udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1461
találat
lapozás: 1-30 ... 871-900 | 901-930 | 931-960 ... 1441-1461
Névmutató:
Tamás Sándor
2014. január 11.
Átlépte a 100.000-et a választásokra regisztrált külhoni magyar állampolgárok száma
Átlépte a 100.000-et a magyarországi választásokra regisztrált külhoni magyar állampolgárok száma, jelentette be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Hidvéghi Balázs.
Az országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes tagja, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke híradónk érdeklődésére elmondta: 60-65.000-re becsülik a Romániából regisztráltak számát. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a kettős állampolgárság legfontosabb hozadéka az erdélyi magyar közösség megerősödése kell legyen.
Hétfőtől négy háromszéki városban – Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Baróton – az RMDSZ irodákban segítséget nyújtanak a választásokra való regisztrálásban, de tervezik, hogy falura is kimennek és segítenek a regisztrálásban, jelentette be Tamás Sándor az RMDSZ háromszéki elnöke.
Hidvéghi Balázs az országgyűlés külügyi bizottságának Fideszes tagja és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester nyilatkozott.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma,2014. január 14.
Háromszék egy természetvédelmi rezervátum?
Háromszék olyan mint egy természeti rezerváció, ezért van az, hogy ha megjelenik egy befektető, vagy egy kutatószonda a civilek máris ökológiai katasztrófáról beszélnek, szögezte le sajtótájékoztatón újságírói kérdésre Édler András.
A Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint: „Az a fontos, hogy kövessük figyelemmel, mi történik, hogy ezek a befektetők betartják-e a törvényt. Ha a törvény úgy rendelkezik, hogy köteles újraerdősíteni, akkor tegye is meg. nemcsak a civil szervezetek, hanem minden állampolgár oda kell ezekre figyeljen , de változás elsősorban egyéni szinten kell megkezdődjön: ha mi eldobjuk a szemetet, amikor kirándulni megyünk, nem várhatunk el másoktól környezettudatos magatartást.”- fogalmazta meg Édler.
A kamara elnöke szerint, a székelyföldiek nincsenek szokva a befektetőkhöz, mert eddig az áruházláncok voltak a legnagyobb beruházások a térségben. Mint ismeretes az osztrák Holzindustrie Schweighofer zöld utat kapott, megkezdheti a rétyi feldolgozó építését.
Tamás Sándor a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, a befektető minden szükséges engedélyt beszerzett, így nem volt semmilyen törvényes akadálya annak, kiadják az építkezési engedélyt. A civil környezetvédők, társadalmi csoportosulások szerint, mivel a Rétyre tervezett üzem évi 1.000.000 fát dolgoz fel, jelentősen hozzájárul az erdőirtáshoz.
slagerradio.ro
Erdély.ma,2014. január 14.
Furcsaságok a rétyi fűrészüzem körül
Épül az óriásfűrészüzem Rétyen, mivel a háromszéki beruházás zöld utat kapott. Szakmailag és a romániai törvények szerint is minden rendben van a Holzindustrie Schweighofer cégcsoport nagykapacitású fafeldolgozója körül. A felelősség is megoszlik annyi felé, ahány szakmai jóváhagyást beszerzett.
A témával kapcsolatosan Oláh Gál Elvira a Kossuth Rádió számára készített riportot. A mikrofon előtt előbb Toró Attila, az Indigo csoport vezetője szólalt meg, aki elmagyarázta, hogy vizsgálataik alapján kiderült: nem olyan fényes az a lehetőség, amit a helyiek számára szán a beruházó, mert ahol működnek a vállalat fűrészüzemei ott az erdőket letarolták, az utak károsodtak.
Az Indigo csoport vezetője elpanaszolta, hogy Kovászna Megye Tanácsa petíciójuk egyetlen pontjára sem válaszolt, a Környezetvédelmi Hivatal pedig sorra állította ki az üzem beindításához szükséges engedélyeket. A környezeti hatástanulmányt három egymástól független civilszervezet elemezte, és ezek rámutattak, hogy a Környezetvédelmi Hivatal hatástanulmánya meghamisítja a valóságot, de a leadott óvásokat visszautasították – magyarázta Toró Attila. Hozzáfűzte: az is furcsa, hogy a 2013 december 24-én kiadott építkezési engedélyről a közvéleményt csak 2014 január 9-én értesítették.
Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke röviden nyilatkozott: romániai törvények szerint a beruházó minden szakmai jóváhagyást megszerzett, a megyei tanács építkezési autonómiája eddig tartott. Tamás szerint nincsen olyan jogi, vagy közigazgatási érv, ami a szakhatóságok engedélyezése után megakadályozhatná egy építkezési engedély kiadását.
Réty polgármestere, Dálnoki Lajos elégedett, és azt reméli, hogy a település fellendülését hozza a beruházó. 650 munkahelyről van szó, a község jövedelme az adók által megemelkedik, ez a cég önzetlenül segít a szociális problémákon, máris naponta 50 gyermek részesül ingyenes délutáni oktatásban, amit ők finanszíroznak, februárban pedig 50 ezer lej ösztöndíjat osztanak ki – érvelt a polgármester. Dálnoki elismerte, hogy hatalmas mennyiségű fa termelődik majd ki, de ő mégis derűlátó, mert azt mondja: „ha az erdészek ügyesek, akkor a kitermelt mennyiség az újraültetések során megújul.”
Kossuth Rádió
Erdély.ma,2014. január 16.
Néma tiltakozó akció a Schweighofer üzeme ellen
Kétszáz környezetért aggódó civil gyűlt össze szerda délután a Kovászna megyei önkormányzat székháza elé, hogy tiltakozzon a rétyi Schweighofer fűrészüzem engedélyeztetése ellen. A beruházást ellenző Indigó csoport nevű társadalmi szerveződés felhívására Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről, Barótról és Csíkszeredából érkeztek résztvevők a több órás néma tiltakozó akcióra. A szervezők korábban felkérték a tiltakozókat, hogy semmilyen szimbólumot, jelképet ne vigyenek magukkal. Ez így is történt, érkezésükkor a tiltakozók átvették a szervezők által biztosított táblákat, amelyeken többek között „Állítsátok meg Székelyföld letarolását!” „Döntés a közösség ellen egyenlő árulás” „Követeljük az építkezési engedély visszavonását” feliratú táblákat tartottak magasba, illetve sötétedéskor mécseseket, fáklyákat gyújtottak.
Toró Attila a tiltakozás kezdeményezője a Sláger Rádiónak elmondta: a megmozdulással azt szerették volna bizonyítani, hogy közösségi támogatottsága van a rétyi fűrészüzem megvalósítása elleni tiltakozásnak. Emlékeztetett, hogy korábban több mint 7000 aláírást gyűjtöttek a beruházást ellenzőktől, de ezeket az engedélyezés során nem vették figyelembe.
Az Indigó csoport képviselője leszögezte: megmozdulásuk nem az osztrák beruházó ellen irányul, hanem azért aggódnak, mert szerintük a gyár súlyosan veszélyezteti a környezetét, tevékenysége erdőirtáshoz vezethet, csődbe viszi a térség faipari kisvállalkozásait, illetve veszélyezteti a közeli Rétyi-nyír természetvédelmi területet és rossz hatással lesz a turizmusra. Toró Attila hozzátette: amennyiben nem sikerül megállítani a rétyi fűrészüzem megvalósítását, folyamatosan monitorizálják és dokumentálják majd annak építkezési fázisait, majd tevékenységét is, és minden olyan esetet közzé tesznek, amikor emiatt sérül a környezet.
