udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
164
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 | 151-164
Névmutató:
Sándor Boglárka Ágnes
2003. december 12.
A Kriterion Könyvkiadó Kolozsváron adventi könyvvásárt szervezett, melyen dec. 11-13-a között mintegy tíz kiadó kínálja termékeit. A Koinónia Kiadónál gyerekkönyvek, a Művelődésnél fotográfia-kötetek, a Gloria elsősorban vallási témájú könyveket kínált 20 Ariadné-kötet sorakozott a Komp-Press és a Korunk közös standján. A Tinivár elsősorban a fiatalabbakat célozta meg évkönyveivel, folyóirataival, könyveivel. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kriza János Néprajzi Társaság közös asztalán sorakoztak a Székely Oklevéltár kötetei, különböző lexikonok és néprajzi kiadványok. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvforgatag a Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2003. december 13.
Sas Péter monumentális képeskönyve, a Mesélő képeslapok - Kolozsvár 1867-1919 című illeszkedik a mintegy két tucatnyi, Kolozsvárról szóló könyv sorába, viszont nem részleteiben, hanem szintézisben hoz újat. /Sándor Boglárka Ágnes: Kolozsvár újabb arca. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2003. december 15.
Dec. 12-én Kolozsváron bemutatták a Komp-Press Kiadó az Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről, valamint a Kisebbségi jog című köteteket. Kovács Kiss Gyöngy az erdélyi arisztokrácia helyzetével foglalkozott könyvében. A Kisebbségi jog című, kétkötetes szakmunka Fábián Gyula - Ötvös Patrícia szerzőpáros munkája. Bakk Miklós politológus úgy értékelte: a kötet vitára bocsátható, bekerülhet a szellemi élet vérkeringésébe. Bakk Miklós kiemelte: a kisebbségi lét problémája tömegeket érint, hiszen egy kimutatás szerint Európában minden hatodik ember valamilyen formában kisebbséghez tartozik. /Sándor Boglárka Ágnes: Arisztokraták és kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2003. december 17.
Benkő Levente a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagypapája sokat mesélt neki a második világháborúról, a fogságról, ő pedig már tizenévesként mindezt feljegyezte. Benkő Levente 1991 júniusában lett a Háromszék erdővidéki tudósítója. Elvégezte a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot. Első könyvében /Szárazajta, H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1995/ a szárazajtai tragédiának állított emléket. 1944. szept. 26-án az úgynevezett Maniu-gárdák vérengzést hajtottak végre Szárazajtán, tíz magyart agyonlőttek, kettőt lefejeztek, fejszével, középkori stílusban. A második könyve 1998-ban jelent meg, Volt egyszer egy 56 címmel, az 1956-os erdélyi elítéltek kálváriájáról szólt. Következő könyvében a földvári fogolytáborba, továbbá Foksányban, Tîrgu Jiuban, Tighinában vagy Szibériába elhurcoltaknak állított emléket. Ez Fogolykönyv címmel jelent meg 1999-ben. Könyvritkaság, mivel a kiadója szó szerint belebukott, és a szerződött ezer példányból csak 250 darabot nyomott ki. Jó lenne újranyomni, hogy minél több emberhez eljusson. - Erdővidéken a szénbányászat a kilencvenes évek elején összeomlott, az alkalmazottak nagy részét elbocsátották. Összegyűjtöttem az erről szóló írásait, Hová mennek a bányászok? címmel. Ezek a szocioriportok hiányoznak a mai erdélyi magyar sajtóból. Ez a kis könyvecske egyfajta fényképet jelent az erdővidéki társadalom 90-es évekbeli állapotáról. Közben tovább gyűjtöttem az anyagot a földvári táborba hurcoltakról. Munkája Muszáj volt élni valahogy címmel jelent meg, amelyben 12 magyar ember mesél arról, hogy a második bécsi döntés után milyen volt az élet Észak- és Dél-Erdélyben, a háborús körülmények között. Hatodik kötete: Bűn volt a szó, olyan embernek a tragédiájáról szól, aki zseni volt, atomfizikától elkezdve a magas szintű matematikáig, folklórkutatástól találmányokig mindennel foglalkozott. Bezárták, ellehetetlenítették, halálba kergették. Ő volt Moyses Márton, aki Brassóban a Kommunista Párt székháza előtt benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Benkő Levente adósságot törlesztett hetedik könyvével /Székely golgota/. Tartozott ezzel az előtte járóknak, akiknek nem adatott meg, hogy saját kezűleg papírra vessék a velük történteket. Ez a földvári fogolytáborról szóló kötet. Ezek az emberek huszonévesként a fronton harcoltak, majd hazamentek, tehát nem hadifoglyokról van szó, hanem otthonukból elhurcolt észak-erdélyi magyar civilekről. Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa szintén összegyűjtötte a Szatmár megyéből Földvárra hurcolt magyar férfiak és asszonyok visszaemlékezéseit. Az ő kötete Minden nap eljött a halál címmel 2002-ben jelent meg. Néhai kollégája, Daróczi Ferenc pedig Maros megyében gyűjtött össze sok visszaemlékezést. Egyszer ezt a három gyűjtést egy kötetben érdemes lenne kiadni, hogy érzékelhetővé váljon, mi is történt Észak-Erdélyben a magyarokkal. /Sándor Boglárka Ágnes: Ideje van a szólásnak - vallja Benkő Levente újságíró. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2003. december 18.
