udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
197
találat
lapozás: 1-30 ... 61-90 | 91-120 | 121-150 ... 181-197
Névmutató:
Hrebenciuc, Viorel
2003. május 17.
A megyei szintű együttműködési szerződések előkészítésének kérdéseit vitatták meg máj. 15-16-án Brassó Pojánán az RMDSZ és SZDP vezetői, valamint területi szervezeteinek képviselői. A találkozó bevezetőjében mind Markó Béla szövetségi elnök, mind Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke értékelte az eddigi protokollumok sikereit. Megyei szinteken a legtöbb gond az egyházi ingatlanok, a közösségi javak, valamint az erdő és földterületek visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás kérdése, a magyarság képviselőinek a decentralizált intézmények vezető struktúráiban való részvételének hiánya volt. A jelenlévők eldöntötték, hogy két héten belül a területi szervezetek véglegesíteni fogják a helyi protokollumokat. /Két héten belül véglegesítik a helyi protokollumokat. Az RMDSZ és SZPD találkozója Brassó Pojánán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./ Elégedetten nyilatkoztak az RMDSZ és a PSD vezetői a brassópojánai találkozó után. Az RMDSZ-PSD csúcstalálkozót Borbély tárgyszerűnek, hasznosnak értékelte. "Az aradi Szabadság-szobor felállítására megyei szinten megvan a politikai akarat, és ez a legfontosabb. A felállításra kiszemelt aradi köztér előkészítése folyamatban van, és már csak tőlünk függ, hogy a restauráláshoz szükséges összeg rendelkezésre álljon" - jelentette ki Borbély László, az RMDSZ alelnöke. Borbély szerint éppen azokban a megyékben vannak nagyobb problémák a két fél közötti kapcsolatokban, ahol a magyarság nagyobb arányban él. "Elsősorban Háromszékre gondolok, de Hargita megyében is - bár jók a személyes kapcsolatok - vannak problémák. Maros megyében az utóbbi időben ismét viszályt keltettek a magyarellenes emléktáblák, de megzavarta a jó viszonyt az RMDSZ-székház kérdése is" - részletezte a "problémás megyék" helyzetét Borbély. Markó Béla RMDSZ-elnök kiemelte, hogy az RMDSZ és a PSD képviselői a konzultáció során a nacionalista retorika visszaszorításának szükségességét hangoztatták. Markó szerint hangsúlyosan foglalkoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó magyar karok és tanszékek kérdésével is. /Salamon Márton László: RMDSZ-PSD csúcs negyedévenként. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./2003. június 5.
A képviselőház jogi bizottsága méltánytalannak tartja az Igazságügyi Minisztérium vádjait, miszerint a testület hibájából nyert pert a strasbourgi emberjogi bíróságon az a román ügyvéd, akit megkínoztak a nagyváradi börtönben - közölte Székely Ervin, a jogi bizottság RMDSZ-es tagja. A tárca szóvivője szerint azért kell negyvenezer euró kártérítést kifizetnie a román államnak, mert a képviselőház még mindig nem fogadta el a perrendtartási törvénykönyv módosítására vonatkozó minisztériumi javaslatokat. "Ez a vád képtelenség - mondta Székely Ervin. - Ezért elhatároztuk, felkérjük Rodica Stanoiu miniszter asszonyt, fáradjon a bizottság elé. Kíváncsiak vagyunk, egyetért-e a szóvivő által mondottakkal." Az RMDSZ-es képviselő kijelentette, maga a minisztérium volt a jogszabály elfogadtatásának a késleltetője, mert számtalanszor visszavonta módosító javaslatait. Máj. 4-én a jogi bizottság védelmére sietett Viorel Hrebenciuc, a képviselőház kormánypárti alelnöke is, aki közleményben ítélte el az Igazságügyi Minisztérium érvelését. /Cseke Péter Tamás: Megdorgálták Rodica Stanoiut. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./2003. június 9.