A tanácsülés keretében szó esett a Holzindustrie Schweighofer rétyi beruházásáról is. Tamás Sándor felszólalásában leszögezte: „Nem létezik olyan törvényes követelmény, amelynek a külföldi beruházó ne tett volna eleget. Több mint 40 szakmai engedélyre van szükség az üzem felépítéséhez, a Schweighofer pedig beszerezte ezeket. A beruházást a helyi közösség is akarja, mindenki emlékszik arra, hogy a tavaly nyáron rendezett közmeghallgatásokon egy kérdést tettek fel a rétyi emberek, mégpedig azt, hogy mikor lehet alkalmazásért jelentkezni. Munkahelyekre van szükség a megyében – ha valamilyen mondvacsinált okkal megtagadtuk volna az építkezési engedély megadását, akkor azt értük volna el, hogy a faipari cég jogi úton érvényesítette volna velünk szemben az igazát, és megtagadtuk volna a munkalehetőséget olyan emberektől, akik kenyeret akarnak családjuk asztalára tenni."
Ugyancsak a tüntetést megelőzően érkezett egy közlemény a háromszéki sajtóhoz, amelyben András Nagy Róbert a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója arról tájékoztat, hogy az osztrák Gerald Schweighofer, a Holzindustrie Schweighofer cég tulajdonosa, Olosz Gergely javaslatára adott 223.770 lejes támogatást a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórháznak. A közlemény szerint ez az adomány lehetővé teszi, hogy felújítsák a gyermek fertőzőbetegségek osztályát, mely évente több mint 1.000 beteg gyermeket lát el Kovászna megye területéről.
Egyébként a rétyi beruházás elleni akcióba hangsúlyosan beszállt a Greenpeace természetvédelmi szervezet is, amely korábban interneten gyűjtött aláírást a Kovászna megyei Környezetvédelmi Hivatal vezetőjének menesztése érdekében. Mivel ezt az akciót az érintett intézmény félresöpörte, a Greenpeace szerdán, a sepsiszentgyörgyi tüntetés előtt a Környezetvédelmi Minisztériumhoz fordult, és azt kérte váltsák le Gheorghe Neagu igazgatót, aki szerint évi egy millió fa kivágása nincs hatása a környezetre. Kovács Zsolt
Szöveg és fotók forrása: slagerradio.ro
Erdély.ma,2014. január 16.
Tamás Sándor: a tiltakozás politikai akció (Rétyi faipari beruházás)
Milyen álláspontot képviselt a megyei környezetvédelmi szakbizottságban a megyeháza, milyen alapon bocsátott ki építkezési engedélyt a Holzindustrie Schweighofer számára, és hogyan viszonyul a rétyi fűrészüzem létesítése elleni civil tüntetésekhez? – kérdezte Benedek Erika, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) háromszéki elnöke Kovászna Megye Tanácsának tegnapi rendkívüli ülésén.
Tamás Sándor tanácselnök válaszában közölte, egyáltalán nem civil tiltakozásról van szó, hanem politikai akcióról, az EMNP civil bőrbe bújtatott aktivistái szervezkednek. A megyeháza a szakmai kérdésekben nem illetékes, de minden esetben kikéri a szakintézmények véleményét. Most is megjelölte azokat a hatóságokat, amelyeknek jóváhagyását indokoltnak látta. Több mint negyven állami szakintézmény kedvező láttamozását szerezte be a beruházó. Kimutatták, az üzem nem káros a környezetre, egészségre, közúti forgalomra stb. A beruházás szakmai része erős lábon áll – mondotta az elnök. Hozzátette: nem tiltakoztak a megyei erdőtulajdonosok, kitermelők, szállítók, közbirtokosságok. A beruházó eleget tett az államigazgatási eljárás követelményeinek. A megyeháza egyeztető ülésre hívta az összes engedélyező szervet, nyolcvan százalékban megjelentek, s egyöntetűen a beruházás törvényessége mellett foglaltak állást. Ezek után a megyei tanács, nem látva semmiféle ellenérvet, kibocsátotta az építkezési engedélyt. A közvetlen érdekelt, Réty község is támogatta a beruházást. A cég szászsebesi telephelyén és a Fehér megyei környezetvédelmi hivatalban tájékozódtak, majd közmeghallgatást tartottak, azon az aktív lakosság 75 százaléka vett részt, s 90 százalékuk támogatta a beruházást. Egyetlen kérdésük volt: mikor lehet jelentkezni alkalmazásra, ugyanis több mint 600 munkahely létesítését ígérte a beruházó. A megyeháza törvényesen és tisztességesen járt el – hangsúlyozta az elnök. Tamás Sándor még megjegyezte, a tiltakozásnak politikai színt ad az is, hogy Johann Taierling, az EMNP kézdivásárhelyi tanácstagja tiltakozik. „Mindenki azt csinál a családi örökségével, amit jónak lát, de az, aki tavaly 250 hektár erdőt adott el idegeneknek, ne prédikáljon a szülőföld megtartásáról” – tette hozzá.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. január 17.
Felelősségvállalás helyett vagdalkozás
Több szempontból is beszédes Tamás Sándor megyeitanács-elnök válasza a rétyi fűrésztelep engedélyeztetési folyamatát firtató kérdésre, amely az önkormányzat szerdai ülésén hangzott el. A replikából ugyanis kiviláglik mindaz, ami olyannyira jellemzi a politikai elitet – nem- csak a bukarestit, de a romániai magyar, a székelyföldi politikumot is –: a felelősség hárítása, a törekvés a mindenre kiterjedő hatalomra, illetve az a reflex, amely az érdemi vita helyett minduntalan a személyeskedő vádaskodást választja.
A megyei önkormányzat elnöke a többi állami hivatal és hatóság jóváhagyásával takarózik, azt ecseteli, szakmai kérdésekben a megyeháza nem illetékes, és – akárcsak az elmúlt hónapok során – azt sugallja: nem is állt módjukban megakadályozni az osztrák cég háromszéki megtelepedését, az intézmény autonómiája nem terjed ki arra. E logikának némileg ellentmondva sorolja a beruházás melletti érveket: a rétyiek támogatják, munkahelyek létesülnek – így vezetőhöz méltó felelősségvállalás gesztusa helyett csak politikusi magyarázkodást látunk. Ennél is súlyosabb következményekkel járhat azonban az a vagdalkozás, amellyel támogató magatartását leplezni próbálja: elnöki lendületében ugyanis Tamás Sándor politikai akciónak bélyegez egy civil tiltakozást. E hatalomittas magatartás arra világít rá: a megye vezetője képtelen kilépni a politikai logikából, abszolút uralomra törekszik, és egyszerűen nem hajlandó elfogadni, hogy van élet pártokon, pontosabban az RMDSZ-en kívül is, és bármennyire nem tetszik neki, igenis, léteznek Háromszéken olyan emberek, akik képesek önálló gondolkodásra, képesek állást foglalni egy, a régió egészét érintő, életüket befolyásoló kérdésben, és hajlandóak akár utcai megmozdulás révén kifejezni véleményüket. Lehet azon gondolkodni, hogy sok vagy kevés az a másfél száz személy, aki részt vett a megmozduláson, lehet azon vitatkozni, hogy jó vagy rossz, ha egy párt csatlakozik ahhoz és részvételre szólítja híveit – de politikai akciónak minősíteni egy olyan rendezvényt, amely a minősítés pillanatában ráadásul még el sem kezdődött, az alighanem a háromszéki polgárok egy részének megvetéséről árulkodik. Ráadásul olyan értéket kérdőjelez meg, amely autonómiamozgalmunk egyik alapja: a civil öntudatot. Arra pedig szinte nem is volna érdemes kitérni, hogy a megyei önkormányzat ülésén a térség jövőjéről és az itt lakók életét befolyásoló beruházásról szóló vitát miként tereli politikai síkra az elnök – de az a kisstílű, inkább óvodába, semmint a megyei tanács üléstermébe illő replika, amellyel egy jelen nem is levő politikai ellenfelét illeti, mégiscsak fölöttébb árulkodó. Hűen tükrözi, hol is állunk jelenleg politikai kultúra, felelős önkormányzatiság dolgában. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. január 20.
Szétesés fenyegeti a háromszéki EMNP-t?
Átigazolással és kilépéssel kellett szembenéznie a napokban az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki szervezetének. Két alapító tagjuk is távozott a múlt héten az alakulat kötelékéből, egyikük egyenesen az RMDSZ-hez, ugyanakkor már mások is jelezték a szövetséghez való közeledésüket.
