udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 246 találat lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-246

Névmutató: Simó Erzsébet

2007. szeptember 4.

A határon túli magyar szervezetek immár három esztendeje a magyar kormány és a magyar parlamenti pártok hiányában kénytelenek megszervezni a Kis-Máértnak elkeresztelt találkozójukat. Azért kicsi ez a Máért, mert Gyurcsány Ferencék, mióta megtapasztalták, hogy a határon túli szervezeteket nem tudják ujjuk köré csavarni, egyszerűen feladták az évi rendszerességgel megtartott magyar–magyar tárgyalásokat. A Párkányban tartott kis Máérton a két magyar népcsoportról volt szó, mely kiesik a schengeni rendszerből, Délvidék és Kárpátalja. Ők, hacsak a magyar állam nem vezet be olcsó, könnyen megszerezhető nemzeti vízumot, vagy nem ad magyar állampolgárságot, újabb vasfüggöny mögé kerülnek. Kárpátalján rettenetes a szegénység, az ukrán állam sem túl nagylelkű kisebbségi állampolgáraival, Délvidéken meg a koszovói helyzet alakulásának függvényében újabb masszív szerb betelepítésekre lehet számítani. Nem rózsás a helyzete az uniótagsággal rendelkező Szlovákia vagy Románia magyarságának sem. A megmaradás egyetlen záloga az autonómia, melyet nemcsak a szlovákok vagy románok támadnak, de maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kóka János is ellenzi. /Simó Erzsébet: Párkány és a magyar kormány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2007. szeptember 5.

Az RMDSZ közel tizennyolc éves létezése alatt annyira elidegenedett választóbázisától, hogy most, az EP- és az azt követő választások küszöbén az erdélyi magyar civil szervezetek egy részének Tőkés László vezetésével sokhetes és -fordulós tárgyalással sikerüljön esetleg feloldania ezt a pártként működő, önmagát érdekvédelmi ernyőszervezetként meghatározó képződményt. Látszik, hogy az RMDSZ nem is akarja önmaga reformját. A rendszerváltás – amit Tőkés László követel – létrejöhetne, ha az RMDSZ és külső ellenzéke valóban létrehozná az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ezzel véget lehetne vetni Markó Béla és SZKT-nak nevezett szavazógép zavartalan működésének, vissza lehetne állítani a magyarság viszonylagos egységét. /Simó Erzsébet: Csendélet csata előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2007. szeptember 8.

Nincs tragédia abban, hogy az RMDSZ, Markó Béla és Tőkés László tárgyalócsoportja nem jutott egyezségre a közös európai parlamenti lista ügyében. A fontos az, hogy nem fogják egymást támadni a választási kampányban, és hogy tető alá hozzák az egyeztető kerekasztalt. Az EP-képviselet nem elhanyagolható tét, de súlya szempontjából összevethetetlen a soron következő választásokkal. /Simó Erzsébet: Nincs más út, ki kell egyezni! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2007. október 8.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vendégként Nagyváradon és Érmihályfalván tartózkodó, illetve koszorúzó Orbán Viktort kemény szavakkal megrótta, történelmi botlásnak nevezte, hogy Tőkés László mellett beleavatkozik az erdélyi magyar politizálásba. A FIDESZ elnöke ugyanis támogatásáról biztosította az EP-választások független magyar jelöltjét. Markó kijelentette, Tőkés egyéni jelöltként nem juthat be az Európai Parlamentbe. Dávid Ibolya, az MDF elnöke természetesen Orbán Viktorral ellentétben Markóék nótáját fújta, de Markó nem kérte meg őt is: kétértelmű kijelentéseivel ne avatkozzék be az erdélyi magyar politikai életbe, ne hurcolja át a határon az anyaországi pártharcokat. Markó új honfoglalást hirdetett. Vajon nem a törvényhozásban kellene valamit elkezdeniük? Bogdan Olteanu, a képviselőház elnöke Marosvásárhelyen utasította el Borbély László miniszter néhány nappal korábban bemutatott régióátszervezési elképzelését. Olteanu elmondta, hogy a liberális párt nem vállalhatja fel az önálló Bolyai Egyetem ügyét, mivel az nem szerepel pártja és az RMDSZ közös kormányprogramjában. /Simó Erzsébet: Új honfoglalás, régi teketóriák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

2007. október 18.