Teljes titoktartás közepette látogatott el Nagyváradra Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, hogy megvizsgálják: a Barokk-palotában kaphatna-e helyet a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, amíg sikerül elköltöztetni onnan a Kőrösvidéki Múzeumot. Markó és Hrebenciuc a helyszínen akart meggyőződni arról, hogy mivel járna a püspökség beköltözése az ominózus szárnyba, ahol többnyire raktárak és restauráló műhelyek vannak. Valószínűleg a hónap második hetében megérkezik a szakemberekből álló minisztériumi csoport, hogy megvizsgálja hová volna alkalmas átköltöztetni a múzeumot. /(Balla Tünde): Markó és Hrebenciuc személyesen tájékozódtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./2003. július 4.
Idén ősztől jelentősen bővül a magyar nyelv oktatása a csángóföldi településeken - közölte júl. 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miután tárgyalásokat folytatott Bákóban a megye prefektusával és főtanfelügyelőjével. A találkozón jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, valamint Bartha András és Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyar Szövetség két vezetője is. Idén szeptemberben további hat településen kezdik meg a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban, miután mintegy 140 szülő kérte gyermeke számára ezt a lehetőséget. Összesen hét új magyar tannyelvű csoport indul. /Hét csángó faluban lesz magyaróra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./2003. július 5.
Tavaly volt az áttörés, amikor Pusztinán és Klézsén intézményesített keretben is megindult a magyar nyelvoktatás, az elmúlt napokban ismét fordulóponthoz érkezett a moldvai csángómagyar iskolásgyerekek ügye. A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által az utóbbi időben folytatott tájékoztató-meggyőző munka eredményeként más csángóföldi falvakban is több tucatnyi szülő fogalmazott meg hivatalos, közjegyző által hitelesített kérést, amelyben kifejezi óhaját: gyermeke tanulhassa a magyar nyelvet az iskolában. Júl. 3-án megbeszélés zajlott le a bákói megyeházán. A Bákóba érkezett RMDSZ-küldöttség tagjait, Markó Béla szövetségi elnököt, Szép Gyula művelődésügyi alelnököt, Márton Árpád képviselőt, valamint Szepessy Lászlót, a marosvásárhelyi Elnöki Hivatal vezetőjét a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének székhelyén Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök tájékoztatták a kezdeményezés részleteiről, átfogó helyzetképet nyújtva egyúttal a csángómagyarok mindennapjairól is. Szó esett többek között a csángóföldi iskolákban és iskolán kívül magyar nyelvet oktatók javadalmazásáról, az Erdélyben vagy épp Bukarestben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakásköltségeinek fedezéséről, a státustörvényből eredő, gyermekes családoknak szánt támogatás folyósításáról, valamint a csángómagyarok megélhetési lehetőségeiről (a férfiak közül sokan dolgoznak vendégmunkásként Magyarországon, illetve Olasz- és Spanyolországban, valamint Izraelben). Elhangzott, hogy egyes csángóföldi papok igyekeznek - lebeszélés vagy akár megfélemlítés révén - eltéríteni a magyaroktatásról a szülőket. Markó Béla szerint jó lenne, ha létrehoznák klézsei székhellyel az RMDSZ Bákó megyei szervezetét. A prefektúrai megbeszélésen az RMDSZ-küldöttség tagjai, valamint a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége elnöke és alelnöke mellett jelen volt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus, illetve a Bákó megyei főtanfelügyelő, Gheorghi Iorga. A bő félórás találkozó sikeres volt, a vártnál könnyebben elvi megállapodás született további egy-egy, magyar nyelvet tanuló csoport ősszel történő indításáról Frumószán, Magyarfaluban, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Somoskán, valamint Pusztinán. Markó Béla elmondta, megegyezetek abban, hogy a más településen megfogalmazott kéréseket is jóváhagyják, így újabb csoportok alakulhatnak. Remélhető, hogy szeptemberre az eddigi 31 mellett még közel 140 csángó gyermek ismerkedhet majd szülőhelyén a magyar nyelvvel és kultúrával. Bilibók Jenő úgy látta, hogy meglepő könnyedséggel született meg a beleegyezés, eddig apró kifogásokat hoztak föl, amelyek miatt szerintük nem indulhatnak újabb csoportok. Bilibók Magyarországra indul, támogatást kér az Erdélyben tanuló csángómagyar gyermekek bentlakás-költségeinek térítéséhez. /(Szonda Szabolcs): Kedvező fejlemény a csángóföldi magyaroktatás ügyében: ősszel további csoportok indulhatnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2003. július 8.
