udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1211
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 1201-1211
Névmutató:
Szent (I.) László /magyar király/
2017. február 25.
Okos Károly az MKT új elnöke
Okos Károly, Gyalu község alpolgármestere lett a Kolozs Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) új elnöke, a tisztség Hegedűs Lajos lemondásával üresedett meg. Az MKT Állandó Bizottságába bekerült Antal Géza, a megyei szervezet ügyvezető alelnöke is. A tanácskozás Csoma Botond képviselő, megyei RMDSZ-elnök és László Attila szenátor aktuálpolitikai kérdésekről szóló beszámolójával indult. Elmondták: az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti egyezség a parlamentben elfogadásra kerülő törvénytervezetekre, és nem a kormány által kibocsátott sürgősségi rendeletekre vonatkozott, ezért egyelőre nem indokolt a két párt közötti egyezség felbontása. Ha viszont a PSD nem fogja támogatni azokat a törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ elő fog terjeszteni, akkor az egyezmény valóban megkérdőjelezhetővé válik.
– Mindannyian láttuk, mi történt az elmúlt hetekben a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása kapcsán – mondta felszólalásában az RMDSZ ügyvezető elnökségét képviselő Hegedüs Csilla kulturális alelnök. – Megfogalmazódott bennem, vajon a magyar ügyek mögé miért nem tudunk ilyen nagyszámú résztvevőt felsorakoztatni? Mindenkinek igaza van, aki kiment tüntetni, mert az megengedhetetlen, hogy az éjszaka leple alatt, a törvényhozókkal való konzultálás nélkül a kormány módosítsa a Btk.-t. Az RMDSZ álláspontja szerint a Btk.-t az általunk megválasztott parlamenti képviselőknek kell módosítani, úgy, hogy az vállalható legyen a teljes erdélyi magyar közösség előtt is – vélekedett.
Hegedüs Csilla biztosította a jelenlevőket: az RMDSZ országos vezetősége továbbra is egyemberként áll ki Horváth Anna mellett, akit mondvacsinált vádakkal próbálnak ellehetetleníteni, majd kifejezte abbéli reményét, hogy Emil Boc nem támadja meg a kétnyelvű táblák ügyében hozott bírósági döntést.
Kifejtette: az RMDSZ továbbra is támogatja a jó közösségépítő projekteket, ezért március második felétől kezdődően minden megyei szervezettel tanácskoznak ebben a témában. Megemlítette az RMDSZ és a magyar kormány által támogatott Szent László örökség-utat, ami a Kárpát-medencei magyar emberek, települések kapcsolatát, turisztikai fejlesztését, munkahelyteremtést segíti.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)2017. február 26.
Szépvíz sem maradhat ki a Szent László-emlékévből
Egy hónapos rendezvénysorozattal tiszteleg a település névadója előtt júniusban Szépvíz. A rendezvénysorozattal minden korosztályt igyekeznek megszólítani.
Tíz évvel ezelőtt kezdték el feltárni Szépvízen a valamikori Szent László-kápolnát, majd haranglábat építettek oda, korábban pedig – felvidéki és erdélyi településekről hozott földből – Szent László-dombot építettek és szobrot állítottak a lovagkirály tiszteletére. Amikor a magyar kormány a 2017-es évet Szent László-emlékévvé nyilvánította, rögtön jelentkeztek, hogy bekapcsolódnának a rendezvénysorozatba.
„Jó érzés volt, hogy az emlékév központi megnyitóján Potápi Árpád János államtitkár beszédében azt mondta: ezennel megnyitják a 2017-es Szent László-évet a Kárpát-medencében, amely Szépvíztől az Alpok lábáig tart. Azonkívül, hogy mi megtartjuk a hagyományos Szent László-búcsúnkat, szeretnénk hozzájárulni a Kárpát-medencei rendezvénysorozathoz, erre már szeptemberben benyújtottuk az igényünket” – magyarázta Ferencz Tibor, a község polgármestere, aki maga is részt vett meghívottként a február 17-ei Szent László-év központi megnyitóján.
Az elöljáró elmondta, Szépvíz mindig „szentlászlós” település volt, 2000-ben szervezte meg, hogy ismét úgy tartsák meg a Szent László-búcsút, ahogy annak idején volt. „Gyermekkoromban a falu lakossága a Kaszinó-kertben volt délután. Rengeteg, számomra akkor ismeretlen ember is megjelent, akik nem idegenek voltak, hanem az elszármazottak. Ez volt az a nap, amikor az összes elszármazott hazajött. Egy nagy közös ünnep volt” – elevenítette fel a polgármester. Mint mondta, a nyolcvanas években ez megszűnt, amikor polgármesterré választották, próbálta olyan formában „visszaszervezni” a Szent László-ünnepélyt, ahogy régebb is zajlott.
2007-ben elkezdték feltárni a valamikori Szent László-kápolnát: idős embereket hívtak ki a helyszín beazonosítására. Botár István régész pedig kutatásokat végzett. Úgy gondolták, hogy újraépítik a kápolnát, de a szakemberek úgy vélték, a feltárt kápolna maradjon úgy, így egy haranglábat építettek oda. Ide járnak ki az emberek búcsúkor. „Szépvízen élt egy olyan fogalom, hogy kicsi Szent László. A búcsús misét mindig a Szent László-naphoz legközelebb eső vasárnap tartották, kicsi Szent Lászlót pedig hétfőn, amikor az emberek kimentek a kápolnához. A kommunista időben ez egy időre megszakadt, de a rendszerváltás után újraindították. Igaz, már nem tudták, hogy hol van a kápolna, ezért Széphavason tartották a misét” – mesélte Ferencz Tibor.
Szent László hava
A szépvízi Szent László hava rendezvénysorozat egy konferenciával kezdődik június hatodikán, amelyre az erdélyi „szentlászlós” települések képviselőit hívják meg. Olyanokat, akik aktívan foglalkoznak Szent Lászlóval, és ahol él még a nagy király kultusza. Tervben van ez alkalommal egy erdélyi Szent László-egyesületet is létrehozni. A hónap második keddjén, 13-án Szent László gyerekszemmel címmel 5–8. osztályos diákoknak tartanak történelmi vetélkedőt. A következő kedden, 20-án a Tíz év Szent László nyomában Szépvízen című rendezvénnyel az elmúlt tíz évnek szeretnének emléket állítani, fotókiállítást és filmbemutatót is terveznek erre az alkalomra. A negyedik kedden, június 27-én pedig búcsús zarándoklatot tartanak a szépvízi Szent László-emlékhelyre.
A Szent László-emlékévről
lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága a Báthory–Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére. Az emlékév központi megnyitója február 17-én volt Győrben.
Péter Beáta
Székelyhon.ro2017. március 3.
Idén felszentelik a dálnoki katolikus templomot
Dálnokon mintegy száz római katolikus hívet tartanak számon, akiknek legfőbb vágyuk, hogy saját templomuk legyen – ez, ha minden jól megy, idén valóra válik.
A helyi önkormányzat még Márton László polgármester idejében visszavásárolta a fogyasztási szövetkezettől azt a területet is, ahol a félig kész kis templom áll, és 2008 áprilisában negyvenkilenc évre haszonbérbe adta a római katolikus egyháznak. Az alapkő letételénél dr. Jakubinyi György, Erdély érseke is jelen volt. Az alsócsernátoni egyházközséghez tartozó szórványkatolikusok kis templomát a kézdivásárhelyi Molnár István tervezte, és csernátoni mesteremberek építették, de a kivitelezés pénzhiány miatt lassan haladt. Most remény mutatkozik, hogy idén befejezik.
A templom tornyocskájára a kézdivásárhelyi Kölczer Béla készített keresztet. A kis harangot még Lönhart Ferenc püspök öntette saját költségén dálnoki híveinek, de az ma már használhatatlan, újraöntésre szorul. A templom hét festett ablakát 2016 decemberében Banos György magyarországi vállalkozó, a Dálnokon bejegyzett Utép 2006 cég tulajdonosa adományozta az egyháznak, és további támogatásáról biztosította a község vezetőségét. Az ablakokon Szűz Mária, Szent Margit, Márton Áron, Apor Vilmos, Szent Imre, Szent László és Szent Kinga látható. A Közösségért Alapítvány szintén anyagi segítséget ígért a templom befejezéséhez, amelynek védőszentjéül az első erdélyi származású jezsuita kassai vértanút, Szent Pongrácz Istvánt (1582–1619) választották.
Bartók Ede Ottó polgármester érdeklődésünkre elmondta: a tél folyamán elkészült a belső villanyhálózat, amelyet hamarosan rácsatlakoztatnak a fővezetékre. A stációk Kövér György gidófalvi fafaragó műhelyében készülnek. Amint az időjárás megengedi, a külső-belső vakolás következik, majd az oltár helyét alakítják ki, és a padlózat lerakása is hátravan. Az elöljáró szerint idén sor kerül a templom felszentelésére.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2017. március 9.
