udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 131881-131894
Névmutató:
1990. október 5.
Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1990. október 6.
Az RMDSZ vezetősége állásfoglalásában kifejtette, hogy az iskolaügy átalakítását nem oldották meg. Jellemzi a jelenlegi helyzetet a bukaresti magyar líceum esete. A minisztériumi rendelet gondoskodott a magyar középiskoláról, az Ady Endre Líceumról. Ennek ellenére román osztályokat indítottak a líceumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./1990. október 6.
A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1990. október 6.
Okt. 6-án Sepsiszentgyörgyön tartotta első találkozóját a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/. Hanzl Péter, a MAKOSZ alelnöke elmondta, hogy a hangsúlyt az aktív diákélet újraindítására helyezték. A MAKOSZ országos akciót kezdeményezett a szórványvidék tankönyvellátása céljából. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./1990. október 6.
Borbély Ernő parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1978-ban végzett Kolozsváron a filozófia szakon, majd Csíkszeredában tanított. 1982. nov. 23-án tartóztatták le, és 9 hónap vizsgálati fogság után kilenc évre ítélték államellenes összeesküvés és propaganda címen. Ennek való alapja az volt, hogy szerettek volna létrehozni a romániai magyarság érdekvédelmével foglalkozó szervezetet. 1984-ban az amnesztia eltörölte büntetése egyharmadát, így végül 4 év 8 hónapot töltött a bukaresti, majd a nagyenyedi börtönben. Végül a Securitate közölte, szeretnék, ha elhagyná az országot. Borbély 1989 tavaszán távozott az országból. Az 1989-es események után úgy döntött Szőcs Gézával, hogy hazatérnek. Borbély Ernő úgy látja, amíg a magyar kérdés az ország legnagyobb gondja, nem fog gazdaságilag talpraállni. Nem veszik észre, hogy nem a magyarok, hanem a régi szeku és a pártemberek jelentik a legnagyobb gondot. /Lokodi András: Legfontosabbak az emberi viszonyok ? beszélgetés Borbély Ernő parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./1990. október 7.
Marosvásárhelyen okt. 7-én öt ittas fiatal /négy magyar és egy román, Bálint Gyula, Nagy Csaba, Tóth Zoltán Lehe, Ughi István és Bantila Carmen/ rugdosta az Avram Iancu lovasszobra előtti virágvázákat, állítólag fel akartak mászni a szoborra, hogy felülhessenek a lóra. Valójában nem másztak fel a lóra és nem tépték le a zászlót. A szobor négy méter magas alapzatára csak létrával lehetne feljutni. A rendőrség őrizetbe vette őket. Este a román tévében már azt állították, hogy öt magyar felmászott a szoborra és ledobta a román zászlót. A román sajtó ezt vette át, hiába cáfolta a Romániai Magyar Szó, a rendőrségre hivatkozva. /Bodolai Gyöngyi: A zászlótépés híre - torzítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ A parlamentben okt. 9-én Borbély László képviselő is cáfolta a zászlótépést, hivatkozva a Maros megyei rendőrkapitányság október 8-i jelentésére.1990. október 7.
Dr. Ion Coja azt állította, hogy 1987. nov. 15-én, a brassói munkástüntetésen a tüntetők fölszólították a magyarokat és a szászokat, hogy lépjenek ki a sorból, nehogy azt mondják, külföldi ügynökök szervezték a tüntetést. Ezt cáfolta Bara Albert, aki megszerezte a tüntetés miatt deportáltak névsorát, a 60 meghurcolt munkásból 6 magyar és egy szász volt: Gyerkó György, Gergely András, Csomás József, Gergely Árpád, Vitos Lajos, Bence Dénes és Sommerauer Werner. Sok munkást nem deportáltak, "csak" megvertek a rendőrségen, köztük is voltak magyarok, így például Berekméri János esztergályost egy hétig verték a rendőrségen. Az 1989. decemberi sortűznek szintén voltak magyar mártírjai Brassóban, a városban ekkor 64-en vesztették életüket, köztük 5 magyar: Király Károly /50 éves/, Burján István /43 éves/, Imecs László /18 éves/, Müller László /18 éves/, Tamás József /47 éves/. /Bara Albert: Együtt tüntettünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ 1990. október 7.
A Keresztény Szó folytatásokban közölte Márton Áron püspöknek a Securitate parancsnokságához intézett, 1968. januárjában kelt levelét. A püspök a levélben bátran kiállt a félelmetes szeku által kihallgatásra berendelt papnövendékek mellett. Sorra visszautasította a Securitate alaptalan vádaskodásait, jelezve, hogy ezek nem tartoznak a titkosrendőrség hatáskörébe. Nagyon fontos ez a dokumentum, mert a diktatúra idején az emberek nem mertek megszólalni, nem merték bírálni a Securitate törvénytelen módszereit. /Dokumentum, = Keresztény Szó (Kolozsvár), szept. 23., szept. 30., okt. 7./1990. október 8.
A Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint az RMDSZ képviselői tárgyaltak az együttműködés különböző vetületeiről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./1990. október 9.
Az RMDSZ-képviselők okt. 9-én tiltakozásul kivonultak a parlamenti ülésről, mert a kereskedelmi társaságok törvénytervezete 93. szakasza szerint ezek vezetője román lehet, az RMDSZ ezt román állampolgárságúra javasolta változtatni. Végül a kormány mégis az RMDSZ álláspontjának megfelelően döntött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ Az RMDSZ nyilatkozatban indokolta meg döntését, egyben tiltakozott Ioan Gavra, a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőjének rágalmazást, nemzeti uszítást tartalmazó felszólalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./1990. október 9.
