udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 2761-2790 | 2791-2820 | 2821-2850 ... 134011-134016
1992. május 2.
Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa /KOT/ máj. 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett és a következőkben határozott: az RMDSZ rendkívüli kongresszusát a parlamenti választások utáni időre halasztotta. Létrehozta a választási kampányt irányító testületet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Elfogadták Domokos Géza elnök betegsége miatt írásban elküldött javaslatát, a máj. 28-ára tervezett rendkívüli RMDSZ-kongresszust elhalasztják az általános választások utáni időpontra. Úgy döntöttek, hogy Domokos Géza őrizze meg tisztségét a kongresszusig. /Pesti Hírlap, máj. 6./ 1992. május 2.
A KOT tiltakozott a helyhatósági választások után hatalomra került szélsőséges, nacionalista erők /főleg Marosvásárhelyen, Szatmáron és Kolozsváron/ alkotmány- és törvényellenes intézkedései ellen. A kiadott Tiltakozás felsorolja ezeket a jogsértéseket: Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben megakadályozzák a megyei tanács megalakulását, Kolozsváron a polgármester kötelezővé tette a rendezvények előzetes engedélyezését, megsértve az Alkotmányt. /Közlemény, Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ 1992. május 3.
Moldovai Köztársaságban letette az esküt az első "carabieri" ezred, jelen volt Mircea Snegur elnök is. Az ezred parancsnoka beszédében elmondta, hogy egy részük Romániában, Tirgu Jiuban kapott kiképzést. /MTI/1992. május 3.
Ma már lexikonok sem tartják számon az 1861-ben megalakult Szent László Társaságot, amely a történelmi Magyarország határain kívül élő magyarok lelki gondozását vállalta magára. A társaság Bibliát, könyveket vitt a csángóknak, Moldovába. És 1990 szeptemberétől működik világi tevékenységét vállaló utóda, a Lakatos Demeter Egyesület. Alapító tagjai között volt Benda Kálmán, a csángókérdés tudós kutatója, Csoma Gergely fotóművész, a győri Jáki Teodóz páter, Kóka Rozália néprajzos, Atzél Endre, a csángó ügy józan megszállottja és Halász Péter, az anyaországi csángó mozgalom fáradhatatlan munkása. Az egyesület megvonta másfél éves tevékenységének mérlegét. A Magyar Néprajzi Társasággal közösen tanácskozást tartottak a moldvai magyarok történelméről, néprajzáról. Ezzel tisztelegtek Domokos Pál Péternek, a csángók apostolának 90. születésnapján. Az elhangzott előadásokat Domokos Pál Péter-emlékkönyvként tervezik megjelentetni. A csángó kultúrát hivatott ismertetni az anyaországgal a Csángó Fesztivál, ilyet tavaly rendeztek Jászberényben. A fesztiválon megjelent Antall József miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is. A pápalátogatás idején Budapestre érkezett ezer moldvai csángómagyar. Nevükben adta át a pápának a közülük való, Székelyföldön szolgáló Horváth Antal esperes a csángók kérését az anyanyelvű misékért. A csángók utazásának ezernyi gondját az egyesület is vállalta, jelesen Atzél Endre és a Piarista Öregdiákok Szövetsége. A Lakatos Demeter Egyesület a pápalátogatásra érkező csángók kezébe egy könyvecskét adott, Barna Gábor néprajzkutató és Jáki Teodóz bencés tanár munkáját a magyar szentekről. /Beke György: A Szent László Társaság szellemében. = Új Ember, máj. 3./1992. május 5.
Nagyszebenben zajlott le a romániai cigányok - hivatalosan romák - második kongresszusa, a Romániában levő 18-20 romaszervezet küldötteinek részvételével. Elhatározták, hogy egyetlen pártba tömörülnek és a következő választáson - a mintegy 3 milliós közösséget képviselő szervezet - önállóan lép fel. /Magyar Nemzet, máj. 12./1992. május 5.
1990. februárjában jegyezték be a Csíkszeredai Cserkészszövetséget a Hargita megyei bíróságon, majd júniusban a Romániai Magyar Cserkészszövetség /RMCSSZ/ ugyanezt akarta megtenni, de sikertelenül. 1990 novemberében a Legfelsőbb Ügyészség óvást emelt a szövetség országos bejegyzése ellen. 1991. júniusában az RMCSSZ az RMDSZ-hez fordult segítségért. A változás a Cserkész Világirodának köszönhető, elnökét, Dominic Bernardt biztosították, hogy a román kormány nem akarja megakadályozni az RMCSSZ megalakítását, végül mégis elismerték hivatalosan is az RMCSSZ-t. A szervezet az elmúlt hét végén tartotta konferenciáját Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Gimnáziumban. Erdélyben már 150 képzett cserkésztiszt és 4500 fogadalmat tett cserkész van. Az RMCSSZ új elnöke Schmidt Péter, a nevelésügyi alelnök Kovács Lajos, a főtitkár Orendi Éva. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Tisztújítás az RMCSSZ-ben. = Pesti Hírlap, máj. 4./1992. május 6.
