udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 134011-134016
1991. szeptember 13.
1990 elején egy 130 címből álló listát állítottak össze, nyilatkozott Dávid Gyula, a Kriterion kolozsvári fiókjának vezetője, emellett egy 40-50 könyvből álló sorozat tervét is felvetették, ezekre rákerült volna a Tiltott könyvek szabadon papírszalag, mivel ezek a könyvek az elmúlt években nem jelenhettek meg. Az 1990-re tervezett könyvekből mindössze 42-őt tudtak megjelentetni. Valahol elakadt az egész romániai magyar szellemi termelés. Az egész romániai magyar kultúra 1990-től erőteljesen sajtóközpontúvá vált. 1991 első félévében már csak 6 könyvet tudott kiadni a Kriterion. A papír és nyomdaárak példátlan növekedése miatt egész sor újság megbukott, a másfélszáz kiadványra felduzzadt magyar sajtót ez érzékenyen érintette. Nyáron végre megjelenhetett a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon második kötete. Saját nyomdára kaptak ígéretet, de nem lett belőle semmi. A magánnyomdák elindultak, de még a kezdeményezéseknél tartanak. Székelyudvarhelyen már működik az Infopress nyomda, adott már ki könyveket a kolozsvári Szabadság lap és a marosvásárhelyi Látó folyóirat is. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./1991. szeptember 14.
Király Károly szenátor elmondta, hogy azért vonult ki az Alkotmányozó Gyűlésről, mert nem hallgatták meg, illetve nem tárgyalták meg az ő, általában az RMDSZ, módosító indítványait. A szélsőséges nacionalista kijelentések gyakoriak. Barladeanu, a szenátus elnöke azt állította, hogy külső erők voltak az 1989 decemberi forradalom szervezésében: ha Tőkés László ott volt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. Az alkotmánnyal kapcsolatban nem egységes az RMDSZ, többen a 6-os pont ellen voltak /ebből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások/, Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György pedig mellette. Nemcsak Szőcs Gézánál volt lehallgató, hanem mindenütt. "Tudják, hogy nem vagyunk egységesek." Király Károly hozzátette, kivonulásával távozása nem végleges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14-15./1991. szeptember 15.
Avram Iancu halálának 119. évfordulójára emlékezett a Hunyad megyei Cebén a Vatra Romaneasca és a Nagy-Románia Párt /Romania Mare/. Megjelent Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök is. /MTI/1991. szeptember 15.
Aug. 18-án, a pápa látogatásakor Budapesten, a moldvai csángók a Szent István bazilikában hallgattak szentmisét. Több mint ezer csángó érkezett erre az alkalomra Budapestre. Rajtuk kívül sok Magyarországra települt erdélyi is eljött erre a szentmisére. A szertartás kezdetén otthonosságot teremtett az egész magyar nyelvterületen szokásos néhány ének. A moldvai csángók történetével legtöbbet talán Domokos Pál Péter foglalkozott, aki a mise előtt köszöntötte a Moldvából érkezett magyarokat. Azért zarándokolt ide a sok csángó, hogy megkérjék II. János Pál pápát, hogy magyar liturgiai nyelvet és magyarul beszélő papokat kapjanak. A pápa magyarországi apostoli útja során több alkalommal is szót emelt a nemzeti kisebbségek joga mellett, s a Hősök terén átvette a csángók ajándékát, amely a moldvai magyarok életét bemutató fényképek mellett hangot adott a kérésnek: kaphassanak magyar papokat. A szentbeszédet Horváth Antal, moldvai származású csíkszentdomokosi esperes tartotta. A csángók előtt életében másodszor prédikálhat magyarul, mondta az esperes, mert a moldvai falvakban eltiltották anyanyelvének használatától. /Pomogáts Béla: Csángó mise. = Új Ember (Budapest), szept. 15./1991. szeptember 15.
Az Új Ember hetilap köszöntötte a 90 éves Domokos Pál Pétert. Az Erdélyi Magyarság (Budapest), augusztusi számából idézte az ünnepelt szavait: "Sepsiszentgyörgyön csángó szervezet alakult, s újságot adnak ki. Kétnyelvű újságot, hogy a magyar iskolába nem járt csángók is olvashassák benne a népük múltjáról és jelenéről szóló írásokat. Csángó gyermekek jönnek tanulni Erdélybe, s ez roppant fontos dolog. Moldvában csángó fesztiválokat rendeznek, Budapesten megalakult a Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő nevét viselő egyesület, amelynek célja azok összefogása, akiket érdekel a moldvai magyarság ügye. A Tudományegyetemen kiadták Lakatos Demeter verseit egy szebb kiadásban Svájcban is megjelent Csángó strófák címmel. Úgy gondolom, hogy az erdélyi és a magyarországi magyarok szerető segítségével a moldvai csángók nagy elesettségükből visszatérhetnek a magyarság egészének körébe." /Rendhagyó köszöntő. = Új Ember (Budapest), szept. 15./ Az említett könyvek: Lakatos Demeter Csángó strófák /ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1986/ Lakatos Demeter Csángú strófák válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1988/ Válogatta, a szöveget gondozta és a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T. Ádám, Szász Judit Anna.1991. szeptember 16.
Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ 1991. szeptember 16.
Okt. 16-án az 1989-es vérengzés temesvári vádlottai közül 11 számára kegyelmet kért a katonai ügyész az amnesztiára hivatkozva. /Szabadság (Kolozsvár), szept- 17./1991. szeptember 16.
Szept. 16-án ült össze az a munkacsoport, amelyet a kommunizmus törvény elé állítására alakítottak. A Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége mellett jelen voltak az ügyészség és az emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1991. szeptember 17.
