udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
149
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-149
Névmutató:
Béres Katalin
2005. február 24.
Székely Ervin egészségügyi államtitkár elmondta, hogy az egészségüggyel kapcsolatos törvénykezésért, a parlamenttel való együttműködésért, az adminisztrációért, a sajtóval meg a szakszervezetekkel való kapcsolattartásért felel. A jogász végzettségű államtitkár azelőtt a képviselőházban a jogi bizottság tagja volt. /Béres Katalin: Hogyan „gyógyít” a jogász? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2005. február 25.
Sokakat megdöbbentett: a Demokrata Párt egyezkedik a RNEP-vel, hogy ez utóbbi olvadjon be az Emil Boc vezette alakulatba. Boc, Kolozsvár polgármestere nyilatkozta: a Demokrata Pártnak is szüksége van a RNEP-re, hogy tovább ápolhassa a nemzeti szellemiséget. – Már változott az RNEP ideológiája, magyarázta Boc. Alig írták alá a négypárti protokollumot, máris elkezdődött annak lábbal tiprása. Márton Árpád képviselőházi RMDSZ frakcióvezető minderről elmondta, hogy emlékezni kell Emil Boc polgármesteri választási kampányára, a híres bibliás jelenetre a helyi televízióban, amikor nem magyarbarátságáról tett tanúbizonyságot. Egybeolvadásra olyan pártok között kerül sor, amelyek ideológiája közel áll egymáshoz. Márton Árpád jelezte, hogy a koalíciós társakkal ezt a kérdést megtárgyalják. /Béres Katalin: A RNEP újra hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25./ Emlékeztető: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető a televízió élő adásában esküdött a Bibliára, hogy nem működik együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 28./2005. március 2.
Kolozsváron továbbra is kapható az Obiectiv Legionar című, nyíltan antiszemita nézeteket tartalmazó vasgárdista lap. Frunda György szenátor, az emberjogi bizottság elnöke a szenátus ülésén felháborodását fejezte ki amiatt, hogy 2005-ben még megjelenhet egy ilyen lap. Frunda a szenátus előtt bemutatta a kiadvány decemberi és januári összevont számát, amely az amerikai náci-szimpatizáns szervezeteket ismerteti. A Serban Suru igazgató által vezetett kiadvány címlapján az amerikai zászlóra helyezett horogkereszt ékeskedik. A szerkesztők szándéka egyértelmű. A román lap szerkesztői azt fájlalták, hogy a tengeren túl meglehetősen szabadon lehet beszélni az antiszemitizmusról, míg ezt Romániában nem tehetik. Az igazgató vezércikkében kifejtette: „Abszurd módon feltételezzük, hogy valaki a következő hihetetlen megjegyzéseket tenné: véleményem szerint a törvényt módosítani kellene, hogy a cigányokat ivartalanítsák, a zsidókat koncentrációs- és munkatáborokba gyűjtsék, a magyarokat pedig toloncolják ki az országból (...).” „egy valóban demokratikus országban nem kerülne börtönbe, aki ilyen kijelentést tenne, hiszen az illető nem tett egyebet, csak véleményének adott hangot, még akkor is, ha a mi szemszögünkből ez túlzás.” Frunda kérte a főügyészségtől, hogy vizsgálja ki az ügyet. Tavaly augusztus elején Emil Boc kolozsvári polgármestert is meglepte, hogy a városban is terjesztik ezt a lapot. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség vezetője kihallgatást kért a polgármestertől, akit megkért, intézkedjen az ügyben. Azóta sem történt változás, az újság ma is kapható. /Borbély Tamás: Még mindig forgalmazzák az antiszemita lapot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./ Frunda György szenátor után felszólalt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke, szelíden elítélte a hasonló megnyilatkozásokat, mondván, nem hinné, hogy épeszű ember ilyesmiket állíthat, hiszen Románia nemes lelkületű ország, amelyben minden lakosnak helye van. Ezután kijelentette, Frunda Györgynek nincs erkölcsi alapja föllépni a náci eszmék ellen, miközben Wass Albert, egykori háborús bűnös védőügyvédje. Végül azt állította, hogy az itt jelzett jelenségek, amelyek most halványan felütötték fejüket, kevésbé veszélyesek, mint a némelyek által propagált szegregáció és szeparatizmus. /(Béres Katalin): Frunda György hadat üzen a kísértetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./2005. március 3.