Hétfőn látott napvilágot Váncsa Jenő vállalkozónak, a háromszéki szervezet egyik alapító tagjának értesítője, mely szerint január 15-i hatállyal távozott az EMNP-ből, és az RMDSZ-hez igazolt át. A dokumentumot egyébként a szövetség tagjaként szignálta. A vállalkozó arra alapozza döntését, hogy szerinte „az EMNP háromszéki szervezetének vezetőségébe nem a megfelelő emberek kerültek, továbbá az általunk közösen alapított szervezet rossz irányba halad és a szétesés küszöbére került”. Váncsa továbbá megemlíti, hogy egy éve semmilyen megbeszélésre, gyűlésre nem kapott meghívót a párt részéről, ezért úgy értékeli, hogy jelenléte nem fontos az EMNP számára, ezért a fentiekből kiindulva úgy határozott, hogy január 15-től kilép az alakulatból.
A volt alapító tag továbbá beszámolt arról is, hogy az RMDSZ Gidófalván múlt héten szervezett sepsiszéki tisztújító ülésén bejelentette, hogy ezen túl a szövetség munkáját támogatja, és egyúttal be is lépett a háromszéki szervezetbe. Váncsa ugyanakkor arra is kitért, hogy az összefogás mellett döntött. Szintén az említett ülésen hangzott el a Néppárt gidófalvi és sepsikőröspataki képviselő-testületi tagjai részéről, hogy a községek haladása érdekében a továbbiakban az RMDSZ-es polgármesterek munkáját kívánják segíteni, ellentétben az EMNP által propagált megosztó politikával. A két önkormányzati képviselő bejelentetését egyébként Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke már előzőleg közölte, portálunknak megerősítve, hogy Berde Rozália (Gidófalva) és Vancea Lajos (Sepsikőröspatak) esetében nem érvényes a kilépés a pártból, hiszen az mandátumvesztéssel járna.
Váncsa Jenő közleményében arról is tájékoztat, hogy tudomása szerint Jakabos Janka, az EMNP és az EMNT háromszéki szervezeteinek (újra)alapítója szintén a múlt héten jelezte, hogy lemond néppárti tagságáról. Döntését január 15-én közölte, akkor még csak ismerőseivel. Tamás Sándor portálunk megkeresésére megerősítette, hogy az EMNP egyik alapító tagja valóban az RMDSZ berkein belül folytatja közéleti tevékenységét. Az elnök nem nevezte meg az illetőt, de azt elmondta, hogy a háromszéki szervezet egyik alapító tagjáról van szó, ugyanakkor újabb tagok távozásáról is tudomásuk van.
Nemes Előd, a Néppárt volt sepsiszentgyörgyi elnöke, aki továbbra is az EMNP tagja, és amint arról beszámoltunk az RMDSZ megbízásából a választási regisztrációs segítségnyújtás koordinátora Háromszéken a Székelyhon.ro-nak elmondta, hogy neki is tudomása volt Jakabos Janka távozási szándékáról, illetve megerősítette, hogy további egy alapító tag készül átigazolni.
Váncsa bejelentését követően az EMNP háromszéki szervezetének álláspontjára is kíváncsiak voltunk, azonban Benedek Erikát, a szervezet elnökét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült telefonon elérnünk.
Sajtóértesülések szerint az elnök a sajtóból értesült Váncsa Jenő kilépéséről, amely kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy az alakulat, melyet képvisel értékrend-mentő párt, és aki ezzel a küldetéssel nem tud azonosulni, az távozhat. Benedek Erika sajátosnak ítélte meg, hogy Váncsa Jenő nem a párbeszéd útját választotta elégedetlensége közlésére az elnökséggel, hanem a sajtón keresztül üzent.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,2014. január 22.
Helyén van a megyezászló, de a prefektus levetetné
Több rendben is felszólította már Kovászna Megye Tanácsát a háromszéki prefektus, Dumitru Marinescu, hogy távolítsák el a homlokzatról a megye lobogóját, a vonatkozó bírósági határozat értelmében. Tamás Sándor szerint önszántukból ezt biztos nem teszik meg.
A megyei önkormányzat elnöke portálunk megkeresésére elmondta: mondhatni állandó „levelezésben” állnak a kormánybiztosi hivatallal a megyezászló ügyében. Dumitru Marinescu már több rendben – így legutóbb kedden – átiratban kérte, hogy távolítsák el a testület épületének homlokzatára kitűzött lobogót. Mint ismeretes Kovászna Megye Tanácsa több mint fél éve veszítette el azt a pert, amely a megyezászlóra vonatkozó határozatának semmissé tétele végett indított Codrin Munteanu, előző kormánybiztos. Utódja ennek a bírósági határozatnak a birtokában kéri az eltávolítást.
Tamás Sándor korábban már jelezte, hogy nem fogják eltávolítani a zászlót, mivel az Háromszék lobogója, és törvény szerint a megyének igenis lehet zászlaja. Az elnök megerősítette, hogy önszántukból biztos nem teszik meg ezt a lépést. „A prefektus, ha gondolja a karhatalmi szervek segítségével megpróbálhatja levetetni a zászlót, lássuk mi fog történni egy ilyen esetben” – fejtette ki a megyeelnök, hozzátéve, hogy a prefektusi felszólításokra adott válaszban is leszögezik, hogy nem tesznek eleget a kérésnek.
Az elnök továbbá azt is elmondta, hogy szerdán, a Magyar Kultúra Napján a megyei és a székely lobogó mellé a magyar zászlót is kitűzték, mivel törvény szerint a nemzeti kisebbségek ünnepeik alkalmával használhatják nemzeti szimbólumaikat. A Magyar Kultúra Napja pedig egyetemes magyar ünnep – tette hozzá Tamás Sándor.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,2014. január 23.
Erdély leírása térképeken
Descriptio Transylvaniæ – egy könyv és egy tárlat címe. Petelei Klára Erdély térképeit ismertető könyvét tegnap este, a magyar kultúra napjára időzítve mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban, ugyanakkor nyílt kiállítás e térképek másolataiból. A címet Jansonnius 1658-ban kiadott Nova et accurata Transylvaniæ descriptio című Erdély-térképéről kölcsönözték.
Vargha Mihály múzeumigazgató köszöntőjében elmondta, intézményük az utóbbi időszakban igyekszik rendkívüli eseményekkel megtisztelni a magyar kultúra napját, idén is sikerült e rangos bemutatót megszervezni. A kiállított térképeket szemlélve, képzőművészként absztrakt műalkotásokat lát, melyek tárgya Erdély, a művész pedig a Történelem. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke térképgyűjtőként vállalta a házigazda szerepét. Az eseményt mérföldkőnek nevezte. A könyv beillik abba a sorba, amit Szathmáry Tibor: Descriptio Hungariæ – Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600, továbbá az Atlas Hungaricus 1528–1850 gyűjtemény és (az Adrian Năstase gyűjteményét feldolgozó) Ion Ciortan–Măriuca Radu–Octavian Ion Penda: Descriptio Romaniæ könyvek jelölnek. Hangsúlyozta, a Descriptio Transylvaniæ kizárólag olyan régi térképeket vonultat fel, melyek Erdélyt önállóan jelenítik meg, nem valamely más ország részeként. A szakma az 1850 előttieket régi térképeknek tekinti. 57 szerző 85 térképét válogatták be a kötetbe. Különböző gyűjteményekből kerültek be térképek Párizstól Bécsen át Kézdivásárhelyig, Finnországtól a budapesti Országos Széchényi Könyvtárig. Az előadó néhány térképet be is mutatott. Időben az első Honterus Chorografia Transilvaniæ című munkája 1532-ből, az utolsó Fried 1848-as térképe. Tamás Sándor jelezte, a térképeken előkelő helyen jelölték meg a székelyeket, vagy népcsoportként, vagy közigazgatási egységként. Cantelli da Vignola 1686-ból származó térképén Natione de Siculi, Coronelli 1690-es térképén Zeckonland o Ciculianna, sok más helyen Ciculi. Ezeket nem mi írtuk fel, s főleg nem utólag – hangsúlyozta, a térképek történelmi jelentőségére utalva. Gróf László, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, a térképeket mindig a kor legjobb tudása szerint szerkesztették, s szerves részük volt az akkori tudománynak, kultúrának. Erdélyt először egy XIV. századi hajózási térképen tüntették fel. Kiemelte Lázár deákot, az esztergomi érsek titkárát, akinek 1528-ban kiadott térképét a Világörökség részévé nyilvánítottak. A könyvről szólva kijelentette, az nagyon fontos a magyar és az egyetemes kultúra számára. Petelei Klára, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa szerényen kijelentette, csak részben ő a könyv szerzője, mivel nagyon sokan segítettek. Gróf Lászlót, a könyv bevezetőjének szerzőjét mentorának nevezte, a kiadás ötletgazdája és támogatója Tamás Sándor volt. Fontosnak nevezte, hogy a könyv három nyelven, a magyar mellett románul és angolul is megjelent, hiszen így mások is megismerhetik Erdély térképeit, történelmét. Măriuca Radu román térképész jelezte, minden térkép mögött van történet, mint például az 1596-ban kibocsátott Custos-féle Erdély-térképet Báthory Zsigmond fejedelem és Mária Krisztina Habsburg főhercegnő házasságára rendelték a Fuggerek, nyilvánvalóan érdekből – hogy megszerezhessék az erdélyi réz-, arany- és sóbányák kitermelési jogát.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. január 24.
