udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 4141-4170 | 4171-4200 | 4201-4230 ... 134011-134016
1993. április 21.
Octavian Buracu, az Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke nyilatkozatában rámutatott arra, hogy Kolozsvárott etnikai tisztogatás folyik, a város közigazgatásából módszeresen eltávolították a magyar nemzetiségűeket. Tiltakozott amiatt, hogy akik ezt szóvá teszik, azokat a román nép ellenségének nevezik. /Kolozsvárott etnikai tisztogatás? = Pesti Hírlap, ápr. 21./ 1993. április 21.
A régi megszüntetett Udvarhely megye visszaállítását követelték többen Székelyudvarhelyen. Élükön áll Katona Ádám, aki bejárta Udvarhely szék falvait. Az Udvarhelyi Híradó márc. 16-i számában már úgy fogalmazott, hogy csak az Iliescu-rezsim magyar kiszolgálói ragaszkodnak a mostani Hargita megyéhez. Az Erőszakkal Megszüntetett Megyék Ligája 1991 tavaszán Iliescu elnöktől 21 történelmi megye visszaállítását kérte. Akkor az elnök 7-8 megye visszaállítását ígérte meg, újabban pedig már csak háromról van szó, de Udvarhely megye benne szerepel. Székelyudvarhely 41 ezer lakosának 95 százaléka magyar, mindössze 750 román él a városban. Marosi Barna felhívta a figyelmet arra, amennyiben újra megyeközpont lenne a város, 72 megyei intézményt kellene felállítani, ez 4000 embert jelentene, családtagokkal 12 000 fő. A megyei intézményekben jóformán nincs is magyar, ezért a hatalom az új megyében is románokat nevezne ki, megindulhatna a románok betelepítése. Emiatt nem célszerű most megyésíteni. /Marosi Barna: Etnikai csapda: Udvarhely megye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./1993. április 21.
Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője lapjában szenvedélyes kirohanást intéz az árulókhoz, árulónak nevezve azokat, akik azt szorgalmazzák, hogy tiltakozásul mondjanak le Hargita és Kovászna megyében a magyar polgármesterek és tanácsosok. Nem írta ki Tőkés László nevét, de feltehetően őrá célzott, mondván: "Aki azt hiszi, hogy múlt időben szerzett /vitathatatlan!/ érdemei miatt jogában áll elvárni, hogy egyetlen szavára kétmillió magyar a kútba ugorjon, az ugorjon elsőnek!" A román ellenzékkel való párbeszéd nélkül nincs romániai magyar megmaradás. Aki ezt nem látja be, az álljon félre, ha nem akar árulóvá válni, ajánlotta Horváth Alpár. /Horváth Alpár: Az árulókhoz. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./ 1993. április 21.
Dr. Kilyén Károly nyílt levelet intézett Iliescu elnöknek, tiltakozva a magyarellenes diszkrimináció miatt. Hiába járt közbe Kerekes Károly képviselő, megkeresve Ulpiu Popa Cherecheanu korábbi főügyészt, Petre Ninosu igazságügyi minisztert, nem tudta elérni a diszkrimináció megszüntetését: Maros, Szatmár és Kolozs megyékben nem adják meg a volt szovjet hadifoglyoknak járó juttatásokat, de csak a magyaroknál járnak így el, a jelzett megyékben a volt román hadifoglyok megkapják a juttatásokat. Hiába próbáltak a magyar jogosultak bírósághoz fordulni, kérésüket ott is elutasították. Igaza van Tőkés Lászlónak, bizonyos értelemben etnikai tisztogatás folyik. /Dr. Kilyén Károl. Nyílt levél Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének! = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./1993. április 21.
A Népújság közölte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993-as ajánlásának szövegét. /Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1201/1993-a ajánlása. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./1993. április 21.
Lezsák Sándor a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, alelnöke. Létrehozta és vezeti a Lakitelek Alapítványt. Nemrég Marosvásárhely járt az alapítvány kuratóriumával. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a Lakitelek Alapítvány gyűjtőmeder. Erőket akarnak mozgósítani mindenütt, hogy elinduljon valami. Fáradt és zsibbadt az ország. Vannak bizonyos döntések, amelyekhez kétharmados többség szükséges, mint például a sajtó, a rádió, a tévé ügye, ami médiaháborúhoz vezetett. Ennek folytán vált az MDF népszerűtlenné. A volt kommunista vezetők a politikai hatalmat átmentették gazdasági hatalommá. Az emberek nagy hányada becsapottnak érzi magát. Hangos a számonkérő hang. /Nagy Miklós Kund: A lehetetlenben megtalálni a lehetségest. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./1993. április 22.