A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./2003. július 22.
Sylvester Lajos Csupa csapás az élet /Háromszék Lap- és Könyvkiadó Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 2000/ Az elsorvadt moldvai magyar oktatás és a csángó szétrajzások emlékkönyve alcímmel írt riportkönyve arra a háttéranyagra épül, amelyet 1996- 99 között a Voltunk mük es hatvanperces történelmi dokumentumfilmhez a Kárpátok külső lábánál, Csángóföld ön és a Kárpát-medencében a Barcaságtól Sopronig gyűjtött. Sylvester felfigyelt az elmúlt napokban a csángóföldi magyarórák tárgyában közölt, többnyire euforikus hangvételű írásokra. Az eddigi csángómentő erőfeszítések óvatosságra intenek, figyelmeztetett Sylvester.A papság agresszívebbé vált magyarellenessége, és a helyi hatóságok jelenlegi támadása is erősebb minden ellen, ami a csángók magyar identitástudatát alakíthatná vagy megtarthatná. A helyi sajtó hajmeresztő hamisítás pedig egyszerűen példátlan. A hírek szerint júl. 3-án Bákóban egy olyan megbeszélésre került sor, amelyen a csángószervezetek vezetői, Markó Béla RMDSZ-elnök és kísérői társaságában jelen volt Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, Radu Catalin Mardare prefektus és Gheorghi Iorga megyei főtanfelügyelő. A megbeszélésen a magyar részvevők meglepetésére elvben megállapodtak, hogy szeptembertől magyar nyelvet tanuló csoportok indulhatnak a szülők közjegyző által hitelesített kérése alapján Frumószán, Külső-Rekecsinben, Lészpeden, Magyarfaluban és Somoskán is. Ekképpen a heti néhány órányi magyaroktatás Klézsével és Pusztinával együtt hét déli csángó településre terjedne ki. Ez a magyarkönyvmáglyákhoz, a gyermekek és szülők meghurcoltatásához és megfélemlítéséhez, a papság intoleráns viselkedéséhez viszonyítva üdvözlendő lépés. A csángókérdés kapcsán viszont nem szabad megfeledkezzünk alapvetően fontos dolgokról, írta Sylvester Lajos. A moldvai csángóság ősztől összesen 140 gyermekre kiegészülő heti néhány órás anyanyelvi oktatása nem helyettesíti a teljes értékű anyanyelvű oktatást. A mostani ígéret elsősorban gesztus- és szimbólumértékű. A mostani néhány órás magyar nyelvű oktatás és képzés, az anyanyelvi nevelés az első lépés a moldvai magyarság teljes értékű anyanyelvi oktatásának megszervezése felé. A csángó fiatalok erdélyi és magyarországi oktatását fenntartó támogatásra és ennek bővítésére alapvetően szükség van. /Sylvester Lajos: Moldvai magyar oktatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./ 2003. július 23.
