udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 62761-62790 | 62791-62820 | 62821-62850 ... 134011-134016
2006. december 27.
Basescu államfő a következő két napban személyesen ellenőrzi majd, hogy a titkosszolgálatok átadták-e a birtokukban lévő valamennyi, 1989 előtti dokumentumot a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságnak (CNSAS). „A lényeg az, hogy az iratok elkerüljenek a titkosszolgálatoktól” – jelentette ki az államfő. A CNSAS elnöke szerint az év végi határidő nem tartható. /Cs. P. T.: Szekusdossziék: szorít a határidő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Ismét levélben sürgette Olli Rehn az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségről (ANI) szóló törvény elfogadását. A bővítési biztos személyesen Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a jogszabályt „megcsonkítatlan” formában fogadja el a parlament. Tariceanu a levélre reagálva azt mondta: a hatalmak szétválasztásának elve tiltja beavatkozását a szenátus munkájába, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökeként kötelessége sürgetni a törvény eredeti formában történő elfogadtatását. /Újabb Rehn-levél, most Tariceanunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
A Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti képviselői a januárban megalakuló Felvilágosult Nacionalizmus EP-frakcióhoz csatlakoznak – közölte Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke. Corneliu Vadim Tudor tájékoztatása szerint pártja Jean-Marie Le Pen, a Francia Nemzeti Front vezetőjének meghívására válaszolt. A PRM-nek jelenleg 15 megfigyelője van az EP-ben, akik január elsejétől teljes jogú képviselőként összesen 15 francia, belga, osztrák, olasz, brit és bolgár „eurohonatyával” alakítják meg a nacionalista frakciót. /Le Pen EP-frakciójához csatlakozik a PRM. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Szélesebb körű, autonómiáról szóló konzultációt kezdeményezett Brassóban is az RMDSZ Nemzeti Liberális platformja. A Cenk alatti város – Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely után – az utolsó állomása volt a közvetlenül karácsony előtt megszervezett Autonómia és liberalizmus című konferencia-körútnak. Az RMDSZ országos vezetőségét Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke képviselte a rendezvényen. A fórum brassói résztvevői szerint valamennyi autonómiaforma közül a kulturális a legmegfelelőbb a szórványközösségnek. „Lényegileg különböző igényeink és problémáink vannak, mint a tömbmagyarságnak” – vélte Gábor Imre városi tanácsos, aki azt is hangsúlyozta: a brassói magyar közösség kulturális önrendelkezésében a kisebbségi törvény elfogadása jelentette volna az első lépést. Székely Ákos, a Brassói Magyar Diákszövetség ügyvezető elnöke úgy vélte: az RMDSZ-nek elsősorban a magyar közösséget kellett volna tájékoztatnia az autonómia-törekvésről, s csupán ezt követően kellett volna a közös igényt a többségi társadalom előtt is megjeleníteni. /Bartha Réka: „Autonómiakonzultációt” tartottak Brassóban is. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Autonómia és liberalizmus címmel hirdetett konferenciát az RMDSZ legfiatalabb platformja, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). A meghívó szerint az értekezlet célja az lett volna, hogy ,,kiszélesítse a párbeszédet egyrészt a civil szervezetek, az akadémiai szféra, az ifjúság, az üzleti világ és a média képviselői, másrészt a politika szereplői, a platformok és politikai csoportosulások között az önrendelkezés kivívásának részleteiről”, de az RMDSZ-meghívottak hiányoztak a múlt heti megbeszélésről. Dénes István moderátor elmondta: előzőleg az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke telefonon kérdőre vonta, hogy tudtuk nélkül milyen konferenciát szerveznek, illetve kifogásolta egyes meghívott előadók szerepeltetését is. A megbeszélésen végül többek között Bíró Béla egyetemi tanár, Kovács István unitárius lelkész, Dénes Judit, az NSZK soros elnöke, Gazda Zoltán és Kulcsár-Terza József, az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ képviseletében vett részt. Bíró Béla kijelentette, ha egy társadalmi szerződés valamelyik félnek nem jó, azt jogában áll megvétózni, és a másik félnek kötelező (lenne) azt figyelembe is venni. Az MPSZ meghívottjai szégyenletesnek tartották, hogy az RMDSZ távolmaradással, mások munkáját hiteltelennek nevezve viszonyul a párbeszédhez. /Ferencz Csaba: Autonómia és liberalizmus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./2006. december 27.
Mintegy tizenötmillió új lejt különített el a költségvetési tartalékalapból a magyarok által lakott megyék számára december végi ülésén a kormány. A kiutalt összeget infrastrukturális fejlesztésre, útjavításra fordíthatják az önkormányzatok. /Tizenötmillió lej a magyarlakta településeknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Egy prosperáló Románia és Szlovákia közös térséggé váló régióiban a többségeknek és kisebbségeknek is új helyzete van – vélte Törzsök Erika szociológus, a magyar miniszterelnök nemzetpolitikai főtanácsadója, akinek a Népszabadságban megjelent, a kisebbségi lét új dimenzióiról szóló írását átvette az ÚMSZ. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány igazgatója szerint az elmúlt 16 évben a magyar kormány két kijavíthatatlanul nagy hibát követett a kisebbségi helyzetben lévő magyarsággal szemben: hiba volt kimaradni a privatizációs folyamatokból, és hiba volt nem létrehozni azokat az alapokat, amelyek lehetővé tették volna, hogy a visszakapott földeket, erdőket ne kótyavetyéljék el az emberek. „Miközben nem szűnünk meg vereségeinkre emlékezni és gyászolni, remekül tudunk temetni, és újratemetni, és nem vesszük észre annak a jelentőségét, ami jelenünket, de főleg a jövőnket jelentős mértékben meghatározza” – írta Törzsök Erika. A politikusok szerte a Kárpát-medencében az ún. Szülőföld Alap jövőbeni mintegy kétmilliárd forintját és annak elosztása fölötti rendelkezést vitatják, a magyar 2007-es költségvetés határon túli magyarok támogatására szánt, mintegy 10 milliárdnyi támogatásnak az előző évihez viszonyított nagyságrendjét féltik a „nem nemzeti” kormánytól, nem veszik észre a történelmi változásokat. Törzsök Erika szerint „szeretünk megvertek lenni”, megrovóan írta, hogy a vereségekre emlékezés tömegeket tud megmozgatni, ugyanakkor ha a rendszerváltás utáni években kialakult intézményeken vagy a megszerzett jogokon változásokat kezdeményez egy kormány, akkor ellenállnak. Közben megváltozott a világ. „Itt tizenhat évvel a rendszerváltás után mindenki sértett, kifosztott, a kommunizmus áldozata lett.” „Csillogó szemű egyetemisták követelnek elégtételt nagyszüleik 1951-ben elvett tanyája okán, és követelnek tandíjmentességet 2006-ban.” Törzsök Erika szerint az emberek nem akarják a szabadságot, „inkább legyen Hatalom, és gondoskodjon róluk”. „A kisantanttól reszketünk” – tette hozzá, „az örök vesztes és szomszédgyűlölő szerepében.” Törzsök Erika elítélte a Bolyai Kezdeményező Bizottságot is: „A kolozsvári táblaügyről szóló magyarországi tudósítások és a magyarországi pártok, mintha nem tudnák, hogy közel 10 ezer magyar diák tanul 58 szakon magyarul a Babes-Bolyai Egyetemen.” Közben nem figyelnek arra, hogy virtuálissá válik a határ. Törzsök hozzátette: „Magyarországnak oda kell figyelnie, többek között azokra az egyenlőtlenségekre is, melyek a kisebbségi létből adódnak. A tudomány, a kultúra, az oktatás területén jelen kell lenni”. Most már arra kell figyelni, hogy például az adott régió központja Temesvár, mert az volt évszázadokig akkor milyen szerepe lesz Szegednek, a nála négyszer nagyobb Temesvárral szemben. Törzsök Erika szerint egy prosperáló Románia és Szlovákia közös térséggé váló régióiban a többségeknek és kisebbségeknek is új helyzete van. A cikkíró megállapította, az ágazati és operatív programok nyolcezermilliárdos nagyságrendje 2007 és 2013 között Magyarország esetében, – együttműködve Szlovákiával és Romániával, ahol ugyancsak jelentős források jelennek meg, -, jelentősen javíthatják versenyképességet, szerinte ennek részesévé válik a kisebbségben élő magyarság nagy többsége is. /Törzsök Erika: Vereségeink ünneplése helyett… = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) határozott hangú közleményben ítélte el a december 24-re virradóra Újvidéken elkövetett újabb temetőrongálást, követelve a tettesek felkutatását és megbüntetését. Ismeretlenek a város katolikus temetőjében több mint tíz síremléket döntöttek le. A közlemény emlékeztetett: a temetőrombolások a kilencvenes évek óta rendszeressé váltak. A legutóbbi sírgyalázás a Futaki úti temetőben 2004-ben történt, előző évben pedig majd száz síremléket döntöttek le ugyanott. Az ismétlődő temetőrombolások – a magyarul beszélők rendszeres szóbeli és fizikai bántalmazása mellett – a soviniszta indíttatású, állandó jellegű magyarellenes nyomás részét képezik. Ennek a magyarság megfélemlítése és elköltözködésre ösztökélése a célja, amit szerb nacionalista és soviniszta körök és pártok nyíltan is meghirdettek – áll a VMSZ közleményében. A legnagyobb délvidéki magyar párt hibáztatja Szerbia felelős szerveit, mert mindeddig egyetlen olyan esetről sem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy a magyarellenes erőszakos cselekedetek elkövetői feleltek volna tetteikért. A szerbiai hatóságok elnéző magatartása, a magyarellenes cselekedetek lekicsinylése bátorítja a magyarok elleni gyulölettől fűtött erőszakos cselekedeteket. Követelik, hogy Szerbia kormánya vessen véget a magyarellenes támadásoknak. /Vessenek véget a magyarellenes támadásoknak! (Újvidéki temetőrombolás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./2006. december 27.
Az erdővidékiek 99,52 százaléka, a gyergyócsomafalviak 99,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, miszerint akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol élnek, ehhez a területhez tartozzék. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső népszavazás eredményeit Székelyudvarhelyen még nem összesítették, a részvételi aránnyal elégedettek a szervezők. Erdővidék 17 945 magyar és román nemzetiségű szavazópolgárából 12 140 személy adta le voksát, ez 67,65 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel 12 082-en válaszoltak, 44-en nemmel voksoltak, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. A referendumot szervező SZNT bardoc-miklósvárszéki alelnöke, Krizbai Imre református lelkész a Krónikának elmondta: „Ez a támogatottság a közakaratot tükrözi, és azt, hogy az autonómia gondolatát támogató erdővidéki románok is készek az együttélésre”. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba értékelése szerint a több mint 99 százalékos támogatottságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyergyócsomafalvi szavazópolgárok többsége is az autonómia mellett voksolt. A részvételi arány 69,47 százalékos volt: 3700 választópolgárból 2487-en voksoltak. A népszavazás összesített adataiból kiderült, hogy a szavazópolgárok 99,48 százaléka autonómiát akar, vagyis az igen szavazatok száma 2474, nemet 5-en mondtak, 8 szavazat pedig érvénytelennek minősült. „Gyergyócsomafalva lakosságának akaratát mindenképpen az Európai Unió tudomására kívánjuk hozni” – válaszolta a Krónika kérdésére Ambrus Árpád, a szavazóbizottság elnöke, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke. Több mint 18 ezren szavaztak az udvarhelyszéki székely tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyudvarhelyen. A közel kétharmados részvételi aránnyal a referendum szervezői elégedettek. /Lezárult a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./2006. december 27.
A Tismaneanu-jelentés minden kétséget kizáróan az elmúlt másfél évtized talán legjelentősebb belpolitikai eseménye. Bíró Béla szerint „mindannyian együttműködtünk a rendszerrel”, de azért hozzátette: „a felelősségeket nem lehet összemosni.” Ceausescu kommunizmusának bázisával, a nacionalizmussal máig nem számolt le a politika. Nem beszélnek arról, hogyan zajlott le az erdélyi városok etnikai összetételének a megváltoztatása, a kisebbségeknek a politikai-gazdasági hatalomból és a kulturális nyilvánosságból való kiszorítása. /Bíró Béla: Az ártatlanság félelme. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
1999 őszén Csiha Kálmán püspök a vaslábi önkormányzat által rendelkezésre bocsátott marosfői telken egy ifjúsági ház és kis templom alapkövét rakta le. A templomépítés fő szorgalmazója Dézsi Zoltán volt. Mára a kis templom felépült, az ifjúsági ház még nem készült el. Karácsony napján Bíró Sándor, Gyergyószentmiklós református szórványlelkésze úrvacsoraosztó istentiszteletét már Marosfőn, a takaros református istenházában tartotta, amelynek terveit Tövissi Zsolt készítette. A templom felekezetek feletti összefogásból született, az avató istentiszteleten is több felekezet híve vett részt. /Bajna György: Szívemet hozzád emelem. Református templom Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 27./2006. december 27.
Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása 2006. október 30-tól heti rendszerességgel sugároz színdarabrészleteket. A rádiószínház előszobájává válhat annak a másik színháznak, amelyben eddig ezeket a darabokat nem mutatták be. Sütő András darabját, az Advent a Hargitánt Erdélyben egyetlen magyar hivatásos színtársulat sem volt képes bemutatni. Magyarországon nagy siker volt ez a darab. A budapesti Nemzeti Színház játszotta, közel 300 előadást ért meg. Turnéztak is vele Erdélyben. Be kellene mutatni, mert „rólunk szól – az Erdélyben elsüllyedő Magyar Atlantiszról”. Pár évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett a többségiekben a Hagymakupolás honfoglalás című tévéfilm. Ez már a végjáték... Bálint Tibor darabja, Az elátkozott ház e honfoglalás korábbi, nemzeti-kommunista fázisát mutatja be. A román apparátus honfoglalását Erdélyben: a szekusokét, őrmesterekét, a magyar kommunistákat lecserélő román aktivistákét. /Zs. I.: Rendetlen feltámadás. Rádiószínház. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Több erdélyi magyar színház már szilveszter előtt bemutatja szórakoztató előadásait. A Csíki Játékszínben a Lili bárónőt mutatják be, ugyanezen a napon a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynőt játssza. A temesvári Állami Csiky Gergely Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata ajánlja az ünnepekre a Nekem élet a színház, illetve a Botrány az operában című előadást. Idén elmarad a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház hagyományos, jótékony célú előadása. /Zenés játék „előszilveszterre”. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27/ A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulata előadása, a Csókos asszony című operett néhány perccel éjfél előtt ér majd véget, Meleg Vilmos rendezésében. Hetedik éve, hogy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház szilveszter napján zenés, szórakoztató előadással búcsúztatja az óévet. idén Vaszary János A vörös bestia című zenés vígjátékát mutatják be, Csurulya Csongor rendezésében. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának HAccáré – HAccacáré című műsorban sok zene és tréfás jelenet kap helyet, rendezője Tóth-Páll Miklós. A színház előcsarnokában megnyílik Janicky Pál A régi Szatmárnémeti című kiállítása, az Ady Endre és a Szentgyörgyi Albert Társaság szervezésében. A fotótárlaton kívül a közönség az 1920–30-as évekből származó színházplakátokból álló gyűjteményt is megtekinthet. Nagy István idén is írt és rendezett politikai kabarét. A Románia csatlakozásából és a magyarországi belpolitikai viharokból ihletődött zenés-táncos kabarét EUkúrtuk? címmel mutatják be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A városban továbbá a Hahota színtársulat ezen a héten mutatta be Pecázás a zavarosban című, Nóti Károly és Lőrincz Miklós bohózataiból összeállított kabaréját. Karácsonykor láthatta a közönség Gáspárik Attila és Nagy István rádiókabaréját, a Megállj, megállj, Európa című műsort szilveszter napján közvetíti a Marosvásárhelyi Rádió. Rádiókabaré készült idén Kolozsváron is: a Szomszédnéni Produkciós Iroda és Felméri Péter műsorát két héttel ezelőtt mutatták be a Donát úti stúdióban, a rádióban pedig 31-én délután lehet meghallgatni. A kolozsvári Magyar Opera operettdalokkal kedveskedik a közönségnek szilveszter estéjén, a Vivát 2007!, avagy Hallod-e Rozika, te? című opera-kabaré 18 órakor kezdődik. /Régi idők igézetében. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./2006. december 27.
Összesen 2450 adag töltött káposztát készített a hajléktalanoknak a Máltai Szeretetszolgálat Szatmár megyében, ugyanakkor 65 sokgyermekes családot ajándékozott meg élelmiszerrel, ruhával karácsonyra. A Hans Lindner Alapítvány három olyan félreeső faluba vitt ki németországi iskolások által készített és küldött ajándékcsomagokat, ahová mások nem jutottak el, és felkerestek 45 olyan idős, magányos embert, akik nem szerepelnek hivatalosan a segítségre szorultak listáin. /Civil szervezetek jótékonykodtak Szatmáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./2006. december 27.