Közösségi programokban is részt vállal a Puck
Számos közösségi programban vesz részt, új előadásokat mutat be a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata, amelynek nemrég kinevezett vezetőjét, Sarvadi Pault kérdeztük a tervekről.
A korábbiakhoz képest több bemutatóval, rengeteg közösségi programmal készül idén a kolozsvári Puck Bábszínház–közölte lapunkkal Sarvadi Paul, az intézmény magyar tagozatának nemrég kinevezett vezetője.
Mint mondta, ha minden jól alakul, akkor idén összesen hat bemutatót tartanak, és ez óriási dolog lenne, hiszen tavaly összesen három új produkciót mutattak be. A tagozatvezető szerint a klasszikus bábszínházi előadások mellett látványos, modern produkciókat is szeretnének műsorra tűzni, ugyanakkor számos fesztiválon vesznek részt.
A külvárosi magyar gyerekekre is gondolnak
Először április 9-én a Pinocchio című előadást mutatják be Călin Mocanu rendezésében, a következő nagy bemutatóra pedig szeptember 20-án kerül sor: Szent László élete képekben a munkacíme annak a produkciónak, amit Szentirmai László, a Magyar Bábjátékos Egyesület alapítója rendez.
Arany János születésének 200. évfordulója apropóján a költő verseiből készül egy összeállítás, Urmánczi Jenő is rendez egy darabot, illetve György László is készül egy előadással. Sarvadi hozzáfűzte, március 21-ére, a bábszínház világnapjára is készülnek, az Életfa Családsegítő Egyesülettel közösen kincskereső játékkal lepik meg a gyerekeket. Március 16-án csatlakoznak a Kolozsvári Állami Magyar Színház gyermekmegőrző programjához: egyórás előadást mutatnak be.
Ezenkívül terveznek egy sor közösségi programot, így helyt adnak gyerekkoncerteknek, az áprilisi vakációra naponta kétórás programmal készülnek, többnyire műhelymunkákkal. A Puck Bábszínház más városokból, országokból is tervez meghívni produkciókat. Kolozsváron nemcsak a belvárosban, hanem a Monostoron, a Dacia moziban, illetve a Györgyfalvi lakónegyedi új sportkomplexumban is tartanak előadásokat havonta legalább egyszer, ugyanis a külvárosi iskolákban tanuló magyar gyerekekre is gondolnak. A Váróterem Projekttel is kötöttek megállapodást, ennek köszönhetően ingyen használhatják egymás előadótermeit. Idén a nagycsaládosok számára kedvezményes családi jegycsomagot vezetnek be, és lesz olyan előadás, amely után a szülők vásárlási utalványt is kapnak a jegy mellé, így olcsóbban vehetnek süteményt a környékbeli cukrászdákban a gyerekeknek. December 5-én Kovács Ildikó bábszínházi rendező születésének 90. évfordulójára készülnek egy ünnepséggel, munkásságát a román közönséggel is szeretnék megismertetni.
Teljes a magyar tagozat csapata
Sarvadi kifejtette, ami a társulatot illeti, hosszú távon szeretnének fiatal színészeket alkalmazni, ezért felvették a kapcsolatot a marosvásárhelyi színművészeti egyetemmel. Két évig nincs lehetőségük új színészeket felvenni, mert egyelőre nincs üresedés náluk, ugyanakkor szeretnék megtartani a jelenlegi csapatot. Legkorábban 2018-ban kerülhet erre sor, egyébként is akkorra fejezik be tanulmányaikat a mostani elsőéves hallgatók.
Összesen 11 színész tagja a magyar társulatnak, most teljes a csapat, hiszen valamennyi törvényesen engedélyezett állást betöltik a Puck Bábszínháznál. Mint részletezte, nagy szükségük lenne még egy grafikusra március 15-étől, de ha minden jól megy, ezt is megoldják. Kérdésünkre elmondta, természetesen jót tett a társulatnak, hogy február elsejétől a kormány 50 százalékkal növelte a közpénzekből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok –, valamint a kiszolgálószemélyzet juttatását. Javult a munkamorál, jobban érzik a társadalmi megbecsültséget is a bábszínház munkatársai, hiszen a legkisebb fizetések a mai napig a bábszínházakban vannak, még így is, hogy emelkedtek a bérek – magyarázta.
A tagozatvezető kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban kilenc ember távozott a társulattól, ami bármelyik színháznál fennakadást okoz, hiszen újra kell szervezni a csapatot. Ráadásul a műszaki részlegről is távozott a bábszínház több munkatársa, így kinevezése után az első dolga az volt, hogy stabilizálja a helyzetet. „A színházban minimum öt évre kellene tervezni, most ott tartunk, hogy ha minden jól megy, ez a csapat minimum két évet együtt marad” – mondta.
A Krónika korábban írt arról, hogy február elején kiszorult az intézményből saját születésnapján a Puck Bábszínház magyar társulata, miután a román vezetés nem vette figyelembe kérését. Kérdésünkre, hogy mennyire feszült a viszony az intézmény román igazgatója és a magyar társulat között, Sarvadi úgy nyilatkozott: valójában személyi konfliktus van Varga Ibolya bábszínházi rendező és Emanuel Petran igazgató között, ami természetesen kihat a munkára.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)2017. március 12.
Jakab Antalra és Szent Lászlóra emlékeztek Kilyénfalván
Jakab Antal püspökké szentelésének 45. évfordulójára emlékeztek pénteken az egyházi méltóság szülőfalujában, Gyergyókilyénfalván. Az esemény – a Szent László-emlékév rendezvényeként – a legendás magyar király alakját is középpontba helyezte.
Pénteken, a déli harangszóra szép számú emlékezőközönség gyűlt a kilyénfalvi templomkertbe, hogy együtt adózzanak a falu nagy szülöttje, dr. Jakab Antal emlékének.
A Kolumbán Csilla, tekerőpataki vallástanár által évről-évre megszervezett megemlékezés hagyományosan imádkozással, a püspök szobrának megkoszorúzásával kezdődik, majd rendszerint kulturális műsor keretében, vagy iskolák közti vetélkedőn elevenedik meg az egyházi méltóság alakja. Idén sem volt másként. A koszorúzást megelőzően Fejér Lajos helyi plébános elmondta, az idei Jakab Antal-emlékünnep a Szent László-év rendezvénysorozatának részét képezi. Felolvasva Jakab Antal egyik karácsonyi prédikációjának egy részletét, érzékeltette a püspöknek hívei iránt érzett elkötelezettségét.
„Az én Uram és én Istenem jelszavával el vagyok szánva úgy szolgálni egyházamat és híveink üdvösségét, hogy ugyanakkor hazám és népeink békéjét, rendjét és boldogságát is imával, szóval és tettel előmozdítsam” – hangzottak el a néhai Jakab Antal gondolatai.
A templomkertből a falu művelődési házába vonultak az emlékezők, ahol gyergyószéki iskolák diákjainak műsorát követhették végig. Összesen tíz tanintézet képviselte magát a rendezvényen, hármas csoportokban adva elő egy-egy jelentet. A témákat maguk választották ki a szervező által megadottak közül, a felkészülést vallástanáraik segítették.
Legtöbben Szent László-legendákat alkalmaztak színpadra, ugyanakkor emlékképeket is megelevenítettek Jakab Antal gyermek- és ifjúkorából, valamint püspökké szenteléséről. Volt csapat, amelyik a Jakab Antal nevét viselő intézményeket, szobrokat, tereket ismertette, és olyan is, amelyik a püspök és a legendás magyar király erényei között állított párhuzamot mutatta be.
Az előadás lezárásaképpen hangfelvételről hallgathattak meg egy részletet a jelenlévők Jakab Antalnak a Márton Áron püspök temetésén mondott beszédéből.
Pethő Melánia
Székelyhon.ro2017. március 14.
Március 15-i toborzó a Szent László téren
„Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje”. A nagyváradi március 15-i ünnepi megemlékezések délutáni sora az idei évben először indul a nemrégiben felújított Szent László térről.
Délután, 16 órás kezdéssel magyar dal és tánc fogják fogadni az érkező váradi polgárokat. A hagyomány szerint a berukkoló legények a magyar virtust leginkább kifejező verbunkot járták besorozásuk alkalmával. Toborzó célja főterünk jelképes birtokbavétele, hagyományaink felelevenítése és az ünnep lendületének visszaadása. A magyar nemzet együvé tartozásának kifejezésére a táncokat az egykori Biharország anyaországi feléből érkező berettyóújfalusi Cserbóka, Kökörcsin és Boróka tánccsoportok adják elő, majd közösen, a jelenlévő ünneplő közönséggel együtt vonulnak át a Szacsvay Imre mártír jegyző szobránál 17 órától kezdődő ünnepi megemlékezéshez.