Iliescu elnök ápr. 22-én Washingtonban találkozott Al Gore amerikai alelnökkel, aki kijelentette: támogatja a legnagyobb kedvezmény megadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./1993. április 22.
Iliescu elnök egyik szövetséges pártjának antiszemita programja van. A Nagy Románia Párt lapjában, a Romania Mare hetilapban Corneliu Vadim Tudor durva, antiszemita verssel emlékezett meg a holocaust áldozatairól. Ebben szerepel: "Aki románul érez, az gyűlöli ellenségeit: a cigányokat, magyarokat és zsidókat..." /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Zsidógyűlölők előnyben! = Pesti Hírlap, ápr. 22./1993. április 22.
Az RMDSZ ápr. 22-i bukaresti sajtótájékoztatóján a román közvélemény pontos tájékoztatása érdekében közleményben ismertették az RMDSZ parlamenti csoportjának budapesti megbeszéléseinek a lényegét. Az RMDSZ ezt a látogatást természetesnek tekinti. Kónya Hamar Sándor képviselő elmondta, hogy szavait félreértették, mert valakiknek nem érdekük, hogy a magyar-román megbékélés tető alá kerüljön. - Megerősítették, hogy az RMDSZ egyelőre nem nevez ki képviselőket a Kisebbségi Tanácsba. A tanács létrehozása csak a kezdet, meg kell hallgatni a kisebbségek legitim képviselőinek a véleményét is. /Cseke Gábor: Budapesttől a költségvetésig és tovább.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./1993. április 22.
A román külügyi szóvivő sértésnek vette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Hírlapban közölt álláspontját /annak ellenére, hogy azt a másnapi Népszabadság cáfolta/. Ugyanis Antall nem az alapszerződésről szólt, hanem a legközelebbi magyar-román találkozó egyik feltételéről. A román lapok elutasítóan reagáltak az RMDSZ budapesti látogatására, az autonómián a területi autonómiát értik és azt elvetik. Stelian Tanase, a Polgári Szövetség képviselője szintén teljességgel kizárta a területi autonómia lehetőségét. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A külügyi szóvivő is reagált. = Magyar Nemzet, ápr. 22./1993. április 22.
Dr. Octavian Buracu, az Interetnikus Társaság elnöke Etnikai tisztogatás Kolozsváron című cikkében hangsúlyozta, hogy aki az etnikai tisztogatás kifejezést használja, azt a román nép ellenségének tekintik. Az etnikumközi feszültségek csökkentését kötelességének érzi, ezért teljes felelősséggel kijelenti: "Kolozsváron, de nem csak itt, nyilvánvaló etnikai tisztogatás folyik..." Kolozsváron a megyei és városi közigazgatási szervekben már egyetlen magyar sincs, holott a magyar nemzetiség számaránya Kolozs megyében 20-25 %. /Dr. Octavian Buracu: Etnikai tisztogatás Kolozsváron Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./1993. április 22.
Adrian Nastase Etnikai tisztogatás című, a Cronica Romana lapban megjelent cikkének magyar fordítását hozta a Média. Nastase diverziónak nevezi, hogy külföldön Románia valóságának torz képét kelti. Ilyen diverzió szerinte az etnikai tisztogatás kifejezés. Nastase kifejtett, hogy az RMDSZ egy ős alakulat, amelyet etnikai csoportosulásként jegyeztek be és politikai pártként lép fel. Az RMDSZ-t, ezt az etnikai csoportosulást erőteljes szeparatista tendencia jellemzi, mely a "magyar társnemzet" téziséből és a kettős lojalitásból táplálkozik. Ez a kettős lojalitás szöges ellentétben áll Románia alkotmányával, mely az állam iránti hűséget alapvető kötelességként határozza meg. Az RMDSZ politikai pártként egyesíti magában a romániai magyar nemzetséghez tartozók valamennyi politikai irányzatát, így nem teszi lehetővé, hogy beiratkozzanak politikai felfogásuknak megfelelő pártokba. Az RMDSZ ezen jellege a politikai elmélyítheti a szeparatista, "etnikai tisztogatási" tendenciákat. Ez gátolhatja a romániai demokratikus folyamatok kibontakozását. Az RMDSZ jelenlegi működésében mind jobban hasonlít az "egységes párt" képéhez. /Etnikai tisztogatás /Adrian Nastase: Purificarea etnica. = Cronica Romana, ápr. 7./ = Erdélyi Napló mell. Média (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Kinevezték Románia új főügyészét, az 53 éves Vasile Manea Dragulint, aki 1990 óta a Legfelsőbb Bíróság tagja volt. Elődje, Ulpiu-Cherecheanu hivatásos katonatiszt és az EK-hoz csatlakozás feltétele, hogy a főügyészi hivatalban civilek kapjanak helyet. Az eddigi főügyész helyettesi minőségben marad a színen. /Kinevezték az új állami főügyészt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Ápr. 21-én megjelentek a rakodómunkások és a rendőrök Kolozsváron, hogy kilakoltassák a Korunk szerkesztőségét, végül a munkások arra hivatkoztak, hogy lejárt a munkaidő, így másnapra hagyták a költöztetést. Ápr. 22-én újból megjelentek, a Korunk szerkesztősége azonban bezárkózott és a máj. 14-re szóló bírósági idézés kifüggesztésével jelezte, hogy nem folytatja a további vitát. Időközben ugyanis bebizonyosodott, hogy kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerkesztőség a helyén maradt. /Nits Árpád: A Korunk-botrány folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ 1993. április 22.