Körvonalazódik az RMDSZ EP-listája
Az RMDSZ háromszéki szervezete Sógor Csaba és Winkler Gyula európai parlamenti képviselők, Vincze Loránt külügyi titkár és Eckstein-Kovács Péter jogász-politikus jelölését támogatja az európai parlamenti választásokon.
A szövetség listáján azok lehetnek jelöltek az EP-választásokon, akik legalább egy területi szervezet támogatásával rendelkeznek. A szövetség háromszéki területi szervezetének állandó tanácsa csütörtökön elemezte és elfogadta a négy politikus támogatási kérelmét. Tamás Sándor, a területi szervezet elnöke a gyűlés megnyitóján kifejtette, szerinte az RMDSZ az 5 százalékos küszöbön túlmenő eredményeket ér majd el az EP-választáson, és hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy szoros munkakapcsolat alakuljon ki a mandátumot nyert képviselők és a területi szervezetek között.
Eckstein-Kovács Péter a találkozón leszögezte, Európát minél föderálisabb államként tudja elképzelni, jogászként fontosnak tartja, hogy az európai szabályozások a nemzeti kisebbségek jogait is kiemelten kezeljék, az EP-ben a kisebbségi jogokkal, emberjogi témákkal, környezetvédelemmel és a korrupció visszaszorításával foglalkozna. Winkler Gyula hasonlóképpen a kisebbségi ügyek felkarolását tartja fontosnak. Mint mondta, változtatni kell az EU intézményeinek hozzáállásán, el kell érni azt, hogy foglalkozzanak a kisebbségi témákkal. A gazdasági kérdésekre és a szórvány-székely együttműködésre is hangsúlyt fektet.
Sógor Csaba a találkozón elmondta, az elmúlt hét év alatt igyekezett a kisebbségi kérdések kapcsán az erdélyi magyarság ügyét is napirenden tartani. Az erdélyi magyar közösséget meg kell ismertetni és szerettetni az európai nyilvánossággal, így lehet elérni, hogy a támogatásukat is megnyerjük, mutatott rá a képviselő. A szövetség jelöltjeinek február 15-éig kell benyújtaniuk jelentkezési pályázatukat. A jelöltek sorrendjét a Szövetségi Állandó Tanács dönti el, majd a teljes listát március elsején a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjeszti.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),2014. január 24.
Életműveket ismertek el a magyar kultúra napján
Gazda József Kovásznán élő író, művészettörténész, publicista kapta idén a Háromszék kultúrájáért díjat. A kitüntetést szerda este, a magyar kultúra napján adták át a sepsiszentgyörgyi színházban.
A Kovászna megyei önkormányzat által alapított életműdíj a háromszéki kultúráért kifejtett több évtizedes tevékenység elismerése. Az ezer euróval járó díjat – amelyet tavaly ítéltek oda először – Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke adta át Gazda Józsefnek (képünkön).
„Gazda Józsefet az érdekelte, hogyan, milyen körülmények között él a szétszabdalt magyarság, hogyan lehetett megmaradni ebben az elmúlt, borzalmas évszázadban" – méltatta a rendkívül gazdag életpályát Bogdán László író, kiemelve a világban szétszórt magyarok krónikájának tekinthető A Harmadik ág – Magyarok a szétszórattatásban című könyv és a díjazott egyéb elismert szociográfiai és művészeti írásait. Szerinte Gazda József az oral history műfajban alkot, és egy intézmény munkáját végezte el egyedül.
„Meg tudunk maradni, ha akarunk, sorsunk a saját kezünkben van, én legalábbis hiszem ezt" – fogalmazott a díj átvevésekor Gazda József, aki hangsúlyozta, ezt a hitet szerette volna átadni írásain keresztül, és bár tragikusnak látja a magyarság jelenlegi helyzetét, mindig kereste, és ezután is keresni fogja a reménysugarat.
A kitüntetett elmondta, hogy a magyar nép a lelkében hordja a tehetséget, az alkotó erőt, a magyarság művészeket, hősöket, tudósokat adott a világnak, és neki megadatott, hogy ezt a folyamatot végigkövesse, és ereje szerint könyvekben megörökítse. Zsigmond Barna Pál. Magyarország csíkszeredai főkonzulja ünnepi beszédében emlékeztetett, a múlt öröksége mellett a jövő nemzedék felelősségét is hordozza nemzeti imánk. Az ünnepség az Evilági együttes Kincs című lemezének bemutatókoncertjével folytatódott. A csapat harmadik albumán tizenöt, Sepsiszentgyörgyön élő vagy a városhoz valamilyen módon kötődő művész működött közre.
Életműdíjat kapott Csíky Ibolya
A nagyváradi Szigligeti Színházban rendezett kultúranapi gálaesten a Bihar megyei RMDSZ által 2002-ben alapított díjakat osztották ki. A Jakobovits Miklós-díjat – amelyet tavaly alapítottak a váradi festőművész emlékére – Ujvárossy László képzőművésznek, a PKE tanárának ítélték, aki beszédében visszaemlékezett arra, amire még Jakobovits tanította: „A művészetben soha sem szabad kompromisszumot kötni."
Életműdíjat kapott a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének alapítója és elnöke, Pásztai Ottó és a nagyváradi színművész, Csíky Ibolya, akit a szobor átvételekor percekig állva tapsolt a közönség. Munkásságáért emlékplakettet vehetett át a népi mesterségek ápolásáért a nagyszalontai Fekete Mária, Szabó István ottományi és Wilhelm Sándor székelyhídi nyugalmazott pedagógus és a műemlékvédőként ismert Kordics Imre.
Magyar Kultúráért díjat kapott a Dukrét Géza vezette Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesülete és a Mezőtelegdi Pacsirták néptánccsoport. A díjátadó után a Szigligeti Társulat Színház az iskolában, iskola a színházban programjának keretében diákszereplők bevonásával készült Liliomfi-remix című előadást mutatták be a közönségnek.
Magyarországon díjazták Széles Annát
A magyar kultúra napja alkalmából a 2008-ban Hódmezővásárhely város által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat Steiner Béla magyarországi zeneszerző mellett Széles Anna nagyváradi születésű színművész is megkapta. Az elismerést B. Élthes Eszter, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Almási István, a magyarországi település polgármestere adták át az alföldi város szerdai ünnepi közgyűlésén.
