udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 264 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-264

Névmutató: Gaal György

2004. szeptember 10.

Áll két palota a kolozsvári Főtér és a Jókai utca sarkán. Az egyiket Rhédey-házként emlegetik. A másikat az idősebbek ma is New York Szállónak hívják, a széles közönség számára pedig csak egyszerűen "a Continental". Mindkettőt a kisrédei Rhédey grófok építették. A kolozsvári Rhédey-házat a családhoz tartozó utolsó tulajdonos, báró Horváth-Inczédy Ödönné gróf Rhédey Johanna az egykori New York szálló épületével együtt a Debreceni Református Kollégiumra testálta. A Rhédey-palota telekkönyvileg mindvégig a debreceniek birtokában maradt. A Rhédey-házba költözött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Gaal György, Kolozsvár közismert helytörténésze Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve sok évi levéltári és könyvtári búvárkodásra enged következtetni. /Tibori Szabó Zoltán: Míves könyv a Rhédeyek főtéri palotájáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2004. szeptember 22.

Megjelent egy kötet a kolozsvári Szabó Dezső Egyesület kiadásában. A borítón egy név szerepel: Szabó Dezső. A belső oldalon az alcím: Egy író, aki többet érdemel. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület megalakulásáról, tevékenységéről szól a kötet bevezető fejezete. A könyvben jeles kolozsvári személyiségek vallottak Szabó Dezső munkásságáról, így Kántor Lajos, Lászlóffy Csaba, Gaal György, Kozma Dezső és Kolozsvári József. Előtérbe kerül a gondolkodó ember, az író, az Elsodort falu, az Életeim és a Szabó Dezső-füzetek alkotója, valamint az alma materhez haláláig hűséges diák, aki hagyatéka örököséül a kollégiumot jelölte meg. Kántor Lajos hívta fel a figyelmet tanulmányában, hogy ma már egyre kevesebben olvassák Szabó Dezső munkáit, holott az általa felvetett problémák mit sem veszítettek aktualitásukból. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. október 6.

A kolozsvári tanács április 29-én kelt határozatával hat magyar utcanevet /Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Dsida Jenő költő, Kós Károly építész, író, politikus, Mikó Imre politikus, történész, mecénás, Móricz Zsigmond író, II. Rákóczi Ferenc fejedelem/ hagyott jóvá. A névjelző táblák kifüggesztésére a napokban kerül sor. Ezeket az új magyar utcaneveket mind a város peremén, új, nyúlfarknyi utcák kapták. Bethlen Gábornak 1964-ig a várfal mellett volt, a róla elnevezett bástyától kiinduló utcája. Ugyancsak addig a Mikó-kerthez vezető utca viselte – még a két világháború között is! – az Erdélyi Múzeum-Egyesületet alapító Mikó Imre gróf nevét. Aránylag fontos utca jutott Móricz Zsigmondnak is. A Rákóczi utat a legtöbb kolozsvári még ma is e néven ismeri. Móricz Zsigmond a Monostor negyed egyik csücskében, Bethlen Gábor a bácsi út mellékén, Dsida Jenő a Hajnal negyed déli nyúlványában, Rákóczi Ferenc, Mikó Imre és Kós Károly a Tordai út vonzáskörében lesz új utcák névadója. /Gaal György: Hat magyar utcanév. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6/

2004. október 16.

A Házsongárdi temetőről szóló irodalom egyre gazdagabb. Herepei János kötetbe gyűjtötte az 1750-ig keletkezett régi sírkövek adatait. Gaal György térképfüzetet és könyvet jelentetett meg róla. 1999-ben majd 2001-ben Kiss Melitta és Pápai Ferenc a turisták igényeit kielégítő színes térképet tett közzé Budapesten. Az első album 1989-ben a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg Házsongárd címmel. Százhárom felvételét Kántor László készítette, a kísérő esszészöveget Lászlóffy Aladár írta. Sághy Gyula budapesti filmrendező színes képekből álló albuma a Recski Kiadó gondozásában 2003 decemberében jelent meg. A kötet bevezetője és a képek kísérőszövege dr. Györkey Jenő történész szakértő munkája. A szakértő ismeretei nagy részét Gaal György Tört kövön és porladó kereszten (Stúdium Könyvkiadó. Kolozsvár, 1997) című kötetéből valók, ahonnan a mondatokat gyakran egyszerűen átmásolta. /Gaal György: Új Házsongárd-album. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./okt. 18.