A népköltészeti, illetve mesegyűjtemények sorozatát egyaránt gazdagítja az a két kötet, amelyeket dec. 16-án mutattak be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban, a Kriterion Könyvkiadó és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány szervezésében: a Baka András Tréfás beszédei és az Égigérő fa című köteteket Faragó József gondozta és látta el jegyzetekkel, bevezetővel. Faragó József néprajzkutatónak mintegy 62 esztendővel ezelőtt jelent meg első írása, azóta is rendszeresen jelen van a folklórkutatásban. Az általa gondozott kötetek számát legalább százra becsülik, hozzájárult ahhoz, hogy minél több népköltészeti anyag közkinccsé váljon. Faragó József elmondta, hogy Benedek Elek népmese-kötete 120 évi lappangás után most jelent meg újra. Baka András kötetéhez CD-t is mellékel a kiadó. /Sándor Boglárka Ágnes: Közkinccsé tett népmesék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2004. január 14.
Nem csak a helytörténészek számára jelent igazi csemegét Tatár Zoltán Kincses külvárosom /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ címmel a tavaly megjelent kötete. Tatár Zoltán elmondta, hogy Kolozsvár külvárosának egyik negyedében nőtt, neki az kincses volt a házaival, utcáival, embereivel együtt. Az ő vidéke az Attila út vagy a Györgyfalvi úttól kelet-északkeleti irányban egészen a Magyar utcáig terjed. Ebben benne van Oncsa-telep, a Kazinczy utca, a Taksony vezér utca, a Pata utca, az Endre király utca, a Zápolya utca és Porondbánya egészen a Kossuth Lajos utcáig. Tatár Zoltán 1938-ban születt Tordán, és 1940-ben jöttek Kolozsvárra. Ott lakott egészen 1986-ig, a nagy rombolásig. A fiatalok nem ismerik eléggé a város történetét, amely az utóbbi ötven év alatt annyira megváltozott, a felnövekvő nemzedék szinte el sem tudja képzelni, milyen lehetett régen. Gaal Györgynek a Magyarok utcájáról meg a Farkas utcai egyetemről jelent meg kötete, vagy Vincze Zoltántól a Farkas utca leírása. A régebbi időkből Mikó Imre A csendes Petőfi utca című regényes leírása nagyon értékes mű. Könyve megjelenése óta sok idős ember hívta, hogy elmesélje emlékeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Külvárosi kincsek krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2004. január 31.
Kolozsváron működik a Csemete Református Óvoda. Dr. Lészai Lehel lelkipásztor, az intézmény igazgatója elmondta, hogy 1997-ben indult Kolozsváron és Erdélyben az első református óvoda. Évről évre növekedett a létszám. Most huszonhat óvodás van, és még többen is lehetnének, azonban a két termet már kinőtték, többen nem férnének el. Két csoportban folyik az oktatás, két óvónővel. Nagy gond, hogy még nem indult be a tavaly beharangozott református elemi. Négyórás oktatással működnek, de tovább kell lépniük, a szülők a nyolcórás óvoda, napközi létesítését kérik. Ekkor azonban étkeztetni kell a gyermekeket (ehhez az egészségügy három külön konyhát követel), altatni kell őket, ami szintén külön termet igényel. Évek óta gyűjtik a pénzt erre. Jelenleg az összegnek több mint a fele megvan, továbbra is várják a támogatásokat. /Sándor Boglárka Ágnes: Napközire lenne igény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./2004. február 9.
Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület február 7-én tartotta idei első elnökségi ülését, majd sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi megvalósításokról és az idei tervekről. Makkai Péter, az Erdélyi IKE elnöke elmondta: végre konszolidálódott az IKE költségvetése, ennek köszönhetően 2004-ben mintegy egymilliárd lejből gazdálkodhatnak, az összegnek megvannak a forrásai. Az egyesület országos rendezvényei tavaly mintegy négyezer személyt érintettek, míg a különböző helyi szakosztályok jelentős mértékben elősegítették a gyülekezetekben zajló ifjúsági munkát. Jakab István, az Erdélyi IKE titkára elmondta: kiemelt figyelmet szentelnek a vidéki, különösen a szórványban működő csoportok támogatásának. Folytatódnak ugyanakkor a már megszokott tevékenységek is, bibliaórák, táborozások. Kárpát medencei magyar vallásos ifjúsági szervezetekkel való együttműködést terveznek, ugyanakkor szeretnének csatlakozni az európai IKÉ-k szövetségéhez is. Beszámoltak a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) tevékenységéről is. /Sándor Boglárka Ágnes: Lelki és anyagi épülés az IKÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2004. február 23.
A kolozsvári ünnepek között hagyományossá vált Mátyás-napok idei rendezvénysorozata az első napján, február 21-én a Mátyás-házban megtartott megnyitón az alig maroknyi közönség színvonalas előadást hallgathatott meg. A főszervező, László Bakk Anikó kiemelte: a tizenkettedik Mátyás-napok alkalmával számban ugyan kevesen, ám lélekben annál többen töltik meg igaz szellemiséggel a házat. Dr. Gaal György tartott előadást a nagy király szülőháza sorsának alakulásáról. Kolozsvár legrégebbi lakóháza gótikus stílusú épület. 1889-ben felavatták a ma is látható emléktáblát, amelyet Pákey Lajos építész tervének alapján Zala György szobrász készített. Az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeuma volt a ház, 1934-ben azonban a múzeum anyagát egyszerűen kiszórták az utcára. Néhány évvel később az emléktáblát is eltávolították, ez a lépés azonban olyan hatalmas tiltakozást váltott ki, hogy a város akkori polgármestere kénytelen volt bukaresti parancsra visszahelyeztetni azt az eredeti helyére. A szülőház mai formája Kós Károlynak köszönhető: a bécsi döntés után őt kérték fel tervezőnek, Kós pedig szinte korhű módon állította helyre az épületet. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia épülete. 1996. január 15-én még egy tábla került a ház falára, ezúttal két nyelven, és a valóságnak megfelelő tartalommal. /Sándor Boglárka Ágnes: Tizenkettedik Mátyás-napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2004. március 9.
Február végén sikeres előadást szervezett a Kolozsváron megalakult Rákóczi Kultúrkör. Solymosi Zsolt unitárius lelkész, a háromtagú elnökség egyik tagja elmondta, hogy tavaly év végén az anyaországi Rákóczi Szövetség vezetői, Halzl József elnök és kollégái jártak a városban azzal a céllal, hogy megalakítsák a kolozsvári tagszervezetet. Ekkor alakult meg a Rákóczi Kultúrkör. Céljuk, hogy Rákóczi fejedelem emlékét ápolják és megismertessék a Kolozsváron élő ifjúsággal. Havonta lesznek előadások, amelyre középiskolásokat, egyetemistákat hívnak meg. Az első ilyen alkalom február 29-én volt, Beder Tibor Törökország-kutató, Rodostó, Rákóczi és Mikes emlékét ápoló tanár jött előadást tartani. Április elején az Atlantisz harangoz országos versmondó verseny védnöki tisztét vállalja a Rákóczi Szövetség. A Rákóczi emlékév kapcsán az anyaországi Szövetség nyári programjaiba kapcsolódnak majd be. Jövőre szeretnének Kolozsvár Hetet szervezni. /Sándor Boglárka Ágnes: Rákóczi fejedelem szellemiségében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2004. március 15.