Kincses Előd visszautasította Ion Minzatunak a Viitorul Romanesc hetilap szept. 5-i számában közölt kijelentését, miszerint Kincses Előd a felbujtók közé tartozik. Ez az állítás még a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentésben /Minzatu-jelentés/ sem szerepel. Amikor Tőkés László hazaérkezett amerikai útjáról, Minzatu a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának márc. 21-i ülésén elismerő szavakkal méltatta Tőkés László szereplését, majd felajánlotta az RMDSZ-nek a pártjával /Minzatu a Republikánus Párt elnöke volt/ való választási szövetséget. A választási szövetség nem jött létre, pár nap múlva Minzatu a tévében éles kirohanást intézett Tőkés László ellen, majd a Román Nemzeti Egység Pártjával /PUNRT/, a Vatra Romaneasca nevű szervezet politikai változatával lépett szövetségre. /Kincses Előd: Tisztelt Ion Minzatu úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1990. október 9.
Az Országos Széchényi Könyvtár százezer Ft-os könyvajándékát dr. Vekerdi József átadta a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./1990. október 10.
Az utóbbi időben talán a legmozgékonyabb kisebbségi szervezet lett a Romániai Magyar Kisgazdapárt. Több vezetőségi tagjuk részt vett a Romániai Magyar Gazda Egyesület sepsiszentgyörgyi tanácskozásán. Búzás László, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke kifejtette: megállapodtak az RMDSZ-szel: aki a Kisgazdapártba belép, az RMDSZ-nek is tagja marad. Először gazdaköröket alakítottak, nem kisgazda helyi szervezeteket, mert azt tartották fontosabbnak. A Kisgazdapárt kapcsolatot épít ki a testvérpártokkal. A Kisgazdapártnak székháza, vagyona nincs, két irodát bérelnek Csíkszeredában. Lapjuk /Kisgazdák Lapja/ megjelenését felfüggesztették, mert anyagilag nem tudják fenntartani. Eddig 19 szám jelent meg. Búzás László bízott benne, hogy a párt meg fog erősödni és új pártok is fognak alakulni. /B. Kovács András: Beszélgetés Búzás Lászlóval, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 10.
Szárazajtán a református templomban emlékeztek 1944. szept. 26-ára, amikor 13 magyar embert öltek meg a faluba érkező románok. Szerény emléktáblát állítottak "1944. IX. 26-i halottainként - RMDSZ" felirattal. Az istentiszteletet követően a tett színhelyén sor kerülhetett az elhunytakat megillető egyházi temetési szertartásra, amelyre akkor - és mostanáig nem volt lehetőség. /Flóra Gábor: Szárazajtai emlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 10.
A 44 éves Constantin Dobre pénzügyi attaséként érkezett szeptemberben Londonba, a román nagykövetségre, most pedig politikai menedékjogot kért. Úgy érzi, hogy veszélyben van, szerinte az állambiztonság még erős Romániában. /Csaknem jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1990. október 11.
Szilágysomlyón éjjel kővel dobálták meg az RMDSZ székházát, ablakait betörték és leverték az RMDSZ-táblát. /Romániai Magyar Szó, okt. 31./1990. október 11.
Az állami támogatású Bolyai Egyetem visszaállítására van szükség, hangsúlyozta Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság titkára. Az Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi bizottságában működő tagok /Tom Lantos, Frank Woolf és John Porter/ írták alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, ebben szerepelnek a magyar nemzetiséggel való bánásmódra vonatkozó észrevételek. Az oktatással kapcsolatban írják: "Hasonló módon nyilvánvalóvá válik a magyar nemzetiségnek az Ön kormánya által való üldöztetése a kolozsvári Bolyai Egyetem újbóli megindításának megtiltásában", amelyet 1959-ben zártak be. Petre Roman miniszterelnök 521-es számú rendelete "korlátozza az anyanyelvi tannyelvű osztályok számát, megtiltja az anyanyelvi oktatást a technikai és kereskedelmi szakiskolákban." A Bolyai Társaság eddig hat beadványt továbbított az egyetem visszaállítása érdekében, válasz egyikre sem jött. Petre Roman kormányfő kijelentette, hogy a világon seholsem működik nemzetiségi egyetem. Wanek Ferenc cáfolatul felsorolt néhányat: Spanyolországban galego és baszk, Svájcban francia és olasz, Finnországban svéd, Jugoszláviában albán, szlovén egyetem létezik. /Jogunk egy állami magyar egyetem is. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./1990. október 11.
Kolozsváron megváltoztatták a Rákóczi és a Petőfi utcát, ezt még a Ceausescu-korban sem tették meg. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./ 1990. október 11.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör /Gyergyószentmiklós/ okt. 11-én tartotta évadnyitó ülését, amikor vendégül látták a kaposvári Berzsenyi Dániel Társaság tagjait. /Gyergyó (Gyergyószentmiklós), nov. 26. 3. sz./1990. október 11.
Okt. 14-én ünnepi nagygyűlés keretében avatják fel Székelyudvarhelyen az 1848-as emlékművet, amelyen megjelenik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, dr. Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök, dr. Tőkés István teológiai professzor és Kedei Mózes unitárius lelkész. Okt. 15-16-án pedig történelemtudományi ülésszakot szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./