Petre Roman miniszterelnök jún. 15-i nemzetközi sajtókonferenciáján a jún. 13-14-i eseményeket úgy jellemezte, hogy "a bandák világos, megfontolt terv szerint voltak megszervezve, méghozzá legionárius típusúan" - mondta, Iliescu elnököt idézve, aki a legionárius lázadásról beszélt. A csoportokat a társadalom söpredéke alkotta, amely természetes módon összezárult az akció sugalmazóival, akiket a törvényes rend ezen parazita társadalmi réteggel egyszerre kiküszöbölt volna - mondta a kormányfő. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1990. június 15.
Románia elnöke a miniszterelnök javaslatára jún. 14-én felmentette Mihai Chitac vezérezredest belügyminiszteri tisztségéből és Doru Viorel Ursut, a bukaresti katonai törvényszék elnökét nevezte ki belügyminiszternek. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1990. június 15.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Szőcs Géza, a szervezet főtitkára írta alá a felhívást, melyben kifejtették: félő, hogy az erőszak kiterjed az ország más részeire is. Azok az erők, amelyek eddig is fenyegetően léptek fel az RMDSZ-szel, a magyarság jogos követeléseivel szemben, provokációra használhatják fel a jelenlegi feszült helyzetet. Felkérnek minden romániai magyart, hogy tegyenek bizonyságot józanságról és önmérsékletről. Az RMDSZ a türelmes párbeszéd híve. /Felhívás. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./
1990. június 15.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jún. 15-én Iliescu elnöknek írt táviratában aggodalmát fejezte ki a bukaresti események miatt. A bányászok Bukarestbe idézése, akik békés járókelőket bántalmaztak, ellenzéki pártszékházakat támadtak meg, azonosságot mutatnak a Marosvásárhelyen történtekkel, parasztok felbujtásával, illetve a marosvásárhelyi magyarság elleni erőszakos akciókkal. Tőkés László elítélte a "rendcsinálás" célzatával kibocsátott felhívást, melynek nyomán bányászok ezrei érkeztek Bukarestbe, és felszólította az elnököt, hogy vessen gátat az erőszakos cselekményeknek, ítélje el a bányászok által elkövetett atrocitásokat és szorgalmazza ezek elkövetőinek törvény elé állítását. /Távirat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
1990. június 15.
A két gyermeklap, a Napsugár és a Szivárvány szerkesztősége az olvasókhoz írt nyílt levelében tárta fel, milyen helyzetbe került: a két lap 4. és 5. számát időben átadták a postának, terjesztésre, azonban azok még most is ott porosodnak a posta központ sajtóterjesztőjében. Közben a papír ára kétszeresére emelkedett. Kénytelenek emelni a lapok árát és áttérni az iskolai terjesztésre. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./
1990. június 15.
Carolina Ilica a Tineretul Liber hasábjain valótlan rágalmak, hazugságok sorát szerepeltette cikkében. Az 1989 decemberi eseményekről, az akkoriban több helységben történt népítéletekről írt valótlanságokat, például azt, hogy Székelyudvarhelyen "felakasztották és lábbal tiporták Coman Dumitru holttestét." Dumitru városi Securitate-parancsnok valóban a népharag áldozatául esett, de nem úgy, amint azt Ilica leírta, hanem a kórházban halt meg. Hihetetlen, mit írt Ilica az oroszhegyi esetről: Cheuchisan Liviu oroszhegyi milíciaparancsnok fejét levágták, testét háza előtt elégették, s gyilkosai a tűz körül táncoltak." Ez természetesen nem igaz, de arra jó, hogy a magyarellenes uszítást fokozza. Arról nem írt Ilica, hogy a meggyilkolt milicista román tiszttársának semmi baja sem esett. Azt sem említette a cikkíró, hogy egy magyar milicista, Székely Gavril Attila is az erőszak áldozata lett. A székelyudvarhelyi viszonyokhoz hozzátartozik, hogy az 1989-es változás előtti években a Securitate erőszakos bánásmódjának áldozata lett 1983-ban Pálfi Géza katolikus pap. Tamás Géza történelemtanárt 1985-ben az udvarhelyi kórház idegosztályán kezelték a Securitate zaklatása miatt, Fábián Árpádot 1988. novemberében kezelték a kórházban az erőszakos bánásmód miatt. Bodor Árpádot Ionel Nois milicista nyomorékká verte, Ungvári Ferenc pedig belehalt ugyanezen milicista kínzásába. /Inczefi Tibor: Illie-e Ilica? = Valóság (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Fazakas Miklós /sz. Fiatfalva, 1918. ápr. 16./ szenátor Brassóban él, nyugalmazott ügyvéd. Új alkotmányra van szükség, mindenki anyanyelvén tanulhasson, helyre kell állítani a valláserkölcsi és kulturális életet, kisebbségvédelmi törvényt kell alkotni, minden sértést, támadást önérzettel vissza kell utasítani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 15.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 16.
