A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Csapó I. József /sz. Kézdivásárhely, 1938. máj. 8./ képviselő Nagyváradon él, megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, az Agrokémiai Hivatal osztályvezetője volt, jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiemelt feladatnak tartja a parlamentben a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesítését, a demokratikus jogállam megteremtését és a nemzetiségi törvény megalkotását. A magyar nemzeti kisebbség kollektív jogait a nemzetiségi törvény biztosítaná. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1990. június 29.
Májusban a Nyárád menti kórustalálkozón 14 magyar dalárda állt színpadra. Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző, a magyar kórusmozgalom lelkes pártfogója elmondta, hogy 14 év után volt utoljára kórustalálkozó a Nyárád mentén. Nagy Ferenc jobbágyfalvi zenetanár jelezte, hogy újraindítaná a rendezvényt, ezt helyesléssel fogadták. A kórustalálkozón jelen volt a szászcsávási kórus is. Szászcsáváson 150éve létezik kórus és jelenlegi is szinte minden lakos tagja a kórusnak. Birtalan József is indított kórust. Közzétett felhívására sokan jelentkeztek. Fejér Elemér marosvásárhelyi zenetanár februárban felhívásában javasolta az Erdélyi Magyar Dalosszövetség megalakítását. Úgy látja, hogy az újraalakítandó EMKE vállalhatná a szövetség vezetését. Fejér Elemér hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a kórusvezetők képzésére. /Máthé Éva: Újra az EMKÉ-ben? = Valóság (Bukarest), jún. 29./
1990. június 30.
Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
1990. június 30.
Megjelent a Felebarát /Kolozsvár/ második, pünkösdi száma, a szórványban élők gyülekezeti lapja. Vetési László folyóiratában alig ismert református gyülekezetekről olvashatunk: Bürkös, Szentágota, Hégen, Celina, Magyarsárd, Nádaskóród, Fejérd gyülekezeteiről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
Az Evangélikus Harangszó /Szecseleváros/ második száma is napvilágot látott. A nyolc oldalas, havonta megjelenő újságban elmélkedések, vallásos versek olvashatók. /Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
Az 1985-ben megszüntetett, majd 1990. januárjában újraindult Művelődés folyóirat második, februári számában olvasható Illyés Gyula sokáig csak kéziratban terjesztett verse, az Egy mondat a zsarnokságról, valamint Sütő András Advent a Hargitán című színműve, melynek budapesti bemutatójára nem engedték el a szerzőt. Ugyanebben a számban Egyed Ákos írt Erdély Széchenyijéről, Mikó Imréről. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), jún. 30./
1990. június 30.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Szőcs Géza /sz. Marosvásárhely, 1953, aug. 21./ szenátor Kolozsváron él, az RMDSZ főtitkára. Hazatért nyugatról. A parlamentben az alkotmány kidolgozásához kell kezdeni, privatizálás szükséges, sajtótörvény, továbbá meg kell teremteni a törvényes kereteket a Bolyai Egyetem létrehozásához. A nemzetiségi statútumot az alkotmányba kell iktatni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1990. július 1.
Petre Roman miniszterelnök júl. 1-jén Svájcban nyilatkozott, a kelet-európai változásokkal kapcsolatos szimpóziumon: a júniusi bukaresti események miatt letartóztatottak közül több mint 170 foglyot bíróság elé állítanak, erőszakos cselekmények miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
1990. július 1.
Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Borbély László /sz. Marosvásárhely, 1954. márc. 26./ képviselő közgazdász, Marosvásárhely él, jelenleg a helyi tanács alelnöke és a helyi RMDSZ titkára. Legfontosabbnak tarja a kapcsolatteremtést a különböző pártokkal. A tanügyi törvény kidolgozása létfontosságú, ki kell dolgozni a Nemzetiségi Statútumot, Nemzetiségi Minisztériumra van szükség. A nemzetiségi kollektív jogokat el kell ismerni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. július 1.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Kerekes Károly /sz. Marosvásárhely, 1947. dec. 14./ képviselő jogász Marosvásárhelyen. Sajtótörvény szükséges, amely véget vet az uszításnak. Nemzetiségi törvény és új alkotmány kidolgozása szükséges. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1990. július 2.