A hagyományteremtés céljával szervezett esemény a Magyar Polgári Egyesület közreműködésével jön létre. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Ünnepeljünk szabadon március 15-én!
Magyar Polgári Egyesület
erdon.ro2017. március 14.
Kokárdát tűz a romániai magyarság
Erdély és a Partium valamennyi magyarlakta városában kulturális műsorok és megemlékezések keretében ünneplik az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörését kedden és szerdán.
Kolozsváron a többnyelvűségért harcoló Musai–Muszáj civil csoport a Facebookon közzétett bejegyzésben arra kéri Emil Boc polgármestert, hogy ha a városháza fellebbezni kíván a többnyelvű várostáblák kihelyezését elrendelő bírósági döntés ellen, akkor ne vegyen részt a március 15-ei ünnepségen „csak azért, hogy magát fölöslegesen tapsoltassa”. „Úgy gondoljuk, a város kulturális örökségének szellemében a Cluj-Napoca és Kolozsvár mellett a Klausenburg feliratnak is szerepelnie kell a városnévtáblákon. A Musai–Muszáj mozgalom ennek a bejelentését várja Öntől” olvasható a háromnyelvű – magyar, román és német – bejegyzésben.
A kincses városban a hagyomány szerint szerdán 12 órától ünnepi felvonulás kezdődik a protestáns teológia épületétől a Szent Mihály-templomhoz, ahol 13 órától ökumenikus istentiszteleten vehetnek részt az ünneplők. Ezt követően a Biasini szállóhoz vonulnak az ünneplők a 14 órakor kezdődő koszorúzási ünnepségre. Ezt követően megkoszorúzzák a Bem József Deák Ferenc (Eroilor) utcai emléktábláját, és a szamosfalvi 1848-as emlékművet is.
Nagyváradon – mint minden évben – az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az RMDSZ külön ünnepséget szervez március 15-én. Az eddigiektől eltérően a néppárt rendezvénye a Szent László téren kezdődik, hagyományőrző néptánccsoportok fellépésével, ezt követően, 17 órakor Szacsvay Imre mártír jegyző ezredévi emléktéri szobránál tartanak ünnepséget.
Az RMDSZ szervezésében kedden 19 órától kerül sor a Márciusi Ifjak Díjak átadására a Szigligeti Színház nagytermében, ahol a Szigligeti Társulat bemutatja Honnan és hová – Arany János költészete című előadását. Mácius 15-én 12 órától megemlékezést tartanak a várad-rogériuszi református templomban, majd 14 órától Rulikowski Kázmér síremlékét, ezt követően pedig Nicolae Bălcescu szobrát koszorúzzák meg. 17 órára ökumenikus imát terveznek a várad-olaszi református templomban, majd 18.15-től Szacsvay Imre szobránál folytatják a megemlékezést, ahonnan a résztvevők huszárok vezetésével vonulnak a Petőfi-szoborhoz.
Nagyszalontán szerdán 16.30-kor ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, 18 órakor pedig a Kossuth-szobor előtt az Arany János Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsorát követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke mond beszédet. A rendezvény 19 órakor fáklyás felvonulással folytatódik, majd 20 órától a Zilahy Lajos Művelődési Házban a Kolozsvári Magyar Opera művészei lépnek fel az ünnepi gálaműsor keretében.
Marosvásárhelyen az 1848/49-es szabadságharc és forradalom emlékére szervezett ünnepség szerdán 16 órakor a Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél kezdődik. A kulturális műsor és ünnepi beszédek után, 18 órakor a Könyv és gyertya ünnepi gálával folytatódik a rendezvénysorozat a Kultúrpalota nagytermében. Ez alkalommal átadják a Könyv és gyertya díjat, fellép a Tiberius Quartet és Ritziu Ilka Krisztina színművész. A gálát a neves magyarországi előadó, Herczku Ágnes és a banda koncertje zárja.
A magyar forradalom és szabadságharc emlékének tiszteletére a helyi önkormányzat kétnapos ünnepségsorozatot szervez Csíkszeredában. A rendezvénysorozat kedden a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium leánykarának ünnepi előadásával kezdődik, amelynek helyszíne a Szent Kereszt barokk templom, 17 órától. Szintén kedden 19 órától a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mutatja be a Táncoljatok! – táncosok a táncról című műsorát a csíki moziban.
A forradalom emléknapján délelőtt 11 órakor a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán lévő Petőfi-szobornál emlékeznek meg a szabadságharc eseményeiről. A köztéri ünnepség 16 órakor kezdődik a Gál Sándor-szobornál, ahonnan a himnuszok eléneklése, az ünnepi beszédek elhangzása és a koszorúk elhelyezése után a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület lovas huszárai vezetésével a résztvevők átvonulnak a Vár térre. A rendezvénysorozat központi eseménye, a Vár téri megemlékezés 17 órától kezdődik a város zászlajának ünnepélyes felvonásával a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület közreműködésével.
Székelyudvarhelyen a központi ünnepség a Márton Áron téren lesz szerdán 12 órától. A huszárok felvonulását és tiszteletadását követően beszédet mond Gálfi Árpád polgármester, Soltész Miklós, Magyarország egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott követe tolmácsolja. 17 órakor a Haáz Rezső Múzeumban megnyitják az Erdélyi Panoráma – Egy elfeledett körkép című kiállítást, amelynek érdekessége, hogy a Bem–Petőfi-körkép féltve őrzött darabjait most láthatja először az erdélyi közönség. 19 órától a városháza Szent István termében a Székelyföldi Filharmónia ünnepi hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők.
Kézdivásárhelyen 11 órától kezdődik a felvonulók gyülekezője a Gábor Áron téren, 12 órától megemlékező ünnepséget tartanak a főtéri Gábor Áron-szobornál, majd 19 órától gálaműsorra várják az érdeklődőket a Vigadó Művelődési Házban.
Sepsiszentgyörgyön kedden 17 órakor a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja szervezésében megnyílik a Hátrahagyottak emlékezete című kültéri kiállítás a Szabadság téren, amelynek keretében Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete mond beszédet. Szerdán 15.15-kor leleplezik Berde Mózes 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő szobrát az Erzsébet parkban. Az ünnepi lovas felvonulás a főtérre 14.30-kor indul a Váradi–Bartalis kőtömbös kopjafától, illetve az eprestetői csata emlékművétől, a központi ünnepi műsor pedig 16 órakor kezdődik.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)2017. március 14.
Gyímesfelsőloki diákkórus járt Déván
Szeretet hatotta át minden éneküket
Nagyböjt második hetében különleges lelki ajándékkal gazdagította a dévaiakat a Felsőgyímesloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum kórusa. P. Főcze Bonaventúra OFM dévai plébános meghívására a népes diákkórusból több mint húszan utazták keresztül Erdélyt, hogy a Szent Antal templomban tartott előadásukkal szebbé tegyék a húsvéti várakozás idejét. A gyermekeket elkísérte dr. Bálint Róbert, a tanintézmény aligazgatója, hittantanára, valamint Berszán Lajos, az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója is.
Az előadást felvezető köszöntésből kiderült: a gyímesfelsőloki római katolikus gimnáziumot 1994-ben alapították és azóta folyamatosan bővül, gyarapszik, jelenleg 400 diáknak nyújt tanulási lehetőséget óvodától középiskoláig. Iskolánk névadója Árpád-házi Szent Erzsébet, aki hivatásának tekintette a szegények megsegítését és a gyermekek nevelését, példaértékű az iskolánk minden diákja és tanára számára, hiszen azonos céljaink vannak: a szegény sorból származó, továbbtanulni vágyó gyermekek megsegítése, nevelése – fogalmazott felvezetőjében a kórust bemutató diáklány, majd Szent Erzsébetről szóló énekekkel nyitották meg az előadást. A további egyházi és népi énekek, kórusművek két nagy tematika köré csoportosultak. Szent László év lévén, a nagy magyar király életét, hőstetteit, a hozzá fűződő legendákat mesélték, énekelték a gyímesfelsőloki diákok. Előadásuk második részében pedig a fatimai Szűz Mária jelenések történetét ismertették, szívből előadott Mária-énekekkel töltve be a templomot és jelenlévők lelkét.
Az ékes gyímesi viseletbe öltözött diákok előadását tapssal jutalmazta hallgatóságuk. P. Főcze Bonaventúra OFM pedig hálás köszönőszavakkal fordult a diákokhoz, illetve az őket nevelő és Dévára kísérő Berszán Lajos kanonokhoz és dr. Bálint Róbert aligazgatóhoz. A gyermekekhez szólva úgy fogalmazott: előadásuk során nem csupán énekeltek a szeretetről, de át is élték, tovább is adták azt. Minden elhangzó szónak különleges gazdag töltete volt, amiért köszönet illeti az ifjú előadókat – mondta a dévai plébános.