A Román Nemzeti Egységpárt A magyar zsarolás - a jószomszédság megzsarolás címmel kiadott ápr. 22-i közleményében azt állította, hogy Budapest csak akkor hajlandó aláírni a román-magyar alapszerződést, ha Románia aláveti magát Magyarország zsarolásának. Ez diplomáciai agresszió. Felül kell vizsgálni a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a budapesti román nagykövet visszahívását is. /B. T., Bukarest: Funar pártja vádaskodik. = Magyar Hírlap, ápr. 23./ 1993. április 22.
Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke elmondta, hogy ez a funkciója minden idejét felemészti, ezért másik tisztségéről /Kolozs megye RMDSZ elnöke/ lemond. Kötő József hangsúlyozta, teljesen egyetért Tőkés Lászlóval a kulturális genocídiumra vonatkozóan. Úgy tűnik, hogy a kultúrában van a legnagyobb szabadság, ennek ellenére még nem valósult meg a kulturális autonómia. Kötő alapvető célkitűzésének tartja, hogy hozzájáruljon a társadalom előkészítésére a kulturális autonómia gyakorlására. Ez azt jelenti, hogy saját intézményrendszert kell kiépíteni. Mindennek működtetéséhez pénz kell, ezért felkeresi a művelődési minisztert és arra fog hivatkozni, hogy a kisebbségnek számarányának megfelelően joga van a költségvetésből való részesedésre. A színházak megkapják a szubvenciót, néhány magyar lap és könyvkiadó is részesül támogatásban. Azonban a magyar közművelődési hálózatot fenyegeti veszély. Ott még mindig közös használatban van minden, s ez mindig az asszimiláció eszköze volt. A magyar tudományművelésnek nincsenek meg a sajátos műhelyei. - Alapítványrendszeren keresztül megpróbálják ösztönözni az értékteremtő munkát. /Kötő Józseffel beszélget Indig Ottó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./1993. április 22.
Óradnán 1950-ben magyar óvoda és nyolcosztályos magyar iskola volt, a közeli Borbereken is működött magyar óvoda és elemi. A magyar óvodát és iskolát megszüntették az ötvenes években. Ma már a fiatalok alig tudnak magyarul. 1992-ben próbáltak magyar óvodát létrehozni, de nem sikerült. /Kocsis Ernő: Anyanyelvét már alig ismerő óradnai magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, ápr. 22./ 1993. április 22.
Marosvásárhelyen és más városokban is megkezdődött a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetségének szervezése. Várják a volt hadifoglyok jelentkezését. /Niridsány Tibor: Lesz-e hadifogoly-szövetség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./ 1993. április 22.
Gaal György összefoglalta, mi is történt a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban, hogyan távolították el Bálint Kelemen Attila igazgatót törvénytelen eszközökkel Funar polgármester és Dragoi főtanfelügyelő. Gaal György: A Brassai-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., folyt.: ápr. 22./ 1993. április 22.
Neumann Ottó Maradhatna szimbólum /Magyar Hírlap, márc. 12./ című, Tőkés László ellenes írása nagy felháborodást keltett. Az Erdélyi Napló márc. 25-i száma újraközölte, hogy megismerhessék az erdélyi olvasók is az Erdélyből Budapestre települt Neumann Ottó cikkét. A cikket egyöntetűen és hevesen elítélték az összes hozzászólók, Szabó Edit a Média 12-es számában, Adonyi Nagy Mária /Erdélyi Napló, márc. 25./, Szász Enikő színésznő, Deme János és Jámbor Erzsébet /aki szerint Neumann Ottó már 1991 decemberében suttogta a Tőkés László elleni vádakat/ az Erdélyi Napló ápr. 22-i számában. Neumann Ottó Páholyból a csúcsokról címmel válaszolt a kritikákra /Erdélyi Napló, ápr. 22./ megismételte álláspontját: súlyos hiba a román szövetségeseket az "etnikai tisztogatás" felemlegetésével magunk ellen hangolni. /Válasz és visszhang. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 22./