udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 130 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-130

Névmutató: Magdó János

2014. február 3.

Kós Károly-vándorkiállítás nyílt Kolozsváron
A Karolina téri ferences kolostor refektóriumában nyitották meg tegnap délután a Kós Károly világa 1907–1914 című vándorkiállítást.
Az ötödik helyszínéhez érkezett tárlat ötletgazdája Anthony Gall építész, Kós Károly-szakértő és Fabó Beáta, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa. Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja és Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának köszöntő szavai után Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának igazgatója kijelentette: Kós Károly ma is összeköti a magyar nemzet fővárosát Erdéllyel, Kalotaszeggel, Kolozsvárral és Székelyfölddel, mert emblematikus alkotásaira mindenhol mindenki büszke lehet. A kiállítás hétfőtől szombatig 11 és 17 óra között tekinthető meg, a március 11-i záróünnepségre, amelynek keretében a bővített katalógust bemutatják, Anthony Gallt is várják.
Szabadság (Kolozsvár),

2014. február 4.

Kiállítás a Kós Károly-i életmű legtermékenyebb szakaszáról
Közösségi eseménnyé vált a Kós Károly Vándorkiállítás kolozsvári megnyitója február 2-án a ferences rendi kolostor refektóriumában, hiszen nem csak a szűk szakma volt kíváncsi a tárlat anyagára.
Először archív felvételről hallgathattuk meg, amint Kós Károly Erdélybe való hazatérését indokolja, majd Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) igazgatója és Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának (BFL) igazgatója szólt az egybegyűltekhez.
Szabadság (Kolozsvár),

2014. február 19.

Intherethnia: 2015-ben mindenki otthon lesz Kolozsváron
Intherethnia – Magyarok Európa Ifjúsági Fővárosában címmel tanácskozást tartottak kedden a kolozsvári magyar közélet képviselői. A Sapientia egyetem új épületében tartott konferencia apropója, hogy 2015-ben Kolozsvár viseli a megtisztelő Európa Ifjúsági Fővárosa címet.
Mivel és hogyan tud hozzájárulni a kincses város magyar közössége ehhez az egy éven át tartó rendezvényfolyamhoz, amelynek végén – a remények szerint – Kolozsvár fiatalos, dinamikus és vonzó városként rajzolódik ki Európa mentális térképén? Erre a kérdésre keresték a választ a konferencia résztvevői.
Hogy az Ifjúsági Főváros nemcsak a fiatalok és nemcsak a tősgyökeres kolozsváriak szívügye, mi sem bizonyította jobban, mint a nagy érdeklődés és a rengeteg ötlet, tanács és ajánlat a Sapientia egyetemen tartott megbeszélésen. Fiataloktól a nyugdíjasokig sokan jöttek észrevétellel, programtervvel vagy egyszerűen csak segítséget ajánlottak fel a következő évi nagy hajrára.
Ifjúsági tájfutó-versenyt, templomok közötti zarándoklatot, éjszakai buszjáratokat, utcaszínházat és utcazenész-fesztivált, Mattis Teutsch János kiállítást és ifjúságszociológiai konferenciát, alternatív, többnyelvű istentiszteleteket, Kolozsvár programkínálatát összegyűjtő portált szeretnének a kolozsvári magyarok városukban látni 2015-ben, amikor a kincses város Európai Ifjúsági Fővárosa lesz. A sor természetesen itt nem zárul le: Farkas András, a projektet menedzselő SHARE Kolozsvár Föderáció vezetője csak most kezdte meg írni és összegezni azt a hatalmasnak ígérkező listát, amelynek alapján megszervezik, strukturálják majd a jövő év rendezvényeit. Az Ifjúsági Főváros – mondta Farkas András – lényege éppen abban rejlik, hogy nem egy központi szerv találja ki és osztja le a programokat, hanem olyan a struktúrája, mint egy százlábúnak: a civil szféra, az egyházak, az ifjúsági szervezetek, a nemzeti közösségek, az önkormányzat, a politikum és persze az egyének tartják majd mozgásban.
A konferencián jelen volt Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is, aki az anyaország teljes támogatásáról biztosította Kolozsvárt ebben a projektben. Az államtitkár asszony példaértékűnek nevezte azt, ahogy a város magyarsága évről-évre megszervezi a Kolozsvári Magyar Napokat, valamint azt is, hogy az Ifjúsági Főváros kezdeményezés szintén egy magyar csapattól indult el, amelybe bekapcsolódtak román civil szervezetek és a városi önkormányzat is. „Nagyon örülök, mert a projekten közösen munkálkodó fiatal generáció ezzel azt bizonyítja, hogy túl tud lépni a régi ellentéteken” – mondta Répás Zsuzsanna.
Horváth Anna: a sokszínűség erőforrás
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere szerint a 2015-re megítélt ifjúsági főváros cím soha vissza nem térő lehetőség Kolozsvárnak arra, hogy ismertté váljon az európai ifjúság körében, megmutassa a nemzeti sokszínűségéből származó értékeit. A kolozsvári közösségeket is megtaníthatja arra, hogy a békés egymás mellett élés gyakorlata mellett immár értéket is lássanak a sokszínűségben. „Érezzék, hogy ez a sokszínűség erőforrás, amivel kevés európai város rendelkezik" - fogalmazta meg a célt Horváth Anna alpolgármester, hozzátéve, hogy a jeles év végén, az Ifjúsági Főváros méltó zárómozzanataként Kolozsváron szeretnék megrendezni a 2015-ös taizéi találkozót.
Magdó: visszaszorítani a múlt árnyékait
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja arról beszélt: 2015 lesz a nagy lehetőség arra, hogy a múlt árnyékait visszaszorítsa a város. Ugyanakkor a kapcsolatépítés kiváló alkalma is, hisz a kolozsváriak már fel is vették a magyarországi ifjúsági szervezetekkel a kommunikáció fonalát. „Az Ifjúsági Főváros egyik célja a mi szempontunkból az, hogy megmutassuk Európának: Kolozsvár magyar város is, amelynek életében, kultúrájában a magyar közösség meghatározó szerepet játszik” – mondta a főkonzul.
Tonk Márton, a Sapientia egyetem dékánja máris öt rendezvényt sorolt fel, amely a kolozsvári egyetemi közösség javaslatára a tudományos vonulatot erősíti majd az Ifjúsági Fővárosban: többek közt azt, hogy a magyar Országos Tudományos Diákköri Konferencia egy részét – első alkalommal - az anyaország határain kívül, Kolozsváron tartják majd.
Bodor László, az RMDSZ főtitkárhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van az egész erdélyi régió fiatalságának bevonására, ezáltal fogja minden erdélyi magyar magáénak érezni az Ifjúsági Fővárost. Székelyföldi és partiumi ifjúsági rendezvényeket is be kell emelni a projektbe, vélekedett Bodor László.
Gergely Balázs: felelősség is
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy a 2015-ös évvel járó cím nemcsak lehetőséget, hanem felelősséget is magában hordoz. „Most van itt az alkalom, hogy megmutassuk, milyen kincsek rejlenek a ’kincses város” ládájában” – fogalmazott, hozzátéve, reméli, hogy a Mátyás-szoborcsoport elé, a magyarok tiltakozása ellenére kihelyezett „Iorga-tábla” eltűnik 2015-re. Ugyanakkor ígéretet tett, hogy a jövő évi Kolozsvári Magyar Napok az Ifjúsági Főváros jegyében zajlanak majd.
Talpas Botond, a Magyar Ifjúsági Konferencia regionális elnöke azt mondta: van egy „magyar főváros-része” is ennek a projektnek. Próbatétel ez ugyanakkor, mondta, hisz a Kárpát-medencében Kolozsvár az első város, amely ezzel a címmel büszkélkedhet. A legfontosabb hozadéka a 2015-ös évnek mégis a következő évtized lesz: ha minden jól megy, az Ifjúsági Főváros örökre megváltoztatja Kolozsvár státusát Európa mentális térképén. A végső cél a fiatalok számára vonzó, dinamikus, kellemes élményeket hagyó város képének kialakítása, ahol jó lenni és még jobb visszatérni.
T. Koós Imola
maszol.ro,

2014. február 20.

