udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
452
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-452
Névmutató:
Sarolt /magyar fejedelemasszony/
2002. augusztus 8.
Aug. 7-én tanácskoztak a Maros megyei és helyi önkormányzati RMDSZ-képviselők, parlamenti képviselők, amelyet sajtótájékoztató követett. A tanácskozáson elhangzott, hogy szigorúbban kellene követni az RMDSZ-PSD protokollum betartását. Elemezték a birtoklevelek kiosztásának menetét, éppen a magyarlakta nagyközségekben vannak a legnagyobb lemaradások ezen a téren. Borbély László rámutatott, hogy a megyében azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, körülbelül 90 százalékban kitették a kétnyelvű helységnévtáblákat. Marosludason, Dicsőszentmártonban és Segesváron a PSD-s polgármesterek nem helyezték ki a kétnyelvű táblákat, ezért kérni fogják a prefektust a törvényesség betartására. /Mezey Sarolta: RMDSZ-es önkormányzat képviselők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./2002. augusztus 10.
Idén nyáron újra Magyarországon szerepelt a Kolozsvári Magyar Opera társulata: július 11 és 16 között Gyulán mutatták be Erkel Ferenc vígoperáját, a Saroltát, és Rossinitól A sevillai borbélyt, majd július 20-23. között Esztergomban a Bátori Máriát játszották. A vendégszereplés élményeiről Hary Béla karmester és Dehel Gábor rendező számolt be. Rendszeresen visszatérő vendégei a gyulai Várszínház nyári évadjának. Több mint százötven személy - ezenkívül a díszletek, ruhák, hangszerek - utaztatása, elszállásolása nem könnyű feladat. Az egyre fogyatkozó kolozsvári társulat megállta a helyét, kiváló teljesítményt nyújtva. Az énekkar a múlt évadot nagy ember-veszteségekkel zárta. Viszont a Magyarországra átszerződött énekkari kollégák eljöttek az esztergomi Bátori Mária próbáira, és felléptek az előadáson. /Hintós Diana: Júliusban Magyarországon vendégszerepelt a Kolozsvári Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./2002. szeptember 16.
Szept. 14-én emléküléssel kezdődött Kolozsváron az Atyánkfia, Apafi című rendezvénysorozat, amelyet a Magyarörmények Romániai Szövetsége, valamint a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület és a Budapesti Örmény Kisebbségi Önkormányzatok Társulata szervezett. A tudományos ülésszakon Apafi Mihály erdélyi fejedelemre emlékeztek, aki 1672. október 26-án, Gyulafehérváron kelt kiváltságlevelével szabad kereskedést engedett az örményeknek. A rendezvényt dr. Tonk Sándor történész, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora nyitotta meg egy történelmi visszatekintéssel, majd Lászlóffy Aladár következett, aki az Örmény mohácsolás címet adta előadásának. Ezután dr.Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke szólt a közönséghez. Csetri Elek az örmények által az erdélyi törvényhozásban vállalt szerepről beszélt, utána Vekov Károly, B. Kovács Júlia, Balázs Bécsi Attila és Kozma Dezső előadásai következtek. /bpe: Apafira emlékeztek a magyarörmények. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./2002. szeptember 21.
A Kolozsvári Magyar Opera megkezdte 211. évadját. Rossz a helyzetben vannak, jelezte Simon Gábor igazgató. A karból elmentek néhányan. Nyomasztó a Nagy-Románia Párt ellenségeskedése, az ellenőrző szervek befolyásolhatósága magánfeljelentések hatására, Magyarország elszívó hatása s végül a közönség közömbössége. Tompa Gábor, a színház igazgatója a közös termeket sorra kisajátítja, pedig az opera tagjainak létszáma a kétszerese a színházénak. A magyarországi sikeres pályázatok révén tudták bemutatni az idén Gyulán a Saroltát, s ebből fedezték a felújított Rigoletto díszleteit, a Hófehérke és a hét törpe című balettelőadás költségeit is ebből állták. Selmeczi György tíz évig elárasztotta ötletekkel a Magyar Operát, ajánlott címeket, énekeseket, vendégszerepléseket és ajánlotta saját magát karmesterként, majd rendezőként is. Aztán jött Selmeczi újságcikke. Azóta nem kezdeményez semmit. Sőt Selmeczi most operát rendez a Magyar Színházban. - Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem irodalom tanszékvezetőjének javaslatára szeretnék a Kolozsváron tanuló magyar egyetemistákkal megismertetni és megszerettetni az operát. /Hintós Diana: Gondokkal terhes évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./" 2002. november 6.
Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./2002. november 11.
Marosludas magyarjai meghívták a Kárpát-medencében található két hasonló nevű - a Heves megyei és a vajdasági - település küldöttségét. Nov. 7-én mindkét településről megérkeztek a vendégek. Másnap Marosludason a Magyar Házban előadást hallhattak a város és a környező falvak nevezetességeiről, majd Marosvásárhelyre, Székelyföld fővárosába látogattak. Nov. 9-én a művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak. Marosludast Szekeres Adél, míg a másik két települést a polgármesterek mutatták be. A vajdasági Ludason jelenleg 1400-an élnek, a lakosság 90 százaléka magyar, a Heves megyei település mindössze 880 lelket számlál, a lakosság 6 százaléka roma nemzetiségű. Marosludason 4500 magyar él. /Mezey Sarolta: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./2002. november 11.
November 9-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári tagozatának végzettjeit ünnepelték. A tízéves múltra visszatekintő magyar nyelvű magánoktatási intézmény idén 51 informatikussal gazdagította a romániai magyar értelmiség sorait. Dr. Zárda Sarolta elnök asszony köszöntötte elsőként a frissen végzetteket. Dr. Selinger Sándor, az intézmény rektora számokban ismertette a hét erdélyi városban tagozattal rendelkező Gábor Dénes Főiskola tevékenységét. /Balázsi-Pál Előd: Diplomaosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2002. december 31.
Szeptember óta átlagban 25 olyan kisgyerek fekszik Marosvásárhelyen a II-es és a III-as számú gyermekklinikán, akiket a szülők "ottfelejtenek". A gyerekek kórházba utalása a nyomor miatti szükségmegoldás, a szülők ilyen módon próbálnak a gyermekektől egy ideig megszabadulni. Dr. Kiss Éva egyetemi előadótanárnak, a gyermekklinika vezetője szerint ezek a szülők többnyire nomád életmódhoz szoktak. Jóllehet javarészük analfabéta, mégis tudják, hogy nyolc-kilenc gyerek után annyi gyermekpénzt kapnak, hogy elég italra, cigarettára és kenyérre. A szülő nem minden esetben vallja be, hogy fűtetlen lakásban élnek, s otthon nincs mit enni. De olyan eset is van, nem egy, hogy az anya behozza a gyereket az ambulanciára, leteszi és ott hagyja. Ilyenkor mentővel, rendőri kísérettel vitetik haza a gyerekeket. Két hét múlva ugyanaz a gyerek más néven kerül vissza a klinikára. Ez azért fordulhat elő, mert a szülőknek nincs személyazonossági igazolványuk, a gyerekeknek pedig keresztlevelük. A kérdés az, hogy ki kellene segítsen és ki tudná felszámolni az egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget. /Mezey Sarolta: Ünnepek alatt is kórházban "felejtik" a gyermekeket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 31./2003. január 21.
