udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 134011-134016
1992. július 10.
Júl.10-13-a között országos unitárius ifjúsági találkozót rendeztek Homoródoklándon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./1992. július 10.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek jún. 13-28-a között a Marosi Főesperesi Kerület plébániáin 2058 fiatalt bérmált meg. Az érsek Marosvásárhelyen mondott beszédében Márton Áron püspök hitvalló életét idézte példaként a bérmálkozóknak. Márton Áron példája nyomán hitvallók születtek, akik követték őt a börtönbe is. Száznál is többen, Sándor Imre és dr. Boga Lajos például a püspök elfogatása után átvették az egyházmegye vezetését, sőt életüket is áldozták. És lehetne folytatni a bebörtönzött, hitvalló papok felidézését, Ajdáts Béla, a Hittudományi Főiskola rektora, Marczalik Győző felszentelt püspök nevének említésével. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsek bérmaútja. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./1992. július 11.
Az RMDSZ a nemzetiségek parlamenti csoportjával együttes nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy nem lesz nemzeti kisebbségi tagja az Audiovizuális Tanácsnak. A parlament két házának döntése sérti a nemzeti kisebbségek jogait és ellentétes az Európa Tanács ajánlásával. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./1992. július 11.
Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Románia csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az Európa Tanácsban ismeretes, hogy Románia nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 11./1992. július 11.
Kádár Attila teológiai hallgató júl. 7-én befejezte a jún. 30-án megkezdett éhségsztrájkját, amellyel Funar polgármester magyarellenes és antidemokratikus intézkedései ellen tiltakozott. Teodor Marginean görög katolikus tanító szolidaritást vállalt Kádár Attilával, most ő kezdett éhségsztrájkot. Marginean elmondta, hogy éhségsztrájkjával tiltakozik Funar polgármester magyarellenes nacionalizmusa ellen. Az 56 éves férfi hozzátette, hogy "mindannyian testvérek vagyunk Krisztusban, és szolidaritást kell vállalnunk egymással az igazságért, nemzetiségtől függetlenül." Margineanról felvételt késztett a bukaresti televízió magyar adása. Az éhségsztrájkoló Margineant meglátogatta Doina Cornea és Octavian Buracu, mindketten szolidaritásukat fejezték ki. /Balló Áron: Szép gesztus a polgármesteri sovinizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./1992. július 12.
Ion Iliescu elnök a helsinki csúcstalálkozóról Észtországba, majd Belarussziába utazott. Tallinban aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését, útjának következő állomása Minszk volt, ahol júl. 12-én aláírta a hasonló barátsági és együttműködési szerződést Sztanyiszlav Suskevics belarusz elnökkel együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./1992. július 12.
Kallós Zoltán elmondtam hogy a magyar televízió Hét műsorának szerkesztőségéből Péter Benz Anikóval voltak Moldvában, érdekes műsort készítettek a csángó falvakban, de még nem vetítették az anyagot. A statisztikai hivatalban kikérték Luizikaluger népszámlálási dossziéját. Ebben a községen nyolcezer csángómagyar él. A népszámlálási adatok szerint azonban mindössze tizenhárom. Somoskán egyetlen csángó sincs, a hivatalos adatok szerint. Kallós elmondta, hogy Luizikaluger mellett sorakozank további csángómagyar falvak, Nagypatak, Bogdánfalva, Somoska, Külsőrekecsin, Gajdár, Esztufuji, Kápota, Dioszén, így lehetne még folytatni. A népszámlálás nem vette ezeket csángó falvaknak. A katolikus papok a templomban felszólították őket, hogy se csángónak, se magyarnak ne vallják magukat, hanem román katolikusnak, mert a római katolikus a román katolikusból ered. Szabófalván akadt egy bátor tanárnő, Perka Margit, aki tiltakozott az ellen, hogy a pap milyen propagandát folytat a népszámlással kapcsolatban, kérte, állítsák le mindezt. Nem adtak neki igazat, sőt a pap megfenyegette a népet: vigyázzanak, mert deportálni fogják a csángókat, ha annak vallják magukat. Kallós beszámolt arról is, hogy levelet írt néhány hónapja Bukovskynak, a romániai pápai nunciusnak. Bemutatkozott, hogy népdalgyűjtő, és még soha sem látott román-csángó népdalgyűjteményt. Nincs is ilyen, csak magyar van. A legszebb, legrégebbi magyar balladákat, magyar archaikus imádságokat a csángók körében gyűjtötték. Kallós levelében feltette a kérdést, miért nem segít a Vatikán abban, hogy a moldvai csángómagyaroknak magyarul misézzenek? /Csáky Zoltán: Hány ezer a tizenhárom csángó? = Ring (Budapest), júl. 12. ? 28. sz./1992. július 13.