Az RMDSZ jún. 16-i nyilatkozata foglalkozott a jún. 13-15-e közötti bukaresti eseményekkel, amikor többszázan megsebesültek, emberek haltak meg, a letartóztatottak száma meghaladja az ezer főt. Az RMDSZ elítéli, hogy jún. 14-én Szilágyi Zsolt és Zsigmond Attila RMDSZ-képviselőket indokolatlanul bántalmazták. A sorozatos válságjelenségeket a kormányzat hibái is eredményezték, így a szélsőséges megnyilvánulások elnéző kezelése, a közvélemény megtévesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 16.
Nem volna helyes, ha azt állítanám, hogy egy bizonyos politikai erő által szervezett összeesküvés volt - mondotta Petre Roman miniszterelnök sajtókonferenciáján, a jún. 13-i és 14-i szélsőséges csoportok támadására utalva. De kategorikusan kijelenthetem - tett hozzá -, hogy a bandák világos, megfontolt terv szerint voltak megszervezve. Cselekvési módjuk világosan bizonyítja, hogy akciójuk szervezett volt, méghozzá legionárius típusú. A kormány szempontjából a csoportokat a társadalom söpredéke alkotta. /Petre Roman miniszterelnök nemzetközi sajtókonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1990. június 16.
Jún. 16-án sajtóértekezletet tartottak a televíziónál. Megkérdezték, hogy miért nem számolt be a tévé a bányászok akcióiról, milyen összefüggés van a jún. 13-i bejelentés, hogy a tévét legagresszívebben a cigányok támadják és a másnapi cigánypogrom között? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 16.
A Fehér Ház elég jól tájékoztatott a romániai helyzetről. Aktív érdeklődést tapasztaltam a nemzeti kisebbségek problémájával kapcsolatban, jelentette ki Sütő András író az MTI washingtoni tudósítójának adott interjújában. Jún. 13-án Sütő Andrást fogadta Robert Hutchins, a Nemzetbiztonsági Tanács kelet-európai kérdésekkel foglalkozó vezetője. /Sütő András megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./
1990. június 16.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zonda Attila /sz. Marosvásárhely, 1950. aug. 2./ képviselő zenetanár a hosszúmezői középiskolában, Máramarosszigeten él. A szórványmagyarság megsegítését tartja fontos feladatnak: iskolahálózat megszervezése a szórványban, megteremteni a szórvány művelődési életének alapjait, további feladat a kivándorlási láz okainak feltárása és ezek megszüntetésének igénylése a kormánytól. Az RMDSZ-nek részt kell vállalni a megyei problémák megoldásában, az őszi helyhatósági választások eredményének arányában. A nemzetiségi tanügy jogát törvényben kell rögzíteni és a garanciákat rögzíteni kell. Biztosítani kell a nemzetiségi kollektív és egyéni jogokat. A nemzetiségi sajtó legyen a nemzetiség szócsöve és lelkiismerete. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 16.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Pécsi Ferenc /Börvely, 1944. jan. 3./ képviselő közgazdász, Szatmárnémetiben lakik. Szükség van a nemzetiségi törvény kidolgozására. Át kell alakítani a hatalom helyi képviseletét, mert nem tükrözi a lakosság nemzetiségi összetételét. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1990. június 18.
Jún. 18-án megválasztották a képviselőház elnökének Dan Martiant, a szenátus elnökének pedig Alexandru Birladeanut. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
1990. június 19.
A Romania Libera szerkesztősége hírügynökségeken keresztül számolt be a bányászlátogatásról: a bányászok kijelentették: amennyiben megjelenik a lap, újból szétverik a berendezést. Jún. 16-án a nyomda nem merte kinyomtatni a lapot, félve a fenyegetéstől. - Az Oktatási Minisztérium nyilatkozatában közölte, hogy nagyon sok egyetemistát és tanárt bántalmaztak. Jún. 18-án a Diákliga sajtóértekezletet tartott, ahol egyetemisták számoltak be sebesüléseikről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 19.
