Magyarországon márc. 25-én volt a parlamenti választások első fordulója, ápr. 8-án a második forduló. A választásokat az MDF /Magyar Demokrata Fórum/ nyerte. A választás eredménye: 164 mandátum MDF, 92 mandátum SZDSZ, 44 mandátum FKgP, 33 mandátum MSZP, 21 mandátum FIDESZ, 21 mandátum KDNP.
1990. április 9.
A marosvásárhelyi pogrom halottai magyarok: Gémes István sáromberki lakos, Csipor József ernyei, Kiss Zoltán teremiújfalusi lakos. /Puskás Attila: Marosvásárhely halottai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./
1990. április 11.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Kovásznai megyei szervezete /Török József elnök és Csobotár István titkár/ tiltakozott a kirakatper ellen: a marosvásárhelyi események miatt egy kirakatperben hét cigány származású munkásembert ítéltek el /Kalló Géza, Puczi Kozák Ernő, Puczi Kozák Géza, Puczi Kozák Sándor, Calculea György, Horvát István és Grecui Béla/, akiket szövetségük tiszteletbeli tagjaik közé sorolt. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
1990. április 11.
A lap közölte Irsic Gavril ezredessel, Szatmár megye rendőrfőnökével készített rádióinterjú szövegét, amely a marosvásárhelyi rádió március 16-i adásában hangzott el. Ebben a rendőrfőnök közölte, hogy március 15-án Szatmárnémeti központjában az RMDSZ rendezvényt tervezett, melyet azonban visszavont. Ennek ellenére többezer magyar összegyűlt a téren. Hangos, indulatos szóváltások voltak, de fizikai erőszakra nem került sor. Azután lecsillapultak a kedélyek, az emberek hazamentek. A riporter szerint arról vannak információk, hogy magyarországi turisták nagy számmal érkeztek és botrányos jeleneteket rendeztek, a román népet sértő megnyilvánulások történtek. A rendőrfőnök közölte, hogy erről ő nem hallott, ilyen információi nincsenek. Az érkező turisták száma nem volt átlagon felüli, hangsúlyozta Irsic Gavril. /Kelemen Ferenc: Megnyugtatni az embereket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
1990. április 11.
Megjelent az Erdélyi Féniks első száma. /Erdélyi Féniks (Nagybánya), ápr. 11. - szépirodalmi, művészeti, hitéleti folyóirat/
1990. április 11.
Újabb egyházi lap látott napvilágot, az Evangélikus Harangszó, az evangélikus egyház gyülekezeti lapja. /Evangélikus Harangszó (Szecseleváros), ápr. 11. /
1990. április 12.
Sokat szerint a márciusi események kiváltó oka az volt, hogy Marosvásárhelyen a 28-as gyógyszertárra magyarul is kiírták a gyógyszertár szót. Valójában nem így történt. Dr. Nagy Levente, a Megyei Gyógyszervállalat igazgatója emlékeztetett: a Nemzeti Megmentési Front Maros Megyei Tanácsa január 14-én tartott ülésén közleményt adott ki: utasították az állami szerveket, ahol ez indokolt, gondoskodjanak a helységek, egységek, intézmények stb. nevének az együttélő nemzetiségek nyelvén való kiírásáról. A határozat értelmében Marosvásárhelyen január végéről /!/ március 16-ig folyamatosan a Farmacie feliratok mellé felfestették a Gyógyszertár szót is. A város többi gyógyszertáránál tehát már olvasható volt a magyar felirat. Amikor március 16-án a 28-as egységnél a munkás elkezdte festeni a feliratot, megjelent egy rendőrautó, erre egyre több ember állt meg a rendőrautó mellett. A tömeg egyszerre betört a gyógyszertárba és felelősségre vonták a bentlevőket a magyar felirat festése miatt. Az emberek összemázolták a feliratot és életveszélyesen megfenyegették a személyzetet. Kijött a helyszínre Munteanu Leila főgyógyszerész és megkérdezte: zavarja őket a kétnyelvű felirat? A válasz tagadó volt, mindössze azt kérték, hogy a feliratok ne egymás mellé, hanem egymás alá kerüljenek. Ezt a főgyógyszerész megígérte. A tömeg azonban nem tágított, egyre dühösebbek lettek az emberek. A gyógyszerészek a rendőrség segítségét kérték, de azt a választ kapták, hogy nem tudnak jönni. A tömeg követelte a magyar felirat eltávolítását, ez megtörtént. A katonaság segítségét kérték, a katonák végül kiszorították az embereket a gyógyszertárból. Körmöczki Emese gyógyszerész elmondta, hogy a feldühödött emberek fenyegették, hogy megfojtják. Sírógörcsöt kapott. Később megdöbbenve hallotta a rádióban, hogy mit mondanak a gyógyszertárban történtekről. /Bögözi Attila: Egy hír anatómiája avagy pogrom előtt Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
1990. április 12.