Háromszéken idén jelentősen csökkent a kórházban felejtetett újszülöttek száma, mondta el Nagy Anna szociális asszisztens. Tavaly 96 gyermeket hagytak hosszabb vagy rövidebb ideig az osztályon, s 18 kicsi sorsának végső rendezése hárult a gyermekjogvédelemre, idén ez 39-re csökkent. Az előrelépés az önkormányzatok, a rendőrség, a szociális munkások kitartásának, s annak az anyagi segítségnek köszönhető, amit a saját gyerekeiktől menekülő családoknak fel tudnak ajánlani. /Simó Erzsébet: Kevesebb gyermeket felejtenek a szülészeten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

2007. december 14.

Ha az önálló magyar politizálásról van szó, a román politika egy nótát fúj: minden eszközzel vissza akarják szorítani e közösség érdekérvényesítő képességét, alapjaiban aknázva ezzel alá mind az RMDSZ, mind a most épp megszületni készülő párt létét. Markóéknak valamivel könnyebb az életük. Az elmúlt tizenhét-tizennyolc év alatt annyi szívességet tettek az épp hatalmon lévő pártoknak, úgy összenőttek velük, hogy azok néhány látszatengedményre bármikor készek. Hálából egyrészt az RMDSZ-frakciók szavazataiért, másrészt kormánytisztviselőik hűségéért. De igazán jelentős dolgokban még őket is átverik. A legutolsó példa erre Bíró Rozália megbuktatása a nagyváradi polgármesteri székért folytatott harcban, de tucatjával lehetne idézni – a tanügyi törvénytervezettől a választójogi törvénytervezeten át – az RMDSZ megcsalatását. Nem járt jobban Tőkés László és Szász Jenő sem az államelnökkel való egyeztetéssel. Mint ismeretes, Brüsszelben a Demokrata Párt – Basescu ígérete dacára – mindent megtesz, hogy megakadályozza Tőkés László néppárti frakcióba való felvételét. Ebben a pártban minden úgy történik, ahogy a vezér, az államfő akarja. Basescu előzőleg mást ígért. Sepsiszentgyörgyön is aktatologatással halogatják egy éve a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzését, bizonyítékául annak, hogy a független igazságszolgáltatás jó ideig még csak álom marad. Ezért végre rá kellene döbbennie mind az RMDSZ-nek, mind Szász Jenőéknek vagy Tőkés Lászlónak, hogy csak a kiegyezés útja járható. /Simó Erzsébet: Egymásra utalva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

2007. december 21.

Különböző újságok beszámoltak az RMDSZ legutóbbi SZKT-üléséről, az RMDSZ-es kudarcok miatti bűnbakkeresésekről, különösképpen Székelyföldön, és leginkább Háromszéken. Markó Béla alaptalan vádaskodásával újra bebizonyította, hogy nem ismeri el a másságot.,,Győztünk”, állítja, de nem mondja, hogyan? Nem ismeri el, hogy rosszul kezdték a választási kampányt. A gyermekek felhasználásával, tulipános zászlók lobogtatásával, RMDSZ-es polgármesterek hatalmi pozíciójuk latba vetésével dolgoztak a választás megnyerése érdekében. Albert Álmos pedig az iskolai oktatásban dolgozók, az egyház egy része és a sajtó összefogásával igyekezett igazolni a háromszéki kudarcot, és nem azzal, hogy tévedett, amikor nem fogadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt, és meg akarta volna gátolni azt is, hogy az unitárius templom előterében népgyűlést tartson Tőkés László. Márton Árpád súlyos kijelentéseket fogalmazott meg a háromszéki napilappal kapcsolatban. A Háromszék újság jobboldali beállítottságú, ez természetes. Ugyanis Farkas Árpád, Sylvester Lajos, Magyari Lajos, Simó Erzsébet és a fiatalabb nemzedék: Farkas Réka, Fekete Réka, Farcádi Botond, Demeter Ildikó és még mások nem képviselhetik azt a baloldaliságot, amit az RMDSZ akarna. Elege volt a magyarságnak a baloldali világnézetből! Elég, ha csak az 1918–19-es eseményeket (Kun Béla és Károlyi Mihály örökségét), az 1944–45-ös éveket, 1956-os forradalmat, megtorlásokat, kivégzéseket nézzük, vagy napjainkban a magyarországi balliberális kormány nemzetellenes intézkedéseit. Soha nem tudjuk megbocsátani a 2004. december 5-i szégyenletes népszavazást a kettős állampolgárságról, írta Kovács Gyula. Ezekkel szövetkezett az RMDSZ. Az RMDSZ vezetői vonják le reálisan az EP-választáson vereséggel egyenlő győzelem tanulságait, és fogadják el már végre a Tőkés László által javasolt közeledést. /Kovács Gyula, Sepsiszentgyörgy: A legutóbbi SZKT-ülés margójára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

2008. január 16.

