udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
462
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 451-462
Névmutató:
Borbély Tamás
2003. november 24.
Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2003. november 28.
Nov. 27-i ülésükön elmarasztalásban részesítették Tánczos Vilmost és Xantus Gábort, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatóit az intézményt alapító történelmi magyar egyházak vezetői. Az egyházfők azt javasolták a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és az egyetem szenátusának, hogy Tánczos Vilmost mentse fel a kuratóriumban betöltött alelnöki tisztségéből, és hívja vissza a megbízott rektor-helyettesi funkciójából. A rektor-helyettes elfogadta a döntést, ezzel szemben Xantus közölte: méltánytalannak tartja a döntést, és nem kíván együttműködni az egyetemmel, míg az intézmény rektora és rektor-helyettese az ügy kapcsán valótlan állításokra építi az intézmény védelmét. A tanácskozáson kihallgatták Kató Bélát, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökét, Szilágyi Pált, az egyetem rektorát, valamint az incidensnél szemtanúként jelen lévő oktatói és adminisztratív személyzetet. Mint ismeretes, Xantus Gábor azzal vádolta Tánczos Vilmost, hogy szakmai megbeszélés során az egyetem rektori irodájában tettlegesen bántalmazta. A tanácskozáson emellett aggodalommal vették tudomásul, hogy a média tanszék helyzete nincs megnyugtatóan megoldva. Az alapítók az elméleti és a gyakorlati oktatást egyaránt fontosnak tartják, és felkérik az egyetem rektorát, hogy személyesen irányítsa, és határolja körül a két oktatási formát a dékán kinevezéséig. Ugyanakkor felkérték az érintett feleket a keresztény megbocsátás gyakorlására. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a statútum szerint az alapítók közgyűlése bizonyos esetekben csak javasolhat a kuratóriumnak, ezért a végleges döntés meghozatala a kuratórium feladatkörébe tartozik. A következő kuratóriumi ülést dec. 13-án tartják. /Borbély Tamás: Elmarasztalták Tánczost és Xantust. Tánczos tisztségeinek megvonását javasolták az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2003. december 2.
Gyér részvétel mellett jelölték ki nov. 29-én a dec. 13-án alakuló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári küldötteit az Unitárius Kollégiumban. A megbeszélésen RMDSZ-tisztségviselők is részt vettek. A résztvevő kCsetri Elek történészt, Lőrinczy Lászlót, az unitárius egyház igazgatóját, Király Zoltán és Sántha Attila írót, Nits Árpád és Makkay József újságírót, Szabó László ODFIE-elnököt, Góger Ferenc és Flóriska Attila vállalkozót, Pillich László kolozsvári helyi tanácsost, Juhász Tamást, a Protestáns Teológia rektorát, Vincze Lászlót, az RMDSZ Irisz-telepi kerületi szervezetének elnökét, Juhász Péter informatikust, Bardócz Csaba teológushallgatót, Soós Sándor elektronikust, Mátis Jenő politológust, Bitay Csaba mérnököt, Újváry Ferenc ügyvédet, Góger Balázs néprajzost és Herédi Zsolt szociológust bízták meg, hogy képviseljék a kincses várost az 500 tagúra tervezett EMNT-ben. Elfoglaltságukra hivatkozva póttagságot vállalt Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány elnöke és Hantz Péter fizikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Az ülést Mátis Jenő vezette. A kezdeti szakaszban az EMNT hatásköre lesz megjeleníteni és képviselni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseit, közvitára bocsátani, véglegesíteni és elfogadni a személyi elvű regionális autonómia hatásköreit, jogköreit és intézményeit. Az ülésen határozatokat is elfogadtak, amelyben a résztvevők a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiája, a magyarok által többségben lakott települések sajátos jogállása, valamint a többségben magyarok által lakott régiók autonómiája iránti igényüket fejezték ki. A rendezvényen jelen volt többek között Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Rollinger Ágnes, a megyei szervezet szociális bizottságának elnöke, Somogyi Gyula és Pillich László, az RMDSZ színeit képviselő kolozsvári helyi tanácsosok, Schwartz Róbert SZKT-tag. Előzőleg a Szövetségi Képviselők Tanácsa október 11-i ülésén kifejezésre juttatta: nem támogatja a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét. A határozat szankciókat (akár kizárást) helyez kilátásba az RMDSZ olyan helyi, területi és országos tisztségviselőivel szemben, akik a fent említett testületekben részt vesznek. /Borbély Tamás: Megválasztották az EMNT képviselőit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2003. december 3.