A háromszéki Mikes Kelemen Emlékbizottság Farkas Árpád elnökletével tartott ülésén elhatározta, hogy névadójuk születésének háromszáz éves évfordulóját okt. 20-21-én ünnepli Zágonban és Sepsiszentgyörgyön. Erre az alkalomra neves hazai és külföldi Mikes-kutatókat hívnak meg. A háromszéki Mikes Kelemen Egyesület országos szoborpályázatot ír ki egy-egy Zágonban, Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceumban és Kolozsváron felállítandó szoborra. A szobor és az ünnepség anyagi kiadásainak fedezésére alapítványt hoztak létre. /Sylvester Lajos: Mikes-évforduló.= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./
1990. április 13.
A Csíkszeredában létrehozott Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke, Éltes Zoltán levélben fejtette ki a párt céljait. A célok között szerepel a mezőgazdaság, a gazdálkodás fellendítése, a földkérdés tisztázása, Gazdabank létrehozása és gazdatársulások alakítása. A párt a magántulajdon alapján áll. /Új pártok, csoportosulások. Romániai Magyar Kisgazdapárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1990. április 13.
Márciusban megtartotta első ülését a szinérváraljai Sylvester János Művelődési Kör. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1990. április 14.
Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást választották, ügyvezető elnöknek pedig Katona Ádámot.
1990. április 15.
Ápr. 15-én, húsvétvasárnapon Csíkszeredában a tizenegy órai szentmise alatt négy helikopter érkezett a város fölé és a tömeg fölött körözött. A hívek nagyobb része ugyanis a szabad ég alatt volt, mert nem fértek be a templomba. Nagy zajt csaptak a gépek. "Jól kiszámított, időzített provokációnak, megfélemlítésnek és a vallásos érzés durva megsértésének minősítjük, és a leghatározottabban tiltakozunk ellene. Megjegyezzük, hogy ugyanezt a megfélemlítő akciót Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is végrehajtották" - olvasható dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspöknek a kultuszminiszterhez írt tiltakozó levelében. /Hídfő (Székelyudvarhely), máj. 8. - 7. sz./
1990. április 16.
A kormány "konzultációra" hazarendelte párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu ápr. 16-án visszatért Bukarestbe. A nagykövet hazautazása előtt nyilatkozott: "Bizonyos román megnyilatkozások ártanak az ország külső képének" és ő helyre tette ezeket a nyilatkozatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1990. április 18.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 16-án Spanyolországba utazott, üzletemberekkel tárgyalt, ápr. 17-én és 18-án Felipe Gonzales kormányfővel találkozott. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, valamint egy hosszúlejáratú kölcsön lehetőségéről. János-Károly király is fogadta Petre Romant. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése, szögezte le Petre Roman. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1990. április 18.
Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága nyilatkozatban tiltakozott a Nemzeti Megmentés Frontja lapjának első számában /Azi, ápr. 11./ megjelent dr. Ion Coja cikke miatt. A soviniszta cikk azt állítja, hogy 1944 után a kisebbségek, főként a magyarok uralták az RKP-t /Román Kommunista Pártot/. Az RKP káderei nemzeti eredetének felemlegetése azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt 45 évért nem a kommunista ideológiát kell hibáztatni, hanem a pártba befurakodott magyarokat és zsidókat. Coja szerint a magyarok 1946 után befolyásolták Petru Grozát, ily módon egyetemet, autonómiát csikartak ki maguknak. Valójában a Bolyai Egyetemet 1945-ben hozták létre, az autonómiát pedig 1952-ben. Ion Coja szerint anyanyelvi oktatás csak elemi iskolában engedhető meg, felfogása szerint a magyarok és a székelyek két külön nép, székely nyelvű iskolák mellett kardoskodik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Ugyanezen szám közölte Coja cikkének szövegét is /Erdély román föld. A nemzetiségi kérdés/. Coja még azt is írta, hogy a Romániával szomszédos országokban 4,5 millió román él, "Románia a legjogosultabb arra, hogy határrevíziót kérjen." Az "erdélyi magyar lakosság kiváltképpen a XIX. és XX. századi magyar telepítési politika nyomán alakult ki. Az utolsó magyar-betelepítés Romániába közvetlenül a második világháború után történt, amikor a Petru Groza kormány beleegyezésével 200 ezer magyar telepedett le Erdélyben, olyanok, akiket a vajdasági horthysta megszállás idején elkövetett gaztetteik miatt üldöztek el Jugoszláviából." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A Háromszékben Magyari Lajos is ismertette dr. Ioan Coja állásfoglalását, aki tizenhárom pontban fejtette ki nézeteit a magyar kisebbségről. Nem igaz, állította Coja, hogy a kisebbségek többet szenvedtek Ceausescu idején. A magyarok az ötvenes évekbeli helyzethez akarnak visszatérni. "Azok viszont természetellenes, érdemtelen előnyök voltak, ilyen sehol Európában egyetlen más kisebbségnek nem volt." / Magyari Lajos: Ki ön, dr. Coja? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./ Coja szerint "a magyarság jogainak kérdése polgári és büntetőjogi kérdés". A székelyeket más népnek vallja: "Lényeges különbséget tenni a székelyek és a magyarok között." "...a székelyek más népfaj, mint a magyarok." A székelyeknek a székely nyelvet kell tanítani. "A székelyek az elmagyarosításnak ezer éven át, 1919-ig ellenálltak"- állította Coja. /Magyari Lajos: Beszélj székelyül! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
1990. április 18.
Aurel Neagru külügyminiszter-helyettes nemzetközi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a külföldi sajtót nem sikerült megfelelő módon befolyásolni. Megemlítette, hogy március közepén tízezer kiválóan felkészített magyar állampolgár özönlött át a határon. Mindegyikük tudta, mit kell tennie, hol kell kitűznie a magyar zászlót, mikor kell a röpcédulákat szétszórnia. Hangsúlyozta, hogy "jól pénzelt és szervezett nemzetközi maffiáról van szó." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1990. április 18.
Domokos Gézával készített interjút Octavian Bratila, a Kriterion Kiadóról kérdezte. Domokos Géza, a Kriterion Kiadó igazgatója közölte, hogy az utóbbi hónapokban sok könyvet kiadtak. A jövőt illetően azonban aggódik, a román nyomdaipar ugyanis nem hatékony és elavult. A könyv egyre nehezebben kap helyet a nyomdai tevékenységben. A jelenlegi helyzetben már-már általános az erőszak, az intolerancia. "Nem vagyunk kivétel." Minden diktatúrától szabaduló társadalom "megismétli ugyanazok a struktúrákat." Bratila Radu Campeanu választási programját idézte: a nemzeti kisebbségnek kulturális segítséget fog nyújtani. Domokos megjegyezet: nem ért egyet az elhangzottakkal, mert amit nyújtanak, azt vissza is vonhatják. Az emberi és nemzetiségi jogoknak maguktól értetődőknek, törvény által meghatározottnak kell lenniük. /Octavian Bratila: " Én hiszem egész lényemmel" Interjú Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1990. április 19.
