udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
726
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 721-726
Névmutató:
Szabó Zoltán
1997. november 27.
Buchwald Péter, Kolozs megye alperefektusa a vele készült interjúban hosszadalmasan magyarázta, hogy a koalíciót fenn kell tartani. Tudja, hogy sok a probléma, de reménykedik, hangsúlyozta, hogy nem kell kilépni a koalícióból. /Tibori Szabó Zoltán: Mérlegelnünk kell minden pillanatban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./1998. április 11.
Köntös-Szabó Zoltán Trianon gyermekei című regényfolyamának /első két rész: Fehér zászló Erdély felett és Tövissel kerített Éden/ megjelent a harmadik kötete: Köd lepte be a Szamost. A kötetek az erdélyi magyarság majdnem nyolcvan évét átfogó története. Családi történetről van szó, az író nagyapja, K. tiszteletes aranyosszéki unitárius lelkész egykori feljegyzéseit tette közzé. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./1998. október 1.
A Magyar Hírlap részben pontatlan információk birtokában hírül adta, hogy Erdélyben új magyar napilap indult. A megfelelő anyagi háttér biztosítása és a szerkesztőség létrehozása folyamatban van, olvasható a tájékoztatásban, amelyet Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos, Stanik István és Tibori Szabó Zoltán adott ki. /Tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./1998. október 15.
Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója is reagált Nits Árpád cikkére (Szabadság, okt. 7., majd okt. 10.), "aki végül kibökte: nem Márványi Péterbe akart belerúgni, hanem tulajdonképpen belém." Tibori Szabó Zoltán tudósításai és az Adevarul című napilap anyagai közötti párhuzamot a leghatározottabban visszautasította. Anyagaiban egyáltalán nem "röpködtek a radikális jelzők a csernátoni politikusi csoportról", ahogy Nits írta. /Tibori Szabó Zoltán: Az újságíró legyen pártatlan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./1998. október 27.
Okt. 24-én tartották meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, a Régiók Találkozóját. Mintegy 250 személy jelent meg. A néhány napja újraválasztott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a találkozó megnyitása előtt nyilatkozott a sajtónak. Hangsúlyozta, hogy ez a mozgalom és kezdeményezés az RMDSZ-en belül történik. Alsócsernátonban "főképpen a magyarság országos helyzetével foglalkoztunk, általános helyzetértékelésre törekedtünk, ez esetben főképp magának az RMDSZ-nek a helyzetével foglalkozunk. Az RMDSZ önvizsgálatát szeretnénk végrehajtani" - mondta. Kerülték a személyeskedést. "Az alsócsernátoni fórum visszhangja feltétlenül igazolni látszik ennek a kezdeményezésnek az értelmét." "Lehetetlen állapot, hogy szeptember 5-én hoz egy határozatot az SZKT, és október 3-ra, a következő ülésig ez a határozat a feje tetejére áll..." "Valami elindult, ezen az úton tovább kell lépni." "Helytelen az a felfogás, hogy nincsen alternatíva." A "belső választásokat szorgalmazni kell." /T. Sz. Z. (Tibori Szabó Zoltán): A kongresszus összehívása és a belső választások megtartása a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./1998. december 2.
