udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
251
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-251
Névmutató:
Ágoston Hugó
2006. július 6.
Minősíthetetlen a kisebbségi törvénnyel szembeni bánásmód a román parlamentben. Hol vannak a civil szervezetek, az emberjogi lelkiismeret szószólói? Mit tesz a magyar belső ellenzéknek az a része, amelynek egyfelől kevés volt a kisebbségi törvény, másfelől azt a keveset is fúrja? – kérdezte Ágoston Hugó, az ÚMSZ főszerkesztője. A nacionalisták tudják, hogy minden megnyert pillanat tovább erősíti a román köztudatban azt a képzetet, hogy a magyarok másodrendű állampolgárok. Az RMDSZ-nek nem szabad halogatnia azt a kötelességet, hogy a maga részéről levonja a politikai következtetést mindebből. /Ágoston Hugó: Másodrendűségben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2006. július 10.
A magyar-magyar viszonyt (végre!) rendezni kell, senki sem vonhatja kétségbe, írta Ágoston Hugó főszerkesztő. A „felek” között felléphetnek szemléletkülönbségek, nézeteltérések. Gyurcsány Ferenc kormányfő új nemzetpolitikáról, nemzetstratégiáról, korszerű kapcsolattartásról beszél – Markó Béla szövetségi elnök azt hangsúlyozza, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek legfontosabb támogatandó célkitűzése továbbra is a fennmaradás, ami a szülőföldön való jobb életet jelenti. /Ágoston Hugó: Új mederben? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2006. július 18.
Az ÚMSZ eljuttatta a Civic Media Egyesülethez azon személyek listáját, akik a romániai magyar írott sajtóban vezető szerepet töltenek be, s ekként a romániai magyar közvélemény formálóinak tekinthetők; a lista a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottsághoz(CNSAS) kerül. Az ÚMSZ ezáltal csatlakozott a kezdeményezéshez, amely a romániai sajtó és civil szféra átvilágítását tűzte ki célul. A Civic Media eddig benyújtott névsorában az országos román napilapok, televíziók és rádiók, hírügynökségek főszerkesztői és helyetteseik szerepelnek. A MÚRE elnöke, Ambrus Attila üdvözölte a kezdeményezést. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke örömmel fogadta az átvilágítás hírét. Kiadvány/Újságíró neve/ Tisztsége: A Hét/Parászka Boróka/felelős szerkesztő; Bányavidéki Új Szó/Soltz Anna/igazgató és Szilveszter Mária/ főszerkesztő; Bihari Napló/George Catuneanu/igazgató és Rais W. István/főszerkesztő; Brassói Lapok/Ambrus Attila/főszerkesztő; Erdélyi Napló/Makkay József/főszerkesztő és Szentes Szidóni/főszerkesztő-helyettes; Erdélyi Riport/Szűcs László/főszerkesztő és Stanik István/felelős kiadó; Európai Idő/Horváth Alpár Szilamér/főszerkesztő; Gyergyói Kisújság Ábrahám Imre/főszerkesztő és Balázs Katalin/főszerkesztő-helyettes; Hargita Népe/Sarány István/főszerkesztő és Hecser Zoltán/felelős kiadó; Háromszék/Farkas Árpád/főszerkesztő és Torma Sándor/főszerkesztő-helyettes, Magyari Lajos, Sylvester Lajos/rendszeresen közlő publicisták, elemzők; Heti Új Szó/Graur János/főszerkesztő; Korunk/Kántor Lajos/főszerkesztő és Horváth Andor/főszerkesztő-helyettes; Krónika Csinta Samu/felelős szerkesztő, Gazda Árpád/vezető szerkesztő, Rostás Szabolcs/vezető szerkesztő és Bakk Miklós/főmunkatárs; Látó/Gálfalvi György/főszerkesztő és Kovács András Ferenc/főszerkesztő-helyettes; Népújság/Makkai János/főszerkesztő és Nagy Miklós Kund/főszerkesztő-helyettes; Nyugati Jelen/Böszörményi Zoltán/főszerkesztő és Jámbor Gyula/főszerkesztő-helyettes; Polgári Élet/Zsidó