udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 98011-98040 | 98041-98070 | 98071-98100 ... 131881-131894
Névmutató:
2013. február 4.
Egy választópolgár dilemmái
Dúl a zűrzavar a Maros megyei meg a vásárhelyi RMDSZ-ben. Távolba, azaz a román parlamentbe szakadt honfitársaink, akik Fodor Imre polgármestersége után cserbenhagyták a várost, miközben politikai karrierjüket egyengették nem is sikertelenül, most megmondják!
Olykor visszatértek a város magyarságához polgármesterjelölti minőségben, először Kelemen Atilla, akit igencsak kétkedve fogadtak a városban, aztán sorra: Borbély László, aki olyan langyos kampányt folytatott, hogy borítékolni lehetett az eredményt, ugyanígy Frunda György esetében, akiben már csak politikusok hisznek, a választók nem, ezért is veszítette el az RMDSZ-ből hiányzó kompromisszumkészség hiánya miatt nemcsak a polgármesteri tisztséget, de szenátori pozícióját is.
Markó Béla, bár nem marosvásárhelyi, de itt él a 70-es évek közepe óta, még tartja magát késélen, megmondja a hogyant, mintha ma is ő lenne az elnök, és ki érti, milyen alapon, amikor van egy parlamenti képviselő megyei elnök? A szokás hatalma, vagy háttérből még mindig ő irányítja a szervezetet? Ki fürkészheti ki az igazságot a politika berkeiben? Az egyszerű halandó polgár, aki csak élni szeretne jogaival, aligha. Ő annyit tud, amennyit nyilvánosságra hoznak.
Akárhonnan is nézem, ezek az urak, akik talán a legnagyobb számban ebből a városból kerültek a parlamentbe a többi, magyarok lakta megyékhez viszonyítva, gyakorlatilag húsz év alatt semmi kézzelfoghatót nem tettek a városért, annak ellenére, hogy kirakatnak használták, mindenféle gyűléseiket, kongresszusaikat itt tartották a Kultúrpalotában, és ígérgettek. A vásárhelyi szervezet pedig tulajdonképpen sosem volt tényező, tehát fölösleges a semmit szidni.
Nem vagyok tagja a szervezetnek, sem másnak, de szavazó polgára vagyok, sok más vásárhelyi polgárral egyetemben, akik elvárják azt a minimumot, hogy az őt képviselő magyar politikus elsősorban szülővárosa vagy fogadott városa érdekében cselekedjen. Emiatt egyet kell értenem Kovács Péter kemény szavaival. Akármennyire fényezik is, a városi és megyei RMDSZ csúfos kudarcot szenvedett a választásokon, és nemcsak azért mert megjelent egy másik magyar párt.
Ez is az RMDSZ és vezetői konjunktúra politizálásának a következménye. Valóban, jó lenne végre már új szempontokat bevinni a vezetésbe, életkortól függetlenül. Vagyis frissíteni, mert ezek a képviselő urak minden szinten már kifutottak az időből. Ugyanis, most úgy tűnik, parlamenti képviselőnek lenni nyugdíjas állás az RMDSZ-ben is.
Természetesen tudom, hogy egy rövid publicisztika csak felvetheti a gondokat, elégedetlenségeket, elemzést szakértő politológusoktól várunk, akik választ is tudnak adni, hogy miért történhetett meg ez a csúfság a megye és a város magyarságával?
Kuti Márta
Vásárhelyi Hírlap
Erdély.ma,2013. február 4.
Újabb öt évig működik az Europe Direct központ
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum az Európai Bizottság támogatása révén újabb öt évig működtetheti a Hargita megyei Europe Direct Tájékoztató Központot Székelyudvarhelyen. A program célja a lakosság széleskörű tájékoztatása európai uniós témákkal kapcsolatosan, de a központ munkatársai az ifjúsági szervezettel együttműködésben számos rendezvényen is aktívan részt vesznek majd.
„Egyedülálló információs szolgáltatásról van szó, melynek több célja is van, hisz a tevékenység nem csak tájékoztató jellegű: az iroda reaktív és proaktív munkát egyaránt végez, rendezvényeket szervez és társszervez Udvarhelyen, illetve a megye nagyobb településein” – avatott be a részletekbe Somogyi Attila, a Hargita megyei Europe Direct Tájékoztató Központ irodavezetője. Egyébként az UFF égisze alatt működő Europe Direct Tájékoztató Központ 2008-ban kezdte el működését Udvarhelyen. „Az Európai Bizottság által kiírt újabb pályázaton az UFF is részt vett, ennek eredményeként a 2013–2017 közti időszakra nyert támogatást. A következő öt évre tehát van elég munka, de anyagi stabilitás is” – tette hozzá Jakab Attila, az udvarhelyi ifjúsági szervezet nemrégiben leköszönt elnöke.
A Europe Direct csapatának célkitűzése a lakosság tájékoztatása az Európai Unió polgárainak jogairól, lehetőségeiről és kötelességeiről, az uniós kommunikációs prioritásokról, európai polgári kezdeményezésekről és azokról a kérdésekről, amelyek kortól függetlenül nagy hatással lehetnek az emberek életére (ösztöndíj-lehetőségek, munkavállalás és önkéntesség az uniós tagállamokban, utazási kapcsolatos stb.). „Kiemelt célunk a 2014-es európai parlamenti választások fontosságáról való tájékoztatás, illetve szerepet vállalunk a korrupcióellenes harcban is, szintén a tájékoztatás, tanácsadás szintjén” – vázolta Somogyi Attila. Továbbá a központ a Közéleti Vándortábor, a Karrierkovács Napok, az Európa Nap, a XXI. Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Nyelvek Európai Napja, illetve a Heted7Suli szervezésében is szerepet vállal.
„A pályázat révén a központ évente 20 ezer eurós támogatásban részesül, amelyet ugyanennyi önrésszel kell felpótolnunk. A tevékenység népszerűsítése érdekében az irodához fordulóknak kétnyelvű kitűzőt adunk ajándékba” – mondta el Vass Orsolya, az UFF elnöke. A tájékoztató központ hétköznapokon 9 és 16 óra között érhető el az UFF székhelyén, a Kossuth-udvarban.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,2013. február 4.