Újabb RMDSZ területi szervezet alakult Csángóföldön. A hét végén a Klézsén, Pusztinán, Külsőrekecsinen és Lujzikalagoron megalakult helyi szervezetek kezdeményezésére létrejött a Bákó megyei RMDSZ is. Az új szervezet létrehozására azt követően került sor a hét végén, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) is megtartotta közgyűlését. Az ülésen több mint százan vettek részt. Az MCSMSZ elnöki tisztségét ideiglenesen ellátó Bilibók Jenő az elmúlt három év tevékenységét értékelte. Elmondta, hogy 45 év után először beindult az állami iskolákban is a magyar nyelv oktatása, jelenleg hét településen közel kétszáz csángó gyerek tanulja a magyart. Szatmári Tibor, a szövetség külügyi tanácsadója beszámolt a három héttel ezelőtt II. János Pál pápánál tett látogatásáról, és ennek várható eredményeiről. - Növelni kellene a csángómagyar oktatási programok támogatását az elkövetkező időszakban, hogy az erdélyi magyarságtól elszakadt népcsoport magyarságtudata erősödjék - jelentette ki Szép Gyula. Az ügyvezető alelnök elégedetlenségét fejezte ki, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által tavaly pályázatra kiírt 100 millió forintból a moldvai csángók oktatási programja csak az összeg egyötödét kapta, és a csángók, valamint a csángó kultúra támogatására létrehozott alapot nem használták el teljes mértékben. /Borbély Tamás: Újabb RMDSZ szervezet Csángóföldön. Főként az oktatási programokat kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2003. december 6.
Kevesebb dolgozattal, de több szekcióüléssel zajlik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A dec. 5-6-án rendezett konferencián idén először román anyanyelvű hallgatók is beneveztek, akik egyes idegen nyelv szekciókon meghaladták a magyar diákok számát. Változásra számítanak, mert eddig a román szaktárca nem támogatta a rendezvényt. Az alapszabályzat szerint a KMDSZ-nek ezentúl a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, az Iskola Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Diákszövetség, a magyar Országos Tudományos Diákköri Tanács, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) lesznek a partnerintézményei. Legtöbben a biológia és néprajz szekción vesznek részt, ezzel szemben az olyan hagyományos szakokon, mint például a matematika, állatorvosi vagy német nyelv és irodalom, a legalacsonyabb részvételt jegyezték. /Borbély Tamás: Rajtolt az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./2003. december 9.
