udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
661
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 661-661
Névmutató:
Fekete Réka
2007. október 13.
Öt háromszéki faluban működik olyan összevont, román tannyelvű I–IV. osztály, ahol ötnél kevesebb diák tanul a teljes tagozaton, és három faluban tíznél kisebb a létszám az V–VIII. osztályban. Erről a pozitív diszkriminációról állította hamisan Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, hogy Kovászna megyében kénytelenek magyarul tanulni a román gyermekek, mert számukra nem biztosított az anyanyelvű oktatás. A megyei tanfelügyelőség adatai szerint, míg elemiben egyetlen magyar tannyelvű osztály működik a jogszabály szerinti létszám alatt, addig kilenc településen tartanak fenn létszám alatti román I–IV. osztályokat, amelyekben összesen ötvenen tanulnak. Gimnáziumi szinten egyetlen, kötelező létszám alatti magyar osztály sem működik, ezeket a tanfelügyelőség az elmúlt években felszámolta, a tanulókat a községközponti iskolákba irányította, de hatvanhárom román ajkú diáknak idén kilenc osztályt indítottak, csakhogy közel maradhassanak lakóhelyükhöz. A Voiculescu-féle hazugság, miszerint a Kovászna megyei román gyermekek arra kényszerülnek, hogy magyar tannyelvű iskolában tanuljanak, mert nincs elegendő tanoda, ahol anyanyelvükön oktathatnák őket, szeptember 10-én a képviselőházban is elhangzott Popescu Ionica Constanta konzervatív párti képviselő interpellációjában. A szóban forgó álsérelemre Keresztély Irma főtanfelügyelő írásban küldte el cáfolatát az oktatási miniszternek, amelyben többek között arra is kitér, hogy nem kis anyagi erőfeszítésbe kerül a helyi önkormányzatoknak és a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségnek a létszám alatti osztályok fenntartása annak érdekében, hogy a román ajkú diákok anyanyelvükön tanulhassanak. /Fekete Réka: Magányos kisdiákok tanulják a román ábécét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./2007. október 16.
Évente kétszer, tavasszal és ősszel orvoscsapat vizsgálja százával Hargita megye településeinek gyermekeit. Legutóbb a múlt héten nagy hajcihő árán, de mégis elengedték egy napra az iskolából a magyarfalusi és pusztinai csángó gyermekeket, hogy Gyimesbükkön vizsgálják meg őket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat orvosai. Amióta Solomon Mária a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének szociális felelőse, annyi minden történt a csángó falvakban egészségügyi szűrés, illetve a súlyos esetek ellátása terén, amit az országos egészségfelmérő program sem ér utol. A gyermekmentő szolgálat segítségével tavaly nyitott hátgerincű lábnyiki kisfiút műtöttek sikeresen Debrecenben, hallássérült gyermeket irányítottak a kolozsvári speciális iskolába, saját kezdeményezésre Lujzikalagorban és Magyarfaluban mértek ingyen vércukrot, vérnyomást és koleszterinszintet. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsapata Magyarországon és a határokon túl ezrével végzi a szűrést, segít a bajban. /Fekete Réka: Az egészség megszállottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./2007. október 24.
