udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 3391-3420 | 3421-3450 | 3451-3480 ... 134011-134016
1992. október 23.
Gagyi-Balla István az 1956-os magyarországi forradalom romániai hatását vizsgálja, egyszemélyes kutatásnak tartva munkáját. Ennek a kutatásnak intézményes formát kell találni. Folytatni kell az emlékezések publikálását, gondoskodni kell a hazai 56-osok pontos névsorának közzétételéről. Néhány 1956-os magyarországi összefoglalót le kellene fordítani románra, hogy a román olvasótábor is tudomást szerezzen a történtekről. /Gagyi-Balla István: Nemzeti történetünk jobb megismeréséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1992. október 23.
A Román Nemzeti Egységpárt képviselői megtámadták dr. Bárányi Ferenc temesvári RMDSZ-képviselő mandátumát, azt állítva, hogy ő is ott volt azok között, akik a választási kampány során Temesvárra Gheorghe Funart támadták. A mandátumvizsgáló bizottság nem fogadta el ezt az érvelést, ennek megfelelően érvényesnek ismerték el Bárányi képviselői mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./1992. október 23.
Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az MSZP elnöke Tabajdi Csaba és Gellért Kiss Gábor társaságában Nagyváradra, Marosvásárhelyre, majd okt. 23-án Székelyudvarhelyre látogatott. Horn Gyulával Inczefi Tibor készített interjút. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./1992. október 24.
Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 24.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke az Evenimentul Zileinek tett nyilatkozatában kijelentette: ha bebizonyosodik, hogy az RMDSZ egyes vezetői tárgyaltak a Nemzeti Megmentési Demokrata Fronttal, akkor az illetőket el fogják távolítani az RMDSZ-ből. /Evenimentul Zilei (Bukarest), okt. 23, idézi: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 24.
Csutak István az RMDSZ elnökségéhez intézett nyílt levelében kifejtette: azért fordult az Evenimentul Zileihez, mert sürgősnek ítélte, hogy nyilvánosságra kerüljön a titkos tárgyalás. Több kérdést tett fel: 1990 nyarán, a véres marosvásárhelyi események és a bukaresti tragikus június után Domokos Géza Iliescu elnököt elkísérte Párizsba. Domokos Géza az RMDSZ melyik testületével konzultált erről? Az alkotmánytervezet vitájában Domokos Géza lemondott a kollektív jogokról. Kivel tanácskozta meg ezt? A legnagyobb kedvezmény megadásának vitájában Domokos Géza az Iliescu mellett kiálló Richard Schifterrel tárgyalt. Milyen testület határozott erről? Okt. 8-án Verestóy irodájában titkos tanácskozás volt. Verestóy szerint véletlenül kialakult eszmecsere volt, Madaras Lázár szerint nyílt eszmecsere történt. - Az Evenimentul Zileiben megjelent hírt a titkos tanácskozásról az "RMDSZ sajtóirodája" cáfolta. Milyen sajtóirodáról van szó? Az RMDSZ szóvivője, Csapó József miért nem értesült minderről? /Csutak István: Levél az RMDSZ Elnökségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 24.
Az RMDSZ mérsékelt és radikális szárnya közötti feszültséget jelzi a Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével készült interjú. Ebben a szenátor cáfolta, hogy titkos tárgyalást folytatott volna okt. 8-án a Nemzeti Megmentési Demokrata Front képviselőjével, csupán kötetlen beszélgetés történt. Éppen ezért "meglepő és káros az a hamis hír, hogy enyhén fejezzem ki magamat, ami az Evenimentul Zileiben látott napvilágot, mely szerint az RMDSZ parlamenti csoportjának egy része titkos tárgyalásokat folytatott a hatalommal.". A parlamenti munkából kiesett Csutak István és Borbély Ernő szenzációszámba menő hírt fabrikált. Verestóy szerint "ennek a diverziónak a motivációja nem több, mint személyes bosszú, elkeseredettség a szereplésből való kiesés miatt, és nevezzük úgy, hogy sajnos, butaság." /Gyarmath János: Az RMDSZ-nek nem kell újrafogalmaznia magát. Beszélgetés Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 24.
