udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 4411-4440 | 4441-4470 | 4471-4500 ... 134011-134016
1993. június 4.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./1993. június 4.
Octavian Buracu nyílt levelet intézett Iliescu elnökhöz, jelezve, továbbra is várják az államfő válaszát az Etnikumközi Párbeszéd Társaság által május elején elküldött táviratára, amelyben intézkedéseket kértek Funar polgármesternek a város etnikumai együttélése elleni intézkedéseivel kapcsolatban. /Dr. Octavian Buracu elnök: Felhívás Románia elnökéhez, Ion Iliescu úrhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./1993. június 4.
Május eleje óta Málnáson és Sepsibükszádon a rendőrség házkutatást tartott több házban és letartóztatott több embert. A megyei rendőrség parancsnoka, Magureanu Gheorghe ezredes csak jún. 3-án tájékozatta először a nyilvánosságot a letartóztatásokról: első és második világháborús fegyvereket találtak 18 személynél, közülük törvénytelen fegyvertartásért 9-en vannak előzetes letartóztatásban /közülük nyolcan Málnásról valók/. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám Bükszádon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4., (Simó): A megyei rendőrség sajtótájékoztatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./ Egyiküket sem látogathatták meg a hozzátartozók, az ügyvéd sem, pedig van köztük olyan, akit máj. 11-én tartóztattak le. A detektívek és a rendőrök nem hajlandók felvilágosítást adni. A vadkárok rendkívül nagyok, a medvék, a vaddisznók a lakásokig bemerészkednek, letarolják a termést. A vadkárról tavaly Málnásról részletes dokumentációt juttattak el a megyei tanácshoz, válasz nem érkezett. Ezért tartanak sokan fegyvert. /Simó Erzsébet: Letartóztatási hullám két Olt menti faluban. Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./ 1993. június 4.
C. V. Tudor szenátor hevesen támadta Frunda György szenátort, a Friedrich Kőnighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért. Tudor szerint az RMDSZ nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. /Béres Katalin: Parlamenti klipek. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 4./ 1993. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozatában ismételten leszögezte, hogy a kommunista hatalom elkobozta a nagyváradi püspökségi székházat, amely az 1930-as évek végén a hívők önkéntes adományaiból épült. Pert indítottak a visszaszerzésére. Mircea Geoana külügyi szóvivő márc. 31-i sajtóértekezletén azt állította, hogy az épület mindig is a román állam tulajdona volt, Iliescu elnök pedig amerikai útján nyilatkozott hamisan a székházról. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ 1993. június 4.
Lezárult az egykori hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak, egykori magyar állampolgárok kárpótlásának első romániai munkafolyamata. Az igénylési lapokat ugyanis idén április végéig postára kellett adni. Az RMDSZ csoportokat szervezett, hogy segítse az ügyintézést. Az igényléseket 1992. decemberéig eljuttatták Budapestre, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Mivel az eredeti határidőt /1992. november/ a nehézkes romániai ügyintézés miatt nem tudták tartani, ezért a magyar hatóságok meghosszabbították a beadási határidőt, először 1992 végéig, majd 1993. április végéig. Mintegy 30 ezer igényjogosult iratai kerültek Budapestre. Az adatok összegyűjtésében sokat tevő Dáné Tibor kiemelte Sepsey Tamás államtitkár jóindulatú segítségét. Dáné emlékeztetett, hogy munkájukat, az adatgyűjtést, a meghurcoltak segítését a szélsőséges román és a szélsőségesen kormányellenes magyarországi sajtó kritizálta. A kártérítések még csak hónapok múlva várhatók, de egyes élelmes felvásárlók elkezdték gyűjteni ezeket a kárpótlási jegyeket. Dáné figyelmeztetett mindenkit, ne adja el ezeknek a felvásárlóknak a kárpótlási jegyét. /Dáné Tibor: Volt hadifoglyok, elhurcoltak, deportáltak figyelmébe! Kiértesítés helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1993. június 4.
Romániába érkezett és kizárólag a nemzeti kisebbségek helyzetével kíván foglalkozni Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségügyi biztosa. Tárgyalást folytat a következő napokban a kisebbségi szervezetek vezetőivel és a kormány illetékeseivel. Megérkezése után fogadta őt Melescanu külügyminiszter, majd Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az EBEÉ kisebbségügyi biztosa Romániában tájékozódik. = Magyar Hírlap, jún. 4./1993. június 4.
Szőcs Géza emlékeztetett: évek óta készült visszavonulni a parlamenti politizálástól. Miután "részt vettem az erdélyi magyar közösség politikai önfelépítésében", úgy ítélte meg, hogy fontosabb "az erdélyi magyarság gazdasági és szellemi önfelépítése", Szőcs Géza ezekben kívánt részt vállalni. Ez rendkívül komplex feladatkör, elég arra gondolni, "milyen megoldatlan gondok vannak a független magyar médiumokkal vagy az egyetemi képzéssel, az elitképzéssel, egyházi iskoláinkkal kapcsolatban." Emellett továbbra is részt vesz a politikai folyamatrendszerben. - Egyesek feltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSZ-t az MDF hatodik országos gyűlésén és a FIDESZ kongresszusán. "Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a FIDESZ-ben úgy tekintenek rám, mint aki - aktuális funkcióktól függetlenül - az erdélyi magyarságot reprezentálja" - felelte erre Szőcs Géza. Szőcs Géza jelezte, hogy megjelenésre készen áll az új országos magyar napilap, az Új Ezred. Megindulásához egy Erdélyen belül felszerelt rotációs lapnyomda szükséges. /Kállai László: Én az erdélyi magyarságot képviselem. Vendégünk: Szőcs Géza. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 4./1993. június 4.
159 névre szóló meghívót küldött szét Brassóban a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a máj. 27-én megtartott tisztújító éves közgyűlésre, végül 43-an jöttek el. Bódog Erzsébet elnök beszámolójából kiderült, hogy szabadegyetemi előadásokat szerveztek, népfőiskolai tagozatok kezdték el munkájukat, közülük a Simó Enikő vezette bábiskola és a Klára Mária vezette népdalkör mai is működik. A tisztújítás során az elnöki tisztségre senki sem vállakozott, így kényszerűségből a legaktívabb tag, Bódog Erzsébet újra vállalta az elnöki funkciót. /Ambrus Attla. Szükséges, de nem kell! = Brassói Lapok (Brassó), jún. 10./1993. június 4.
Székelyzsombor a diktatúra idején, a nyolcvanas években a "halálra ítélt" falvak listáján szerepelt. Az 1992-es népszámlálás szerint 549 lakosa van, közülük 465-en magyarok. A művelődési otthon falára felkerült a falu szülötte, Nyírő József író emléktáblája, Fülöp Károly, a faluból elszármazott brassói tanfelügyelő falutalálkozót szervezett. Néhány évvel ezelőtt kis csapatot állított össze, akikkel próbáltak valamit javítani a romos váron. /Balázs János: A "halálra ítélt" /de megmaradt/ falu. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 10./1993. június 5.
A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./ 1993. június 5.
Megalakult a korrupciót kivizsgáló, 13 tagú parlamenti bizottság, az RMDSZ-t Kozsokár Gábor képviseli. /Megalakult a korrupció-bizottság. = Magyar Hírlap, jún. 5./1993. június 5.
Hargita és Kovászna megye önkormányzata szorosabb kapcsolatra lépett egymással, a megállapodás a tanügyet, a kultúra kérdését és a külkapcsolatokat is érinti. Fontos feladat a helyhatósági autonómiának érvényt szerezni, hogy gátat vessenek a kormány központosító törekvéseinek, jelezte Sántha Pál Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke. /B. Kovács András: Székely-székely párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5-6./1993. június 5.
Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./1993. június 5.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./1993. június 6.
A nyolcnapos látogatáson Romániában levő Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa máj. 6-án Kolozsvárott találkozott az RMDSZ küldöttségével. Az RMDSZ vezetői a területi autonómia tervéről is beszámoltak. Tőkés László püspök az etnikai tisztogatás bizonyítására nyolc oldalas dokumentumot nyújtott át a főbiztosnak. /Tőkés Lászlóval /is/ tárgyalt az ENEL főbiztosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./, az RMDSZ ügyvezető elnöksége pedig egy több mint 80 oldalas dokumentációt, amely tartalmazza a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetést az állami tisztségekbe való kinevezést illetően. /Miklós László: EBEÉ-küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./1993. június 7.
Jún. 7-én a Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, de akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Cseresznyés Pál nem volt jelen ezen a tárgyaláson. Frunda György mindent megmozgatott, mégsem sikerült eredményt érni. Az ítélet indoklását 30 nap múlva kell rögzíteni. /(demeter): Megerősítették Cseresznyés büntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Frunda György kijelentette, az ügyet az Európa Tanácshoz továbbítja, az ET jogi bizottságához. /Botos László: Strasbourgba juthat a Cseresznyés-ügy. = Új Magyarország, jún. 9./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én tíz év börtönre ítélték.1993. június 7.
Melescanu külügyminiszter jún. 5-én részt vett a Budapesten megrendezett NATO-szemináriumon és rövid, nem hivatalos megbeszélést tartott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Erről a megbeszélésről Melescanu részletes interjúban számolt be jún. 7-én a bukaresti rádióban. Elmondta, hogy a román vezetők készek találkozni magyar kollégáikkal, hogy közösen mérjék fel a tennivalókat, fontosnak tartja az alapszerződés megkötését, továbbá azt, hogy Magyarország támogassa Románia felvételét az ET-be. Jeszenszky Géza kijelentette: "Sietnék Bukarestbe, ha az asztalon levő 41 magyar javaslat pontjaiban reményt látnék az előrehaladásban." Magyarország kész támogatni Románia Európa tanácsi felvételét, "ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik." / Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu nem hivatalos találkozója Budapesten. = Magyar Hírlap, jún. 8./ 1993. június 7.
A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./1993. június 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég megjelent válogatott verseskötete /Kannibál idő, Válogatott versek 1968-1989, Budapest, 1993/ kapcsán vesz részt a budapesti könyvhét rendezvényein. Ebből az alkalommal beszélgetett vele a lap munkatársa. A román kormány mostanáig semmiféle intézkedést nem tett a magyar kisebbség helyzetének rendezéséért. Az RMDSZ-nek fenntartásai voltak a megalakított Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be a tanácsra vonatkozóan, a kormány ezek egy részét elfogadta, így részt vesznek a tanács munkájában. Azonban ha bebizonyosodik, hogy ez csak kirakatintézmény, akkor visszahívják képviselőiket. - Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz az RMDSZ-nek Európa-szerte fellépni a magyar közösség érdekében. Az RMDSZ igényli, hogy a román-magyar alapszerződésben véleményt mondhasson. /Pataky István: Határkérdés és kisebbségi garanciák. = Új Magyarország, jún. 7./