhatárolta magát. A javaslat tárgyalását a Képviselőház elnapolta. /Partizánakció a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./1990. július 20.
A magyar képviselők, szenátorok egymás után írják beadványaikat, átirataikat az elemei jogok, mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás jogának biztosítása céljából. Legutóbb Király Károly, a szenátus alelnöke kért levelében meghallgatást Ion Iliescu elnöktől. Levelében hangsúlyozta, hogy az anyanyelvi oktatás meghatározó tényező a nemzeti kisebbségek indentitása megőrzése szempontjából. Az új oktatásügyi miniszter, Gheorghe Stefan megértő volt a Domokos Géza elnök vezette RMDSZ-küldöttséggel folytatott megbeszélése során, nem sokkal később azonban a Vatra Romaneasca képviselői Ion Iliescunál tiltakoztak a szakminisztérium "magyar kisebbségre kedvező" határozati miatt. Király Károly levelében leszögezte, hogy a román nacionalisták akciót indítottak a magyar iskolahálózat kiterjesztése ellen, akik az uszító cikkeket közlő román sajtó és egyes megyei tanfelügyelőségek támogatását élvezik. Petre Roman miniszterelnökhöz írt beadványt a magyar nyelvű felsőoktatás ügyében az RMDSZ szenátusi csoportjának több tagja, így például az emigrációból hazatért Szőcs Géza, Demény Lajos volt oktatásügyi miniszterhelyettes és Király Károly szenátusi alelnök, aki annak idején a Ceusescu-rendszerrel szembeszállt. A dokumentum az anyanyelvi oktatás súlyos helyzetéért a kormányt tette felelőssé, amely többszöri ígérete ellenére sem tesz semmit a magyar nyelvű egyetemért. A beadvány felidézte a nagyfokú magyar középiskolai tanárhiányt. 1990. szeptemberében 1132 középiskolás tanárral lesz kevesebb a szükségesnél, az 1995-96-os tanévben már 5352 tanár fog hiányozni. A javulásra a jelenlegi helyzetben nincs remény, mert országos viszonylatban a történelem szakon mindössze három, filozófián öt, jogon tizenkettő, a testnevelési főiskolán pedig hét magyar hallgató tanul. Az utóbbi hónapokban 2500 érettségizett fiatal hagyta el Romániát. /Bogdán Tibor: A levelező nemzetiség. = Magyar Hírlap, júl. 20./1990. július 21.
Az RMDSZ Országos Választmánya júl. 20-21-én Csíkszeredán ülésezett. Az oktatás helyzetével, a fellendülő közművelődési mozgalommal foglalkoztak, továbbá a sajtóban közzétettek két nyilatkozatot. Az egyikben követelték a Bolyai Tudományegyetem újraindításának engedélyezését, a másikban a marosvásárhelyi eseményeket követő egyoldalú bírósági eljárás ellen tiltakoztak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24., 26., 27./ A választmány ülésén megállapították, helyes volt a döntés, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzati munkába. A választmány tovább vizsgálja Tőkés Lászlónak a rendkívüli kongresszusra vonatkozó javaslatát. /Értékelt az RMDSZ. = Pesti Hírlap, júl. 23./1990. július 21.
Nemzetközi tudományos konferencia és tábor /júl. 21-29./ kezdődött Bálványosfürdőn Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel, a kézdivásárhelyi magyar ifjúsági szervezet és a FIDESZ szervezésében. /MTI/1990. július 23.
A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./1990. július 24.
Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén bírálta az RMDSZ parlamenti csoportjának tevékenységét, amely nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./1990. július 24.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye megállapította, hogy az 1989. dec. 22-én a nemzeti kisebbségeknek ígért jogokból nem lett semmi, ez hozzájárult "honfitársaink tömeges kivándorlásához." Az 1945 utáni igazságtalanságok, a kilakoltatások, a vagyonelkobzás, a Szovjetunióba, illetve a Baraganba való deportálás, a beolvasztási kísérletek miatt sokan választották a kivándorlást. A Fórum még januárban kérte az állam védelmét és támogatását, ami valamennyi nemzetiség számára fontos. Nem alakult meg a nemzetiségi minisztérium, a miniszterelnök a kormánynyilatkozatban nem tett említést a nemzetiségekről. Elvetették azt az indítványt, hogy a polgármesteri hivatalokban arányosan legyenek képviselve a kisebbségek is. /A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ 1990. július 24.
Júl. 24-én a szenátus egyöntetűen megszavazta, hogy Románia nemzeti ünnepe dec. 1-je lesz, Erdély 1918-ban Romániával való egyesülésének napja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1990. július 24.
Petre Roman miniszterelnök júl. 24-én Grigore Zancot nevezte ki Kolozs megye prefektusává. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1990. július 24.
A Romania Mare júl. 22-i számában Corneliu Vadim Tudor rendkívül élesen támadta Tőkés László püspököt. Tudor a magyarságot barbár, civilizálatlan népnek mondta, hozzátéve, jobb lett volna, ha Ázsiából Amerikába mennek és megkímélik Európát ezeréves pusztító jelenlétüktől. Elutasította azt, hogy Tőkés László tevékenysége nyomán kezdődött 1989-ben a változás, ehelyett néhány ezer Magyarországról beszivárgó ügynökről beszélt. Vadim végig minősíthetetlen szavakkal támadta Tőkés Lászlót. Tudor a temesvári, Securitate és pártvezetők elleni perről kifejtette: a károkat okozó vandálokra a világ bármely hadserege lőtt volna. "Mi bajod velünk, papocska? Eridj a tieidhez Budapestre?" írta Vadim. "Távozz, sátán!" Minderre lehetne mondani, hogy nevetséges. Mégsem nevetséges. A fasizmus ugyanis sohasem nevetséges. /Romania Mare: Tőkés a torkunkat szorongatja. = Népszabadság, júl. 24./1990. július 24.
Júl. 22-én Bukarestben több mint ötezer diák tüntetett, letartóztatott társai szabadon engedését követelve. A tüntetők ezt is kiáltozták: Le Iliescu elnökkel, le a kommunizmussal! Sütő András említette: az Egyesült Államokban tapasztalta, hogy az emberi jogok fogalmából az amerikai vezetés ma már nem felejti ki a kisebbségi jogokat. Újabb diáktüntetés Bukarestben. = Magyar Nemzet, júl. 24./1990. július 24.
Nem vállal közéleti funkciót, nyilatkozta Sütő András a bukaresti rádióban, de segíti azokat a fiatalokat, akik ezekben a funkciókban történelmi szerepet vállalnak. A szélsőjobboldali körök nagy kárt okoznak az országnak. /Sütő András: A szélsőjobb iszonyú kárt okozott az országnak. = Népszava, júl. 24./