Tolerancia mint megalkuvás
A külhoni magyarsággal kapcsolatos kérdésekben mindig némi fenntartással kell kezelni, amit a Népszabadság ír – ismerjük a „történelmi” okokat. Most sem tennék másképp: a „bukaresti” Szőcs Levente a kolozsvári Magyari Nándor László szociológust kérdezte a „székelyföldi politikai mentalitásról”. A Burjánzik az intolerancia című írás a világhálós kiadásban (Nol.hu) épp csütörtökön jelent meg. Bár egyáltalán értékelendő, hogy a Népszabadság hajlandó leírni azt a kifejezést, hogy Székelyföld, a címadásban is tetten érhető tendenciózus következtetést azért jócskán vitathatónak érzem. Az MSZP-vezérkar közelmúltbeli kolozsvári látogatása kapcsán például azt mondja Magyari Nándor László: az RMDSZ egy hibrid vezetésű párt lett, azaz ötvöződik benne a karizmatikus, „fideszes” modell, amelyben a „főnöknek mindig igaza van”, illetve a „racionális”, „demokratikus” modell, amelyben mindenki tartja magát a belső döntési mechanizmusokhoz. A szociológus szerint ezzel magyarázható, hogy míg Markóék Kolozsváron Mesterházyékkal tárgyalnak, székelyföldi RMDSZ-esek az MSZP itteni jelenlétét is kifogásolják. Ugyanis, s most megpróbálom egyszerűsíteni a magyarázatot, az RMDSZ-es központ a kormányból való kipottyanás után elveszítette az ellenőrzést a területek felett, a „helyi hatalom erős emberei egyre inkább a pártközpont fölé kerekednek”. Háromszéken például az ottani „karizmatikus” pártvezetők az RMDSZ-en belüli „szigetté” váltak azzal, hogy nyíltan hangoztatják Fidesz-közeliségüket, jobboldaliságukat, s nem egyszer „jobbról előzik” a „Fidesz nyúlvány populista formációit”. Félretéve azt a tényt, hogy az állítólag a hatalomból kipottyant RMDSZ mégiscsak helyet kapott a kormány hátsó kamrájában, nézzük, hogy Magyari szerint miért annyira jobboldaliak a székelyföldiek. „Egy egyre zártabb közösség, amilyen a székelyföldi, mentálisan is egyre zárkózottabb lesz. Az elmúlt jó húsz esztendőben »beültetett« jobboldaliság olyan gondolkodásbeli paneleket hozott létre és erősített meg, amelyeknek előterében az intolerancia minden formája virágzik. (...) Az örökös sündisznóállás, amibe a székelyföldi helyi elitek hangadói merevedtek (tisztelet a kivételnek), kirekesztő mindenfajta mássággal szemben” – fejtegeti Magyari. Néha az olyan hipotéziseknek, amelyek több, egyenként is igencsak vitatható állításra támaszkodnak, elég egyetlen lábát kiütni, s összeomlanak, mint egy kártyavár. Valóban el kell hinnünk azt, hogy a székelyföldiek azért jobboldaliak, mert zárkózottak, s azért intoleránsak is? A Markó-féle vonal meg demokratikusabbá és toleránsabbá válik azzal, hogy a Székelyföldön nemzetárulóként nyilvántartott szocialistákkal hajlandó leülni tárgyalni, egyezséget kötni, s ezzel az MSZP-t megpróbálja Erdélyben legitimálni?
A másik bajom ezzel az elmélettel, hogy ismét a „haladottabb szellemiségű, kulturált, toleráns” Kolozsvár versus az „elmaradottabb, konzervatívabb, intoleráns” Székelyföld kommunikációs sablont vélem felfedezni benne, amelybe hanyagul elmerülve, közben a román többségbe lassan beleolvadva a kolozsvári, marosvásárhelyi értelmiségiek még mindig hajlamosak lenézni Székelyföldet és a székelyföldieket. Mintha az MSZP-sek kolozsvári felvonulásán nem fogadták volna őket ugyanúgy a tiltakozók, mintha Csíkba vagy Udvarhelyre tették volna be a lábukat. A „tolerancia hívei” aztán persze rendőri segítséggel csak azokat az embereket engedték be a „nyilvános fórumra”, akiket ők jónak láttak, s akikre az RMDSZ-es szervezők rámutattak: az ellenvéleményekre, úgy tűnik, nem voltak kíváncsiak. De még így is volt incidens: az általunk oly „szeretett” MSZP-s vezéralak, Szanyi Tibor a fórumon elhangzottakat időnként kommentáló idős férfinak egy adott pillanatban odavetette, hogy „leverem a fejed, te takony!” (Krónika, 2013. január 23.). Később a képviselő a Facebookon „zsigeri barmoknak” nevezte a kolozsvári tiltakozókat, a bejegyzését kommentálókat pedig folyamatosan sértegette, sőt egyiküket felszólította: „Most már eleget verted itt a taknyodat, úgyhogy bátran eldugulhatsz”.
Ez az a „toleráns” MSZP, amiről a „szakértő” újabb jól hangzó, de a valósággal köszönőviszonyban sem levő sablont elsütve úgy vélekedik, hogy „a jelenleginél (kormánynál – szerk. megj.) sokkal korrektebb és átláthatóbb támogatáspolitikát folytatott a határon túl, sokkal érzékenyebb volt a politikai autonómiájukra”. Átláthatóbb támogatáspolitika? Kinek? Az RMDSZ-elitnek? Politikai autonómia tisztelete? Hogyan? A külhoniak magyarságának megtagadásával? Ha a „tolerancia” szoclib értelmezésben azt jelenti, hogy „megalkuvás”, „nemzetárulás”, „beolvadás”, „gerinctelenség”, „tiszteletlenség”, akkor a székelyek, remélem, még jó ideig nem kérnek belőle.
Rédai Attila
Székelyhon.ro,2013. február 4.
Dékánválasztás a Sapientián
Előreláthatólag e hét végére derül ki, hogy a következő négy esztendőben kik fogják vezetni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karait. Mindkét karon két-két jelölt van.
A Gazdaság- és Humántudományok Karának két dékánjelöltje a tisztséget jelenleg is betöltő Makó Zoltán, illetve Lázár Ede, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar aspiránsai pedig Kósa István és Szilágyi József.
„Mivel február elsején kaptam kézhez rektori kinevezésemet, ezért a törvényi előírásokat betartandó, csak azt követően nevezhetem meg azokat a személyeket, akikre rábíznám a dékáni teendőket. Egy bizottság ezen a héten meghallgatja a jelölteket, majd azután nekem kell döntenem” – nyilatkozta megkeresésünkre Dávid László, a Sapientia egyetem rektora. A mandátumcserét jövő hónap elején már megejtenék, az új dékánok négy évig fogják vezetni a karokat.
Dávid nem titkolt szándéka, hogy vezetői szinten fiatalítson. „Az egyetem tizenkét éves működése alatt jelentős részben olyan oktatókkal dolgoztunk, akik vállalták, hogy állami egyetemi állásukat hátrahagyva, egy induló magánegyetemen, a Sapientián vállalnak munkát. Ahhoz, hogy ez az intézmény hosszú távon is sikeres legyen, kötelességünk olyan vezetői mentalitást meghonosítani, illetve olyan vezetőket választani, akik hosszú távon gondolkodnak, sorsukat ehhez az egyetemhez kötik” – fogalmazott a rektor.
A jelöltek
Makó Zoltán 1968-ban született, 2008 óta a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karának dékánja. Oktatott tantárgyai: matematika közgazdászoknak, speciális matematika mérnököknek, operációkutatás, közgazdasági döntések matematikai modellezése.
Lázár Ede 1973-ban született, 2003 óta a Gazdaság- és Humántudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: menedzsment, információ-menedzsment, vezetői közgazdaságtan, marketingkutatás, kutatásmódszertan.