A 2008-ban alapított díjjal a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett 500 ezer forintos pénzjutalom is jár. Széles Anna Nagyváradon született, Marosvásárhelyen szerzett színészdiplomát, 1965-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, amelynek 1989-ben történt Magyarországra való áttelepüléséig tagja volt.
Az anyaországban előbb a Karinthy Színpad, 1990-től a Thália, majd az Arizona Színház tagja lett. 1962-től szerepelt filmekben, és néhány esztendő alatt Románia egyik legtöbbet foglalkoztatott, leghíresebb, legkedveltebb női filmszínészévé vált. A hatvanas évek végétől Magyarországon forgatott filmekben is játszott, és ő volt a Németh László Irgalom című regényéből készült tévésorozat főszereplője is. 1975-től tíz éven át Florin Piersic román színész felesége volt.
Krónika (Kolozsvár),2014. január 25.
Román lobogót a magyar pártszékházra (Prefektusi csörte)
A román zászló kitűzésére kötelezné a magyar pártokat Dumitru Marinescu prefektus. Hivatalos átiratban arra szólítja fel az RMDSZ mellett a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy a jogszabályoknak megfelelően székházaikon helyezzék el a román nemzeti lobogót.
Az MPP nem sért törvényt azzal, hogy nem tűzi ki a román zászlót – szögezte le tegnap a Háromszék érdeklődésére a párt megyei elnöke. Ha egyenlő partnerekként kezelnének, akkor Uzon esetében például nem hoznának olyan döntést, hogy Székelyföld zászlaját el kell távolítani egy intézményről. Az MPP politikai párt, célkitűzése pedig Székelyföld területi autonómiája. Amennyiben a mi kéréseinket figyelembe veszik, egyenlő partnerként viszonyulnak hozzánk, akkor mi is eleget teszünk a másik fél részéről érkezőeknek – mondta Kulcsár-Terza József. Úgy vélekedett, Székelyföldön így is feszültség tapasztalható, s hogy az a továbbiakban elkerülhető legyen, „nem kellene ilyen dolgokba belekötni”.
Tegnap még nem kapott hivatalos értesítést a román zászló kitűzésére az EMNP háromszéki szervezete, a párttörvény azonban előírja ezt – vázolta lapunknak Benedek Erika. A néppárt megyei vezetője rámutatott, az EMNP-nek nincsenek hivatalosan pártszékházai, az EMNT irodáiban kaptak helyet, így nem tudják érvényesíteni a prefektusi kérést. Az RMDSZ háromszéki székhelyét is befogadó Martinovics Ignác utcai Beör-palota homlokzatán jelenleg a szövetség zászlója mellett a kék-arany színű, székely lobogót lengeti a szél. A román trikolór kitűzésére felszólító prefektusi levél ide sem érkezett meg tegnap. Ha kapunk ilyen jellegű átiratot, megvizsgáljuk, mit írnak a jogszabályok – fogalmazott kérdésünkre tömören Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke.
Dumitru Marinescu intézkedésének előzménye, hogy lakossági panasz nyomán korábban a Nemzeti Liberális Pártot (NLP) szólította fel a román nemzeti zászló kitűzésére – közölte az MTI. A politikai alakulat eleget is tett ennek, ám Marius Obreja liberális szenátor beadványában szorgalmazta, a törvényt a magyar pártok székházai esetében is alkalmazzák. A prefektus előrevetítette, amennyiben a magyar pártszékházakon nem helyezik el a román zászlót, kénytelen lesz kényszerítő eszközöket alkalmazni. Emlékeztetett, a zászlóhasználatról szóló törvény előírja: a piros-sárga-kék zászlónak állandóan ott kell lobognia a közintézmények, politikai pártok, szakszervezetek székházain.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. január 26.
Descriptio Transylvaniae, azaz Erdély leírása
Descriptio Transylvaniae – egy könyv és egy tárlat címe. Petelei Klára Erdély térképeit ismertető könyvét szerdán este, a magyar kultúra napjára időzítve Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban, majd pénteken, Kolozsváron a Minerva ház Cs. Gyimesi Éva termében mutatták be. Ugyanakkor mindkét helyszínen kiállítás is nyílt e térképek másolataiból.
„Túl azon, hogy szép, abból a szempontból is egyedülálló ez a kötet, hogy a teljesség igényével készült: 85 olyan térképét tartalmaz, amelyek Erdélyt önálló régióként mutatják be” – hangsúlyozta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki ezúttal térképgyűjtőként köszöntötte a rendezvényt. A sepsiszentgyörgyi ARTprinter Kiadó gondozásában megjelent Descriptio Transylvaniae című kötetbe 57 szerzőtől kerültek be Erdély-térképek, 1532-től 1848-ig, Johannes Honterustól kezdve Franz Friedig, hiszen a szakma az 1850. év előtt kiadott térképlapokat tekinti régi térképeknek.
Tamás Sándor az eseményt mérföldkőnek nevezte. A könyv beillik abba a sorba, amit Szathmáry Tibor: Descriptio Hungariae – Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600, továbbá a Szántai Lajos által szerkesztett Atlas Hungaricus 1528–1850 gyűjteményes kiadvány, és a Ion Ciortan–Măriuca Radu–Octavian Ion Penda: Descriptio Romaniae könyvek jelölnek. Hangsúlyozta, a Descriptio Transylvaniae kizárólag olyan történelmi térképeket jelenít meg, melyek Erdélyt önállóan ábrázolják. Különböző magán- vagy közgyűjteményekből kerültek be térképek Párizstól Bécsen át Kézdivásárhelyig, Finnországtól a budapesti Országos Széchényi Könyvtárig, és a Teleki Tékáig.
Tamás Sándor kiemelte, hogy a térképeken egykor előkelő helyen jelölték meg a székelyeket, vagy népcsoportként, vagy közigazgatási egységként (pl. Natione de Siculi, Zeckonland o Ciculianna, sok más helyen Ciculi).
Gróf László, a Brit Királyi Földrajzi Társaság tagja elmondta, a térképeket mindig a kor legjobb tudása szerint szerkesztették, s szerves részük volt az akkori tudománynak, kultúrának. Erdélyt először egy 14. századi hajózási (portolán) térképen tüntették fel. Kiemelte Lázár deákot, az esztergomi érsek titkárát, aki az első – Magyarországot és Erdélyt ábrázoló – 1528-ban kiadott nyomtatott térképet készített. Ezt az egyetlen példányban megőrzött térképlapot az UNESCO a Világ Emlékezete címmel illette.
A könyvet méltatva kijelentette, az nagyon fontos a magyar és az egyetemes kultúra – ezen belül a térképtörténet – számára.
Petelei Klára, a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa szerényen mondta, hogy csak részben ő a könyv szerzője, mivel nagyon sokan segítettek: „Gróf László, a könyv bevezetőjének szerzője a mentorom. A kiadás ötletgazdája és támogatója Tamás Sándor volt.”
Fontosnak nevezte, hogy a könyv háromnyelvű. A magyar mellett románul és angolul is tartalmaz mindent, így mások is megismerhetik Erdély térképeit, történelmét.
Măriuca Radu a sepsiszentgyörgyi bemutatón jelen lévő román térképtörténész miután őszinte elismerését fejezte ki Gróf László és Petelei Klára munkássága iránt, jelezte, minden térkép mögött van egy történet, mint például az 1596-ban kiadott Custos-féle Erdély-térképen, amelyet Báthory Zsigmond fejedelem és Maria Christierna Habsburg főhercegnő házasságára rendelte Fugger bankár, nyilvánvalóan érdekből – hogy megszerezhessék az erdélyi réz-, arany- és sóbányák kitermelési jogát.
Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Erdély.ma,2014. január 27.
Huszárakadémia hetedszer (Bálványosfürdő)
Szombaton és vasárnap Bálványosfürdőn és Torján tartották a hetedik Huszárakadémiát, melynek immár harmadik alkalommal volt a házigazdája Daragus Attila torjai polgármester, hagyományőrző kapitány.
Az erdélyi katonai hagyományőrzők idei kétnapos elméleti képzésén százhetvenkét erdélyi, partiumi és anyaországi huszár, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt.