Az európai együttműködés emberi dimenzióiról folyó koppenhágai konferencián a román küldöttségvezető visszaadta az erdélyi magyarok képviselőjének elkobzott iratait és elnézést kért tőle. Bíró Annamária, akitől útban Koppenhágába jún. 4-én a román-magyar határon vették el iratait a román hatóságok, visszautasította azt a magyarázatot, hogy a helyi szervek túlkapásáról lett volna szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 19.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Vida Gyula /sz. Szilágysomlyó, 1932. jan. 1./ képviselő Szilágysomlyón lakik, jogász-közgazdász. Szükség van a nemzetiségi statútum kidolgozására. Teljes kulturális és oktatási autónómiát kell biztosítani a nemzetiségeknek, továbbá az anyanyelv szabad használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban. Jelenleg megyei szinten a magyarokat kizárták az államigazgatási szervekből, ezen kell majd változtatni a helyhatósági választás eredményének megfelelően. A magyar sajtó legyen harcos, álljon ki a magyarság egyéni és kollektív jogainak védelméért. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 19.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Demény Lajos /Kisfülpös, 1926. okt. 6./ szenátor történészkutató Bukarestben él. Ki kell dolgozni a nemzetiség törvényt és új oktatási törvényt, szükség van kisebbségi minisztériumra vagy kisebbségi tanácsra, amely az egyéni és kollektív jogok ügyében tenne előterjesztést. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./
1990. június 20.
Ion Iliescut jún. 20-án beiktatták elnöki hivatalába, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ majd Iliescu kinevezte Petre Romant miniszterelnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1990. június 21.
Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Koppenhágában, a helsinki utóértekezleten jún. 13-án elhangzott beszédét közölte a lap. Románia egyik legsúlyosabb gondja a nemzetiségi kérdés. Az 1989-es események utáni első időszakot a román-magyar barátság jellemezte. Azonban a nemzeti megbékélésen hamarosan felülkerekedett a soviniszta nacionalizmus. A negatív fordulatot az idegengyűlölő, magyarellenes, szélsőséges Vatra Romaneasca megalakulása jelezte, mely nyíltan magyarellenes programjával, agresszív demonstrációival megváltoztatta a román társadalom képét.. A kormány a Vatra irányvonalára csúszott. Az "erdélyi ügyek" intézésére külön kormánybiztos, minisztériumi államtitkár került, aki a kisebbségellenes politika régi irányvonalát hivatott folytatni. A magyarellenes román erők nyílt marosvásárhelyi provokációja során vér folyt. Mindez olyan félelmet keltett a magyar nemzeti kisebbség körében, hogy megindult az exodus. A román kormány nem igyekszik kivizsgálni a történteket, ehelyett cigányokat és magyarokat fogott perbe. A kisebbségi kérdés megoldása próbaköve a román demokráciának. /Tőkés László: Egyetlen alternatíva: a nemzeti megbékélés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hajdu Gábor /sz. Csíkszentmárton, 1938. okt. 15./ szenátor ügyvéd Csíkszeredán. A parlamentben szükség van a nemzetiségi jogok meghatározására, a földtörvényre és a sajtótörvényre, az uszítás megakadályozására. Hargita megyében a helyi képviseletet a választási eredmények figyelembevételével kell átszervezni. Nemzetiségi törvényt kell alkotni és azt betartani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Brendus Gyula /Arad, 1940. máj. 25./ képviselő sebész szakorvos, Nagyenyeden lakik. Új nemzetiségi statútum szükséges az egyéni és közösségi jogok garantálásával, az anyanyelvi oktatást új alapokra kell helyezni és azt az alkotmányban kell rögzíteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1990. június 21.
Petre Roman miniszterelnök kolozsvári látogatásakor kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Európában a kisebbségeknek van-e egyeteme. A válasz messziről jött, írta Balázs Sándor. Egy Helsinkiben megjelenő svéd újság, a Hufvudstabsbaldet idei ápr. 28-i számában Egyetemet a kisebbségnek címen jelent meg egy írás, alcíme: Nyílt levél Románia finnországi nagykövetének. Petre Roman miniszterelnök interjút adott svájci és nyugat-német újságíróknak. Ebben szó esett a magyar kisebbség saját egyetemhez való jogáról. A romániai magyar kisebbségnek volt egyeteme Kolozsváron 1959-ig, amikor megszüntették azt. Petre Roman kijelentette, nem szándékoznak újraindítani a magyar egyetemet, Európában sincs ehhez hasonló megoldás. A svájci újságírók hivatkoztak saját hazájukra, de a román kormányfő azzal utasította vissza ezt az érvelést, hogy Svájc szövetségi állam. Nos, a nyílt levél írója Finnország példáját hozta fel. Finnország lakóinak 6 százaléka svéd és ennek a svéd kisebbségnek svéd nyelvű egyeteme van. A 297 ezer fős finnországi svéd kisebbség ráadásul nem él zárt tömbben /csak egy kis részük/, hanem szétszóródva az országban. /Balázs Sándor: Egy érv a Bolyai mellett. = A Hét (Bukarest), jún. 21./
1990. június 22.