Tamás Sándor képviselő Antal Árpád András képviselőtársával felhívást tett közzé a civil szféra támogatására, javasolva, hogy a jövedelemadó egy százaléka valamely civil szervezethez jusson. /Béres Katalin: Egyperces Tamás Sándor képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./2005. március 4.
Március 2-án Bukarestben, a parlament épületében rendhagyó RMDSZ összejövetelre került sor. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar sajtó munkatársai megismerkedhettek a kormányzati tisztségviselőkkel és az újonnan megválasztott honatyákkal. Markó Béla hangoztatta, fontosnak látja, hogy az RMDSZ kapcsolatot tartson a médiával. Elmondta, hogy a szenátorok, képviselők és a végrehajtás különböző szintjein működő tisztségviselők kéthetente találkoznak megtárgyalni az időszerű kormányzati és törvényhozási kérdéseket. Markó bemutatta sajtómunkatársait: Stanik István, kommunikációs kérdésekkel foglalkozó munkatársát, Márton Adél Evelin tanácsost, Lengyel Erikát, a miniszterelnök-helyettesi kabinet sajtófőnökét. /(Béres Katalin): Az RMDSZ rendhagyó seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./2005. március 4.
Rodica Stanoiu szenátor, volt igazságügy-miniszter levelet intézett a szenátus Állandó Bürójához, amelyben azt kérte, hogy a jogi szakbizottság követelje Frunda György szenátortól, nyújtsa be bizonyítékait bizonyos vele kapcsolatban tett kijelentéseire nézve, amelyek egy tévéadásban hangzottak el. A kérelmező mellékelte az adásról rögzített kazettát, valamint az elhangzottak írásos változatát. Frunda György szenátor erről kifejtette: mindazt, amit állított, most is vállalja Rodica Stanoiu volt igazságügy-miniszter sok hibát követett el. Minden fellebbezési pert felrendelt Bukarestbe, ezzel lehetetlen helyzetbe hozta a szűkös anyagi lehetőséggel rendelkező polgárokat, sokba kerültek az utazási költségek, a fővárosi tartózkodás meg az illetékek. Frunda nem értett egyet azzal, ahogyan összeállította a Bírók Legfelső Tanácsát, mert szubjektív kritériumok kerültek előtérbe. Azzal sem értett egyet, ahogyan a minisztérium belső hírszerzési szolgálatát (SIPA, most DGA) működtette, ugyanis leküldött embereket a börtönökbe és irodákba, hogy az elítéltektől „bizonyítékokat” szerezzenek az ügyészek és bírók ellen. Ezzel súlyosan megsértette a bírók függetlenségét. /Béres Katalin: Rodica Stanoiu bizonyítékokat követel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./2005. március 12.
Március 9-én Verestóy Attila, az RMDSZ-frakció szenátusi vezetője a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzését végző parlamenti bizottság tagjaként a parlamentben letette az esküt. Az RMDSZ-szenátort harmadszorra választották be a nyolc tagú testületbe, amelynek mandátuma négy évre szól. A bizottság fennállása óta először történt meg, hogy alelnöki funkcióba RMDSZ-politikust jelöltek, mégpedig Verestóy Attila személyében. A lap szerint ez szól az RMDSZ-nek, mint az ország egyik stabilitási tényezőjének, de tekintélyének és megbízhatóságának is. Verestóy Attila szenátort kifejtette, a hírszerző tevékenységet egy olyan parlamenti ellenőrzés alatt álló szolgálatnak kell ellátnia, amely mint testület közvetlenül felelős az egész társadalom előtt. Verestóy Attila szerint erősíteni kell a parlamenti ellenőrzést az SRI fölött. /Béres Katalin: Az RMDSZ és a titkosszolgálati „nemzeti vonal”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2005. március 15.
Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2005. március 16.
Kónya-Hamar Sándor képviselő interpellációt készít elő az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlása ügyében. A törvény szerint etnikai hovatartozástól függetlenül mindazokat megilleti a kárpótlás, akik a bécsi döntés következményeként szenvedéseknek voltak kitéve. Azonban Kolozs megye vezetése, a Nyugdíjpénztár mindegyre megkülönböztető eljárást alkalmaz. Az RMDSZ igazolással, tanácsadással támogatja a kérelmezőket. Nehezíti a helyzetet, hogy most már a közjegyző is akadályokat gördít az iratcsomó átvétele elé. Interpellációjának célja a vitás kérdések tisztázása. /Béres Katalin: Egyperces Kónya-Hamar Sándor képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2005. március 18.