Ferenc/főszerkesztő; Reggeli Újság/Dénes László/főszerkesztő; Szabadság/Kerekes Edit/főszerkesztő-helyettes és Tibori Szabó Zoltán/publicista; Szatmári Friss Újság/Elek Anikó/főszerkesztő; Szatmári Magyar Hírlap/Princz Csaba/lapigazgató, Veres István/főszerkesztő és Benedek Ildikó/főszerkesztő-helyettes; Székely Hírmondó/Kocsis Cecília/főszerkesztő és Willman Walter/főszerkesztő-helyettes; Udvarhelyi Híradó/Jakab Árpád/főszerkesztő; Új Kelet/Péter Csaba/főszerkesztő és Barabás Orsolya/felelős szerkesztő; Új Magyar Szó/Stanik István/lapigazgató, Salamon Márton László/felelős szerkesztő, Bércesi Tünde/vezető szerkesztő, Ágoston Hugó/vezető publicista, Bíró Béla, Lokodi Imre/rendszeresen közlő publicisták, elemzők, Simon Judit, Székedi Ferenc; MÚRE/Karácsonyi Zsigmond/ügyvezető elnök, Szűcs László/írott sajtó alelnök, Csép Sándor/audiovizuális alelnök, Rácz Éva/szakmai oktatási biz., Hecser Zoltán/sajtójog-érdekvédelmi biz., Kacsó Sándor/médiapolitikai biz., László Edit/szoc. tagságkezelő biz., Bálint Zsombor/gazdasági biz. A Civic Media Egyesület elektronikus levelet kapott többek közt a Krónika napilap egyik munkatársának e-mail címéről, amelyek feladója a következők átvilágítását javasolja: Stanik István, Szűcs László, Simon Judit (Új Magyar Szó), Makkai János (Népújság), Ferencz Imre (Hargita Népe), Farkas Árpád, Magyari Lajos (Háromszék). /Cseke Péter Tamás: Az Új Magyar Szó csatlakozott a Civic Media Egyesület kezdeményezéséhez. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2006. augusztus 11.
Egyre több vélemény szól amellett, hogy a sajtó akadályozó, ha nem éppen diverziós szerepet játszott az átvilágító bizottság /CNSAS/ munkájában. Először azzal, ahogyan egyre újabb meg újabb szétválogatnivalóval árasztotta el. Másodszor azzal, ahogyan különböző médiumokban „előre” nyilvánosságra került egyes politikusok „besúgói múltja”. A sajtót ebben „leleplező” tevékenységében jelentősen támogatták a kiszivárogtatók, vagyis a CNSAS belső munkatársai, valamint az archívumok iratcsomóihoz odaengedett kutatók. Csökkent a CNSAS hitele. Egyre nehezebben hozza meg a döntéseit, és egyre könnyebben változtatja meg azokat egyik napról a másikra. A nagy sárdobálásban bepiszkolódott két nagyon fontos intézmény. /Ágoston Hugó: Hitelvész. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./2006. augusztus 26.
A 60–70-es évekbeli Romániáját mutatja be Bányai Éva Sikertörténetek kudarcokkal. Bukaresti életutak /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/ című könyvében, melyben az egyéni emlékezés – kollektív emlékezet – történelmi emlékezet egybefonódása követhető nyomon. Az interjúkötet összeállításához a szerző személyesen vagy levélben kereste fel a bukaresti, vagy egy ideig Bukarestben tartózkodó magyar értelmiségieket, akik meghatározói voltak az akkori magyar intézményeknek (Ágoston Hugó, Beke György, Bodor Pál, Csiki László, Demény Lajos, Domokos Géza, Ferencz Zsuzsanna, Gálfalvi Zsolt, Halász Anna, Horváth Andor, Huszár Sándor, Kacsir Mária, Matekovics János, Molnár Szabolcs, Rostás Zoltán, Szász János, Vári Attila). A magyar intézmények létrehozásának célja az volt, a magyar értelmiségieket Bukarestbe költöztessék. A könyv bemutatja, kik voltak a magyar szellemi élet meghatározó egyéniségei; kik voltak a cenzorok, hogyan működött a cenzúra. /Vetési Júlia: „Ember tervez, Központi Bizottság végez…”– bukaresti életutak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./2006. augusztus 28.