A magyar-román kapcsolatokban vannak előremutató fejlemények, nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter, elegendő utalni a "Nyitott égbolt" megállapodásra, vagy az oktatási és kulturális egyezményre. Emellett kívánatos lenne az érdemi együttműködés azokon a területeken, amelyekre 1990 novemberében részletes javaslatot tettek a román vezetésnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ 1991. szeptember 17.
Válságban a hazai magyar sajtó címmel foglalta össze a jelenlegi nehéz helyzetet Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. A Bihari Naplót (Nagyvárad) államosították, utána jött a Jelen (Arad) napilap, jelenleg a temesvári Új Szó került nehéz helyzetbe: a megnövekedett papír- és nyomdaárak miatt fizetést sem tudtak biztosítani a szerkesztőség tagjainak. Segíteni kell, az olvasók ne hagyják cserbe a lapokat. A főszerkesztő szerint az egyházak nem segítenek, templomokat építenek és "márványlépcsős papi luxuslakosztályokat". A magyar kormány segítségére hiába várnak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./1991. szeptember 18.
Traian Chebeleu szóvivő sajtóértekezletén közvetve elismerte, hogy túlzott volt a román reakció arra a lengyel tanulmányra, amely szerint Erdélyt és Kárpátalját is be kellene vonni a lengyel-csehszlovák-magyar együttműködésbe. /MTI/1991. szeptember 18.
Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Bukarestben találkozott Petre Roman miniszterelnökkel, Iliescu elnökkel és a pártok képviselőivel. Csien Csi-csen melegnek és barátinak nevezte az eszmecserét, a két ország közötti barátság érintetlen maradt, mondta. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./1991. szeptember 18.
Turgut Özal szept. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Özal és Iliescu elnök aláírta a két ország közötti barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./ 1991. szeptember 18.
A Temesvári Új Szó szerkesztősége felhívásban tudósított nehéz helyzetükről. Előzőleg egész sor mentési eszközhöz folyamodtak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, a színes nyomtatásról, új kiadványokat indítottak, mint a Bagoly regényújságot és annak román változatát (Bufnita), ennek ellenére csökkent a lap példányszáma. A minisztériumtól kértek segítséget, de azt a választ kapták, hogy a lapot tartsák el a magyarok. Támogatást kaptak a szegedi Délvilág és a pécsi Új Dunántúli Napló szerkesztőségétől. Adósságállományuk félmillió lejre növekedett. Segítséget kérnek az olvasóktól. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./1991. szeptember 19.
Ján Carnogursky, Szlovákia miniszterelnöke szept. 19-én kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21-22./ Megállapodtak, hogy Szlovákia és Románia együttműködik a nemzetközi szervezetek keretében a kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekben, így abban is, hogy ne éljenek vissza ezzel a problémával olyan célok érdekében, amelyeknek semmi közük az emberi jogokhoz. Carnogursky tárgyalt Petre Roman miniszterelnökkel és Iliescu elnökkel is. /MTI/1991. szeptember 19.
Az alkotmány múlt héten megszavazott 6. cikkelyéből hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások. Ezt a szakaszt egyes RMDSZ-törvényhozók, köztük Domokos Géza, Verestóy Attila és Frunda György megszavazták, az RMDSZ Kolozs megyei választmánya ezért nemtetszését fejezte ki. A Kolozs megyei RMDSZ-képviselők a jelzett cikkely ellen szavaztak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ 1991. szeptember 19.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében tiltakozott amiatt, hogy Marosvásárhelyen, szept. 11-én a felvételi vizsgán rendőrök voltak az iskola épületében, ahol közölték, hogy Gheorghe Stefan tanügyminiszter telefonon közölte: megváltoztatja az anyanyelven történő felvételi engedélyezését. A miniszter intézkedése törvényellenes, ellenkezik az alkotmány 22. cikkelyével, a 28/1978-as tanügyi törvénnyel és az 521/1990-es kormányhatározattal. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./1991. szeptember 20.
A József Attila Alapítvány /Budapest/ döntött a lapok támogatásáról. Az erdélyi lapok közül az Erdélyi Híradó /Kolozsvár/ 5 millió Ft-os támogatásban részesült, viszont elutasították az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Ezredvég /Temesvár/, Falvak Népe /Bukarest/ és a tervezett RMDSZ /Kolozsvár/ pályázatát. /MTI/1991. szeptember 20.
Cs. Gyimesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés László püspökhöz az egri tanácskozáson elhangzott előadása tárgyában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./, mondván, a püspök szavai "felérnek a pánikkeltéssel". Nem a kishitűséget, a lemondást sugallta előadása, válaszolt Tőkés László, hanem az erdélyi sors vállalását hirdette és hirdeti. A hiányos video-összeállítás megtévesztő lehet, hiszen ő éppen a kivándorlás ellen beszélt. A román nacionalista politikát Trianon óta az etnikai homogenizáció szándéka jellemezte. 1989 óta változás nem történt. "Ilyen körülmények között minden okunk megvan a drámai helyzet értékelésére" vallja Tőkés László. Az Eger ellen indított szennyes propaganda-ostrom "alátámasztja álláspontomat", írta a püspök. Tőkés László mindezt máj. 9-én írta. A szerkesztőség elnézést kért, eltűnt a kézirat, ezért a kései közlés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./1991. szeptember 20.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal betiltotta az István, a király rockopera okt. 9-re tervezett bemutatását a város sportcsarnokában, azzal az indoklással, hogy ott a jövőben csak sportrendezvényeket és a román nép történelmének eseményeit ünneplő rendezvényeket lehet szervezni. Október 3-21-e között hét erdélyi városban tervezték a bemutatót, ebből Marosvásárhely a betiltás miatt kiesik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./