udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
557
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 541-557
Névmutató:
Orbán Balázs
2001. augusztus 13.
Aug. 11-én tartották az egyetemes Unitárius Találkozót Szejkefürdőn. Székelyudvarhelyi lovasok díszfelvonulása, ünnepélyes zászlóátadás, homoródalmási rézfúvósok muzsikája, Kedei Mózes esperes köszöntötte a résztvevőket. Dr. Szabó Árpád püspök ünnepi beszéde, a külföldi testvéregyházak képviselőinek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, Csallóközi Zoltán üdvözlete, Orbán Balázs síremlékének megkoszorúzása tette emlékezetessé a találkozót. /Járay Fekete Katalin: Egyetemes Unitárius Találkozó Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./2001. október 16.
Nyolc egykori udvarhelyszéki országgyűlési képviselő portréját és életútját tartalmazza az a kiadvány, amely nemrég jelent meg az SZ-Madisz és az Udvarhelyszéki RMDSZ kiadásában, Fecső Zoltán történészhallgató szerkesztésében, összesen száz példányban. Wesselényi Miklós, Orbán Balázs, Pállfy János, Ugron Gábor, Tibád Antal, Daniel Gábor, Balogh Artúr, Paál Árpád mind olyan személyek, akiknek életéről, munkásságáról egy-két kivétellel keveset tud az utókor. Fecső Zoltán elmondása szerint rengeteg levéltári anyagot kellett feldolgozni ahhoz, hogy az életrajzi adatok hitelesek legyenek. Az arcképeket eredeti fényképek után Biró Gábor festőművész készítette. /K. Z.: Országgyűlési képviselők arcképei. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 16./2001. november 2.
Orbán Balázs kiadatlan fényképeit tavaly közreadta a Haáz Rezső Alapítvány Székelyudvarhelyen, pontosabban a múzeum igazgatója, Zepeczaner Jenő. Most megjelent a második kiadás is. Ez a tizenhárom fénykép szerencsésen egészíti ki az Erdélyi Lajos (újságíró, fotóművész) 1971-es vállalkozását, amikoris a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Sütő András előszavával az Orbán-hagyatékból 164 fényképet értékelt-elemzett. Székelyudvarhelyen ugyancsak a Haáz Rezső Alapítvány jóvoltából értékes tanulmány és okmánytár jelent meg (a Múzeumi Füzetek 18. darabjaként). Szerzője Miklósi-Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatója, címe pedig: Fényképészek és műtermek Erdélyben 1839-1919. A kötet négyszáz fényképészt, illetve műtermet regisztrál a mondott időben és térségben. /Oláh István: Fényképészek és műtermek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./2001. december 4.
Nov. 24-én nyílt meg Székelyudvarhely Bálint László fényképész Élő város című fotókiállítása. A gyűjtemény Székelyudvarhelyt bemutató képeket tartalmaz. Bálint László fényképész /sz. Székelyudvarhely, 1962/ az Orbán Balázs Fotóklub tagja. A kiállítást Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és Képtár igazgatója nyitotta meg. /F. B. Z.: A fényképész remete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 4./ 2002. február 4.
Orbán Balázs születésének 173. születésnapján, febr. 3-án megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen és Lengyelfalván. Lengyelfalván ünnepi műsor kíséretében megkoszorúzta a falu legnagyobb szülötte szobrát. Székelyudvarhelyen Finta Béla, a nyugdíjasok klubjának elnöke tartott ünnepi beszédet. /Bágyi Bencze Jakab: Orbán Balázs-emlékünnepségek. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ 2002. március 16.
Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./2002. május 7.
Szatmárnémetiben a X. Országos Diákszínjátszó Fesztiválra benevezett csapatok két napig zajló előadás–sorozata után máj. 4-én, a díjkiosztás előtt kerekasztal–beszélgetés volt a Kölcsey Ferenc Főgimnázium dísztermében. Margitházy Beáta színikritikus szerint a diákszínjátszás nem lehet a színészképzés előszobája, hiszen ebben a csapatjátékban nemcsak a tehetséges és adottságokkal rendelkező diákok vehetnek részt, hanem bárki, aki szabadidejét áldozza rá. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes gratulált azoknak a lelkes pedagógusoknak, akik a fesztivált megszervezték és a diákokat felkészítették. A jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztes csapata a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz Színjátszó Csoportja lett. Második helyezést ért el a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum Vitéz Lelkek Színjátszó Csoportja, harmadik lett a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium Orbán Lelke Színjátszó Csoportja. /Elek Anikó: A brassói Grimasz Színjátszó Csoport lett a jubileumi országos diákszínjátszó fesztivál győztese. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 7./ 2002. május 8.