Augusztus 28-án Bukarestbe látogat Göncz Kinga magyar külügyminiszter, aki román kollégájával, Mihai Razvan Ungureanuval a novemberi közös román-magyar kormányülés napirendjének előkészítéséről is tárgyal. Niculescu Tóni, a román kormány külügyi államtitkára elmondta, a kilencvenes évek elején a román-magyar diplomácia hűvös volt, olykor viharossá fajult. A mostani látogatást azonban a normalitás része. A tavalyi együttes kormányülésen, 2005. őszén a magyar és a román miniszterek jogilag érvényes kormányhatározatot fogadtak el. Idén Romániában a külügy a kormányfőtitkársággal, Cseke Attilával egyezteti a magyar féllel folytatandó projekteket, a menetrendet. Napirenden levő érzékeny kérdés Magyarországon a külföldi munkaerő beáramlásának, helyzetének szabályozása. Magyarország, a többi tagállamhoz hasonlóan, élhet a „hét plusz kettő” szabály lehetőségével, a csatlakozást követően legfeljebb kilenc évig felfüggesztheti a román munkaerő szabad áramlását. A román fél ezt nem akarja. Valószínű, hogy a magyar fél szóvá teszi többek között a kisebbségi törvénytervezet és a Gozsdu Alapítvány ügyét is. Mind a Külügyminisztérium, mind a miniszterelnök azon van, hogy mindkét tervezetet elfogadtassa a román parlamenttel. Mindkét tervezet nagy ellenállásba ütközik, a kormánypárti kollégák részéről is. Budapestnek elsőként ratifikálta Románia NATO-csatlakozási szerződését, majd második tagállamként Románia EU-csatlakozási szerződését. A magyar kormány régóta megosztja Romániával előcsatlakozás tapasztalatait. /Ágoston Hugó: Hatékonyság, természetesség, tartalom. Göncz Kinga Bukarestben tárgyal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2006. augusztus 28.
A választások utáni magyar kormány külügyminiszterének, Göncz Kingának első bukaresti látogatását nem a két ország közötti vitás kérdések határozzák meg. Göncz Kinga bukaresti jelenléte elsősorban egy európai uniós tagország külügyminiszterének jelenléte. A romániai magyar nemzeti közösség helyzetét egy időben a „sajátosság méltósága” kifejezéssel jellemezték, ez volt a hátrányos sors méltóságteljes vállalása. Ezt váltotta fel a „sajátosság természetessége” paradigma. Magyarország töretlenül járta atlanti-európai útját. Ezzel vált Románia számára is követendő példává, írta elismeréssel Ágoston Hugó főszerkesztő. /Ágoston Hugó: Távlatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2006. szeptember 4.
Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó vezérigazgatóját nevezte ki a lap főszerkesztőjének, valamint igazgatójának a Scripta Kiadó Részvénytársaság igazgatótanácsa. A testület legutóbbi közgyűlésén továbbá határozat született egy igazgatótanács létrehozásáról, amelynek tagjai: Lányi Szabolcs, Balogh Anna és Miklós Károly. A tavaly október 3-án indított országos napilap első főszerkesztője Ágoston Hugó volt, majd – felelős szerkesztőként – Salamon Márton László irányította a szerkesztőség munkáját. /Igazgató-főszerkesztő az Új Magyar Szó élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./2006. szeptember 25.
Vannak Budapesten, akik alkalmat kreálnak a másik oldallal való leszámolásra. S vannak a román fővárosban is olyanok, akik a törvényes és jogos politikai célkövetésben is anarchiakeltésre és az államrend ellen irányuló tervet látnak és láttatnak. Akik most Budapesten „forradalmat játszanak, kockáztatva az önös napi politikai érdekek oltárán nem csak az ország belső stabilitását és külső megítélését, de lábra állításának a lehetőségét is, azoknak másfajta történelmi elbírálásban lesz részük” – állapította meg Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Ezért kétkedve fogadja, hogy „Erdélynek is hallatnia kell a hangját” a jelenlegi magyar kormány elleni tüntetéseken, ahogyan azt Tőkés László püspök az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviselőjeként szeptember 23-án a Kossuth téri színpadon mondotta. Az újságíró szerint Tőkés Lászlónak joga van ilyeneket mondania, „de ne tegye a mi nevünkben”. /Ágoston Hugó: Hol hallatni? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./2006. október 2.
Szilágyi Domokos kényszerleszállása címmel írtak a lapok arról, hogy kiderült, a költő jelentéseket írt. Sütő András nagybetegen töltött utolsó évét hasonló hadjárat keserítette meg. Ki ítéljen, figyelembe véve a súlyos múltat a maga bonyolult összefüggésrendszerében? Figyelembe véve, hogy a bűnösök egyben áldozatok voltak, egy szadista és nacionalista politikai rendőrség eszközei. Felkészületlen, rosszindulatú senkicskék szigorúskodnak és ítélkeznek elmarasztalóan, közösségünk meghatározó személyiségeiről, írta a lap munkatársa. /Ágoston Hugó: Ki ítél? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2006. október 6.
Ágoston Hugó kirohant a Fidesz ellen, a narancsosok ellen, akik szerinte a választáson csaltak, kétszer mentek szavazni. – Az utcai politizálás ellen az MDF, vagyis Dávid Ibolya ismét következetesen állást foglalt. /Ágoston Hugó: Narancsfelfújt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2006. október 13.
Szülővárosába, Kézdivásárhelyre látogatott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, ahol A lábujjhelyre állt ország című, vele készített interjúkötet bemutatóján Ágoston Hugóval és Kozma Mária írónővel, a Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztőjével beszélgetett. Markó Béla a székelyföldi területi autonómiáról, a népszavazásról és az RMDSZ jövőjéről beszélgetett a meghívottakkal, köztük a Kézdiszéki Székely Tanács képviselőjével. A kilátásba helyezett autonómiareferendum kapcsán Markó elmondta: a népszavazás kiírása önámítás, aminek nincs törvényi alapja, a népszavazás nem járható út. – nem megyünk bele olyasmibe, aminek nem látjuk a végét – jelentette ki. /Iochom István: Önámítás a népszavazás (Markó Béla Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2006. október 19.
Ágoston Hugó, lap főmunkatársa szerint félünk saját ünnepeinktől, „elrontja nekünk valaki az ünnepünket”, „szorongunk, hogy mit fognak tenni szégyenünkre felelőtlen politizálók, hogyan fogja 1956 is még jobban megosztani a magyarságot”. „Félnünk kell 1956 októberének kisajátításától is.” Ágoston azt állította, hogy 1956 „emberarcúnak” elképzelt szocializmust akart. /Ágoston Hugó: Ünnep, rontás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2006. október 23.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc olyan mélyről tört fel a magyar társadalomban, olyan drámai volt lefolyásában és tragikus bukása ellenére is olyan jelentős messzeható következményeiben, hogy minden mai cirkusz, ami az ürügyén vagy az évfordulóval, a megemlékezésekkel párhuzamosan, antidemokratikus politikai célok követése közben történik, szánalmasan és elkeserítően kisszerű, írta Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa. Azt állította, hogy a változásokat a reformkommunisták hozták. „Talán nem is lehettek mások” – tette hozzá. /Ágoston Hugó: A megemlékezés értelme. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2006. november 6.
1956. november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadták a magára hagyott Magyarországot, és aránytalan túlerejükkel leverték a szabadságharcot. Az összesűrűsödött történelemben annak a két hétnek minden történése, mozzanata külön jelentőséggel szolgál. A forradalom élén egy olyan legitim vezető állt, mint Nagy Imre. Nagy Imrére ma is helyén van, a történelemben és a szívünkben, írta Ágoston Hugó, a lap munkatársa, szerinte ezért tűrhetetlen a forradalom és szabadságharc eszmei kisajátításának mai kísérlete (szélső)jobboldali populista politikusok által, akiknek fő vitaeszköze a kommunistázás és hazaárulózás. /Ágoston Hugó: Tovább élő szabadság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./2006. november 13.
Az RMDSZ példás nagyvonalúsággal megszavazta a demokraták felvételét az Európai Néppártba. Nem kevesen mondják, az RMDSZ-nek kemény alkuval szigorú feltételekhez kellett volna kötnie a támogatást. /Ágoston Hugó: Nyugalom, nyugtalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2006. november 20.
Nehéz megmondani, mi lesz a végkimenetele a Codrut Seres gazdasági miniszter kiváltotta hűhónak. Jakab Elek korrektségét illetően nem merült fel kétség. Az ugyanis, hogy a Romgaz közbeszerzési akcióit nagyjából ugyanazok a cégek nyerték, önmagában még nem jelent korrupciót. Szászmedgyesen Jakab Elek egy év alatt kimagasló eredményeket ért el, rekordnyereséget könyvelhetett el egy kiemelt stratégiai ágazatban. /Ágoston Hugó: Üldözött üldözők. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20 2006. november 27.
Markó Béla honoráriuma, rejtélyes szerzői jogdíjból származó tavalyi bevétele ügyében vizsgálódik a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). Az ügyészek az elmúlt hetekben több erdélyi magyar könyvkiadótól levélben kértek tájékoztatást arról, hogy milyen szerződéseket kötöttek az elmúlt időszakban Markó Bélával, és ezek folyományaként milyen összegeket fizettek ki a miniszterelnök-helyettesnek. „Épp a napokban állítottuk össze a DNA által kért dokumentációt” – nyilatkozta a Krónikának Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. Markó Béla miniszterelnök-helyettes márciusi vagyonbevallásában feltűnően nagy összegű szerzői jogdíjként kapott jövedelemről számolt be. A dokumentumból az derült ki, hogy Markó 2005-ben többet keresett költőként, mint miniszterelnök-helyettesként, szenátorként és RMDSZ-elnökként együttvéve. Államminiszterként ugyanis 43 197 lejt, RMDSZ-elnökként 45 376 lejt, irodalmi művei jogdíjaként viszont 90 000 lejt és 16 000 forintot könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2005-ben egyetlen könyvet sem jelentetett meg, korábban pedig kijelentette: 1990 óta, amikor politikai pályára tért, nem jut már ideje versírásra. A Krónika május 2-án közölt írásában Markó azzal magyarázta a nagy összegű bevételét, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy erdélyi és egy magyarországi kiadónak. Jelezte, hogy nagyon rövid időn belül megjelenik egy gyermekverseskötete. A Markó-sorozat azonban nem jelent meg. – Mi már májusban elküldtük az ügyészség által kért dokumentumokat – nyilatkozta Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A Pallas-Akadémia jelentette meg idén Lábujjhegyre állt ország címen Ágoston Hugó Markóval készített interjúsorozatát. „Ezután azonban csak Ágoston Hugónak járt honorárium.” – mondta Tőzsér József. A Mentor Kiadó a Markónak fizetett osztalékról tudott beszámolni. A miniszterelnök-helyettes ugyanis a kiadó részvényeinek a 22,2 százalékát birtokolja, ennek alapján kilencezer lejt utaltak át Markó bankszámlájára. – Nem hiszem, hogy mi erről akartunk beszélni – vágott vissza ingerülten Markó Béla, amikor több mint két héttel ezelőtt nemcsak a pozsonyi tárgyalásairól kérdezte a Krónika, hanem a június-júliusra ígért gyermekverseskötetét is szóba hozta. Markó kitért a válasz elől, jelezte: nem tartja időszerűnek, hogy könyvkiadási ügyeiről is kérdezze a lap. A Krónika az ezt követő két hétben napi rendszerességgel próbált interjút kérni a miniszterelnök-helyettestől, sajtótitkárának azonban nem sikerült időpontot egyeztetnie. Az RMDSZ képviselői segítségével nyirbálta meg a parlament azt a törvénytervezetet, mely az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozására vonatkozik. A kormány által benyújtott tervezet szerint az ügynökség feladata a politikusok vagyongyarapodásának az ellenőrzése lenne. A törvény vitája során az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal, a Szociáldemokrata Párttal és a Konzervatív Párttal alkotott alkalmi koalíciót, hogy le tudjon faragni az ANI ellenőrzési jogosítványaiból. A szövetség ezzel az EU haragját is kiváltotta. Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke és Olli Rehn bővítési biztos szeptemberben személyesen Markó Bélának címzett levélben kifogásolta, hogy a szövetség az ANI-törvény ellen fordult. /Gazda Árpád: Ki lehet a honor-donor? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./2006. december 12.
Ágoston Hugó, az ÚMSZ vezető publicistája, is részesül idén az Ezüstfenyő Díjban. Az elismerést „a szülőföld visszaszerzéséért, az RMDSZ programjának megvalósításáért folytatott kiemelkedő munkájuk elismeréseként” osztják ki évente az arra érdemesülteknek. /Ágoston Hugó Ezüstfenyő-díjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2006. december 20.
A kommunizmus elítélése Ion Iliescuval kezdődött, aki törvényen kívül helyezte az RKP-t, szakértői bizottságot hívott létre a sötét kor vizsgálatára; december 18-án pedig szintén két régi kommunistával Traian Basescuval és Vladimir Tismaneanuval fejeződött be. A felmérések szerint a kommunizmus megítélése tekintetében ellentét van az értelmiség és a társadalom nagyobb része között. Ágoston Hugó, a lap főmunkatársa szerint a kommunizmus elítélése kifejezi a nemzedéki harcot is: aki a múltban tagja volt a gépezetnek, az pusztuljon vagy legalábbis kussoljon, jöjjenek a fiatalok, akkor is, ha az ártatlanság minden erényük. /Ágoston Hugó: Ádám, hol vagy? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./