udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
365
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 361-365
Névmutató:
Kerekes Károly
2001. július 17.
Felújított kultúrházat avattak a hétvégén a Ratosnya községhez tartozó Jódon. E szórványtelepülésen maroknyi magyar él. Az 1945-ben nekik épített kultúrotthont tették rendbe saját pénzalapokból. E munkálat része a polgármesteri hivatal azon szándékának, hogy felújítják a községben levő összes iskolát és kultúrotthont. Az ünnepségre eljöttek dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kerekes Károly képviselő, valamint Márk Endre, az RMDSZ régeni szervezetének elnöke és Iszlai Árpád, a régeni kórház igazgatója. Az épületet teljes egészében csak az ősszel fejezik be. /Vajda György: Kultúrotthon-avató Jódon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./2001. szeptember 11.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő javasolta, hogy pártja tárgyaljon a kormánypárttal annak érdekében, hogy a közeljövőben házasságkötések ceremóniájára a felek anyanyelvén kerülhessen sor, azokban a helységekben, ahol a kisebbségi lakosság meghaladja a 20 százalékot. /Házasságkötés - anyanyelven is? Kerekes Károly javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2001. szeptember 20.
Szept. 18-án a képviselőházban elfogadták Kerekes Károly RMDSZ-képviselő javaslatát, a 118-as számú 1990. évi törvényrendelet módosítását. A deportáltak, volt politikai és hadifoglyok jogaira vonatkozó törvény értelmében ezek hat ingyenes menet-jövet vonatjegyre voltak jogosultak. Az elfogadott módosítás után az ingyenes utazási kedvezményt nem csak vonaton lehet majd igénybe venni. A deportáltak, a volt politikai és hadifoglyok ezután évente összesen 12 ingyenes utazásban részesülnek akár vonaton, akár autóbuszon vagy folyami hajón szeretnének utazni. Ugyancsak a módosítás értelmében, ezután a jogosultak kísérői - házastársak vagy más családtagok - is ingyenes utazásban részesülnek, amit beleszámítanak a 12 utazásba. /(mezey): Törvénymódosítás Kerekes Károly javaslatára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./2001. október 1.
Szept. 28.-án, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége- dr. Kelemen Atilla elnök és Brassai Zsombor ügyvezető elnök -, valamint Borbély László TKT elnök, Virág György megyei tanácselnök és Kerekes Károly parlamenti képviselő, Márk Endre szászrégeni kerületi elnök meghívására, a szászrégeni RMDSZ kerület bővített választmányi gyűlésén vett részt. A választmányi gyűlés meghívottai voltak Szászrégen vonzáskörébe tartozó községek RMDSZ elnökei és önkormányzati képviselői. Dr. Kelemen Atilla elnöki hangsúlyozta, hogy a kerületi elnök által felvetett jelenségre a megyei szervezet elnöksége fokozottan odafigyel a következőkben és a három év múlva sorra kerülő helyhatósági választások alkalmával a jelölési kritériumok között fontos szempont lesz az együttműködési készség minősítése. Borbély László a státustörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy két lehetőséget lát: a román kormány szemet huny és hagyja az RMDSZ-t lebonyolítani az igazolványok kiállításához szükséges ajánlások ügykezelését, vagy ha tiltó rendelkezésekkel akadályozza a törvény alkalmazását Románia területén, akkor Magyarország területén bonyolítják majd le az igények regisztrációját is. Dr. Kelemen Atilla hozzátette, hogy véleménye szerint mind a román, mint a magyar kormány, előzetes egyeztetések hiányában olyan nyilatkozati-zsákutcába került, ahonnan már nehezen lehet visszafordulni. Virág György, megyei elnök, az önkormányzati törvény gyakorlati alkalmazását sürgette. Kerekes Károly képviselő hozzászólásában jelezte, hogy jövő év elejétől még nagyobb terhek nehezednek az önkormányzatokra, mivel még több állami költségvetésből finanszírozott intézményt kell a polgármesteri hivataloknak átvenniük saját költségvetésükbe. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 1. - 2048. sz./2001. október 16.
Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés /RT/ elnöke egy éve parlamenti képviselő, ebből az alkalomból beszélgetett vele az Erdélyi Napló munkatársa. "Egy pártosodó kisebbségi szervezetben nehezen lehet politizálni, mert a pártérdek sokszor ütközik a kisebbségi érdekkel, márpedig én nem vagyok hajlandó pártérdekek miatt feladni közösségünk érdekeit." - jelentette ki. Az RT célja egy olyan tisztességes érdekképviseletet kialakítása, amely választ tud adni a közösség kérdéseire, jövőképet tud felmutatni. Az RT-puccsnak kikiáltott állítólagos RT-elnökségi emlékeztető "energiáink egy részét elvonta az építkező, jobbító szándékú munkától". Az elmúlt hetekben hangsúlyozódott az a kiszorítósdi, amelyet a szövetség jelenlegi vezetése alkalmaz. Az alkotmánymódosítási bizottságból - amelybe a szövetségi elnök jelölt jogász kollégákat - kimaradt Tamás Sándor, a képviselőház jogi bizottságának tagja (akinek fő bűne, hogy a Reform Tömörülés egyik alelnöke), de Kerekes Károly képviselő is, kiváló munkajogi szakértő. Egy másik példa: az alsóház külügyi bizottságában tevékenykedő másik alelnököt, Szilágyi Zsoltot Markó Béla szövetségi elnök jó egy éve mellőzi. - Az autonómiaprogramot nem hajlandó képviselni az RMDSZ vezetése. - Az RT szeretné, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ismét az RMDSZ igazi döntéshozó testületévé - az erdélyi magyarság parlamentjévé - váljon. Az RT nem adta fel a belső választások gondolatát. Az RT szorgalmazza a regionalizmus elvének alkalmazását. - A státustörvény ügyében a két kormány áll szemben egymással, közben meg az RMDSZ megpróbál elsomfordálni az ügy mellől. Valójában az RMDSZ-nek feladata megfogalmazni és képviselni az erdélyi magyar közösség követeléseit a román kormánypárt felé, az anyaország kormányának lehet támogató, időnként közvetítő szerepe, nem fordítva. Az RT ebben a kérdésben is következetes: a státustörvény végrehajtása nem lehet rövid távú politikai alkuk tárgya. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./2001. november 16.
Nov. 15-én a parlament két háza elfogadta a 2002. évi költségvetést. A képviselők és szenátorok közül 270 szavazott mellette és 154 ellene. A törvénytervezet mellett a Szociáldemokrata Párt, és az RMDSZ voksolt, az ellenszavazatok a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt soraiból származtak. Az RMDSZ azzal indokolta a tervezet megszavazását, hogy a vita során sikerült elfogadtatni a szövetség szakemberei által fenntartott gazdasági reformra és decentralizációra vonatkozó több módosítási javaslatot. Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: a költségvetés megszavazása egyben politikai szavazat is, hiszen nem csak a jövedelmeket és költségeket szavazták meg, hanem a törvény következményeit is. A számadatok nem adnak okot lelkesedésre, a román gazdaság helyzete továbbra is aggasztó. Különösen a lassú privatizációt, a magas inflációt, a piacgazdaság értelmezését vagy a befektetések etnikai diszkriminációját illeti. A Nemzeti Liberális Párt szerint ennek a költségvetésnek semmi köze a Romániában uralkodó realitásokhoz, az ország érdekeihez, a Nastase-kabinet propagandáját szolgálja csupán. A Demokrata Párt a "szociális kirekesztés" költségvetésének nevezte a megszavazott tervezetet. /Az RMDSZ bírálta, de megszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ A társadalombiztosítási költségvetés vitája során az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly képviselő ismertette. A tervezett 5%-os gazdasági növekedést a világgazdaságban történő negatív változások miatt óvatosan kell kezelni, figyelmeztetett. A képviselő nehezményezte, hogy a nyugdíjak összhangba hozását a kormány a jövő év második szemeszterében kezdi el, a beígért 2001. vége helyett. A nyugdíjasok jelenleg is alacsony életszínvonala közben napról-napra csökken. A 2002. évi társadalombiztosítási költségvetés túlélési költségelőirányzat, amely nem teremti meg a nyugdíjasok számára a várt társadalmi biztonságot, fejtette ki a képviselő. /Elfogadták a 2002. évi költségvetési törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./2001. november 19.
Nyárádgálfalva 500 éves évfordulója alkalmából nov. 16-án falutalálkozót szervezett a helyi önkormányzat, a felekezetek és az RMDSZ. Az ökumenikus istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a szószéki szolgálatot. Az ünnepségen jelen volt Kerekes Károly RMDSZ- képviselő is. A templomban nyárádgálfalvi és nyárádszeredai iskolások verses-zenés műsort mutattak be. Dr. Szabó Árpád leleplezte a templom udvarán lévő kopjafát, amelyet Tóth Ferenc, a polgármesteri hivatal jegyzője készített. Ezek után a falu szülöttje, Szentiváni Mihály szobrát koszorúzták meg az iskola udvarán. /Kilyén Attila: Nyárádgálfalva 1501-200. "Gyökéreresztő ünnep". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./2001. november 28.
Megengedhetetlen politikai tévedésnek minősítette Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 27-én a parlamentben, napirend előtti felszólalásában Ion Iliescu államfő közelmúltban kifejtett véleményét a "magyarok imperialista gondolkodásmódjáról". Ion Iliescu görögországi látogatása során kijelentette: a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok utóbbi időben tapasztalható feszültségét az okozza, hogy a magyarok képtelenek megszabadulni imperialista gondolkodásmódjuktól, ez a gyökere a magyarokkal és a magyar állammal kapcsolatos román problémáknak. Az RMDSZ képviselője emlékeztetett arra, hogy mindössze 51 éven át létezett az Osztrák-Magyar Monarchia, amely Ion Iliescu szerint "évszázadokon át az európai magyar dominancia eszköze volt". - Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után 83 esztendővel, amikor Közel- és Kelet-Európa valamennyi országa csatlakozni kíván a mai Európában épülő új demokratikus struktúrákhoz, megengedhetetlen politikai hiba az államfő részéről, hogy a magyarok negyedik generációját imperialista gondolkodásmóddal gyanúsítja - fogalmazott Kerekes. Ugyanilyen hibának nevezte azt is, hogy az államfő az imperialista gondolkodás jeleként értékeli a határon túl élő magyaroknak nyújtott magyarországi támogatást, valamint azt, hogy a romániai magyarok politikai, parlamenti eszközökkel kívánják érvényesíteni a Románia által is elfogadott nemzetközi dokumentumokban rögzített kisebbségi jogaikat. /Iliescu a "magyarok imperialista gondolkodásmódjáról". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./2001. december 4.
Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2002. január 8.
Az Erdélyi Napló körinterjút készített marosvásárhelyi közéleti személyiségekkel az elmúlt esztendő legfontosabb politikai történéseiről. Minden megkérdezett szívesen nyilatkozott, kivéve az RMDSZ szövetségi elnökét. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem előadótanára, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke: "A 2001-es esztendő legfontosabb, korszakalkotónak tekinthető megvalósításainak tekintem az egyetemalapítást és a státustörvény kidolgozását, elfogadtatását… A státustörvény megléte, úgy tapasztalom és érzem, jelentősen javított az erdélyi magyarság közérzetén." Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere szerint az új közigazgatási törvény – minden hiányossága ellenére – a helyi autonómia megteremtéséért folytatott küzdelem igen fontos állomása lehet. Kiemelte a diakóniai központ megnyitását, valamint a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi karainak a beindítását. Szeretné, ha az RMDSZ-ben megvalósulna a pluralizmus. Kerekes Károly képviselő: "A nemzetben gondolkodók számára az elmúlt év legjelentősebb eseménye kétségtelenül a magyarországi státustörvény volt… Ezért köszönet illeti a jelenlegi magyar kormányt, mindazokat a politikai erőket, akik a törvény megszületésében közreműködtek. " Kincses Előd ügyvéd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének volt elnöke: "Az elmúlt esztendőben a romániai politikai életre igencsak rányomta bélyegét az a kettősség, amely az Iliescu– Nastase hatalmi tandem megnyilvánulásait jellemzi. Másképpen nyilatkoznak külföldön és a nyugati politikusok előtt, és megint másképpen a határokon belül. " Szeretné, ha az RMDSZ végre képessé válna valódi érdekképviseleti szerepének ellátására." Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke: "A közigazgatás terén dolgozóként visszatekintve egyértelmű, hogy az elmúlt esztendő legjelentősebb eseményének a 215-ös törvény elfogadását tartom." Romániában a gazdasági reform nem történt meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztője megtagadta, hogy az Erdélyi Naplónak nyilatkozzék. Döntését azzal indokolta, hogy a hetilapban számos olyan, személyét érintő írás jelent meg, amelyek szerinte akár a becsületsértés fogalmát is kimerítik. /Szentgyörgyi László: Markó Béla nem nyilatkozik az Erdélyi Naplónak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 8./2002. január 22.
A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./2002. január 25.
Romániában a külügy és a belügy eltérően ítéli meg, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároknak szükségük van-e egészségügyi biztosításra. Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség főparancsnoka jan. 24-én közölte, hogy a Magyarországra utazó román állampolgároktól továbbra is kérik az érvényes egészségügyi biztosítást. Közben Románia és Magyarország 1961-ben kormányközi megállapodást kötött a kölcsönös egészségügyi ellátásról. Cristian Niculescu, a román külügyminisztérium államtitkára a múlt héten azt a választ adta Kerekes Károly Maros megyei képviselőnek a kormányhoz intézett kérdésére, hogy a kizárólag Magyarországra utazó román állampolgároknak nem kell külön egészségügyi biztosítást kötniük, mivel az 1961-ben kötött egyezmény életben van. Ennek ellenére a román határőrök rendületlenül kérik a Magyarországra utazóktól a biztosítást. A biztosításért — a minimális öt napban megszabott időtartamra — 100–130 ezer lejt kell fizetni, a 70. életévüket betöltött állampolgároktól az összeg dupláját kérik. Tavaly az év első tíz hónapjában közel 4,2 millió román állampolgár utazott be Magyarországra. Egy évvel korábban a Magyarországra beutazó összes román állampolgár száma 4,66 millió volt. Idén jan. 20-ig összesen 255 ezer román állampolgár utazott ki az országból. Ez a szám 20 százalékkal kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Ezzel egy időben közel 23 ezer román állampolgárt fordítottak vissza a határról, mivel nem teljesítették maradéktalanul a kiutazási feltételeket. A legtöbbet - mintegy 16 ezer személyt - a magyar határról fordítottak vissza. /Továbbra is kérik az egészségügyi biztosítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./2002. február 1.
Jan. 31-én Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő a Magyarországra utazó román állampolgárok egészségügyi biztosítási kötelezettségéről tartott sajtóértekezletet a képviselőházban. A politikus ismertette az újságírókkal a román–magyar átkelőhelyeken fennálló helyzetet, és közölte: annak ellenére, hogy a román és a magyar állam között 1961-től érvényben van egy, a szociális és egészségügyi biztosításokra vonatkozó kölcsönös egyezmény, a Magyarországra utazó román állampolgárokkal szemben a 144/2001-es sürgősségi kormányrendelet előírásait alkalmazzák. Kerekes a kormányhoz intézett utóbbi levelében javasolta a kormányrendelet módosítását, amely külön szabályozza, hogy azokba az államokba utazó román állampolgárok, amelyekkel szemben Romániának erre vonatkozó érvényben lévő egyezménye létezik, mentesüljenek a kormányrendelet előírásai alól. A képviselő ugyanakkor azt is számon kérte, hogy ki és miként fogja kárpótolni azokat a román állampolgárokat, akik a kormányrendelet értelmében - de Magyarországra utazva - már kifizették az egészségügyi biztosítást. Az egészségügyi biztosítás eltörlését kéri Kerekes Károly képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./2002. február 7.
Febr. 6-án az RMDSZ képviselőházi frakciójának keretén belül megalakult a Polgári Szárny. A kezdeményező és támogató Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly nyilatkozatában többek között kifejtette: "Célunk a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek következetes képviselete az európai polgári-keresztény értékrend és az erdélyi haladó hagyományok alapján. A Polgári Szárny a politikai életben, elsősorban a törvényhozásban kifejtett tevékenységével kívánja ellátni a romániai magyarság közképviseletét az RMDSZ programjának érvényesítésével. (…) Nem akarunk szavazógépezetté válni, nem akarunk közösségünk érdekeivel ellentétes döntések meghozatalában részt venni! Együtt kívánunk működni mindazokkal, akik a fenti elvek és értékek alapján tevékenykednek. Kötelességünknek tartjuk, hogy felemeljük szavunkat, ha a Szövetség programjától vagy belső szabályaitól eltérést tapasztalunk." /Polgári Szárny az RMDSZ képviselőházi frakciójában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/2002. február 8.
Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./2002. február 13.
A képviselőház módosította a kiutazási feltételekről szóló kormányrendeletet. Eszerint az országból kiutazó román állampolgároknak nem kell egészségbiztosítást felmutatniuk, amennyiben olyan országokba utaznak, amelyekkel Románia megállapodást kötött a kölcsönös orvosi ellátásról. Döntésével az alsóház elfogadta Kerekes Károly RMDSZ-képviselő módosítási javaslatát. A kormányrendelet szenátusi vitája még hátravan. /Egészségügyi biztosítás nélkül a határon át. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./2002. február 14.
Markó Béla szövetségi elnök febr. 13-i sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat a kormánypárttal kötött egyezménybe foglaltak betartását felügyelő bizottság febr. 11-i üléséről. Elmondta, hogy a közös bizottság megállapította az elkövetkező időszak prioritásait, ugyanis több rövid határidős pontot is tartalmaz az egyezmény szövege. A Polgári Szárny megalakulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-ben eddig is léteztek különböző ideológiai platformok, ennek ellenére az RMDSZ bizonyult a román politikai skála legegységesebb alakulatának, mert a romániai magyarság érdeke ezt kívánja. Hozzátette: a Polgári Szárny munkacsoportként fog működni, és tevékenysége nem veszélyezteti sem az RMDSZ egységét, sem a kormánypárttal megkötött egyezményt. A szövetségi elnök álláspontját osztotta Kerekes Károly képviselő is, aki a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a román sajtóban üzleti ügyeire vonatkozó összeállításra reagálva hangsúlyozta: üzletemberi tevékenysége eddig sem volt titok, viszont nem kötődök semmilyen módon az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött egyezményhez. Az RMDSZ szenátora ugyanakkor alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette azt a sajtóban megfogalmazott vádat, amelynek értelmében a tulajdonában lévő cégek erdőirtással foglakoznának. /Markó: Nincs veszélyben az RMDSZ egysége. Verestóy tagadja, hogy üzleti érdekei fűződnek a protokollumhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2002. február 22.