Szabó Gyula nagy sikerű történelmi regénysorozatának, a Sátán labdái V. kötete A béke hamuja /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ megjelentetése több mint 20 évet váratott magára, hisz az író még 1980-ban fogott hozzá megírásához. A most megjelent kötet előszavából az olvasó megtudhatja, miért is kellett ennyi évnek eltelnie. A kötet ünnepélyes bemutatójára máj. 8-án kerül sor Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Kollégiumban. /Szabó Gyula új könyvének bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./2002. május 10.
Székelykeresztúron a kollégium 1990. máj. 12-én újból felvette az Orbán Balázs nevet. Három év múlva, 1993-ban ünnepelte az intézmény fennállásának 200. évfordulóját, s azóta minden évben megszervezik az iskolahetet. Idén máj. 7-én kezdődött az iskolahét. A program gazdag: rajzkiállítás, iskolatörténeti és Kossuth-vetélkedő, népdalverseny, a kollégium egykori diákja, az ismert író, Szabó Gyula is hivatalos, aki irodalomórát tart, lesz tudományos ülésszak, fellépnek a színjátszók. /Kristó Tibor: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./2002. május 30.
A dési Amicitia baráti társaság civil szervezet két éve kezdeményezett terve vált valóra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítségével: felállították Kádár József tanár, író, közéleti személyiség emléktábláját. Ráskai Mária, az Amicitia elnöke méltatta e napot, amikor az utókor hálával adózik a kiváló szakírónak és tanárnak, a dési református egyház örökös főgondnokának, aki írói munkásságával a közösség, a város tekintélyét emelte. Kiss Ferenc történelemtanár ismertette Kádár József életét, munkásságát. Kádár József /Várfalva, 1850. jan. 23. –Dés, 1939. febr. 12./ A magyar irodalom-történelem szakos tanár mindenhol ott volt, ahol közössége javára cselekedni kellett. Helytörténeti kutatásának eredményei: Deési egyházkerület története (1882), Belső Szolnok és Doboka megye története 1848-49 (1890), Szolnok-Doboka Vármegye nevelés- és oktatásügyének története (Dés, 1896), A dési Kaszinó történetét (Dés 1897). Tíz éves munkájának eredménye az 1900–1905 között Désen megjelent Szolnok–Doboka Vármegye Monographiája hét hatalmas kötetben. Kádár munkája a magyar vármegyékről írt hasonló jellegű művek közül mindmáig a legjelentősebb. "Ő volt a Szamosok völgyének Orbán Balázsa" írja róla halála után a korabeli sajtó. /(lukács): Kádár József-emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2002. június 3.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada jún. 1-2-án ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Felidézték a kovásznai diákszínjátszás múltját 1972-től napjaikig. Voltak előadások is, felléptek az Orbán Balázs Általános Iskola tanulói, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium diákszínpada, a kovásznai diákszínpad, majd a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz diákszínpada zárta az előadások sorát. /(bodor): Kovásznai Diákszínpad. A harmincadik évforduló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2002. június 7.
Ballag már a véndiák, a középiskolákban búcsúznak a végzős diákok. Csíkszeredában ezekben a napokban ballagnak a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Venczel József Faipari Szakközépiskola, a Márton Áron Gimnázium, a Kájoni János Szakközépiskola, a Segítő Mária Gimnázium, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola, a Székely Károly Gépipari Szakközépiskola diákjai, Székelyudvarhelyen a Tamási Áron Gimnázium, Székelykeresztúron az Orbán Balázs Gimnázium, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium végzősei. Hargita megyében összesen 2454 középiskolás, 779 szakiskolás, 167 inasiskolás végez. /Ballagnak a végzős diákok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2002. június 24.