Gajdos Balogh Attila védelmébe vette Nits Árpád írását, nem fogadta el Tibori Szabó Zoltán elmarasztalását. A mérsékelt és radikális elnevezés a román politikát szolgálja, az a megosztottság kimunkálása és állandósítása, figyelmeztetett Gajdos Balogh Attila. A nemzetállami kommunizmus egyetemes hazugságai alakították ki a naiv vagy megalkuvó együttműködők magyar típusát, akikkel sikerült ezt a felosztást elfogadtatni, és az úgynevezett radikálisokat radikálisan elszigetelni. Ez ellen az állapot ellen léptek fel a Kolozsvárról kiinduló fórumok. /Gajdos Balogh Attila: "Mérsékelt", "radikális" és reálpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Ugyanezen oldalon válaszolt Tibori Szabó Zoltán: nem fogadta el, hogy egyoldalú. A mérsékelt-radikális ellentét feloldása szerinte az RMDSZ jelenlegi struktúrájának megszűnését, a szövetség két vagy több pártra szakadását jelentené. Tibori saját bátor kiállására emlékeztetett: Tőkés László egykori védőügyvédéért, Kincses Elődért Tőkés László sem állt ki olyan határozottan, mint ő. Tibori Szabó Zoltán hangsúlyozta, hogy sohasem kellett igazolnia magát, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hét évig főszerkesztette a Szabadság napilapot, de nem kapott segítséget. Sem az egyháztól, sem az RMDSZ-től. "Bár erre külön-külön mindegyik kapott pénzt. De az másra kellett. Az igazság pedig érdekeket sértett. Nos, amikor ezt kimondtam, azért "szűnni nem akaró magyarellenesnek" bélyegzett öt püspök meg egy érseki helynök. Hogy aztán az általam megfogalmazott vádakat sokkal súlyosabb formában igazolják magyar állami pénzügyi ellenőrök." Tibori Szabó Zoltán mindig nonkorformista volt, állapította meg saját magáról. /Tibori Szabó Zoltán: A fehér, a fekete, a szürkék meg a többi szín. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tibori Szabó Zoltán írásában olvasható, hogy amikor kimondta az igazságot, akkor azért magyarellenesnek bélyegezték a püspökök. Az igazság kimondásának minősítette tehát az 1996-ban publikált cikkét, amelyben a Magyarok Világszövetségét támadta: az MVSZ-t egyáltalán nem foglalkoztatja a határon túli magyarok sorsa, az "egészben csak a svihákság világméterű." /Tibori Szabó Zoltán: Világméretek. = Szabadság (Kolozsvár), 1996. jún. 22./ Ez ellen a hang ellen tiltakoztak a püspökök, akik a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testülete tagjai /Szabadság (Kolozsvár), 1996. júl. 16./ Tibori Szabó Zoltán a Népszabadság romániai tudósítója.1999. február 6.
A román ortodox egyház Szent Szinódusa Bukarestben tartott febr. 4-5-i tanácskozásán úgy döntött, hogy Teoctist pátriárka elküldheti a Vatikánba a pápa látogatásához szükséges meghívót. A pápa első ízben tesz majd látogatást egy ortodox hagyományokkal rendelkező országban. Emil Constantinescu elnök már hónapokkal előbb meghívta a pápát Romániába, a Vatikánban azonban jelezték, hogy ennek elfogadásához szükséges az ortodox egyház meghívása is. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ A szinódus jóváhagyta Sofronie Demcec személyében a magyarországi román ortodoxok által megválasztott első gyulai püspököt. /Tibori Szabó Zoltán: Román ortodox meghívó a pápának. = Népszabadság, febr. 6./ Mégsem kötik feltételhez II. János Pál látogatását, például ahhoz, hogy a görög katolikusok mondjanak le az ortodoxokkal szembeni vagyonvitákról, templomok visszaigényléséről. /Feltételek nélkül várják a pápát. = Napi Magyarország, febr. 6./1999. február 17.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban a fórumokról beszélt. A fórum-mozgalom kongresszus-előkészítő folyamattá minősült át." Valamennyi fórumra meghívták az RMDSZ egészének képviselőit. A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól, azonban az a céljuk, mondta a püspök, hogy a kettőt közelítsék. "Tény, hogy ki kell igazítani azt a pályát, amelyre az RMDSZ jelenlegi szűk körű vezetősége terelte az erdélyi magyarságot. Vagy velük, vagy nélkülük." - Tőkés László felvetéseket juttatott el Orbán Viktor magyar kormányfőnek a román miniszterelnökkel várható tárgyalásokkal kapcsolatban, majd a látogatás után a Orbán Viktor beszámolt neki a tárgyalások menetéről. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e budapesti tárgyalásai előtt Markó Béla szövetségi elnököt terveiről, tárgyalási szándékról, Tőkés László így válaszolt: "Már túlhaladott az az állapot, amikor ennek az igénynek meg tudnánk felelni. Annyira eltávolodtunk ugyanis az utóbbi időben, hogy a kommunikációnak ez a természetes formája nem tud megvalósulni. Ha írok egy levelet Markó Béla elnök úrnak, ő nem válaszol rá. Az RMDSZ-szabályzat előírja, hogy minden fontosabb tárgyalóküldöttségbe az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevonandó. Ezt az elnök úr már évek óta nem gyakorolja. Tehát nem tartanak be semmilyen normát, semmilyen szabályzati előírást. Még az operatív tanácsokra megkapom a meghívót, de semmilyen más tájékoztatást nem kapok, még az RMDSZ-sajtófigyelőt sem. Ilyen körülmények között nincs jelentősége ennek, hogy előzetesen vagy utólagosan... Mindezáltal minden általunk kiadott nyilatkozatot vagy közleményt elküldünk az RMDSZ szövetségi elnöki irodájának és az ügyvezető elnöki hivatalnak. Ez esetben még nem volt időm semmilyen tájékoztatást nyújtani, mert egész nap utaztam, hajnal felé érkeztem meg, s még átgondolni sem volt időm sűrű budapesti programomat, nemhogy le is jegyezzem. Persze, a magyar-magyar csúcsra készülve szükség lesz egyeztetésre, hiszen úgy tudom, Markó Bélával ketten kaptunk erre hivatalos meghívást. Butaság volna, ha előtte nem egyeztetnénk a véleményünket." - Mit vár a magyar-magyar csúcstalálkozótól? "Nem kevesebbet lehet a magyar csúcstól elvárni, mint a magyar-magyar kapcsolatoknak az intézményesülését. Úgy látom, a magyar kormány megtalálta a legitim intézményes magyar kapcsolatok kialakításának a módját. Legitim kereteit kell tehát létrehoznunk az intézményes magyar-magyar együttműködésnek, amelyet függetleníteni kell az ilyen-olyan kormányok kényétől-kedvétől. Olyanfajta legitimitás ez, mint az interparlamentáris unióban a finnugor frakciónak a felállítása, vagy a frankofon államok együttműködése. A parlamenti együttműködés keretébe, az európai politikai kapcsolatok rendszerébe beilleszthető a valamennyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének az együttműködése. Másfelől annak fontosságát hangsúlyoznám, hogy az 1996 őszén, a pápai csonka csúcson megszakadt folyamat folytatódik. Erre annál inkább szükség van, mert az RMDSZ kezdett komolytalanná válni. Miután ugyanis a szövetség SZKT-határozatban állt ki a magyar-magyar kapcsolatok intézményes kiépítése mellet, a magyar miniszter által vezetett román kisebbségvédelmi hivatal, egyetértve Tabajdi Csaba volt magyar államtitkárral, az RMDSZ hatályos határozatait felülbírálták. A többi határon túli magyar közösség magyar-magyar kapcsolatok iránti elemi igényét pedig évekig semmibe vették. Ezt én a volt magyar kormány hátráltató befolyásának s a határon túli többségi kormányok hátrányos befolyásának tulajdonítom. Végre egyenesbe kerülnek a dolgok. Jobb is nyíltan vállalni magyarságunkat és együttműködésünket, mint valamely összmagyar kárpát-medencei konspiracionista gyanúsítás vádja alá esni. Vállaljuk magunkat!" - A püspök megállapította, hogy fontos volna az egyházak képviseletének bevonása az RMDSZ -döntésekbe. /Tibori Szabó Zoltán: A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól. Nyárádszeredai interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - kivonatolva ismertette Tőkés László a várható magyar-magyar csúcsról címmel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./1999. február 18.
1998-ban megjelent Lőwy Dániel A téglagyártól a tehervonatig. Kolozsvár zsidó lakosságának története /Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár/ című könyve. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvári zsidóság - a Kálváriától a tragédiáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./1999. február 27.