2004. november 3.

Erdély–Bánát–Bukovina interkulturális törekvéseit vizsgálta az október 21–23. között megrendezett tudományos ülésszak, melyet a kolozsvári egyetem történelem kara és a tübingeni egyetem Duna menti svábokat kutató intézete szervezett. Lengyel Zsolt müncheni kutató értekezése a transzilvanizmus első világháború utáni Románia-képéről szólt. Az 1924-ben Kolozsvárt szerkesztett Cultura című négynyelvű folyóirat magyar cikkeit és vonatkozásait Gaal György értékelte. Az egyetemi tanulmányait egykor Kolozsvárt végző Fassel most a Cultura megjelent számának az újbóli kiadására készül, hogy az eljusson Európa minden nagyobb könyvtárába. /G. Gy.: Erdély–Bánát–Bukovina. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 3.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum testvériskolája, a debreceni Brassai minden évben ősszel rendezi meg az iskola ünnepi hetét. Idén okt. 18–22. között tartották a rendezvénysorozatot. Meghívták a kolozsvári iskola küldöttségét is. A főrendezvényen pályanyertes dolgozatokat mutatták be. A kolozsvári Hatházi Orsolya Brassai életútjáról beszélt, Albu Petra pedig egy kolozsvári őszi sétát mutatott be. /Gaal György: Brassai-hét Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

2004. november 22.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

2004. december 6.

Dec. 4-én tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évzáró gyűlését, valamint az ezt követő, az erdélyi magyar Oscarnak is becézett kitüntetések, az EMKE-díjak átadását. Kötő József EMKE-elnök elmondta: újjáalakuló közgyűlésnek is beillik az idei, mert alapvető átstrukturálódások mentek végbe mind a társadalomépítésben, mind a kultúraművelésben. Kifejtette: a társadalomépítésben elkövetkezik az autonómiák korszaka. Az EMKÉ-nek pedig a kulturális autonómiához szükséges feltételeket kellett megteremtenie. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke felvetette: romániai magyar viszonylatban szükség lenne egy központi könyvtárra, ennek megalakítására pedig két országos egyesület a leghivatottabb, az EMKE és az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Zsehránszky István hozzászólásában kifogásolta: még mindig nem oldódott meg a kolozsvári bábszínház problémája. Kötő József elmondta: tizenkettedik alkalommal osztják ki a díjakat, a minőséget teremtő embereket jutalmazni kell. A Mikó Imre-díj azon magyar vállalkozók elismerése, akik anyagilag hozzájárulnak az erdélyi művelődési értékek megőrzéséhez, és amelyet idén Mezei Jánosnak adtak át. Oklevéllel tüntették ki a Szabadság szerkesztőjét, Ördög I. Bélát a vállalkozókat bemutató és népszerűsítő írásaiért, riportjaiért. /Köllő Katalin: Az autonómia követelményeihez igazodik az EMKE. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2004. december 8.

Dec. 3-án a budapesti Kerepesi-temetőben örök nyugalomra helyezték Boda Károly, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum egykori igazgatójának hamvait. A temetésen a kolozsvári iskola küldöttséggel képviseltette magát. Az egykori kollégák és barátok nevében Gáll Dénes volt igazgató mondott beszédet, a Brassai Sámuel Líceum mai vezetőségének nevében dr. Gaal György idézte fel Boda Károly életútját. /In memoriam Boda Károly. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./ Boda Károly három és fél évtizeden át volt tanár, közel tíz évig pedig az iskola igazgatója. A 70-es évek végén, a kiküldött aktivisták erőszakos mesterkedéseivel ellentétben, a tantestület nem a kiszemelt jelöltet, hanem egyöntetűen Boda Károlyt választotta titkos szavazással igazgatónak. Boda Károly színvonalas matematikai szakkönyveivel, cikkeivel beírta nevét az iskola történetébe. Szakmai pályája első éveiben tanársegéd volt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Matematika–fizika karán, a kolozsvári Tanár Továbbképző Intézet külső munkatárs-lektora, egyetemi gyakorló tanár, a Matematikai Fizikai Lapok szerkesztője és a Tudományterjesztő Társaság munkatársa volt. 1987-től szívinfarktus következtében kénytelen volt korai betegnyugdíjba vonulni. Három-négy évvel ezelőtt aktuálissá vált a család egyesítése, ezért költözött Budapestre. /Gáll Dénes: Eltemettük a nagyszerű pedagógust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2004. december 25.

Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.

2005. február 9.

Február 8-án lakossági fórumot tartottak a kolozsvári polgármesteri hivatalban a főtéri ásatásokról. Végül körvonalazódott: a Főtér keleti részén levő gödröt betömik, míg a Mátyás-szoborcsoport előtti ásatások sorsáról a városi tanáccsal és szakértőkkel konzultáló Emil Boc polgármester dönt majd. A Gheorghe Funar nacionalista expolgármester által 1994-ben kezdeményezett úgynevezett régészeti ásatások kérdése ezúttal is heves vitát robbantott ki. Ioan Piso, Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója szerint régészeti ásatások folytatására szükség van, de kizárólag tudományos, nem pedig politikai meggondolásból, a Mátyás-szoborcsoport előtti részen. A régészeti intézet képviselője tudatta, hogy az eredetileg talált római kori házfalakat kiegészítették, azaz meghamisították őket. A magyar szakemberek és városi tanácsosok a gödrök betömése mellett foglaltak állást. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület elnöke kijelentette: nem egyeznek bele a régészeti kutatások folytatásába. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos szerint 1994-ben az ásatások célja a Mátyás-szoborcsoport elszállítása volt. /Kiss Olivér: Megoszlanak a vélemények a főtéri ásatások kapcsán. A régészek betömnék, Piso továbbásná a gödröket. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

2005. február 14.

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) szervezésében február 12-én Műemlékvédelmi alapismeretek címen indítottak előadássorozatot. Dr. Gaal György, a KLMT elnöke annak a reményének adott hangot, hogy más hasonló akcióikkal talán sikerül ráébreszteniük az érintetteket arra, milyen kincs birtokában vannak, és mi vele a teendő. A KLMT elnöke jelezte, hogy az RMDSZ-szel közösen ismeretterjesztő füzetet jelentetnek meg, továbbá lefordítják és kiegészítik a tavaly világhálón (www.ministerulculturii.ro) megjelent többezer oldalas romániai műemlékjegyzék erdélyi magyar vonatkozásait. Dr. Kovács András, a Babes–Bolyai Tudományegyetem művészettörténész tanára, a KLMT alelnöke Erdély-, és főleg Kolozsvár építészettörténetét tekintette át. Makkay Dorottya, az épített örökség kutatója, a műemléktulajdonos és a szakember szerepéről, valamint feladatairól értekezett. /Ördög I. Béla: Műemlékvédelmi alapismeretek (I.) Múltbeli értékeink megőrzése a tét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2005. február 19.

Az Amaryllis Együttes 1993-ban kezdeményezte Kolozsváron Mátyás király szellemi örökségét kutató és felmutató rendezvénysorozatát, most rendezik a XIII. Mátyás Napokat, a Dies Mathiae Corvini napokat. Február 19-én nyílik Mátyás szülőháza pincegalérájában „A szakrális tér” című képzőművészeti kiállítás. Itt szeretnének létrehozni egy Mathias Rex emlékhelyet, mely állandó jelleggel mint szakrális pont hirdetné a jelentőségét. Február 20-án a Kálvária templomban lesz mise a gyermekekért, este pedig a Farkas utcai református templomban dr. Gaal György előadást tart a templomról és a környező épületekről. /László Bakk Anikó: XIII. Mátyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2005. február 23.

Február 20-án emlékeztek Kolozsváron a Farkas utcai református templom eredetére, amelynek építését Mátyás király rendelte el 1486-ban. Dr. Gaal György tartott előadást A Farkas utcai református templom és környéke címmel. Windhager–Geréd Erzsébet kolozsvári származású, jelenleg Bécsben élő orgonaművész hangversenyt adott. /Hintós Diana: XIII. Mátyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

2005. március 18.

Március 16-án Kolozsváron, a Tranzit Házban, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) rendezésében, megnyitották az Épített örökségünk művészi megközelítése című nemzetközi fényképkiállítást. Dr. Gaal György KLMT-elnök elmondta, 110 alkotást mutatnak be. A fotók a tavaly augusztusban meghirdetett pályázatra érkeztek be. A Veress Ferenc-díjat most nyújtották át. A 23 pályázó 178 munkájából a zsűri a székelyudvarhelyi Zepeczaner Jenő történész Kercen készült felvételét találta a legsikeresebbnek, neki ítélte oda az első helyet megillető emlékplakettet, albumot és oklevelet. A díjazott a Haaz Rezső Múzeum igazgatója. /Ö. I. B.: Fotókkal emlékműveink megmentéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2005. április 7.