Gazdasági tárgyú előadások hangzottak el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke leszögezte, a Magyar Nemzeti Bank az euróra való mielőbbi áttérés híve. Tállai András fideszes politikus rossz időben hozott rossz döntésnek minősítette a Medgyessy-kabinet napokban bejelentett adóemelési szándékát. A hazai gazdasági helyzetet Ráduly Róbert parlamenti képviselő próbálta ecsetelni. Az amerikai kormányzat működő piacgazdaságként jellemezte a román gazdaságot, ez azzal függhet össze, hogy az amerikaiak sem értik, miként működhet az ország gazdasága olyan körülmények között, amikor a fekete gazdaság aránya 40 százalékos, amikor tovább élnek a veszteséges állami vállalatok, amikor a társadalombiztosításba épp az állami cégek azok, amelyek nem fizetik be a járulékokat.Elérkezett az idő ahhoz, hogy elkészüljön egy pontos felmérés arról, mi valósult meg az Európa Tanács csángó kultúrát védő ajánlásaiból, és a testület számadást kérjen Romániától, jelentette ki Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának alelnöke jelentette ki a csángók helyzetéről szóló vitában. Kovács Péter nemzetközi jogász, a miskolci egyetem professzora elmondta, az Európa Tanácsnak nincsenek közvetlen eszközei arra, hogy betartassa az általa megszövegezett egyezményeket, de egy-egy ország gazdaságára is visszahat, ha az a kép alakul ki róla Strasbourgban, hogy sorozatosan figyelmen kívül hagyja az előírásokat.Komlóssy József elutasította Viorel Hrebenciuc álláspontját, miszerint rossz szolgálatot tettek azok, akik nemzetközi színtérre vitték a csángókérdést. A strasbourgi nyomás nélkül biztosan nem lehetett volna magyarórákat indítani a moldvai iskolákban. A csángó közösség jelenlegi helyzetéről Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke beszélt. A többség és kisebbség közötti kapcsolatok egy szélsőséges példáját ismertette Tiiu Pohl asszony, az észtországi Tallinni Egyetem előadója. Az észtek és oroszok évszázados, konfliktusokkal teli közös történelmet tudnak a hátuk mögött - mondta Tiiu Pohl asszony. Az előadó szerint az észtek úgy tartják, népük évezredek óta lakik Észtország területén, míg az orosz anyanyelvű lakosság nagy része csak a második világháború után érkezett az ország különböző ipari vidékeire, ahol orosz többségű, az észtekkel "nem keveredő" kolóniákat hoztak létre. Az oroszok Észtország függetlenségének elnyerése után, 1991-ben többségi nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Az észt kormány olyan törvényt hozott, amely ezen "bevándorlóknak" nem biztosított "automatikus" állampolgárságot, a robbanásig kiélezve ezzel az Észtország és Oroszország közötti konfliktust. "Az alig másfél milliós létszámú országban, amelyben félmillióan az orosz nyelvet beszélik, máig sem nyugodtak le teljesen" - állította Tiiu Pohl. Az észt kormányzat 2000-ben egy nagyszabású programot indított el, amely a tervek szerint 2007-ig tart. Ezen program célja az orosz kisebbség integrálása az észt társadalomba, biztosítva számukra a lehetőséget kultúrájuk és identitásuk megőrzésére. A programban megkísérlik "rávenni" az oroszokat az észt nyelv elsajátítására is. /Gazda Árpád, Rédai Attila: Nyolc óra munka, sok óra szórakozás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./2003. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulását nov. 29-re tervezte a tanács felállításával megbízott kezdeményező testület. A szept. 20-án Szilágysomlyón szervezett újabb fórumon bejelentették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberre tervezett megalakulását is, valamint a résztvevők állásfoglalást fogadtak el az októberre tervezett alkotmánymódosítás kapcsán, azt javasolva a romániai magyaroknak, hogy nemmel szavazzanak az alaptörvényre kiírt referendumon. Az EMNT többszáz tagú, területi alapon szerveződő testület lesz, amely az elképzelések szerint a helyi nemzeti tanácsok képviselőiből tevődik majd össze. A tervek szerint minden magyarlakta településnek lesz helyi nemzeti tanácsa, illetve képviselője az EMNT-ben. A SZNT is alulról szerveződik, a testületek székely területi és széki nemzeti tanácsokból tevődnek majd össze. Az SZNT megalakulását október 26-ra tűzték ki. Mindezt a Tőkés László püspök által idén kezdeményezett fórummozgalom