Nemzetpolitikai alapismeretek
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvény termében mutatták be, Magyarországon kívül, először azt az igen értékes tartalmat magába foglaló tankönyvet, amelynek címe: Nemzetpolitikai alapismeretek a közszolgálati tisztviselők, valamint egyetemisták számára készült.
2013-ban, dr. Kántor Zoltán szerkesztésében megjelent 220 oldalas kiadvány a magyar társadalom nemzetpolitikájáról, a külhoni magyarság önszerveződéséről, demográfiai és oktatási helyzetéről, a magyar állampolgárság kérdéséről, a nemzetpolitika és kormányzat viszonyáról nyújt ismereteket.
A könyvet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adta ki. „A könyv a nemzetpolitika tartalmának kifejtését több tudomány-terület metszetében vizsgálja, így valamennyi érdeklődő állampolgár számára is rendszerezett, mélyen elemző tudásanyagot kínál.”
Könyvbemutató
A rendezvényen jelen voltak Kántor Zoltán, a magyar Nemzetpolitikai Intézet igazgatója, a kiadvány szerkesztője, szerzője és Illyés Gergely szerző.
Magdó János főkonzul felvezető beszédében elmondta, hogy a könyv időszerű és aktuális. Három fejezetben tárgyalja a külhoni magyarok kérdését. Olvasva a könyvet, érdekesnek találta, miként változott az idők folyamán a jobb és baloldali pártoknak a külhoni magyarság kérdéséhez való viszonyuk, melyet Kántor Zoltán a „Nemzet, állam, kisebbség” című fejezetben tárgyal.
Antall József miniszterelnök tízmilliós országnak a kormányfőjeként- „lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.”
„Horn Gyula közjogilag tízmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, Orbán viszont Antall gondolatát tette magáévá… Aztán jött Medgyessy Péter, aki áthidaló megoldásként közjogilag ismét tízmillió magyar miniszter elnöke lett, de tizenötmillió magyarért vállalt felelősséget, majd Gyurcsány Ferenc, aki úgy gondolta, hogy „tizenötmillió magyar nevében, tizenötmillió érdekében” fog cselekedni.” Hangsúly eltolódások figyelhetők meg.
A könyv olvasmányos, nem komplikálják fölösleges szakismeretek – mondta Magdó János.
Dr. Bodó Barna, a Sapientia, EMTE oktatója tankönyvként, kézikönyvként határozza meg a kiadványt. Ilyen jellegű könyv nem jelent meg a Kárpát-medence kisebbségi kérdés által zaklatott területén. Minden nemzetnek meg van a határon túli kisebbsége.
Magyarország, a többi kelet-közép európai szocialista országhoz hasonlóan, a kommunizmus idején a kisebbségi kérdést az ország belügyének tekintette. Nem gondolkodtak nemzetpolitikai szempontból.
A könyv 3 fejezetében tárgyalják a külhoni magyarság problémáját. Illyés Gergely „ A szomszédos országok politikai rendszere. Külhoni magyar pártok” című írásában 6 ország, köztük Románia, közjogi berendezkedését, etnikai viszonyait, kisebbségi jogokat elemez. Hogyan kell sajtóhíreket értékelni? Szerinte fontos a közigazgatásban dolgozók számára, hogy megismerjék a szomszédos országok politikai rendszerét.
Kapitány Balázs a külhoni magyarok demográfiai kérdését taglalja. Ilyen könyv még nem jelent meg- vélekedett. Azért készült, hogy a köztisztviselők számára bizonyos ismereteket nyújtson e téren.
Papp Z. Attila a külhoni magyar oktatásról nyújt átfogó képet. „Külön alfejezetben foglalkozunk a határon túli magyar oktatás belső világára utaló, a nemzetközi felmérésekből leszűrhető folyamatokkal, valamint azzal is, hogy ebben a komplex világban milyen lehetőségei vannak az anyaországi támogatások sikerességének.”
Kántor Zoltán „Nemzetpolitika és kormányzat” című írásában az európai trendekről, a magyar-magyar párbeszéd formáiról, a támogatás politikáról, a nemzetpolitikai programokról értekezik. A cél, hogy a magyar közigazgatást érzékennyé tegyék a kisebbségi kérdés iránt. A köztisztviselők ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban bizonyos ismeretekkel kell, rendelkezzenek. Vizsgáznak. A külhoni magyarokra vonatkozólag megfelelő információkkal kell, rendelkezzenek.
Bodó Barna szerint a könyvet gazdagítani lehetne az illusztrációs anyag felhasználásával, mert e nélkül nem biztos, hogy látjuk a folyamatot. A képi átadás információ- növelő.
Táblázatok és ábrák pontosítják az információkat. A könyv gazdag könyvészeti anyaggal rendelkezik.
A 2010-es kormányváltást követően a nemzetpolitika gyökeresen átalakult. A 2011-ben kihirdetett Alaptörvény Alapvetés fejezetének D) cikke kimondja: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva, felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal”
A szerkesztőnek feltett kérdésemre: Ezt a valóban fontos tankönyvet, a Kárpát-medencében még hol szeretné bemutatni, ilyen nagy számú közönségnek? „Ahova hívnak, megyek”- válaszolta.
Pro Minoritate díj Kántor Zoltánnak
Az est második felében, Kántor Zoltánnak átadták a Temesvári Szórvány Alapítvány Pro Minoritate díját.
Laudációt mondott dr. Bodó Barna, az alapítvány elnöke.
„Kántor Zoltán, a Szórvány Alapítvány által alapított Pro Minoritate Díj egyik 2013-as kitüntetettje temesvári.
Mivel díjunk által a szórvány ügyével való törődést kívánjuk visszaigazolni – fontos. Kétszeresen is az.
A szórványkérdés elsősorban nem a szórvány ügye. Mi, akik lassan két évtizede foglalkozunk a szórványkérdéssel, ezt mindig elmondjuk, ha a kontextus úgy hozza. El kell mondanunk, mert a szórványt olyan helyi közösségként értelmezzük, amely identitását külső segítség, eszmei-intézményi- anyagi támogatás nélkül képtelen hosszabb távon megőrizni. A szórvány esetében kimutathatóan jelen van a strukturális asszimiláció, amikor külön politikai szándék és nyomás nélkül a helyi közösség számbelileg és identitásában is mindegyre gyengül. A szórványt kívülről kell, nemzetpolitikai szempontok és elvek jegyében támogatni, lévén a szórvány a nemzet határa. És ki nem védi a saját határait? – tehető fel a költőinek minősülő kérdés.
Tehát a szórványt szolgáljuk a Pro Minoritate Díj adományozásával.
Ha pedig a díjazott kutató éppenséggel a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója – akkor talán itt pontot is tehetnék laudációm végére. Pontot, hiszen a nemzetpolitika kutatójának éppen az a feladata, hogy megtalálja azokat az elméleti érveket és kijelölje azokat a közpolitikai kereteket, amelyek révén a szórvány esélyt kaphat. És Kántor Zoltán ezt teszi nemcsak akkor, amikor politikai elemzéseket készít, pl. az óvodások vagy a kisiskolások évének programjaihoz, hanem akkor is, amikor – más regiszterben, természetesen – nemzetstratégiát készít elő.
De Kántor Zoltán az egyetemi oktató és kutató is idézhető, hiszen az egykori temesvári szociológusból, aki a Közép-Európai Egyetem mesteri programjára érkezett Budapestre lassan két évtizede, akkor fedezte fel maga számára a nemzet fogalmát, amelynek kutatásával azóta is foglalkozik. Ha ma valaki a magyar politológiában nacionalizmus-elmélettel foglalkozik, akkor Kántor Zoltán munkáit nem kerülheti meg. És a nacionalizmus-elméletektől egyenes az út a kisebbségtudományig, díjazottunk másik előszeretettel művelt tudományos szakterületéig. Kántor Zoltán a kisebbségpolitika és a nacionalizmus-elmélet nemcsak magyar kontextusban ismert és elismert képviselője.
Hadd térjek vissza az indító gondolathoz, Kántor temesvári mivoltához.
A tudományos témaválasztás és a közéleti szerepvállalás Kántor Zoltán esetében egyértelműen igazolják: nem felejti el, honnan indult szakmai pályája. Köszönjük neki a téma iránti hűséget, és ugyanakkor el is várjuk ezt tőle. Elvárjuk, mert bár temesvári hallgatóként (még) nem ez a kérdéskör volt szakmai prioritásainak előterében, de itt élte meg azokat a helyzeteket, itt tapasztalta meg azokat a folyamatokat, amelyeket ma, értelmező szándékkal visszatekintve helyesen tud kezelni, beilleszteni a most kialakuló elméleti keretekbe. A szűkebb pátria, a gyermekkor és a fiatalság hangját és képét magával viszi az, akinek fontosak a gyökerek.
Kántor Zoltán számára fontosak.
Azt állítottam, hogy Kántor Zoltán temesvárisága kétszeresen fontos. Ez, a második, szociológiai méretekben megmutatkozó jelenségre utal.
A szórvány, éppen a fent jelzett jellegzetessége okán, nem rendelkezik megtartó képességgel. A szórvány képtelen otthon tartani értékeit. Példák, sikeres emberek sorát idézhetném, és nem csupán a legnagyobbakét, klasszikusokét. A magyar irodalom és művészet nagyjainak során adta Temesvár és a temesi táj, ha csak az utóbbi évszázadra gondolunk, innen indult Kós Károly és Méliusz József, Bartók Béla és Hauser Arnold, Kurtág György és Kerényi Károly, Herczeg Ferenc és Brocky Károly. És csak a legnagyobbak neveit soroltam fel.
Megkísért a kérdés: ha itt maradnak, vajon ugyanazt az irodalmi-művészeti pályát futják-e be? Hajlok a nemleges válaszra. Csak az utóbbi két évtizedben jeles temesvári írók, újságírók, művészek, kutatók sora költözött el innen – a szakmai boldogulás útjait keresve.
Minden szórvány a magyar irodalom és tudomány számára vidék. Temesvár is az. Nincsenek olyan intézményeink, nincsenek egyetemi katedráink, nincsenek szerkesztőségeink, nincsenek olyan szellemi műhelyeink, amelyek az itt kibomló tehetségek számára megfelelő vonzerőt gyakorolnának. Ezzel magyarázható az ismert jelenség: szórványban szellemi mindenesekkel szoktunk találkozni, akik magad uram alapon végzik dolgukat.
Ha Temesvárott marad, Kántor Zoltán nem futja be azt a szakmai pályát, amelyért most mi, temesváriak, díjat adományozunk neki.
Temesvár a magyar politikatudományban (is) vidék.
Díjunk tehát egyfajta elkötelező gesztus is: Kántor Zoltán, Te számunkra mindig elsősorban temesvári leszel. Ezt a szempontot kell beépítened a nemzetről szóló mondandódba.
Tudjuk, sikerülni fog.
Ehhez kívánunk Neked és családodnak megértést, kitartást, türelmet.
Köszönjük, amit tettél értünk és azt is, amit ezután fogsz.”
Csomafáy Ferenc
Erdon.ro,

2014. február 22.