Az Erdélyi 4. Hadsereg tábornoka, Cheler nyíltan támogatja a Vatra Romaneasca szervezetet. Júl. 13-án Marosvásárhelyen katonai teherautóval szállíttatta a nyomdai papírt a Vatra Romaneasca városi székházába. /Evenimentul Zilei (Bukarest), júl. 15., MTI/1992. július 14.
Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartottak Szegeden, ennek eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy egy éven belül határállomást létesítenek Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta között, később pedig Létavértes és Székelyjó, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva között. A magyar fél a környéken élő lakosság igényei szerint szerette volna létrehozni a határátkelőket, a román delegáció viszont /vezetője Buntea Alin, a külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója/ nemzetközi határátkelőhelyeket javasolt, erről azonban csak a két kormányfő dönthet. /Népszabadság, júl. 15./1992. július 14.
Tamás Emil jelenleg bujkál. Marosvásárhelyen élt április közepéig, rendőrszázados volt. Marosvásárhelyen a románság számára a politikai hatalom megszerzése volt a legfontosabb. A rendőrség és a katonaság nacionalista rétegei között megindult a közeledés. Hasonló volt a helyzet az ügyészségnél és a törvényszéknél is. A városban /ugyanúgy az országban/ virágzik a korrupció, sokan a politikai hatalmuk mellé gazdasági pozíciókat szereztek. Sajnos, a magyarság vezetőinek egy része is partner ezekben a gyakran kétes ügyekben. A választásokra készültek a román nacionalisták. Marosvásárhely lakosságának 60 %-a magyar, a városban élő cigányság többség magyar érzelmű. A Vatra hívei látták: ha Marosvásárhelyen elveszítik a választást, akkor a Vatra súlypontját más városba kell áthelyezni, valószínűleg Kolozsvárra. /Időközben ez megtörtént./ Januárban titkos találkozót tartottak az országos főkapitány, a cigányság vajdája részvételével, ahol a főkapitány arról győzködte a cigányokat, hogy a választáson a Román Nemzeti Egységpártra szavazzanak. Erről a találkozóról Tamás Emilnek dokumentuma van. Ezután a román nacionalisták a Vatra Romaneascával az élen választási csalást készítettek elő a marosvásárhelyi polgármesteri választásra. A rendőrségen hamis személyi igazolványt adtak ki több ezer embernek, hogy ezzel növeljék a városban élő románok számát. Tamás Emil értesült erről, elhatározta, meggátolja az akciót. Értesítette a román közvéleményt és sikerült bizonyítékokat is szereznie. Febr. 8-án, a választás előtt egy nappal az RMDSZ városi szervezete sajtótájékoztatón bemutatta a hamis igazolványokat. Jellemző, hogy a kiküldött vizsgálóbizottságot az a személy irányította, aki a választási csalást jóváhagyta. Tamás Emilt nyugállományba helyezték, elhatározták, bevonják az útlevelét. Tamás Emil mindezt megtudta, sürgősen el kellett menekülnie. Azóta bujkál. /Botlik József: Marosvásárhelyi látlelet. Aki leleplezte a választási csalást. = Magyar Nemzet, júl. 14./1992. július 15.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./1992. július 15.
A Cseresznyés-per júl. 7-én meghozott ítéletének szövegét idézte a lap. Cseresznyés Pált különös kegyetlenséggel elkövetett emberölési kísérletért ítélték 10 év börtönre. Ezenkívül a marosvásárhelyi kórháznak kórházi kezelés címén 9997 lejt, a bukaresti kórháznak 20 ezre, az Egészségügyi Minisztériumnak 271 ezer lejt kell fizetni, továbbá Cofariunak általános kártérítésként Cseresznyésnek 551 ezer lejt kell kifizetnie /havonta 15 ezret/. /Bögözi Attila: Tíz év börtön egyetlen rúgásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15. - átvette: Új Magyarország, júl. 21.1992. július 15.