ötödik állomásán, a Szilágysomlyón szervezett Szilágysági Fórumon jelentették be. A korábbi találkozókat Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön tartották.A testület az aradi Szabadság-szobor és a Bolyai Egyetem ügyében is állásfoglalást fogadott el, amelyben követelik az aradi emlékmű haladék és feltétel nélküli felállítását, valamint a kommunista hatalom által önkényesen felszámolt kolozsvári Bolyai Egyetem maradéktalan helyreállítását. A testület Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő személyében új ügyvivő elnököt is választott, mivel Toró T. Tibor korábbi elnök negyedéves mandátuma lejárt. Az aradi Szabadság-szobor ügyét illetően Tőkés László megállapította: a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti megállapodás előírja nemcsak az aradi emlékmű visszaállítását, de a Babes-Bolyai Tudományegyetemen az önálló magyar karok létrehozását is. "Látnivaló, hogy e minimális érdekeinket sem tudja érvényesíteni az opportunista, elvtelenül egyezkedő RMDSZ-vezetőség" - mondta a püspök, aki szerint a magyarságnak bizonyos kérdésekben nem szabad megalkudnia. Székelyföld esetében területi autonómiáról beszélünk, a Partiumban egyértelműen a személyi elvű autonómia érvényesíthető. A püspök megfogalmazása szerint a román és a magyar sajtó "egyaránt mostohán bánik" a mozgalommal, az RMDSZ pedig "lejárató propagandát" folytat. A mostani találkozót a legutóbbi összejövetelhez képest jóval kisebb érdeklődés övezte: míg Sepsiszentgyörgyön annak idején hétszáz résztvevő jelent meg, Szilágysomlyón mindössze kétszázan gyűltek össze. Tőkés László szerint most azért voltak a szokásosnál kevesebben, mert a szövetség hivatalos vezetése megfélemlítette a mozgalommal szimpatizálókat. Sárközi Zoltán, a Nagyváradi Polgári Egyesület elnöke a fórumon bejelentette: a szatmárnémeti polgári egyesülethez hasonlóan saját jelölteket indítanak a helyhatósági választásokon. /Borbély Tamás: Lankad a fórummozgalom iránti érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A szilágysomlyói fórum résztvevői azt javasolják a romániai magyarságnak, hogy az alkotmánymódosításról okt. 19-re hirdetett népszavazáson voksoljanak nemmel. Erre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete tett javaslatot a fórumnak. Tőkés László püspök leszögezte: "Az erdélyi magyarság Trianon óta soha nem fogadta el Románia nemzetállami meghatározását. A mostani igen szavazat áttételesen ezt jelentené". Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő hozzátette: "Az igen szavazattal ráadásul lehetőséget adnánk a kormánypártnak arra, hogy úgy tüntesse fel: az erdélyi magyarság elfogadta az alkotmányt, és benne a nemzetállami meghatározást. Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke épp a Krónikának nyilatkozva már a parlamenti szavazást is így állította be."Sárközi Zoltán, a Bihar Megyei Polgári Egyesület elnöke kijelentette, egyesülete mindenképpen jelölteket állít a közelgő helyhatósági választásokon. Tőkés András a bejegyzés alatt álló Maros Megyei Polgári Mozgalom nevében jelentette ki: jelöltjeik a Magyar Polgári Szövetség színeiben mérkőznek meg az RMDSZ-szel az önkormányzati tisztségekért. /Gazda Árpád: Nemet javasolnak az alkotmány népszavazásán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./2003. október 23.
AZ RMDSZ káderpolitikáját is Hrebenciuc irányítja? Úgy tudja a bukaresti román sajtó, köztük a Cotidianul, hogy az RMDSZ arra készül, hogy keményen fellépjen a rebellis képviselők, jelesen Szilágyi Zsolt ellen, aki mostanig a képviselőház integrációs bizottságának volt a tagja. A lap tudni véli, hogy nem annyira az RMDSZ-t zavarja Szilágyi, hanem Viorel Hrebenciucot, az integrációs bizottság elnökét. Ő nem tudja megbocsátani a magyar képviselőnek, hogy egy Románia-EU tárgyaláson javasolta - s el is fogadták -, hogy vitassák meg a törvénytelenül elkobzott javak visszaszolgáltatásának helyzetét. Elfogadták, és mind az az elemzés, mind az, amelyre novemberben kerül sor, enyhén szólva kellemetlen Hrebenciucnak, a kormánypártnak. Mert a hivatalosan Románia által beterjesztett adatok és Szilágyi Zsolt adatai teljes mértékben különböznek egymástól. /Hírvilág. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./2003. december 11.
Tízéves fennállását ünnepelte dec. 9-én a Kisebbségi Hivatal. Az ünnepi találkozón részt vettek a Kisebbségi Hivatal életében jelentős szerepet játszó közéleti személyiségek, köztük Viorel Hrebenciuc egykori kormányfőtitkár, Tokay György és Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségi miniszterek, Markó Béla szövetségi elnök, valamint a kisebbségi szervezetek képviselői. A felszólalók kiemelve az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának a kormánystruktúrában betöltött szerepét. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben az RMDSZ döntően hozzájárult Románia kisebbségi politikájának alakításához. Az RMDSZ elnöke kiemelte az anyanyelvhasználat, oktatás, kultúra terén elért eredményeket, amelyeket az alkotmánymódosító törvény is megerősít. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi jogvédelem terén a folyamat korántsem tekinthető lezártnak, az elkövetkezőkben e jogok intézményesítésére, illetve kiteljesítésére kell törekednünk, jelentette ki Markó Béla. /Tízéves fennállását ünnepelte a Kisebbségi Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./2004. január 27.
Január 26-án tartottak megbeszélést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői. Megvonták a 2003-as megállapodás mérlegét, és elemezték annak lehetőségét, hogy idén újabb egyezséget írjanak alá. A megbeszélésen Markó Béla elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető vett részt, a kormánypárt részéről pedig Viorel Hrebenciuc alelnök. Az RMDSZ a 2003-as megállapodás kapcsán azt sérelmezte, hogy továbbra sem került köztérre az aradi Szabadság-szobor, és nem alakult meg a két magyar nyelvű kar a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Markó Béla korábban úgy nyilatkozott, a 2003-as megállapodást nem tekinti lezártnak mindaddig, amíg az RMDSZ-nek ez a két – a dokumentumba is belefoglalt – igénye nem teljesül. „Először ezekre a problémákra kell megoldást találnunk, utána majd meglátjuk, továbbra is együttműködünk-e a kormánypárttal” – szögezte le a szövetségi elnök, aki azonban úgy vélte, hogy az ország politikai stabilitása érdekében szükség lenne újra megállapodni a PSD-vel. /Lesz új egyezség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./2004. február 5.
Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./2004. február 19.
A nem magyar kisebbségeket képviselő jelölteknek az eddiginél több szavazatra lesz szükségük a parlamentbe jutáshoz. Erről február 18-án döntött a választási bizottság. A jelölteknek az országos átlag-szavazatszám 5 százaléka helyett ezentúl annak 20 százalékát kell megszerezniük. Az új előírás gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha a 2000-es választásokon egy nemzeti kisebbség jelöltje 1.271 szavazattal parlamenti mandátumhoz jutott, az idei választásokon 5-6.000 szavazatra lesz szüksége. Egy másik módosítás értelmében csak a Nemzeti Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkező etnikumok vehetnek részt önállóan a választásokon. A választási bizottság szerint az új rendszer alkalmazásával a parlamentben jelenleg képviselt tizennyolc nemzeti kisebbség közül négy nem jutna be a törvényhozásba: a szláv-macedónok, az albánok, a rutének és a lengyelek. Viorel Hrebenciuc (SZDP), a választási bizottság elnöke elmondta, a pártok azért döntöttek így, hogy "gátat szabjanak a nemzeti kisebbségek száma növekedésének a parlamentben". /Szigorodtak a nemzeti kisebbségek parlamentbe jutásának feltételei. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./2004. február 25.
Annak ellenére, hogy a szenátus már elfogadta a helyhatósági választásokat szabályozó törvénytervezetet, amely a parlamenti választásokhoz hasonlóan 5 százalékos bejutási küszöböt határoz meg a megyei és helyi tanácsosi listákat állító pártok számára, Viorel Hrebenciuc kormánypárti alelnök indítványozta, hogy az 5 százalékot 3-ra csökkentsék. Az RMDSZ számára a küszöb csökkentése lehetővé tenné, hogy azokban a megyei és helyi tanácsokban is legyen képviselet, ahol különben a küszöb bevezetése miatt már le is mondtak a bejutásról (Fehér vagy Beszterce megye, illetve azon kisvárosok, ahol a tanácsosok száma több mint húsz, a magyarság számaránya viszont 5 százalék körül van.) /Sz. K.: Csökkentik a küszöböt a helyhatósági választásokon? Az RMDSZ számára előnyös az indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./2004. március 3.