A gyímesfelsőloki diákkórus a szombat délutáni előadását követően vasárnap a dévai Szent Antal templomban tartott nagymisén végzett zenei szolgálatot.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad)2017. március 16.
„Szabadságszerető nép a magyar”
A három legjelentősebb magyar forradalom és szabadságharc nagyváradi vonatkozásairól tartott előadást Fleisz János történész március 14-én, kedden a váradi várban. Az esemény a Szent László Egyesület szervezésében és az 1956-os Emlékbizottság támogatásával zajlott.
Az egybegyűlteket Zatykó Gyula programszervező köszöntötte, hangsúlyozva: szabadságszerető nép a magyar, és ez történelmén is meglátszik, hiszen tele van olyan küzdelmekkel, amelyek nem területszerzésért, hanem a szabadságért, a nemzet védelméért folytak. Ezt követően a meghívott előadó, Fleisz János beszélt a magyar szabadságmozgalmak összefüggéseiről, kiemelve azt a hármat, amely a legnagyobb változást eredményezte.
Az 1703–1711 között zajlott Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatban Fleisz János arra mutatott rá, hogy Várad történetében korántsem jelentett sikeres időszakot. Az itteni helyzetet ugyanis sajátos kettősség jellemezte: a császáriak kezén levő vár képes volt megvédeni magát Bercsényi kurucaitól, a város többi része viszont nem. Olaszit felgyújtották, és az a kevés is elpusztult, ami a törökdúlás után épen maradt a városrészben. „A váradiak mégis jó értelemben emlékeznek a Rákóczi-szabadságharcra, mert nagyon jól megértették, hogy a nemzet érdeke néha fölülírja a helyi érdekeket” – fogalmazott az előadó.
Az 1848–49-es forradalom kapcsán Fleisz János azt hangsúlyozta: „ha nem lett volna 1848, akkor a mai Magyarország sem létezhetne, hiszen innen indult ki a polgári fejlődés és azok a vívmányok, amelyek az egész magyarságot felfelé ívelő pályára indították”. A forradalomnak számos váradi vonatkozása volt. A Tizenkét pont első változatát itt vetették papírra. Kevesen tudják azonban, hogy egy rémhír nyomán Váradon már két nappal március 15-e előtt megindult a forradalmi mozgalom – mutatott rá az előadó.
1848 decemberében, Pest feladását követően Nagyvárad az ország második legfontosabb városává vált, miután ide költöztették az országos fegyvergyárat. Kossuth ekkor nevezte Váradot „a magyar Birminghamnek”. A váradi fegyvergyártásban, melynek központja a várban volt, több mint ezer ember dolgozott – mondta el az előadó. Lőfegyvereket, kardokat, szuronyokat, gyutacsokat és sok minden mást is gyártottak itt. Szőllősön lőporgyár, Szentmártonban ágyúöntő műhely működött. 1849-ben Gábor Áron is itt tanulta meg az ágyúöntés mesterségét.
Az 1956-os forradalom váradi vonatkozásaival kapcsolatban Fleisz János beszélt a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének tevékenységeiről, valamint az Érmihályfalvi Csoport peréről. Mint rámutatott: hatvan körülire tehető azoknak a váradi személyeknek a száma, akiket az ’56-os eseményekkel kapcsolatba hoztak és 3–20 évnyi börtönre ítéltek. A megtorlásokat a románság arra használta ki, hogy meggyengítse az akkor még viszonylag erős erdélyi és partiumi magyarságot – hangsúlyozta az előadó.
A felelevenített események is bizonyítják, hogy a magyarság mindenkor kész áldozatot hozni a nemzeti érdekekért, és a társadalmi törekvéseket nem lehet a végtelenségig visszafojtani – hangsúlyozta Fleisz János, aki hozzátette: nehéz helyzetekben mindig előjön a magyarság szabadságszeretete.
Sz. G. T
Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. március 16.
Tisztelet a bátraknak
Méltóságteljes megemlékezést tartottak Nagyváradon tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) helyi szervezetei. Az 1848-as magyar szabadságharc hősei előtt tisztelgő rendezvények már délelőtt elkezdődtek, majd délután folytatódtak először a Szent László téren, ahol néptáncbemutatóval színesített toborzón gyűltek össze mintegy kétszázan. Ezt követően a városközponton keresztülvonulva, negyvennyolcas dalokat énekelve masíroztak az Ezredévi Emléktérig, ahol Szacsvay Imre vértanú szobránál koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak. Ünnepi beszédet mondott többek között Albertné Simon Edina, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársa, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét tolmácsolta, Szilágyi Zsolt, az EMNP országos és Csomortányi István, a néppárt Bihar megyei elnöke. A köszöntések közös konklúziójaként kicsengett az idei megemlékezések mottója, „Tisztelet a bátraknak”, mintegy mottóként üzenve a jelen embereinek. Közreműködtek a Váradi Dalnokok, a nagyváradi Asszonykórus, a Cserbóka, a Kökörcsin és a Boróka néptánccsoportok.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. március 17.
Ismét lengett magyar zászló a Szent László téren
Ebben az évben változott kissé a március 15-i ünnepi megemlékezések forgatókönyve Nagyváradon. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az ünnepi repertoárba új arculatot tudott vinni, melyet nagyon sok nagyváradi magyar örömmel fogadott.
A március 15-i megemlékezés délutáni része idén első alkalommal ugyanis a váradi központban, a Szent László (ma Unirii) téren kezdődött. A szervezők itt egy magyar néptáncbemutatóval egybekötött toborzót tartottak. Néptáncosok Berettyóújfaluból érkeztek, három kitűnő csapat, a Cserbóka, a Kökörcsin és a Boróka csapat tagjai. A fellépő fiatalok nagyon szép, színvonalas előadással rukkoltak elő. A gyülekezők ezt követően rendezett sorokba zárkóztak fel, a menet élére a magyar, piros–fehér–zöld nemzeti lobogókat vivő fiatalemberek álltak. Érdemes megjegyezni, hogy 1944. óta most első alkalommal, azaz 2017 márciusában történt az meg, hogy egy hivatalos magyar ünnepségen a magyar zászló szabadon lenghetett a váradi főtéren. Az ünnepségen amúgy semmilyen atrocitás nem történt, sőt sok román ajkú váradi is csatlakozott a néptáncbemutatóban gyönyörködőkhöz.
A főtéren összegyűlt magyarok rendezett sorokban vonultak át a Szent László hídon, s a Körös-part menti sétányon meneteltek végig Szacsvay Imre vértanú szobráig, miközben a Váradi dalnokok és a Nagyváradi asszonykórus vezetésével Kossuth-dalokat énekeltek.
Idén a Szacsvay szobor környéke is változott a megemlékezések idejére, a szobor előtti hatalmas fák törzsét nemzeti színű selyemlepellel tekerték be, s a bevonulók menetét 1848-as divat szerint beöltözött ifjú hölgyek fogadták a szobornál, akik kokárdákat és virágot osztogattak.
A szobornál a szervezők nevében Török Sándor köszöntötte az ünneplőket, többek között Albertné Simon Edina kolozsvári magyar konzult, Szilágyi Zsoltot, az EMNP országos elnökét, Csomortányi Istvánt a néppárt megyei elnökét, Huszár Istvánt, a nagyváradi önkormányzat RMDSZ frakciójának vezetőjét, a magyar történelmi egyházak képviselőit, a civil szervezetek és lovagrendek jelenlevő tagjait.
A megemlékezést Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetének felolvasásával kezdték, majd a jelenlevő politikusok mondtak megemlékező beszédeket.
Az idei 1848-as szabadságharcra való emlékezés mottója az egész Kárpát-medencében „Tisztelet a bátraknak” – hangzott el több beszédben, s a szónokok rámutattak arra, hogy a magyar nemzet jelenlegi helyzetében az egykori, szabadságukért akár életüket is áldozó bátor emberek örökségeként, a jelen bátrai sem hátrálhatnak meg a harcok elől, melyek elkerülhetetlenek, hogy a magyar nép örök szabadságvágya ismét szárba szökkenjen és megvalósuljon.
Szőke Mária
Reggeli Újság (Nagyvárad)2017. március 18.
Regélt a Bekecsalja
Kisiskolások regemondó versenyének volt a házigazdája március 11-én Nyárádmagyarós község.
