udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 131881-131894
Névmutató:
1990. július 28.
Marosvásárhelyen az eddigi Színművészeti Intézet helyett "Színiakadémia" a főiskola új neve, adott ismertetőt Calin Florian rektor. Az elmúlt években elsorvasztották a színészképzést, a magyar szakon idén csak ketten végeznek. Rendezői szakot is indítanak, a magyar tagozaton erre öt főt vehetnek fel, ezenkívül tizenkét színinövendéket. /(K. N. K.): Vásárhelyen ismét "Színiakadémia". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./1990. július 29.
Júl. 29-én ismeretlenek megrongálták a fehéregyházi Petőfi emlékművet: kiszúrták, kivésték a szemét, letörték az orrát, állát, szakállát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./1990. július 29.
Júl. 28-án megalakult a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Szervezetek Ligája az emberi jogok, a kisebbségi jogok védelmezése céljából. Az RMDSZ részéről Király Károly írta alá a csatlakozást, akit a Liga ideiglenes elnökének választottak meg. Másnap, júl. 29-én az RMDSZ vezetőség cáfolta a Ligához való csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ Ezzel kapcsolatban Király Károly közleményben adta hírül, hogy a júl. 28-i ülés előtt volt a Ligának egy ülése máj. 11-én, amelyen Domokos Géza aláírta a csatlakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ 1990. július 30.
Kolozsváron többezres tüntető tömeg tiltakozott a júniusi események utáni megtorlás ellen és az őrizetbe vettek szabadon engedését követelte. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./1990. július 30.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Iliescu elnöknek írt júl. 30-i nyílt levelében kérte, gy a prefektúrák összetételének meghatározásakor vegyék figyelembe a kormány kérésére az RMDSZ helyi szervezetei által beterjesztett javaslatot: a magyar lakosság egyes megyékben való számarányának megfelelően nevezzék ki a prefektust, a helyettesét /alispánt/ és a többi vezetőt. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./ 1990. július 31.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára júl. 31-én Budapesten az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának a vendége volt. Kifejtette, az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve, koalícióként, "miniparlamentként" működnek. A 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt fenn kell tartani mindaddig, amíg Románia nem jut el a demokráciáig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1990. július 31.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete júl. 31-én kiadott közleményében tiltakozott a fehéregyházi Petőfi emlékmű meggyalázása ellen. A mai napig nem tisztázták, kik robbantották fel tavasszal Erdődön a másik Petőfi-emlékművet. A Tőkés Lászlóhoz tartozó személyeket egymás után érik titokzatos támadások, mint tavaly Újvárossy Ernőt, újabban Toszó Árpádot, a múlt héten pedig Kulcsár István lelkészt. A leplezetlen magyargyűlölet a sajtóban, a televízióban és a képviselőházban kibontakozott felelőtlen sovén uszítás eredménye, hangsúlyozta a tiltakozó nyilatkozat. /Meggyalázták a fehéregyházi Petőfi emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./1990. július 31.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tájékoztatta a tagságot, hogy Grigore Zanc prefektusi kinevezése után felkérték az RMDSZ-t, hogy a 11 tagú Kolozs megyei igazgatótanácsba jelöljön egy tagot. Figyelembe véve a megye nemzetiségi összetételét és a választási eredményeket, méltánytalan ez a felkérés. Az RMDSZ három személyt /egy alprefektust és két tanácsost/ jelöl a megyei közigazgatási vezetésbe. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ 1990. július 31.