Domokos Géza bukaresti sajtóértekezletén bejelentette, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusán nem jelölteti magát a szövetség elnöki tisztségébe, és a választáson sem indul parlamenti mandátumért, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon. /MTI/1992. május 6.
Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Románia - bizonytalan belpolitikai helyzete miatt - nem válhat az Európa Tanács teljes jogú tagjává. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./1992. május 6.
Kolozsváron a tanács ülésén Mikó Lőrinc tanácsos törvényellenesnek nevezte a magyar nyelvű feliratok betiltását, az önkormányzati konferencia megakadályozását. /U. I.: A városi tanács gyűléséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1992. május 6.
Tokay György RMDSZ-képviselő a Kulturális Alapítvány Erdélyért meghívására egy hónapos előadókörutat tett Észak-Amerikában, vezető külügyi és törvényhozási szakértőkkel, valamint az erdélyi kisebbség védelmében benyújtott határozat-tervezetet kezdeményező képviselőkkel találkozott. Az Egyesült Államok az európai biztonság részeként kezeli a kisebbségek helyzetét és igen tájékozott az amerikai magyarság problémáit illetően, jelentette ki Tokay György. Az RMDSZ-nek a jövőben mind az Egyesült Államok hivatalos tényezőivel, mind az ott élő magyarsággal intézményesen ápolni kell a kapcsolatot. /Tokay György nyilatkozik. = Népszabadság, máj. 6./1992. május 6.
A Romániai Németek Demokrata Fóruma máj. 6-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott. A földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben, továbbá zaklatások, emberölések, betörések, sírgyalázások is történtek. Mindezt a kormányhoz intézett, április 4-én kelt beadványukban megfogalmazták, de választ még nem kaptak. /MTI/1992. május 6.
1990 elején Brassóban is alakult magyar diákszervezet. A Brassói Magyar Diákszervezet vezetőségének egyik tagja, Kedves Attila elmondta, hogy 7-800 magyar egyetemista tanul Brassóban. Régen nem is tudtak egymásról, a diktatúrában nem engedtek semmilyen magyar szervezetet. Néhány lelkes magyar hallgató sorravette a különböző szakokat, évfolyamokat, megkeresték a magyar diákokat, akik örömmel jöttek a szervezetbe. Létrehoztak egy magyar könyvtárat, magyar szakkönyveket gyűjtöttek össze. /Szávai Géza: Beszélgetés Kedves Attilával, a Brassói Magyar Diákszervezet elnökségi tagjával. = Új Magyarország, máj. 6./1992. május 7.
Horváth Andor, a Művelődési Minisztérium államtitkára máj. 7-én kelt írásában tiltakozott Kolozsvár polgármesterének alkotmányellenes intézkedései ellen, így a rendezvények betiltása és azon rendelete ellen, hogy a közlemények, hirdetmények csak "az állam hivatalos nyelvén, románul" jelenhetnek meg. Horváth Andor mindet előzőleg közölte Funar polgármesterrel. Horváth Andor felkérte Kolozs megye prefekusát, hogy szavatolja az állampolgárok alapvető jogait, a törvényesség tiszteletben tartását. /Horváth Andor: Az egyet nem értés jogán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./1992. május 7.
Közzétették /a Szenátusban felolvasták/ az 1989-es decemberi eseményekről szóló parlamenti jelentést, amely nem tisztázott semmit, csak ködösített, és az eddigi parlamenti vizsgálóbizottságok jelentéseihez híven most is csak politikai érdekeket szolgált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9-10./1992. május 7.
A spanyolországi szenátus küldöttsége máj. 6-án látogatott Kolozsvárra, ahol Funar polgármester fogadta őket. A baszk képviselő beszélt a minden tantárgyat anyanyelven tanító baszk iskolákról, a különálló baszk nyelvű állami és magánjellegű egyetemi oktatásról és megkérdezte, hogyan él együtt itt a román és magyar nyelv. Funar polgármester kifejtette, hogy a magyarok - az ezer éve idejött vándornép - a hunoktól származik, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok és tanulók elkergették egyes iskolák román tanulóit, továbbá a magyar kormány Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. /(baló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./1992. május 7.
Újabb hetilap látott napvilágot, a Csíkvidéki Krónika polgári hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Felelős szerkesztő: Birtók József, Magyari Nándor László. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda), máj. 7. - 1. sz./1992. május 8.
Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./1992. május 8.
A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./1992. május 9.
A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./1992. május 9.
Dr. Csapó József képviselő, az RMDSZ elnökségének tagja rámutatott arra, hogy sok érv szólt az RMDSZ kongresszusának megtartása mellett és sok érv szólt az elhalasztása mellett is. Csapó nem támogatta a halasztást, de a többség így döntött és ő aláveti magát a többség akaratának. /Cseke Gábor, Budapest: az RMDSZ kongresszusát a körülmények halasztották el. = Magyar Nemzet, máj. 9./