Kósa István 1970-ben született, 2005 óta a Műszaki és Társadalomtudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: szociológiatörténet, szociológiai paradigmák, közvélemény-szociológia. Szilágyi József 1960-ban született, 2001 óta a Műszaki és Társadalomtudományok Kar főállású oktatója. Oktatott tantárgyai: mechanika és szilárdságtan, gépészmérnöki alapismeretek, ábrázoló mértan és műszaki rajz, malom- és sütőipari technológiák.
Kozán István
Székelyhon.ro,2013. február 4.
Constantin Niță: Székelyföld területi autonómiája szóba se jöhet
Kényes vidéknek minősítette Háromszéket szombaton Sepsiszentgyörgyön, Constantin Niţă, a Szociáldemokrata Párt alelnöke. A miniszteri tisztséget is betöltő politikus szerint Székelyföld területi autonómiája nem képezheti tárgyalás tárgyát.
Az energetikai ügyekért felelős megbízott miniszter a frissen kinevezett Kovászna megyei prefektus, Dumitru Marinescu beiktatására érkezett Háromszékre. A kormány helyi képviselőjének címzett üzenetet Niţă többek között azzal fűszerezte, hogy reméli, sikerül megnyugtatni a kedélyeket, ugyanis jelen pillanatban Háromszék egyike Románia kényes vidékeinek, amelyet minden román árgus szemekkel figyel. Újságírói kérdésre a megbízott miniszter pontosított, kijelentve, hogy Tamás Sándornak, a megyei önkormányzat elnökének Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó kijelentései miatt minősítette kényesnek a háromszéki helyzetet. Arra kérdésre, hogy milyen fenntartásai vannak az önrendelkezés ezen formája kapcsán, Niţă elmondta, egyetértenek az önkormányzati autonómia kiterjesztésével, hiszen éppen a decentralizáció növelése a jelenlegi kormányzat célja, viszont Székelyföld területi autonómiája semmilyen formában nem lehet egyezkedés tárgya. Magyarán ki van zárva.
„Tamás Sándor erre vonatkozó kijelentései aggodalommal töltenek el, és mint a szomszédos Brassó megye képviselője nem is tudok egyet érteni vele. Úgy gondolom, a megyei tanács elnökének kijelentései nem egyeznek meg a megye magyar lakossága többségének véleményével” – tette hozzá a PSD-alelnök. A miniszter egyébként hiányolta mind a megyei önkormányzat elnökének, mind Sepsiszentgyörgy polgármesterének jelenlétét a prefektus beiktatásánál.
Nagy D. István
Szekelyhon.ro, 2013. február 4.
Emléktáblaavató-ünnepség huszárokkal
Nagyszabású ünnepség volt a Perkő alatti Kézdiszentléleken: az augusztus 20-i búcsújáról is híres településen emléktáblát avattak az Első magyar társastáncz koreográfusa, Szőllősy Szabó Lajos emlékére.
Kézdivásárhelyen, a kantai Nagy Mózes Líceumban szakmai előadással kezdődött az a rendezvény, amit a patinás iskola egyik tanítványának, Kézdiszentlélek község nagy szülöttének, Szőllősy Szabó Lajos emlékének szenteltek. Az Első magyar társastáncz koreográfusaként számon tartott Szőllősy életútját Bejan András történelemtanár, az iskola igazgatója ismertette, majd az előadás végén meggyújtották az alma mater fáklyáját, amit Kézdivásárhelyről a Székely Virtus hagyományőrző huszárcsapat vitt Kézdiszentlélekre.
A huszárok a Petőfi Sándor Művelődési Ház elé vonultak, ahol nagyszámú érdeklődő várta a Bartalis Béla kőfaragó mester által készített kőplakett leleplezését. A jelenlevőket Balogh Tibor polgármester köszöntötte, majd Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szólt az egybegyűltekhez. „Kevesen emlékeznek Szöllősy Szabó Lajosra, még kevesebben tudják, hogy nem csak táncmesterként, hanem honvédként is beírta magát a történelembe, hiszen kivette részét a szabadságharcból. Kézdiszentléleken, szülőfalujában fontos, hogy emlékezzünk Szöllősyre, hiszen jó helyen van a hagyaték, miután több mint 37 éve kimagasló eredményeket ér el a tánc szervezése és bemutatása a helybéli Perkő együttes által. Az egy hétig tartó eseménysorozat, az itt elhelyezett emléktábla csak részben törleszti adósságunkat irányába, hiszen ott a helye a szakirodalomban, a magyar kultúrtörténet többi kimagasló alakja mellett. Az elkövetkező hét rendezvényei ezt is előmozdítják” – mondotta a községben született elöljáró, aki ezt követően a polgármesterrel leleplezte a művelődési otthon falán lévő plakettet.
A rendezvény az otthonban folytatódott, ahol Bajna Zsóka táncszakíró tartott a magyar táncokról előadást, kitérve a szülőföldjétől távol, a miskolci szegényházban 79 éves korában, 1883-ban elhunyt Szőllősy életútjára is.
A rendezvény a Perkő és a Háromszék táncegyüttesek által bemutatott Szöllősy-féle körmagyar tánccal folytatódott, végül pedig a táncos kedvűek a kosaras bálban mutathatták meg tudásuk.
Bartos Lóránt
Szekelyhon.ro, 2013. február 4.
Thiesz János lett Kovászna polgármestere
Rekordrészvételt regisztráltak Kovásznán a vasárnapi időközi polgármester-választáson, melyet Thiesz János, az RMDSZ jelöltje nyert meg.
Thiesz 63,2 százalékot kapott Kovásznán 15 éve nem tapasztalt rekordrészvételt jegyeztek vasárnap: míg a 2012-es helyhatósági választásokon a lakosság 54,01 százaléka járult az urnák elé, február 3-án a kovásznaiak 63,43 százalékban vettek részt a választásokon. Az időközi választást Thiesz János nyerte meg, az RMDSZ jelöltjére 3795 kovásznai voksolt, így a szavazatok 63,2 százalékát kapta. Málnási Levente, az EMNP jelöltje 158 szavazatot tudhat magáénak, a voksok mintegy 2,6 százalékát, a román pártok által támogatott Popica Sorin független jelölt pedig 2053 (34,2%) szavazatot szerzett vasárnap az összesített adatok szerint.
Thiesz János kiemelte, a siker nem feledteti a novemberben elhunyt polgármester, Lőrincz Zsigmond munkáját: „Bárhol jártam, mindenkinek elmondtam, hogy jobb lett volna, ha nem kerül sor az időközi választásra. Ha azt az utat, amit Lőrincz Zsigmonddal és az RMDSZ csapatával megálmodtunk, együtt tudtuk volna bejárni. Kovászna kiemelt helyet foglal el az emberek szívében, és ezért köszönettel tartozunk Lőrincz Zsigmondnak, illetve Kovászna város lakóinak.”