Október 23-án Sepsiszentgyörgyön együtt tartották emlékező ünnepségeiket a helyi ötvenhatosok és a volt politikai foglyok. A kommunizmus börtöneit megjárt háromszékiek közül jelenleg közel ötszázan élnek. A sepsiszentgyörgyi köztudatban leginkább jelen lévő helyi ötvenhatos megmozdulás a mikós diákokból alakult Székely Ifjak Társasága (SZIT) tagjainak sok év börtönnel megtorolt koszorúzása a negyvennyolcas emlékműnél (1957-ben és ‘58-ban). Felnőtt tanácsadójukra, a szamosújvári börtönben ismeretlen okokból elhunyt Szalay Attilára évente emlékeznek az egykori SZIT-tagok. A Csíki utcai Szalay-ház falán elhelyezett emléktáblát minden október 23-án koszorúzza meg a SZIT, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége (VPFSZ), a városvezetés és a helyi RMDSZ. A megemlékezők tizenöt bajtársuk sírjánál koszorúztak a város temetőiben. A délutáni megemlékezések sora a kommunista diktatúra áldozatainak Erzsébet-parkbeli kopjafájánál kezdődött, ahol Józsa Csaba Árpád, az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság elnöke kiemelte: ötvenhat tanulsága, hogy egy kis nép egy emberként állt ki a szabadságért. A megemlékezések a tavaly felavatott ötvenhatos emlékműnél folytatódtak, ahol Török József, a VPFSZ elnöke beszélt. Dr. Kiss Tamás, a magyarországi POFOSZ alelnöke megköszönte az erdélyi ötvenhatosok egykori szolidaritását és a jelen lévő fiatalok érdeklődését ötvenhat iránt. /Fekete Réka: 1956-ra emlékeztünk Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kézdivásárhelyen október 23-án a Szoboszlay-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál rótták le kegyeletüket. Farkas Ferenc történelemtanár, a Református Kollégium igazgatója felelevenítette az ötvenegy évvel ezelőtti magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, a Szoboszlay-kirakatperről is szólva. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromszéki szervezete által szervezett megemlékezés a Vigadóban volt, levetítették a Hajdú Gábor által 2006-ban rendezett, Boldog napok – hulló csillagok című dokumentumfilmet, majd fáklyákkal a Hősök emlékművéhez vonultak. /Iochom István: Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kovásznán az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub Imádkoztam, ha félni kellett című rendezvényével emlékezett az 1956-os forradalomra, amelyen Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott lelkész szemtanúként beszélt. Ezt követően a központi park ‘56-os emlékművénél a kovásznai Magyar Polgári Szövetség és Székely Tanács rendezett gyertyás megemlékezést. /Bodor János: Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./2007. október 31.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kilencvennyolc magyar tanárának beadványát iktatta az oktatási miniszternél Toró T. Tibor képviselő, melyben az oktatók magyar tannyelvű természettudományi és humán tudományi kar létrehozását kérik. A beadvány mellé a képviselő felsorakoztatta az 1990-től máig tett sikertelen lépéseket az önálló anyanyelvű felsőoktatási intézmények létesítése érdekében. Az érintett szakok magyar tanárainak 83 százaléka írta alá azt a petíciót, melyet Toró T. Tibor képviselő nyújtott be az oktatási miniszternek. 1990-ben a romániai magyar közösség első követelései között szerepelt a Bolyai Egyetem visszaállítása, de ezt az akkori hatalom több ízben visszautasította, emlékeztetett a honatya. Az anyanyelvű oktatásra vonatkozó törvénykezés megváltoztatása érdekében az RMDSZ ötszázezer aláírást gyűjtött 1995-ben, majd az érdekvédelmi szervezet képviselői két törvénykezdeményezést nyújtottak be 1998-ban magyar állami egyetem létrehozásáért, de ezeket nem tárgyalták érdemben a plénumban. 2004-ben három önálló magyar kar létesítéséről egyezett meg az RMDSZ és a Nastase-kormány, de ezt az egyetem elutasította. 2005-ben négy magyar városban összehangolt tüntetéslánccal követelték több ezren a Bolyai Egyetem visszaállítását, ugyanabban az esztendőben három magyar kar létrehozása érdekében nyolcvan egyetemi tanár nyújtott be kérést, az egyetem szenátusa ezt visszautasította. 2006 februárjában világhírű tudósok nyílt levélben támogatták a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét, novemberben két magyar egyetemi tanárt azért rúgtak ki állásából, mert tiltakoztak a multikulturalitásra és a soknyelvűségre vonatkozó kirakatintézkedések ellen. 2007 júliusában három romániai magyar EU-képviselő kezdeményezte, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre az állami magyar egyetem ügyét, szeptemberben egyetemi hallgatók és tanárok kerékpáros tiltakozó körutat szerveztek Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy felhívják a figyelmet: ez a kérdés máig megoldatlan. Toró T. Tibor kérte Cristian Adomnitei oktatási minisztert, hogy járjon közben az egyetemi tanárok kérése ügyében. /Fekete Réka: Két magyar kar létesítését kérik az egyetemi tanárok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2007. november 24.