A RMDSZ előzetes hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosításának esetében - közölte dec. 8-án Kolozsváron Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével folytatott találkozót követő sajtómegbeszélésen. A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését várhatóan jövő év elején tartják. A tanácskozás a kettős állampolgárságról szól majd, ezt megelőzően a határon túli magyar szervezeteknek a dec. 17-i szakbizottsági ülésen lehetőségük lesz kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. Takács Csaba közölte, hogy az RMDSZ álláspontja nem változott a kettős állampolgárság ügyében. Az erdélyi magyarság továbbra is igényli ezt a jogot. Bejelentette, hogy a szakemberekből álló kutatócsoport által végzett tanulmány részleges adatai szerint a romániai magyarok 19-24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítő eszköznek tekintené a kettős állampolgárság megadását. A hivatalos találkozón a két politikus egyebek között az elmúlt év megvalósításait, valamint a kedvezménytörvény alkalmazása körüli teendőket tekintette át. Bálint-Pataki örömét fejezte ki, hogy a jogszabály egyik legfontosabb kitétele, az oktatási-nevelési támogatás maradéktalanul megvalósulhat. A magyar kormány a múlt tanévben beérkezett, de az Illyés Közalapítvány körüli jogi hercehurca miatt még ki nem fizetett pályázatokra szeptemberben 4 millió eurót utalt át Erdélybe, az összeg szétosztása folyamatban van. Bálint-Pataki József az elfogadás előtt álló jövő évi magyar költségvetés határon túli magyarokra vonatkozó tételeiről, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatásáról is tájékoztatta a szövetség ügyvezető elnökét. Mint mondta, a HTMH vezetője elégedett a költségvetésben a hivatal számára megállapított összeggel, hiszen ez elegendő az intézmény feladatköreinek ellátására. Takács Csaba az EMTE támogatása kapcsán megjegyezte: fontosnak tartják, hogy az intézmény fennállása óta jövőre kap majd a legtöbbet a magyar költségvetésből. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal támogatott egyetem költségvetését a jövő évi büdzséből 150 millió forinttal növelték. /Borbély Tamás: Fokozná a kivándorlást a kettős állampolgárság? Előzetes hatástanulmányról számolt be az Ügyvezető Elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Magyar Állandó Értekezlet ülésein minden bizonnyal terítékre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése is - nyilatkozta dec. 8-án Kolozsváron Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Elmondta, a magyar kormány nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos vitától. Az elfogadás előtt álló magyar költségvetési törvényben megszabott pénzügyi keretek elegendőek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) szerepe van - jelentette ki Bálint-Pataki József. Bejelentette, reményei szerint már a jövő év első hónapjában közzétehetik a mostani tanévre vonatkozó pályázati kiírást, és már az év első felében elkezdődhet a támogatások kifizetése is. A Krónika feltette a kérdést, miért nem tárgyal a magyar kormány az állampolgárság kiterjesztéséről a vajdasági magyarok képviseletein kívül az RMDSZ-szel is, hiszen a szövetség vezetői kifejezték az erre vonatkozó igényüket. Bálint-Pataki József valószínűnek tartotta, hogy a téma napirendre kerül a Máért ülésein. /Gazda Árpád: Felelősen kell kérni. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke dec. 8-án Kolozsváron megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. Számba vették az együttműködő, a támogatott és támogató civil szerveződéseket. Bálint-Pataki József szerint a HTMH és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. Véleménye szerint ideje lenne megvizsgálni, vajon a MÁÉRT ugyanaz a konzultációs fórum-e még, amilyennek elindítói elképzelték, vagy egyre jobban beszűrődik az aktuálpolitika, mely csak árthat a közös munkának. Feltevődött a kérdés: mért nem folyik az erdélyi magyarság képviselőivel is hasonló konzultáció, mint a vajdaságiakkal, a magyar állampolgárság helyzetéről? A HTMH semmilyen konzultáció elől sem zárkózik el. /(Csomafáy Ferenc): Egy sajtóbeszélgetés margójára. Év végi HTMH-RMDSZ konzultációk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2003. december 12.
A nyáron bejegyzett Kolozsvár Társaság nonprofit, nemkormányzati, apolitikus szervezet, amely programokat kezdeményez azzal a céllal, hogy támogassa a város magyar lakosságának sikeres jelenlétét a város gazdasági, társadalmi, kulturális életében, ismertette célkitűzéseiket Vetési László, a társaság elnöke. Szeretnénk, ha a város visszanyerné korábbi rangját a magyar tudományos és művelődési életben. A társaság tevékenysége kiterjed a város jövőjét érintő stratégiák kidolgozására - különös tekintettel a magyarság jövőjére, a magyar intézményrendszer megerősítésére és fejlesztésére. A két alelnök, Kántor Lajos és Horváth Andor , a szervezet titkára Tibád Zoltán. László V. Ferenc muzikológus szervezésében létrehozták a kolozsvári magyar zenészek rendszeres találkozóját, a másik fontos esemény a kolozsvári magyar lelkészek találkozója, amely rendszeressé válik. /Borbély Tamás: Bemutatkozik a Kolozsvár Társaság. Beszélgetés Vetési László elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2003. december 15.