Jan. 18-án Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület égisze alatt a Habakuk bábjátszó csoport játszóházba hívta a gyermekeket, a cserealji református egyház tanácstermébe. 120 gyermek jelent meg a bábelőadásokon. A bábelőadások mindenese, Bartha Júlia beszámolt arról, hogy 1995-től foglalkoznak bábozással. Jelenleg 20 bábossal dolgoznak, ebből tizenegy I-X. osztályos diák, kilencen pedig tanítóképzősök. Bartha Júlia segít azoknak az óvónőknek és tanítónőknek, akik el szeretnék sajátítani a bábozást. /Mezey Sarolta: Habakuk-bábszínház és játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 21./ 2003. március 1.
Febr. 20-án a Bukaresti Egyetem Történelem Kara adott otthont A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között címet viselő konferenciának, amelyet két egyesület szervezett (Societatea de Studii Istorice "Erasmus" és Institutul Roman de Istorie Recenta). A rendezvénysorozat célja: megismertetni az érdeklődőkkel a romániai kisebbségek történelmét. Vekov Károly történész a magyar nép történelmének honfoglalás kori szakaszáról beszélt. Szerinte a magyarok kapcsolata a hunokkal annyi, hogy a magyar nép is részét képezte egykor a nagy hun birodalomnak. Ugyanakkor kapcsolata volt a türk népekkel, az onogurokkal, s nem véletlenül használatos az "ungur" kifejezés, amellyel az idegen nyelvek nevezik meg e népet. A magyar a lovasnépek közül való, amelyek a maguk során országalapító népek voltak és civilizációkat teremtettek. "A meghajtott fő le nem vágatik" alapon a magyar nép bárkit befogadott nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Demény Lajos történész a székelyekkel kapcsolatos gondolatait osztotta meg. Solcan Sarolta egyetemi előadó a XVII. századi Erdélyről tartott előadást. Lukács Antal egyetemi tanár a román és magyar nép vallási kapcsolatairól szólt. Marius Diaconescu egyetemi tanár a moldvai magyarok elrománosításáról értekezett mondván, hogy nagyon sok történelmi forrás igazolja: a moldvai katolikusok magyarok voltak (1550 körüli források). Ezt kezdetben senki sem tagadta, de az olasz szerzetesek Moldvába való érkezése elindított egy románosítási folyamatot. A későbbi időkben már rendelettel betiltották a katolikus magyar lapok terjesztését, valamint a harangok megszólaltatását. Egyes történészek a kommunista diktatúra alatt a moldvai katolikusok román eredete mellett kardoskodtak. Csortán Ferenc minisztériumi főtisztviselő elmondta: 1925-ben már az ország 95%-ában csak román nyelvű oktatás folyt. Az egyházi javak, földek és erdők államosításával megszűnt a még magyarul működő egyházi iskolák jövedelemforrása. Anton Niculescu politológus az 1989 utáni magyar állapotokkal foglalkozott. A forradalom utáni (talán túlzott) várakozásokról, majd a lelkesedés "lelohadásáról" szólt, amely nem csak a magyarokra, hanem az egész román társadalomra jellemző. 1997 után egyfajta megpezsdülés következett ismét az RMDSZ kormányra való kerülésével. /Gáspár Hajnal: "A romániai magyar közösség - mitológia és történelmi valóság között".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./2003. március 20.
Az egyházi jellegű iskolák állami keretek között való működését a jelenlegi oktatási törvény csak líceumi/kollégiumi szinten engedélyezi /óvodát, elemit és 5-8 osztályt csak magánjelleggel lehet Romániában indítani/, az unitárius és a református egyház döntött arról, hogy indít osztályokat: az unitáriusok által indítandó elsőbe húszan iratkoztak be, így minden valószínűség szerint megtörik Kolozsváron a jég, megszületik a kincses város első hagyományos egyházi magánelemije. A reformátusok viszont úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg állami keretek között lehet majd megszervezni a református első osztályt. Harmadik éve működik a Tóközi Református Montessori Elemi Iskola. - Az ún. Montessori-módszerrel tanítunk- mondta Visky Sarolta igazgató -, és a Tóközi református templom alsó szintjén működő iskolánk iránt olyan nagy volt az utóbbi években az érdeklődés, hogy idén nem is igen reklámozták az iskolát. Jelenleg 24 diákjuk van, ehhez jön majd a 13 elsős. /Szabó Csaba: Alakul az egyházi iskolahálózat? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2003. április 4.