Ifjúsági konferencia Kolozsváron
Kolozsváron, a Sapientia, Erdélyi Magyar Tudományegyetem Tordai úti épületének Aula Magna termében tartották meg az Intherethnia- Magyarok Európa Ifjúsági Fővárosában című ifjúsági konferenciát.
Az előadók dr. Tonk Márton dékán (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem). Farkas András- ügyvezető igazgató (SHARE Kolozsvár Föderáció). Répás Zsuzsanna- helyettes államtitkár, (KIM, Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság). Magdó János főkonzul (Magyarország Főkonzulátusa, Kolozsvár). Bodor László főtitkár- helyettes (RMDSZ). Gergely Balázs- elnök (Kincses Kolozsvár Egyesület). Talpas Botond- regionális elnök (Magyar Ifjúsági Konferencia).
2015-ben Kolozsvár Ifjúsági főváros címe a város számára lehetőségeket, elvárásokat és felelősséget jelent. A teendőkről, programokról, a rendezvény-sorozatok hatékony menedzselésének szükségességéről értekeztek.
Az eseményt megelőző sajtótájékoztató, de magát az ötletbörzéhez hasonlító tárgyalási folyamat nagyon figyelemre méltó, mert egy jól átgondolt cél minél eredményesebb megvalósítására reflektál. A kisebbségben élő polgárt nagyon befolyásolja az a helyzet, melyben neki naponta élnie kell. Ezt az életérzést kell úgy kanalizálnia, hogy számára kellemes, nyugodt mindennapok legyenek. Tehát nem véletlenül jöttek 2014 februárjában Kolozsvárra. Mert egy ilyen rendezvényt megfelelő módon megszervezni több száz intézménnyel, civilszervezettel, vállalkozókkal kell egyeztetni. Az Európa Ifjúsági Fővárosa Program a kolozsváriak ötleteit, kezdeményezéseit és projektjeit jelenti.
Tulajdonképpen egy elfogadható nemzetkép megalkotásának kezdeti szakaszban levő állapotát hivatottak megbeszélni, a követendő útszakaszok különböző állásait. A végcél bemutatni a hajdani Kolozsvár jövőbeli képét. Kolozsvár Erdély legnagyobb városa, több mint 350 ezer lakossal. A 2015-ben megrendezésre kerülő rendezvénysorozatnak olyannak kell lennie, hogy a több százezres látogató olyan élménnyel hagyja el Kolozsvárt, amely pozitívan beivódik emlékeibe.
Felszólalók
Farkas András ügyvezető igazgató elmondta, hogy Kolozsvár megnyerte a pályázatot, 2015-ben Európa Ifjúsági Főváros lesz. A következő időszakban tartalommal kell megtölteni a rendezvény-sorozatot. Olyan programokat szervezzünk, amely nemzetközi, magyar és román jellegű. Fontos az eseménysorozatok megtervezése, kivitelezése, összehangolása.
Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős államtitkár
hangsúlyozta, Kolozsvár hatalmas szellemi hagyatékkal rendelkezik, önálló egyetemi központ. A „funari örökség” nyomot hagyott, de sikerült túllépni a sérelmeken. Értékesnek tartotta a Kolozsvári Magyar Napok rendezvény-sorozatát, amely során a magyarság meg tudta mutatni a régiónak az értékeit, birtokba vette a Főteret, a várost. Kezdeményezésükben nem maradtak egyedül, magyar és nem magyar testületek, az önkormányzat is felkarolta. Ebből az eseménysorozatból Kelet- Közép Európa is profitált. Mindez megerősíti a kolozsvári magyarság erejét.
Magdó János főkonzul kiemelte, a Főkonzulátus az Ifjúsági Konferencia társrendezője. Úgy gondolták, itt a helyük, segítenek, ahogy tudnak. Segítettek a pályázatnál, a kapcsolatépítésben, Brüsszelben segítettek a város- imázs alakításában. Megkeresték a magyar ifjúsági szervezeteket, hogy esetleg csatlakozzanak a rendezvényhez, lehet közös program is.
A Főkonzulátus, 2015-ben jobban fog összpontosítani az ifjúsági rendezvényekre. Kiállítást szerveznek, melyen a fiatal művészek alkotásai tekinthetők meg. Az Európa Ifjúsági Fővárossal kapcsolatos filmeket vetítenek.
Kolozsvár történetében volt 12 év (Funar korszak), melyre már kevesen gondolnak. Azonban a múlt árnyékai még kísértenek. 2015-ben ezeken az „árnyékokon” túl kell lépni. Az ifjúsági főváros sikere azon múlik, mennyire tudják visszaszorítani az „árnyékokat”.
Horváth Anna alpolgármester felel az ifjúsági projektekért. Az alpolgármester asszony szerint 2015 egyedi és megismételhetetlen lehetőséget jelent a város számára, de hatalmas felelősséget is. Ugyanakkor 2015 jelenti az Európa Kulturális Főváros címre vonatkozó pályázat leadási határidejét. A Kolozsvár- Európa Ifjúsági Főváros projekt sikeres megvalósítása bizonyos mértékben befolyásolhatja, hogy a város elnyerje az Európa Kulturális Főváros címet.
Egyedi lehetőséget jelent a város számára, melynek értékei- a több nemzetiség, a különböző vallások egymás melletti léte- a sokszínűséget mutatják. Az önkormányzatnak kettős viszonyulása van a grandiózus programhoz. Egyrészt koordinálja, megoldást keres, másrészt a civil szervezetek kezébe adja a projekt megvalósítását. Az önkormányzat kétszeresére növelte a kulturális anyagi alapot.
2015. december 28.-a rendezvényzáró nap. A Taizé Találkozót Kolozsváron tartják.
Talpas Botond, regionális elnök szerint a magyar fiatalok nem a repülővel érkeznek Kolozsvárra, hanem vonatjárattal. Ezért a várossal kapcsolatban megfelelő tájékoztatás szükséges. Kolozsváron 15.000 magyar egyetemista , 20.000 magyarul tanuló fiatal van. Mindeniknek meg van a helye. Kapcsolatokat akarnak teremteni a kolozsváriak, az idős és a fiatal nemzedékek között. Hídépítő szerepet szeretnének betölteni.
Gergely Balázs szerint a Kolozsvári Magyar Napok a civil szervezetek közti összefogást teremtette meg. 2016 jelentős év a város számára, mert Kolozsvár 700 éves születés napját ünnepli. Ekkor kapta meg a városi rangot.
Dr. Tonk Márton dékán megjegyezte, hogy az ifjúsági város logójában benne van a sokszínűség és multikulturalizmus. Beszélt a 2015- megvalósulandó programokról, mint például a FFeST Diák-filmfesztivál, ahol az ifjúsági fővárosokkal kapcsolatos filmeket fognak vetíteni. Tudományos diákkonferenciát szerveznek. Lesz Európa Parlament- szimulációs játék.
A jövő év szeptemberében fog lezajlani a Fiatal jogászok nemzetközi konferenciája.
Farkas András felkérte a jelenlevőket, javaslatokat fogalmazzanak meg a rendezvény-sorozat minél sikeresebb megvalósításához. Ötletbörze formájában rendkívül sok, értékes javaslat hangzott el.
A konferencia szervezőinek elemző munkássága következményeként egy jól kontúrozott programajánlat körvonalazódott, mely sikeresem betöltheti a 2015-év majd minden napját.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro,

2014. február 27.

Tömeg köszöntötte a százéves Cs. Erdős Tibort
Festményeiből összeállított kiállítással, anekdotákkal és születésnapi tortával köszöntötték Kolozsváron az erdélyi képzőművészet doyenjét, Cs. Erdős Tibort századik születésnapján. A magyar Főkonzulátus előadóterme ez alkalommal szűkösnek bizonyult: sokan be se fértek a helyiségbe, az ajtóban állva, pipiskedve próbálták nézni és hallgatni a százéves művészt, aki gyermekkori kópéságainak emlékeivel szórakoztatta a népes közönséget.
Az éppen 100 éve, 1914. február 27-én született Cs. Erdős Tibort Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja házigazdaként, Kolozsi Tibor tanítványként és jóbarátként, Németh Júlia műértő csodálóként köszöntötte, de eljött az ünnepségre és laudációt mondott Ioan Horvath Bugnariu, a Képzőművészeti Egyetem tanára, sőt Berettyóújfalu polgármestere is, mivel az ünnepelt Berettyóújfaluban született és ebben a határmenti városkában töltötte első gyermekéveit.
Németh Júlia műkritikus felidézte azt a húsz évvel ezelőtti emléket, amikor Cs. Erdős Tibort nyolcvanadik születésnapján köszöntötték, és „visszatekintést” vártak volna tőle – a művésznek azonban esze ágában sem volt visszatekinteni, sőt: nyolcvanadik életéve után egy újabb, rendkívül termékeny korszaka kezdődött. Az utóbbi két évtizedben születtek meg olyan emblematikus munkái, mint a Kalotaszegi Madonnaként is emlegetett Európa elrablása, vagy a széki tragédiát színekbe-formákba öntő Apokalipszis.
Ami a leglényegesebb Cs. Erdős Tibor művészetében, az a sokoldalúság és a kísérletező kedv. Habár mindvégig a figuratív festészet híve maradt – mondta Németh Júlia - , a művész egy személyben festő, grafikus, iparművész és díszlettervező. A műkritikus felhívta a figyelmet a kolozsvári kiállításon is megtekinthető Széki lányok festményre, amely „fekete-piros szakralitásával akkor is fennmaradna a művészet történetében, ha a festő semmi mást nem alkotott volna élete során, csak ezt az egy képet.”
Maga az ünnepelt arról beszélt: a művészet valójában a világ gyermeki felfogásából fakad, egy rejtély, amelynek a gyermek még birtokában van (hisz rajzol, festeget, öntudatlanul is művészileg reprodukálja az élményeit), később, 14-15 éves korban azonban legtöbbjük elveszti ezt a titokzatos tudást. Néhányan azonban tovább alkotnak, felidézik, dédelgetik az emlékeiket – és ez a művészet, mondta a mester.
Cs. Erdős Tibor elmesélt néhány anekdotát gyermekkorából a hallgatóság nagy gyönyörűségére: például, hogy folyton elcsatangolt otthonról, sokszor a rendőrség segítségével találták meg, egyszer pedig templomba menés helyett bebújt a disznóólba, és amikor rátaláltak a felnőttek, ő, 4-5 éves gyermekként együtt szopott a kismalacokkal a kocától. Első rajzának történetét is felidézte: „Miután apámat elvitték katonának, egyszer keresztanyám kivitt az állomásra. Rámutatott a gőzösre: tudod, hogy ezzel vitték el apádat? – kérdezte. Amikor hazamentünk, első dolgom az volt, hogy lerajzoltam azt a vonatot. A gyermek nagyon együtt él az élettel, a mindennapokkal. A művészet pedig az, ha ezeket az élményeket felnőttként, idős korában is tudja reprodukálni.”
Cs. Erős Tibor azt is elmondta magáról: legizgalmasabb feladatnak mindig a portréfestést, -rajzolást tartotta. „Hogyan tudom élővé tenni a szemet, a szájat, a tekintetet? Ehhez valami olyasmi kell, ami már majdnem isteni attitűd” – vallja a mester.
T. Koós Imola
maszol.ro,

2014. március 6.