A múlt héten Hová mensz? című CD-jét bemutató koncertkörúton járt Magyarországon a sepsiszentgyörgyi Kalagor zenekar, mely úgy megszerettette a moldvai csángó muzsikát és táncokat a táncházas közösséggel, hogy jövőre is visszavárják őket. /Fekete Réka: Visszavárják a Kalagor együttest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./2007. november 29.
Pályázatíró, számítógép-kezelői és angol nyelvtanfolyamon vesz részt közel száz háromszéki pedagógus a Tanügyiek Szabad Szakszervezete kezdeményezésére, illetve az általa elnyert pályázat révén. Most fejeződik be az Apáczai Közalapítvány támogatásával a sepsiszentgyörgyi Amőba Oktatási Központban tartott négynapos európai pályázatíró képzés, amelyen negyvennégy tanár vesz részt. Egy másik képzéssorozatra 1,1 millió forintot adott az Apáczai Közalapítvány, melyből hatvan háromszéki pedagógus kezdte meg a hat hónapos alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot a megye négy városában. /Fekete Réka: Tanulnak a pedagógusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2007. december 14.
December 13-án tartották a hivatásos nevelőszülőknél gondozott háromszéki gyermekek karácsonyát Sepsiszentgyörgyön. Meghallgatták Bíró András tiszteletes karácsonyi történetét, együtt imádkoztak a békéért, boldogságért, majd Puki bácsi (László Károly színművész) énekelt meséiből merítettek bátorságot a gyerekek az ajándékcsomagok kibontásához. Ilyen jó gyermekek és szép lelkű felnőttek társaságában az ember mindig boldog – mondta Puki bácsi. /Fekete Réka: Jó gyermekek, szép lelkű felnőttek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./2007. december 20.
Közös karácsonyi műsorral köszönte meg december 19-én támogatóinak az idei segítséget a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes és a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. A Lajtha László Stúdióteremben moldvai, sárpataki és felcsíki táncokkal, kántálással mondtak búcsút az óévnek, a kárcsonyvárást pedig koccintással pecsételték meg. /Fekete Réka: Táncos köszöntő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./2007. december 21.
Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./2007. december 28.
Sepsiszentgyörgyön hatszáz fogyatékkal élő, köztük sok fiatal él elszigetelten a közösségtől, távol az élet mindennapi történéseitől. Tizenkét sepsiszentgyörgyi fiatalnak sikerült kitörnie ebből a kiszorítottságból, elzártságból, a Keresztyén Diakónia Alapítvány Olt utcai nappali foglalkoztatójában és az ugyanitt működő védett munkahelyen töltik napjaikat. Egy esztendeje új törvény rendelkezik a fogyatékkal élők jogairól, valamint arról, hogy milyen kötelességeik vannak a munkáltatóknak a hátrányos helyzetűek alkalmazása terén. A sepsiszentgyörgyi Keresztyén Diakónia Alapítvány a törvény segítségével hozta létre a Boglárka védett munkahelyet. Két és fél esztendővel ezelőtt kezdte meg működését, szintén a Diakóniánál, a fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztató napközi otthon, melynek indulását hazai intézmények nem támogatták. Makkai Péter árkosi református lelkész, az alapítvány hátrányos helyzetűekért működtetett programjának vezetője rámutatott: hatszáz nyilvántartott felnőtt fogyatékos van Sepsiszentgyörgyön, de nem látják őket. Sok helyen szinte rejtegetik a sérült családtagot. A svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyolcvanszázalékos részfinanszírozással járult hozzá a napközi elindításához, ami fokozatosan csökkent, jelenleg húsz százalék. Most épül a Boglárka műhely mellett az új rész, lesz benne egészségügyi szoba, pihenőhelyiség, mosdó, öltöző és a két szárny között istentisztelet tartására is alkalmas közösségi terem. A németországi és holland alapítványon támogatásával épülő létesítmény s a benne majdan működő multifunkcionális központ és munkahely hiányt pótolna. /Fekete Réka: Élhetőbb világot a fogyatékkal élőknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./2008. január 10.
