udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
131894
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 131881-131894
Névmutató:
1990. október 16.
A marosvásárhelyi bíróság kihallgatta Nagy Csaba, Ughi István és Bálint György vádlottakat, akik beismerték, hogy fogadásból föl akartak mászni a városban levő Avram Iancu szobor talapzatára. A zászlót egyikük sem akarta eltávolítani, azonban a rendőrségen "puhították" őket, ezért vallották a zászló letépésének tervét. A fiatalokat elfogó kiskatonák tagadták, hogy megverték volna a vádlottakat. Az egyik tanú elmondta, hogy a zászló érintetlen maradt. A védőügyvédek kérték, hogy a közerkölcs és állami jelvények elleni bűncselekményt nyilvánítsák köztörvényes bűncselekménynek és helyezzék szabadlábra őket. A bíróság a kérést elutasította. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./1990. október 16.
Nagy rendőri erőket vontak össze Marosvásárhelyen, okt. 14-én, a szobormászók bírósági tárgyalásakor. Tanúk is voltak, akik állították, hogy a fiatalok nem nyúltak a zászlóhoz. Boitan Otilia ügyésznő a cigányperek idejéről ismerős, akkor is ő képviselte a vádat. Az ügyésznő a magyar szélsőséről beszélt, ebbe illeszkednek bele az itteni fiatalok gaztettei. Felségjel megsértésének, románellenes megnyilvánulásnak minősítette a részeg fiatalok randalírozását. Hiába érveltek az ügyvédek, hogy szó sem volt a zászló letépéséről /el sem érhették volna/, a bíróság figyelmen kívül hagyta a védelem érvelését. Végül okt. 16-án bíróság felségjel megsértéséért és közerkölcs elleni vétségért két évi és hat hónapi börtönbüntetésre ítélte három marosvásárhelyi fiatalt /Nagy Csabát, Ughi Istvánt és Bálint Gyulát/, akik okt. 7-én megpróbáltak felmászni az Avram Iancu-szobor talapzatára. /Bögözi Attila: Szobormászók a törvény előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ 1990. október 16.
Az RMDSZ információs hálózatot épít ki "Memorium" Levélszolgálat néven. Cél: az RMDSZ vezetőségét tájékoztatni minden nemzetiségi sérelemről, mely intézményt, közösséget vagy személyt érintett 1989. dec. 22-e óta. Az összegyűlő dokumentációs anyagot a nemzetiségi kérdés kutatóinak rendelkezésére bocsátják. A sérelem a sajtóra és a rádióra is vonatkozik. A Levélszolgálat Csíkszeredán működik, felelőse Borbély Ernő, az RMDSZ tájékoztatási titkára. /Indul az RMDSZ Levélszolgálata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./1990. október 16.
Kolozsváron a zenei középiskolában a román tagozatra járó magyar diákok 1990. januárjában magyar osztályok létesítését kérték. Az új tanévben egyik 11. osztály magyar tannyelvű lett. A román tannyelvű 10. és 12. osztályból 10-en, illetve 8-an kérték, hogy tanulmányaikat magyarul folytathassák. A törvények szerint 15 fővel indulhat nemzetiségi osztály, ezen létszám alatt minisztériumi engedéllyel indulhat csak osztály. Azóta a 10. osztályosok megkapták az engedélyt, a 12-esek részére pedig kérni fogják az engedélyezést. /Balló Áron: Közmegegyezés a zeneközépiskolában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./1990. október 17.
Tánczos Vilmos statisztikai adatsorral szemléltette azt, hogy a Ceausescu-rendszerben Hargita megyében hogyan nőtt évről évre a román iskolába járó magyar gyermekek száma. A hatóságok mindent megtettek a románosításért, miközben a magyar végzősöket erőszakkal román vidékekre nevezték ki, tömegesen hoztak román tanárokat Székelyföldre. 1985-1989 között Hargita megyébe 434 tanárt neveztek ki, közülük 382-en /88 %/ románok voltak, akiket a magyarlakta vidékre helyeztek. Ezek után érthető, hogy 1990-ben 226 román anyanyelvű tanár távozott a megyéből és 130 magyar tanár hazatérhetett tanítani. /Tánczos Vilmos: Adalékok az oktatás románosításának történetéhez. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./1990. október 17.
Kádár István tanár beszámolt arról a kálváriáról, amely a magyar iskolák ügyében történt városában, Nagybányán. Rengeteg /harminchat!/ megbeszélést tartottak a tanfelügyelőséggel, de nem tudták elérni, hogy önálló magyar középiskola nyíljon Nagybányán. /Kádár István tanár: Tanügyünk "országos forgatókönyvéből". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./1990. október 17.
A kolozsvári nyomdászok is tiltakoztak a magyar utcanevek sorozatos megváltoztatása ellen. Képmutató módon az egész lakosság javaslataira hivatkoznak, holott a Kolozsvár egyharmadát kitevő magyarságnak joga van a városban az utcanevek egyharmadának megválasztásához. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1990. október 17.
Asztalos Lajos adatgazdag írásával érvelt a régi magyar kolozsvári utcanevek mellett, melyeket most eltörölnek. Sok adatot hozott egyes utcákra /például: Farkas utca 1466 óta, Monostor utca 1453 óta, Híd utca 1453 óta stb. Asztalos Lajos régóta foglalkozik város utcaneveivel. 1980-ban Kolozsvár 746 utcájából csak 25-nek volt magyar neve, idézett egy régebbi írásából, azóta a helyzet csak rosszabbodott. Most a még meglevőket is megváltoztatták. /Asztalos Lajos: Se Rákóczi, se Petőfi? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./1990. október 18.
Für Lajos honvédelmi és Victor Stanculescu román nemzetvédelmi miniszter munkatalálkozót tartott Gyulán és Aradon. Aradon Für Lajos okt. 18-án megkoszorúzta az aradi vértanúk emlékhelyét. /MTI/1990. október 18.
Hét minisztérium összesen tizenhárom államtitkárát és államtitkár-helyettesét váltották le a reformok felgyorsítása és a központosított gazdasági struktúrák lebontása érdekében. A bejelentett intézkedések között szerepel az árak liberalizálása és a lej nov. elsejével történő leértékelése. /MTI/1990. október 18.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt a szenátushoz írt, okt. 4-én kelt nyílt levelében tiltakozott a szenátus azon határozata ellen, amely elrendeli a magyarlakta zónán keresztülhaladó személyvonatok rendőrségi ellenőrzését, hogy - amint a televízióban indokolták - "a román utazóközönséget megvédjék az ebben a zónában lakó utasok terrorizmusával szemben". Ez az intézkedés sértő a romániai magyarság számára. /A Romániai Magyar Kisgazdapárt nyílt levele a Szenátushoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1990. október 19.
Temesváron a Temesvár Társaság tiltakozó tömegtüntetést szervezett, mintegy 15 ezer ember részvételével, megjelent és felszólalt Marian Munteanu is. /MTI/1990. október 19.
A bukaresti 33-as Líceum magyar tanárait és diákjait többször megsértették, megfenyegették, reggelente most is sértő jelszavakat tartalmazó táblával fogadják őket. Eckstein Alexandru Robert számtantanárnak odakiáltották: "Menj Izraelbe!". A parlamentben Ion Gavra képviselő és Radu Ceontea szenátor több ízben is szóvá tették a líceum román tanulóinak nehéz helyzetét, nem szóltak viszont a magyar tanulók helyzetéről, a naponta ismétlődő megaláztatásukról. /D. Bartha Margit: Sértő, fenyegető szavak és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./1990. október 19.
Csíkszeredán két fiatalt, Bodor István Attila 19 éves hidegségi és Gergely Béla 16 éves gyimasfelsőloki fiút bevitték a rendőrök és gumibottal összeverték őket. A két fiatal rakodás közben talált egy régi Ceuasescu-feliratot és tréfából kimutatták azt az ablakon. Ez volt az oka annak, hogy elvitték a két fiút a rendőrök és a talpukat verték gumibottal. A helyi RMDSZ panaszt tett a rendőrségen. /Brassói M. Pál: Meddig szeghetik meg a törvényt a törvény őrei? = Valóság (Bukarest), okt. 19./1990. október 21.
Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/1990. október 21.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége jan. 24-én alakult meg, és a romániai keresztény érdekeket védi. Olyan fórummá szeretne válni, amely megerősíti a keresztény egyházak szerepét a társadalomban, "kovásszá lenni", ahogy azt Sikli László szilágysomlyói plébános, a szervezet szülőatyja mondotta. A szövetség IV. ökumenikus találkozója Székelyudvarhelyen volt, témája: az ifjúság nevelése. Elsődleges feladatunk a hitoktatás megkezdése az iskolákban, hangsúlyozta a házigazda, Kovács Sándor római katolikus esperes. Székelyudvarhelyen március óta végzik az iskolákban a hitoktatást. Sikli László kifejtette, az egyház újabb evangelizációs mozgalom elé néz Romániában, igazi hittérítői munkára van szükség. Ugyanezt támasztotta alá Vetési László református lelkész is, hozzátéve: erős kisközösségekre van szükség, Vetési László kitért a szórvány fiatalságáról való gondoskodásra is. /Márkus Etelka: A Keresztény Egyházak Szövetségének IV. ökumenikus találkozója. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./1990. október 21.
Szept. 30-án Csíkszentdomokoson ünnepélyesen leleplezték Márton Áron püspök szülőháza falán az emléktáblát a következő felirattal: "Ezen az életen született és itt nőtt fel Márton Áron Erdély püspöke 1896-1980". Az ünnepségen megjelent Bálint Lajos püspök, aki koncelebrációs szentmisét mutatott be a környékbeli papság részvételével, majd a helyi Gábor Áron Iskola és a csíkszeredai Gábor Áron Líceum növendékei szavaltak. /Fodor Sándor: Márton Áron-emléktábla Csíkszentdomokoson. = Keresztény Szó (Kolozsvár), okt. 21./1990. október 21.
Okt. 21-én iktatták be a temesvári baptista gyülekezet új lelkészét, Bálint Pált. Az ünnepségen megjelent Mike Béla, a Romániai Magyar Baptista Szövetség alelnöke. /Üdvüzenet (A Bánsági Magyar Baptista Missziókerület lapja, Arad, megjelenik negyedévenként, felelős szerkesztője Kiss László), I. évf. 4. sz. dec./1990. október 22.
Okt. 22-én Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárságon újabb tanácskozást tartottak a vallásügyi törvény előkészítéséről. Gheorghe Vladutescu államtitkár kérte, hogy az egyházak konszenzussal készítsék el a tervezetet. Felvetették az elvett egyházi vagyon visszaadásának kérdését, az államtitkár elutasította azt, hogy ez szerepeljen a tervezetben. Az unitárius főgondnok emlékeztetett arra, hogy a történelmi magyar egyházak jan. 22-i közös Szándéknyilatkozatukban már kérték az egyházi vagyon visszaadását, ezt febr. 3-án átadták az akkori vallásügyi miniszternek. Jún. 4-én a történelmi magyar egyházak képviselői Kolozsváron hasonló módon foglaltak állást, a közösen aláírt dokumentumot júl. 5-én átadták Bukarestben a vallásügyi miniszternek. Szept. 4-én a törvénytervezetről szóló tanácskozáson ismét felvetették ezt a javaslatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./1990. október 22.
Okt. 21-én, 80 éves korában elhunyt Kovács György marosvásárhelyi író. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Kovács György /Küsmöd, 1911. ápr. 27. - Marosvásárhely, 1990. okt. 22./ a parasztság életének krónikása a prózában. Novelláit az Erdélyi Helikon, Kelet Népe, Korunk és más lapok közölték. 1945-től a marosvásárhelyi Szabad Szó, majd más lapok munkatársa, a kommunista rendszerben funkciókat vállalt, nemzetgyűlési képviselő, a párt Központi Bizottságának tagja, nemzetgyűlési alelnök. 1945 után a diktatúrát kiszolgáló, osztályharcos regényeket írt.