Cs. Erdős Tibor 100. születésnapjának megünneplése
Cs. Erdős Tibort 100. születésnapja alkalmából köszöntötték barátai, tisztelői Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának zsúfolásig megtelt rendezvénytermében.
Cs. Erdős Tibor 1914. február 27.-én született Berettyóújfaluban. Rendkívül sokoldalú művész: festőművész, grafikus, díszlettervező, egyetemi tanár.
A kiállítással egybekötött hangulatos ünnepi rendezvényen köszöntők hangzottak el.
Születésnapi köszöntők
Magdó János főkonzul köszöntötte a Mestert a 100. születésnapja alkalmából. Mint sokat megélt embert és neves művészt tisztelhetjük Cs. Erdős Tibor személyében.
Németh Júlia műkritikus szerint Erdős Tibor a 100 évet optimizmussal, életkedvvel töltötte be. Vitalitás, dinamizmus jellemezte. Következetes tudott lenni munkájában, ragaszkodott az elképzeléseihez. Isteni szikra van benne, ami sok munkával, tudással társult. Művészi munkájának legjellemzőbb vonásai a sokoldalúság és a kísérletező kedv. A sokoldalúság bizonyítékának tekinthető a mai kiállítás, amely rendkívül változatos. Tájképekben, a nép életét bemutató munkákban gyönyörködhetett a néző. A színek és formák tökéletes harmóniáját valósította meg.
A széki lányokat ábrázoló kompozíció látható a rendezvényterem falán. Az arcok, a kifejezések, a piros-fekete széki ruhák az erdélyiséget fejezik ki. Mint Németh Júlia kiemelte, ha a mester életében nem alkotott volna más festményt, mint a Széki lányok-című festményt, akkor is neves lett volna. A figuratív művészet híve.
A hangulatos rendezvényen dr. Kolozsi Tibor szobrászművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, elmondta, hogy a mester barátjának tekintette, ami számára megtisztelő.
Ioan Horváth – Bugnariu, a Romániai Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókjának elnöke neves kolozsvári, erdélyi művészként jellemezte az ünnepeltet.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere meleg szavakkal köszöntötte Cs. Erdős Tibort. „Berettyóújfalu kis település, amely büszke múltjára és jelenére. Büszke azokra, akik kötődnek a településhez”. Cs. Erdős Tibor 3 éve a település díszpolgára. A város lakossága megtekintette a Mesterről készült videó-filmet. Köszönetét fejezte ki a közösség nevében azokért az alkotásokért, melyeket a városnak adományozott. A 30 művészi alkotást – tájképet, csendéletet, portrét- megfelelő környezetben mutatják be.
„A művészet rejtély”
Cs. Erdős Tibor a gyermekkori élményeiről, azoknak a művészi alkotásokban történő felhasználásáról, a portréfestés rejtélyéről beszélt.
A művészet rejtély, de érdekes, hogy ezt a rejtélyt a kicsi gyermekek hogyan használják fel. Minden gyermek először rajzol, de legtöbbször 14-15 éves korában abbahagyja. Aki marad, az tovább is rajzol. A gyermekkori élmények elraktározódnak a tudatalattiban. Ez az életnek olyan motívuma, amely minden embert végig kísér. Ezeket a tapasztalatokat magával viszi az ember időskorában is. Számára a legnagyobb élményt a portréfestés jelentette, melyet az alkotó tevékenység legizgalmasabb mozzanatának tekint. A portré rejtelem- mondta. Sokszor saját magán is csodálkozik, hogy tudja élővé tenni a szemet, a tekintetet, a szájat. Magának a tekintetnek megragadása krétával isteni játékot jelent. Az élet megjelenítése a fejben rejtély. A portré az emberi fej visszaadása, mely nagy rejtélye és adománya az életnek.
A születésnapi rendezvény hangulatát emelte a Cs. Erdős Tibor kiállítása. Béres Melinda és Márkos Albert csodálatos Bartók zenével köszöntötte a Mestert.
Muraközi István a város alapítójának, Báthory Gábor fejedelemnek kicsinyített bronzszobrát ajándékozta a 100. születésnapját ünneplő művésznek.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro,

2014. március 10.

Ady-emlékkiállítás: Csucsa Európa kulturális térképére került
Ady Endre és Octavian Goga barátsága, majd a két költő későbbi szembenállása hasonlít a magyar–román viszony alakulására, most azonban közös az emlékhelyük – jelentette ki Balog Zoltán, Magyarország Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője szombaton a Kolozs megyei Csucsán, ahol Ady Endre-emlékkiállítást nyitottak meg.
A tárlat a Boncza-kastélynak abban a melléképületében nyílt, amelyben Ady Endre feleségével, a verseiben Csinszkaként emlegetett Boncza Bertával élt. A tárcavezető kifejtette, amíg magyarok élnek a földön, addig Ady hivatkozási pont marad. Pilinszky Jánost idézte, aki szerint a legfontosabb magyar költő, akárcsak Baudelaire a franciáknál.
„Ennek a helynek az üzenete, hogy itt voltunk, itt vagyunk, itt leszünk” – hangsúlyozta Balog Zoltán, majd hozzáfűzte: reméli, hogy a tárlatnak otthont adó Octavian Goga Múzeum–Ady Endre háza gyakran felkeresett zarándokhelyévé válik a Budapest és Kolozsvár közt utazó magyarországi és erdélyi magyaroknak.
Aurel But, az Octavian Goga Múzeum igazgatója elmondta: korábban az Ady-kiállítás anyaga elsősorban etnográfiai volt, a most megnyitott tárlat azonban már dokumentarista jellegű. „A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendkívüli szakértelemmel állította össze a kiállítás anyagát” – dicsérte a múzeumigazgató a magyarországi intézmény munkáját.
Magdó János kolozsvári magyar főkonzul a tárlat létrejöttéről elmondta, az emlékkiállítás ötlete már másfél évvel ezelőtt megszületett, azonban kivitelezni nem volt egyszerű. Mint részletezte: előbb a helyi illetékesekkel kellett egyeztetniük, majd szakmai és anyagi segítséget is kellett szerezniük, és a munkának még nincs vége: a következőkben azon fognak dolgozni, hogy a múzeum szerepeljen úti célként az utazási irodák kínálatában, illetve beillesszék az iskolai kirándulások célállomásai közé is.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke úgy fogalmazott, korábban sosem volt pénz hasonló tárlatok megszervezésére, most azonban a megyei önkormányzat költségvetésében elkülönített összeg szerepel a múzeum udvarának rendbetételére. „A tárlattal Csucsa visszakerült Európa kulturális térképére” – hangoztatta az elöljáró.
E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója ugyanakkor arról számolt be, hogy a tárlat anyagát két munkatársa, Hegyi Katalin és Kemény Gyula állította össze. Hozzáfűzte: ha Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában is hasonló kiállítást rendezhetnek, elmondhatják, hogy fontos lépést tettek az emlékállítás megvalósításának útján.
A múzeum dísztermében tartott ünnepséget a nagyváradi Szigligeti Színház és az Ady Endre Gimnázium közös műsora, valamint a kolozsvári Tudor Jarda Népművészeti Főiskola előadása színesítette. Ezt követően az Ady-ház elé vonult a népes közönség, akiket külön busz szállított Kolozsvárról Csucsára.
Hegyi Katalin, a kiállítás kurátora ismertette az épület rövid történetét. Elmondta: a Boncza-kastélyt Boncza Miklós építette feleségének, Török Bertának, aki kilenc nappal azt követően, hogy világra hozta gyermekét – Ady későbbi kedvesét, Boncz Bertát – meghalt. Felesége halálát követően Boncza Miklós visszaköltözött Budapestre és bezárta a kastélyt, aztán 1914-ben, amikor Ady feleségül vette Csinszkát, a csucsai kastélyban éltek, az emlékkiállítás helyszínéül szolgáló fehér házban, amely 1968 óta Ady emlékháza.
A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot az első világháború után Octavian Goga erdélyi román költő, későbbi miniszterelnök vásárolta meg, ma Goga-múzeum működik itt. Hegyi Katalin elmondta, a kiáltást két szobában rendezték be: az elsőben Ady és Boncza Berta kapcsolatát, a Boncza-kastélyt és a Boncza családot mutatják be, míg a második szobában látható képek az Ady házaspárt Csucsán meglátogató barátairól készültek.
A kiállítás tárgyai között olyan versek kéziratai is láthatóak, amelyeket Ady Csucsán írt. Az első teremben hangos kiállítás is fogadja a látogatókat, akik tíz-tíz magyar nyelven és román fordításban elhangzó Ady-verset hallgathatnak meg. A második teremben egy képernyőn az Adyról összegyűjtött valamennyi fényképet meg lehet tekinteni.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

2014. március 10.