Ápr. 2-án iskolafórumot rendeztek az Erdőcsinádi Általános Iskola, hogy több év után végre megoldást találjanak az iskolába ingázó marosjárai és kisillyei tanulók szállítására. Erdőcsinádon a kisebb gyermeklétszám miatt összevont osztályok működtek az V-VIII. osztályban. A most folyó tanévben sikerült önálló osztályokat beindítani annak köszönhetően, hogy a szükséges létszámot a marosjárai és a kisillyei gyerekekkel egészítik ki. Marosjárából húszan, Kisillyéből hatan járnak Erdőcsinádra. Az ingázó tanulóknak három, illetve négy kilométert erdőn, hegyen-völgyön át vezető földúton gyalog kell megtenniük. A járai szülők levelet intéztek a főtanfelügyelőhöz, melyben jelezték a körülményeket. A szülők pályáztak a Communitas Alapítványnál, de nem részesültek támogatásban. Szükség lenne arra, hogy járművel vigyék a gyerekeket iskolába. /Mezey Sarolta: Iskolafórum Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./2003. május 19.
A Gábor Dénes Főiskola (GDF) erdélyi tagozatának tízéves évfordulójára szerveztek jubileumi emlékülést május 17-én Kolozsváron, amelyen fővédnökként jelen volt Szabó Vilmos államtitkár. A rendezvényen köszöntőt mondott Szabó Vilmos, Havass Miklós, a SZÁMALK Rendszerház Rt. elnöke, a GDF egyik létrehozója, dr. Selinger Sándor, a GDF Erdélyi Konzultációs Központjának (EKK) igazgatója, dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, Kerekes Sándor, a Megyei Tanács alelnöke és Boros János alpolgármester. Dr. Zárda Sarolta, a GDF kuratóriumának elnöke emlékérmeket és emléklapokat nyújtott át a több személyiségeknek, köztük dr. Selinger Sándornak, Végh Miklósnak, a GDF székelyudvarhelyi tagozata vezetőjének, Nagy Zoltánnak, a nagyváradi tagozat vezetőjének és Balló Árpádnak, a sepsiszentgyörgyi tagozat vezetőjének. /(köllő): Tízéves a Gábor Dénes Főiskola. Emlékérmeket és emléklapokat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2003. június 3.
Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./2003. június 4.
Továbbra is éles vita zajlik a pártok között a kedvezménytörvény módosításáról - adta hírül az MTI. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik az Orbán-kormány alatt elfogadott eredeti jogszabályhoz A parlament nem járult hozzá, hogy eltérjenek a házszabálytól, és így gyorsabban dönthessenek a módosításról. Németh Zsolt jelezte: a határon túli magyar szervezeteknek nem volt más választásuk, kényszerűen fogadták el a kormány tervezett módosításait. A nemzeti retorikához folyamodó Tabajdi Csaba (MSZP) szerint az eredeti törvényt azért támogatták - fenntartásaik ellenére -, mert a pártérdeknél fontosabbnak tartották a nemzeti érdeket. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az eredeti kedvezménytörvény elbukott, és a Fidesznek azt kellene tennie, mint amit korábban hangoztatott, vagyis fogadja el a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Herényi Károly közölte az MTI-vel: a Magyar Demokrata Fórum támogatja ugyan a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, hogy az érintettek mielőbb hozzájuthassanak a benne előírt kedvezményekhez, de az előterjesztést csak módosításokkal tudják elfogadni. Az ellenzéki képviselő szerint a határon túli szervezetek a módosítások kapcsán kiszolgáltatott, zsarolt pozícióban vannak. 2003. június 5.
A legújabb kori magyar történelem botránykövévé vált a magyarországi kedvezménytörvény. Ha nyolcvanhárom esztendők után sem tudnak közös nevezőre jutni a felelős magyar politikusok a kárpát-medencei magyarság iránti felelősség ügyében, akkor bízzák talán inkább az egészet egy következő politikusi nemzedékre, mely könnyen megoldhatja a gordiuszi csomót, főleg, ha nem lesz már számottevő magyarság a határokon túl, s ezzel a ,,jószomszédok" érzékenysége is csökken, sőt: eltűnik, írta Magyari Lajos. Szomorú volt a magyarországi parlamenti vita, melyet az SZDSZ-es szónok okfejtése egyenesen gusztustalanná alacsonyított, csepegvén az ,,EU-s és jószomszédsági" gazsulálástól. Herényi Károly MDF-es képviselő kimondta a valót, hogy hazugság és mese a MÁÉRT 98 százalékos egyetértése, hiszen a határokon túliak kiszolgáltatottan, zsarolt pozícióban szavaztak, s különben is meddő az egész kormánypárti ,,megfelelési" igyekezet, mert sem a szomszédok, sem az EU-bürokraták gusztusának megfelelő törvényt soha nem lehet fabrikálni. /Magyari Lajos: Máról holnapra: A százalékok (sötét) mágiája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./2003. június 9.
A Maros megyei EMKE szervezésében jún. 7-én immár második alkalommal került sor Marosvásárhelyen a Gyermek-Gyöngykoszorú-találkozóra, amelyre Marosvásárhelyről és a megye több településéről érkeztek a népi hagyományt tisztelő és ápoló csoportok. Pár órára a székelyruhás, táncos, a kézművességet kedvelő gyerekeké és az őket elkísérő szülőké lehetett a vár. A fellépő tizenhét csoport emléklappal, vidám arccal, sikerélménnyel távozott. /Mezey Sarolta: Gyermek-Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./2003. június 28.
Jún. 22-én évadzáró előadását tartotta a kolozsvári Magyar Opera. Átlagban havi nyolc előadást tartottak, de volt, amikor kevesebbet. Ez a kevés viszont kiváló színvonalat ért el. Volt szimfonikus koncert, opera-, operett- és balett-bemutató, azonban a nézettségi mutatók nem jók, félházzal játszottak. A közönséghiánynak több oka is van: a kolozsvári magyarság természetes fogyása, továbbá a közömbösség és fásultság, a szellemi igénytelenséget, amely a tévé csatornái elé köti az embereket. Simon Gábor igazgató tájékoztatott az évadról. Az évadot Kodály Zoltán: Székelyfonó című operájával kezdték, a Mátyás király-szoborcsoport leleplezésének századik évfordulója alkalmával Fadrusz-emlékműsort mutattak be, megemlékeztek Dohnányi Ernő zeneszerzőről is. A társulat egy része a Budapesti Őszi Fesztiválon szerepelt a Demény-kamaraoperákkal. Erkel Ferenc: Sarolta című vígoperájának kolozsvári bemutatója sikeres volt, februárban olaszországi vendégszereplés következett, volt még Kriza-emlékhangverseny, áprilisban volt az Orbán-kamaraopera bemutatója. Májusban Beethoven: Fidelióját, júniusban pedig Adam: Giselle című balettjét mutatták be. Gondot jelent a férfiénekesek hiánya. Sikeres volt a balettkar tavaszi görögországi vendégszereplése. Az igazgató elégedett a végzősök - Gombár Annamária, Borsos Edith, Vigh Ibolya, Haraszti Zsombor - vizsgaelőadásával, de hiányolta, hogy a Zeneakadémia egyetlen tanára sem jött el, még az előadásra sem. Roppant költséges műfaj az opera, egy új előadás színrevitelének költsége többszáz millió lejre tehető. Errea román állam nem ad pénzt. Évek óta a bemutatók sikeres anyaországi pályázatok révén valósulnak meg. Július elején újabb Erkel-opera - a Brankovics György - CD-felvételére készülnek. Aug. 20-án az énekkar Budapesten fog szerepelni egy nagyszabású koncerten, ahová több magyar nyelvű énekkar hivatalos, az esemény színhelye a Hősök tere lesz. /Hintós Diana: Évadzárás a kolozsvári magyar operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./2003. július 5.
Izgatottan várják az István, a király című rockopera erdélyi ősbemutatója stábjának tagjai a júl. 5-i előadást - főleg a résztvevők száma ad okot találgatásokra. Júl. 4-én a főszereplők és a stáb vezetősége sajtótájékoztatót tartott Csíkszeredában. Szörényi Levente zeneszerző kifejtette, nem először jár a produkció helyszínén, a két Somlyó-hegy közötti Nyeregben, hiszen korábban egész Erdélyt átfogó turnét képzeltek el az előadással. "Én is második alkalommal járok ezen a dombon, hiszen volt még a városban előadásom, és akkor nem hagyhattam ki, hogy megnézzem ezt a nevezetességet" - mondta Varga Miklós. Kovács Kriszta ebben a produkcióban - saját kérésére - nem István feleségét, Gizellát, hanem az első magyar király édesanyját, Saroltot játssza. Mint kifejtette, nagy kihívást, rengeteg izgalmat jelentett a Népstadionban hetvenezer ember előtt fellépni, ám a jelenlegi koncert valószínű, még több meglepetést tartogat.A kis népek önrendelkezésért folytatott erőfeszítései mindig tragikus szembenállásokhoz vezettek. Ez a darab az ősbemutató után két évtizeddel is aktuális, hiszen arról szól, hogyan lehet a magyarság számára az európai közösségbe vezető utat úgy megtalálni, hogy közben nemzeti érdekeink ne sérüljenek. Amíg ezek a konfliktusok áthatják a társadalmat, a rockopera érdekes marad - fejtette ki a szerzőpáros másik tagja, Bródy János, aki az előadáson a már elválaszthatatlanul hozzá nőtt krónikás, regős szerepében színpadra is lép. Az István, a király csíksomlyói bemutatója hozzávetőlegesen 30 millió forintot, vagyis több mint 4,2 milliárd lejt emészt fel, ezt az összeget számtalan támogató révén sikerült előteremteni. Rosta Mária producer szerint a riasztóan magasnak tűnő szám ellenére ez Magyarországon közepes költségvetésű produkciónak számít, és a legtöbb pénzt a szállításra, szállásra fordítják. Ennek ellenére a felvonultatott technika látványos lesz, a tökéletes, tiszta hangzást 70 ezer wattos hangszórók biztosítják, a látványhoz több száz fényszóró és pirotechnikai eszköz járul hozzá. Rosta fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a produkció háta mögött a forintmilliókon túl a kormány nyújtotta jelentős erkölcsi támogatás áll. Kifejtette ugyanakkor, hogy az előadást a romániai politikusok is jól fogadták. /Rédai Attila: Harmincmillió forintos rockopera. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2003. július 14.
Júl. 12-én Marosvásárhelyen a pár évtized elteltével a közös síkon egymásra találó két volt osztálytárs: Ősz Zoltán és Duha László kiállítását nyitották meg az Unirea Galériában. Duha Lászlónak eddig öt egyéni kiállítása volt, a "főállásban" orvosasszisztensként dolgozó Duha faragásai Magyarországra, Németországba, Franciaországba, Angliába, Svájcba, Izraelbe és a tengerentúlra is eljutottak. Ősz Zoltán román-magyar szakos tanárként 35 évet tanított a mezőbergenyei iskolában. Szintén 1986 óta számos tárlaton állított ki. Festményei révén a régi falusi vályogház, a mezőségi utcarészlet, a templom megörökítője, átörökítője. /Mezey Sarolta: Helyet kell adni a szépnek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./