Megérdemeljük azt az oktatási törvényt, mely szerint az előkészítő csoport iskolához csatolása miatt elsorvadnának kis létszámú falusi óvodák, lehetetlenné válna a tanítás összevont elemi osztályokban, ahol az eddigi négy helyett öt évfolyam tanulna; továbbra is egységes tanterv szerint tanítanák a román nyelv és irodalmat ötödik osztálytól érettségiig, az V–IX. osztályban megkülönböztetett, utána egységes tankönyvből, az érettségin pedig maradna az egységes követelményrendszer és értékelés; a fejkvóta szerinti alapfinanszírozás miatt bezárhatnánk a kis iskolákat – írta Fekete Réka, lap munkatársa. Ezért kell módosító javaslatokat megfogalmazni a közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet kapcsán. Volt Sepsiszentgyörgyön már két, széles körben meghirdetett beszélgetés, de egyiken sem tolakodtak a leginkább érintettek: pedagógusok, iskolavezetők, önkormányzati képviselők. A vitával kapcsolatos közömbösség évekre meghatározza, és talán évtizedekre kihatással lesz a felnövő nemzedékekre. Az említett találkozón parlamenti képviselő hiányolta a törvénytervezetből azt, hogy nem szerepel benne az oktatásnak szánt költségvetési részesedés, pedig benne van. Sokan nem vették észre, hogy külön törvény készül a közoktatás és külön a felsőoktatás számára. /Fekete Réka: Közömbösségből jeles (Vita az oktatási törvénytervezetről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./2008. január 26.
A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó diákszínjátszó társulatát az elmúlt években többször díjazták az erdélyi magyar diákszínjátszók fesztiválján, magyarországi meghívásoknak tettek eleget, majd kétszer (2005-ben és idén 2007-re) az ország legjobb diáktársulata címet érdemelték ki. Az Osonó alapítása Salamon András tanár nevéhez fűződik, jelenét pedig Fazakas Misi határozza meg, aki az egyetlen erdélyi magyar középiskolai drámatagozat elindítója, és jelenleg is tanít ezekben az osztályokban, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Fazakas Misi itt kezdte a színjátszást, majd színművészeti egyetemet végzett, és néhány év színházi kitérővel egykori csoportjába és iskolájába tért vissza. Az első igazi színházi bemutató 1993-ban volt, Salamon András rendezte a Magyar Elektrát. A nagy fordulat akkor következett be, amikor Sepsiszentgyörgyre szegődtek a gyergyószentmiklósi Figura társulat színészei. Jelenleg folyik az utánpótlás-nevelés is, nem csak Sepsiszentgyörgyön, hanem Erdély-szerte, havonta elmennek egy-egy városba, az ottani diákokkal közösen kísérleteznek, gyakorolnak. /Fekete Réka: Több, mint diákszínház (Tizenöt éves az Osonó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2008. január 30.
A közoktatási törvény és a pedagógusok statútuma tervezetéről tartottak vitafórumot január 28-án Sepsiszentgyörgyön, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár jelenlétében. A tanácskozáson Kovászna megye nyolcvannégy oktatási pénzügyi központjának igazgatói vettek részt. /Fekete Réka: Két törvény közvitája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./2008. február 23.