Lőrincz Zsigmond emlékét idézte fel Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke is, aki kifejtette, a választást tisztességesen vitték végig. Tamás Sándor az eredmények tükrében úgy véli, a román pártok összefogása mozgósította a kovásznaiakat. Annak ellenére azonban, hogy bizonyos körzetekben megemelkedett a román részvétel, az RMDSZ szervezése képes volt ezt ellensúlyozni. „Bár az RMDSZ javasolta, hogy Thiesz János legyen a fürdőváros magyarságának közös jelöltje, az Erdélyi Magyar Néppárt ezt elutasította. Íme, újra kínosan leszerepeltek. Fél év alatt háromszor. Annak ellenére, hogy a megújulást hirdetik, bukott politikust jelöltek. Meggyőződésünk, hogy ha megvalósult volna az összefogás, még több magyar ember tartotta volna fontosnak a részvételt” – fogalmazott az elnök.
Thiesz János megköszönte a kovásznai magyarok példátlan részvételét a választásokon, a népes és lelkes RMDSZ-csapat munkáját, illetve biztosított mindenkit: továbbra is erős csapat áll a fürdőváros élén, és együtt folytatják a megkezdett munkát.
Bús Ildikó
Szekelyhon.ro, 2013. február 4.
Tízéves az EMNT: 2013 az autonómia éve!
Az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a 2013-as esztendőt, az autonómia iránt elkötelezett erdélyi politikusok tíz évvel ezelőtti zászlóbontásának évfordulóján. Tőkés László EMNT-elnök javaslatát kézfelemeléssel szavazta meg szombaton a Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című, Szatmárnémetiben tartott konferencia közel négyszáz fős hallgatósága. A volt püspök arra kérte az autonómia híveit, töltsék meg tartalommal az autonómia évét, szervezzenek rendezvényeket az autonómia szolgálatában. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ma már hibának tartja, hogy tíz évvel ezelőtt nem alapítottak pártot. Hozzátette, hogy az EMNT tíz évvel ezelőtti zászlóbontásakor még úgy látták, a pártosodó RMDSZ-szel szemben egy igazi, mindenkit befogadó szövetséget kell létrehozni.
A konferencia résztvevői Szatmári nyilatkozat címmel dokumentumot fogadtak el, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Leszögezték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítaniuk az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között.
A szatmári nyilatkozatban azt is leszögezték, hogy újra benyújtják a román parlamentben az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják azokat. Ezzel egy időben azonban a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeit is szükségesnek látják.
A konferencia résztvevői a Partiumi Autonómia Tanács megalapításának szándéknyilatkozatát is elfogadták. Szilágyi Ferenc, az EMNT alelnöke előadásában úgy vélte, hogy a Magyarországgal szomszédos régió jobb adottságokkal rendelkezik az autonómia elérésére, mint a Székelyföld, hiszen szervesen kapcsolódik Magyarországhoz.
A mostani rendezvényen arra emlékeztek, hogy tíz évvel ezelőtt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület bővített közgyűlést tartott a szatmárnémeti Láncos templomban, és „a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának felállítására” tett javaslatot. Az akkori eseményt az autonómia iránt elkötelezett erdélyi politikai tábor zászlóbontásának, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulása előzményének tekintik.
A Láncos-templomban szombaton tartott hálaadó istentiszteleten Tőkés László elismételte, hogy az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben. A volt püspök úgy vélte, hogy az egyháznak ma is felelőssége van a rá bízottak jövője iránt. „Ha az egyház szociális támogatást nyújt híveinek, miért ne nyújthatna erkölcsi, politikai támogatást is?” – fogalmazott prédikációjában.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 4.
A román és a magyar jobboldal – a szociológus szemével
A szervezetlenség, az identitászavar és a markáns célok hiánya különbözteti meg a román jobboldalt a magyartól – erre a következtetésre jutott Barbu Mateescu román szociológus abban az összehasonlító elemzésében, amelyet vasárnap közölt a Hotnews.ro közéleti portál.
A szerző a decemberi romániai parlamenti választások kapcsán keresi a választ arra, mivel magyarázható a jobboldal kudarca: ehhez használja összehasonlítási alapként a magyar jobboldal választási szereplését, a Jobboldal sikerének története Magyarországon című írásában. Leszögezi: nem a Fidesz kormányzásával, hanem választási teljesítményével foglalkozik.
Mateescu szerint Magyarország 1990–1994-es időszaka ahhoz hasonlít, ami később, 1996–2000 között Romániában is bekövetkezett: a jobboldal meghozta az égetően szükséges reformokat, de ez annyira népszerűtlenné tette, hogy a baloldal visszatért a hatalomba, a jobboldali gyűjtőpárt – a Magyar Demokrata Fórum, illetve a román Demokrata Konvenció – előbb 12 százalékra esett vissza, mára pedig el is tűnt a közéletből.
Ezt az űrt a 90-es évek közepén a Fidesz a konzervatív identitás felvállalásával, vidéki szervezetépítéssel és a hazafiság előtérbe helyezésével töltötte be – vélekedik Mateescu. Hozzáfűzi: Magyarországon a nacionalizmus nem volt a kommunista ideológia tartozéka, így, miután a jobboldal tematizálta a nemzeti büszkeséget, a szélsőségesek zsidó- és cigányellenes retorikára „kényszerültek”, hogy nekik is legyen mondanivalójuk.
A Fidesz 1998-ban 1,2 millió szavazatot szerzett, 2002-ben 2,3 milliót, 2006-ban 2,2 milliót, 2010-ben pedig 2,7 milliót – írja a szerző. A román jobboldalnak is hasonló eredményei voltak 2004 után, csakhogy Magyarország lakossága fele akkora, mint Romániáé – mutat rá Mateescu. Mint kifejti, Romániában elképzelhetetlen lenne, hogy a jobboldal lakosságarányosan 4-5 millió voksot összegyűjtsön.
Az okokat elemezve megállapítja: a román jobboldal sosem bízott igazán a hazai kisvállalkozókban, mindig a külföldi nagybefektetők kegyeit kereste, de – „minő meglepetés” – ők nem szavaznak. Nem járt házról házra, mint a Fidesz, hogy beazonosítsa szavazóbázisát: ilyen adatbázis alakulóban van ugyan Romániában is, de nem a jobboldalon – teszi hozzá.
A román jobboldal nem keresztény, de nem is ateista: nem hirdeti a különböző kisebbségekkel szembeni toleranciát – folytatja elemzését Mateescu. Szerinte bármilyen értékelvű, tisztázó vita mélyen megosztaná a jobboldalt. Hozzáteszi: a Demokrata Liberális Párt (PDL) ugyan tagja az Európai Néppártnak, de maga sem tudja, hogy miért, hiszen a soraiban lévő konzervatívok kevesen vannak, de a párthoz csatlakozott liberálisok maradéka sincs igazán előtérben.
Következésképpen a román jobboldalnak nem maradt más üzenete, mint az, hogy „Le a kommunizmussal”: építő, távlati célt nem tud felmutatni és csak az elnökválasztás, vagyis Traian Băsescu mentette meg – fejtegeti Mateescu. Amikor a karizmatikus vezető eltűnik, akkor a román jobboldal levegőért kapkod – teszi hozzá.
