udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 4531-4560 | 4561-4590 | 4591-4620 ... 134011-134016
1993. június 22.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke Varsóban járt, ahol kifejtette a Konvenció álláspontját. /Emil Constantinescu Varsóban járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./1993. június 22.
Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter jún. 22-én Athénban tárgyalt görög kollégájával, Janisz Varviciotisszal, egyetértettek abban hogy országaik elleneznek mindenfajta katonai beavatkozást a Balkánon. /MTI/1993. június 23.
Mircea Geoana külügyi szóvivő visszautasította az Európa Tanács jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltek ügyének felülvizsgálására. Ezek a perek törvényesek voltak. Elutasította az RMDSZ álláspontját, hogy magyar kisebbségiek elleni perek politikai jellegűek voltak. Azok a törvényesség szigorú tiszteletben tartásával zajlottak le, hangsúlyozta. Az RMDSZ egyedül marad a romániai politikai erők között, mondta, mert a többi mind támogatja az ET-be való felvételt. /Román külügyi szóvivő. A perek törvényesek voltak. = Új Magyarország, jún. 24./ 1993. június 23.
A parlament jún. 23-án nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt az európai struktúrák átvétele mellett Birtalan Ákos. /Demeter J. Ildikó: Ágyő, külföldi beruházók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./1993. június 23.
Ion Iliescu elnök jún. 23-án fogadta Gheorghe Funar polgármestert, a Román Nemzeti Egységpárt elnökét és a párt más vezetőit. A megbeszélés zárt ajtók mögött folyt, utána viszont Funar a tévében összegezte a tárgyalás eredményét. Elmondta, hogy beolvastak Iliescunak: nem eléggé elnöke a románoknak. Több miniszter leváltását követelte, így Misu Negritoiu reformügyi miniszter menesztését, továbbá Hargita és Kovászna megyékbe román alprefektusok kinevezését. /Látogatóban a román elnöknél. Gheorghe Funar étvágya végtelen. = Pesti Hírlap, jún. 24./1993. június 23.
Iliescu államelnök sajtóértekezletén az RMDSZ-t támadta. Szerinte igazságtalan, hogy egyedi ügyekből /prefektusok kinevezése, magyar bebörtönzöttek kérdése/ az egész romániai magyarság helyzetére következtetnek. A román-magyar kapcsolatok helyzetéért a magyar vezetőket hibáztatta: nem kezdtek magas szintű tárgyalásokat. Iliescu szerint a külügyminisztériumnak fehér könyvet kellene összeállítani az utóbbi három év magyar-román eszmecseréiről. Iliescu a belügyekbe való beavatkozásnak nevezte azt a törekvést, hogy védnöknek kiáltsák ki magukat más országban élő kisebbségek szervezeti fölött. /Bogdán Tibor, Bukarest: Fehér könyv a magyar-román kapcsolatokról? = Magyar Hírlap, jún. 24./ 1993. június 23.
Kolozsváron a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok párbeszédet folytattak választóikkal. Doina Cornea megkérdezte, mi történt a Funar viselt dolgait tartalmazó memorandummal, melyet eljuttattak a szenátushoz. Dr. Octavian Buracu figyelmeztetett: a helyi /kolozsvári/ választáson éppen a Vatra Romaneascával való békülékenység miatt ért el gyengébb eredményt a Demokratikus Konvenció. Nem szabad ezzel a szervezettel összefogni. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Választók és választottak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1993. június 23.
A Nagy-Románia Párt kettészakadt, egy csoport kivált és Nagy-Románia Mozgalom néven újabb szélsőségesen nacionalista szervezetet hozott létre. A különválók nem értettek egyet Corneliu Vadim Tudor pártelnök tekintélyuralmával, a párt szélsőséges, fasisztoid irányvonalát viszont nem vitatják. /B. T.: Kettészakadt a Nagy-Románia Párt. = Magyar Hírlap, jún. 23./1993. június 23.
A háromszéki RMDSZ szervezet tisztújító közgyűlést tartott, Gazda Józsefet, a kovásznai városi szervezet vezetőjét választották meg elnöknek. /Flóra Gábor: Gazdára lelt egy üres szék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1993. június 23.
1991-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Emberért, holnapunkért Alapítvány. Az alapítvány ügyvezető titkára, Sófalvi László elmondta, hogy az alapítvány a felsőoktatást célozta meg. Az RMGE, a magyar Földművelésügyi Minisztérium és a helyi polgármesteri hivatal segítségével sikerült megegyezniük a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, az egyetemhez tartozó gyöngyösi Vállalatgazdasági-üzemmérnöki Intézettel. A gyöngyösiek üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek. Az erdélyi hallgatók /109 fiatal/ a gyöngyösi főiskola hallgatói Hargita, Maros és Kovászna megyéből. A látogatásnélküli tagozat hallgatói, otthon készülnek fel, a vizsgák Gyöngyösön lesznek. Megkapják Gyögyösről az anyagokat és itt sokszorosítják a hallgatóknak. A napokban megjelent Székelyudvarhelyen az Infopressnél első tankönyv, az Agrártörténet. /Oláh István: Meg kell küzdeni érte! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1993. június 23.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megbeszélést folytatott Catherina Lalumiere asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával Svájcban, Luganóban. Entz Géza az Európa Tanács égisze alatt megrendezett összeurópai kisebbségvédelmi konferencián vesz részt Luganóban. A találkozón Entz Géza átadta Jeszenszky Géza külügyminiszter üzenetét. Az üzenet lényege: Szlovákiának az Európa Tanácsba történő felvételének elő kell mozdítania a szlovákiai magyar közösség helyzetének rendezését. /Kisebbségvédelemről ? miniszteri szinten. Entz- Lalumiere találkozó. = Új Magyarország, jún. 23./ 1993. június 23.
Kolozsváron a vasúti állomáson kapható Hitler Mein Kampfja, melyet a Pacifica Könyvkiadó jelentetett meg. /A Mein Kampf mint könnyű úti olvasmány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./1993. június 23.
A jún. 23-i bukaresti lapok bőségesen idézik a Le Quotidien de Paris egyik cikkét, miszerint Budapest szítja a szeparatizmust a szomszédos országokban élő magyar kisebbség soraiban. /B. T.: Párizsi lapvélemény a bukaresti újságokban. = Magyar Hírlap, jún. 24./1993. június 23.
Jún. 5-én ünnepelte százéves fennállását Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara, az Ipartestületi Dalegylet. Az ünnepségre megjelent Bálint Ákos karnagy Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet centenáriumi emlékkönyve /Gyergyószentmiklós, 1993/. Dézsi Zoltán polgármester köszöntötte az ünnepelteket. Iszlai Attila, a dalegylet elnöke a kórus múltját ismertette. Hajdó István gyergyószentmiklósi plébános fölszentelte a dalegylet új zászlaját. Az ünnepségen több vendégkórus fellépett. /Komán János: Százéves Gyergyószentmiklós ipartestületi férfikara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./1993. június 24.
Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Vacaroiu kormányfő meghívására kétnapos látogatásra jún. 24-én Romániába érkezik. /Meciar: Nincs szükség etnikai sorompókra. = Magyar Hírlap, jún. 24./1993. június 24.
Iliescu elnök méltánytalannak minősítette az RMDSZ álláspontját a nemzetiségi jogsérelmek ügyében. Szerinte csak egyedi, elszigetelt jelenségek vannak. - Meciar szlovák miniszterelnök Bukarestben kijelentette: a "magyar nemzeti kisebbség közös gondja Romániának és Szlovákiának". /Iliescu és az RMDSZ vitája. = Népszabadság, jún. 25./ Iliescu elnök jún. 24-i sajtóértekezletén megismételte tételét: az első világháború után 200 ezer román élt Magyarországon, mára alig tízezren maradtak, a magyar állam asszimilációs politikája miatt. /Magyar Nemzet, jún. 25./1993. június 24.
A vártnál magasabb árnövekedés miatt a kormány jún. 1-jétől újabb bér-és nyugdíjemelést rendelt el. Az eddig gyakorlatot követve a béreket havi 2800 lejjel, a közalkalmazottakét 6 %-kal indexelik, ezt a 6 %-ot kapják a nyugdíjasok is. /Újabb indexelés ? vajon a hányadik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ 1993. június 24.
Az RMDSZ SZKT jún. 20-21-i marosvásárhelyi ülésén nyilatkozatot fogadott el Cseresznyés Pál és a többi igazságtalanul elítélt magyar ügyében. Az RMDSZ az ország közvéleményéhez fordul, hogy újra szóvá tegye a mérhetetlen igazságtalanságot. Az RMDSZ fölhívja az Európa Tanács figyelmét arra, hogy Romániában jelenleg is folynak koncepciós politikai perek, magyarellenes eljárások. 1989 karácsonya után magyarokat tartóztattak le Zetelakán és Oroszhegyen, majd koholt vádak alapján súlyos börtönbüntetésre ítélték őket. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események miatt számos magyart és cigányt ítéltek el, köztük a legsúlyosabban Cseresznyés Pált. Kizárólag magyarokat és cigányokat vetettek börtönbe. Az RMDSZ követeli, hogy vessenek véget a törvénysértő pereknek és bocsássák szabadon az igazságtalanul elítélteket. /Politikai bosszú jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./1993. június 24.
A Pro Europa Liga egyik legfontosabb alapeszméje a nemzetiségi és vallási tolerancia, mondta el Smaranda Enache, a liga társelnöke. 1991-ben alapítottak egy újságot, a Gazeta de Murest, hogy bizonyítsák, Marosvásárhelyen létezik más hang is, nem csak az agresszív, ultranacionalista sajtóé. A lap első korszaka 1993 januárjában csőddel zárult, áprilistól újraindították G. M. néven. A hetilap a nemzetiségek együttélésének évszázados szellemét próbálja föléleszteni. A Pro Europa Liga külföldi küldöttségek előtt is beszélt a kisebbségi jogok helyzetéről, a marosvásárhelyi bebörtönzöttekről. /Gál Éva Emese: Képesek vagyunk együtt élni. Beszélgetés Smaranda Enachéval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1993. június 24.
A készülő Fehér könyvhöz néhány adalék olvasható Ujj János tollából, Tőkés László igazsága címmel. A nemzeti tisztogatásnak, a kivándorlásnak és a beolvasztásnak tudható be, hogy a trianoni békeszerződés óta Arad megye magyar lakossága 116 ezer főről 60 ezerre csökkent. Bizalmi állásokba csak kivételesen alkalmaztak nemzetiségieket, a katonaságnál a magyarok nagy részét bányákba, kikötőkbe, munkatáborokba vitték. ? Már régen össze kellett volna gyűjteni a bizonyító anyagot. /Ujj János: Tőkés László igazsága. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./