Házsongárdon Kolozsvár történetírójának, Jakab Eleknek (1820–1897) sírja mögött nyugszik apósa, Mike Sándor, aki nem csak elődje volt Jakabnak, de rábízta azt a közel 200 kötetnyi dokumentum-másolatot, amelyek egy részét aztán feldolgozva, Jakab Elek megírta jeles munkáit. Mike Sándor sírja eltűnt, jelezte Gaal György helytörténész, a Házsongárdról szóló könyv szerzője. Hatalmas terméskő oszlop állt a következett felirattal: „Al-torjai / MIKE SÁNDOR / síremléke / Szül. 1795 – megh. 1867 / A kő jellemszilárd / férfit, / a koszorú / az életbölcset tiszteli”. A kétméteres obeliszk töredékei még láthatók, a friss hanton pedig ott a kereszt az új honfoglaló feliratával. Mike Sándor amikor érdekes dokumentumra bukkant, azt kézírással lemásolta, irattartóba helyezte tárgyköre szerint. Így hozta létre Erdély legnagyobb okiratgyűjteményét, s ezt a halála előtt megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyományozta. Levéltári utóda, Jakab Elek, valamint Szabó Károly, Szilágyi Sándor, Kelemen Lajos mindig a legnagyobb elismerés hangján szóltak róla. Ennek a kiváló embernek a síremlékét most pusztították el. Maholnap alig marad tizenkilencedik századi kő a város sírkertjében. A magyar tanácsosok megkapták a védelemre javasolt sírok jegyzékét, tettek-e valamit? /Gaal György: Szegényebbek lettünk egy síremlékkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2005. április 8.

A Romániai Írók Egyesülete kolozsvári fiókjának székhelyén április 7-én tartották a díjkiosztást, a 2004-es év legsikeresebb könyveit értékelték. A magyar szerzőket öt kategóriában tüntették ki: a vers műfajában Létay Lajost, a próza műfajában Kántor Lajost, az irodalomkritikában Mózes Attilát, irodalomtörténetben pedig Gaal Györgyöt, míg az első bemutatkozásért Boda Editet és Székely Csabát illette az oklevél és a nyeremény. /Takács Enikő: Díjkiosztás a Romániai Írók Egyesületénél. Magyar szerzőket is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2005. április 16.

Április 14-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén bemutatták a Magyarországon megjelenő Rubicon történelmi folyóirat idei 2–3. összevont számát, amely Kolozsvár múltjának szentelt írásokat tartalmaz. A kiadvány olyan munkákkal rukkol elő, melyek friss kutatások eredményeként a szakmabeliek számára is meglepetésként hathatnak. Rácz Árpád főszerkesztő köszönetét fejezte ki a lapszám létrejöttében segédkezőknek, mindenek előtt Egyed Ákos EME-elnöknek, akitől a megvalósítási ötlet származott. A kiadvány szerzői: Kántor Lajos, Egyed Ákos, Asztalos Lajos, Sipos Gábor, Jeney-Tóth Annamária, Flóra Ágnes, Pakó László, Kovács Kiss Gyöngy, Kiss András, Mihály Melinda, Gaal György, Hámori Péter, Szabó Dezső, Murádin János Kristóf, Gidó Attila és Stefano Bottoni. /Ö. I. B.: Kolozsvár átkelt a Rubiconon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

2005. május 9.

Közgyűlést tartott május 7-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Gaal György elnök beszámolt a szervezet tevékenységéről, a KLMT által rendezett szaktanfolyamokról, tanácskozásokról, fórumokról, kiállításokról, kiadványokról. Elhangzott: ígéret maradt a Markó Béla RMDSZ-elnök által kilátásba helyezett támogatás, amely a KLMT részére saját irodahelyiség létrehozását tenné lehetővé. A KLMT túlzottan Kolozsvár-központú, ezért a szatmáriak fontolgatják az önállósulás gondolatát. Szeretnék életre kelteni a területi fiókszervezeteket, kidolgoztatni a magyarok lakta belvárosok műemlékvédelmi stratégiáját és saját honlapot indítani. /Ö. I. B.: Műemlékvédők közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-264




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék