udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 134011-134016
1993. július 15.
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa júl. 14-i ülésén olyan módosított javaslatot fogadott el a készülő oktatási törvényhez, amely lehetővé tenné a magyar nyelvű egyetem létrehozását. A javaslatot a kormány képviselője is felvállalta, a sorsát azonban a parlamenti szavazás fogja meghatározni. A javaslatot az RMDSZ és más kisebbségi szervezetek együtt terjesztették be. /Lehetőség magyar egyetemre. = Új Magyarország, júl. 15./1993. július 15.
Fazekas János, aki Ceausescu idején egy ideig miniszterelnök-helyettes volt, majd a magyarság melletti kiállása miatt kegyvesztett lett, 1989 után az Ilie Verdet vezette Szocialista Munkapárthoz csatlakozott, de annak magyarellenes állásfoglalásai miatt kilépett a pártból. Most a Romániai Humanista Pártba lépett be. /Fazekas János pártot vált. = Pesti Hírlap, júl. 15./1993. július 15.
A Fidesz által szervezett erdélyi nyári szabadegyetemet Bálványosfürdőn rendezik meg júl. 20-24-e között, ahol neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és politikusok szólnak a közép-kelet-európai társadalmak helyzetéről. /Fidesz-táborok Erdélyben. = Magyar Nemzet, júl. 15./ 1993. július 15.
Görömbei András irodalomtörténész, a kisebbségi magyar irodalmak kiváló ismerője a 80-as években középiskolai tankönyvet írt azzal a céllal, hogy a határon túli magyar írókat is beemelje az oktatásba. Munkája csak mint fakultatív tanári kézikönyv jelenhetett meg 1984-ben, nem lehetett tankönyv. A Nemzeti Tankönyvkiadó most kiadta Görömbei könyvét. Ebben a szerző szinte napjainkig kísérte figyelemmel a romániai, kárpátaljai, szlovákiai és vajdasági magyar irodalom életének alakulását. /Martos Gábor: Kisebbségek irodalma. = Magyar Hírlap, júl. 15./1993. július 16.
A román antiszemita kiadványok és vasgárdista pártok azonnal reagáltak Iliescu államelnöknek a főügyészhez írt levelére: a Mozgalom Romániáért nevű párt közleményben utasította vissza a vasgárdista jelzőt. Annak ellenére tette ezt, hogy vezetője, Marian Munteanu, az 1990. év volt diákvezére korábban nem tagadta, hogy példaképének tartja a régi Vasgárdát. /A román szélsőjobb felháborodott. = Magyar Hírlap, júl. 16./1993. július 16.
Jún. 16-18-a között tartotta meg Isztambulban első ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A román parlamenti delegáció vezetője, Kerekes Károly elmondta, hogy mivel a Közös Piacba nehéz bejutni, Törökország kezdeményezte ezt a regionális együttműködést. Ez a Fekete-tenger parti országok kapcsolatrendszere. Szulejman Demirel török államfő érdeklődést tanúsított a Romániával létesítendő gazdasági és politikai kapcsolatok iránt. Szó esett közös bank létesítéséről és egy híd építéséről. /Fekete Anna: A Fekete-tengeri Parlamenti Unió. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./ 1993. július 16.
Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének meghívására a múlt hónapban román küldöttség utazott a NATO főparancsnokságra. A hét legnagyobb párt egy-egy tagja utazott el. Az RMDSZ-t Buchwald Péter képviselte, aki elmondta, nem tudja, miért hívták meg a román küldöttséget. Szóba került a kelet-európai országok belépése a NATO-ba. A román küldöttség tagjai megkérdezték, Románia mikor léphet be a NATO-ba. Azt a választ kapták, hogy majd amikor a demokrácia és a gazdaság bizonyos szintjét eléri. Ilyen szempontból a NATO képviselői az első helyre Magyarországot tették, Romániát pedig az utolsóra. /Román Győző: Civil szemmel egy katonai szövetségről. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./ 1993. július 16.
Traian Chebeleu válaszolt dr. Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére: továbbra sem tartja indokoltnak a Bolyai Egyetem újraindítását. /Válasz a válaszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Balázs Sándor levele: júl. 3-i jegyzet.1993. július 16.
Tovább folyik Kolozsváron a magyar intézmények elleni hadjárat. Idén a közgazdasági egyetem néhány évfolyamát akarják beköltöztetni a Brassai Líceumba. Az RMDSZ-szervezet Grigore Zanc prefektushoz fordult, de nem ért el eredményt. Funar polgármester tovább ment: a magyarokat ki kell lakoltatni az épületből. Júl. 16-ra várják a tanügyminisztériumi képviselőket az ügy rendezésére. /Mára várják az illetékest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1993. július 16.
A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is megkapta a felszólító levelet: keressenek maguknak másik helyiséget. /A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1993. július 16.
Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben számolt be az egyházmegye helyzetéről. 1989 után számtalan beadványt intéztek az illetékes hatóságokhoz az egyházat ért igazságtalanságok orvoslása érdekében. A körlevél felsorolta a legsúlyosabbakat. 1948-ban megfosztották az egyházmegyét 182 elemitől, 31 középiskolától, 12 gyermekotthontól. Mindebből egyet sem kaptak vissza. Az egyházmegyében hét női szerzetesrend létezett 20 zárdában és három férfi szerzetesrend 25 rendházban. Elvitték a plébániák anyakönyveit és több értékes műkincset, eltulajdonították a gyulafehérvári Batthyaneumot. Erről, az egyik legjelentősebb dokumentációs gyűjteményről az egyház sohasem fog lemondani. Márton Áron püspök könyvtárát, kéziratait is elkobozták. /Fodor György: Három és fél évnyi pusztába kiáltott szó. = Orient Expressz, júl. 16. - a máj. 13-án kelt körlevél teljes szövege: Nemzetőr (München), júl.-aug./1993. július 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a magyarországi kisebbségi törvényt példaértékűnek nevezte. /Cseke Gábor, Bukarest: Sok szempontból példaértékű. = Magyar Nemzet, júl. 16./1993. július 16.
Júl. 16-án tartotta Marosvásárhelyen első közgyűlését a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. Egyik legfőbb célkitűzésük az, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket román bajtársaik, illetve más megyékben élő bajtársaik megkaptak, azt ők is megkapják. Diszkriminatív módon kezelték a hadifoglyok ügyét Maros, Kolozs és Szatmár megyékben. Memorandumok küldenek Iliescu elnöknek, kérve a diszkrimináció megszüntetését. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Nuridsány Tibor, helyettesei Kilyén Károly és Nagy Domokos, alelnökök: Daróczi József és Adorján Imre. /(bodolai): Közgyűlést tartott a Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetsége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./1993. július 16.
Dr. Csiha Kálmán püspököt a debreceni Református Teológiai Akadémián "honoris causa" doktorrá avatták. Az új díszdoktor köszöntésekor dr. Kocsis Elmér püspök emlékeztetett arra, hogy a budapesti európai protestáns nagygyűlésen elhangzott előadására világszerte felfigyeltek. Dr. Csiha Kálmán akkor az élő evangélium fontosságát és a gyülekezet építéselvét hangsúlyozta, mint a kereszténység mai feladatát. 1987-ben a debreceni intézmény díszdoktori címmel tisztelte meg dr. Gálfy Zoltán református teológiai professzort és Teoctist ortodox pátriárkát, akitől a román és magyar kapcsolatok, valamint a nemzetiségek együttélésének pártfogását remélték. Teoctist visszautasította a doktori címet, emiatt azután Gálfy professzort sem engedték ki. /Fodor György: Erdély református püspöke ? a Debreceni Akadémia doktora. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./1993. július 16.
Bukaresten a Koós Ferenc Művelődési Kör próbálja összefogni a városban élő magyarokat, ismertette működésüket Zágoni Albu Zoltán református lelkész. A kör 1991-ben indult. /Béres Katalin: Elődök nyomdokán. A Calvineum Koós Ferenc Művelődési Köre. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./1993. július 16.
Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1993. július 16.
Az Orient Expressz szünetelteti nyári megjelenését, a következő száma aug. 27-én lát napvilágot. /Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./1993. július 17.
Júl. 17-én zárt ajtók mögött tanácskozott a Szocialista Munkapárt igazgatótanácsa. Ceausescu udvari költőjét, Paunescut alelnöknek választották. A párt távolodni akar a Vacaroiu-kormánytól, menekül a süllyedő hajóról. A párt elnöke, Ilie Verdet, Ceausescu volt miniszterelnöke is az előrehozott választásokat sürgette. /Gyarmath János: A Munkapárt menekül a süllyedő hajóról. = Magyar Nemzet, júl. 21./1993. július 17.
Júl. 17-én egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett a Mircea Snegur elnök vezette moldáviai küldöttség. Mircea Snegur ez alkalommal is cáfolta a két ország elhidegülését. Moldova számára nyugati támogatás hiányában nélkülözhetetlen a csatlakozás a FÁK-hoz, de ha a helyzet úgy kívánja, kiléphet a szervezetből, mondta Snegur. Készül a román-moldovai alapszerződés. /Készül a román-moldovai alapszerződés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ 1993. július 17.
A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./