udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
620
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 601-620
Névmutató:
Kovács László
1996. március 14.
Kovács László külügyminiszter visszautasította azt a véleményt, hogy a határon túli magyarság sorsáért való felelősségvállalásban a kormány az utóbbi időben defenzívába szorult. A vele készült interjúban, melyet Lambert Gábor készített, megalapozatlan támadásoknak minősítette az ellenzéki politikusoknak a kormány külpolitikáját bíráló megjegyzéseit. /Magyar Nemzet, márc. 14./1996. április 8.
Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./1996. május 27.
Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./ 1996. május 30.
Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./1996. június 8.
Románia NATO-belépési stratégiájáról nyilatkozott az Adevarulnak a berlini értekezlet után Melescanu külügyminiszter. Kedvezően ítélte meg a NATO-bővítés szempontjából z elhatározott intézkedéseket. Választási húzásnak nevezte Bob Dole amerikai szenátornak azt a tervét, hogy a felvételnél Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot részesítik előnyben. A Trianon-évforduló kapcsán elhangzott budapesti országgyűlési nyilatkozatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kell dramatizálni ezeket a nyilatkozatokat, több magyar politikus, így Kovács László külügyminiszter is állástfoglalt ellenük. Ezek viszont nem használnak az államközi kapcsolatoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./1996. június 8.
Désen, a ferences rendházban jún. 8-án országos választókáptalant tartott a Ferences Világi Rend, P. Benedek Domokos erdélyi ferences tartományfőnök elnökletével. Részt vett a közösség 44 képviselője, akik hároméves időtartamra megválasztották az új vezetőséget. Országos elöljáró Kovács László lett Máramarosszigetről, helyettes Reiner Margit Kolozsvárról. /Magyar Kurír (Budapest), júl. 10., 157. sz./1996. június 13.
Kovács László külügyminiszter kijelentette: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Ezt a nagy iparvállalatok vezetői előtt mondta el, ahogy az MTI jelentette. Meglehet, írta Apáti Miklós, hogy "a szlovák, a román, az ukrán, a délszláv politikai erők alighanem megkönnyebbültek." Továbbá Kovács szavaiból következik, hogy a "szomszédos országok népszámlálási adatait, innen nézve, hamisítottnak, manipuláltnak" véljük. Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnöke akart lenni, lélekben. Kovács László viszont "attól sem retten vissza, hogy 2 és fél millió magyart nemlevőként kezeljen." /Apáti Miklós: Egy mondat a magyarokról. = Új Magyarország, jún. 13./1996. június 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke "eléggé aggasztónak nevezte Kovács László külügyminiszter jún. 10-én tett kijelentését: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Markó Béla szerint nem állíthatók szembe egymással Magyarország és a határon túli magyarság érdekei, szeretné tisztázni, miben változott meg a külügyminiszter álláspontja, hiszen mostanáig egyetértés volt közöttük. - "Egyetlen nyilatkozatomban sem adhat aggodalomra okot Markó Bélának" - reagált Kovács László külügyminiszter jún. 13. Aggodalmat legfeljebb a nyilatkozat nem pontos ismerete okozhat. Elfogadta, hogy a magyarországi lakosság és a határon túli magyarság érdekei nem állíthatók szembe egymással. Kovács László szeretné személyesen tisztázni Markó Bélával az említett nyilatkozat hátterét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./1996. június 16.
A Magyarok IV. Világkongresszusát jún. 15-16-án rendezték meg Budapesten, negyven ország küldöttségeinek részvételével, amely Sütő Andrásnak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének beszédével kezdődött. Horn Gyula miniszterelnök kijelentette: nincs és nem is lesz változás a magyar külpolitikában. A kormány nem ír alá olyan szerződést, amely sértené a kisebbségek érdekeit. Magyarország mindig felemeli szavát, ha a szomszédos országokban csorbítják a kisebbségek jogait. Horn Gyula beszédére többször is a nemtetszést jelző morajlással reagált a hallgatóság. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke kifejtette, hogy a nemzet nem született újjá, egyetlen közös nevező a széthúzás. Közösen elfogadott eszmére lenne szükség. Ötven éven át a környéken egyetlen népnek sem volt olyan nemzetietlen vezető rétege, mint Magyarországnak. Ez a fél évszázad elvégezte munkáját, a nemzet egysége nincs meg. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elöljáróban közölte, hogy leváltották a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetőit. Felkérte a világkongresszust, hogy tiltakozzanak ezen lépés ellen. Megjegyezte, hogy Antall József lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát, Horn Gyula csak 10,5 millió magyar állampolgárról beszél, Kovács László külügyminiszter pedig mindössze kétmilliósra becsüli a határokon túl élő magyarok lélekszámát. Tőkés László szerint az anyaországban gyakran másodrendű magyaroknak tekintik a kisebbségben élőket. Végezetül felhívta a magyar kormányt, a szervezeteket és a médiát, hogy segítsenek a nemzeti konszenzus kialakításban. - A kongresszuson öt szekcióban /Új nemzeteszmény megteremtése, A megtámadott élet, Gazdaság - határok nélkül, A magyar kultúra sorskérdései, Kommunikáció egy jobb világért/ történtek a megbeszélések. A kongresszus zárónyilatkozat nélkül ért véget, azt később készítik el. A világtalálkozó keretében jún. 17-18-án tudóstalálkozót rendeztek. /Új Szó (Pozsony), jún. 17., Szabad Újság (Pozsony), jún. 19., Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./1996. június 17.