Véget ért a köz- és felsőfokú oktatást érintő törvénytervezetek közvitája, a Kovászna megyei tanfelügyelőség átadta a minisztériumnak a háromszékiek összesített törvénymódosító javaslatcsomagját. A véleményezők a jogszabálytervezet minden fejezetben találnak kifogásolni valókat. Nem értenek egyet az oktatási törvény diszkriminatív jellegével, mely bizonyos jogoktól megfosztja a nemzeti kisebbségeket. Az új törvény nem adna szabad utat a felekezeti iskolák alapításához, valamint hátrányosan különböztetné meg a fogyatékkal élő diákokat. /Fekete Réka: Nem ilyen oktatást akarunk (Háromszékiek törvénymódosító javaslatai). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./2008. február 23.
Kulturális híreket, kortárs magyar drámákat és írásokat kíván közkinccsé tenni a mostantól megújult formában, közszolgálati internetes oldalként működő romániai magyar hírportál, melynek tartalmi gazdagsága egyedülálló az erdélyi magyar kulturális életben. A www.szinhazportal.eu internetes oldal az Aradi Kamaraszínház hivatalos honlapjából fél év alatt valódi ,,sajtótermékké" nőtte ki magát. A honlapot Gujdár Gabriella, a romániai Új Magyar Szó volt szerkesztője és az MTV volt aradi, illetve bukaresti tudósítója, Tapasztó Ernő színész, rendező és újságíró, valamint Fekete Réka, a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház volt munkatársa szerkeszti. Naponta frissülő hírekkel, rendszeres kulturális írásokkal összművészeti tájékozódási lehetőséget biztosítanak az olvasóknak. Az egyik legeredetibb ötlet a portálon beindított és a romániai magyar online kulturális médiában egyedülálló rádiószínház, amelyet Zsehránszky István színházkritikus, a román közszolgálati rádió magyar adásának színházi szerkesztője gondoz. Az érdeklődők hamarosan a színházi élettel kapcsolatos videoanyagokat is találnak majd ezen a helyen. /Garzó Ferenc: Új kulturális portál született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./2008. február 27.
Február 22-én telt ház volt az Aradi Bábszínházban, az érdeklődés nem csak a nyitó előadásra érkezett L’art pour l’art Társulatnak szólt, hanem a Kamaraszínház egész évadának. Bognár Levente alpolgármester köszöntötte az új évadot, amelynek létrejöttében kétségtelenül az aradi önkormányzatnak, a városi tanács által biztosított anyagiaknak is nagy szerep jutott. Köszöntötte az alpolgármester a lelkes kis csapatot is – Tapasztó Ernőt, Gujdár Gabriellát és Fekete Rékát. A magyarországi L’art pour l’art Társulat a magyar abszurd (politikamentes) humort képviseli. /Jámbor Gyula: Elindult az Aradi Kamaraszínház második évadja. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 27./2008. március 7.
Hátrányos megkülönböztetésnek tartja az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, hogy Erdély Székelyföldön kívüli részein a magyar betegek többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben, ezért társadalmi és szakmai vita kezdeményezésére szólítja fel az egészségügyi és az oktatási minisztériumot. A két szaktárcához eljuttatott levélben többek között megállapítják, ,,a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosság számára”, és ezzel Románia ,,egyrészt a diszkriminációellenes törvény szellemével ellentétesen cselekszik, másrészt a nyelvhasználati jogok efféle akadályozása súlyosan sérti olyan – már Románia által is ratifikált – nemzetközi szerződések szellemiségét, mint az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája”. Az EMI javasolja, hogy az egészségügyi és az egészségügyhöz kapcsolódó oktatási intézményeket kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás javítására, ennek érdekében készítsenek fel magyarul is beszélő, román anyanyelvű orvosokat, asszisztenseket, ápolókat, kötelezzék a gyógyszergyártó cégeket, hogy termékeikhez magyar nyelvű ismertetőt is csatoljanak. /Fekete Réka: Magyarul (is) orvosoljanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2008. március 10.