Gergely György, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium igazgatója visszatekintett: az első iskolahetet 1993-ban, az iskola fennállásának 200 éves évfordulóján rendezték meg. A hét folyamán vannak szórakozást biztosító rendezvények, de olyanok is, amelyek a tanulók tudásszínvonalának emelését szolgálják /vetélkedő, tudományos ülésszak stb./ A rendezvények anyagi alapját az Orbán Balázs Alapítvány biztosítja, de vannak más szponzorok is. /László Miklós: Jövőben 210 éves az iskola. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./2002. június 24.
A Magyar Örökség díjban részesítették a hetvenöt éves Beke György írót. 1968-ban, Orbán Balázs A Székelyföld leírása megjelenésének századik évfordulóján Beke György kezdeményezte jeles elődje hatkötetes életművének az újrakiadását. Ez ugyan elmaradt, de azt nem akadályozhatták meg, hogy társaival Orbán Balázs nyomdokain járjon, a magunk keresésére induljon, jellemezte Beke útját Cseke Péter. Beke György a Kárpátokon túli tájakra kalauzoló Magunk keresés e című könyve 1972-ben jelent meg. Szellemi földrajzának azóta is ez az iránytűje: a magunk keresése. Rokonlélekként fogadták mindenütt a legkeletibb magyarok világában — miként 1988-as budapesti kötete, a Csángó passió is tanúsítja. Beke György az enciklopédikus hungarológia ismerettárával feltöltődve vállalkozott a valóságfeltárásra. Olyan "egyszemélyes intézményt" teremtett maga is Kolozsvárt, amelyik a nemzet szellemi egységének újjáépítését is eredményesen szolgálhatta, írta róla Cseke Péter. Lászlóffy Aladár szerint Beke György "szellemi földrajz"-ot művel elsősorban. Budapestre települve sorjáztak kötetei (Magyar gondok Erdélyben, 1990; Erdély jelene és jövője, 1991; Egyetlen út: az önrendelkezés, 1993; Atlantisz harangoz, 1993; Népek nagy romlása a román uralom alatt, 1994; Hadiutak Erdélyben, 1994; A nyitrai gróf feláldozása, 1995; Peremvidékek magyarsága, 1995;Védekező anyanyelv, 1997; Magyar áfium, 1999). Beke most már valamennyi kisebbségi régióra figyelt a Kárpát-medencében. Beke György Barangolások Erdélyben címen újjászerkesztett szociográfiai sorozata hatkötetes. /Cseke Péter: Beke György öt életideje. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./2002. augusztus 3.
A 75 éves Beke Györgyöt köszöntötte a lapban Sütő András. Emlékezett arra, hogy 1987-ben szerette volna köszönteni a hatvanéves Beke Györgyöt. Nem engedélyezték. Sütő főszerkesztőként akkor úgy gondolta, ha a magyar írókat egyenként nem ünnepelhetik, megemlékeznek róluk csoportosan. Akkor hatvanadik évét töltötte Beke mellett Páll Árpád, Bajor Andor, Szász János, őket méltatta volna a lap. Ezt sem engedélyezték. A cenzorok dühösen kérdezték: "Mit akar Beke az erdélyi magyarok számbavételével?!" Azt akarta, "amitől régóta rettegett minden rossz lelkiismeretű román nacionalista." Orbán Balázs-i ihletésű munkáját már korábban elkezdte Beke György. Sütő szerint a Maniu-féle "román jobboldal tömegmészárlásai elől csak balra menekülhettünk". Beke "életre szóló rabsága": "az erdélyi magyarság megmaradásának szolgálata". /Sütő András: Beke György születésnapjára. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2002. augusztus 6.
A 89 éves, Mezőség apostolaként emlegetett Kövesdi Kiss Ferenc nyugalmazott magyar nyelv és irodalom szakos tanárt az Egészségügyet, Tudományt és Oktatást Támogató Alapítvány, az Akadémia ETOT Kuratóriuma - "a magyar nép oktatásáért és neveléséért nyújtott kiemelt szintű szolgálatai elismeréseként" - a Doctor honoris causa címmel jutalmazta. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelykövesd, 1913. jún. 29./ néptanító, költő. A Mezőség Orbán Balázsaként tisztelik mindazok, akik szívükön viselik a tájegység szórványmagyarságának sorsát. Hosszú élete során három verseskötetet is megjelentetett (Derengő tüzek, 1977; Reménységdajkáló, 1977; Beszélgetés a csönddel, 1995). Olvasói körökben a legnagyobb hatást mégis egy, a Mezőségről és annak jövőjéért szóló, kiáltó, monográfia-részleteket, verseket és veretes publicisztikákat tartalmazó Még szólnak a harangok! című, a Magyar Református Presbiteri Szövetség kiadásában 1995-ben napvilágot látott kötete révén érte el. A Reménység Dajkáló Kör szervezésében immár tizenhárom mezőségi szórványtalálkozót tartott, nem beszélve a számos ifjúsági találkozóról, s mindezt úgy, hogy az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezetén és a Vártemplomi gyülekezeten kívül senki anyagi támogatására nem számíthatott. Kövesdi Kiss Ferenc most próbál anyagi támogatást szerezni az Akié a gyermek, azé a jövendő című, a mezőségi szórványmagyarság problémáit megvilágító füzetecske kiadásához. Kövesdi Kiss Ferenc nem talált kiadót monumentális munkájához: Riadóra szól a harang a címe, s a Mezőség 147 településének monografikus leírását tartalmazza. A kötet 1300 gépelt oldalnyi terjedelmű, amihez 700 dokumentumértékű fénykép is tartozik. Szerinte csak akkor menthető meg a mezőségi magyarság, ha a fiatal magyar házaspárok minél több gyereket vállalnak. "Mindehhez hit és megfelelő anyagi háttér szükséges, de az első elengedhetetlen." A Mezőségen megszűnnek a magyar iskolák gyermekhiány miatt. Évente százszámra cserélnek gazdát az eddig magyar tulajdonos által birtokolt házak, gazdaságok. Ezek legalább egy részének az egyház általi felvásárlását s a gazdálkodást, ezáltal a helyben maradást és gyermekeket vállaló fiatal családoknak a későbbi tulajdonba helyezés reményében történő felajánlást tartja szükségesnek. /Szentgyörgyi László: A Mezőség apostola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 6./2002. augusztus 12.
A negyedik Egyetemes Unitárius Találkozót tartották aug. 10-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. Nagyszámú unitárius érkezett Magyarországról, az Egyesült Államokból, Kanadából és több európai országból a találkozóra. Székely ruhás lovasok hozták a milleniumi zászlót, valamint az unitáriusok zászlaját. Az ünnepi beszédet William G. Sinkford, az egyesült államokbeli unitárius és univerzalista egyház elnöke tartotta, szavait dr. Szabó Árpád unitárius püspök tolmácsolta. A résztvevők végül megkoszorúzták Orbán Balázs közeli síremlékét. /Kovács Attila: Unitáriusok Szejkefürdőn. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./2002. augusztus 24.
Benkő Károly Marosvásárhely története /1862/ című munkáját 2001-ben újra megjelentette Pál-Antal Sándor. Orbán Balázs Székelyföldje 1990-ben teljes második kiadásban látott napvilágot. Most pedig Osvát Kálmán szerkesztésében készült Erdélyi lexikon újból napvilágot látott a Mentor Könyvkiadó jóvoltából. A legújabb egy katalógus, könyvtári gyarapodási jegyzék: a Teleki Téka állományának az alapító által összeállított ötödik, végső soron zárókötete. Latinul: Bibliothecae Samuelis Com. Teleki de Szék. Pars quinta. A kéziratot Deé Nagy Anikó fedezte fel a kolozsvári Akadémiai Levéltárban. Ő is rendezte sajtó alá. Hosszú időt várt a kiadásra, végül az Országos Széchényi Könyvtár, személyesen Monok István dr. főigazgató bábáskodott Magyarországon a kiadás felett, s jelentette meg 2002 tavaszán. Eleddig nem jutott Marosvásárhelyre példány. /Sebestyén Mihály: Törlesztés két századdal később. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./2002. szeptember 14.
Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./2002. szeptember 25.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./