Jún. 17-én Budapesten, az Országgyűlésen Latorczai János /KDNP/ összefoglalta a Magyarok IV. Világkongresszusán elhangzottakat, ahol nagy hangsúlyt kapott a határon túli magyarok ügye. Latorczai kiemelte a nemzeti egység jelentőségét.Demeter Ervin /MDF/ emlékezetett arra, hogy a világtalálkozón a résztvevők nemtetszéssel fogadták Horn Gyula kormányfő beszédét. Ez elkerülhető lett volna, ha a kabinet odafigyel az ellenzék intő szavaira. Kovács László külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a miniszterelnök beszédét nem a határon túli magyarok, hanem a hazai ellenzéki politikusok nemtetszése kísérte. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint ellenérzést váltott ki, hogy Horn Gyula nem határolódott el külügyminiszterének attól a nyilatkozatától, amelyben Kovács László "szembeállította a határon túli és a hazai magyarság érdekeit". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ 1996. június 17.
Az Országgyűlésben jún. 17-én az ellenzék élesen bírálta Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján elmondott beszédét. Demeter Ervin /MDF/ rámutatott arra, hogy a határon túli magyarok pontosan érzik: nem léptünk előre az ő érdekükben a kapcsolatok építésében a szomszédos országokkal. Tiltakozott az ellen, hogy - mint hírlik - a kormány a költségvetési támogatások csökkentésével akarja "megbüntetni" a Magyarok Világszövetségét a Horn-beszéd kedvezőtlen fogadtatása miatt. Isépy Tamás =KDNP/ szerint politikai hiba volt a miniszterelnöki beszéd, amely valóságos pofonként érte a hallgatókat. Kovács László külügyminiszter védelmébe vette Horn gyula beszédét. /Új Magyarország, jún. 18./1996. június 18.
Kovács László külügyminiszter reagált Tőkés László püspöknek a Magyarok IV. Világtalálkozóján jún. 16-án elmondott beszédére: sajnálja, hogy az MTI-tudósítás egyetlen téves mondata Tőkés Lászlónak ürügyet adott személye és a magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra. Nem azt mondta, hogy 2 millió lenne a határon túli magyarság lélekszáma, ezt csak a Romániában élő magyarokra vonatkozatta. Ennél a mű viharnál - fogalmazott Kovács László - sokkal aggasztóbbnak tartja, hogy Tőkés László korábbi nyilatkozata szerint tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia, ezzel a magyar állam vélt érdekeiért az egész magyar nemzetet feláldozza. Kovács László hangsúlyozta: nem vélt, hanem valós érdek az euroatlanti integráció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./1996. június 18.
Az ellenzék és egyes határon túli vezetők a határon túli magyar érdekek képviseletét fontosabbnak tartják a másik két prioritásnál. Ezzel már nem a határon túli magyarság valós érdekeit képviselik, hanem a csak vélt érdekeket, nyilatkozta Kovács László külügyminiszter a Népszavának adott interjújában. Nem fogadja el Tőkés László nézetét, aki szerint tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozhatna a NATO-hoz és az EU-hoz, mint Románia. /Népszava, jún. 18./ 1996. június 19.
Az RMDSZ jún. 20-i bukaresti sajtóértekezletén a választásokkal foglalkoztak. Markó Béla elnök kifejtette, hogy az RMDSZ megismételte 1992-es teljesítményét, sőt, a szavazatok száma alapján a negyedik politikai erő. Nem látott semmi kivetnivalót a független jelöltekben. Markó Béla kitért azokra a megállapításokra is amelyeket Horn Gyula miniszterelnök és Tőkés László püspök tett a Magyarok IV. Világtalálkozóján. Horn Gyula szerint a határon túli magyar szervezetek valljanak színt: autonómiatörekvéseik nem veszélyeztetik az ország egységét. Markó Béla szerint elsősorban Horn Gyulát kell megkérdezni, hogy miért kíván ilyen nyilatkozatot. Az RMDSZ már számtalanszor tisztázta, hogy autonómia-koncepciója az itteni magyar közösség Románián belüli önigazgatására vonatkozik. Tőkés László püspöknek a magyar külügyminisztert illető bírálatával kapcsolatban Markó Béla elmondta: Kovács László kérdéses nyilatkozatában több homályos. félreértésre alkalmat adó megfogalmazás van. - Az RMDSZ elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az Európa Tanács raportőrei készítettek Romániáról, mondta el Frunda György szenátor. Ebben a kommentárban az RMDSZ nehezményezi a kormány kétszínű magatartását, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a példa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./1996. június 19.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzethez eljuttatott nyilatkozatában foglalkozott többet idézett kijelentésével, kifejtve, hogy a Magyarok IV. Világkongresszusán joggal bírálta Kovács László külügyminiszter számtévesztő kijelentését. A püspök megjegyezte: Kovács László a magyar állam vélt érdekeiért igen hajlamos feláldozni az egész magyar nemzetet. A külügyminiszter azt állította, hogy az MTI téves tájékoztatását Tőkés László ürügyként használta fel a személye és a magyar külpolitika lejáratására. Ezzel kapcsolatban a püspök megjegyezte, hogy Kovács László nem vonta vissza az anyaországi és a határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit. Továbbá a külügyminiszter olyan kijelentést varrt a nyakába, melyet soha sem tett /tragikus lenne, ha Magyarország előbb csatlakozna a NATO-hoz, mint Románia/. Ezt a neki tulajdonított kijelentést az MTI május 13-án helyesbítette. "A kisebbségi magyarság számára nehezen értetők, sőt elfogadhatatlanok például Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, a Michal Kovác szlovák államelnök budapesti látogatása során nemrégen tapasztalt egyes megnyilvánulások vagy éppen Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán elhangzott némely megállapítása" - írja Tőkés László. /Magyar Nemzet, jún. 19. - Tőkés László nyilatkozatának teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./1996. június 19.