Két éve áll a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ élén Kónya Ádám. Elmondta, mennyi a tennivaló, hogy újra berendezzék a múzeumot a diktatúra kötelezően előírt kiállításai után. Egy jó néprajzosra szükségük van. Támadták a múzeumot azzal, hogy önkényesen megváltoztatta a nevét. Valójában a múltban is elismerték ezt a nevet, hiszen a hivatalos közlönyben, a Monitorul Oficialban 1936-ban Székely Nemzeti Múzeumként vették nyilvántartásba. /B. Kovács András: Beszélgetés a Székely Nemzeti Múzeum igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 24.
Farkas Árpádot választotta meg a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap munkatársi gárdája főszerkesztőnek, miután az eddigi főszerkesztő, Magyari Lajos az RMDSZ szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./1992. október 25.
Kolozsvárott tanácskozott okt. 25-én az RMDSZ KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ 307 tagja, beleértve a szervezet megválasztott szenátorait és képviselőit. A tanácskozáson szétosztották azt a negyven oldalas dokumentumot, amely az RMDSZ Hargita megyei képviselőlistájának összeállításával kapcsolatos vitát, a nyilatkozatháborút és levélváltást tartalmazza. Hargita megyében nem tudtak megegyezni az RMDSZ-jelöltek listájáról, végül Domokos Géza elnök döntött. Ezt szabályzatellenesnek tekintették az RMDSZ tizenkét tagú elnökségéből nyolcan, az etikai bizottságnál kezdeményeztek eljárást Domokos Géza ellen, majd Szőcs Géza levelében lemondásra szólította fel Domokos Géza elnököt. Domokos Géza szept. 30-i levelében elutasította a lemondást, kifejtve, hogy a következő kongresszuson végleg visszavonul. /MTI/1992. október 25.
Az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa okt. 25-én kiadott közleményében értékelte a választásokat, elhatározta, hogy az RMDSZ III. kongresszusát 1993. jan. 15-17-e között tartják meg, Brassóban, ahol döntenek az alapszabály és a program kérdésében, addig is nyilvános vitára bocsátja a tervezetet. Az RMDSZ aggodalommal tapasztalja a szélsőséges nacionalista és fasiszta erők uszítását, az ebből származó reális veszélyeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ 1992. október 25.
Okt. 25-én a román parlament magyar tagjai, az RMDSZ 12 szenátora és 27 képviselője a kolozsvári Szent Mihály templomban, ünnepélyes ökumenikus istentisztelet keretében fogadalmat tettek. A fogadalomban szerepel az önrendelkezésért folytatott harc. Az istentiszteleten részt vettek: dr. Csiha Kálmán és Tőkés László református, Tempfli József katolikus, dr. Kovács Lajos unitárius püspökök és Kiss Béla evangélikus egyházi főjegyző. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Az eskütétel, a fogadalom szövege: "Én, ......., Románia Parlamentjének népünk akaratából megválasztott tagja, hitünk és egyházaink, országunk és magyarságunk egyetemes közösségében, a mai napon elkötelezem magam közképviseleti munkám, közérdekű szolgálatom és feladataim hűséges teljesítésére választóim akarata és érdekei szerint. A hazai és általánosan érvényes nemzetközi törvényes rend, a jogosság és a demokrácia keretei között szent hivatásomnak fogom tekinteni és minden erőmmel fogom segíteni országunk épülését, a köz javának szolgálatát, a társadalmi és nemzeti megbékélés és a demokratikus jogállamiság megvalósítását. Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Minden erőmmel azon leszek, hogy országunkban és térségünkben egymásra találjanak és megbékéljenek a különböző nemzetek, népi közösségek és vallási felekezetek. Isten engem úgy segéljen!" /Az RMDSZ-szenátorok és képviselők hittétele. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ Később ez Kolozsvári Nyilatkozatként vonult be a köztudatba. 1992. október 25.
Az RMDSZ nyilatkozatot adott ki a nemzeti kérdésről. A romániai magyarság államalkotó tényező, a román nemzet egyenjogú társa. A nyilatkozat szerint: "Kötelességünk felmutatni azt a megoldást, amely számunkra és az ország számára is kiút ebből a válságból. Az etnikai, vallási közösségek autonómiája Erdély múltjának szerves része, idéznénk a szász közösségek közel nyolcszáz éves önkormányzati gyakorlatát, és ugyanez fogalmazódott meg az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Állítjuk, hogy ez az út a belső önrendelkezés útja. A belső önrendelkezési elv ugyanakkor egyetemlegesen is előre mutat, hiszen számos, már létrejött vagy most alakuló közösségi önkormányzat utal arra: Európa működő demokráciájában ez a gyakorlat sikeres" A közösségek önkormányzata hozzájárul a demokratizáláshoz. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./1992. október 25.
Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozott a 28/3096-os számú, okt. 9-i keltezésű külügyminisztériumi átiratban foglaltak ellen, amely kötelezi a helyi intézményeket, hogy csak a külügyminisztérium jóváhagyásával érintkezzenek külföldi hivatalos személyekkel és hatóságokkal. Ez az átirat megsérti a helyi autonómiának a 69/1991-es törvényben kimondott alapelveit és felidézi azt a korszakot, amikor az állampolgároknak minden külföldi kapcsolatukról számot kellett adniuk. Ez az eljárás alkotmányellenes. Elfogadhatatlan, hogy megszüntetik az Erdély megnevezés használatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./ A 28/3096-os átirat szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./1992. október 26.
Az RMDSZ-en belül komoly feszültségek vannak, fejtette ki Bodó Barna és Toró Tibor. Szemléletbeli különbség van Domokos Géza és az őt támogató konzervatív erő, valamint a radikális tábor között. A radikálisok nem egységesek, de abban megegyeznek, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, más politizálási stílust kell bevezetni. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a megrendezendő RMDSZ-kongresszus előkészítésének menetrendjét és egy 68-70 pontos csomagot. Elhatározták, hogy egy előkészítő bizottság konszenzust alakít ki annak érdekében, hogy közös dokumentum kerüljön a kongresszus elé. /Temesvári Rádió, okt. 26./1992. október 27.
Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./ 1992. október 27.
Dr. Fazekas Béla parazitológia professzor /két éve a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese/ elmondta: nem sikerült elérni, hogy a magyar tagozaton minden előadást és gyakorlatot magyarul tarthassanak, legyen külön beiskolázási számuk, viszont a hallgatók engedélyt kapnak szegedi nyári gyakorlatra, egymás rendezvényein való részvételre. - Az elmúlt években mintegy 1500 magyar orvos hagyta el szülőföldjét. Az eltávozottak segíthetnének szakirodalommal, vegyszerekkel, felszerelésekkel, gondolatokkal az itthonmaradottaknak. /Magyar Hírlap, okt. 27./ 1992. október 28.
Nyíregyházán és Beregszászon tartották meg okt. 28-31-e között a Kárpát-medence magyarságának közoktatási fórumát. Az egyes területek képviselői ismertették az anyanyelvi oktatás helyzetét. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 6./ Kiadott állásfoglalásukban szorgalmazták az anyaországi és a határon túli területek oktatási tárcái közötti szerződések megkötését és betartását, adatbázis létrehozását, a pedagógusszövetségek munkájának koordinálását és önálló magyar módszertani központ létrehozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./1992. október 28.
A román képviselőház elnökévé Adrian Nastase eddigi külügyminisztert választották meg, a szenátus elnökévé pedig - a posztkommunista Szocialista Munkapárt, az ultranacionalista Romania Mare Párt és a Funar-vezette Román Nemzeti Egységpárt szenátorainak segítségével - Oliviu Ghermant, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front tagját. /MTI/ 1992. október 28.
Az RMDSZ-en belüli súlyos feszültséget jelzi Szőcs Géza alelnök és Domokos Géza elnök levélváltásának nyilvánosságra hozatala. Szőcs Géza kifejtette, hogy Domokos Gézának a Hargita megyei parlamenti választással kapcsolatos eljárása súlyos hiba volt, ezt az elnökség "egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja, egyben hangot adva annak is, hogy nincs többé bizalma az elnök úr személyében." Ezt megszavazta nyolc elnökségi tag: Tőkés László, Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Borbély Imre, Csapó József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András, egyetlen ellenszavazat: Tokay György, két tartózkodás: Takács Csaba és Beder Tibor. - Domokos Géza terjedelmes válaszában azzal érvelt, hogy a RMDSZ-elnöke nem függ az elnökség bizalmától, mert őt az RMDSZ kongresszusa választotta meg. Ezután ismertette, mi is történt a Hargita megyei választással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./