Szombaton a Vár Panzióban szakmai előadások hangzottak el zömében magyarországi történészek, lelkészek és hagyományőrző huszárok előadásában a madéfalvi veszedelemről, a magyar hadviseletekről, a székely határőrségről a 17. századi Európában, a székely katonák szerepéről a napóleoni háborúkban, a marosvásárhelyi 23. Tábori Vadász Zászlóaljról és az Úz-völgyi csatákról. Tegnap reggel a csikónevelésről, a fiatal hátasló alapkiképzéséről és a gyalogosok számára tartott alaki foglalkozásról szóló előadásokat követően a résztvevők Altorjára utaztak, ahol a felvonulás után a zsúfolásig telt Szent Miklós-templomban a Hatos Mihály plébános, tábori lelkész, hagyományőrző főhadnagy által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmiseáldozat bemutatása után Daragus Attila szólt az egybegyűltekhez, és felsorolta azokat a településeket, ahonnan huszárok érkeztek. Megyénket a házigazdákon kívül sepsiszentgyörgyi, gidófalvi, uzoni, baróti, árkosi, málnásfürdői, kézdivásárhelyi, kőröspataki, gelencei, rétyi és feldobolyi hagyományőrzők képviselték. A legtávolabbi helység, ahonnan huszárok érkeztek, 950 kilométerre fekszik Torjától. Daragus bejelentette: a következő Huszárakadémián felavatják a torjai huszárbandérium harci zászlóját, majd a huszárok nevében díszkardot nyújtott át Tamás Sándor megyeitanács-elnöknek, akit felszólított, hogy jövőre már huszáregyenruhában jelenjen meg közöttük. A megyei önkormányzat elnöke bejelentette: az idén ötödik alkalommal sorra kerülő huszártoborzót május végén, június elején ismét Felső-Háromszéken tartják meg, és a kiindulópont Torja lesz. A szentmisén a tavaly elhunyt Györffy Árpád hagyományőrző huszár őrnagyról, a székelyudvarhelyi Mátyás-huszárok egykori vezetőjéről is megemlékeztek. Himnuszaink közös eléneklése után Fülöp Zoltán Bulcsú és zenészei a Mag Rend-Szer zenés-verses előadást mutatták be a magyar feltámadásról. Ezt követően a templomkertben a huszárok együtt énekelték el a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas dalt, majd a múlt év szeptemberében felavatott huszárszoborhoz vonultak, ahol elsőként Kozsik József marosvásárhelyi színművész az alkalomhoz illő verseket szavalt, majd a hagyományőrzők megkoszorúzták a huszárszobrot. Miholcsa József hagyományőrző alezredes a Bethlen Gergely Érdemérem létrehozásáról szólt. Elmondása szerint Bethlen Gergely ezredes volt, aki Mikes Kelemennel együtt Kolozsváron háromszáz Mátyás-huszárt toborzott és képzett ki. Ugyanakkor Bethlen az erdélyi hadjáratban Bem apó jobbkeze volt – hangzott el. Az érmet Daragus Attila, Kádár László, a gyergyói Parászka Géza és a szegedi Vass László vehette át. Vass László hagyományőrző alezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség ügyvezető alelnöke és vezérkari főnöke két gyalogos csapatparancsnokot, az új székely tüzércsapat tisztjét, Igyártó Andort hadnaggyá, Sala Zsoltot pedig főhadnaggyá léptette elő. Altorjáról a hagyományőrzők visszamentek Bálványosra, ahol Bárdi Nándor kisebbségkutató előadása és egy hármas könyvbemutató után véget ért a hetedik Huszárakadémia.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. január 27.
„Minden székely házra székely zászlót!”
„Minden székely házra székely zászlót” mozgalmat szorgalmaz az RMDSZ és a Székely Nemzeti Tanács háromszéki szervezete. A felhívás előzménye, hogy a székely zászló használata miatt elsőként beperelt uzoni önkormányzat jogerősen veszített, és el kellett távolítania a községházáról a lobogót.
Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus ugyanakkor újabb pert indított Ráduly István uzoni polgármester ellen, mivel megvárták a táblabíróság döntésének kézbesítését, mielőtt levették volna a székely zászlót.
A prefektus az országos minimálbér húsz százalékát kitevő késedelmi kamat kifizetését kéri a polgármestertől. Marinescu számítása szerint a pénzbírság meghaladja a 15 000 lejt, mivel a bíróság már 2013 szeptember 18-án hirdetett ítéletet. Ráduly István a sajtónak elmondta: szerinte okafogyottá vált a pénzbírság igénylése, hiszen a kék-arany lobogót eltávolították az uzoni polgármesteri hivatal homlokzatáról.
Az RMDSZ háromszéki szervezete kiáll Uzon polgármestere, Ráduly István mellett a székely jelképek használata miatt ellene indított meghurcoltatásban – közölte Tamás Sándor. A szervezet elnöke rámutatott: Háromszéken az elmúlt években sok polgármesteri hivatal és más közintézmény is kitette a székely zászlót. Közölte, hogy meghirdetik a „Minden székely házra székely zászlót” mozgalmat. Az RMDSZ felkér minden székelyföldi családot, hogy lehetőségeikhez mérten tegyék ki a székely zászlót. Akinek szüksége van, annak a szövetség segít a zászló beszerzésében.
„A mozgalom legnagyobb hozadéka, hogy a székely emberek tízezrei is nyíltan vállalják az identitás-erősítő jelképek használatát. Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási retorzió ellenére mi azt szeretnénk, amit az Európai Unió minden népcsoportjának törvényesen jár: jelképeink szabadhasználatát. Ha levetetik az uzoni polgármesteri hivatal homlokzatáról, kitesszük magánterületre. Székelyföldön több magánház van, mint polgármesteri hivatal” – mondta a politikus.
Pénzt is gyűjtenek Rádulynak
Tamás Sándor tájékoztatása szerint ha Ráduly Istvánt pénzbüntetés kifizetésére kötelezik, az RMDSZ gyűjtést szervez, és előteremti a szükséges összeget. „Mindenki mellett kiállunk, akik tisztességgel képviselik a székely közösséget” – jelentette ki.
Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke lapunknak küldött közleményében kifejti: felháborodással vette tudomásul, hogy a Brassói Táblabíróság jogerős döntése értelmében Ráduly István nemcsak arra kényszerült, hogy a székely zászlót eltávolítsa a polgármesteri hivatal homlokzatáról, hanem még jelentős pénzbírságot is kénytelen kifizetni.
„Adjunk megfelelő választ a székely jelkép, és az azt természetes és törvényes módon használó elöljáró elleni újabb hatósági akcióra: egy eltávolított zászló helyett tegyünk ki százat, erre kérjük Uzon község polgárait is. Tiltakozásul minél több uzoni épületre tűzzék ki Székelyföld zászlóját. A székelység szimbóluma ellen indított újabb támadástól nem hátrálunk, sőt, újabb eszközökkel állunk ki az autonómia és a szabadság ügye mellett. Ugyanakkor - ha szükséges - a kirótt bírság kifizetése érdekében széleskörű adománygyűjtést kezdeményezünk” – mutatott rá Gazda Zoltán.
Kovászna megyében az uzoni volt az első polgármesteri hivatal, amely ellen pert indított a prefektus a székelyzászló kitűzése miatt. Később több más hivatalt is beperelt a kormányképviselője, ezekben a perekben azonban még nem született jogerős ítélet.
Kovács Zsolt
maszol.ro,2014. január 30.
Mozgósító székely projektek
Bár még nincs nagyon erős hatása, mindenképpen érződik a két székely megye közös projektjeinek identitáspolitikai szerepe, valamilyen szinten beindult az egységesítés – jelentette ki a Krónikának Horváth István szociológus.
A Hargita és Kovászna megyei önkormányzat immár évek óta különít el pénzalapot a székely identitást erősítő, közösségépítő projektekre, a szociológust ezek identitáspolitikai hasznáról kérdeztük.