Mihály volt román király a húsvéti ünnepekre szeretett volna hazalátogatni, de a román kormány ezt nem engedélyezte. A volt uralkodó interjút adott a Magyar Televízió Panoráma műsorának. Nem igaz az, amit Iliescu elnök állít, hogy népszavazás eredményeként távolították el a trónról, jelentette ki, hanem az akkor uralmon levők döntötték ezt el. A riporter Bukarestben terjesztett kiáltványból /a Vatra Romaneasca kiáltványáról van szó/ olvasott fel. Ebben szerepel: "Sajnos a szent román földet még ázsiai hunok és cigányok piszkos lábai tapossák. Összefogva erőinket, űzzük ki őket az országból! Ki veletek országunkból, hunok, akik sohasem voltatok őshonosok a földön! Tiszta és nagy Romániát óhajtunk. Most vagy soha! Ne féljetek harcolni és pogány vérüket ontani! Ceausescu nem élt eleget, hogy megsemmisítse őket, de népünknek nincs joga letenni a fegyvert. Nincs szükségünk egy Svájcra! Nincs szükségünk Európára! Csak a román nyelvnek kell uralkodnia!" A volt király szerint ez kőkorszakbeli emberek gondolkodásmódja. A Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet. Végül románul szólt a román állampolgárokhoz, kifejtve, hogy békében kell élni összes szomszédainkkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ A Vatra Romaneasca felhívását a bukaresti Adevarul közölte, ennek alapján vette át a Háromszék is. A vérlázító szöveg közzétételétől tartózkodtak, írta Simó Erzsébet, de az Adevarul után bemutatják ezt a fasiszta szöveget. /Ebből idézett a Panoráma műsorában is a riporter/. Ez előzőleg idézett rész még kiegészíthető a következővel: "bízunk a román népben, amely egész Nagy Románia földjén szétárad. Meghalunk, harcolunk. Erdélyt nem hagyjuk! Éljen a szabad Nagy Románia! Jellemző, hogy az Adevarul tudósítója felhívta a Vatra Romaneasca bukaresti fiókját, ahol semmit sem tudtak erről a nyilatkozatról. De valakik megírták és terjesztik mindenütt. /Simó Erzsébet: "Meghalunk, harcolunk?? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./
1990. április 19.
Megjelent az Ige - református gyülekezeti lap /Kovászna/ első száma. A folyóirat tiszteletbeli elnöke Tőkés István. Főszerkesztője Fábián Ernő, a szerkesztőség tagjai: Gazda József, Gazdáné Orosz Ella, Kónya Ádám, Kusztos Tibor. /Megjelent az Ige első száma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./
1990. április 19.
Az RMDSZ első kongresszusán természetesen ott lesz a Bánáti Magyar Demokrata Szövetség /BMDSZ/ is, nyilatkozta Bodó Barna, a BMDSZ elnöke. /F. Temesi Károly: A BMDSZ is ott lesz a tanácskozáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1990. április 20.
Nagyvárad, 1990. április 21-22. Így írják majd be a krónikákba. Az RMDSZ első kongresszusa. A januári bizakodás után az egész Erdélyt fenyegető marosvásárhelyi március után sokmindent másképp kell látni. Román lapokban magyarellenes támadások jelennek meg. Az RMDSZ tagságát és vezetői nem félemlítik meg a román nacionalisták. A "nagyvilág végre tud rólunk" olvasható a cikkben. /A magunk útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
1990. április 21.
Négynapos vita után ápr. 21-én véget ért a Romániai Írószövetség közgyűlése, elnöknek Mircea Dinescut választották meg, alelnök: Stefan Banulescu. Az Igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1990. április 22.