Lakatos Péter képviselő elmondta, hogy a képviselőházi ülésen március 15-én kitűzte a kokárdát, semmiféle ellenérzést nem tapasztalt, sőt a román képviselő-kollegák gratuláltak a nemzeti ünnephez, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök is odalépett az RMDSZ-frakcióhoz, és köszöntötte a jelenlevőket. /Béres Katalin: Egyperces Lakatos Péter képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2005. április 12.
Pete István szenátor megállapította, a gazdák felkészítése az EU-s csatlakozásra súlyos kívánnivalókat hagy maga után. Semmiféle tájékoztatási anyag nem jut el hozzájuk. A szenátor interpellációt fog előterjeszteni, sürgetve, hogy a kormány programszerűen fogjon hozzá a tudnivaló népszerűsítéséhez. /Béres Katalin: A falu ködben tapogatózik az EU felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2005. április 14.
Április 13-án az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vendége volt. Markó Béla fogadta Németh Zsolt képviselőt, a külügyi bizottság elnökét és Kocsi László képviselőt, akiket elkísért Terényi János magyar nagykövet. A tárgyalás után Markó Béla kifejtette, az együttműködés módozatairól beszélgettek. Németh Zsolt rámutatott: a román integráció támogatása a magyar politika számára 1990-től egy egészen egyértelmű prioritás. A magyarságnak határváltoztatás nélküli nemzeti egyesítése az EU keretei között történhet meg. /Béres Katalin: A külügy – a nemzetpolitika letéteményese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2005. április 15.
Április 15-én nagy esemény színhelye lesz Temesvár, ugyanis nyolcvan éve nem avattak magyar köztéri szobrot. Székely László szobrát fogják avatni, aki Temesvár műépítésze volt, a múlt század elején tevékenykedett. Munkáival ő alakította ki a modern Temesvár arculatát. A szoborállítás többéves munka eredménye. Ebben nagy érdeme van Szász Enikőnek, a temesvári nőszövetség elnökének, ő kezdeményezte a folyamatot, és mindvégig vállalta a szervezőmunka oroszlánészét. /Béres Katalin: Egyperces Toró T. Tibor képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./2005. április 19.
A kisebbségi törvénytervezetet szélesíteni kellene a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek a tiszteletben tartásával: a kulturális autonómia intézményeit a helyi közösségek szintjére kellene levinni, javasolta Toró T. Tibor képviselő. /Béres Katalin: Egyperces Toró T. Tibor képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./2005. április 22.
A legfőbb gond, hogy nem tudták visszaszerezni a teljes tulajdonjogot sem az erdők, sem pedig az egykori ingatlanok viszonylatában, állapította meg Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A közbirtokosságoktól ingatlanokat is elvettek. Gond a vadgazdálkodás is a közbirtokosság területén. A mai törvénykezés szerint a közbirtokosságoknak nincs joguk beleszólni a vadászatba, ami ellenkezik a nyugat-európai szabályozásokkal és gyakorlattal. A nyugati szabványok szerint a vadászat joga a tulajdonost illeti meg. /Béres Katalin: Egyperces Rafain Zoltánnal, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 28.
Április 27-én a parlament két háza együttes ülésén a szónoki emelvényre felhívást függesztettek ki az Irakban szenvedő három túsz megmentése érdekében. Ion Vasile szenátor, Marie Jeann Ion túsz-újságíró édesapja kérte a parlamentet, foglaljon állást sürgősségi eljárással ebben a drámai helyzetben. A parlament nyilatkozatot fogadott el, amelyben a túszok sorsa iránti aggodalom jutott kifejezésre és kérték, hogy a Legfelső Védelmi Tanács sürgősségi eljárással tárgyaljon erről. /Béres Katalin: Mély nyugtalanság az egész országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2005. április 30.