Az alacsony születési, a magas elhalálozási mutatók, valamint a nagyfokú elvándorlás miatt – nem hivatalos adatok szerint csaknem négymillió román állampolgár külföldön dolgozik, és több mint 30 százalékuk ott kíván letelepedni – drámaian csökken az ország lakossága. Az Európai Fejlesztési Bank kutatási adatai szerint, ha a beindult folyamatok nem változnak, 2015-ben 20 millió, 2025-ben 18, míg 2050-ben 13 millió lakosa lesz Romániának. A magyar lakosság számának alakulása majdnem teljes mértékben azonos az országos tendenciákkal, csökken a születések száma, magas az elhalálozás, a kivándorlás is folyamatos, ráadásul a magyar lakosság jóval öregebb az országos átlagnál. Hazai magyar demográfiai kutatások szerint az utolsó népszámláskor összeírt 1,6 millió magyar lakos száma már most nem haladja meg a 1,5 milliót. Ez 2015-ben jó esetben 1,3 millió lesz, 2025-ben egymillió, 2050-ben pedig alig 750 000./Simó Erzsébet: Együtt fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2008. január 23.

Csutak István vitát gerjesztő írása jól meghatározott politikai célt szolgál: az RMDSZ csúcsvezetésének érdekeit. Kétségtelen, a régiónak nem sikerült az elmúlt tizennyolc év alatt számottevő haladást elérnie. Éppen azt felejtette elmondani Csutak István, hogy közel két évtizede Székelyföld minden megyéjének irányítása az RMDSZ kezében volt/van, minden számottevő funkciót a bukaresti szűk vezérkar bizalmi emberei töltenek be. Sikerült a szervezetből messzi űzni minden más gondolatot. Próbálkozások voltak. Emlékezni kell a már évek óta betegágyhoz kötött Birtalan Ákos képviselő próbálkozásaira, szinte jajkiáltásként ható cikkeire, beszédeire, melyekben megfogalmazta: az RMDSZ bűnös, mert csak szórványpolitikája van, a tömbmagyarság jövőjére tervei nincsenek. A kilencvenes évek közepén fiatalabb politikusok a Legyen a Székelyföld belső anyaország szlogennel próbálkoztak programot kidolgozni. Igaz, nem nagy sikerrel, az RMDSZ óvatos magatartása miatt. Öt-nyolc évvel ezelőtt Markó Bélától Frunda Györgyön át az elnökválasztási kampányban úgy tiltakoztak a román vitapartnerek által felvetett területi autonómiaigény vádja ellen, mintha országárulást követtek volna el. Közben két autonómiaterv is elkészült, a Csapó Józsefé, melyet csak leszóltak, de figyelembe sem vettek, és a Bakk Miklóséké, melyet most nem aktuális, most a kulturális autonómia megszerzésére kell minden erőt összpontosítani jelszóval félredobtak. Székelyföld jelene és jövője valójában attól függ, hogy e térségnek sikerül-e kiharcolnia a területi autonómiát. /Simó Erzsébet: A Székelyföld területi autonómiája a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./ Előzmény: Csutak István miniszteri tanácsos, volt integrációs államtitkár: Székek földje – Székelyföld? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8.

2008. január 26.

Az RMDSZ néhány ismert és aktív képviselője számolt azzal, hogy a parlamenti választásokon az RMDSZ szerényebb eredményeket ér el, kevesebb képviselője, szenátora lesz, ezért visszahúzódnak eredeti szállásterületeikre, Borbély László például Marosvásárhely polgármestere szeretne lenni, Tamás Sándor Háromszék tanácselnöke, esetleg alelnöke, Antal Árpád Sepsiszentgyörgy városvezetője. Azonban a jelenleg helyben funkcióban lévők sem hagyják magukat, maradni akarnak, mintha összenőttek volna székeikkel. Az egység fontos lenne, de már az RMDSZ sem erre törekszik, pusztán győztes párt szeretne lenni. /Simó Erzsébet: Múltidéző latolgatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. február 13.