Tóth Andrea, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola pályakezdő tanára a színjátszás szerelmese, a Maskara nevet viselő színjátszó csoport rendezője volt a házigazdája az általános iskolások színjátszó seregszemléjének. A zsűri elnöke Dávid Péter színművész volt. Mindhárom csoportból a legjobb egyéni alakításokat díjazták. Este a táncházban Ségercz Ferenc és barátai húzták a talpalávalót, a gyermekeknek moldvai csángómagyar táncokat tanítottak. A seregszemle második napján Dávid Péter tartott előadást a színjátszó palántáknak, László Bakk Anikó és három kolozsvári zenésztársa zeneműhely keretében készítette fel a színjátszókat. /Iochom István: Általános iskolás színjátszók seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./2006. december 27.
Kökényesd Szatmár megye azon települése, ahol a mai napig is a legjobban megőrizték a néphagyományok ápolását. A színmagyar községben a hagyományos karácsonyi köszöntés már a szenteste napján kora délután megkezdődött, mikor elindultak az első betlehemezők, majd utána következtek a csillaggal járók, sötétedés után pedig következtek a már „idősebb” korosztályba tartozó 16-18 éves fiatalok. A gyerekeknél a sütemény és az üdítő került elő, az idősebbek az italt részesítették előnyben. Másnap ismét felkerekedtek azok, akik még nem jártak a rokonaiknál, ismerősöknél. A nemrég felújított helyi művelődési házban a nyolcadikosok rendezték meg a hagyományos karácsonyi bált. /Karácsonyi ünnepek Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./2006. december 27.
József Álmos új könyve /Országzászló-állítások Háromszéken, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2006/ csak egy szelete a letűnt század első felének. Négy év cenzúrázatlan igaz története, ama négy esztendőé, melyet találóan ,,kicsi magyar világ” néven emleget ma is az idősebb generáció. A trianoni békeszerződés felülvizsgálatának, módosítási követeléseinek egyik hajtása volt a meghirdetett Országzászló Mozgalom. Ennek égisze alatt létesített különböző emlékművek a közgondolkodás befolyásolásának eszközeként a mindennapok részévé váltak.” Észak-Erdély magyar ajkú népét reménnyel töltötte el a második bécsi döntés, s a visszacsatolt területek helységeiben ereklyés országzászlók állítását szorgalmazták, most már mint az új állami lét, az újbóli együvé tartozás szimbólumát. Ennek a mozgalomnak a háromszéki eseményeit írta le a szerző, sajtótörténeti, könyvészeti anyagra támaszkodva. /Kisgyörgy Zoltán: Könyv egy szeletke históriáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./2006. december 28.
Annak ellenére, hogy több civil szervezet, valamint a Helsinki Bizottság is tiltakozott a parlament által elfogadott egyháztörvény ellen, december 27-én Basescu államfő mégis kihirdette a vallásszabadságra és a felekezetek jogállására vonatkozó jogszabályt. /Mégis kihirdette Basescu az egyháztörvényt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./2006. december 28.
Jeles európai személyiségek szilvesztereznek az idén Bukarestben, hogy együtt ünnepeljük a csatlakozást. Magyarországot Göncz Kinga külügyminiszter képviseli. Margot Wallström intézményközi kapcsolatokért felelős bizottsági alelnök és Olli Rehn bővítési biztos családostul Bukarestben tölti szilveszter éjszakáját. Az Európai Unió soros elnökségét Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, az Európa Tanács vezetője képviseli majd. /Bukarestben szilveszterezik Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./2006. december 28.
Traian Basescu nem aggódik a nacionalista, szélsőséges pártok, mozgalmak megerősödése miatt, ugyanis szerinte „egyetlen demokratikus párt sem alkotna kormánykoalíciót ezekkel az alakulatokkal”, nyilatkozta az államfő a Le Monde francia napilapnak. Basescu az ország EU-tagságáról kifejtette: cserébe az Európa nyújtotta fejlődési lehetőségekért, Románia egy huszonkétmilliós piacot ajánl. /S. J.: Traian Basescu: nem adnak okot nyugtalanságra a szélsőségesek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./