udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 62821-62850 | 62851-62880 | 62881-62910 ... 134011-134016
2006. december 30.
Bálint András-díjjal idén Orbán Ferencet, a Hargita Népe munkatársát, valamint Kovács Csabát, az Erdély.ma internetes hírportál szerkesztőjét tüntette ki a Bálint András Alapítvány. Kovács Csaba a hírportálon végzett önkéntes munkájáért kapta a díjat. /Átadták a Bálint András-díjakat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./2006. december 30.
Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából sorra jelenjenek meg a visszaemlékezések és a kezdődött kegyetlen megtorlások dokumentumai. A frissiben megjelent magyarországi kiadványok között van az 56-os Intézet két könyve, az egyik a Budapestről jelentjük című másfélszáz szemtanú vallomását tartalmazza a forradalomról, a másik címe Személyes történelem, mely a forradalmat hol kényszerből, hol önként megtagadókról nyújt elszomorító képet. Pál-Antal Sándor átfogó munkája: Áldozatok – 1956. A forradalmat követő megtorlások a Magyar Autonóm Tartományban. Ebből kiderül, hogy 1956. október 28. és 1965 között a Magyar Autonóm Tartományban (MAT) összesen 1089 személy ellen indult bűnvádi eljárás, közülük 821-et állítottak bíróság elé és ítéltek el. Emellett a katonai ügyészség további 101 székelyföldi személyt állított bíróság elé. Egy-egy elszólásért, indulatkitörésért, rádióhírek kommentálásáért, a kollektivizálás ellenzéséért akár halálbüntetést, 25 év kényszermunkát, életfogytig tartó raboskodást is kiszabhattak a törvénybírák. Akadt olyan író is, Hajdú Zoltán például, aki szerint a Rákosi-féle pártvezéreknél ezerszer nagyobb felelősséggel tartoznak a magyar írók – köztük Illyés Gyula, Tamási Áron – az októberi magyarországi zavargásokért. Mindez összecseng Gh. Gheorghiu-Dej Marosvásárhelyen tett kijelentésével: „A Magyar Írószövetség íróinak kezét és lelkiismeretét a magyar nép tiszta vére szennyezi.” A könyv mellékletében több tárgyalás jegyzőkönyve olvasható, köztük a Fodor Pál és társai ellen hozott katonai törvényszéki ítélet (Fodor Pál 25 év kényszermunka, Csiha Kálmán 10 év nehézbörtön stb.). Korábban Csíkszeredán egy emlékező rendezvény vendégei voltak Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke és Vanek Béla 56-os forradalmár. Példaadó életút Rácz Sándoré. A szovjet invázió után, 1956. november 16-án választották az említett munkástanács elnökévé, a tankok árnyékában szervezte és országos méretűvé duzzasztotta az ellenállást. Ígérgetésekkel próbálták meghátrálásra bírni – Apró Antal miniszteri tisztséget ajánlott fel számára –, s mert nem értek célt, akárcsak hajdanán Török Bálintot, tőrbe csalták, december 11-én Kádárék tárgyalni hívták a Parlamentbe, ahol azonnal letartóztatták. Életfogytiglani börtönre ítélték, de a nyugatiak nyomására 1963-ban kénytelenek voltak amnesztiában részesíteni. Szerszámlakatosként dolgozott, a rendszerváltást követően kezdett újból aktív politizálásba. Rácz Sándor hű maradt önmagához, a kommunizmus és maradványainak következetes elutasításával. /Borbély László: Reminiszcencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./2006. december 30.