„Az apró elemek megjelenítik a nyilvánosság előtt, ha kell, fogyaszthatóvá teszik a politikai identitást vagy egy ügyet. Van egy projektum, amit nevezhetünk székely identitásnak, vagy székelyföldi autonómiának, ennek az identitáspolitikai elemei kezdenek jól kialakulni, a sajátos szimbólumokat értelmezve azonosítják be a Székelyföldet” – magyarázta lapunknak az egyetemi tanár.
Példaként a Székelyföld autós matricát említette, és elmondta, hogy már kolozsvári románok autóin is látható hasonló, Erdélyre utaló jelzés. Az apró jel használata kommunikálhatóvá teszi, hogy valaki elkötelezett egy ügy mellett – lehet, hogy nem tud elmenni egy tüntetésre, de elkötelezettségét ilyen módon is jelezheti.
Hasonlóan mozgósító lehet a székely termékmarketingje is, amely arra buzdít: fogyasszunk helyi terméket – magyarázta a szociológus. Hozzátette: a sok típusú kezdeményezés néha rendezetlen állapotokat eredményez – a két megyei önkormányzat, az erős székelyföldi városok önkormányzatai nem biztos, hogy egyetértenének, ha székely fővárost kellene választani –, de ez idővel ki fog kristályosodni, véli Horváth István, aki szerint idővel kiderül, minek van inkább hívóereje.
Bár még vannak kompetitív elemek, az egységesítés valamilyen szinten beindult, hangsúlyozta a szociológus. Rámutatott, ez a székely zászló kapcsán tapasztalható, hiszen a 90-es évek elején még népszerű fekete-piros zászlók eltűntek, és a kék-arany vált egységes szimbólummá.
Egymillió lej közösségépítésre, infrastruktúrára
Bár Kovászna megye költségvetése idén kisebb lesz, és kevesebb állami támogatást remélnek, az identitáserősítésre elkülönített források nem fognak csökkeni – szögezte le Tamás Sándor. A megyei tanácselnök a Krónikának elmondta, ha a különböző ilyen jellegű projektekre fordított pénzbeli támogatást összeadják, komoly tételt jelent a költségvetésben, az egymillió lejt is meghaladja évente.
A háromszéki politikus szerint többek között idén is különítenek el pénzt a Székely Ruházati Alapra, melynek keretében egyesületek melle tt működő néptáncegyüttesek vagy hagyományőrző huszárok pályázhatnak támogatásra. Ugyanakkor idén ötödik alkalommal szervezik meg a Huszártoborzót, negyedjére a Székely Vágtát, de újabb, a Székelyföldhöz kapcsolódó kulturális programokat is kezdeményeznek.
Tamás Sándor szerint a művelődési, közösségerősítő, -fejlesztő programok mellett a helyi infrastruktúra korszerűsítését is fontosnak tartják, ezért idén is folytatják a vidéki művelődési házak felújítását célzó, négy éve zajló programjukat. Három év alatt több mint hatvanat sikerült korszerűsíteni a 120 falusi művelődési házból, helyenként újjáépíttették ezeket, volt, ahol az öltözőket, a színpadot vagy mosdót kellett felújítani.
A játszótérépítő programban is sok falu önkormányzata vesz részt, és kis pénzbeli ráfordítással látványos eredményeket értek el a vidéki sportlétesítmények felújítását célzó programmal is: a helyi sportegyesületekkel együttműködve két év alatt 30 létesítményt korszerűsítettek. Idéntől azokat az orvosi rendelőket is beveszik a programba, melyeket az évek során nem magánosítottak, így továbbra is az önkormányzatok tulajdonában vannak, mutatott rá az új elemre Tamás Sándor.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),2014. február 1.
A románok felé közvetíteni (Sepsiszentgyörgyi RMDSZ)
Tisztújító körzeti közgyűléseket, majd küldöttgyűlést tartott a sepsiszentgyörgyi RMDSZ. A szerdai ülésen a négy városi, valamint kilyéni és szotyori körzetben megválasztott 81 és a társult ifjúsági szervezetek által jelölt 12 küldöttet köszöntő Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök vázolta azokat a feladatokat, melyek az Európai Parlamenti választások és a magyarországi választói jegyzékbe történő regisztráció kapcsán a sepsiszentgyörgyi szervezetre is hárulnak.
A szavazás alapján újabb négyéves elnöki mandátumot nyert Antal Árpád András, az elnökség tagjai: Sztakics Éva, Tischler Ferenc, Miklós Zoltán és Kelemen Szilárd. Az ügyvezető elnöki feladatok ellátására a régi-új elnök Tóth-Birtan Csabát kérte fel. Antal Árpád elmondta, kiemelten fontosnak tartja a nemzetpolitikai kérdéseket. A románokkal való viszony újragondolása és új alapokra helyezése szükségszerű. Az elmúlt húsz évben sajnos nem sikerült hatékonyan közvetíteni a románok felé céljaink és törekvéseink lényegét, úgyhogy e téren sok a tennivaló. Tisztázni kell nemcsak azt, hogy mit jelent az autonómia, de azt is, hogy a románok számára mit jelent mindez. Továbbá el kell érni, hogy az autonómiával kapcsolatos közbeszéd végre ne arról szóljon, milyen autonómiát akarunk, hanem arról, hogy azt mikor és hogyan fogjuk elérni – fogalmazott. Az elnök fontosnak tartja egy olyan családsegítő stratégia kidolgozását és alkalmazását, mely ösztönzi a családalapítási szándékot. A cél a megfelelő foglalkoztatáspolitika kidolgozása, hogy elejét vegyék a munkaerő-elvándorlásnak, és növeljék a régió versenyképességét. Azon is dolgoznak, hogy elkészüljön a sepsiszentgyörgyi körgyűrű, mely egyidejűleg az épülő vidombáki reptérhez is gyors és könnyű hozzáférést biztosíthat.
Folytonosság Erdővidéken
Az RMDSZ Erdővidék Széki Szervezete csütörtökön tartott tisztújító ülésén a korábbi elnöknek, Váncza Tibornak szavaztak bizalmat a szervezet további irányítására, aki a közeljövő feladatának az európai parlamenti választásokra való mozgósítást nevezte meg. Az ülésen felszólaló Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök kifejtette, a 2012-es önkormányzati választások politikai sikerét követően Erdővidéken is elindult a fejlődés, a szövetség segítségével Baróton olcsóbb a hulladékszállítás, Nagyajtán két hidat építenek idén, Bardocon van kanalizálás és vezetékes víz, „mindez azonban nem megy segítség nélkül: a szervezetnek jól kell működnie, lényeges, hogy a helyi viszonyok közt tisztán lássunk, és ezért fontos, hogy olyan emberekre tudjunk támaszkodni, akik értik a dolgukat”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2014. február 3.
Folytatódnak a székely identitást erősítő programok Kovászna és Hargita megyében
Idén is folytatódnak az székely identitáserősítő projektek Kovászna és Hargita megyékben. Háromszéken évente több mint egymillió lejt költenek székely projektekre. Tamás Sándor tanácselnök a Sláger Rádiónak elmondta: idén is lesz pénz a Székely Ruházati Alapra, néptánc-együttesek vagy hagyományőrző huszárok pályázhatnak támogatásra. Idén ötödik alkalommal szervezik meg a Huszártoborzót és negyedszer a Székely Vágtát.
Negyedik éve zajlik a vidéki kultúrház felújító program, eddig a 120 falusi művelődési házból több mint hatvanat korszerűsítettek. A játszótér építő programban is sok falu önkormányzata részt vett, de korszerűsítettek 30 vidéki sportlétesítményt is. Idéntől támogatják azokat az orvosi rendelőket is, melyeket nem magánosítottak, továbbra is az önkormányzatok tulajdonában vannak, mondta el Tamás Sándor.
Hargita megyében is folytatják a székely programokat, mondta el a Sláger Rádió érdeklődésére Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke kifejtette, folytatják a Székely termék programot, abban bízva, hogy idén is sok új termék megkaphatja a márkanevet. Folytatják a székely népviseletek készítését vagy beszerzését támogató pályázati programot, a székelykapu-programot, és támogatják a fúvószenekarokat.