Kolozsváron a Toldalagi-Korda ház falán lemeszelték a következő szövegű emléktáblát: E házban született 1890. augusztus 30-án Reményik Sándor Végvári Nemzet Költője. /-Makkay-: Lemeszelték a Reményik emléktáblát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./1992. július 16.
Kétnapos látogatásra /júl. 15-16./ Kolozsvárra érkezett az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, John R. Davis Jr. Gheorghe Funar polgármester Kolozsvár elért eredményeit ecsetelte: minden a legnagyobb rendben van. Ezt Románia Nemzeti Egységpártja, a Romania Mare Párt képviselői is alátámasztották, szó sincs etnikai problémákról, csak néhány magyar szélsőséges elem zavaró hatásáról. Mikó Lőrinc RMDSZ-tanácsos elsorolta a város magyar nemzetiségű lakosságának égető problémáit. Erre Medrea Liviu alpolgármester elkezdett Budapest irányításáról, aknamunkájáról, a magyar katonai invázióról és Erdély bekebelezésének tervéről beszélni... /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ 1992. július 16.
Sütő András felemelte szavát az ártatlanul elítéltekért, Cseresznyés Pálért és többiekért, magyarokért, cigányokért. "Indítsunk küzdelmet értük a törvényes módozatok minden területén, összekovácsoltan, közösségileg, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség több mint félmilliós tagságának cselekvő részvételével." - javasolta. /Sütő András: Egységes küzdelmet az ártatlanul elítéltekért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16., átvette: Új Magyarország, júl. 21./1992. július 16.
Kriza János Néprajzi Társaság jún. 4-5-én Homoródfürdőn tartotta idei második vándorgyűlését. Az előadások témái: a halál és a temetkezési szokások. Az előadók között volt Zakariás Erzsébet /Kolozsvár/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Zsók Béla /Bukarest/, Tankó Gyula /Gyimesközéplok/, Bárány Mihály János /Marosvásárhely/, Olosz Katalin /Marosvásárhely/, Vasas Samu /Bánffyhunyad/, Tánczos Vilmos /Csíkszereda/, Csergő Bálint /Csíkszereda/, Asztalos Enikő /Marosvásárhely/, Balázsi Dénes /Székelyszentlélek/, Gazda József /Kovászna/ és Virág Magdolna /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1992. július 16.
Az Erdélyi Napló hasábjain Keztyűs Sándor összefoglalta a csángók történetét, megemlítve azt is, hogy 1595 táján Petru Scgiopu vajda megszámláltatta a katolikusokat, és több mint 47 ezret talált. /Keztyűs Sándor: Csángómagyarjaink. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./1992. július 17.
Talán éppen Románia biztosítja a legmesszebbmenő jogokat a nemzetiségek számára, jelentette ki sajtóértekezletén Iliescu elnök. A romániai magyarok helyzete kielégítő, minderről pontos tájékoztatást nyújt a bukaresti Fehér Könyv, amelyet a helsinki konferencián is köröztek, hogy ellensúlyozzák a romániai helyzetről szóló félretájékoztatást. /MTI/1992. július 17.
Júl. 17-én háromtagú parlamenti küldöttség /Verestóy Attila szenátor az RMDSZ-frakció nevében, a nem magyar kisebbségi képviselők nevében Andrei Ichim és Varujan Vosganian/ találkozott Iliescu elnökkel. A küldöttség tagjai kifejtették: mivel az Audiovizuális Tanácsba nem kerülhetett be a kisebbség egyetlen jelöltje sem, ezért külön kisebbségi médiatanács megalakítását látják szükségesnek. Iliescu belátta a kérés jogosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./1992. július 17.
John R. Davis Jr. az Egyesült Államok bukaresti nagykövete Kolozsváron találkozott a városi tanács tagjaival. Mikó Lőrinc beszámolt a nagykövetnek arról, hogy Kolozsváron megsértik az emberi jogokat, nem engedélyezik a kétnyelvű feliratokat, támadják a magyar szervezetek és a magyar iskolákat. Davis kijelentette, hogy nem kíván helyi kérdésekkel foglalkozni. /Balló Áron: Elutazott az amerikai nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./