Marosvásárhelyen ülésezik ferb. 27-én és 28-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A napirenden a májusi kongresszus előkészítése, az RMDSZ költségvetésének megvitatása, illetve a régóta esedékes átvilágító testület létrehozása szerepel. A korábbi gyakorlattól eltérően a mostani SZKT együtt ülésezik az egyházi vezetőket, értelmiségieket és civil társadalmi személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanáccsal. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: a marosvásárhelyi SZKT napirendjén szereplő ügyek közül a legnagyobb hangsúly bizonyára a kongresszusi előkészületekhez kapcsolódó javaslatok vitájára esik. - Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök és parlamenti képviselő szerint az SZKT súlypontját a kongresszus és a belső választások előkészítése kell hogy képezze. Arra a kérdésre, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban folytatni kívánják-e az Alsócsernátonban megkezdett fórumsorozatot, Kónya-Hamar Sándor kijelentette: "Szerintem a csernátoni fórum ünnepi magaslatot jelentett, amelyet nem kellene arról a magaslatról . Az ott elkészült dokumentumok mindmáig az SZKT asztalán hevernek. Ezeknek a dokumentumoknak az RMDSZ belső politikájának a megvitatását és értékelését kellett volna előidézniük, tehát végeredményben a szövetség programjának a módosítását vagy kiegészítését. Amíg tehát megvitatása nem történik meg, minden további fórum csak rontana az RMDSZ megújulását célzó politikai kísérleten. Nem vagyok ennek híve, s nem voltam már Csernáton után sem, s a történtek azt igazolták, amitől féltem". A belső választások időpontjára és formájára vonatkozó kérdésre Kónya-Hamar elmondta: a korábban elfogadott választási szabályzatot a kongresszus még módosíthatja. Hogyha csak az általános tagnyilvántartásban szereplők szavazhatnak, azt jelentené, hogy kizárólag az RMDSZ-tagok döntenek, s nem pedig az erdélyi magyarság. Márpedig Kónya-Hamar szerint az lenne a jó, hogy az erdélyi magyarságnak is legyen szava ebben a kérdésben. Amennyiben a kongresszuson nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnának, könnyen előállhatna a magyarországi román önkormányzat körüli botránnyal azonos helyzet: erre az alkalomra mások is erdélyi magyarnak vallhatnák magukat, s szavazatukkal lehetetlen helyzetet teremthetnének. Ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni - tette hozzá. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-kongresszus szempontjából a Székelyföldön lenne a sor Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./1999. március 9.
A román ortodox egyház márc. 8-án nyilatkozatot adott ki a pápa programjáról. Ebben leszögezik, hogy II. János Pál pápát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével, Giovanni Batista Re vatikáni küldöttel jan. 15-én kidolgozott program szerint. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasította azokat a vádakat, hogy elleneznék a pápa erdélyi útját. /Tibori Szabó Zoltán: Csak Bukarestbe megy a pápa? = Népszabadság, márc. 9./1999. március 22.
A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az EU listáján vízumköteles országokként szereplő Románia, Ukrajna és Jugoszlávia közül legalább Romániával szemben tegyenek kivételt, s vegyék le a tilalmi listáról. Keresik ugyanakkor az uniós előírásokkal összhangban lévő más megoldásokat is, a kettős állampolgárság megadása azonban továbbra sem merül fel. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a magyar hatóságok a Magyarországgal szomszédos államok polgárai számára csak Magyarország területére érvényes "nemzeti vízumot" állítsanak ki. Az is elképzelhető, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar fél átmeneti könnyítéseket fog kérni. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy az Európai Unió vízumpolitikájának átvétele előtt a magyar kormány egyeztette elképzeléseit az RMDSZ vezetőivel. Markó januári budapesti látogatása során Orbán Viktor kormányfővel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral is tárgyalt a romániai magyarságot igen érzékenyen érintő kérdésről. Orbán Viktor biztosította arról, hogy az EU-val folytatott tárgyalások során Magyarország sajátos helyzetét érvényesíteni kívánják. A szövetségi elnök rámutatott: az optimális megoldás az lenne, ha Románia lekerülne az EU-tagországok vízumkötelezettségi listájáról. Ha ez nem lehetséges, más megoldást kell találni. A romániai magyarság számára az 1989-es fordulat legnagyobb eredménye az, hogy akadálytalanul utazhat, s kapcsolatot tarthat magyarországi személyekkel és intézményekkel. A megoldásnak olyannak kell lennie tehát, hogy ez a kapcsolattartás ne nehezüljön. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: "Nemzeti vízum" bevezetését fontolgatja Budapest Markó Béla: A jövendő magyar vízumpolitikának biztosítania kell a kapcsolattartás lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./1999. május 8.