Magyar rajzfilmeket mutattak be Kolozsváron, az Apáczai Líceum dísztermébe márc. 13-án. A Homo Ludens Alapítvány és a Csillagösvény Kulturális Egyesület elhozta Kolozsvárra a Pannónia Filmstúdió rajzfilmjeit: a többségükben Jankovics Marcell nevéhez fűződő alkotások erdélyi bemutatását maga a művész is támogatta. /Sándor Boglárka Ágnes: Sikeres magyar rajzfilmnap. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2004. március 24.
Annak idején a Jóbarát gyermeklap meghirdette a Varrj ruhát Zsuzsi babának népviseletvarró versenyt. A verseny lázba hozta a falvakat, iskolákat, 160 népviseletbe öltözött baba gyűlt össze. A kollekció azóta is szaporodik, főleg, hogy utána az Andris babákat is felöltöztették, újabb kiírás keretében, emlékezett Szentimrei Judit /Kolozsvár/ 83 esztendős nyugalmazott néprajzkutató, főiskolai tanár. Szentimrei Judit Budapestre ment tanulni, a Néprajzi Tanszékre. A tanszékvezető, Györffy István mondta: akit ennyire érdekel a néprajz, az menjen Finnországba. Szentimrei Judit el is ment. Délelőttönként szőtt, délután a múzeumban dolgozott. 1939-ben haza kellett jönnie. Négy gyermeke volt, amikor tanítani hívták a Képzőművészeti Főiskola textil szakára. Azután 1952-ben megalakult a Népművészeti Kutatócsoport, Szentimrei Judit velük járt Kászonban, majd Moldvában a csángóknál, Szilágyságban és a Kis-Küküllő mentén. Később Szentimrei Juditot a román kutatócsoportba hívták. Meghívták előadást tartani: 1980-ban bejárta Nyugat-Európát. /Sándor Boglárka Ágnes: "Megfutamodtam a székely festékes nyomán…" Életéről mesél Szentimrei Judit néprajzkutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2004. március 27.
Szabó Dezső író születésének 125. évfordulóját többek között egy diákoknak szóló pályázat kiírásával ünnepelte márc. 25-én a Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ és a kolozsvári Református Kollégium. Ennek keretében Szabó Dezső élete és az én életem a kollégiumban címmel a mai kollégisták közül néhányan vállalták, hogy az író Életeim című önéletírása alapján felvázolják az egykori és mai diákélet közötti különbségeket és hasonlóságokat. Makkai Ferenc elnök a Szabó Dezső Egyesület nevében megemlékezett a nemrég elhunyt dr. Zsemlyei János alelnökről, akinek hiányát még most is érzi az egyesület és az RMDSZ Hajnal-negyedi választmánya. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső diákszemmel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2004. április 17.
Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult, ápr. 16-án hivatalosan is átadta a szolgálatot Adorjáni Dezső püspök-helyettesnek, aki az új választásokig irányítja majd az egyházkerület életét és tevékenységét. Mózes Árpád leszögezte: önként, senki által nem kényszerítve mondott le tisztségéről, amely eredetileg élethosszig biztosította volna számára a püspöki funkciót. Mózes Árpád márc. 31-ét jelölte meg végleges nyugdíjba vonulása napjául, amely egyúttal kinevezésének tizenkettedik évfordulója is, az ünnepek miatt az átadást ápr. 16-ra halasztották. Az önkéntes visszavonulás példa nélküli az egyház eddigi történetében, okául pedig az egyházfő többek között egészségi állapotát jelölte meg. Püspöksége idején felépítettek többek között két új templomot (Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában), további 19 templomot és imaházat felújítottak, Kolozsváron pedig vendégházat vásároltak. Mózes Árpád nyugdíjas éveiben szeretné megírni emlékeit a kommunizmus ideje alatt elszenvedett börtönévekről. /Sándor Boglárka Ágnes: Új lendülettel szolgálni az egyházkerületet. Mózes Árpád evangélikus püspök nyugdíjba vonult. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./2004. április 23.
Ápr. 21-én Kolozsváron Woth Imre Szent Korona-kutató, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnöke tartott előadást A magyar Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel. Woth Imre eredeti szakmája szerint aranyműves-ékszerész. Elhangzott: egy időben két csoport, aranyművesek és fizikusok is vizsgálták a koronát. A fizikusok megállapítása szerint egybeszerkesztett tárgyról van szó, amelyet az aranymetszés szabályai szerint építettek, és amely egyszerű matematikai képlettel is leírható. Szerepe szerint beavató szent korona, uralkodásra avatják be vele azt, akinek a fejére kerül, tulajdonosa pedig a magyar nép, nem az uralkodó birtokolja. Egyetlen nép nevezi szentnek a koronáját, a magyar. Ennek pedig csak egyik oka az, hogy az ékszer Szent Istváné volt. Szentségét az is alátámasztja, hogy István király felajánlotta országát a Szűzanyának a koronán keresztül, aki elfogadta ezt a közjogi felajánlást, így lett Magyarország Regnum Marianum. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent Koronánk évszázadai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2004. április 24.
Első alkalommal szerveztek iskolanapokat a Kolozsvári Református Kollégiumban. A megnyitón, ápr. 23-án elhangzott: ezentúl évente tartanak majd hasonló ünnepséget, amelyet minden alkalommal egy-egy, az iskolához kötődő híres személyiség nevéhez kötnek majd. Idén ez a személyiség László Dezső, a kollégium egykori lelkész-tanára. Istené az áldás, a diadal, emberé a munka, a küzdelem – szögezte le megnyitó beszédében Székely Árpád, a kollégium igazgatója, aki ismertette a háromnapos rendezvénysorozat programját. Dr. Péter Miklós tartott előadást László Dezsőről, majd László V. Ferenc professzor édesapjával kapcsolatos emlékeiről. /Sándor Boglárka Ágnes: Ünnepel a Református Kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2004. május 12.
Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2004. május 26.
Sütő András: Fülesek és fejszések között /Neptun Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003/ című naplójegyzetet minden korosztálynak el kellene olvasnia, írta Sándor Boglárka Ágnes. Az ő korosztályának azért, mert gyerekfejjel csak keveset értettek abból, hogy mi történt 89 decemberében országszerte, és a következő év márciusában Marosvásárhelyen. Az idősebb generációnak pedig azért, hogy első kézből értesüljön a szemtanú, sőt, a szenvedő alany elbeszélése alapján arról, mi is történt akkoriban. A Száműzött könyvek sorozatban megjelent kötetnek a sorozatcíme is beszédes. Voltak időszakok Sütő András életében, amikor egyetlen sora sem jelenhetett meg az országban. Ezért a betiltott kéziratokat Magyarországon adták ki. Most a Neptun Kiadó jóvoltából ezek a könyvek is hazatérhetnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Rejtett titkok, fájó valóságok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./2004. június 11.
Jún. 9-én Kolozsváron irodalmi gálaest vendége volt az "Odüsszeusz-házaspár", a Makkai Ádám–Arany Ágnes író-költő-műfordító házaspár. Első ízben jártak Erdélyben, miután már bejárták szinte az egész világot. A két világutazó 1985-ben Szingapúrban ismerkedett meg. Makkai Ádám kisgyermekként megtanult németül és magyarul, majd rokonaitól elsajátította az angolt és franciát, az iskolában a latint, olaszt, oroszt. Amerikába kikerülve érdekelni kezdték az idiómák, össze is gyűjtött belőlük egy szótárra valót, amelyet mai napig alap tankönyvként használnak. Arany Ágnes Budapest után élt a Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Szingapúrban, Chicagóban, Hong Kongban, mindenhol különböző nyelveket tanított. Mindenütt az emberek közötti alapvető hasonlóságokat kutatta, megállapítva, hogy az igazi vallásos érzés szinte minden kultúrában ugyanolyan. A házaspár nevéhez kapcsolódik a magyar költészet angol nyelvű antológiájának összeállítása két kötetben, amely több mint negyven év munkája. /Sándor Boglárka Ágnes: Erdélyben járt az Odüsszeusz-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./2004. június 16.
Megjelent Murádin László Anyanyelvi mozaik /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című nyelvművelő könyve. Munkájában a kevertnyelvűség kényes kérdésével is foglalkozott, ez a kolozsvári nyelvi közegben sokakat érintő probléma. Magyar emberek nem találják meg az odaillő magyar szót, hát gyorsan a románt alkalmazzák. Elmennek kifizetni a fakturákat, komposztálják a tiketet, ha jön a kontroll. /Sándor Boglárka Ágnes: Anyanyelvünk védelmének újabb fegyvere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./