A szociológus szerint ennek tudható be, hogy miközben a Fidesznek egy évtized után sikerült „heroikus” győzelmet aratnia a hagyományosan baloldali Budapesten, a román jobboldalnak 2008-ban „sikerült” elveszítenie a hagyományosan jobboldali Bukarestet. És ezekkel az okokkal magyarázható, hogy a román jobboldal választási eredményei 31 és 12 százalék között csaponganak és még sosem sikerült baloldali koalíciós partner nélkül, egyedül kormányt alakítania – írja az elemző.
„Hosszú távon építkezni, stabilitásra törekedni? Science fiction. Az munkát feltétez, előrelátást, szervezést és azonos értékeket valló vezetőket. Egyszerűbb reménykedni a gondviselés emberének eljövetelében. Aki nélkül a román jobboldal 12-16 százalékon áll” – zárja elemzését a szociológus.
Barbu Mateescu a fiatal román társadalomkutató nemzedék egyik legismertebb tagja, az amerikai pennsylvaniai tudományegyetemen szerzett szociológusi oklevelet 2005-ben, majd visszatért Romániába, ahol politikai tanácsadóként és elemzőként dolgozik. Írásait a jobboldali kötődésű Hotnews.ro hírportálon, a Contributors.ro szerzői közösség honlapján és saját, „Sociollogica” című blogján publikálja.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 4.
Kolozsvári mintára Marosvásárhelyen is magyar kulturális napokat szerveznek
A Kolozsvári Magyar Napok mintájára augusztusban Marosvásárhelyen is magyar kulturális napokat szerveznek - jelentették be mai sajtóértekezletükön a kezdeményezők, Portik Vilmos, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei elnöke és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója, az RMDSZ önkormányzati képviselője.
A Vásárhelyi forgatag elnevezésű ötnapos rendezvénysorozat intézményi hátterét a most szerveződő Marosvásárhelyért Egyesület fogja biztosítani, amely - a kezdeményezők szerint - élvezi a magyar pártok, egyházak és egyesületek támogatását.
Portik Vilmos felidézte, hogy Mátyás király 1482. augusztus 28-án írt kiváltságlevelében adott vásártartási jogot az akkor még Székelyvásárhelyként ismert településnek, amely meghatározta további fejlődését. Mint mondta, az évfordulóra időzítve az idei, első Vásárhelyi forgatagot augusztus 28-a és szeptember elseje között rendezik.
Tájékoztatása szerint a koncerteket, kiállításokat, a helyi termékek vásárát, a népművészeti és kézműves vásárt, a színházi forgatagot, a marosvásárhelyiek világtalálkozóját a Bolyai téren, a várban, a Vártemplom mellett, a Maros-parti Sörpatika környékén akarják megszervezni, vagyis olyan helyszíneken, amelyek magyar kulturális jellege ma is meghatározó. Kifejezte reményét, hogy a Vásárhelyi forgatag betöltheti azt az űrt, amelyet a - Kolozsvárra költöző - Félsziget ifjúsági fesztivál távozása okoz, ugyanakkor a magyar kulturális örökséget népszerűsítő, egy életteli közösség hangulatát árasztó rendezvénye lesz Marosvásárhelynek.
Soós Zoltán fontosnak nevezte a magyar kulturális napok megszervezését a marosvásárhelyi románság szempontjából is. "Ez egy lehetőség, hogy jobban megismerjenek minket, hogy ne lehessen manipulálni az embereket a magyar kérdéssel" - magyarázta a múzeumigazgató.
A kezdeményezők önkormányzati és pályázati forrásokból, vállalkozói támogatás bevonásával akarják megrendezni a Vásárhelyi forgatagot. Azt remélik, hogy - a kolozsvári városházához hasonlóan - Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is felismeri a rendezvényben rejlő lehetőséget, és nem fog akadályokat gördíteni a magyar kulturális napok meghonosítása elé.
Szabadság (Kolozsvár),2013. február 4.
Helytörténeti kör Déván
Kedden, február 5-én délután öt órától tartja e havi találkozóját a dévai Bethlen Gábor helytörténeti kör.
Ezúttal Barra Árpád nyugalmazott tanár mutatja be a dévai református temetőről készült tanulmányát. Minden érdeklődőt szívesen látunk ez alkalomra a Nyugati Jelen napilap dévai szerkesztőségében!
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),2013. február 4.
Csángó program mítoszok nélkül
A részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült, sőt bővült a moldvai csángó oktatási program – közölte Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a program átvétele óta eltelt egy évet értékelve.
Arról is beszámolt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és a program korábbi működtetője, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) között. Az RMPSZ a magyar kormány felkérésére egy éve vette át ettől a program vezetését. Ennek keretében jelenleg 26 helyszínen zajlik magyar nyelvoktatás 43 oktatóval iskolai körülmények között, illetve szabadidős tevékenységként.
Az iskolákban mintegy 1100 gyereket tanítanak, összesen pedig 2190-re tehető a programban részt vevő gyerekek száma. „Vegyes érzelmeink vannak az elmúlt egy évvel kapcsolatban. Mi annak idején hasznosítani szerettük volna a csángó szövetségnél felhalmozott tapasztalatot, de aztán történt, ami történt, és márciustól ők testületileg kiváltak az oktatási programból, amelyet így alapjaiban meg kellett újítanunk, új oktatási programszervezőt neveztünk ki, létrehoztuk a szakmai irányító felügyelőbizottságot” – mesélte Burus-Siklódi Botond.