Máj. 8-án Kolozsváron tartotta a Bolyai Társaság (BT) tisztújító közgyűlését. Jelentésében Horváth Andor docens, leköszönő elnök kijelentette: a BT tevékenysége, erőfeszítése akkor sem volt hiábavaló, ha az elmúlt időszakban a magyar egyetem nem született meg. Megállapította, hogy az oktatási törvény módosítása elkezdődött, ám mind a mai napig nem zárult le, ennek egyik oka az volt, hogy a román koalíciós partnerek "bőségesen átvették" a nacionalista ellenzék magyarellenes retorikáját, és "készségesen az RMDSZ indítványai ellen szavaztak". A kilátásba helyezett Petőfi-Schiller Egyetem pedig olyan pótmegoldás, amely nem fedi a BT által maga elé tűzött célt. Horváth Andor úgy látta, hogy a BT munkájába hangsúlyosabban kell bevonni a fiatal egyetemi oktatókat. Horváth Andor felolvasta azt a két levelet, amelyet a BT az RMDSZ csíkszeredai kongresszusához, illetve Andrei Marga tanügyminiszterhez intéz. Az előbbiben a BT sérelmezte, hogy a koalíció tagjaként az RMDSZ nem vitte előre az önálló magyar egyetem ügyét. A tanügyminiszterhez intézett levélben a társaság kijelentette, hogy kitart az önálló magyar egyetem gondolata mellett, és sajnálattal állapította meg, hogy annak létrehozásának egyik fő ellenzője éppen a korábban kolozsvári rektori tisztséget is betöltő Andrei Marga miniszter. Az egyetemi oktatói munka színvonalának csökkenésére Magyari András egyetemi tanár hívta fel a figyelmet. Szilágyi Pál egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora arról beszélt, hogy az egyetemen jelenleg mintegy 4000 magyar diák tanul, ami azt jelenti, hogy évente ezer magyar értelmiségit készítenek fel. Bejelentette: van kilátás arra, hogy az itthon doktoráló magyar fiatalok anyagi támogatásban részesüljenek. Vekov Károly szerint az elmúlt kilenc évben a magyar értelmiség és egyetemi elit nem produkált eredményt, minőséget, és ezért alul maradtak. Tonk Sándor egyetemi tanár figyelmeztetett: a magyarság kiszorult a kutatói területről is. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter kijelentette: a Petőfi-Schiller egyetem ügye is holtvágányra került. A 2000-ben sorra kerülő választások előtt a koalíciós partnerek nem lesznek hajlandók ebben a kérdésben lépni. Elmondta: volt egy "szokásosan titkos PER-tárgyalás Brassó-Pojánán, ahol az egyetem kérdése is felvetődött". Ott is kiderült, hogy míg az amerikai kormányzat a megegyezést szorgalmazza, a koalíciós partnerek ezek életbe léptetésére nem sok hajlandóságot mutatnak. A közgyűlés titkos szavazással új, 11 tagú választmányt választott. A BT új elnöke Wanek Ferenc egyetemi tanár lett. A választmány tagjai: Tonk Sándor, Wanek Ferenc, Jung János, Kis Lóránd, Kovács Levente, Horváth Andor, Juhász Tamás, Lőrincz Ildikó, Péntek János, Neményi Ágnes és László Ferenc. A választmány első ülésén megválasztott tisztségviselők pedig a következők: Wanek Ferenc (elnök), Jung János és Neményi Ágnes (alelnökök), valamint Lőrincz Ildikó (titkár). /Tibori Szabó Zoltán: Beletörődtünk az állandósuló átmenetiségbe? Új vezetőket választott a Bolyai Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Tonk Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a BT-nek ki kell alakítania azt a munkaprogramot, amely tényleg gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. A magyarok tudományos pályáról mind jobban és jobban kiszorulnak, ma már levéltárban, könyvtárban, múzeumban lassan egyetlen magyar sincs. Olyan tudományos programokat kell elindítani összefogva meglevő intézményekkel, Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, Műszaki Társasággal, Közgazdász Társasággal, melyek rövid távon tudományos munkára teremtenek lehetőséget. Két-hároméves programok kellenek, ezekkel szerződéseket lehetne kötni. Utána önmaguk újra tudják termelni szerződéseiket. /Csomafáy Ferenc: Hogyan tovább Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./1999. június 9.