Nyárádmagyarós és Székelybere községek tanítói közössége munkáját dicsérte a szépen feldíszített, népi ruhába „öltöztetett” selyei kultúrotthon, amely 39 kis regemondót, azok szüleit és felkészítő tanítóit fogadta, látta vendégül a harmadik osztályos diákok regemondó versenyének megyei szakaszán. A vendégeket Ozsváth István alpolgármester, majd Iszlai Tünde Andrea községi igazgatónő üdvözölte, azokat, akik fontosnak tartják a múlt felidézését, tiszteletét, a hagyományok életben tartását. A rege bűvös szó, amelynek üzenete az, hogy Isten teremtése örök, a rege nyelvünk, történelmünk, hagyományaink része, kincse. „Őseink vagyona, múltja, öröme, bánata, szenvedése, kivirágzása, nemzeti büszkesége, halálmegvető félelme, gyászos napjainak megszámlálhatatlansága, s valamennyi csokorba kötve, melynek neve legenda, monda, rege.”
Ahol minden történelem
A selyei színpadon fonóba vonultak a gyerekek, ahol Bekecs alatti mondákkal, népdalokkal, táncokkal ismerkedhettek, majd mindenki mesélni kezdett: Attila királytól Szent Lászlóig, a honszerző Árpádtól a szabadságszerző Rákócziig elevenedtek meg a regék, mondák, ott „vonult” Mátyás király szegény embere, csillagásza és cinkotai kántora, a várépítő és forrásfakasztó tündér, Rapsóné várától Csala tornyáig barangolhattunk képzeletünkben a Székelyföldön, hegyeken-völgyeken tündérek lebegtek, majd alig némult el Lehel kürtje, a tündérek felsorakoztak a nyárádszentimrei Paladomb alatt, hogy elűzzék a falura törő lidérceket, majd tatárok verekedtek Almástól Vargyasig, de a Gyilkos-tótól a Medve-tóig is mindent legendák, regék fűznek egybe, és Bodrog is csak akkor lehetett boldog kedvese, Tisza mellett, ha legyőzhette a púpos óriást. Aki pedig mindezt elmesélte, mellére vagy kalapjára selyei bokrétát kapott, mellé dicséretet a zsűritől, amelynek tagjai voltak Fejes Réka, a Maros megyei magyar tanítók szaktanfelügyelője, Bárdosi Ilona ny. tanítónő, a verseny megálmodója, védnöke, Hátsek Kinga csíkszeredai tanítónő, Sajgó Melinda és Simon György marosvásárhelyi magyar szakos tanárok.
Simon György szerint „leckét kaptunk”, Fejes Réka magát a rendezvényt egy élő regének tartja, míg Iszlai Tünde igazgató szerint „elődeink nagy tetteinek felelevenítése által erősödtünk hitben, ember- és hazaszeretetben”. Bárdosi Ilona szerint az anyanyelv ünnepe volt a vetélkedő, de bármennyire is sikeres volt, még mindig sok a tennivaló: a gyerekeket úgy kell kézen fogni, hogy le ne térhessenek az anyanyelv útjáról, de fel kell keresni mondáink helyszíneit is, újra kell tanulni régi szavainkat, történeteinket, dalainkat, mert „amíg nem ismerjük történelmünket, nem vagyunk azok, akiknek lennünk kellene”.
Következik az országos döntő
A zsűri döntése értelmében a marosvásárhelyi Fülöp Ábel, Mihály Róbert, Lengyel Dániel, a szászrégeni Újfalusi Boglárka, az ákosfalvi Nagy Szabolcs Botond, a marosvécsi Tóth Pál Előd és a nyárádszeredai Siklódi Réka dicséretben részesültek, a dobogóra a backamadarasi Fejér Johanna (3. díj, tanítónő Kőműves Edit), a vásárhelyi Nagy Izabella (2. díj, tanítónő Szatmári Zsuzsánna) és az erdőszentgyörgyi Nagy Paula Ibolya (1. díj) került. A legjobb regélőnek bizonyuló kisdiák tanítónője kérdésünkre elárulta: nagyon örülnek a díjnak, és úgy érzik, megérdemelten kapták. Tanítványa egyszerű családból származó, de nagylelkű, mindig mosolygó, derűs kislány, aki megértette a követelményeket, így nem jelentett nehézséget a megyei szakaszra való felkészülés, de az országos megmértettetés előtt még dolgozniuk kell egy picit – mondta el Kovrig Ildikó. Paula is nagyon örült az eredménynek, hisz nem számított rá, sok munkával járt a felkészülés, de úgy érzi, megérte.
*
A regemondó vetélkedő országos szakaszára április 7–8-án kerül sor a marosvásárhelyi Ariel színházban. A megnyitóünnepséget 7-én, pénteken 19 órai kezdettel tartják. A tulajdonképpeni verseny 8-án, szombaton 9 órakor kezdődik, a záróünnepségre 16.30-tól kerül sor.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ
Népújság (Marosvásárhely)2017. március 20.
Unitárius hiterősítés Böjte Csabával
A szeret erejéről beszélt Böjte Csaba ferences szerzetes a Kolozs megyei, Aranyos-völgyi szórványban élő keresztényeknek.
Böjte Csaba ferences szerzetessel zárták hiterősítő hetüket a múlt pénteken a Kolozs megyei Bágyon unitáriusai, akik az immár hagyományosnak számító közösségi eseményre minden évben meghívnak más felekezetűeket, hogy az ő életpéldájuk, prédikációjuk által is az Istenhez közelebb kerülhessenek. Az idei év több okból is különlegesnek mondható, hiszen a helyi unitárius lelkész, Fekete Béla már a tavalyi alkalomzáró óta készült meghívni az idei vendéget – azt, akinek szórványban is végzett szociális tevékenysége és Istenre mutató élete a helyi közösség számára is erőadó lehet.
Az alkalomra a környékbeli településekről is sokan – felekezetre való tekintet nélkül – ellátogattak. Az Együtt Isten völgyében elnevezésű programba társult, az Aranyos-völgyben lévő egyházközségek is magukénak érezték ezt a hiterősítő alkalmat, népszerűsítették azt, és szép számban képviseltették is magukat. Böjte Csabát elkísérte Bágyonba egy-egy gyerek- és ifjúcsoport, ahogy a szerzetes mondta: „az előadók szoktak szemléltető ábrákat mutatni, én elhívtam őket, hogy legyünk együtt, lássák őket, mutatkozzanak be ők, s ne én beszéljek róluk”. A szerzetes ugyanakkor elmondta, mindig szívesen tesz eleget azon kéréseknek, amelyek őt a magyar szórványba hívják. Mint kiemelte: itt, a Földön kell megtanulnunk együtt élni különbözőségeink és vallási nézeteink eltérésein túllépve.
Böjte Csaba beszédének kiindulópontjául a Szent Pál-i szeretethimnuszt választotta, illetve azt a parancsot: az Úr napját szenteld meg! Ennek kapcsán kihangsúlyozta: szereti a ma embere, a ma hívő embere is letudni az Úr napjának megszentelését annyival, hogy vasárnap elmegy a templomba, és kész. Pedig az Úr napja minden nap – s a megszentelés nemcsak a templomba járással lehetséges, sőt a szeretet, amely a tetteinket, az egymáshoz való viszonyulásunkat irányítja, és a hit a tulajdonképpeni megszentelés. Ferences egyszerűséggel szőtte beszédét nagyszerűre – a szeretet erejére első példaként előhozta a kóbor kutyákhoz való viszonyulásunkat. Ha feléjük rúgunk, valószínűbb, hogy a bokánk felé kapnak, ha pedig étellel, esetleg simogatással próbálkozunk, valószínűbb, hogy farkcsóválás, barátságos nézés lesz a „jutalmunk”. Nincs ez tulajdonképpen másként az emberekkel sem. A hozzá kerülő gyermekekből és ifjakból is a sok fájdalmat, amit addigi rövidke életük alatt megtapasztaltak, s ami haraggá, dühhé keményedett az évek folyamán, csak így lehet eltávolítani: kiszeretgetéssel. A bántás, a hirtelen mozdulat nem gyógyszere annak.
Ezen kívül a magyar történelemből, lévén 2017 Szent Lászlónak szentelt év, a lovagkirály cselekedeteiből vett példákat a ferences, illetve további, a saját, illetve a Szent Ferenc Alapítvány életéből való történeteket is említett arra szánt „szemléltetőül”, hogy a szeretet cselekedetei miként képesek helyreállítani a rendet. Szent László kapcsán kiemelte, ő a hódítás, az országvédelem mellett az építkezésre, a vallásosságra, a templomok emelésére, vagyis a lelki-hitbéli életre is külön gondot fordított.
Dénes Gabriella
Krónika (Kolozsvár)2017. március 21.
Vetítéssel, könyvbemutatóval zárul a váradi ’56-os emlékév
Filmvetítésekkel és könyvbemutatókkal zárja a tavaly meghirdetett ’56-os emlékévet Nagyváradon a Szent László Egyesület március 24-én, pénteken, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében.