Az RMPSZ-elnök egy nemrég megjelent névtelen blogbejegyzésre is utalt, melynek egyik vádja volt, hogy hozzá nem értők irányítják a programot, amint azonban kifejtette, a felügyelőbizottságba olyan személyeket jelöltek, akiknek nagy tapasztalata van a csángó léttel és az oktatással kapcsolatban. „Azt a stabilitást elértük, hogy sem a fizetésben, sem az egyéb juttatások biztosításában elmaradásunk nem volt, naprakészen kapták az oktatók a juttatásokat, és szakmai szinten is igyekszünk segíteni” – mutatott rá. Kifejtette, mivel korábban rövidebb időszakokra – előbb csak három hónapra, aztán az iskolai év végéig, utána szeptember elsejéig – kérték fel őket a program vezetésére, nem volt lehetőség a szakmai munka megtervezésére, most azonban, hogy meghatározatlan időre az ő feladatuk a program koordinálása, ezen a téren is meg kell vizsgálniuk a perspektívákat. „A szakmai támogatás szintjén – az érdekvédelem mellett – szeretnénk az iskolai tevékenység felé közelíteni az iskolán kívüli tevékenységet is” – mondta Burus-Siklódi Botond. Arról is beszámolt, hogy hat oktatási helyszín – amelyet a keresztszülők pénzéből vásároltak – a csángó szövetség tulajdonát képezi, és most született meg a megegyezés arról, hogy az RMPSZ fizeti ezek fenntartási költségeit, illetve az oktatási program működtetésével kapcsolatos költségeket. Január 21-én alá is írták az erre vonatkozó szerződést. „A megegyezés szerint oktatóként minden egyes helyszínen hétszáz lejt fizetünk a csángó szövetségnek az általunk vezetett oktatási program finanszírozására. Ezeken a helyszíneken természetesen a csángó szövetség szervezhet saját rendezvényeket is, hisz az ő épületeikről van szó” – mondta el az RMPSZ elnöke. A megegyezés révén megtörténhet az érintett helyszínek költségeinek a rendezése is, hisz eddig, mivel nem volt jogi viszony a két szervezet között, az RMPSZ nem fizethette ki ezen oktatási helyszínek fenntartási költségeit. „A megállapodás alapján ezeket most rendezni tudjuk, szeptember elsejéig visszamenőleg kifizetjük oktatónként a megígért és szerződésbe foglalt összeget” – magyarázta Burus-Siklódi Botond. Hozzátette, látják, hogy a munkát nem Csíkszeredából kellene irányítani, ezért lobbiznak egy bákói módszertani központ létrehozása érdekében, melynek megalapítása meglátásuk szerint nemzetstratégiai kérdés. A körülmények ellenére az elmúlt egy évben a részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült a program – közölte az RMPSZ elnöke. Rámutatott, azáltal, hogy tavaly szeptemberben a Szeret Klézse Alapítvány által működtetett oktatási program is csatlakozott, márciustól pedig a Pusztina Házért Alapítvány programja is integrálódik, nő a résztvevők száma.
„Azt hiszem, hogy itt az egységesítésen túl egy komolyabb szakmai munka is beindult, és ez folytatható, tehát van perspektíva. Ebben szakmailag partnerek a Hargita és Bákó megyei tanfelügyelőség és a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi főosztálya is. Mi nem akarjuk ezt a programot mitizálni, mi ezt konkrét oktatási programként, ennek megfelelő kihívásként kezeljük. Normális kerékvágásba szeretnénk vezetni. Mindenféle zászlóbontás és zászlólobogtatás nélkül” – szögezte le a pedagógusszövetség vezetője.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár),2013. február 4.
EMNT-évforduló: Tőkés szerint az egyház nem lehet semleges a közéletben, a politikában
Tőkés László szerint az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben. Az európai parlamenti képviselő szombaton beszélt erről a szatmárnémeti Láncos templomban, azon a hálaadó istentiszteleten, amelyen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tíz évvel ezelőtti bővített közgyűlésére emlékeztek. Az akkori közgyűlésnek „a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának felállítására” tett javaslatát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) zászlóbontásának tekintik.
Tőkés László, az EMNT elnöke, az egyházkerület korábbi püspöke úgy véli, hogy az egyháznak ma is felelőssége van a rá bízottak jövője iránt. „Ha az egyház szociális támogatást nyújt híveinek, miért ne nyújthatna erkölcsi, politikai támogatást is?” - fogalmazott prédikációjában.
Tőkés László megemlítette, hogy a hálaadó istentiszteletet követő konferenciának azt a címet adták, Válaszd az életet, válaszd az autonómiát. A Nagyvárad melletti Püspökfürdőn végveszélybe került tündérrózsára utalva elmondta, úgy kell az autonómia az erdélyi magyarságnak, mint a termálvíz a tündérrózsának. Arra biztatta hallgatóságát, hogy ne féljen a korlátozott önrendelkezés követelésétől.
Szászfalvi László KDNP-s országgyűlési képviselő, miniszteri biztos Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének és a magyar kormány köszöntését tolmácsolta. A politikus hangsúlyozta, hogy az EMNT annak idején nem valaki ellen, hanem valamiért jött létre. Úgy vélte, hogy az autonómia a magyar közösség megmaradásának, jövőjének a záloga.
Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő beszédében megemlítette, hogy minél autonómabb egy közösség, annál sikeresebb problémái megoldásában.
Krónika (Kolozsvár),2013. február 4.
Kétnyelvű Bánffyhunyad
Rövidesen Bánffyhunyad valamennyi utcájára kikerülnek a magyar nyelvű utcanévtáblák – jelentette be a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselőinek legújabb eredményeiről beszámoló, hétfői sajtótájékoztatóján Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke.
Mint részletezte: korábban a Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikalon kerültek ki először a magyar utcanévtáblák, a kedvező fogadtatáson felbuzdulva a városi tanács legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadta a kétnyelvű utcafeliratozás kiterjesztését a város egészére. Az utcanévtáblákat már beszerezte az önkormányzat, így várhatóan rövidesen kifüggesztik azokat. Keizer Róbert szerint a történelmi magyar utcanevek kerülnek ki az új táblákra, természetesen kivételt jelentenek az új utcák, ezek esetében közös megegyezéssel választanak magyar nevet az utcáknak. Hangsúlyozta: a városi tanács határozatának előkészítésében döntő szerepe volt az MPP két helyi tanácsosának, Búzás Istvánnak és Csüdöm Ferencnek. „Semmiről sem dönt az önkormányzat a két a MPP-s képviselő megkérdezése nélkül, hiába van kényelmes többsége Bánffyhunyadon a Demokrata-Liberális Pártnak” – részletezte Keizer. Kifejtette: akárcsak Magyarbikal esetében, ezúttal is gazdasági érvekkel győzték meg a hunyadi városvezetést, akik megértették, hogy nekik is érdekük a többnyelvű feliratozás, hiszen így tudják maradásra bírni az egyébként eddig csak átutazó magyarországi turistákat. Az MPP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor elmondta Magyarkapuson is sikereket ért el a polgári alakulat, ugyanis Rácz Zoltán MPP-s alpolgármester, aki civil foglalkozását tekintve fogtechnikus, sikeresen tárgyalt egy befektetői csoporttal, akik magánklinikát terveznek nyitni a településen.
„Mi nem foglalkozunk a politikai ellenfeleink dolgaival, inkább meggyőzzük őket egy-egy ügyben, ha arra kerül sor” – nyilatkozta Keizer Róbert. Elmondta továbbá: a Kolozs megyei MPP küldöttsége rövidesen Svájcba utazik, ahol építőanyag- és élelmiszergyártó cégekkel találkoznak. Mint részletezte, az Erdélyben rejlő gazdasági lehetőségeket kívánják megismertetni a svájci cégek képviselőivel.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár),2013. február 4.
Az autonómia éve
Az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a 2013-as esztendőt. Tőkés László EMNT-elnök javaslatát kézfelemeléssel szavazta meg szombaton a Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című, Szatmárnémetiben tartott konferencia közel négyszáz fős hallgatósága.