Ioan Talpes, az államfő bizalmasának államminiszteri kinevezésének a kormánypárton belüli hatalmi harcokra vezethető vissza, és a Ion Iliescu körüli csoport térnyeréséről tanúskodik, ezt állítják egyöntetűen a kommentátorok.. A vitatott múltú elnöki tanácsos megbízása nem a kabinet munkájának hatékonyabbá tételét szolgálja. Székely Ervin RMDSZ-es képviselő is úgy látja: Talpes kinevezésével veszélybe kerülhet a csatlakozási tárgyalások sebességének iránya. Véleménye szerint a román reformfolyamat számára nem biztos, hogy a hírszerzésben tapasztalatot szerző szakemberre van szükség. Iliescu valószínűleg arra készül, hogy a szenátus elnöki tisztségét töltse be a választások után, akkor pedig viszonylag könnyű lesz elérni, hogy Talpesből miniszterelnök legyen, ő pedig megőrizze azt az informális politikai hatalmát, amit 1990 óta gyakorol. Sajtóberkekben szintén felháborodás kísérte a miniszterelnök kijelentését, miszerint a kormányátalakítás nem érintené az EU-jelentésekben Románia számára legtöbb rossz pontot beszerző igazságügyi minisztert, a közismerten Ion Iliescu támogatását élvező Rodica Stanoiut. Az igazságügyi miniszternek olyan kompetenciái vannak, amelyek révén beleszólhat az igazságszolgáltatásba. Az ő javaslatára nevezik ki a főügyészt, ő elnökli a bírák tanácsát, amely javaslatot tesz a bírák kinevezésére, dönt a fegyelmi ügyekről, elmozdításokról, előléptetésekről, ugyanakkor döntő befolyása van az alkotmánybírák kinevezésére is. Viorel Hrebenciuc SZDP-alelnök szerint Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. /Székely Kriszta: Kormányátalakításnak álcázott bozótharc. Hrebenciuc: Talpes ajánlólevele a magas intelligenciahányadosa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./2004. június 16.
Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jún. 15-én megállapodott arról, hogy a két alakulat támogatja egymást a második választási fordulóban és bizonyos megyei tanácsokban közösen hozzák létre a többséget. Markó hozzátette, az RMDSZ a D.A. NLP–DP szövetséggel tárgyal azokban a megyékben, ahol nem tud együttműködni az SZDP-vel. /SZDP–RMDSZ megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./ Viorel Hrebenciuc közlése szerint Maros, Kolozs és Szilágy megyében biztosan együttműködés lesz az RMDSZ-szel, Maros megye tanácsának elnöki posztjára az RMDSZ számíthat és az RMDSZ kapja Kolozs megye tanácsának egyik alelnöki tisztségét. Markó bejelentette, hogy az RMDSZ Aradon és Kolozsváron támogatja a PSD polgármesterjelöltjét, ezért Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a polgármester-választás második fordulójában a kormánypárt segíti az RMDSZ jelöltjeit. /B. E. L.: Markó: Aradért és Kolozsvárért Szatmárt és Nagykárolyt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./2004. július 12.
A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2004. július 27.
Az Új Nemzedék Párt elnöke a juhászból milliárdossá lett Gigi Becali. Becali megvásárolta az Új Nemzedék Pártot – valaha a liberálisként Bukarest polgármesteri székébe került Viorel Lis volt az élén. Becali nem titkolta, hogy a Vasgárdával szimpatizál. Alvezérei: a valaha demokratikus érzelmeiről ismert Paul Ghitiu, a volt liberális szenátor Emil Tokaci, tanácsadója pedig Dan Pavel. A pártvezér szórja a pénzt. Az egész Új Nemzedék – éppúgy, mint a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Egységpárt – a jelenlegi kormánypárt találmánya. Ez esetben Viorel Hrebenciuc volt az, aki kiötölte: kebelbarátja, Gigi Becali álljon élére egy olyan pártnak, amely szavazatokat vesz el az ellenzéktől, egyszersmind fokmérője lehet a külföld tűrőképességének a nacionalizmus iránt. Hrebenciuc másik jó barátját Verestóy Attilának hívják, tette hozzá Román Győző újságíró. /Román Győző: Az Új Nemzedék régi nótája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 27./2004. december 8.
Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./