Az 1956-os forradalom évfordulójára sok könyv jelent meg. Ezekről írt Kántor Lajos a Korunk folyóiratban. Hétszáz oldalas Karátson Gábor Ötvenhatos regény című munkája. Kós Károly 1956 őszén Budapesten tartózkodott, akkori naplóját Csapody Miklós találta meg, a naplót Sümegi György adta közre, előbb a Korunkban, majd egy gazdag dokumentumkötetben, a főként képzőművészeket idéző Naplók, interjúk ’56-ról /Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2006/ címűben. Jelentős dokumentum Nagy Imre Snagovi jegyzetek, Gondolatok, emlékezések 1956–1957. /Gondolat Kiadó – Nagy Imre Alapítvány, Budapest, 2006/, Nagy Imre politikai vitairatát kiegészítették a könyvben Nagy Imre külföldi és magyar pártvezetőkhöz címzett leveleivel, valamint a román őrök által készített lehallgatási jegyzőkönyvek magyar fordításával. Fontos alapvetés az irodalomtörténész Dávid Gyula s az őt segítő munkatársak életrajzi adattára a Romániában börtönre vagy halálra ítéltekről: 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára /Erdélyi Múzeum-Egyesület – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006/ Szőcs Géza Liberté 1956 /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006/ című munkája a könyv kétharmadát kitevő jegyzet- és függelék-részével kutatómunkának is fölfogható (különösen a Szovjet katonák a magyarok oldalán 1956-ban fejezet révén), elsősorban azonban mint színpadi – és filmes – megjelenítésre tett eredeti kísérlet jelentős. Az Erdélyben kiadott könyvek közül Kántor Lajos tallózó szemlézésében felsorolta még a következőket: A szabadságról és a zsarnokságról. Az ötvenhatos forradalom és a magyar irodalom /Pro Universitate Partium Alapítvány, Nagyvárad, 2006/, Történelmünk a Kárpát-medencében (1926–1956–2006) /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/, Viharok: 1956-os irodalom a Korunkban /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2006/. /Kántor Lajos: Közel és távol: 1956. = Korunk (Kolozsvár), dec.2007. január 3.
Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
2007 első 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál csupán a személyazonossági igazolvány felmutatásával, közölte a Belügyminisztérium. /Szilveszteri mulatság határátlépéssel. Hétfőn többezren keltek át a határon személyi igazolvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
„Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltűnnek a közénk húzott határvonalak” – fogalmazott a Duna Televízió által közvetített újévi köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a trianoni döntéssel ellentétben, a Románia európai uniós csatlakozását szorgalmazó döntésbe az erdélyi magyarságnak is volt beleszólása. Az erdélyi magyarságnak az európai uniós belépés után is folytatnia kell majd a harcot jogaiért, többek között annak érdekében, hogy végleg lemoshassa magáról „a határon túli magyar” idétlen bélyegét. „...mi egyszerűen csak magyarok akartunk lenni. És ez most már belátható időn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is” – adott hangot reményének az RMDSZ-elnök. Markó szerint el kell felejteni a régi átkot, a magyar-magyar viszályt. /Markó Béla: vége a szétszakítottságnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Január elsejétől 2,5 százalékkal olcsóbb a földgáz. Az árcsökkentést a gázárat szabályozó hatóság az importár kisebb mértékű csökkenésével, a lej erősödésével és az átalakuló jövedéki adószámítással magyarázta. /Csökkent a gáz ára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Nagyszeben 2004-ben elérte, hogy 2007-re európai kulturális fővárossá nevezzék ki. Ennek jegyében az idén közel 220 kulturális program zajlik a városban. Klaus Johannis, a város polgármestere hivatalosan is megnyitotta Nagyszeben, azaz Európa kulturális fővárosának kapuit. /Nagyszeben Románia névjegykártyája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Az ÚMSZ elítélte a sepsiszentgyörgyi, Duna tévés „erdélyi magyar szilvesztert”: A magyarkodó magunkba zárulás, a külön ünneplés, a „külön öröm-külön bánat” legalább olyan károkat okozhat közép- és hosszú távon a romániai magyar közösségnek, mint amilyeneket az asszimiláció és az identitásvesztés – írta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Külön európaiság. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./2007. január 3.
Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen emlékkonferenciát tartottak Fuchs Herman professzor halálának 10 éves évfordulója alkalmából. Az emlékkonferencia szervezője az EMTE Természettudományi Kara, Wanek Ferenc tanár volt. Fuchs Herman újjáélesztette az erdélyi őslénytankutatást és bevezette a biostatisztikát a kutatásokba. Több könyv társszerzője, és komoly tudománynépszerűsítő tevékenységet is kifejtett. /Bakó Botond: Tanulhatunk elődeinktől. Fuchs Herman emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
A Maros megyei prefektúrán működő földosztó bizottság álláspontjának köszönhetően a több mint 55 ezer hektár erdőből a Bánffy, Bethlen, Kemény, Éltető és Farkas, illetve más történelmi magyar családoknak, illetve társulásoknak alig ezer hektárt sikerült visszaszerezniük a Szászrégentől Maroshévízig terjedő Görgényi- és Kelemen-havasokon birtokolt egykori erdeikből. Bárczi Győző Maros megyei alprefektussá való decemberi kinevezése ismét felvillantotta a reményt az érintett családok azon leszármazottaiban, akik eddig szélmalomharcot vívtak erdeik visszaszerzéséért. Burkhardt Árpád eddigi alprefektus egy fél évszázaddal ezelőtt hatályon kívül helyezett törvényre hivatkozva következetesen elutasított minden olyan kérést, amely a tetemes birtokokkal rendelkező történelmi magyar családok leszármazottjaitól érkezett. Burkhardt álláspontja az RMDSZ vezetőinek haragját is kiváltotta, a szemére vetették, hogy kulcspozícióba kinevezett magyar tisztségviselőként jobban oda kellett volna figyelnie a magyarságot érintő kérdésekre. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei alelnöke már árnyaltabban fogalmazott. Úgy értékelte, az RMDSZ helyi vezetői többnyire elégedettek Burkhardt Árpád másfél évtizedes alprefektusi tevékenységével, viszont „bizonyos ügyek” intézésében több rugalmasságot vártak volna tőle. Az új marosvásárhelyi alpolgármester, Bárczi Győző legfontosabb teendőjeként a restitúció felgyorsítását jelölte meg. Bárczi megígérte, hogy mielőbb utánanéz az 1945-ben a román hatalom által ellenségként kikiáltott magyar és német származású nagybirtokosok restitúciós igényeinek. Az 1945-ben napvilágot látott CASBI-néven elhíresült törvény a nép ellenségévé nyilvánította a korábban a németek oldalán harcoló, majd menekülésre kényszerülő kisebbségeket, ingatlan javaik kezelését pedig az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztárra (CASBI) bízta. Két évvel később, az 1947. január 9-én megjelenő Hivatalos Közlöny húsz oldalon mintegy kétezer olyan – többnyire magyar és német nemzetiségű – személy nevét tartalmazza, akiket felmentettek az 1945/91-es, CASBI-törvény következményei alól. A közlöny következő, január 10-i 8-as számában mintegy 1500 vállalat és kisiparos neve jelent meg, akiknek az állam szintén visszajuttatta az ügykezelésre átvett javait. /Szucher Ervin: A szélmalomharc vége? = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Szövetséget egyaránt bírálta Gazda Zoltán, a MPSZ alsóháromszéki elnöke a tavalyi évet értékelő nyilatkozatában. Gazda szerint az MPSZ országos szervezete gyakorlatilag nem is létezett, ezzel szemben a szövetség helyi fiókjának tevékenysége pozitívnak mondható. Gazda kijelentette: az MPSZ a pálya széléről kommentálta csupán a mérkőzést, ahelyett, hogy maga is aktívan részt vett volna a játékban. „Az RMDSZ a magyarság valamennyi célját elárulta a román kormány kiszolgálásával, az RMDSZ vezetőinek fontosabb volt ugyanis, hogy elfoglalják a hatalom székeit” – magyarázta Gazda. /Lukács János: A pálya széléről bíráltak. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Egy közösség vagyunk az országon belül, de egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze is. A mai naptól Románia az Európai Unió tagja lett. Így a magyar nemzet túlnyomó része – több mint 12 millióan – immár ugyanazon közös politikai, gazdasági és jogi térség része – mutatott rá újévi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Leszögezte: Magyarország alapjában véve egységes, a pártpolitikai megosztottság nem gyökerezik mélyen az emberekben. Sólyom szerint Magyarországon helyre kell állítani a közbizalmat, melynek alapja a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom között. A kormány felelős állampolgári magatartást, belátást, együttműködést kér az emberektől, azt, hogy emelkedjenek felül saját közvetlen érdekeiken, és hozzanak áldozatot az ország érdekében, fejtette ki az államfő. Hozzátette: s akkor a választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pártoktól, az Országgyűléstől, a kormánytól. „Nem az adok-kapok politikai színházat, hanem komolyságot és odafigyelést. Partneri viszonyt, és tiszteletet. A választópolgár ugyanis nem puszta eszköz a hatalom megszerzésére, hanem a hatalom forrása” – szögezte le Sólyom László. /Egy közösség a magyar nemzet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 3.