Az új kormány ünnepélyesen bemutatkozott júl. 2-án az elnöki székházban, Iliescu elnök gratulált a kormány tagjainak. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
1990. július 2.
Sajnálattal vették tudomásul, hogy Budapesten az Országgyűlés nem fogadta el a nemzeti kisebbségek képviseletét biztosító törvényjavaslatot, olvasható az RMDSZ vezetősége és parlamenti csoportja júl. 2-i közleményében. Kérik az Országgyűlést, tűzze újra napirendre ezt a kérdést, és biztosítsa a lehetőséget, hogy valamennyi kisebbség képviseltethesse magát a törvényhozásban. /RMDSZ-közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
1990. július 3.
A román külügyminisztérium júl. 3-án szóbeli jegyzéket intézett a magyar külügyminisztériumhoz: visszautasította azt, hogy a magyar fél megalapozatlanul véleményt mondott a június 14-15-i bukaresti eseményekről. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események a magyar fél szerint pogrom jellegű magyarellenes megnyilvánulás volt, a román fél szerint ez ellentétben áll a tényekkel. A magyar fél kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a marosvásárhelyi eseményekről szóló jelentést. A román fél nyilvánosságra fogja hozni a jelentést, amint bemutatták a parlamentnek. A román fél a megbékélés szellemében közelíti meg a kérdéseket, a magyar fél nem kíván ebben a szellemben cselekedni, hanem a konfrontáció szellemében tevékenykedik. /Románia külügyminisztériumának jegyzéke a magyar külügyminisztériumhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1990. július 3.
A Hargita megyei Törvényszék júl. 3-án ítéletet mondott az oroszhegyiek ügyében, Nagy Istvánt, Vass Kis Elődöt, Nagy Imrét és Ambrus Pált egyenként 13 évi börtönbüntetésre ítélte, minősített emberölésért. A védők fellebbeztek. A következő tárgyalás Bukaresten lesz. /Oroszhegy. = Hídfő (Székelyudvarhely), júl. 18. - 9. sz./
1990. július 3.
Megjelent az Erdélyi Futár, a Független Magyar Párt lapjának első száma. A lap ismerteti ennek a rejtélyes pártnak a programtervezetét. A párt történelmi nemzeti párt, a Magyar Párt jogutódjának vallja magát. Nemzetiségi minisztérium felállítása szükséges. A párt támogatja a kisebbségi parlament tervét, a magyar nyelv legyen a magyarok által lakott területen teljes jogú államnyelv stb. - Megtudhatjuk azt is, hogy Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a párt, a hol megválasztották a vezetőséget. Elnök: dr. Lőrincz László egyetemi tanár, az országos vezetőség tagjai: Böszörményi Albert, Kiss Kálmán, Kollár József, Molnár Kovács István és Kocsis Károly. /Erdélyi Futár (Szatmárnémeti), júl. 3. - főszerkesztő: Krilek Sándor/
1990. július 4.
Júl. 4-én Bukarestbe érkezett Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök, eleget téve Petre Roman kormányfő meghívására. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak, továbbá a műszaki-tudományos együttműködésről. A bolgár vezetőt fogadta Iliescu államelnök is. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1990. július 4.
A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztálya nyilatkozatot adott ki /aláírói: Demény Lajos, Tüdős István, Gergely László és Murvai László/ arról, hogy egyes vezetők önhatalmú intézkedésekkel újabb nemzetiségi összetűzéseket próbálnak kierőszakolni. Erre hoznak példákat: a/ Adrian Motiu államtitkár felelősségre vonja az illetékes szerveket a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceumban végbemenő "borzalmas események" miatt. A kivizsgálás nem talál semmilyen törvénybe ütköző cselekményt. b/ A tanügyminisztériumi és parlamenti közös küldöttséget "magánszemélyek" megakadályozták, hogy elvégezzék feladatukat, majd kitoloncolták őket Maros megyéből. c/ A Bolyai Líceumban csalással vádolták a román vizsgákat, de kiderült, a vád alaptalan. d/ A marosvásárhelyi Bolyai Líceumot februári miniszteri határozattal szept. 15-től önálló magyar líceumnak nyilvánították, ennek ellenére a meglevő román osztályok számát tovább növelték. e/ Az anyanyelvi felvételi vizsga jogát Mihai Sora tanügyminiszter áprilisi körlevele megerősítette, a máj. 12-i 521-es kormányhatározat ezt szentesítette, ennek ellenére mindezt egy minisztériumi körlevél érvénytelenítette. Csak a nemzetiségi osztály fellépése nyomán sikerült a törvénytelen körlevelet visszavonatni. f/ A Maros megyei tanfelügyelőség több, a minisztérium által engedélyezett magyar osztály megnyitását nem engedi. g/ Minisztériumi határozat engedélyez hét magyar egészségügyi osztályt, de ezt néhány megyei tanfelügyelőség nem hajtja végre. Miniszterelnöki jóváhagyásra volt szükség, ezután is igyekeztek akadályokat gördíteni. h/ Adrian Motiu államtitkár 49/A.M.M. leirata érvényteleníti Demény Lajos miniszterhelyettes rendeleteit és szigorú felelősségrevonást követel. A felsoroltak miatt a minisztériumi magyar nemzetiségi osztálya csak törvényes úton hozott határozatokat fogad el. /A Tanügyminisztérium magyar nemzetiségi osztályának nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. július 4.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Frunda György /sz. Marosvásárhely, 1951. júl. 22./ képviselő ügyvéd, Marosvásárhelyen lakik. Frunda hangsúlyozta, hogy a parlamentben és azon kívül is csak a párbeszéd útján lehet egymás elveit megismerni. A dialógusnak elvszerűnek és őszintének kell lenni. A parlamentben a legfontosabb a nemzetiségi törvény, önkormányzati törvény és tanügyi törvény megalkotása. Az új alkotmánynak magába kell foglalnia a nemzetiségi egyéni és kollektív jogok összességét. Biztosítani kell az óvodától az egyetemig az anyanyelven tanulást. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
1990. július 5.
A szenátusban megalakították a szakbizottságokat. Verestóy Attila, a szenátus titkára kiemelte, hogy a többségi párt, a Front magatartása etikus volt, vezető szerepet kapott néhány bizottságban az RMDSZ. A kisebbségi jogokat védő emberjogi szakbizottságban Szőcs Géza szenátor alelnök lett, az oktatásügyiben pedig Demény Lajos lett az alelnök. A munka, szociális ellátás szakbizottságának Kozsokár Gábor, az állampolgárok panaszaival foglalkozó szakbizottságnak pedig Hosszú Zoltán lett az elnöke. Hajdú Gábor és Fazakas Miklós az új alkotmány kidolgozásának bizottságában vesz részt. /Béres Katalin: A szenátusi szakbizottságon méltányos kisebbségi képviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1990. július 5.
Ion Camarasescu mérnök egy bukaresti intézménynél volt a szeku /Securitate/ megbízottja. A fordulat után a Zsil-völgyébe távozott. A bányászjárás idején Bukarestben ő beszélt a bányászok nevében, követelte a Romania Libera ellenzéki lap megszüntetését. /Expres c. román lap 22. számából átvette: Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
1990. július 5.
A Romániai Magyar Szó Élő lánc című első kötete az 1989. dec. 23.- 1990. jan. 16-a közötti tudósításokat, közleményeket, jegyzőkönyveket tartalmazza. Napvilágot látott a 2. kötet Húsvéti ajándék címen, ebben még locsolóversek is vannak. /B. I.: Élő könyvek. = A Hét (Bukarest), júl. 5./
1990. július 6.
Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének vezetője nyilatkozott a múltról, a tanszék fokozatos elsorvasztásáról. Régen két tanszék volt, külön nyelvészei és külön irodalmi, a kettőt a hetvenes évek elején egyesítették, ez összefügg a létszámcsökkentéssel. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a tanszékem több mint harmincan voltak. Új doktorandusok nem iratkozhattak be, ehhez külön a megyei pártszervektől kellett engedélyt kérni, a dolgozatok megvédéséhez szintén engedély kellett. Öt évvel ezelőtt a magyar az idegen nyelv státusába került. Kevesen vannak. Az előző tanévet tizenketten kezdték, a tanév végén két kolléga bejelentette, hogy nyugdíjba vonul: B. Gergely Piroska, aki tanszékvezető volt az elmúlt években és Mitruly Miklós. A változások: saját tantervet állítottak össze, a magyar főszakon negyven helyet engedélyeztek, ehhez hozzá kell számítani a mellékszakokat. Jelenleg heten végeznek, a nappali tagozat teljes létszáma most 48 hallgató. /Krajnik-Nagy Károly: Mélypontról ? újjászületés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
1990. július 6.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Verestóy Attila /sz. Székelyudvarhely, 1954. márc. 1./ szenátor Bukarestben él, vegyészmérnök, kutatóintézetben dolgozott 1989. decemberéig. A parlamentben feladat a nemzetiségi és a tanügyi törvény kidolgozása. Meggyőződése, hogy az alkotmány tartalmazni fogja a kollektív nemzetiségi jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1990. július 6.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Eckstein-Kovács Péter /Kolozsvár, 1956. júl. 5./ képviselő ügyvéd, Kolozsváron él. Sajtótörvényre és oktatási törvényre van szükség, kisebbségi statútumra. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1990. július 7.
Tőkés László koppenhágai felszólását közölte a Szabadság. Felvázolta a magyar kisebbség helyzetét. 1989 végén a megbékélés elérkezésében hittek. "A negatív fordulatot a Vatra Romaneasca pánromán, idegengyűlölő, xenofób, szélsőséges nacionalista szervezet megjelenése jelzi, mely nyíltan magyarellenes programjával és gyakorlatával, látványos és agresszív demonstrációival gyökeresen megváltoztatta az ígéretesen alakuló romániai társadalom képét." A kormány a Vatra nacionalista vonalára csúszott. Marosvásárhelyen vér folyt, ez a magyarellenes erők nyílt provokációja nemcsak a kisebbség, hanem a demokrácia ellen. A megbékélés nélkül nincs demokrácia. /Tőkés László koppenhágai jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1990. július 7.
A Franciaországban élő Emil Cioran Spirala Istorica a Romanei című írását közölte Vatra Romaneasca lapja, a kolozsvári Nu 15-ös /jún. 20-i/ száma. Ezt két cikk is ismerteti a kolozsvári magyar napilapban. Néhány idézet Cioran jelzett munkájából: "Mi keresnivalójuk volt a magyaroknak Európában?" "A magyar egy konkvisztádor nép, amely oda jutott, hogy disznókat hizlaljon. Ez egy páratlanul lecsúszott népség..." "A magyarok iránti természetes gyűlöleten kívül nem tudok ellenállni annak, hogy gyengédséget érezzek egy félbemaradt nép iránt" /Nagy Ernő: Mi a teendő, tisztelt főszerkesztő úr? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ "Magyarország nem volt soha a történelemben, hanem gyökértelenül létezik a zenében, ahová taszította Európa." ? írta Cioran. Augustin Plesa kérte, Cioran ne írjon a románok nevében. Olyan szívvel, amely gyilkolni képes, nem lehet szeretni és demokratikus Romániát építeni. / Augustin Plesa: Ne írjon a nevünkben! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1990. július 7.
Kolozsváron az Agrártudományi Egyetemen nem engedélyezték a magyar nyelvű felvételizést, arra hivatkozva, hogy nem volt erre szaktanáruk. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
1990. július 8.
Júl. 8-án ismét megrendezték Csíksomlyón az Ezer Székely Leány Napját. Az első találkozót1935-ben Domokos Pál Péter szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./
1990. július 8.
A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Domokos Géza /Brassó, 1928. máj. 28./ képviselő Bukarestben él, a Kriterion Könyvkiadó vezetője, az RMDSZ elnöke. Szükség van a magániskolákra is, az egyházaknak vissza kell kapniuk iskoláikat. A legsürgősebb az alkotmány, majd a nemzetiségi törvény megalkotása. Előrelépés van a magyar sajtó terén, ötvenvalahány magyar lap, folyóirat, kiadvány jelenik meg. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