14 órától a Naplófilm: 12 voltam '56-ban című filmet, 15 órától az Oly távol, messze van hazám című filmet, 16 órától pedig a Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban című filmet vetítik. 17 órától több, ’56-os tematikájú könyvet is bemutatnak a korszak két kolozsvári kutatója, Benkő Levente történész és Dávid Gyula történész, ’56-os politikai elítélt jelenlétében.
Az alábbi könyvekről hallhatnak majd érdekességeket az érdeklődők:
– Benkő Levente: Volt egyszer egy ‘56. Akiket a forradalom szele és a megtorlás ökle megcsapott. Exit Kiadó, Kolozsvár, 2016. A könyv szereplői a győztesek…Akik túlélték és ma egykori börtöneikbe, kényszermunkatáboraiba ellátogatva, emlékeznek az 1956 októberi felemelő napokra és a román Gulag általuk megjárt stációira. A szabadságálmokat szövögető bajtársakra és a börtönökben megaláztatást, kínzást elszenvedettekre.
– Dávid Gyula: 1956 Erdélyben, és ami utána következett. Nap Kiadó, Budapest, 2016. A kötet tanulmányaiban, visszaemlékezéseiben a Magyar Forradalom erdélyi–romániai eseményei, kihallgatások, koncepciós perek történései kerülnek feldolgozásra. Az olvasó megtalálja a kötetben az ’56-os perek magyar, román és német csoportjaiban elítéltek teljes névsorát, és néhány összefoglaló tanulmány keretében képet alkothat romániai 56 egészéről.
– Hatvan évvel a Forradalom után. A Sepsiszentgyörgyön 2016. szeptember 1–2-án tartott konferencia előadásai. Polis Könyvkiadó, 2016. A kötetben két budapesti előadónak: Horváth Miklósnak a forradalom nemzetközi vonatkozásairól és Markó Györgynek a szovjet erőkkel szembeszálló magyar fegyveres forradalmi csoportokról írott tanulmányai olvashatók, továbbá Dávid Gyulának a Bolyai Egyetem utolsó három évéről (1956–1959), Benkő Leventének az erdélyi magyar értelmiség 1956-os magatartásáról, Pál-Antal Sándornak Marosvásárhely 1956 októberéről, Tófalvi Zoltánnak az önkéntes mártírhalált halt Mojszesz Mártonról és Kozma Csabának a gyergyószárhegyi „Fekete Kéz”-ről tartott előadásai olvashatók. Ez lesz a kötet első erdélyi bemutatója.
Nemcsak a bemutatott könyveket lehet majd a helyszínen megvásárolni, hanem több, szintén ’56-os témájú könyv is lesz a standokon.
https://itthon.ma2017. március 21.
A magyarság tudatos sorsvállalás, tudatos kultúravállalás
Egyszerre kell magyarnak és Krisztus-követőnek lenni – hangoztatta a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke hétfőn Székesfehérváron, ahol kiosztották a kutatóintézet rajz- és esszépályázatának díjait „magyar zászló és címer”, illetve „az én hősöm” témakörben.
Szász Jenő azt mondta, hogy az általuk kiírt pályázat egyszerre felelt meg a magyar és keresztény kettősségnek, amely tulajdonképpen Szent István-i örökség. Emlékeztetett arra, hogy az első magyar király egyrészt hazát teremtett e nemzetnek, másrészt fia elvesztése miatt arra kényszerült, hogy Máriának ajánlja fel a hazát, innen a keresztény örökség.
Az elnök közölte, hogy felhívásukat a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból fiatalok ezrei hallották meg.
Jakab Antal erdélyi püspök szavait idézve Szász Jenő azt hangsúlyozta: a magyar és keresztény kettős örökség oly szoros és oly nagy az egymásrautaltsága, mint a test és lélek kapcsolatának.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere méltónak nevezte, hogy a díjkiosztó kapcsán a nemzeti szimbólumok és a magyar hősök jelentőségéről a „nemzet történelmi fővárosában” lehet beszélni.
Molnár János festő- és grafikusművész, a rajzpályázat zsűritagja értékelésében hangsúlyozta, nem voltak nehéz helyzetben a képek vizsgálatakor, inkább örömteli feladat volt a rendkívül színvonalas alkotások áttanulmányozása. Megemlítette, hogy a 10 évesnél fiatalabb pályázók esetében csak a benyomásaik visszaadását, ezen életkor felett már a tanult rajztudást és technikát is értékelték.
Megjegyezte, hogy a kétezernél is több rajzon megjelentek történelmi személyek Attilától Szent Istvánon át Széchenyi Istvánig, míg az életképeken csatajelenetek, ‘48-as honvédrohamok és 1956 budapesti harcai is fellelhetők voltak. Érdekességnek nevezte, hogy napjaink hősei, a sportolók is feltűntek egy-egy alkotáson.
Takaró Mihály irodalomtörténész, az esszépályázat zsűrijének elnöke kiemelte, hogy békéről és nemzeti egységről szólt a pályázati kiírás, valamint „az én hősöm” kategóriában kiderült, kik a mai magyar ifjúság hősei, ideáljai. Mint mondta, pozitív meglepetést jelentett, hogy nemcsak Szent István, Szent László vagy Mátyás király a mostani fiatalság hőse, hanem a szeretet, a tisztelet nemzetünk valódi nagyjai iránt más történelmi hősökön keresztül is megmutatkozott. „A magyarság nem elsősorban genetikai kérdés, a magyarság tudatos sorsvállalás, tudatos kultúravállalás. Aki ezt vállalja, őrzi és építi, az magyar, és senki sem az, aki ezt nem teszi meg” – fogalmazott Takaró Mihály.
A IV. Ünnepi Rajz- és Esszépályázat keretében mintegy hatvan rajzot és esszét díjaztak. A díjazottak között a határon belüli (budapesti, miskolci, bonyhádi, székesfehérvári, szolnoki, ócsai, nagykállói) alkotók mellett vannak határon túliak is, a többi között Csíkszeredából, Szilágysámsonról, Nyárádremetéről, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, a délvidéki Szabadkáról, Eszékről, Hajdújárásról, Magyarkanizsáról, Horgosról, a kárpátaljai Nagydobronyból, Ungvárról, valamint a felvidéki Nagycétényből, Szencről és Ógyalláról.
A díjnyertes műveket a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében kiállították, a következő hetekben megtekinthetők lesznek.
MTI
Népújság (Marosvásárhely)2017. március 23.
A Szent László-évre készül Nagyvárad
„Hazatér” nyughelyére Szent László koponyaereklyéje: a győri hermában féltve őrzött kincs a nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett, május 14-ei körmenettel érkezik a várba, ahová a lovagkirályt eltemették.
Nagy sürgés-forgás fogadja a betérőt a nagyváradi római katolikus püspökség háza táján, már csak egy kevés van hátra a bazilika külső felújításából, s párhuzamosan bent is munkálatok kezdődtek, épp szerdai ottjártunkkor kezdték meg a váradi egyházmegye két egykori püspöke, Andrea Scolari és Kusalyi Jakcs Dénes síremlékének kiemelését a hátsó bejárat mellől, hogy a felújítást követően méltó helyükre kerüljenek a bazilika Szent László-oltárának két oldalára. A síremlékeket egyébként korábbi ásatások során fedezték fel, állapotuk nem túl jó, több darabból állnak, így restaurálásra szorulnak – mondta el a sajtó érdeklődésére Lakatos Attila, az egyházmegyei vallásturisztikai iroda vezetője.
Az újságírók az egyházmegye által szervezett Szent László-évi események beharangozó sajtótájékoztatójára érkeztek a püspökség székhelyére. Mint ismeretes, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László évének nyilvánította a 2017-es esztendőt. Mivel Szent Lászlót – aki Nagyváradot és az egyházmegyét is megalapította – 1192-ben a nyughelyéül szolgáló nagyváradi várban avatták szentté, egyértelmű, hogy a Körös-parti város az eseménysorozat egyik kiemelt helyszíne.
Az egyházi kötődésű események megszervezését a püspökség vállalta magára, a váradi városházával közösen kiállításokkal, koncertekkel is készülnek megemlékezni az év folyamán Szent Lászlóról. Az eseménysorozat kiemelkedő pontja a május 14-ei Szent László egyházmegyei zarándoknap lesz, amire idén nem csak az egyházmegyéből, hanem az egész Kárpát-medencéből várják a zarándokokat. Mint Böcskei László püspök a sajtótájékoztatón kiemelte, Szent László szentté avatását követően is európai szintű búcsújáró hely volt a váradi vár, alapítója ünnepe pedig nem csak a katolikusoké vagy a váradiaké, hanem a szélesebb körben vett régióé, amibe beletartozik Magyarország mellett Ukrajna, Csehország, Szlovákia, Horvátország vagy Ausztria is.