Az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) 50. kongresszusát Bukarestben tartja, május 4–8. között, a házigazda szerepét az RMDSZ tölti be. A FUEN 1949-ben alakult Versailles-ban, jelenleg 32 ország 76 szervezetét foglalja magában. Többek között azzal a céllal hozták létre, hogy hozzájáruljon a nemzeti kisebbségek önazonosságának megőrzéséhez. Románia első ízben 1996-ban, Temesvárott nyújtott otthont a tanácskozó kongresszusnak. A FUEN Romániából két kisebbségi szervezetet fogadott soraiba: az RMDSZ-t és a Német Demokratikus Fórumot. /(Béres Katalin): Európai népcsoportok képviselői Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./2005. május 4.
Május 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vezetésével eligazító tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a magyar prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, vezérigazgatók és igazgatók. A meghívottak beszámoltak gondjaikról, és választ kaptak a megyékben fölmerülő gyakorlati kérdésekre. Markó Béla összegezte a tanácskozás jelentőségét: arról beszéltek, hogy az RMDSZ elő akar készíteni a kormányon belül egy decentralizációs törvénycsomagot. /(Béres Katalin): Magyar helyi tisztségviselők tanácskozása Bukarestben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Áttekintették a koalíciós kormány első négy hónapjának eredményeit. Markó Béla a készülő kisebbségi törvény kormány elé terjesztett tervezetével kapcsolatban elmondta: nagyon nehezen megy a jogszabály elfogadtatása. /Az RMDSZ a közigazgatás decentralizációját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./2005. május 6.
Május 5-én Bukarestben megkezdte munkálatait az Európai Népcsoportok Föderális Uniója és a FUEN Küldöttek Gyűlésének 50. jubileumi kongresszusa. A rendezvény házigazdája az RMDSZ. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta, az RMDSZ már több mint egy évtizede tagja a FUEN-nek. Ez az egyetlen európai kisebbségi szövetség, jó lenne, ha a jövőben nagyobb súllyal lehetne jelen például az EU-ban, az európai normarendszer kidolgozásában, mint eddig. kongresszus első napján a jelenlévőket Romedi Arquin, a FUEN elnöke köszöntötte. Renata Weber, az államelnök tanácsosa méltatta a FUEN szerepét abban, hogy az évtizedek során konstruktív párbeszédet alakított ki a többség és kisebbség között. Szólt arról, hogy a FUEN fölemelte szavát a szeparatizmus és a határok erőszakos megváltoztatása ellen. 1990 után Romániában – néha buktatókkal ugyan – méltányos kisebbségpolitika bontakozott ki. Jelentős eredményként értékelte, a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatának jogi szavatolását. Markó Béla elmondotta: kettős minőségében köszönti a kongresszus résztvevőit, az RMDSZ elnökeként és a román kormány miniszterelnök-helyetteseként. Ez „bizonyítja, hogy a kisebbségi kérdés tekintetében az elmúlt években Romániában is jelentős szemléletváltás ment végbe.” 1996-tól kezdődően, amikor az RMDSZ koalíciós szerepet vállalt, új folyamatot indítottak el a törvényhozásában. Módosították a tanügyi törvényt, amely rögzíti az anyanyelv használatához való jogot az oktatásban. Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt, amely biztosítja az anyanyelvhasználat jogát azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek részaránya meghaladja a 20%-ot. Ennek eredményeképpen országszerte 1057 település neve olvasható magyarul is a helységnévtáblákon. /Béres Katalin: A FUEN 50. kongresszusa Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./2005. május 10.
A különbözőségek varázsa címmel tartottak egyhetes bemutatót a romániai nemzetiségek a kormány és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala rendezésében, a megnyitót Markó Attila államtitkár tartotta. A rendezvényt a FUEN kongresszusára időzítették, hogy a kisebbségvédelmi kongresszuson részvevők láthassák román kormány kisebbségekkel kapcsolatos politikáját. A folklórrendezvényre a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Népi Együttes kapott meghívást. A meghívott népművészek között volt Nagy Margit a Maros megyei Nagykendről, aki természetes anyagokból készült virágkompozícióit állította ki. Az immár veterán meghívott Páll Ágoston korondi keramikus mellett megjelent fia, Páll Árpád is. Péter Julianna, gyergyókilyénfalvi népi alkotó a kiállításon élőben mutatja be a gyöngyfűzést. A mezőfelei Pápai házaspár nádból font tárgyaival aratott sikert. A gyergyóalfalvi népművészeket Kanadába hívják, ahol magyar találkozót akarnak szervezni. /Béres Katalin: A romániai nemzeti kisebbségek újabb seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./