Borboly Csaba elmondta, kiadják A székelység története tankönyv javított változatát, és folytatják a székely szimbólumokról szóló kiadványok sorozatát is. Hargita Megye Tanácsa idén is társszervezője lesz az Ezer Székely Leány Napjának, a Székely Vágtának, a Székelyföld Napoknak, valamint a Csűrdöngölő népzene- és néptáncfesztiválnak.
Székelyföld már látható, de hol van a központja?
A sok szimbolikus kezdeményezés és megjelenítés jelzi Székelyföld központnélküliségét, ez zavaróan hat a folyamatra, de nem tragikus, szögezte le a Sláger Rádió megkeresésére Horváth István szociológus. A kolozsvári Országos Kisebbségkutató Intézet elnöke kifejtette: az apró elemek megjelenítik a nyilvánosság előtt Székelyföldet, példaként említette a Székelyföld autós matricát, amely jelzi, hogy valaki elkötelezett egy ügy mellett, lehet, hogy nem tud elmenni egy tüntetésre, de elkötelezettségét ilyen módon is jelezheti. Hasonlóan mozgósító lehet a székely termék marketingje, amely arra buzdít, hogy fogyasszunk helyi terméket, magyarázta a szociológus.
Két székely önkormányzat, az erős székelyföldi városok önkormányzatai nem biztos, hogy egyetértenének, ha székely fővárost kellene választani, de ez idővel ki fog kristályosodni, véli Horváth István. A szakember szerint, idővel kiderül, minek van inkább hívóereje, de az egységesítés valamilyen szinten beindult, ez tapasztalható például a székely zászló kapcsán, a kilencvenes évek elején még népszerű fekete-piros zászlók eltűntek, és a kék-arany vált egységes szimbólummá. Kovács Blanka
Erdély.ma,2014. február 13.
Arccal és szívvel Budapest felé – interjú Tamás Sándorral
Az elsők között igényelte a magyar állampolgárságot és regisztrált az idei választásokra Tamás Sándor. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint fontos, hogy bele tudjunk szólni a nemzetpolitikát alakító döntésekbe, és szűk látókörű az, aki a lakóhelyhez kötné a nemzethez tartozást, a szavazati jogot.
– Miért tartotta fontosnak, hogy megszerezze a magyar állampolgárságot?
– 1990 és 1995 között Budapesten éltem a feleségemmel. Ott végeztem az egyetemet, és meg sem fordult a fejemben, hogy Magyarországon maradjak. Mindketten tudatosan készültünk arra, hogy a tanulmányaink befejezése után hazajövünk, és itthon dolgozunk. Amikor azonban lehetőség nyílt arra, hogy a szülőföldön maradással lehetett kérni a magyar állampolgárságot a már meglévő román mellé, akkor az elsők között megtettem.
Meggyőződésem, hogy itthon, a Székelyföldön kell élni és dolgozni, viszont ezt lehet úgy is, hogy közben magyar állampolgárok vagyunk. Az erdélyi magyarság, a székelyek eddig is arccal és szívvel Budapest felé éltünk, a magyar állampolgárság a szavazati joggal egy nagyon erős kötelék, a nemzeti összetartozást erősíti. Az, hogy elsők között kértem a magyar állampolgárságot, részemről jelzés is volt azok számára, akik odafigyelnek arra, hogy mit tesznek az erdélyi magyar önkormányzati vezetők.
– Mi a véleménye a külhoni állampolgárok szavazati jogáról, és az ezzel kapcsolatban megfogalmazódott ellenvéleményekről?
– Azt hiszem, szűk látókörű az, aki a lakóhelyhez kötné a nemzethez való tartozást és a szavazati jogot. Meg kell nézni az európai példákat, többek között a horvátok, de a románok is szabályozzák a választási törvényben, hogy a külföldön élő állampolgárok számára is legyen lehetséges a parlamenti választásokon a listára való szavazás. Nincs szó arról, hogy bele akarnánk szólni abba, hogy Magyarországon melyik település melyik utcájában csatornázzanak, vagy vezessenek be vizet, tehát az önkormányzati választásokon, sőt az egyéni kerületes választáson sem voksolunk, de egy országos lista esetén jogos, hogy legyen lehetőségünk választani.
Úgy érzem, ha a magyar nemzethez tartozunk, mint ahogy azt a magyar Alkotmány írja – de nemcsak ezért tartozunk egy nemzethez, hanem azért mert ez így a normális –, olyan kérdésekben, mint a nemzetpolitika alakítása kell hogy legyen beleszólási lehetőségünk. Az idei választáson arra nyílik lehetőségünk nekünk, külhoni magyar állampolgároknak, hogy szavazzunk egyik vagy másik magyarországi pártra, attól függően, hogy az adott párt miként viszonyul a nemzetpolitikai kérdésekhez.
A mindenkori magyar kormánytól azt várjuk, hogy olyan konkrét, gyakorlatias programokat indítson, melyek lehetővé teszik a szülőföldön maradást. Tudom, hogy a határon túli magyar szavazatok egy-másfél, de legtöbb két mandátumot tudnak befolyásolni az öszszes 199-ből. Ez elhanyagolható apróságnak tűnhet, de rendkívül fontos az érzés, hogy egyazon nemzethez tartozunk.
– Regisztrált-e a magyarországi választásokon való részvételre?
– A regisztrációban is első voltam. Augusztus elsején nyílt meg erre a lehetőség, azonnal jelentkeztünk a nyilvántartásba, én is, a feleségem is. Mindketten fogunk élni a szavazati jogunkkal. A választási kampányban pedig azt is el fogom mondani, hogy kire szavazok.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár),2014. február 14.
„Önkéntesen” letakart magyar feliratok Gidófalván
Fehér fóliával fedték le csütörtökön Gidófalva község polgármesteri hivatalának homlokzatán a Községháza feliratot, illetve a helyi kultúrotthon épületének feliratát.
Berde József, Gidófalva polgármestere a Székelyhon.ro érdeklődésére közölte, ő döntött úgy, hogy ideiglenesen letakarja a magyar feliratokat. Az elöljáró beszámolt arról is, hogy a község nemrégiben veszítette el a pert a háromszéki prefektúrával szemben, a polgármesteri hivatal homlokzatán elhelyezett Községháza felirat ügyében. Az ítélet nem jogerős, egyelőre csak első fokon, a Kovászna megyei törvényszéken maradt alul az önkormányzat, de már meg is fellebbezték a bírósági döntést a Brassói Táblabíróságon. Dumitru Marinescu prefektus a keresetben az önkormányzat bírósági kötelezését kérte a felirat eltávolítására. Ami a művelődési otthon homlokzatán lévő – szintén magyar nyelvű – feliratot illeti, Berde elmondása szerint ezzel kapcsolatosan a napokban kapták meg a kormányhivatal felszólítását az eltávolításra.
Berde a feliratok eltakarását azzal indokolta, hogy székely zászló és nyelvhasználat ügyekben mostanság eléggé rájár a rúd a községi önkormányzatokra – mint Uzon esetében is –, ezért úgy gondolták, amíg a kedélyek kissé lenyugszanak, így járnak el. „Kíváncsi vagyok, ezek után milyen kifogást találnak majd a jóakarók, mivel tudják megtámadni a feliratokat, amelyek így gyakorlatilag eltűntek szem elől” – magyarázta Berde József. Az elöljáró ugyanakkor kijelentette: semmi esetre sem fogják eltávolítani az 1904-ben épült községházáról az eredeti feliratot, a művelődési otthon esetében pedig remélik, hogy nem lesz per belőle. „Elegünk van abból, hogy minket piszkálnak ilyen ügyekkel” – zárta gondolatait Berde.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke portálunk érdeklődésére csak annyit mondott, egyelőre nincs tudomása a Gidófalván történtekről, a polgármesterrel viszont a vesztes per után abban megegyeztek, hogy mennek tovább a jogi úton.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,