Tánczos Vilmos, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatóját Xantus Gábor kollégájával való incidens miatt a Sapientia Alapítvány kuratóriuma felmentette tisztségeiből. Tánczos lemondott az egyetem Kutatási Programok Intézetének elnöki tisztségéről is. A testület felkérte Jakubinyi György római katolikus érseket, hogy a két katolikus vallású oktatót békítse ki. Xantus Gábor továbbra is az őt ért testi bántalom elismerését követeli, emellett kérést juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalához (HTMH), hogy vizsgálja ki az ügyet. A dec. 14-i kuratóriumi ülésen a Sapientia Alapítványt vezető testület elfogadta az egyházfők javaslatát, miszerint Tánczos Vilmost mentsék fel a kuratóriumban betöltött alelnöki tisztségéből, és hívják vissza rektor-helyettesi funkciójából. A testület az egyetem jó hírnevének megőrzése érdekében azt javasolta Tánczosnak, hogy a kényes ügy tisztázásáig függessze fel hat hónapra kuratóriumi tagságát, de az oktató ezt nem volt hajlandó elfogadni. /Borbély Tamás: Tánczos tisztségek nélkül maradt. A Sapientia-botrányt a HTMH is megvizsgálja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 16.
A szakma és az RMDSZ tervei szerint az erdélyi magyar televízió kereskedelmi jellegű lesz. A tévét alapítvány és kft működteti majd, de mindezek elfogadásához szükség van Budapest rábólintására is - tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Több nem hivatalos megbeszélést tartottak, egyrészt a szakma és az RMDSZ, másrészt közte és a magyar kormány képviselői között. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, hogy a MÚRE által működtetett, Krenner Miklósról, a két világháború közötti erdélyi magyar újságíró szignójáról elnevezett Spectator Alapítvány a televízió lehetséges központjaként felajánlotta a kolozsvári Rákóczi úton lévő Sajtóházat a körülötte lévő 1500 négyzetméteres területtel együtt. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa javasolta, hogy a romániai magyar történelmi egyházak, a civil és a politikai szférával együtt azonos mértékben, meghatározó szerepet kapjanak a televízióállomás működtetésében. Ennek elérése érdekében a református egyház előzetes konzultációt tart az erdélyi egyházakkal. A Tőkés László és Pap Géza református püspökök által aláírt nyilatkozat megjegyezte, hogy amennyiben a civil, egyházi és politikai hármas pilléren nyugvó rendszer megbomlik, minden nemes szándék ellenére a televízió az erdélyi magyarság újabb megosztásához vezetne. /Borbély Tamás: Kereskedelmi televíziónk is lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2004. január 6.
December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./2004. január 7.
Történelmi teljesítményt ért el 2003-ban a Babes–Bolyai Tudományegyetem, jelezte Andrei Marga rektor év végi értékelő beszédében. Idén már 44 ezer diák tanul a kolozsvári egyetemen. 2003-ban a kolozsvári felsőoktatási intézmény több külföldi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, ami a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. Kása Zoltán, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes közölte, hogy 2004-ben elsődleges céljuk a tanárállomány bővítése. Kása emlékeztetett, hogy a nagyobb önállóságot biztosító magyar karokat nem sikerült létrehozni. Nehéz helyzetben van a jogtudomány, a közgazdaságtan és a geológia kar, ahol nagy gondot okoz a magyar anyanyelvű oktatók hiánya. A jogon egyetlen egy belső magyar oktató sincs, ezért a diákok csak betanító és vendégtanároktól hallgathatnak kurzusokat anyanyelvükön. /Borbély Tamás: Sikeres évet zárt a BBTE. A magyar tagozat a tanárállomány bővítéséért küzd. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./2004. január 10.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2004. január 12.
Spekulációnak nevezte Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének kijelentését, miszerint lehet, hogy Kolozsváron önálló tanácsosi listát indítanak. Kónya-Hamar szerint az elégedetlenség csupán az RMDSZ központi vezetőségével szemben fogalmazódott meg. A megyei szervezet azonban kész tárgyalni a közösségi képviselet megoldásáról. /Borbély Tamás: Kónya-Hamar: Spekuláció a megyei ellenjelöltek indítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2004. február 3.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2004. február 4.