Magukra maradt, kiszolgáltatott, veszélyeztetett, anyagilag teljes bizonytalanságban élő kisgyermekes anyáknak hozta létre úgy jó öt évvel ezelőtt Vidor Aliz és a Talita Kumi Alapítvány Sepsiszentgyörgyön a menedékként szolgáló otthont, ahol mind a magukra maradt anyák, mind gyermekeik meghatározott ideig otthont, ellátást, lelki támogatást kapnak. 2006 januárjától fenntartását a városi tanács vállalta fel. Jelen pillanatban tíz anya és tizenhat gyermek él ebben a házban. /Simó Erzsébet: Huszonhat lélek menedéke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2008. március 5.

Petre Strachinaru demokrata-liberális képviselő felhozta az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyét, azt állítva, hogy netán ,,magyar szélsőségesek” tették volna. A román civil szféra és a politikum 1990 óta hallgatott erről a magyar kisgyereket a halálba vitt cselekedetről. Simó Erzsébet és Puskás Attila megpróbálták kideríteni, mi történt. Nem kevésszer járták meg Brassót, a táblabíróságot, a megyei törvényszéket. Az azóta hivatali visszaélések miatt leváltott ügyész végül a Volt Politikai Foglyok Szövetsége országos elnökének határozott kérésére megkapta a mintegy nyolc-tíz dossziéból álló aktacsomót. Simó Erzsébet és Puskás Attila azonban nem tekinthetett bele. Azután ezt a végzést kapták: mivel a Vaszi Jánoska halálát okozó cselekedet óta (1999. augusztus 18., az átirat kelte) eltelt a ,,törvényes” elévülés tizenöt éve, megszüntetik a nyomozást. Ezt Nicolae Vasilescu főügyész írta alá. Ennél embertelenebb, arcátlanabb indoklást még nem olvasott, írta Puskás Attila. Eddig a dátumig húzták az időt. Vannak információk arról, hogy ki volt a robbanóanyagot elhelyező szekus tiszt. Azonban az információt közlő sohasem állna ki tanúskodni, nem vállalhatja a név kimondását. /Puskás Attila: Sokadszor a szoborrobbantásról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 5./

2008. április 23.

Úgy néz ki, a romániai magyar társadalom belefullad a politikai vitába. Ma már két párt feszül egymásnak, küzd a polgármesteri, megyei tanácselnöki, tanácstagi székekért, ígérnek fűt-fát, vagy annál is többet, írta a lap munkatársa. Nemzeti öntudattal felvértezett, képzett, tanult emberekre van szükség, olyan anyanyelvi oktatási rendszerrel, amely magasabb szintű képzést nyújt. Elkötelezettebb, önfeláldozóbb oktatókra lenne szüksége a magyar iskolarendszernek. Ezért megdöbbentő, hogy Háromszék megye harminc iskola- és óvodaigazgatójának fele meg sem mukkant az új oktatási törvénytervezet vitájában. Elpuhult, elkényelmesedett a pedagógustársadalom egy része. /Simó Erzsébet: Közömbös pedagógusok és a jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2008. május 5.

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi ünnepségek idején Pro Urbe-elismerésben részesül Bunika Mihály kereskedő, Péter Albert nyugalmazott tanár, László Attila zenetanár, kórusvezető és Gheorghe Zaharia köztisztviselő. Sepsiszentgyörgy önkormányzata post mortem díszpolgári címet adományozott Marco Bota svájci állampolgárnak. Harmincezer kötetes könyvgyűjteményét, mely sok irodalmi, természettudományos kuriózumot is tartalmaz, családja átadta a Bod Péter Megyei Könyvtárnak. /Simó Erzsébet: Taps nélkül a közért (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2008. május 24.

A közvélemény-kutatások alkalmasak a választók manipulálására, elbizonytalanítására. Az RMDSZ minap közzétett felmérése szerint Háromszéken, győzelemre áll mind a szövetség, mind tanácselnök- és polgármesterjelöltje. Ezzel a közléssel az RMDSZ híveit megerősíti, az ellentábort összezavarja. /Simó Erzsébet: A közvélemény-kutatás és a győzelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2008. május 28.