Jún. 14-én Bukarestben a bányászegyenruhás rendteremtők megverték Zsigmond László és Szilágyi Zsolt képviselőket. Mindketten megmutatták képviselői igazolványukat, ennek ellenére verni kezdték őket ólomvégű gumicsövekkel. A rendőrök tétlenül nézték, hogy verik őket. A két képviselő a rendőrségen keresett menedéket. A rendőrök elmondták nekik, hogy parancsot kaptak: ne avatkozzanak bele a bányászakcióba. A rendőrök közölték, nyugodtan elmehetnek, de a képviselők ragaszkodtak a rendőri kísérethez. Jól számítottak, mert odakint vártak rájuk a bányászok, tehát szükségük volt védelemre. /Tomcsányi Tibor: Bányászrend. = Valóság (Bukarest), jún. 22./
1990. június 22.
A Bolyai Társaság márc. 17-én alakult meg, ideiglenes bizottságot választottak, ismertette tevékenységüket dr. Bodor András professzor, a Bolyai Társaság elnöke. Ápr. 27-én hivatalosan is beiktatták a társaságot, mint jogi személyt. Céljuk a romániai magyar felsőoktatás támogatása, ösztöndíjak biztosítása és egy külön Bolyai Alapítvány létesítése. Hetenként tartanak gyűlést, tanulmányozzák a főiskolai hálózatot. Eddig három memorandumot terjesztettek elő, az ország ideiglenes elnökéhez, a miniszterelnökhöz és a tanügyi minisztériumnak, feltárva a magyar nyelvű oktatás helyzetét, kiegészítve a fejlesztésre vonatkozó elképzelésekkel. Válasz nem érkezett. A memorandumokban az önálló magyar főiskolai hálózat létjogosultságát fejtették ki. Az ifjúság külföldre áramlását éppen ezzel lehetne megállítani. A tanerőhiány elképesztő mértékű, a Ceausescu-rendszer elsorvasztotta a tanerőképzést. A tanerőhiány 1990/91-ben 988 fős, ez még tovább fog emelkedni. A jelenlegi nehéz helyzetet jelzi, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem néhány karán a magyar hallgatók száma: az 1990/91-es tanévben a történelem szakon: IV. éven két hallgató, III. éven egy sem, II. éven egy és első éven egy sem, a filozófián: IV. évben három, III. éven kettő, II. és I. éven egy sem. /Gál Mária: Interjú dr. Bodor András professzorral, a Bolyai Társaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1990. június 22.
Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották Budapesten. Az író nem volt jelen, az Egyesült Államokban ezekben a napokban fejeződött be gyógykezelése. /MTI/
1990. június 22.
A Szabadság közölte a máj. 30-án Budapesten megalakult Pro Transsylvania Alapítvány felhívását. Elnöke Sütő András, az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza és Tőkés László, főtitkára Ábrahám Dezső. A 19 tagú kuratórium tagjai: Ábrahám Dezső, Balczó András, Barki Eva, Borbély Ernő, Botos Katalin, Chrudinák Alajos, Csoóri Sándor, Gyarmathy György, Győri Béla, Konrád György, Mary György, Németh Miklós, Sütő András, Szekeres Zsolt, Szilágyi Zsolt, Szőcs Géza, Tempfli József, Törőcsik Mari és Tőkés László. Az alapítvány az erdélyi magyarság helybenmaradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a szülőföldön maradáshoz, a hazatérőket támogatja. /Pro Transsylvania Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
1990. június 22.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ szenátor a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztője, Marosvásárhelyen él. Fontos teendő az alkotmány kidolgozása, a kisebbségek helyzetének megoldása, a nyelvhasználatnak, a magyar nyelvű oktatásnak a törvényes szabályozása. Az alkotmányt kidolgozó bizottságnak kiindulópontként kell elfogadnia az egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
1990. június 22.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951. képviselő Csíkszeredában él. 1982-től 1987-ig politikai fogoly volt, 1989-ben Magyarországra települt, idén áprilisban hazatért. A parlament napirendjére kell tűzni a következőket: privatizálás, oktatási törvény és sajtótörvény. A kisebbségek kollektív jogait az alkotmányban kell elismerni, helyi önkormányzatokat kell létrehozni, önálló hatáskörrel. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