A sajtóban vitát váltott ki, hogy vállalkozhatnak-e politikai szerepre a lelkészek vagy sem. A romániai egyházak álláspontja nem egyértelmű ebben a kérdésben. Az ortodox egyház noha elhatározta, hogy a papok nem politizálhatnak, később visszatáncolt, és közölte: a megfogalmazott elvárás csak egy javaslat. A görög katolikusoknál és az unitáriusoknál az egyház vezető testületei bírálják el, ki lehet világi tisztségviselő. Az erdélyi református egyházkerületek eltérően ítélik meg a lelkészek politikai szerepvállalásának a kérdését. Az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület igazgatótanácsa tavaly áprilisi rendeletében megtiltotta a politikai tisztségvállalást lelkészeinek. A Tőkés László által vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben nem létezik hasonló tiltó rendelkezés. /Borbély Tamás: Hány urat szolgálhat a lelkész? Ellentmondások a papok politikai szerepvállalásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./2004. február 6.
Továbbra sincs előrelépés az önálló magyar karok ügyében. Az oktatási minisztérium államtitkára február 5-én Kolozsváron közölte, hogy a szaktárca csak akkor alakítja ki saját álláspontját az önálló magyar karokkal kapcsolatban, miután a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa eldönti, hogy ez jót tesz-e az intézmény működésének, vagy sem. Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes úgy vélte: a minisztérium ingadozása annak tulajdonítható, hogy egyrészt a román kormánypártban is sokan ellenzik a karok létrehozását, másrészt idén Romániában parlamenti választásokat tartanak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke november közepén úgy fogalmazott: lényegbe vágóan befolyásolja a szövetség és a kormánypárt együttműködését egyebek között a BBTE-n létesítendő két önálló magyar kar. /Borbély Tamás: Továbbra sincs elmozdulás a magyar karok ügyében. A választások egyre csökkentik a sikeres megoldást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./2004. február 9.
Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2004. február 14.
Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete február 13-án tartott üléséről kiadott közleményben az egyházak vezetői azon elvárásukat is kifejezték, hogy a létrejövő televízió következetesen érvényesítse az erdélyi magyarság keresztény-nemzeti értékrendjét, és a hitbeli-erkölcsi értékeit. A Kolozsváron tartott ülésen egyetértéssel fogadták Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztor nevesítését a létrehozandó kuratóriumban, emellett az RMDSZ szorgalmazására létrejövő kereskedelmi erdélyi tévé ügyében az egyházi részvétel pontos rögzítését kezdeményezték, amit megegyezés alapján képzelnek el. Az egyházfők a magyarországi költségvetési nehézségek ismeretében aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új adó anyagi támogatása nehogy a Duna Tv költségvetésének rovására történjék. A nyilatkozatot Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti római katolikus megyéspüspök, Pap Géza erdélyi, illetve Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök látta el kézjegyével. Pap Géza a Szabadságnak elmondta, hogy az erdélyi tévé ügyében is a Sapientia-modellt tartanák legmegfelelőbbnek. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány működteti, amelyben a döntéseket az alapítvány kuratóriuma hozza meg, de e testület fölött áll az alapítók közgyűlése. Az alapítók testülete vétójoggal rendelkezik, amelyben egyszerű többséggel születnek a határozatok. A vétójog azt jelenti, hogy az alapítók testülete bármilyen kérdésben újratárgyalásra kötelezheti az alapítvány kuratóriumát. Az egyház elöljárói azt szerették volna, ha az egyházak képviselői az alapítók közgyűlésében kaptak volna helyet, amelynek a létezéséről csak feltételezéseik vannak. A püspök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy sem a magyar kormány, sem az RMDSZ részéről nem keresték meg őket a létesítendő televízió ügyében. A sajtóból arról értesültek, hogy az RMDSZ képviselői nem óhajtanak ebben a kérdésben egyeztetni az egyházakkal. /Borbély Tamás: Megfelelő részvételt igényelnek az egyházak az erdélyi tévében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2004. február 16.
Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./