A volt püspök arra kérte az autonómia híveit, töltsék meg tartalommal az autonómia évét, szervezzenek rendezvényeket az autonómia szolgálatában. A konferencia résztvevői elfogadták a Szatmári nyilatkozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérése érdekében. Leszögezték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítaniuk az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között. Leszögezték, újra benyújtják a román parlamentbe az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják azokat. A konferencia résztvevői a Partiumi Autonómia Tanács megalapításának szándéknyilatkozatát is elfogadták. Az erdélyi önrendelkezési mozgalom tizedik évfordulóján tartott konferencián felemlítették, 2003. február elején Szatmárnémetiben az erdélyi magyar politika válaszút elé került. Az RMDSZ kongresszusán nemcsak a kommunista rendszerrel való nyílt szembenállás eszmei örökségével számolt le jelképes értelemben – megszüntetve a Tőkés László által eladdig betöltött tiszteletbeli elnöki tisztséget –, hanem a nemzeti önkormányzat 1993-ban megfogalmazott célrendszerével is. Az alapszabályzatot a pártszellem jegyében alakították át, az általános és közvetlen belső választást pedig a helyi elitek önátmentését lehetővé tevő részleges tisztújítással váltották ki. Nem messze a kongresszus helyszínétől, a Láncos-templomban, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén ugyanebben az időben indult útjára az erdélyi autonómiamozgalom. A konferencián elfogadott Szatmári nyilatkozatban többek között kimondják: A közösségi sikerhez ki kell alakítanunk az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között. Nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. A rendszerváltozás óta eltelt közel negyed évszázad azt is bebizonyította, hogy a parlamenti politizálás, ha szükséges és fontos is, de nem lehet egyedüli eszköze a politikai érdekérvényesítésnek, a nemzetelvű közösségi önépítkezésre, a politika társadalmasítására, a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeire is szükség van. Új egységre van szükségünk, amelyben egyházaink, civil társadalmunk, tudományos műhelyeink, intézményhálózatunk a politikummal egyenrangú partneri viszonyban, vállvetve dolgozik közös jövőnk tervezésén és alakításán. Területi autonómiát akarunk a tömbmagyar vidékeknek – Székelyföldön és a Partiumban –, kulturális autonómiát egész erdélyi magyarságunk számára, sajátos jogállású önkormányzatiságot a jelentős magyar lakossággal és történelmi múlttal rendelkező településeink, illetve nagyvárosaink számára. Csak ezekkel a célkitűzésekkel összhangban kerülhet sor a küszöbön álló területi-közigazgatási átszervezésre. Továbbra is elengedhetetlennek tartjuk az ország alkotmányának a valósággal való összehangolását: a különböző autonómiaformák közjogi keretének alkotmányos garanciáit, a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvként való elismerését, a regionális sajátosságokat, nem utolsósorban pedig a nemzeti közösségek államalkotó minőségét semmibe vevő egységes és homogén nemzetállami önmeghatározás kiigazítását. Az élet minden területén dönteni akarunk saját dolgainkban: önálló oktatást akarunk az óvodától az egyetemig. A jelenleg is hatályos romániai alkotmány szellemében maradéktalanul biztosítsák egyházaink autonómiáját. A restitutio in integrum elve értelmében rendezzék végre elrabolt tulajdonaink ügyét! Adólejeinkkel, természeti kincseinkkel mi akarunk gazdálkodni. Elegünk van Erdély megsarcolásából és kirablásából. Ezért alkottuk meg a Mikó Imre Tervet. Figyeljünk oda a fiatalságra: bennük nő a jövőnk. Ne hagyjuk elkallódni a tehetségeket, és ne engedjük szétzülleni, atomizálódni a gyermeki közösségeket. Dolgozzunk ki ifjúsági és sportstratégiát. Független magyar nyelvű médiát akarunk. Olyan nyilvánosságot, amelyet nem rángat pórázon a politikum. Már nem csupán „magunkban, magunkért” kell dolgoznunk. Az egyesülő Európában esélyt kaptunk a magyar unióra. Ezért ne engedjük el a többi magyar nemzetrész kezét, egyként emeljük fel a szavunkat, ha valahol valakit magyarságáért bántanak. Kós Károly Kiáltó szavában megjelölte a célt: magyar nemzeti önrendelkezést akarunk. Válasszuk az autonómiát! Mert az autonómia az élet útjának része. Az autonómia a megoldás!
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 4.
Prefektusbeiktató furcsaságokkal
A kormány képviseletében Constantin Niţă energetikai miniszter iktatta be Kovászna megye új prefektusát, Dumitru Marinescut szombaton a megyeháza üléstermében. A védelmi minisztériumi főtitkárrá előléptetett Codrin Munteanu volt prefektus utolsó intézkedései egyikeként az alkalomra eltávolíttatta a teremből a kormányhatározattal elfogadott megyecímert tartalmazó megyezászlót és -lobogót.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöki tisztségét is betöltő Niţă kijelentette, Székelyföld területi autonómiája szóba sem jöhet, ugyanakkor kényes vidéknek minősítette Háromszéket. Az eseményen a minisztériumi alárendeltségű közintézmények megyei vezetőin kívül részt vett Codrin Munteanu, Horia Grama SZDP-s parlamenti képviselő, a megyei tanács két alelnöke, Henning László és Nagy József. A miniszter hiányolta Tamás Sándor elnököt és Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét. A hivatali eskü letétele után Dumitru Marinescu beszédében kifejtette, a megyében létező ellentéteket fel kell oldani, ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ül mind a megyei, mind a helyi önkormányzatok képviselőivel, hogy tisztázzák, mit kell tenniük a feleknek, hogy az érdekek és az igények ne sérüljenek, de a törvényességet is tiszteletben tartsák. Marinescu kijelentette, egyik elsődleges célja, hogy a megyében csend legyen. Mivel itt született, tizenkét éven át Előpatak község polgármestere volt, ismeri a vidék gondjait, elsősorban a megye fejlesztésére igyekszik összpontosítani.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),2013. február 4.
Választások: az RMDSZ nyert, az USL tarolt
Kovásznán az RMDSZ jelöltje nyert, a többi településen a kormányzó pártszövetség (USL) jelöltjei tartoltak a vasárnapi időközi helyhatósági választásokon a nem hivatalos eredmények szerint.
A háromszéki fürdővárosban polgármestert választottak. Az RMDSZ jelöltje, Thiesz János a helyi szervezet párhuzamos számlálása szerint 3795 szavazatot (63,19 százalék) kapott. A román pártok jelöltje, Sorin Popica a szavazatok 34,18 százalékát, míg az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje, Málnási Levente a szavazatok 2,63 százalékát szerezte meg. Az időközi választásokon a kovásznaiak 64 százaléka adta le a szavazatát.
A Bihar megyei Dragánfalván szintén polgármestert választották, mert az előző elöljáró parlamenti mandátumot kapott. A Szociál-Liberális Szövetség (USL) jelöltje, Adrian Ovidiu Bantea 72 százalékos részvétellel a szavazatok hetven százalékát szerezte meg a hivatalos részeredmények szerint.
Teleormanban megyei tanácselnöki tisztségre írtak ki időközi választásokat. Az önkormányzat eddigi USL-s alelnöke, Adrian Gâdea a szavazatok 78 százalékával nyert a kormánypártok párhuzamos számlálása szerint.