Jún. 7-én kulturális együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ion Caramitru művelődésügyi és Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere. A megállapodás aláírása gyakorlatilag a múlt héten sikeresen lezajlott bukaresti Magyar Kulturális Hetet koronázta. Ebből az alkalomból Hámori József nyilatkozott a Szabadságnak. Az aláírt dokumentum a kulturális együttműködés látványos fejlődéséhez vezethet. A munkaterv pedig ezt az együttműködést konkrét szakterületek - színház, zene, irodalom, film, képzőművészet, műemlékek, múzeumok, könyvkiadás - és akciók szintjéig pontosítja. A hároméves keretszerződéshez csatolt műemlékvédelmi függelék biztosítja, hogy mintegy 12-14 erdélyi műemléket közösen restaurálhatnak. Köztük van a gyulafehérvári püspöki székesegyház temploma, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, egy másik emlékmű felújítása Gyergyószentmiklóson és a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. A restaurálási munkálatokhoz a magyar kormány anyagilag is hozzájárul, s a költségek mintegy felét biztosítja. /Tibori Szabó Zoltán: Együttes erővel több erdélyi magyar műemléket restaurálunk Beszélgetés Hámori József magyar nemzeti kulturális örökségi miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./1999. június 14.
Az erdélyi arisztokrácia a magyarságnak olyan vezéregyéniségeket adott, akik tudták és vallották: születésükkel nem csupán előjogok, de sokszor roppant nehezen teljesíthető kötelezettségek is szálltak rájuk, állapíthatta meg jogosan emlékezésében Tibori Szabó Zoltán. A Wesselényieket, a Bánffyakat, a Bethleneket, a Keményeket, a Telekieket úgy nevelték, hogy egyetlen pillanatra se feledkezzenek meg róla: tartoznak népüknek. Nem kivétel ez alól széki gróf Teleki Béla sem, aki éppen száz évvel ezelőtt, 1899. május 16-án született Kolozsváron. Politikusként is élete végéig az erdélyi magyarságot szolgálta. Neki köszönhető, többek közt az, hogy a második világégés végén Kolozsvár nem vált harcok színterévé. Kolozsváron 1944 nyarán az ő vezetésével alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, amely határozatban követelte, hogy Magyarország azonnal kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől. Bár itthon szeretett volna maradni, menekülnie kellett. 1950-ben települt át az Egyesült Államokba, ahol nemsokára megalapította az Amerikai Erdélyi Szövetséget (AESZ), amelynek 1989-ig elnöke volt. Egyik megalapítója volt a New York-i Magyar Ház Társaskörének, és segítette az ottani Könyvtár- és Történelmi Társulatot, hogy évtizedeken át Erdély igaz történelmét tárgyaló könyvek sorozatát helyezhesse el amerikai egyetemi könyvtárakban, a román propagandakiadványok ellensúlyozására. Több mint harminc éven keresztül szerkesztette és kiadta a Transsylvania című, negyedévenként megjelenő folyóiratot. - Az utódok hálájáról sokat mondó tény, hogy születésének centenáriumán Teleki Bélára nem szülővárosában, Kolozsváron, hanem éppen Magyarigenben emlékeztek. Jún. 6-án, vasárnap került sor arra a református istentisztelettel és katolikus misével egybekötött ünnepségre, amelynek keretében a falu népének átadták a New York-i Hungarian Human Rights Foundation (HHRF - Magyar Emberi Jogok Alapítványa) és mások által Teleki Béla emlékére adományozott traktort. Az adomány nagyszerűen illik annak a néhai Teleki Bélának az egyéniségéhez, aki mind az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE), mind pedig az Erdélyi Párt egykori elnökeként az erdélyi gazdasági élet fellendítésében aktív szerepet töltött be. Nyilvánvaló, hogy az adományozók ismerték az 1990. február 7-én elhunyt Teleki Béla egyéniségét, erdélyiségét, s tudták: a szórványmagyarság egyik legelesettebb falujának juttatott - utánfutóval és más eszközökkel felszerelt - traktorral bármilyen díszes szobornál is nagyobb és méltóbb emléket állítanak neki. Szerény emléktábla került az egykoron Bod Péter lépteit is visszhangzó magyarigeni református templom falára: "In memoriam / (1899-1999) / Gróf Széki Teleki Béla / (1899-1990) / születésének 100. esztendős évfordulójára. / A korszerű erdélyi mezőgazdaság úttörőjének szerető megemlékezéssel / Magyar Emberi Jogok Alapítványa / (New York)." - Gudor Botond, a falu református lelkésze évek óta azon munkálkodik, hogy az egyházi tulajdonban lévő épületeket rendbe hozza, nyáron magyar fiataloknak táborokat szervez, és magyar családokat próbál visszatelepíteni a Hegyaljára. A református templomból az ünneplők átvonultak a falu szélén álló kis, katolikus templomba, ahol Baróti László, a gyulafehérvári Mailáth Gusztáv Károly Katolikus Gimnázium igazgató-tanára celebrálta a szentmisét, majd kis ünnepségre került sor a templom kertjében található negyvennyolcas emlékoszlopnál. 1848. október 28-án 187 magyarigeni férfit végeztek ott ki Axente Sever csapatai, akiket napokkal később az emlékmű alatti tömegsírban temettek el. Az amerikai adományozók nevében a Floridában élő Székely Árpád, a Wass Albert Alapítvány titkára mondott beszédet, a katolikus mise után pedig felolvasták Hámos Lászlónak a magyarigeniekhez intézett üzenetét. Magyarigenben ma már csupán 11 református és 12 katolikus magyar él. /Tibori Szabó Zoltán. = Magyarigeni magyarok maradékai között Emlékezés a szórványban a száz éve született széki gróf Teleki Bélára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./1999. július 22.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke a vele készült beszélgetésben kifejtette véleményét a Tőkés László püspök által bejelentett lévő Partiumi Egyetem tervéről. Szerinte félreértés az, hogy a tanügyi törvény nem ad lehetőséget magyar egyetem alapítására. A kisebbségi fejezet 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van felsőfokú intézmények létesítésére a magánoktatási szférában. - Az elmúlt években az RMDSZ a magánoktatás kérdését nem kezelte prioritásként, mert megfosztotta volna magát annak lehetőségétől, hogy valaha is létrejöjjön az önálló állami magyar egyetem. Azonban amennyiben a Partiumban megfogalmazódott az ilyen intézmény létrehozásának az igénye, az RMDSZ természetesen felvállalja ennek a politikai támogatását. Kovács Béla rektor elmondta, hogy hónapok óta benyújtották a különböző karok akkreditálására vonatkozó iratcsomókat, s az Országos Akkreditálási Tanács (OAT) még válaszra sem méltatta. Asztalos Ferenc megígérte, hogy az akkreditálásra az RMDSZ a politikai háttértámogatást biztosítja. - A Petőfi-Schiller Egyetem alapítási folyamata elhúzódik. Még hátra van azonban ebben az ügyben két per. Figyelembe véve, hogy közeledünk a választásokhoz, koalíciós partnereink sem nagyon sürgetik ennek a kérdésnek a megoldását. Pillanatnyilag jogos lehet mindannyiunk viszonylagos elégedetlensége, hogy holnap-holnapután az államelnök által kihirdetett törvény az önálló állami magyar egyetem létrehozásához való jogot tételesen nem mondja ki. A jogszabály viszont úgy fogalmaz, hogy az nem jelent gátat. - Az akkreditálási törvény értelmében Romániában egyébként is csak törvény alapján lehet egyetemet indítani. - A lehető legrövidebb időn belül fel kell mérni, hogy ahol jelenleg nincs magyar oktatás, de lenne rá igény, hogyan lehet beindítani a magyar oktatás megteremtését célzó folyamatokat. Sok ilyen hely van, például Marosvásárhelyen a román nyelven működő Petru Maior magánegyetemen a diákok 40 százaléka magyar. Vagy Kolozsváron, a Műszaki Egyetemen markáns magyar tanári gárda létezik, és szép számban vannak ott magyar diákok is. /Tibori Szabó Zoltán: Petőfi-Schiller-egyetem - a pakliba visszatett kártya A magánegyetem sem megoldás, de talán több a semminél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./1999. július 26.
Radu Vasile kormányfő júl. 23-án Marosvásárhelyen kijelentette: az állami magyar egyetem létrehozásának már csak technikai akadálya van. Erre a kijelentésre reagálva, Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: Az egyetem létrehozásának politikai akadálya van. A koalíciós partnerek sem egységesek ebben a kérdésben. Szeptemberben ezt az egész kérdést újra kell tárgyalni. Markó Béla szerint a partiumi magánegyetem létrehozása, más erdélyi egyetemalapítási elképzelés és az önálló állami magyar egyetem iránti igény között nincs ellentmondás. Nagyváradon szükség van magyar nyelvű főiskolai intézményre, és ez nem jelenti azt, Kolozsváron nincs szükségünk önálló magyar egyetemre. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán] : Markó: Az egyetem létrehozása politikai akarat kérdése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./1999. július 27.
Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a moldvai, jászvásári székhelyű római katolikus püspökség 252 ezer katolikust tart nyilván. Tulajdonképpen a moldvai katolikusok száma ennél valamivel nagyobb, de hivatalosan ennyit vallanak be. Ezek közül 200-220 ezer magyar eredetű, de a három-négy csángómagyar dialektus valamelyikét csupán 62-70 ezer személy beszéli. A hatvankétezerből "velünk tart", a magyarságát meg akarja tartani a fele, tehát mintegy harmincezer. Ezeket nevezzük mi csángómagyaroknak, mondta Csicsó Antal. Felvázolta a csángók múltját. Jelenleg a templomon belül "a magyar szó használata szigorúan tilos, sőt, azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek." Kérték a magyar nyelv engedélyezését a szintén csángó származású jelenlegi jászvásári katolikus püspöktől, Petru Ghergheltől 1990-ben, 1991-ben, aztán 1996-ban, majd 1998 februárjában és májusában is. Legtöbb beadványukra nem is válaszoltak. - A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének irodája 1997-ig Sepsiszentgyörgyön volt, amelyet akkor Bákóba költöztettek. Egyik legfontosabb munkájuk a közönségszolgálati tevékenység. Dokumentumokat fordítanak románról magyarra és magyarról románra, jogi tanácsokkal és információkkal látják el a térségben élő csángómagyarokat. - Azért harcolnak, hogy Klézsén és még néhány csángó faluban, legyen hetente egy magyaróra. Azonban ezt sem sikerült elérni. A minisztériumtól kiharcolták, hogy parancsolják meg a megyei főtanfelügyelőnek, Paraschiva Florescunak, hogy ezt hajtsa végre. Mégsem hajtotta végre. - Még Béres András tanügyi államtitkár idején kiharcolták, hogy a megyei tanfelügyelőségre utasítás menjen. Megyei szinten azonban mindent kijátszottak. Aztán Tokay György kisebbségügyi miniszter és később Kötő József tanügyi államtitkár is járt ott, de a kérést csak nem sikerült megoldani. Klézsén 5500 ember él, s ezek közül körülbelül 5000 beszél csángómagyarul. /Tibori Szabó Zoltán: "Azt is tiltják, hogy az emberek házánál magyarul beszéljenek" Beszélgetés Csicsó Antallal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./1999. november 18.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jelezte, hogy a következő hetekben egyeztet a magyar kormány és az RMDSZ a magyar állam által a romániai magyar egyetem létrehozására elkülönített kétmilliárd forintos összeg konkrét felhasználásáról. /(tibori) [Tibori Szabó Zoltán]: Egyeztetni kell a kétmilliárd forint felhasználásáról. Markó Béla szerint Orbán Viktor kijelentése nem mond ellent az RMDSZ elképzeléseinek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./1999. december 18.
Cs. Gyimesi Éva, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora visszaemlékezett a tíz évvel ezelőtt történtekre. Szerinte a romániai magyar társadalom szempontjából az 1989 utáni periódus az új polgárosodás és a pluralizálódó mentalitás korszaka. - Cs. Gyimesi Éva kezdettől fogva nem hitt abban, hogy első nekifutásra újraindulhat az önálló magyar egyetem. Személyesebbre fordítva a szót: a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy 1993 óta működik a Collegium Transsylvanicum a maga - elitképző - társadalomtudományi szakkollégiumaival, a legnagyobb kudarcnak pedig azt, hogy még mindig nincs székházuk, holott Ottlik Géza könyvtári hagyatéka is a tulajdonukban van. /Tibori Szabó Zoltán: Tíz éve történt. Nyitott kérdések Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./