A csucsai Ady Endre emlékház avatási ünnepsége
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közös szervezésében 2014. március. 8. ünnepélyes keretek között Ady Endre és felesége Boncza Berta emlékére ünnepség keretében átadták azt a rendkívül értékes anyagot, mellyel még vonzóbbá, tehetik azoknak a látogatóknak az élményeit, akik meglátogatják az Ady Endre nevét viselő hajdani Boncza házat, Ady- emlékházat.
A hajdani Boncza-kastélyt a XX. század elején építtette Boncza Miklós fiatal feleségének, Csinszka édesanyjának, a neves műépítésszel, Alpár Ignáccal. Ugyanazon a telken építtette a domboldalon álló kerti lakot, az ún. fehér házat. 1915-1917 között ebben a kétszobás házban lakott Ady Endre és Csinszka. Ady halála után Boncza Berta már, mint Márffy Ödön festőművész felesége eladta a kastélyt. A Boncza-kastélyt Octavian Goga (1881-1938) erdélyi román költő, későbbi román miniszterelnök vásárolta meg, az épületben és a hozzá tartozó birtokon ma már Octavian Goga- Múzeum működik.
1968-ban Ady emlékházzá nyilvánították a fehér házat.
2014-ben a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kolozsvári Főkonzulátus kezdeményezésére modern emlékházzá alakult.
Aurel But, az Octavian Goga- Múzeum jelenlegi igazgatója köszönetet mondott az Ady Endre emlék- kiállításért Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Rendkívüli szakértelemmel állította össze a kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum Nyilvánosan elismerte, a Múzeum eddigi Ady-kiállítása kevésbé szólt a költőóriásról, mivel az inkább néprajzi jellegű volt. Most dokumentumjellegű is, emiatt rendkívül nagy értékű.
A Nagyváradi Szigligeti Színház és az Ady Endre Elméleti Líceum diákjai közös műsorral tisztelték meg az eseményt.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emlékkiállítás megnyitóján elmondta: „Ady Endre és Octavian Goga kapcsolata egy kicsit a román-magyar viszonyhoz is hasonlít. Abban egymást váltották a fellobbanó barátság és a kemény szembenállás szakaszai, most viszont közös az emlékhely.
Azt kívánom az erdélyi magyaroknak, erősítse magyarságukat ez a hely. Legyen az az üzenete, hogy itt voltunk, itt vagyunk, és itt leszünk”. Azt a vágyát is megemlítette, hogy a Csucsai múzeum és az Ady Endre-emlékkiállítás legyen fontos állomás Budapest és Kolozsvár közötti úton, a magyarországi és az erdélyi magyarok zarándokútjának fővonalán. Ha Arany János, Mikszáth Kálmán, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor és Ady Endre az első világháború után születtek volna, nem lettek volna magyar állampolgárok. Ezért „kettős örömnek” nevezte, hogy 2010 óta ez másképpen van. Úgy ítélte meg, hogy a csucsai Ady-emlékháznak növeli a jelentőségét, hogy Magyarország határain kívül esik. „Ez a ház nemcsak abban nyújt betekintést, ami volt, hanem abba is, ami van”
Magdó János, Magyarország Kolozsvári főkonzulja kifejtette, az lenne fontos, hogy a Csucsai Múzeum meglátogatását illesszék az iskolai kirándulások célállomásai közé, a turisztikai útvonal egyik eleme legyen.
E. Csorba Csilla a Budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója elmondta: …”ha Érmindszenten, Ady Endre szülőfalujában is hasonló kiállítást rendezhetnek, elmondhatják, hogy fontos lépést tettek az emlékállítás útján”.
Hegyi Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Boncza kastély történetét mutatta be. Beszélt Boncza Berta és Ady levelezéséről, majd Adynak a csucsai látogatásairól. A csucsai ház két szobás volt. Ady 1914. áprilisában látogatta meg először Bertát. A második látogatása alkalmával hárman, a nagymama, Ady és Berta elmentek Kalotaszegre. Jó hangulat alakult ki. Ady úgy érezte, hogy feleségül kell vennie Bertát. Harcolniuk kellett a házasságukért. Házasságkötés után a házaspár Csucsán lakott.
1968 óta Ady Endre- emlékházként van nyilvántartva.
A Petőfi Irodalmi Múzeum számára jó volt, hogy a kiállítást megrendezhették. A kiállítás 1914- 1918 közti időszak anyagát tartalmazza. Az első teremben a Boncza család, a kastély, Csinszka és Ady kapcsolatára vonatkozó anyagok láthatók. 10 Ady verset magyar valamint román fordításban hallhat a közönség.
A második teremben barátokról szóló anyagok, akik Adyt és Csinszkát látogatták. Adyról összegyűjtött fényképeket tekinthet meg a képernyőn a tárlatlátogató Olyan kéziratokat, mutatnak be, amelyek csucsai tartózkodás alatt születtek. Kétnyelvű a kiállítás anyaga. Ady versek hallhatók a Szigligeti Színház művészeinek előadásában. Hasonló Ady kiállítást szeretnének rendezni Érmindszenten, a költő szülőfalujában is.
Szalagvágás után meg lehetett tekinteni a kiállított, rendkívül értékes anyagot.
A látottak alapján merem ajánlani mindenkinek, aki Csucsán jár, látogassa az Ady-emlékházat, az Ady- emlékkiállítást.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro,

2014. március 15.

Kitüntetéseket adtak át a nemzeti ünnep alkalmából
Kitüntetéseket adtak át tegnap este nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a kolozsvári magyar főkonzulátus által rendezett fogadáson.
A City Plaza Hotel báltermében Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja köszöntötte az egybegyűlteket, az ünnepi beszédek után pedig Bába Iván államtitkár átadta az Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke által adományozott díjakat. A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést Cseke Péter, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára, író, publicista és Kovács Sándor kolozs-dobokai római katolikus főesperes-plébános kapta, előbbi a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen belül a magyar karok létrehozásában és működtetésében szerzett érdemei, utóbbi pedig az erdélyi katolikus közösség lelki életének gondozása, valamint az erdélyi magyarok nemzettudatának ápolása érdekében végzett munkájának elismeréseként. További kitüntetésekről a Kultúra oldalon olvashatnak.
HÁROMSZÉKI ESZTER
Szabadság (Kolozsvár),

2014. március 17.

Incidens nélküli ünnep Kolozsváron
Pár bekiabálást leszámítva incidensek nélkül, méltósággal emlékezett meg a kolozsvári magyarság szombaton az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról.
Igaz ugyan, hogy a magyar ünnepséggel párhuzamosan a szélsőséges román szervezet, az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) felvonulására is sor került a kincses városban, azonban a hatóságok betartották ígéretüket, és a két rendezvény résztvevői nem találkoztak.
A hagyományokhoz híven a kolozsvári magyarok idén is a Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekeztek, ahonnan a Főtérre vonultak, majd a Szent Mihály- templomban megtartott ünnepi ökumenikus istentiszteleten vettek részt. A szertartást követően a tömeg az egykori Biasini Szálloda elé vonult, Petőfi Sándor emléktáblájánál 2–3 ezer ünneplő gyűlt össze. A rendezvényen számos magyar és román elöljáró felszólalt.
Máté András parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében kifejtette: március 15-e az az ünnep, amelylyel a legtöbb korosztály azonosulni tud. A nemzeti összefogásra szükség van, és akárcsak 1848-ban, ma is a kishitűséggel kell megküzdenie a közösségnek, vélte a honatya. Magdó János kolozsvári főkonzul előbb Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét olvasta fel, majd saját gondolatait is megosztotta a résztvevőkkel. Az 1848-as forradalom és szabadságharc a magyar polgári nemzet megszületésének pillanata, fogalmazott a diplomata.
A megemlékezésen a román megyei és helyi elöljárók, Gheorghe Vușcan Kolozs megyei prefektus, Horea Uioreanu, a megyei önkormányzat elnöke és Emil Boc kolozsvári polgármester is felszólaltak. A legnagyobb tapsot utóbbi kapta, mivel nem restellt magyarul jó napot kívánni az ünneplőknek.
A rendőrség egyébként úgy oldotta meg, hogy a román szélsőségesek ne találkozzanak az ünneplő magyarokkal, hogy az Új Jobboldal felvonulására a templombeli szertartás ideje alatt került sor. A Széchenyi (Mihai Viteazul) téren gyülekező ultranacionalista román fiatalok rigmusai közül ezúttal kimaradt a „Ki a magyarokkal az országból”, de annál inkább hangoztatták azt, hogy Hargita és Kovászna megye román föld.
Egy négy-öt fős csoport leszakadt a tömegtől, és a Főtéren maradt, hogy bekiabálhasson a templomból épp kijövő magyar ünneplőknek, a Biasini Szálló felé vonuló tömeg azonban ügyet sem vetett rájuk.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),

2014. március 19.

A szórvány gondjairól tájékoztatták Áder Jánost
A szórvány problémáiról tájékoztatták Áder János magyar köztársasági elnököt erdélyi magánlátogatásának utolsó napján. Az államfő és felesége, Herczegh Anita szerdán a bonchidai Bánffy-kastélyt, a válaszúti szórványkollégiumot, illetve a kolozsvári Házsongárdi temetőt kereste fel.
Bonchidán Hegedüs Csilla, a Transsylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója vezette körbe a vendégeket, akitől többek között arról érdeklődött Áder János, hogy mennyibe kerül a kastély teljes felújítása.
A következő állomás Válaszút volt, ahol Kallós Zoltán néprajzkutató várta az elnöki párt. Itt friss süteménnyel kínálták és rövid gyermekműsorral szórakoztatták őket. A műsort követően Kallós Zoltán a kollégium mellett található néprajzi múzeumban is körbevezette az elnököt, akivel – mint a sajtónak elmondta – a szórványkollégium új épületéről beszélgettek.
Az ingatlant kézművesépületnek szánják, a földszinten öt terem a szövő-, varró-, faragó- és agyagozóműhelyeknek ad helyet. Az emeleten öt szobát alakítanak ki a 9–10. osztályos kollégisták számára szálláshelyként.
Kallós Zoltán a sajtónak elmondta, hogy az építkezés finanszírozási gondjairól is tájékoztatta az elnököt. Mint kifejtette, a beruházást támogató magyar minisztérium némi csúszással utalta az építkezésre szánt összegeket, időközben gyengült a forint árfolyama, ezért az átváltással néhány ezer euróra rúg a veszteségük.
A Kallós Zoltán Alapítvány alapítója kifejtette, azért fontos a magyarországi elöljárók látogatása, mivel így megismerhetik a szórványkollégiumok, illetve a vidék gondjait. „Sokan el sem tudják képzelni, milyen munkát végzünk ezen a környéken, és azt, hogy nem is olyan könnyű végigcsinálni” – hangsúlyozta Kallós Zoltán. Emlékeztetett, hogy a kollégiumban mintegy 100 mezőségi gyerek tanul magyarul, akik egyébként a hétköznapjaikat román nyelvű környezetben töltik, még a játszótéren is románul beszélnek.
Áder János és kísérete délután visszatért Kolozsvárra, ahol a Házsongárdi temetőben tett sétát Magdó János kolozsvári főkonzul és Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője társaságában.
Az elnöki pár többek között a Bánffy- és Bethlen-család kriptáit, illetve Jósika Miklós, Mikó Imre és Brassai Sámuel sírhelyeit kereste fel, valamint 1848-as honvédtisztek síremlékeinél hajtott fejet. Ezt követően a köztársasági elnök Márton Áron püspök főtéri szobránál helyezett el virágot és a Szent Mihály templomot is megtekintette.
Mint arról beszámoltunk, Áder János és felesége hétfőn érkezett háromnapos nem hivatalos erdélyi látogatásra; kedden az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelyföldi emlékhelyeit keresték fel és kulturális intézményeket látogattak meg. A magyar köztársasági elnök már több alkalommal is volt magánlátogatáson Erdélyben
Kiss Előd-Gergely
Székelyhon.ro,

2014. március 22.

„Hazatért” Bánffy Miklós, unokáit is magával hozta
Nagyszabású kiállítás nyílt Kolozsváron a Bánffy-emlékév keretében
Illúzió és tükröződés – Bánffy Miklós művészi pályája címmel nagyszabású kiállítás nyílt tegnap délután az Erdélyi Történeti Múzeumban, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus által meghirdetett Bánffy Miklós Emlékév egyik központi rendezvényeként.
A tárlat azt a páratlan alkotóerőt igyekszik felmutatni, amely az Orosz Balett 1912-es budapesti meghívásával kezdődött, és tervezői, intendánsi tevékenysége révén a modern magyar szcenika-művészet megújulásához vezetett. Bánffy Miklós életművének különböző vonatkozásai mellett a kiállítás meghatározó részét képezik a New Yorkban élő unoka szilikátművei, Nicolette Jelen Bánffy üzenetét üvegbe és tükörbe komponálja. Az ünnepélyes megnyitón felszólalók sorában Németh Zsolt parlamenti államtitkár történelmi adósság törlesztésének nevezte a kiállítás megrendezését a város iránt, ahol 140 évvel ezelőtt Bánffy Miklós született, és ahova pályájának fontos állomásai kapcsolódnak.
– Nagy örömünkre szolgált, amikor januárban Magdó János főkonzul megkeresett bennünket a kiállítás ötletével, rögtön igent mondtunk a felkérésre. Annak ellenére, hogy már végleges volt a 2014-es évre vonatkozó időszakos kiállításaink listája, úgy gondoltuk, mindenképp érdemes helyet biztosítani benne a tárlatnak, hogy egy művészeti utazás keretében Bánffy gróf végre hazatérhessen – hangsúlyozta házigazdaként Carmen Ciongradi, a Történeti Múzeum főigazgatója a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Erdélyi Történeti Múzeum és a kolozsvári Művészeti Múzeum együttműködése révén, a Bánffy, Barcsay, Fornet, Bartha-Stróbl, Dávid, Csiszár, László családok és számos magánszemély közreműködésével létrehozott tárlat megnyitóján. Hozzáfűzte: Bánffy Miklós, a politikus, a diplomata és a művész mindhárom minőségében hozzájárult az erdélyi román–magyar kapcsolatok javításához, ezért fölöttébb hálásak lehetünk neki.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

2014. március 26.

Történelmi adósság törlesztése
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által meghirdetett Bánffy-Emlékév jelentős rendezvénye az „Illúzió és tükröződés - Bánffy Miklós művészi pályája”- című kiállítás, amely az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban nyílt meg. Nicolette Jelen Bánffy, az unoka alkotásai gazdagítják a kiállítást.
A kiállítás megnyitóján elhangzott beszédek
Carmen Ciongradi, az Erdélyi Történeti Múzeum igazgatója a kiállítás megrendezésének kezdetét elevenítette fel. Mint mondta, Magdó János főkonzul kereste fel, a Bánffy-kiállítás szervezésének ötletével. Bár a 2014-es évi időszakos kiállítás programja meg volt, az ötletet azonnal elfogadták. Találtak egy olyan megoldást, hogy a Bánffy Miklós alkotásait bemutató kiállítás megvalósuljon.
Nincs olyan kolozsvári lakos, aki nem hallott volna a bonchidai Bánffy-kastélyról, amely igazi erdélyi sors mintaképe. Az Erdélyi Történeti Múzeumban található Bánffy-család néhány tárgya. A kiállítás anyagát ezek a tárgyak, a Budapestről hozott műalkotások, valamint magánszemélyek tulajdonában levő alkotások képezik. Ezzel a kiállítással Bánffy Miklós ismertségét akarták bevinni a köztudatba. Az unoka, a New Yorkban élő Nicolette Jelen Bánffy tovább gazdagítja a Bánffy- örökséget.
Losonci gróf Bánffy Miklós műpártoló, politikus, külügyminiszter, író, színházi rendező, díszlet és kosztümtervező művész hozzájárult a román- magyar kapcsolatok javításához, erősítéséhez.
A Bánffy-kiállítás az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum együttműködésének az eredménye. Magánszemélyek is hozzájárultak a rangos rendezvény megvalósulásához.
Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumának parlamenti államtitkára Bánffy Miklós életéről beszélt. 140 évvel ezelőtt született (1874. december 30. Kolozsvár-1950. június 6. Budapest). Élete, sorsa szorosan kötődik Kolozsvárhoz. Itt végezte tanulmányait. 1895-ben fejezte be doktorátusát. Életpályájának számos mozzanata e városhoz kötődik. Kolozsvár, Erdély világa kísérte életútját. 1901- 1906 között szabadelvű országgyűlési képviselő. 1906-ban Kolozsvár, Kolozs megye főispánja. 1921. április 14-1922. december 19. közötti időszakban Bánffy Miklós a Bethlen- kormányban külügyminiszter. 1943-ban, titkos megbízatással tárgyalt a Hitler-ellenes erőkkel. Bukarestben tárgyalt azzal a céllal, hogy együttműködést teremtsen a magyar és román haladó gondolkodású erőkkel. Illegalitásba kellett vonuljon, mert a német titkos szolgálat felfigyelt Bánffy ama törekvésére, hogy együttműködést teremtsen a német befolyás ellen a magyarok és románok között. Számára kulcskérdés volt az országok függetlensége e térségben, a térséget szorongató diktatúráktól, mind a nácizmustól, mind a kommunizmustól. Ennek érdekében stratégiai kérdésnek tekintette a magyar- román összefogást. A párbeszéd, de nem a kirakat párbeszéd, a diktatúra-ellenes párbeszéd híve volt, az emberek bevonásával, és nem az emberek feje fölött.
1945-ben költözött vissza Kolozsvárra, ahol a körülmények mostohasága következtében nyomorúságos életet élt.
A kialakult új rendszer gazdasági javaitól megfosztotta, nagyon nehéz körülmények között élt. 1949-ben jóváhagyta az akkori hatalom, hogy elhagyja az országot. Budapestre költözött. 1950-ben meghalt, vele férfiágon kihalt egy nagyon régi, híres losonci ága a Bánffy családnak.
A Bánffy- Emlékévre szükség van, hogy minél többen megismerjék életművét, a rendkívül gazdag munkásságát. Hagyatéka módot ad a reflexióra. Bánffy Miklós munkája, élete Erdélyhez, Kolozsvárhoz kötődik. A mai nappal hazatért.
A magyar kormány politikája, a Bánffy által megfogalmazott alapokra építve, a közép-európai népek együttműködését, a közös út megtalálását tekinti fontosnak, a szolidaritás és a kölcsönös tisztelet elve alapján.
Hegedűs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős főtitkár helyettese, leendő kulturális államtitkár szerint: „Ez egy csodálatos esemény. Bánffy Miklós remekműveit élvezzük.” A transzilvanizmus a békés egymás mellett élés, a közös jövő építését jelenti. Bánffy életművének üzenete a közös jövő építése és a szélsőségek elítélésének szükségességét fejezi ki.
Magdó János főkonzul a kiállítás szervezésének problémájáról beszélt. „Eljött az a pillanat, hogy itt állhatunk. A kiállítást nem volt könnyű összehozni. Mind e mellett eltörpül az, hogy akit a kiállítással kapcsolatban megkérdeztünk, rögtön igent mondott, melynek következtében rendkívül színes paletta állt össze a művészi, a politikusi, a szerkesztői tevékenységről”. Az emberek közötti párbeszéd híve volt. Célunk volt azt a román értelmiséget is megkeresni, amely érdeklődik Bánffy személyisége iránt. „Célunk volt Bánffyt visszahozni a köztudatba. Megrendeztünk egy rendkívül jól sikerült román és német nyelvű beszélgetést, melynek főtémája losonci Bánffy Miklós volt. Meghívtuk az Erdélyi Trilógia című könyv román és német változatának a fordítóját Marius Tabacut. Meglepetésünkre magyarok és románok is részt vettek ezen a rendezvényen”.
A mostani kiállítás nagyon sok ember összefogásából valósult meg. Nem igazán van olyan ember, aki ne ismerné Bánffy tevékenységét vagy a bonchidai kastélyt.
Ez a rendezvény sok tényező közreműködésével valósult meg. Bánffyra jellemző a nyitottság, a sokoldalúság, az önálló gondolkodás. „Szeretném, ha minél több fiatal diák látogatná meg a kiállítást. Bánffy csodálatos világába bevezetni őket. Szeretnénk a Budapesti Operaház és a Kolozsvári Magyar Operaház együttműködésével operagálát szervezni. Szándék lefordítani az Erdélyi Trilógiát román nyelvre.” Szeretné a Házsongárdi temetőben levő Bánffy kriptát felújíttatni.
Lucian Nastasă- Kovacs történész szerint Bánffynak nem tetszett az ünnepélyes ceremónia, a könyv arisztokratája volt. Mit jelent Bánffy életműve a románoknak? Mindent- mondja a történész. Ha figyelembe vesszük, hogy a volt külügyminiszterként működő személyiség a háború után visszatér Erdélyben. Ez azt igazolja, hogy sokat jelentett számára Erdély. Megemlítette 1946-1947-ben kolozsvári színpadokon, bemutattak Bánffy színdarabokat. Hűségét a városhoz az is jellemezte, hogy az átmeneti korszakban visszatért Kolozsvárra.
A dédunoka jeles képzőművész Nicolette Jelen Bánffy, aki Budapesten is kiállított, Marokkóban született. A jelek szerint nem tud magyarul, de szilikát munkái, amelyeket kiállított, önmagukért beszéltek. Köszönetet mondott a főkonzulnak a meghívásért. A kiállítás nagy hatást gyakorolt reá. Köszöni azt a tiszteletet, ahogy az utódok emlékeznek az elődeire. Megemlítette nagyanyját, Váradi Arankát, aki a Trilógia női főszereplője. A különböző nemzedékeknek becsülniük kell egymást. Az egyéniség mindenütt érték.
Az 1989-es változások előnyeivel élni kell.
Szebeni Zsuzsa az Országos Színháztörténeti Intézet munkatársa érzelmeivel küszködve mondott köszönetet mindazoknak, akik segítették mostani tevékenységében. Számára jól esett az a bizalom, ami lehetővé tette, hogy ezen a kiállításon tapasztalatát felhasználhassa.
Magdó János főkonzul a kiállítást megnyitotta.
A XIX. században Petrichevich-Horváth Dániel főstrázsamester által építettet házban egykor az Erdélyi Múzeum Egyesület egykori régészeti és történelmi gyűjteménye található. Ma Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum hatalmas termei kicsinek bizonyultak a megnyitón jelenlevők számára.
Csomafáy Ferenc
erdon.ro,

2014. április 5.

Így élnek szavazati jogukkal az erdélyi magyarok
Péntek délután még javában tartott a szavazás Erdélyben a magyarországi választásokra. Kolozsváron péntek délig több mint húszezren adták le a voksukat, Csíkszeredában még a nyílt utcán is szavaztak. A borítékokat az EMNT és az RMDSZ mellett az egyházak is begyűjtik.
A romániai magyar diplomáciai képviseleteken péntek estig vehették fel a szavazócsomagokat a választói jogukkal élni kívánó, regisztrált erdélyi magyar állampolgárok. Kolozsváron mostanáig több mint húszezren adták le a voksukat, a 3600-ból pedig, akik a helyi főkonzulátusra kérték a levélcsomagot, csütörtökig 2400-an éltek a lehetőséggel – tájékoztatta a maszol.ro-t Magdó János főkonzul.
A határon túli magyarok közül mintegy kétszázezren regisztráltatták magukat a választásra, Erdélyből közel százezren. Péntek délig Erdélyből érkezett a legtöbb, szám szerint 26 ezer 980 érvényes szavazat péntek a magyarországi országgyűlési választásokra. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint ugyanakkor a szavazatok mintegy húsz százaléka érvénytelennek bizonyul. A szavazólapoknak 24 órával a választások előtt meg kell érkezniük, így péntek éjjel már Magyarországra kell, hogy hozzák őket.
A diplomata elmondta, tudomásuk van arról, hogy elég sok az érvénytelen szavazat. Mint mondta, a választók elsősorban az ívek kitöltésénél hibázhattak, de a helytelen borítékolás is kizáró ok volt. A főkonzul kiemelte, ez a szám ugyan magas, „de ha a dolgok jó oldalát nézzük, akkor elmondhatjuk, a hangulat jó, az emberek örvendenek, hogy szavazhatnak”. Megfigyelései alapján az első napokban az idősebbek érkeztek többen, vélhetően azért, hogy mielőbb szavazhassanak, ahogy telt az idő, egyre fiatalodtak a voksolni akarók.
Erdély nagyobb városaiban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjai és több településen az RMDSZ is segít az embereknek az űrlapok kitöltésében. A két szervezet mellett az egyházak is vállalták, hogy eljuttatják a borítékokat a főkonzulátusokra.
Naponta 1300-an Marosvásárhelyen
A héten folyamatosan érkeztek a szavazatokkal a marosvásárhelyi demokrácia-központba, ahol tizennégy munkatárs segített kitölteni a formanyomtatványt, és hívta fel a figyelmet arra, ami elkerüli az emberek figyelmét.
„Kedves anyósának mi volt a lánykori neve? Biztos, hogy Margit és nem Margareta?” – kérdezte ottjártunkkor Kirsch Attila központigazgató az előtte ülő hölgytől. „Sokan szembesülnek azzal, hogy nem tudják anyjuk, apjuk születési időpontját, édesanyjuk lánykori nevét. Akkor telefonálni kell, érdeklődni, a pontos nevet leírni, mert nem mindegy, hogy Margareta hivatalosan is, vagy Margit, Ana, vagy Anna” – magyarázta a maszol.ro-nak.
Marosvásárhelyen reggel nyolctól este nyolcig tartottak nyitva, ebédszünet nem volt. Az emberek folyamatosan jöttek, volt olyan szaka a napnak, hogy várakozniuk is kellett egy kicsit a betérőknek, máskor marad idő a baráti hangulatú beszélgetésre is.
Ottjártunkkor fiatalok és idősek vegyesen érkeztek, volt, aki csak bemondta nevét és dobta is be az urnába a borítékot, más leült és segítséget kért a nyomtatvány kitöltéséhez. „Nagyon fontos számomra ez a lehetőség, hiszen én még magyar világban született, 1940-ben. Lelki megnyugvást jelent, hogy újból magyar állampolgár lehettem és ez egy plusz, hogy még szavazhatok is” – magyarázta érdeklődésünkre Czerán Erzsébet, aki egy nappal korábban a saját szavazatát hozta el, most pedig gyermekeiét, sőt még a 19 éves unokájáét is.
Egy másik szavazó történelmi lehetőségnek nevezte, hogy beleszólhat az anyaország politikájába. Mint mondta, nem mindegy, hogy Magyarország hogyan viszonyul a határon túli magyarokhoz, nem mindegy, hogy ki vezeti az országot, milyen külpolitikát folytat.
„Nem nagyon érdekel a politika, de most gondoltam, kihasználom ezt a lehetőséget” – válaszolta érdeklődésünkre egy fiatalember, aki saját szavazati lapját dobta be az urnába. Mint mondta, nem kellett meggyőznie senkinek, családtagjai is eljöttek, rábeszélés nélkül döntötte el ő is, hogy ő is szavazni fog.
A hibák, az érvénytelen szavazatok többsége onnan származik, hogy az emberek hibásan töltik ki a nyomtatványt, nem figyelnek az ékezetekre, a hosszú és rövid magán- és mássalhangzókra, a személynevek hivatalos formájára – tudtuk meg Kirsch Attilától. A demokrácia-központban a munkatársak mellett önkéntesek is segítenek a szavazati űrlapok átvételében.
Csíkban a nyílt utcán is szavaztak
A hvg.hu-hoz eljuttatott fotók tanúsága szerint Csíkszeredán a nyílt utcán, egy pavilonban is szavaztak. A fotón az is látszik, hogy az így kitöltött szavazólapokat akár más is láthatja, vagyis nem garantált a választás titkossága.
A csíkszeredai konzulátus munkatársai a hvg.hu megkeresésére csak annyit közöltek, hogy a pavilont nem ők állították, nincs hozzá közük, így nem is tudnak bővebb felvilágosítást adni. Információink szerint a pavilonban a Tőkés László vezette EMNT tagjai ülnek, és ők segítenek a szavazólapok kitöltésében.
Antal Erika, Kustán Magyari Attila. maszol.ro

2014. április 7.

Nyolcvan százalék fölött a romániai részvétel
Fennakadás nélkül, békésén zajlott a voksolás az országyűlési választáson az MTI által megkérdezett romániai magyar külképviseleteken, ahol levélszavazatok is szép számmal érkeztek vasárnap.
A romániai külképviseleteken helyi idő szerint 19 órakor bezártak a szavazóhelyiségek: a részvétel mindenütt meghaladta a 80 százalékot.
A csíkszeredai főkonzulátuson 1002 magyarországi állandó lakhellyel rendelkező állampolgár kérte előzőleg a külképviseleti névjegyzékbe vételét: közülük 810-en adták le szavazatukat - közölte az MTI-vel Zsigmond Barna főkonzul. Négyen román nemzetiségi listára szavaztak, ezek a szavazólapok kétnyelvűek voltak.
Kolozsváron 459 szavazót vártak vasárnap a főkonzulátuson kialakított szavazóhelyiségbe, közülük 372-en voksoltak, ami 81 százalékos részvételt jelent - közölte Magdó János főkonzul. A bukaresti magyar nagykövetségen 110 magyarországi lakos vétette fel magát a külképviseleti névjegyzékbe, közülük 105-en adták le szavazatukat - tájékoztatta az MTI-t Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete.
Hozzátette: a Romániában leadott voksokat minden külképviseletről az ott dolgozó választási bizottság munkatársai viszik Magyarországra, a szavazatszámlálásra pedig Budapesten kerül sor.
A külképviseletek vezetői elmondták: mindenütt folyamatosan érkeztek még levélszavazatok is a külhoni magyar állampolgárok részéről. A csíkszeredai főkonzulátuson adták le a legtöbb választási levélcsomagot - összesen 62.669-et,- ezek közül több mint kétezret a szavazás napján hoztak be a külképviseletre.
Vasárnap viszont a kolozsvári főkonzulátusra hozták be a legtöbb levélszavazatot - mintegy ötezret - így összesen 27 ezer külhoni voksot juttatnak el az erdélyi városból a Nemzeti Választási Irodához (NVI).
A levélszavazatok diplomáciai futárpostával érkeznek az NVI-hez. Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul kiemelte: a román hatóságok példásan viszonyultak a külképviseleten zajló választáshoz, amiért köszönet illeti őket. Krónika (Kolozsvár)

2014. május 10.

Borbély: bele akarunk szólni a magyar közösséget érintő kérdésekbe
A Brassói Magyar Evangélikus Egyházközség által szervezett Szórványnapokon vett részt vasárnap, május 11-én Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Az eseményen Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Dr. Raffay Ernő magyarországi történész, Magdó János Magyarország kolozsvári külképviseletének főkonzulja, Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere, valamint Fülöp Károly brassói egyházmegyei felügyelő is jelen voltak.
„Amíg a romániai magyarság ennyire összetartó és erős szórványközösséggel rendelkezik, mint a Brassó megyei közösség, ki lehet jelenteni, hogy erősek vagyunk. Számomra egy ilyen nap azt sugallja, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére, együttes erőfeszítéssel és töretlen kitartással, minden esélyünk meg van arra, hogy a sorsunkat befolyásoló döntésekbe beleszóljunk, mind itthon, mind pedig Brüsszelben. Sokat beszélünk mostanában az Európai Unióról, illetve arról, hogy hogyan képzeljük el a jövőnket az unión belül. Tudnunk kell, hogy az EU-ban, mivel annyira sokszínű és összetett az Uniós-család, gyakorlatilag mindenki szórványban él, és mégis sikerül megtalálniuk az egységet ebben a sokféleségben” - nyilatkozta Brassóban Borbély László.
Elmondta, pontosan e gazdag kisebbségi kavalkádnak köszönhetően fordult az RMDSZ polgári kezdeményezésével az Európai Unióhoz, mert meggyőződésük, hogy az uniónak kötelessége lenne törvényes keretet biztosítani a kisebbségi jogok tiszteletben tartására.
„Láthattuk, hogy Ukrajnában, bár létezett egy erős nyelvi törvény – amely lehetővé tette, hogy az ott élő kisebbségek anyanyelvüket használhatták, mint regionális nyelvet –, a legutolsó politikai váltás alkalmával el akarták törülni azt. Nem lehet párhuzamot vonni Ukrajna és Románia között, de azt üzenjük a román többségnek, hogy mi ma is azt valljuk, amit 1989 decemberében: a demokratikus eszközökkel kivívott kisebbségi jogokat tiszteletben kell tartani, a még meg nem valósítottakról pedig, politikai tárgyalások során kell egyeztetni. Hallottam, hogy az elmúlt napokban, az EP-kampány során, egyes politikusok azzal a szlogennel kampányolnak, hogy a román közösség össze kell fogjon a magyarokkal szemben. Ezzel mi nem tudunk egyetérteni, hiszen mi mindig is kihangsúlyoztuk azt, hogy a romániai magyar közösség nem valami ellen, nem a többségi román közösség ellen küzd, hanem saját érdekei, jogai érvényesítése mellett” - hangsúlyozta Borbély.
Hozzátette, a május a 25-i EP-választások alkalmából ezt a szándékot a magyar közösség ismét feltudja mutatni, állampolgári jogával élve bebizonyítva azt is, hogy valóban bele akar szólni a sorsát érintő döntésekbe. maszol.ro

2014. május 17.

Brassai sírjától felfelé legyen védett a Házsongárd!
Spanyolok, portugálok, amerikaiak, osztrákok a temetőszemináriumon
A János Zsigmond Unitárius Kollégium ad otthont annak a háromnapos nagyszabású nemzetközi tanácskozásnak, amelyet a budapesti Teleki László Alapítvány és a Házsongárd Alapítvány szervezett.
A mulandóság emlékkövei – A történeti temetők örökségi értékeinek megőrzése. A Házsongárdi temető 429 éve címmel. A rendezvényen, a hazaiakon kívül Magyarországról, Ausztriából, Olaszországból, Portugáliából, Spanyolországból, Angliából és az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek szakemberek, felelős tisztségviselők, hogy megosszák a történeti temetők irányításában, megőrzésében, népszerűsítésében, gondozásában szerzett tapasztalataikat egymással, a politikummal, a civil szervezetekkel és – közvetve – a lakossággal. A pénteki megnyitón, többek között, jelen volt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, művelődésügyi miniszter, Emil Boc polgármester, Magdó János Magyarország kolozsvári főkonzulja.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. június 4.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa magyar állami kitüntetéseket adott át tegnap Hantz-Lám Irén pedagógusnak (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrincz Lehel szobrászművésznek (post mortem, Magyar Érdemrend Tisztikeresztje), Szabó Bálint György egyetemi tanárnak (Magyar Érdemrend Tisztikeresztje), valamint Tóthfalussy Veress Éva biológusnak (Magyar Arany Érdemkereszt).
A kitüntetetteket és a Ferences rendi kolostor refektóriumában megtartott ünnepségre érkezett vendégeket Magdó János főkonzul köszöntötte, és elmondta, hogy a négy kitüntetés odaítéléséről már márciusban döntött Áder János államelnök, majd a Himnusz eléneklése után Magdó felolvasta az idevágó elnöki határozatot. A kitüntetetteket Egyed Emese, Németh Júlia, Csávossy György illetve Gutmann Szabolcs laudálta. Szabadság (Kolozsvár)

2014. június 5.

A Nemzeti Összetartozás Napját ünnepelték Kolozsváron
Ünnepi megemlékezésre került sor a Szent Mihály plébánia és a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum szervezésében a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A megemlékezésen, melynek a plébánia díszterme adott otthont az erdélyi történelmi egyházak képviselői, politikai és ifjúsági vezetők vettek részt, valamint Magyarország kolozsvári főkonzulja. Jelen volt Vákár István a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Horváth Anna Kolozsvár alpolgármestere, valamint a városi és megyei önkormányzat magyar tanácsosai is.
Elsőként Ft. Kovács Sándor kolozs-dobokai főesperes, az esemény házigazdája köszöntötte az egybegyűlteket. Magdó János főkonzul beszédében elmondta, hogy a magyar közösség még mindig nem képes feldolgozni a Trianoni döntés traumáját. Kiemelte értékteremtő közösségi munkával és összefogással leszünk képesek csak túllépni a 94 évvel ezelőtti békeszerződés okozta megrázkódtatáson. Magdó a következő Kós Károly idézettel hívta közös munkára a jelenlévőket: „Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk”.
Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is az összefogás fontosságát hangsúlyozta. A püspök elmondta, hogy Trianonban mások döntöttek sorsunk fölött, de most mi magunk tarthatjuk kézben azt, a területeket nem vették el tőlünk, mert a magyarok helyben maradtak, csak a határok mozogtak. Felhívta a figyelmet napjaink nemzedékének a felelőssége, hogy most se adjuk át szülőföldünket, ne hagyjuk itt, gondoskodjunk a magyar jövő építéséről. Az unitárius egyház nevében Rácz Norbert lelkész köszöntötte a jelenlévőket, aki a magyar közösséget a kivágott fához hasonlította, amelyik tavasszal újra kihajt, új erőre kap. Az evangélikus-lutheránus egyház részéről Kerékgyártó Imola lelkész mondott ünnepi beszédet.
Geréd Imre az ifjúság nevében elmondott beszédében elmondta: „Emlékezni kell, a múlt ismerete öntudatosság. Ezért biztatom a generációmat is, és egyben ígérem az őseimnek, hogy nem fogunk megfeledkezni erről a napról és mi is átadjuk a gyermekeinknek az emlékezés hagyományát.”
Az ünnepséget Geréd István vezette, Jakab Tamás és Szőke Tamara szavalatai tették hangulatossá a megemlékezést. Az esemény közös imával és nemzeti himnuszunk eléneklésével zárult, melyet Dr. Potyó István és Gyenge Zoltán-Balázs kísért zongorán és hegedűn.
Közlemény. Erdély.ma



lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-130




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék