Iliescu elnök a Liberationnak nyilatkozva visszautasította a vádakat, hogy "neokommunista puccsot" hajtottak végre, s ő hívta volna a bányászokat Bukarestbe, ahogy ezt Petre Roman hangoztatta néhány nappal ezelőtt. A bányászok megmozdulásának, éppúgy mint tavaly, Iliescu szerint "voltak objektív okai", ugyanakkor a megmozdulásba szélsőséges elemek is bekapcsolódtak. Iliescu "szófacsarásnak" nevezte Petre Roman állítását, hogy nem maga mondott le, hanem "visszaadatták vele megbízását". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./
1991. október 5.
A Vatra Romaneasca aradi szervezete aláírású cikk Kinek használ a 13 tábornok kultusza /Cui foloseste cultul celor 13 generali?/ címen intézett magyarellenes kirohanást, éppen az évfordulón: eszerint 1848-ban a magyarok ezrével öldösték a románokat. Aradon emlékművet emeltek a tábornokok emlékére, ezt 1925-ben lebontották. De a tábornokok kultusza növekedett a magyar irredenta, revizionista akciók erősödésével. A decemberi forradalom után is gátlástalanul hamisítják a történelmet a magyarok, a határmódosítás reményében. /Adevarul Arad SA, okt. 5-6.. MTI/
1991. október 5.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének kezdeményező bizottsága szóvivője, Nagy Károly Eckstein-Kovács Péter képviselőhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy küldöttségük máj. 17-én átadta a kolozsvári munkanélküliek memorandumát azzal, hogy az a képviselő hozza az RMDSZ parlamenti csoportjának tudomására. Eckstein-Kovács Péter ezt nem tette meg. Nagy Károly megismételte követeléseiket, ezek között szerepel, hogy a kormány rendszeresen hozza nyilvánosságra a munkanélküliek számát, a munkanélküli segély ne legyen alacsonyabb létminimumnál és a munkanélküli segélyt legalább egy évig folyósítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./
1991. október 6.
Aradon mintegy tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a szabadságharc vértanúiról. Először ökumenikus istentiszteletet tartottak, többek között Tőkés László püspök és Emilian Ardaleanul aradi ortodox püspök részvételével. A megemlékezések történetében először vett részt ortodox püspök. Beszédet mondott Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke és Tokay György RMDSZ-képviselő. Az emlékezésen szép számban voltak jelen csendőrök, antiterrorista kommandósok, mindez félelmet keltett. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Jelen volt Rudas Ernő nagykövet, több magyarországi politikai párt, a Magyarok Világszövetsége és más szervezetek képviseltették magukat. Részt vettek a koszorúzáson a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselői, viszont az Arad megyei prefektúra és a polgármesteri hivatal távol maradt a megemlékezésről. /MTI/
1991. október 6.
Adrian Nastase külügyminiszter okt. 6-án érkezett haza az Egyesült Államokból, miután részt vett az ENSZ közgyűlés ülésszakának munkálataiban. Amerikai körútja során megbeszélést folytatott harminc külügyminiszterrel, több képviselővel, szenátorral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1991. október 6.
Testvéri felhívást intézett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a külföldi testvérekhez, a Református Világszövetséghez, az Egyházak Világtanácsához, kifejtve, hogy Romániában tovább tart a nemzeti kisebbségek elnyomása, feléledt az antiszemitizmus, az egyházi ingatlanokat nem adják vissza, nem hozták meg a vallásügyi törvényt. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./
1991. október 6.
Okt. 6-án tartották meg az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Református teológián, ahol most 130-an kezdik meg tanulmányaikat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1991. október 6.
Megjelent a Vasárnap című katolikus családi hetilap első száma. A Keresztény Élet katolikus folyóirat megmaradt az új lap mellett. /Vasárnap (Katolikus családi újság, Kolozsvár), okt. 6./
1991. október 7.
Közös tanévnyitó volt okt. 7-én Nagyváradon a két új felekezeti középiskolában, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban és a Szent László Katolikus Gimnáziumban. Az új intézményeknek nincs önálló épületük, a 9. Számú Általános Iskola adott helyet nekik, ahol a gimnazistáknak délután kezdődnek az órák. /Iskolai tanévnyitó. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
1991. október 8.
Az RMDSZ Országos Elnöksége okt. 8-i bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyalóküldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott tárgyalásáról. Elsimították a hét végén keletkezett ellentéteket. Súlyos felelőtlenségnek minősítették azt a tervet, hogy az okt. 19-i agyagfalvi gyűlést a székelyföldi autonómia igényének bejelentésére használják fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1991. október 8.
Szőcs Géza szenátor nyilatkozott az MTI-nek: személy szerint ellenezte az RMDSZ döntését, hogy részt vegyenek a kormányalakításai tárgyalásokban, azonban ezzel kisebbségben maradt. Ő javasolta Kincses Elődöt az államtitkári posztra. Az RMDSZ legutóbbi, aradi ülésén kiütköztek az ellentétek a mérsékelt és a radikális szárny között, ezért a rendkívüli kongresszus összehívása mellett döntöttek. /MTI/
1991. október 8.
Az előző napokban heves vita folyt az alkotmánytervezetnek a területi szeparatizmust tiltó cikkelyéről, ugyanis Ioan Gavra /RNEP/ és mások követelték, hogy töröljék a területi szót, tehát minden szeparatizmus tiltott legyen. Végül is maradt az eredeti fogalmazás: a területi szeparatizmus tiltott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./
1991. október 8.
A parlamentben okt. 8-án az alkotmánytervezet tanuláshoz való jogot szavatoló cikkelyéről folyt nagy vita. Végül azt fogadták el, hogy Romániában az oktatás minden nyelven románul folyik, a nemzeti kisebbségeknek pedig joguk van anyanyelvükön tanulni. /MTI/
1991. október 8.
Smaranda Enache a napokban Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A román kormány támogatja a soviniszta, antiszemita mozgalmakat. Doru Viorel Ursu belügyminiszter tavasszal a legtárgyilagosabb lapnak járó díjjal tüntette ki a magyarellenes, antiszemita Romania Mare hetilapot. Az amerikai kormány csak akkor adja meg a legnagyobb kedvezményt Romániának, ha szabad helyi és általános választásokat rendeznek és biztosítják a kisebbségek jogait, javasolta Enache. /MTI/
1991. október 9.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az MTI-nek. Kincses Előd kinevezési javaslatával azért nem ért egyet, mert nem tartózkodik Romániában. A székelyföldi autonómia javaslatát elutasította. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 9.
A kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ tárgyaló- küldöttsége okt. 9-én ismét találkozott Stolojannal. /Az RMDSZ-t Szőcs Géza és Verestóy Attila szenátorok képviselték./ Az RMDSZ legfontosabb követelését, a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki parlamenti pártok is visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
1991. október 9.
Cs. Gyimesi Éva az RMDSZ Kolozs megyei választmányához írott levelében jelentette, hogy egyetemi tanári munkája mellett nem tudja ellátni a jövőben a választmányi tagsági teendőket, ezért lemond tisztségéről, ugyanúgy KOT-tagságáról is. /KOT = Küldöttek Országos Tanácsa/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1991. október 9.
Okt. 9-én a 91 éves Domokos Pál Péter házi ünnepség keretében átadja könyvtára moldvai csángó vonatkozású anyagait a Győrben alapítandó Arrabona Universitas Társadalomtudományi Karán működő Hungarológiai Tanszéknek, amely tanszék részeként a tervek szerint csángó központ is alakul. Az értékes könyvgyűjteményt még százezer forintos alapítvánnyal is megtoldotta Domokos Pál Péter. E pénz kamataiból olyan csángó fiatal képzését vállalja, aki diplomája megszerzése után visszatér szülőföldjére. /L. G.: Könyvek a csángó központnak. = Magyar Nemzet, okt. 9./
1991. október 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége közleményében hangsúlyozta, hogy a szövetségen belül nem létezik "Székelyföldi politikai csoport" és nem léphet fel az RMDSZ nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 10.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke nyilatkozatban határolta el magát a székelyföldi területi autonómia kezdeményezésétől. Tisztázatlan, hogy a magukat "az RMDSZ székelyföldi politikai csoportjának" nevezett szervezők mit akarnak ezzel az autonómiával, hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi törvényes keretekbe. Jelenleg feszült a helyzet, kormányválság van, ilyen helyzetben autonómiáról beszélni felelőtlenség. Egy ilyen kezdeményezés miatt eltávolodnának azok is, akiket partnereknek tekint az RMDSZ, a választásokon óriási előnyhöz juttathatná a Vatra Romaneasca pártját, a Román Nemzeti Egységpártot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ok. 10./
1991. október 10.
A Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ közleményében az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte az úgynevezett Székelyország autonómiájának kinyilvánítását. A párt ezért követeli, hogy a Védelmi Tanács azonnal üljön össze és hozzon intézkedéseket, az ügyészség kezdjen büntetőjogi eljárást a szeparatista cselekmények kezdeményezői és szervezői ellen, a Legfőbb Ügyészség vizsgálja ki az RMDSZ működésének törvényességét, mivel a román nép érdekei ellen cselekszik. /Román rádió, MTI/
1991. október 10.
Gazda Árpád összefoglalta az elmúlt napok RMDSZ-vitáit. A Küldöttek Országos Tanácsa /KOT/ okt. 5-i ülésén megszavazta, hogy az RMDSZ tárgyalócsoportját bővítsék ki Tőkés László püspökkel. A KOT többsége kiállt amellett, hogy Kincses Elődöt államtitkári posztra jelöljék a kormányalakítási tárgyaláson. Egyesek ezt ellenezték, Tokay György annyira ellene volt Kincses Előd jelölésének, hogy délután otthagyta a KOT ülését. A KOT ülése közben jött Domokos Géza telefonja: ha a KOT nem vonja vissza Kincses Előd jelölését, akkor sem ő, sem Csapó József nem vállalja a tárgyalást. Domokos továbbá nem értett egyet Tőkés Lászlónak a tárgyalócsoportban való részvételével. A KOT mindezt felháborodással fogadta. A KOT ülésén Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai alelnöke beszámolt az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportja okt. 2-i üléséről, ahol kifejtették: napirendre kell tűzni Székelyföld területi autonómiájának kérdését. Az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlésen mondanák ki a népszavazás elrendelését a területi autonómia kérdéséről. /Gazda Árpád: Ami véka alatt volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 10.
Az 1990. márc. 19-20-i marosvásárhelyi véres események után azonnal elindított magyar és cigányellenes hajsza minden bizonnyal egyedülálló fejezetként íródik majd be a hazai és talán a nemzetközi jogtörténet krónikájába. Arra ugyanis ritkán van példa, hogy a támadókból lesznek a vádlók, állapította meg Tófalvi Zoltán A marosvásárhelyi kirakatper című összefoglalójában. A tragikus összetűzések után az ügyészség nem szervezőkre, a felbujtókra volt kíváncsi, holott perdöntő bizonyítékok voltak arra, hogy a Vatra Romaneasca rendelte azokat az autóbuszokat, melyek a görgényvölgyi felfegyverzett és leitatott románokat hozták Marosvásárhelyre, mégis a magyar és cigány résztvevők elítélésére helyezték a legfőbb hangsúlyt. Ilyen háttérrel indult a Cseresznyés Pál elleni tárgyalássorozat is. A perben tanúk egész sora jelentette ki, hogy márc. 20-án nem is láttak görgényvölgyieket, hanem a felfegyverzett /!/ magyarok támadtak a békésen tüntető románokra. Mihai Cofariu pedig Marosvásárhelyre jött megvédeni rokonait az Erdélyt elfoglalni készülő magyaroktól. A nemzetközi jogban nemigen fogadják el a videokazetta alapján történő azonosítást, Cseresznyés Pált és távollétében Barabás Ernőt ez alapján azonosították. A márciusi események után az ügyészség 35 dossziét állított össze, közülük 31-ben magyar, illetve cigány nemzetiségű a vádlott. A másik négy ügyben semmi sem történt, mert az ügyészség szerint a gázolók egyetlen esetben sem hibásak, hanem az áldozatok a bűnösök. Marosvásárhelyen okt. 4-én folytatódott Cseresznyés Pál pere. Egyre inkább körvonalazódik, hogy az ügyészség és a bíróság olyan kirakatpert akar, amely örök figyelmezetőként megmarad a város emlékezetében. A védőügyvédek kérték Cofariaunak a marosvásárhelyi és bukaresti orvosi látlelete közötti különbség felülvizsgálatát. /Tófalvi Zoltán: A marosvásárhelyi kirakatper. Ismét előre megírt forgatókönyv? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 10./
1991. október 10.
Okt. 10-én tanácskozott Székelyudvarhelyen a városi RMDSZ-választmánya és állásfoglalást adott ki az 1848-as agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. A választmány egyetért az RMDSZ vezetőtestületének az önrendelkezéssel kapcsolatos közleményével, amely szerint az országban élő bármely közösségnek joga van arra. Ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki a magukat "Székelyföldi politikai egyeztető csoportnak" nevező személyek felelőtlensége miatt, akik az agyagfalvi megemlékezést népszavazássá kívánják változtatni. Az ilyen meggondolatlan kezdeményezés a szélsőséges erőket juttatná előnyökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1991. október 10.
A veszteségekre való hivatkozással a kiadó közölte, hogy októbertől nem jelenteti meg a Cimbora gyermeklapot, nem folyósítja a szerkesztők fizetését sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1991. október 11.
Románia azonos intézkedéssel válaszolt a Magyarország által okt. 4-től bevezetett határátkelési megszigorításokra. Okt. 11-től kezdve a román hatóságok jelentősen megszigorították a külföldiek beutazási feltételeit: napi 15 dollárral kell rendelkezni az utasnak, az autósnál legyen biztosítást igazoló zöld kártya, továbbá kölcsönkért autóval nem engednek be senkit. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
1991. október 11.
Amióta 1990. jan. 25-én Iliescu ország-világ előtt a magyar szeparatizmusra emlékeztetett, ezt a vádat ismételgetik. már az első vészkiáltás is hamis volt, állapította meg Fey László, mert csak a Ceausescu által elrabolt iskolákat kérték vissza. - A több mint kétszáz román párt egyike sem gondolt arra, hogy a kisebbségeket ügyét felkarolja, őket befogadja, biztosítva számukra az anyanyelv használatát. Az államapparátusban, a hadseregben, a belügyben, az igazságszolgáltatásban alig van hely kisebbségi számára, főleg magas beosztásban nem. A vezető értelmiség soraiban, a gazdasági életben szintén nincs jelen a kisebbség számarányának megfelelően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1991. október 11.
Székelyudvarhelyen okt. 11-én a helyi RMDSZ gyűlést tartott a sportcsarnokban, tájékoztatott Sófalvi László, a városi RMDSZ elnöke. Az összejövetelen megjelent Király Károly és Verestóy Attila szenátor és Incze Béla képviselő is. Az utóbbi kiállt amellett, hogy hallgassák meg Katona Ádámot, az agyagfalvi népgyűlés kezdeményezőjét, akit a közönség nem engedett szóhoz jutni. Katona Ádám okt. 19-re tervezte az autonómiát kimondó agyagfalvi népgyűlést. Verestóy Attila felszólalásában Katona Ádám, az Udvarhelyszéki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke ellen beszélt. A gyűlésen jelen levők elutasították Katona Ádám tervét, aki ennek ellenére nem halasztja el a népgyűlést. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1991. október 12.
A Gyulafehérvári Katolikus Érsekség okt. 12-i közleményében utasította vissza azt, hogy október 5-én a televízió katolikus- és magyarellenes hangon közvetítette a Gyulafehérváron szept. 29-én megtartott, az érseki rangra emelés alkalmával bemutatott szentmisét. A televízióban és a sajtóban tapasztalható kirohanások célja a magyarság megfélemlítése. Ennek része a Bolyai Tudományegyetem újraindításának megakadályozása Kolozsváron, a magyar iskolák részleges vagy teljes elrománosítása. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1991. október 12.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajnálattal vette tudomásul, hogy egyesek rosszhiszeműen értékelték Tőkés László püspök távolmaradását a gyulafehérvári érseki beiktatásról. Tőkés László szívén viseli a református-katolikus közeledést, egyik kezdeményezője volt a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Szövetségének, állandó kapcsolatban áll a római katolikus püspökökkel, közös katolikus-református templomot szentelt Nagyvárad-Hegyalján, stb. Tőkés László a nevezett napon /szept. 29-én/ amerikai egyházi konferencián vett részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