Csapody Miklós /MDF/ országgyűlési képviselő tette fel a kérdést Horn Gyula miniszterelnöknek a parlamentben: "Ismeri ön a határon túli magyar autonómiakoncepciókat?" A miniszterelnök - mint ismeretes - a Magyarok IV. Világtalálkozóján arra kérte beszédében a határon túli magyar vezetőket, hogy "tegyék világossá? az autonómiára irányuló törekvésük nem szeparatizmust, nem elszakadást, nem területi igényeket jelentenek, hanem az európai normákkal, követelményekkel összhangban álló autonómia megteremtését." Ha a kormányfő ismerné a határon túli magyarok autonómia-koncepcióit, nem kérne ilyesmit. Horn Gyula nem jelent meg ezen az ülésszakon, a házelnök Kovács László külügyminisztert jelölte ki, de Csapody Miklós nem fogadta el a válaszadó személyét, a kérdés ezért nem hangzott el. /Új Magyarország, jún. 19./1996. június 20.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki, ebben tisztázta, hogy Kovács László kijelentését /Magyarországnak nem áll szándékában "feláldozni" a szomszédos országokban élő mintegy kétmilliós magyarságot, mint ahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 millió magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért/ az MTI jún. 10-i tájékoztatása szó szerint idézte. Tőkés László a Magyarok IV. Világkongresszusán jún. 15-én tartott beszédében joggal bírálta ezt a kijelentést. Erre reagálva Kovács László jún. 16-án azt állította, hogy Tőkés László az MTI téves tájékoztatását ürügyként használta fel a személye elleni "durva" és a "magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra". Tőkés László válasza: a külügyminiszter a téves számadatot nem korrigálta, az anyaországi és határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit sem vonta vissza. A püspök sajnálatosnak tartja, hogy Kovács László nehezen viseli el a kritikát. Tudomásul kellene venni, hogy a határon túli magyarság fokozódó aggodalommal követi Magyarországnak a velük kapcsolatos politikájának alakulását. Elfogadhatatlanok Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, vagy Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán tett némely megállapítása. - Cselekvő, konstruktív magatartásra van szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1996. június 20.
Üdvösnek tartanám, ha a jövőben a határon túli magyar vezetők, amennyiben a sajtón keresztül hallanak egy magyarországi nyilatkozatot, előbb ellenőrizzék annak pontosságát. Az adott esetben is célszerű lett volna, ha Tőkés László először kérdést tesz fel Kovács László külügyminiszternek. Akkor talán nem kellett volna ilyen drámai módon cáfolni a Magyarok Világkongresszusán olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem hangzottak el. - így reagált Tabajdi Csaba államtitkár Tőkés László püspök nyilatkozatára. Tabajdi nem tartja célravezetőnek, hogy a határon túli magyarok néhány vezetője radikálisabb Budapesttel szemben, mint Bukaresttel. /Magyar Nemzet, jún. 20./ 1996. június 23.
Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./1996. június 29.
Az Adevarul jún. 29-i számában "A magyar külügyminisztérium zavaros kijelentései" címen számolt be a Magyar Televízió jún. 24-i kerekasztal-vitájáról, amelyben Kovács László külügyminiszter, Tőkés László püspök, Tabajdi Csaba államtitkár és Pozsgay Imre nyilatkozott a romániai magyarság helyzetéről. A lap idézte Kovács Lászlónak a román politikára vonatkozó kritikus kijelentéseit, azt is, hogy a miniszter szerint elfogadhatatlan Tőkés László megfogalmazása, hogy Magyarország "azokkal erősíti kapcsolatait, akik elnyomják a romániai magyar kisebbséget." Kovács László megállapította, hogy a kapcsolatok kiszélesítésével párhuzamosan nem javult a magyar kisebbségek helyzete, sőt aggasztó jelek mutatkoznak, "vannak törvényhozási intézkedések, kormányintézkedések, az ottani magyarságot érintő mindennapi atrocitások". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./