Zalán Tibor Katonák, katonák című drámáját nemrég mutatta be a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, Pinczés István rendezésében. A székelyudvarhelyi ősbemutató Dunkler Róbertnek adott igazi játéklehetőséget. /Kovács Csaba: Látszat és valóság. = Krónika (Kolozsvár), jan. 3./2007. január 4.
Harmincöt mandátum jár Romániának az Európai Parlamentben, ezek elosztására a május 13-i európarlamenti választásokon kerül sor. Toró T. Tibor képviselő szerint az RMDSZ jelöltjei mellett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megtenné a maga javaslatát, e kettőből pedig megszületne az a közös lista, amelyre valószínűleg sokkal többen szavaznak majd Erdélyben. /Sz. K.: Az európarlamenti választások tétje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Január elsejétől az ír gael nyelv is az EU hivatalos nyelve – a románnal és a bolgárral együtt immár huszonharmadikként. A 2002-es írországi népszámlálás szerint az ország négymillió lakója közül 1,57 millióan ismerik az írek ősi nyelvét. – Hiába kötelező a gael nyelv a tanítása az iskolákban, egyre több ír diák él a választás lehetőségével, és teszi le angolul a vizsgáit. Az EU-ban a katalán, a baszk és a galíciai nyelveknek félhivatalos státust szavaztak meg. /A gael is hivatalos EU-nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Spanyolország lakossága a „román kőművesek” rohamától retteg. Miközben az építőiparban és a mezőgazdaságban szükség van az idegen munkaerőre, a több százezer törvénytisztelő román dolgozó hitelét alaposan megnyirbálja a néhány ezer bűnöző, akiknek cselekedeteiről a közvélemény igen gyorsan értesül. A szavazati joggal rendelkező románok egyre jelentősebb – maholnap politikai – tényezőt alkotnak majd az országban. Pontos számuk nem ismeretes, becslések szerint megközelíti az egymilliót. A 90-es évek óta Spanyolországban (a marokkóiak és az ecuadoriak mögött) a harmadik legnépesebb bevándorló csoportot alkotó románok tartják ellenőrzésük alatt a prostitúció háromnegyedét. Csak 2005-ben 1700 ilyen kelet-európai fiatal nőt szabadított ki a spanyol rendőrség lelkiismeretlen futtatóik fogságából. /Spanyolország a román lavinától retteg. A román vendégmunkások szavazhatnak a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Az elmúlt év a Tariceanu-kabinet miniszterei többségének anyagi gyarapodást hozott. Calin Popescu Tariceanu kormányfő vagyona tavaly mintegy 300 ezer új lejjel gyarapodott. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes Szilágy megyében egy 1,8 hektáros földterületet örökölt, Kolozsváron pedig egy 46,59 négyzetméteres lakást. Markónak még tulajdonában van egy 2005-ben vásárolt 110,72 négyzetméteres bukaresti lakás és egy 149,19 négyzetméteres ház, amelyet 2001-ben vett. A miniszterelnök-helyettes rendelkezik még Volkswagen Golf márkájú személygépkocsival. Markónak 35 503 dollár, 16 000 forint és 70 042 lej van a bankszámláin, ugyanakkor 3 200 lej értékű részvénnyel rendelkezik egy marosvásárhelyi kiadónál. /Gyarapodott a miniszterek vagyona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2007. január 4.
Az év első napjaiban országszerte megnőtt az új (kártya típusú) személyi igazolvány értéke, mert az okmány az útlevelet is helyettesíti a határátkeléskor. /S. L.: Nőtt a személyi keletje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2007. január 4.
Minden újszülött ajándékcsomaggal hagyhatja el a kórházat január elsejétől kezdődően. A csecsemőcsomag értéke 150 lej lesz. Szintén január elsejétől egy 200 eurós pénzsegély illeti meg az első házasodókat, a polgármesteri hivataloknál benyújtott kérés alapján. /Ajándék első házasodóknak és csecsemőknek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./