Ápr. 21-22-én tartották /23-án hajnalban ért véget/ az RMDSZ I. kongresszusa Nagyváradon, 350 küldött részvételével, 120 újságíró jelenlétében.. Az elnökségen ült többek között Király Károly, a Nemzeti Egységfront alelnöke, Tőké László püspök és Domokos Géza, az EMDSZ Ideiglemes Intézőbizottságának elnöke. A megnyitó beszédet Domokos Géza tartotta, majd Tőkés László püspök. Végül Domokos Gézát választották meg elnöknek, Szőcs Gézát főtitkárnak, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. A 15 tagú elnökség tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Béres András, Bodó Béla, Cs. Gyimesi Éva, Csutak István, Formanek Ferenc, Erőss Péter, Markó Béla, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt, Verestóy Attila és Zonda Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A következő lapszámok sorra hozták az elhangzott fontosabb beszédeket. Az RMDSZ kongresszusának határozata felhívással fordult a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsához, vizsgálja ki a kisebbségi kérdés terén megjelent feszültségeket és foglaljon állást az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok biztosítása érdekében. Az RMDSZ elítéli a Vatra Romaneasca magatartását és akcióit. Az RMDSZ osztja a keresztény világnézet és erkölcs elveit, igényt tart a magyar iskolahálózatra az óvodától az egyetemig. Az RMDSZ részt vesz a májusban tartandó parlamenti választásokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1990. április 24.
Bukaresten nagy tömegek tüntettek ápr. 22-e óta. Ápr. 24-én a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Bizottsága ülésén csavargóknak titulálták a tüntetőket és ezen a napon a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre. Ez volt az első eset december óta, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodik, mondták a tüntetők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1990. április 24.
Alexandru Paleologu párizsi nagykövet Mihály volt király tervezett hazalátogatásával kapcsolatos nézetei ellentétben álltak a kormányéval, ideiglenes hazarendelésének ez volt az oka. Paleologu sohasem titkolta, hogy monarchista. A nagykövet visszautazhatott állomáshelyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1990. április 24.
Ápr. 24-én Temesváron is megalakult a Vatra Romaneasca helyi szervezete. Megjelent dr. Olariu egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, dr. Gheorghe Roska professzor, a Vatra Maros megyei elnöke és dr. Grigore Ploiesteanu tudományos kutató, országos elnök. Olariu kijelentette, hogy a Vatrára szükség van, mert Erdélyt veszély fenyegeti. A felszólalók Tőkés László és a nemzetiségi iskolák felállítása ellen beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./
1990. április 24.
A Luni című román hetilap harmadik, április száma nyílt levelet intézett a francia Antenne-2 tévéállomás vezetőjéhez, ebben a volt román királyról, Mihályról készült műsort Antonescu marsall emlékének bemocskolásával vádolta. A nyílt levél szerint a volt király nem, 1947. dec. 30-án lépett ki a történelemből, amikor az ország elhagyására kényszerítették, hanem 1944. aug. 23-án, amikor önkényesem félreállította Antonescu, amikor alattvalóinak életét eltérítette "természetes medréből". /Antonescu félreállításáért Mihályt támadja a Luni. = Magyar Nemzet, ápr. 24./
1990. április 25.
Átgondolt lejárató kampányt indult ellene, nyilatkozta Tőkés László püspök, külföldi hatalmak ügynökének mondják. Le Tőkéssel! - kiáltozták tüntetéseken. Nincs valóságalapja annak a hírnek, hogy ő akar az RMDSZ elnöke lenni. Õ a lelkipásztori pályán marad. Másodsorban olyan magyarellenes légkör alakult ki Romániában, hogy az ő esetleges jelölése hozzájárulna a magyarellenes érzelmek további felszításához. A lejáratásban addig elmennek, hogy őt külföldi hatalmak ügynökének, továbbá besúgónak mondják. A püspök elmondta, hogy a helyzet parancsának engedve kényszerült politikai szerepet vállalni. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
1990. április 25.
A Tineretul Liber legújabb koholmánya a következő: Csepp... a kovásznai tengerben címen arról tudósít, hogy ápr. 18-án a bölcsődében a szülők az utcán találták gyermekeiket, kirakták a 19-gyermeket, mert a bölcsőde a magyar gyermekeké. A cikkben szereplő román édesanya döbbenten hallgatta a valótlan hírt, gyermeke a bölcsődében van továbbra is. A bölcsőde vezetője, Iuga Maria sem érti, hogyan írhattak le ilyen valótlanságokat. /Bedobtuk a gyerekeket is? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
1990. április 26.
Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