A romániai nemzeti kisebbségi szervezetek, szövetségek júl. 31-i közös közleményükben bejelentették, hogy a sajtóból értesültek a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Ligájának megalakulásáról, anélkül, hogy ezen részt vettek volna az egyes szövetségek illetékes képviselői. Ilyen körülmények között érvénytelennek tekintik a Liga megalakulását. Az aláírók között van az RMDSZ mellett a bolgár, görög, lipován, örmény, szerb, szlovák, cseh, tatár-török és ukrán szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./1990. július folyamán
Páll Béla, a Romániai Magyar Kisgazdapárt alelnöke kifejtette, ez az első szervezet, amely a földművesek érdekvédelmét szolgálja. Ezelőtt a falu népét, amely az ország többségét alkotta, lefokozták, alárendelték a munkásosztálynak.- A legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés újjászervezése, a földtörvény kidolgozása. /K. Bíró János: Sürgősnek tartjuk olyan földtörvény kidolgozását, amely biztosítja a privatizálást. = Kisgazdák Lapja (a Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), júl. 12. sz./1990. július folyamán
Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának új folyama indult. 1888-tól 1948-ig jelent meg az Unitárius Közlöny. A kiadvány hosszú szünet után most újból jelentkezett. A szerkesztő- bizottság: dr. Szabó Árpád, Molnos Lajos, dr. Rezi Elek, Gál Mária. - A folyóirat hírt adott arról, hogy 1990. febr. 22-én a Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetség kolozsvári tagozata - több mint 40 éves szünet után - megkezdte tevékenységét. /Unitárius Közlöny - A Keresztény Magvető melléklete (Kolozsvár), júl./1990. július folyamán
Megjelent az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság új kiadványa, az EMT Tájékoztató első száma. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), júl./1990. július folyamán
Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum sorozatot indított Múzeumi Füzetek címen. /Múzeumi Füzetek (Székelyudvarhely), júl. - 1. sz./1990. július folyamán
Szórakoztató lapok színesítik az egyre gazdagabb magyar nyelvű sajtót, ilyen a Rázós, az ÁTTEKINTÕ melléklete, regényújság /Rázós (Csíkszereda), júl./ 1990. augusztus 1.
A mai romániai sajtóban gyakori a faji uszítás és a becsületsértés, írta Bukarestből Bányai Péter. Példának a nagyváradi Phoenix lap 17. számát hozza. Ebben dr. Emil Oanca, aki a Columbia Egyetemen szerzett politológiai doktorátust,így nyilatkozott: "A magyarok az utolsó barbárok, akik elözönlötték a civilizált Európát ezer évvel ezelőtt, s ugyanolyan barbárok maradtak". Oanca azt kérte kormánytól, hogy azonnal tartóztassák le Iliescu elnök két volt vetélytársát, Radu Campeanut és Ion Ratiut. A riporter figyelmeztette, hogy parlamenti képviselők, akiknek mentelmi joguk van, de Oancát ez sem érdekelte. "Radu és Campeanu a román állam ellen konspirált, s ezt Krisztus óta napjainkig halállal büntetik a világ összes országában." /Bányai Péter, Bukarest: Veszélyes sajtószabadság. = Magyar Nemzet, aug. 1./1990. augusztus 2.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége aug. 2-án tiltakozó beadvánnyal fordult Iliescu elnökhöz és Petre Roman miniszterelnökhöz, mert Maros megye prefektúrájának személyi összetételénél nem vették figyelembe a magyar lakosság igényeit. Maros megye lakosságának 48 százaléka magyar, ennek ellenére a prefektúra 9 tagjából 7 román. A beadványban kérték ennek megváltoztatását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./1990. augusztus 2.
Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1990. augusztus 2.
A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.1990. augusztus 2.
Új román nyelvű kolozsvári folyóirat látott napvilágot, a Vatra Romaneasca. Első számában Adrian Motiu szenátor a vele készült interjúban kijelentette, hogy az RMDSZ kívülről szorgalmazott politikájának következménye volt a marosvásárhelyi zavargás. Motiu szerint elégséges a nemzetiségeknek az óvodai és elemi iskolai anyanyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./1990. augusztus 2.
Románia főügyésze aug. 2-án elrendelte Marian Munteanunak, a bukaresti tüntetés egyik vezetőjének szabadon bocsátását. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./