Bákó megyében csak az örmény, a zsidó és a roma közösségeket tekintik etnikai kisebbségnek, történészek és egyházi elöljárók szerint a csángók csupán egy vallási kisebbség – derült ki a bákói Iulian Antonescu Múzeumban nemrég megnyílt, a Bákó megyében élő kisebbségeket bemutató kiállításon. A kisebbségek képviselői nélkül tartott megnyitón több felszólaló visszautasította azokat a szerintük ,,tudománytalan” és ,,hazug” megközelítéseket, amelyek a moldvai katolikusokat magyar eredetűnek neveznék. Ebben a bákói közhangulatban, amit a római katolikus egyház moldvai elöljárói, a Dumitru Martinas Egyesület és egynémely múltcsináló történész tart ébren, időnként felerősödik a magyarellenesség a csángó falvakban. Amióta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2000-ben beindította magyar oktatási programját, nem telt el tanév botrány nélkül azokban a falvakban, ahol magyarórákat tartanak iskolában: hol a gyermekeket és szüleiket félemlítették meg, mint a napokban Nagypatakon és Diószegen. Arról már ötven évvel ezelőtt gondoskodott a román tanügyi rendszer, hogy a most felnövő nemzedék csak nagyanyáitól hallja az öreg nyelvet – így nevezte a csángó nyelvet egy VII. osztályos lészpedi diák a nemrég Bákóban tartott magyar nyelv és irodalmi tantárgyversenyen. A Forrófalvához tartozó Nagypatakon egy bejegyzés előtt álló helyi szervezet a magyar oktatás megszüntetésén dolgozik, annyiban különbözik ennek a csángógyűlölő csoportnak az igyekezete a többitől, hogy nyíltan felvállalják a magyar nyelv irtására vonatkozó törekvéseiket, amiről egy betelefonáló Hegyeli Attilát, a moldvai magyar oktatási program vezetőjét is tájékoztatta, amikor nemrég meghívottként volt jelen a bákói televízió Csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában című műsorában. /Fekete Réka: Üldözik az öreg nyelvet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./2008. március 11.
Elutasította a szenátus Dan Voiculescu konzervatív politikus két törvénykezdeményezését. Szabó Ilona RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy csak a kezdeményezők és még néhányan szavaztak a jogszabályok mellett. Az egyik tervezet szerint egységes tanterv és tankönyvek szerint oktatnák a román nyelvet minden román állampolgárságú gyermeknek nemzetiségtől függetlenül első osztálytól az érettségiig, és kötelezővé tennék, hogy az óvodai előkészítő csoport a magyar gyermekeknek is román nyelvű legyen. A másik javaslat a Hargita és Kovászna megyében dolgozó román pedagógusoknak juttatott volna egy nettó átlagbéres fizetés kiegészítést. Októberben a képviselőház hallgatólagosan elfogadta a két jogszabályt, így ezek a szenátusba kerültek, amely döntő volt a kérdésben. A honatyák többsége elutasította az indítványokat. /Fekete Réka: Elvetették Voiculescu törvénymódosításait. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./2008. március 11.
Legalább húsz osztályra való háromszéki elemista ingázik naponta faluról városra vagy a községközpontba, holott minden településen működik I–IV. osztályos iskola. De nem csak a diákok utaznak, hanem a tanítók, tanárok is, ráadásul az sem ritka, hogy olyan faluba érkezik meg minden reggel egy városi pedagógus, ahonnan naponta jár be a városba tanítani a helyi oktató. Az I–IV. osztályosok utaztatása legalább ötven faluban befolyásolja vagy éppen veszélyezteti az elemi tagozat működését. Jelenleg háromszázhatvannyolc 6–10 év közötti gyermeket hordanak szüleik a községközpontba vagy a közeli városi iskolába, ami azzal egyenlő, mintha ötven faluból évfolyamonként két-két I–IV. osztályos tanulót vinnének el. S mivel sok kis településen alig van összesen húsz elemistakorú gyermek, ha onnan nyolc ingázik, az ott maradóknak egyetlen összevont osztályban kell tanulniuk. /Fekete Réka: Ingázási láz már elemiben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./