Febr. 21-én Nyárádszeredában megkezdődtek a hét végéig tartó Bocskai-napok. A Bocskai szobornál történelmi megemlékezés, majd zenés-verses összeállítás hangzott el és koszorúkat helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Febr. 22-én az általános iskola tanulóinak ünnepköszöntő műsora után Rüsz Károly szavalóestje következik. Febr. 23-án lesz a Szép beszéd irodalmi vetélkedő, majd megkezdődik a kispályás labdarúgó- bajnokság. Febr. 24-én Kerekes Károly a szociális hálóról tart előadást, este Erőss Attila: A zenélő kút című művét mutatja be az erdőszentgyörgyi Bodor Péter színjátszókör. /Vajda György: Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./2002. március 9.
1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 19.
1998-ban történt, hogy az Adevarul című bukaresti, valamint a Cuvintul Liber és a 24 Ore Muresene című helyi lapokban megjelent cikkek szerzői azt kifogásolták, hogy a marosvásárhelyi bíróságon a román nyelvet kellőképpen nem ismerő fél meghallgatása magyar nyelven történt. A szaktárca azonnali vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az érintett bíró, Adorjáni Erzsébet eljárása mindenben megfelelt a törvényes rendelkezéseknek. Ennek ellenére ezt követően sem Adorjáni, sem más többé nem követte a három évtizedes gyakorlatot, azóta kizárólag a hivatalos román nyelvet használják. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvhasználati joga az alapvető emberi jogok közé tartozik – mondta Tőkés József, aki 1968-tól nyugdíjaztatásáig, 1975-ig volt a Maros Megyei Törvényszék elnöke. –Tőkés szerint a hetvenes évek végéig nem is volt gond, hisz a bírói testület tagjai fele-fele arányban voltak románok és magyarok. Mára ez az arány megváltozott, a vásárhelyi bíróság 24 tagú, valamint a megyei törvényszék 21 tagú bírói testületének csupán 2, illetve 3 magyar nemzetiségű tagja van, ami nem tükrözi a város s a megye etnikai összetételét. - A mintegy három évtizeden át folytatott, magyar nyelvet is használó gyakorlat során – ugyancsak Tőkés szerint – egyetlen alkalommal sem merültek fel kifogások sem az igazságügyi tárca, sem más államigazgatási szervek, sem az egyes ügyekben megidézett személyek részéről. Egészen a már említett 1998-as esetig. Azonban semmiféle indoka nincs a ‘98-ig követett joggyakorlat megváltoztatásának. Markó Béla szövetségi elnök a 2000 augusztusában Marosvásárhelyen tartott IX. Anyanyelvi Konferencián még a következőképpen nyilatkozott: "Amit mi itt Erdélyben teszünk, küzdelem az anyanyelvhez való jogért, amelyet másképpen, mint az édesanyához való jogot, nem tudok elképzelni. Ez tehát nem politika, annál több, fontosabb, lényegesebb. Ez nem a fordításhoz, nem a szinkronizáláshoz való jog." Rá alig öt hónapra viszont – igaz, közben parlamenti választások voltak, s megköttetett az utódkommunistákkal az együttműködési egyezmény is – egy ügyvezető elnökségi ülés után már azt nyilatkozta, hogy "vannak még fontos területek, amelyeken szabályozni kell az anyanyelv használatát, mint például az igazságszolgáltatás, ahol létezik ez a lehetőség azáltal, hogy fordítót biztosítanak". Legutóbb Kerekes Károly képviselő próbálkozott azzal, hogy a kormánypárttal kötött, 2002-re érvényes együttműködési protokollumba illesszék be a bíróságok megszervezésére vonatkozó 92-es számú törvény módosítását, olyan értelemben, hogy az garantálja a kisebbségek anyanyelvének használatát. Azonban ez nem sikerül. /Szentgyörgyi László: Amikor Justitia nem ért magyarul – és nem is akar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./