A zarándoklat további újdonsága, hogy idén nem csak a Schlauch-kertben vonul majd a körmenet, hanem a római katolikus bazilikától a várig zarándokolnak a hívek, és ezúttal nem csak a nagyváradi Szent László-herma kíséri útjukat, hanem a kivételes alkalomra a városba érkezik, vagyis tulajdonképpen „hazatér" a koponyaereklye, amelyet jelenleg Győrben őriznek.
Nem volt ez különben mindig így. Mint Lakatos Attila felidézte, Szent László hermája a törökdúlás miatt került Váradról előbb Gyulafehérvárra, majd Pozsonyba, és végül Győrbe, a veszély elmúltával viszont a váradiak mindhiába próbálták azt visszaszerezni, egy 196 éves pert is lefolytattak, mégsem jártak sikerrel. Végül egy ereklyedarabot kaptak Győrből, ezt őrzi a váradi herma, amit immár hagyományosan kivisznek minden évben a körmenetre.
A zarándoklatra legalább 3000 érdeklődőt várnak, de az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy több tízezerre rúg majd azoknak a száma, akik kimondottan azért keresik fel Nagyváradot, mert az emlékév ráirányítja a figyelmet Szent László kultuszára.
Az események népszerűsítésében, finanszírozásában, lebonyolításában különben a városháza is partner, és bevonva a Helyi Közlekedési Vállalatot (NHKV) szerdán a sajtótájékoztató végén – stílusosan a Szent László térről – útjára indították a Szent László-évet hirdető villamost, az első utasok pedig Böcskei László püspök és munkatársai, Florin Birta, a város alpolgármestere, Mihai Jurca, a város idegenforgalmát népszerűsítő egyesület vezetője és a sajtósok voltak. A villamos ezt követően beállt a „sorba", és októberig szállítja a váriadiakat és a turistákat.
Mint ismert, a Szent László-év másik kiemelkedő nagyváradi rendezvénye a Szent László Egyesület által június 19–25. között a várban megszervezett Szent László Napok.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)2017. március 24.
Könyvben bemutatva Szépvíz életének egy-egy szelete
Vasárnap délután nyitják meg Szépvízen a Szent László emlékévet. A 18 órától kezdődő szentmise után a Szent László római katolikus templomban az ünnepség keretében bemutatják Gál Hunor szépvízi születésű, Gyergyószentmiklóson szolgáló örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét.
Fejezetek Szépvíz történelmű örökségéből alcímmel jelent meg Gál Hunor kötete, amely gazdag képanyaggal kiegészítve tárja fel a település múltját. A szerző úgy véli, mindenkinek kötelessége megismerni a szülőföldjét, az örökségét, a múltját. Az egykori plébánosom azt mondta nekem diákkoromban, hogy a saját történelmünket írjuk meg mi, ne más – mondta Gál Gunor portálunknak, hozzátéve, amikor a gyulafehérvári szemináriumba került, minden negyedév végén dolgozatokat kellett készíteni. Betoppant az érseki levéltárba, ahol nap mint nap érdekes dokumentumokra akadt, és elkezdte ezeket gyűjteni. „Szenvedélyemmé is vált a gyűjtés, nem csak a szülőfalummal kapcsolatosan, hanem Márton Áron püspök úrnak a személyes fényképhagyatékát is sikerült feldolgoznom egy társammal. Szépvíz történetének a gyűjtése körülbelül kétéves munka volt. A gondviselésnek tudhatom be, hogy épp akkor voltam ott, és olyan dobozokból kerültek elő ezek a rejtett kincsek a falu történelméből – úgy a templomépítés, mint a hétköznapi sorsok – amelyeket meg kellett találnom. A másik tény, ami ennek a könyvnek a megírására sarkallt, hogy a szomszéd falukról – Csíkszentmiklós, Csíkszentmihály – nem egy kötet jelent már meg, és sajnos Szépvízről eddig nem született sorokba öntött történelmi visszatekintő” – magyarázta. A kötetben két nagy fejezet található, első része a falu polgári vonatkozású múltjával foglalkozik, a második pedig a szépvízi egyházközség története. A könyv a Szépvízhez kapcsolódó Szent László-legendával kezdődik, de megtalálható benne a templomépítés leírása, egy-egy kép érdekes története, számadatok az egyházközség anyakönyvi kivonatából, bemutatja a társulatok, kápolnák, iskolák, keresztfák történeteit, az iparosság történetét, az örmények és a görög katolikusok Szépvízen való jelenlétét. De olvasható írás a régi hagyományokról, keresztelési és temetési szokásokról is. A könyv egyben képes gyűjtemény is, hiszen a 350 oldalon közel 450 darab korabeli, illetve a közelmúltban készült fotó is található. És tudományos munka is, pontos lábjegyzetekkel ellátva, mivel a szerző úgy véli, a hitelesség kell alátámassza azt, amit elmond a könyvben. Megtalálható benne továbbá Antal Géza egykori egyházgondnok, valamint Sebestyén Péter szépvízi születésű marosvásárhelyi plébános visszaemlékezése is. „Amikor a plébánosom elküldött a faluban az elsőpéntekesekhez, miután elvégeztük a szentségi kiszolgáltatást, a szentáldozást, utána megkérdeztem, hogy van-e régi fotója. És a legtöbben ilyenkor elkezdtek mesélni, elővették a régi fotókat. Olyan megdöbbentő felvételek kerültek elő idős nénik imakönyvéből, hogy nem is hittem. Ezzel a könyvvel ennek a községnek a nagyon értékes és szép múltját szerettem volna felidézni. Próbáltam egy-egy szeletet kiemelni a község életéből. 2014-ben már megvolt a gerince, de tovább helyeztek a papi munkában, és most sikerült pontot tenni rá. A kötet kiadását a szépvízi közbirtokosság állta, nélkülük nem lenne kézzel fogható a borítók közé zárt történelem” – mutatott rá a szerző, aki hangsúlyozza, hogy hiteles történelmi összeállítást, falumonográfiát a gyulafehérvári érseki levéltár kutatása nélkül nem lehet végezni. Megnyitják az emlékévet A Szent László emlékévet Tamás József gyulafehérvári római katolikus segédpüspök nyitja meg a hat órától kezdődő ünnepi szentmisén. Előtte fél hattól Szépvíz múltjáról szóló videókat vetítenek. A szentmise után pedig Sebestyén Péter marosvásárhelyi plébános méltatja a könyvet. „A szülőfalum iránti tisztelet jelképeként szerettem volna magam után hagyni ezt a kötetet. Mert a szó elszáll, de az írás megmarad és múltunk megismerése kötelességünk” – összegzett Gál Hunor.
Péter Beáta
Székelyhon.ro, 2017. március 25.
Apropó: Szent László-emlékév
A 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a magyar kormányzat a lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Az alábbi interjú is ehhez kapcsolódva jelent meg a Présház.eu portálon Szent László csodája címmel.
Ez év június 27-én, László napján a huszadik Szent László-vacsorát tartja egy budapesti értelmiségi kör. Idén az állam is felzárkózott a civilekhez: Szent László-évet hirdetett erre az esztendőre a Miniszterelnökség. Dénes László újságírónak, szerkesztőnek, a nagyváradi Szent László Egyesület korábbi sajtóreferensének tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
– Dénes úr, szó szerint csodálatos Szent László-legendák is dúsítják az erdélyi magyar kultúrkincset. A Tordai-hasadék isteni beavatkozással mentette meg királyunkat és seregét az ellenség túlerejétől. Hogyan kell elevenné tenni Erdélyben a nemes magyar mítoszokat?
– Tekintettel arra, hogy ezek a mítoszok többé-kevésbé elevenek, élnek és „működnek” manapság is, akár azt is mondhatnánk: nincs különösebb feladatunk ezen a téren. De ez persze némi önáltatás lenne, hiszen ma már talán köztudott: hatalmas erők munkálkodtak az elmúlt években, évtizedekben, sőt mondhatnék akár másfél évszázadot is, ha a szekularizáció, a liberális ateizmus, a magyarellenesség és egyéb „ciók”, „ségek” és „izmusok” lábra kapását és terjedését, reánk uszulását nézem, szóval hatalmas erők szövetkeztek és iparkodtak azon, hogy „nemes magyar mítoszok”-ról beszélni se lehessen Erdélyben. Ma már lehet, kell és igyekszünk is, a kérdés ma az, hogy tudunk-e, van-e, aki tudjon, no és hogy lesz-e kinek.
– A Szent László-vacsora a szakralitást ötvözi a historikussággal. Az európai kulturális fősodor mindkét értéket elmosni igyekszik. Hogyan védekezhetünk, sőt: hogyan indíthatunk ellentámadást a szélsőséggel, benne a hungarofóbiával szemben?
– Lehet, hogy nem jól érzékelem, de mintha az említett európai kulturális fősodor a szükséges, óhatatlan és elkerülhetetlen modernizáció jegyében igyekszik – ha elmosni tán nem is – háttérbe szorítani a mi felfogásunk szerint hagyományos és értékőrző, identitásképző és közösségmegtartó szakralitást és historikusságot. S ha belegondolunk, hogy a magyar történelem legnagyobbjai szinte mind a modernizáció emberei voltak az ő korukban, akkor ezt mi nem használhatjuk szitokszóként, ugyanakkor azt sem engedhetjük, hogy ennek örve alatt forgassák ki sarkaiból azt a világot, aminek mi magunk – egyen-egyenként és keresztény magyar nemzetként – sarokkövei, fundamentumai vagyunk. Védekezés, ellentámadás? E katonai fogalmakra hadd rímeltessek egy etikait: helytállás. Mindenkinek a maga helyén kell elvégeznie azt, amit a tehetsége és képességei szerint reá rótt a Sors. A mindent elrendelő isteni akarat. Ami pedig a hungarofóbiát illeti: az így érzőket mindig valamilyen kisebbrendűségi érzés motiválja, no meg a rossz lelkiismeret. Sztoikus nyugalommal és nagyon sok és alapos tudással kell felvérteznünk magunkat, de hinnünk is kell a magyarok Istenében, hiszen hozzá fohászkodunk, amikor azt kérjük és várjuk, hogy ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká minket.
– Fedezd föl saját kultúrádat – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Szent László a mai mércével mérve is európai formátumú politikus volt, aki – mint a montecasinói apátnak írt levele tanúsítja – ma is jellemző belső konfliktusokkal is küzdött. Önök a nagyváradi egyesülettel mit képesek tenni azért, hogy a szent király alakja a Lajtától a Berecki-havasokig, sőt az Atlanti-óceántól az Urálig felragyogjon?
– A nagyváradi Szent László Egyesület önmagában csak apró kavicsokat tud hozzátenni a városalapító szent király kultuszához, amely kultusz amúgy különösképpen Erdélyben virágzik a valós történelmi tényeknek és az említett csodálatos legendáriumnak betudhatóan. A 2011-ben bejegyzett egyesület rendszeresen szervez különböző kulturális és közösségformáló rendezvényeket, amelyek sorában fő helyen állnak a királyi születésnaphoz kötött minden évi Szent László Napok. Idén már ötödik alkalommal rendezik meg Váradon – jórészt a lovagkirály végső nyughelye fölött, a rekonstrukción átesett híres várban – a Partium fővárosának „magyar napjait”, a Szent László Emlékév keretei közé illesztve. Ezen egyhetes népünnepélynek ezúttal is lesz egy elmenyitogató-horizonttágító-bizalomgerjesztő célja a velünk élő, más nemzetiségű, kultúrájú, vallású és felfogású polgártársaink irányába. Ugyanakkor hadd jegyezzem meg: a Szent László Egyesület csak egyike azon szereplőknek, amelyek nagy királyunk alakjának felragyogtatásán munkálkodnak mifelénk ez évben, hiszen a történelmi magyar egyházak, más civil és kevésbé civil szervezetek is ezt ígérik tenni, néha egymástól függetlenül és egymással konkurálva. Ha az átkos viszálykodást sikerül a politikusi parádézással együtt háttérbe szorítani, akkor – kerülve a nagy szavakat – emlékezetes emlékévünk lesz, reményeink szerint.
itthon.ma2017. március 26.
Az életért emelték fel szavukat
Szombat délután szép napsütésben A Családért-koalíció szervezésében azért tüntettek a Szent László téren: változzon meg az alkotmány 48. cikkelyének 1. bekezdése. Referendumot akarnak.
A Szent László téren szombat délután két nyelven zajlott több ezres népi gyűlést más entitásokkal összefogva annak érdekében hívta össze A Családért-koalíció nevű civil szervezet, hogy erőt és összefogást demonstrálva arra vonatkozó követelésüket demonstrálják: változzon meg Románia alkotmányának 48. cikkelyének 1. bekezdése úgy, hogy alaptörvényileg le legyen szögezve az, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között lehetséges. A rendezvényen a pünkösdista – mint fő mozgatórugó –, az ortodox, a római katolikus, a református, az evangélikus-lutheránus, a baptista és az adventista egyház is képviseltette magát, valamint a Messiás-hívők közösségének rabbija is jelen volt. Ugyanakkor nem csupán a váradi négy püspök (Sofronie Drincec, Böcskei László, Csűry István és Virgil Bercea) szólalt fel, hanem politikusok is, a liberális Cornel Popa, a szociáldemokrata Ioan Mang és az ALDE-s Traian Bodea.
Paul Negruţ prédikátor, az Emanuel Egyetem rektora hangsúlyozta: az ötletadó mozgalomnak civil gyökerei vannak, hiszen felekezetektől és nemzetiségektől függetlenül A családért-koalíció nevű csoport összegyűjtött több mint 3 millió érvényes aláírást az imént felvázolt cél érdekében, és azt szeretné, ha április 23-án lenne a referendum.
Az élet feletti öröm
Exc. Böcskei László római katolikus megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: a március 25-i Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az élet feletti öröm kisugárzását állítja elénk. „Jézus édesanyjának méhében fogadja el legelső szállását itt közöttünk, és mi is olykor az élet értékét hirdetjük ilyen formában is a köztereken. Köszönöm mindenkinek ezt a helytállást, és a kiállást. Arra bátorítok mindenkit, hogy ne ijesszenek meg bennünket olyan eszmék, melyek a fejlődés címe alatt egy leépült társadalom kialakulásához vezetnek. Ne bátortalanodjunk el megvédeni hitünk igazságait. Vállaljuk inkább az élet szolgálatát, és a Teremtő által akart család megvédelmezését, az Ő segítsége legyen velünk, mindannyiunkkal” – buzdított a főpásztor.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: áldott az, aki azért nem nősül meg vagy megy férjhez, mert Istennek szenteli magát, és áldott az, ha egy férfi és egy nő házasságra lép, és gyermeket vállal, vagyis Isten akarata szerint él. Minden más kapcsolat paráznaság, nincs rajta áldás, és azt jelenti, hogy Isten gyermeke elhatárolódik az Úrtól, a KREK ezért ragaszkodik az Isten akarata szerinti házasság legitimálásához Románia alkotmányában.
A népi gyűlésen közreműködött egy fúvószenekar és egy ortodox kórus, majd fehér léggömböknek a felengedése után menet indult az ortodox katedrális érintésével a szülészethez.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2017. március 26.
Megnyitották Szépvízen a Szent László-emlékévet
Ünnepi szentmise keretében nyitotta meg Tamás József római katolikus püspök a Szent László-emlékévet Szépvízen vasárnap délután. Szentbeszédében arra kérte a híveket, hogy – akárcsak a nagy lovagkirály – hitüket sziklaszilárdan éljék meg.
Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította, a lovagkirály trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából – a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület és az Emberi Méltóság Tanácsa kezdeményezésére. A Szent László-emlékévbe kapcsolódott be Szépvíz is, Szent László ugyanis a szépvízi egyházközség védőszentje. „Ezt az egyházközséget és minden erdélyi egyházközséget – hiszen Erdély fővédőszentje Szent László – őneki ajánljuk ebben a szentmisében, hogy járjon közben értünk, és mi tudjunk őseink hitében megerősödni” – fogalmazott Tamás József a szentmise elején. Rámutatott, minden olyan rendezvény, amely az emlékév keretében zajlik, azt célozza meg, hogy a nagy király lelkületét, tanítását, példáját megértsük és kövessük.
Szent László a hit megélésében sziklaszilárddá vált. És nem csak ő maga élte meg ezt a hitet, hanem terjesztette is, hogy az ő népe is részesedjen benne, és megerősödjön benne az a mag, amit elhintett Szent István királyunk, hogy kicsirázzon, szárba szökkenjen és termést hozzon. – fejtette ki.
A püspök beszédében hangsúlyozta, hogy Szent László példa arra, hogy mi is lovagjai legyünk a nemzetünknek, de lovagjai legyünk a mi hitünknek is. „Számunkra a Szent László-év különleges. Igen nagy felelősséget ró ránk, mert úgy érdemes nekünk is - ahogy érdemes volt Szent István királyunknak és Szent László királyunknak is -, védenünk a hazát és a hitünket. Éppen ezért járjon közben értünk nagy királyunk, hogy valóban ez az emlékév elmélyítse bennünk Szent László lelkületét, és tudjunk mi is úgy élni ezért a népért, a mi népünkért, és úgy tudjunk élni a mi hitünkért, egyházunkért, ahogy ő tette.”
A szentmise után Sebestyén Péter szépvízi születésű, marosvásárhelyi plébános a Gyergyószentmiklóson szolgáló, szintén a falu szülötte Gál Hunor örmény katolikus plébános Múltba rejtett örökség című, a falu múltját felelevenítő kötetét mutatta be.
Péter Beáta
Székelyhon.ro