Az USL jelöltje nyerte a Turnu Măgurele-i időközi polgármester-választást is. Dănuț Cuclea szavazatok 75 százalékát szerezte meg.
Vasárnap Teleormanban egy incidens is történt: két férfi ellen vizsgálat indult, mert többszörösen szavaztak.
Maszol.ro,2013. február 5.
Kitűzik zászlóikat?
Akár világot is bejáró sajtófotó lehetett volna, ha fényképet készítenek, amikor Codrin Munteanu Sepsiszentgyörgyön kitűzte a román zászlót a székely zászló elé. A fotó címe: Codrin Munteanu meghódítja a Székelyföldet. Ilyen zászlókitűzéses témájú fotóból már kettő is világhírű lett.
Mindkettő 1945-ben, még a második világháború idején készült. Az egyik – Zászló Iwo Jima szigetén címmel – akkor készült, amikor az amerikai katonák elfoglalták a japán szigetet, a másik – a Zászló a Reichstagon –, amikor az oroszok bevették Berlint. A felvétel elkészült, és hatalmas botrány lett volna belőle, mert előhívás után kiderült, hogy az egyik orosz katonának, aki a zászlókitűző lábát fogja, mindkét kezén karóra van. Ezért retusálni kellett, nehogy a nézőnek eszébe jusson, hogy a szovjet katona „dáváj csász!” jelszóval összeszedte az órákat.
Az is lehetséges, hogy készült fénykép a szentgyörgyi zászlókitevésről, csak azon is kell még retusálni, mert a felvételen volt prefektusunk zsebéből olyan székely zászlók lógtak ki, amelyeket a megyében leszedetett, esetleg saját kezűleg leszedett. Ő sokkal nagyobb hős, mint Hunyadi János katonája, Dugonics Titusz, aki a nándorfehérvári csatában 1456-ban azért harcolt, hogy megakadályozzon egy törököt az egyetlen zászló kitűzésében, ezért magával rántotta a mélybe, és így hősi halott lett. A prefektus viszont hány zászló kitűzésének magakadályozása ellen harcolt!?
Most nem tudni, miként alakul küzdelme, mert a Székelyföldön elért győzelmei elismeréseként felvitte Isten (vagy inkább Mircea Duşa honvédelmi miniszter) a dolgát… Bukarestbe. A román honvédők ugyanis azt állítják, hogy a prefektusnak egyszerűen nincsenek eszközei, fegyverei a renitens székelyek és azok zászlói ellen. De a védelmi minisztériumból tud szerezni, és azokkal, majd ha visszatér, lehet, hogy lőni is fog. A tüzérségi előkészítés már az Antena3 televízió segítségével megtörtént, és a székelyeknek újabb támadásokra kell felkészülniük.
Vezetőik is szorgalmasan készülnek a csatákra. Élesítik nyelvüket, fenik fogaikat, hegyesítik bajszaikat. A zászlóháború állóháború lesz. Miután az ügyészségen tüzetesen megvizsgálják a megrongált román lobogót, azt meg fogják javítani, és visszahelyezik a székely jelkép elé. Ezután a székelyek eléje helyeznek egy másik székely zászlót, de az új prefektus sem maradhat le, hanem tesz majd eléje egy másikat. A játékot addig lehet folytatni, míg be nem zászlósítják a prefektúra és a megyei tanács előtti teret.
Én viszont békésebb zászlólobogtatásokban reménykedem. Brüsszelben az összes tagállam zászlója lóg vagy leng. Nálunk is ki lehetne tűzni bár hármacskát egymás mellé. A székelyt, a románt és az unióst. Jelen lenne: a tanácselnök, az új prefektus és az Európai Unió főnöke. A családias hangulatú eseményről aztán családi fotó is készülne: Tamás, Marinescu és Barosso kitűzik zászlóikat címmel, amely bejárná a világot.
Kuti János
Háromszék
Erdély.ma,2013. február 5.
Betörtek Erdély frissen beiktatott református püspökéhez
Ismeretlen tettesek betörtek Kató Béla református püspök sepsiillyefalvi lelkészi lakásába, ahonnan pénzt és más értékeket vittek el – közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség. Iulia Grigoraş, a Kovászna Megyei Rendőrkapitányság szóvivője elmondta, a betörés péntekről szombatra virradólag történt, pár órával azután, hogy Kató Bélát Kolozsváron (Sepsiillyefalvától közel 300 kilométerre) beiktatták püspöki tisztségébe. Az elkövetők a lakás bejárati ajtaját betörve jutottak az épületbe.
Kató Béla az MTI-nek megerősítette a betörés tényét. Megjegyezte, nyilvánvalóan olyanok hatoltak be a lakásába, akik ismerték a beiktatás menetrendjét, és akik tudták, hogy Sepsiillyefalváról nemcsak ő és a családja, hanem a hívek népes csoportja is Kolozsvárra utazott a ceremóniára. Valószínűsítette, hogy a lopás volt a betörés indítéka, hiszen a behatolók nem bolygatták a személyes irattárát. Kató Béla nem kívánt arról nyilatkozni, hogy mekkora összeggel károsították meg.
Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt decemberben választották az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé. Beiktatási ceremóniáját pénteken délután tartották a kolozsvári Farkas utcai református templomban.
MTI
Erdély.ma,2013. február 5.
Időközi választások: RMDSZ-siker két településen
Fölényes győzelmet aratott az RMDSZ jelöltje Kovászna város és Szentábrahám község időközi polgármester-választásán. A közel tízezer lakosú Kovásznán az RMDSZ színeiben induló Thiesz János korábbi alpolgármester a szavazatok 63 százalékát szerezte meg. Magyar ellenjelöltjére, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben induló Málnási Levente korábbi polgármesterre a szavazók 2,6 százaléka voksolt. A lakosság harmadrészét alkotó román közösséget képviselő független jelölt, Sorin Iordan Popica a szavazatok 34 százalékát kapta. A választáson a polgárok 60,62 százaléka adta le szavazatát
Tamás Sándor, az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének elnöke úgy vélte, ha megvalósult volna az RMDSZ által kezdeményezett magyar összefogás, még több magyar választópolgár élt volna a szavazati jogával. A politikus szerint az EMNP „fél év alatt harmadszor szerepelt le kínosan”. A polgármester-választást Lőrincz Zsigmond polgármester novemberi váratlan halála tette szükségessé.
A 87 százalékban magyarok által lakott Hargita megyei Szentábrahám községben az RMDSZ színeiben indult Simó Dezső Szabolcsot a szavazatok 64 százalékával választották polgármesterré. A Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltje, Szász József Albert a szavazatok 19, az EMNP jelöltje, Simó Mózes Zoltán a szavazatok 8 százalékát szerezte meg. A választók 57 százaléka voksolt. Szentábrahámban azért kellett választást tartani, mert a tavaly júniusban megválasztott Szőcs Béla lemondott tisztségéről.
Szabadság (Kolozsvár),