Orbán Viktor erdélyi látogatását ellenezte az az RMDSZ, amely egy évtizeddel ezelőtt még oszthatatlan magyar nemzetről, oltalmazó anyaországról beszélt. Akkoriban Orbán Viktor választások előtti erdélyi kampányútjának közvetlen haszonélvezői voltak. A Fidesz és annak elnöke a határon túli politikai vezetőket az autonómiához való viszonyuk szerint becsüli. Már 2002-ben eldőlt, a hivatalosan középjobbként meghatározott RMDSZ balra húz: Medgyessy Péter győzelmét már az első forduló után őszinte örömmel ünnepelte a szövetség vezérkara. És folyt a belső ellenzék kiiktatása, Tőkés László szatmári kongresszuson való megalázó elbocsáttatása. A magyarországi balliberálisok legalább olyan dühvel estek neki Orbán Viktornak egynapos székelyföldi körútja után, mint az RMDSZ-vezetők. Kis-antantot vizionálnak, a környező országok vezetőinek magyarellenes intézkedéseit jósolják. Szándékosan félremagyarázzák Orbán beszédeit. /Simó Erzsébet: Ne féljetek, szavazzatok! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

2008. június 2.

Egyenlőtlen volt a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ küzdelme, az egyik mögött mindössze hetvennapos múlt áll, a másik több mint tizennyolc éve szervezi-építi önmagát, ráadásul keze ügyében minden: pénz, paripa, fegyver. A voksoló polgárok távolmaradásukkal jelezték: elégedetlenek a politikai elit teljesítményével, sem a régi, sem az új emberek, sem az újszerű programok, illetve választási kampányfogások nem voltak képesek kimozdítani őket közömbös lelkiállapotukból. Túl sok csalódás érte az embereket, túl hosszúra nyúlt az átmenetnek nevezett korszak. Egy dolog nyilvánvalóvá vált, az egypárti politizálás ideje lejárt, az erdélyi magyar társadalom nem egyszínű és nem egyszólamú. Az RMDSZ tárgyalni lesz kénytelen. /Simó Erzsébet: Választottunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2008. június 6.

A magyarok fele nem ment el szavazni. Fölösleges tehát az RMDSZ vezetőinek a félkudarc, félgyőzelem miatt az MPP-re mutogatni, s azt állítani, hogy a rendszerváltás óta elért leggyengébb eredményt az új párt megjelenése okozta. Új emberek, új arcok jelentek meg a politikai kínálat asztalán, új eszmék és új elvárások fogalmazódtak meg. Az RMDSZ-nek, mely több mint tizennyolc éve uralja a politikai porondot, számolnia kellett a versenyhelyzettel. Érthetetlen az RMDSZ csúcs- és megyei vezetőinek vagdalkozása, bűnbakkeresése, az ellenfél lejáratására tett újabb és újabb kísérletei. Mindkét tábor vezetői jobb ügyhöz méltó elszántsággal tépték egymás plakátjait Az RMDSZ-esek büszkén újságolják: kicsit átalakított a Háromszék napilap fejlécét – épp annyira, amennyi a lopás vádja alól a bíróság előtt felmentheti őket. Miért nem saját logójukkal buzdították szavazásra az embereket? Egyszerű a válasz: mi vagyunk a hitelesebbek! – írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Ki hiteles? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

2008. június 16.

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje nyerte meg a választást. A 54–46 százalékos győzelmi arány alacsony részvétel mellett történt. A város élére új ember kerül. Amennyiben valóra váltja ígéreteit, remény lesz egy fajta áttörésre. Győzteseknek és veszteseknek egyaránt az elkövetkező hónapokban azon kell dolgozniuk, hogy a parlamenti választásokig megszülessék az új egység. Végre – június 15-én a Duna Televízióban sugárzott nyilatkozatában – Markó Béla is a helyi szinten megkötendő szövetségek lehetőségét villantotta fel. Antal Árpád első nyilatkozata szerint tiszta lappal indít, s a választásokat követő első napon leül tárgyalni a helyi tanácsban többséget szerzett párt, az MPP képviselőivel. /Simó Erzsébet: Új esély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2008. július 11.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tusnádon – fiatal hívei körében – arról ejtett szót, hogy nem kellene túlünnepelni a helyhatósági választásokon elért eredményeket. Az RMDSZ továbbra is mereven viszonyul ellenfeleihez, s nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy ő az igazság egyetlen letéteményese. A jelenlét, a magyar voksolók száma az alfája és ómegája az őszi általános választásoknak. Botorság mind az RMDSZ, mind az MPP részéről, hogy viszonyítási alapnak az európai parlamenti választásokat tekintik. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek tárgyalni kell az új egységről. /Simó Erzsébet: Önmérséklettel, önelégültség nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./


lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 241-246




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék