udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 4471-4500 | 4501-4530 | 4531-4560 ... 134011-134016
1993. június 12.
A parlament korrupciós ügyekkel foglalkozó különbizottsága jún. 10-én kihallgatta a botrány kirobbantóját, az utóbbi időben a fenyegetések miatt bujkáló Gheorghe Florica vezérőrnagyot, aki most megvesztegetésbe keveredett újabb magas tisztséget betöltő, főleg Demokratikus Nemzeti Megmentési Front-vezetők nevét tárta fel. /Még egy lapáttal. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 12-13./ 1993. június 12.
Pozsonyban találkoztak a határon túli magyar nyelvű rádióadások képviselői. Kollégák érkeztek Kolozsvárról, Marosvásárhelytől, Temesvárról, Újvidékről, Szabadkáról, sőt Szlovéniából is. Több alkalommal is szerveztek ilyen találkozót Budapesten és most első ízben egy szomszédos országban. /Határon túli magyar rádiósok találkozója. = Népszabadság, jún. 12./1993. június 14.
A Vacaroiu-kormány hivatalosan elismerte, hogy az áremelések kompenzálása /román szóhasználattal indexálása/ nem volt elégséges, az árak a számítottnál nagyobb mértékben nőttek, ezért jún. 1-jétől korrigálásként az alkalmazottak és a nyugdíjasok 3000 lejt kapnak /a végső összeget minden vállalat maga határozza meg, béralapja szerint/. /3000 lej alkalmazottanként. = Pesti Hírlap, jún. 14./ 1993. június 14.
Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ 1993. június 14.
Jún. 14-től megkezdődött a mozdonyvezetők sztrájkja, gyakorlatilag megbénult a vasútforgalom. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1993. június 14.
Az erdélyi magyarság döntő többsége kereszténydemokrata elveket vall, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-nek vagy valamely társszervezetének tagja-e. Messze nagyobb a kereszténydemokrata beállítottságú magyarok száma Erdélyben, mint ahány tagja van a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak /RMKDP/, hangsúlyozta Bárányi Ferenc, a párt alelnöke. /Bárányi Ferenc, az RMKDP alelnöke, képviselő: Magyar kereszténydemokrácia Erdélyben. = Új Magyarország, jún. 14./ 1993. június 15.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége nyilatkozatában állást foglalt Cseresznyés Pál ítélete kapcsán a marosvásárhelyi, oroszhegyi, zetelaki magyarok elleni koncepciós perben. Cseresznyés Pál nem ment Görgényhodákra, hanem városában, Marosvásárhelyen védekezett a város támadói ellen. Valakik a városba hozták a fölheccelt, leitatott agresszorokat, a nekivadult falusi tömeeget, legalább ezer embert. Az 1990. márciusi magyarellenes támadás felelőseit nem állították bíróság elé. "A márciusi perek koncepciós voltát éppen az bizonyítja, hogy egyetlen románt sem vontak kérdőre." Amikor Cseresznyés Pált elítélték, "az egész erdélyi magyarságot ítélték el." A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy "miközben Tiraszpolban azért akarnak elítélni embereket, mert románok, közben nálunk hasonlóan járnak el másokkal, mert magyarok." Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményhez fordul, az Európa Tanács jogi bizottsága elé terjeszti a koholt ítélet minden dokumentumát. /Nemcsak Marosvásárhely, egész Erdély magyarságát ítélték el! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ 1993. június 15.
Paul Teodoru szállításügyi miniszter szerint a mozdonyvezetők a törvény előírásának azon sem tesznek eleget, hogy sztrájk alkalmával biztosítani kell a normális forgalom egyharmadát. /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 15.
Jún. 15-én hozták nyilvánosságra, hogy megalakult a Haza Csoport. Kezdeményezőik szerint a románk ne fogadják el "a nemzet sajátos igényeit figyelmen kívül hagyó társadalmi modelleket vagy kísérleteket." /Magyar Hírlap, jún. 16./1993. június 15.
Bécsben megkezdte munkálatait az ENSZ emberi jogi világkonferenciája 180 ország részvételével. A szervezők 50 államfőt és 180 külügyminisztert várnak. A román küldöttséget Teodor Melescanu külügyminiszter vezeti, Iliescu elnök 15-én érkezik meg. /Az emberi jogok világkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./1993. június 16.
A Dimineata jún. 16-i száma közölte Iliescu elnöknek a bécsi emberi jogi konferencián elmondott beszédét. Az államfő kifejtette, hogy Romániában széles körű jogokat élveznek a kisebbségek. "vannak kormányok és politikai erők, amelyek hajlanak arra, hogy a kisebbségi jogok felettébb nemes céljával helyettesítsék a területi igények meghirdetését, mivel ezeket másképpen semmiképpen sem fogadhatja el a nemzetközi közösség." Ez az irányzat a "legfontosabb destabilizáló tényező és veszélyforrás." "A kisebbségi kérdésekre helyezett túlzott hangsúly csak arra szolgál, hogy fenntartsa és ösztönözze a nemzeti és nacionalista érzéseket, sőt szenvedélyeket..." Iliescu szükségesnek tartja magatartási kódex kidolgozását az államok egymás közötti viszonyára vonatkozóan, a kisebbségek védelmét illetően. /MTI/ Iliescu elnök bécsi tartózkodása alkalmával találkozott Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral, továbbá Jimmy Carter volt amerikai elnökkel, az emberi jogi konferencia egyik legnagyobb szorgalmazójával, Thomas Klestik osztrák elnökkel, Franz Vranitzky kancellárral és Friedrich Königgel is. /Iliescu a kisebbségi kérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./1993. június 16.
Iliescu államelnök a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában kifejtette, hogy Erdély a dák birodalomtól kezdve mindig is román volt. Az interjút a bukaresti Dimineata jún. 16-i száma is átvette. Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek irányítani akarják más országok magyar kisebbségeinek tevékenységét. A romániai magyarság teljes jogegyenlőségnek örvend, iskolái vannak. Erdély 9 millió lakosából alig 1-1,2 millió magyar. /Iliescu: Erdély mindig román volt. = Magyar Hírlap, jún. 17./ 1993. június 16.
Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök visszautasította Michaela Bruchenthal-Tutuianunak a Crisana plus hetilapban megjelent ellenséges cikkét. A kapucinus templom római és nem görög katolikus templom. A szerző a templom magyar feliratait is kifogásolta, továbbá azt, hogy a püspök magyarul szól magyar híveihez. A cikkíró végül Tempfli József politikai tevékenységét is elítélte. Kisebbségben élő híveim sorsában osztozom, felelte a püspök, azt teszem, ami a kötelességem, harcolok azért, hogy híveim teljes jogegyenlőségben élhessenek. /Tempfli József: Nagyon is megfontoltan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1993. június 16.
Tőkés László püspök kifogásolta, hogy Székely Ervin képviselő püspöki székházzal kapcsolatos parlamenti interpellációjára a kormány helyhatósági főosztálya nevében válaszoló Cosmanca nem említette, hogy a nagyváradi püspöki székházat a harmincas években építették a református hívek, továbbá azt sem, hogy jelenleg itt működik a Sulyok István Református Teológiai Intézet. Vissza kellene adni az elkobzott egyházi intézményeket, ez bizonyítaná, hogy Románia elindult a demokratizálódás útján. /A román kormány helyhatósági főosztályának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 16./1993. június 16.
Ercsey Gyula válaszolt a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt levelére, adatokkal bizonyította, milyen kegyetlen volt a holokauszt Romániában, ahol Antonescu idején soktízezer zsidót gyilkoltak meg. A románok Odessza környékén 60 ezer zsidót lőttek agyon. Kisinyovban 70 ezer, Dálnyikiban 35 ezer, Domanovkában 18 ezer, Vortuzsnyben 23 ezer, Bogdanovkán 45 ezer zsidót öltek meg Erről nem tud a mai román közvélemény. Ercsey a románosítás eseteire is emlékeztetett /Dobrudzsában a törökök, Moldvában a csángók románosítása/. Összefoglalóan megállapította, hogy Romániában volt és van zsidóüldözés, antiszemitizmus, asszimilációt célzó politika, kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, gyűlölet szítása, és a kisebbségi intézményeket sújtó jogtalanság. /Ercsey Gyula, Nagyenyed. Mi az igazság? Válasz a szenátorok levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., folyt.: jún. 16./ 1993. június 16.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség az új tanévben is meg akar mindent tenni, hogy a kolozsvári három magyar gimnáziumot visszarománosítsa. A Brassaiba akarják helyezni az összes román estis osztályt. Funar polgármester hadjáratot hirdetett Bálint Kelemen Attila, Brassai Líceum igazgatója ellen. Akkor a tanári kar kiállt mellette. Végül azonban néhány tanár megalkudott, mondván, nem szabad ujjat húzni a tanfelügyelőséggel. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a helyi RMDSZ csak tátotta a száját. A hatalom az intézetük magyar jellegét védő igazgatókkal hasonlóan járt el Zilahon, Nagyenyeden és Nagyváradon. Hargita megyében viszont tömegtüntetés védte meg Beder Tibor tanfelügyelőt. - Ki kell állni minden alkalommal, nem szabad alkukba belemenni, hangsúlyozta Herédi Gusztáv. /Herédi Gusztáv: Alku és alku között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./1993. június 16.
Teodor Melescanu külügyminiszter a Cronica Romana napilap jún. 16-i számában helyesbített, mert a sajtó nem adta vissza pontosan szavait. Budapesten Jeszenszky Géza külügyminiszterrel tárgyalva azt hangsúlyozta, hogy a kölcsönös bizalom szempontjából fontos lenne az, hogy Magyarország nagyon határozottan támogassa Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Bukarest gesztust vár. = Népszabadság, jún. 17./ 1993. június 16.
Illyefalván, a Keresztény Ifjúsági Központban találkoztak az erdélyi magyar alapítványok képviselői, ahol két és félnapos munkával 45 alapítvány, egyesület osztotta meg egymással gondjait, elképzeléseit. Négy szakcsoportban folyt az eszmecsere, laza szövetségben állapodtak meg, majd a tanácskozás végén, jún. 16-án együttműködési megállapodást írtak alá: létrehoznak dokumentációs és tájékoztató irodát, ideiglenesen Illyefalva központtal. A következő találkozót Illyefalván tartják, dec. 2-4-e között. /Romániai magyar alapítványok együttműködési megállapodása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17., (Sylvester): Laza szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./1993. június 16.
Jún. 16-án - rendőri segédlettel - kilakoltatták az 1990-ben Mircea Dinescu által alapított kolozsvári Apostrof román folyóiratot. Funar polgármester megvalósította tervét. A Helikon szerkesztősége is felszólítást kapott: két napon belül el kell hagyni a szerkesztőség termeit. Hiába fordult az Apostrof és a Helikon szerkesztősége az elnöki hivatalhoz, a kormányhoz, nem kaptak segítséget. /Magyar Hírlap, júl. 1./1993. június 16.
Jún. 16-án befejeződött a mozdonyvezetők sztrájkja. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 17./