Az Oktatási Minisztérium, a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az 1990/1991-es tanévtől kezdve az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden vallásfelekezet esetében. A vallásfelekezetek benyújtják az erkölcsi-vallási nevelés tantervét és kidolgozzák a tanterveket. A minisztérium az 1991/1992-es tanévtől biztosítják a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. /Közlemény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
1991. március 22.
A Szamosmente /Dés/ márciusi száma az 1848-as szabadságharcra emlékezett /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1991. március 23.
Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./
1991. március 23.
A Bukaresten tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. /MTI/
1991. március 25.
Nyílt levélben tiltakozott 127 romániai magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája, a Vatra Romaneasca uszító pogromtevékenysége, a tömegkommunikációban érvényesülő torzítások és uszítás ellen. Követelték, hogy pártatlan nemzetközi bizottság a helyszínen vizsgálja ki Erdélyben kialakult konfliktusokat és a tényállást tárja a nemzetközi nyilvánosság elé. Ezt a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1991. március 25.
A kisebbségi jogok az új európai békerend legfontosabb elemei közé tartoznak és védelmükre európai egyezményt kell létrehozni, állapította meg a közös nyilatkozat, amelyet az etnikai kisebbségek, nemzetiségek és régiók Európa megújulásában betöltött szerepével foglalkozó kétnapos /márc. 25-26./ nemzetközi Európa Kerekasztal értekezlete elfogadott. A tanácskozást az Osztrák Néppárt szervezte, Bécsben. Huszonhárom országból csaknem száz politikus, illetve közéleti személyiség vett részt az értekezleten. Szőcs Géza az alkotmánytervezetről megállapította, hogy a tézisek egy etnokratikus állam képét vetítik előre, amely a kisebbségeket akadályozza identitásuk megőrzésében. Tőkés László megítélése szerint a mai román vezetés politikája a kisebbségek tekintetében emlékeztet a Ceausescu-rendszer megoldásaira. Az országban többmilliós kisebbség él, ennek ellenére az alkotmánytervezet nemrég elfogadott tézisei Romániát egységes nemzetállamnak minősítik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. március 25.
A bukaresti katonai törvényszék márc. 25-én enyhe ítéleteket hozott /1 és 5 év között/ a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 21 tagja perében. Népirtás vádjával senkit sem ítéltek el, több vádlottat felmentettek. A vádlottak javai ellen foganatosított intézkedéseket megszüntették. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1991. március 25.
Megjelent a Tinikoktél című ifjúsági folyóirat első száma, kiadja a nemrég alakult kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó. /Tinikoktél (Kolozsvár ), márc. 25./
1991. március 26.
A Gandul liber /Brassó/ 12. számában olvasói levelet közölnek. A szerző gyűlölettel ír a "magyar férgekről", a hazátlanokról, kifejtve, hogy "néhány éven belül egy szál nemrománt sem találunk román földön." /Lapozgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1991. március 27.
Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1991. március 27.
A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy területet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a román képviselőház és szenátus együttes ülésén, amelyen emlékezett meg Románia és Besszarábia egyesülésének 73. évfordulójáról. A képviselők erőteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a területet kitépték Nagy-Románia testéből. Vasile Diaconu a Kígyó sziget elrablását is sérelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut és a Dnyeszter közötti terület román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. március 27.
Molnár János, azóta Szegeden élő könyvtáros, akkor református tiszteletes könyvet készül írni az erdélyi szamizdatról, az 1982-ben megjelent Ellenpontok című folyóiratról. Az Ellenpontok szerkesztője Ara-Kovács Attila volt /azóta Nagyváradról áttelepült Magyarországra/, munkatársa Tóth Károly Antal nagyváradi tanár volt, akinek azután el kellett hagynia az országot. Szőcs Géza is tagja volt a szerkesztőségnek. Letartóztatásuk után Tóth Károly Antalt, feleségét és Szőcs Gézát megverték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelőre el kell fogadni az egy román nép, két román ország gondolatát. A kölcsönös kötődés állandó erősítésével gazdasági, kulturális konföderációt kell kiépíteni a Moldovai Köztársasággal. /MTI/
1991. március 27.
Márc. 15-én röplapot kapott, írja Kolumbán Gábor, az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának elnöke, abban az áll, hogy az RMDSZ a székely nemzetet nem ismeri el, csak a szórványmagyarságot képviseli. Meg kell alapítani a Székely Pártot, hirdeti a Székely Ifjak Fóruma SZIF/. Kolumbán visszautasítja ezt a nézetet, de hajlandó vitatkozni a SZIF vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1991. március 27.
Temesváron értelmiségi tanácskozást rendezett /márc. 25-27./ a román írószövetség, Temes megye kulturális felügyelősége és két amerikai kutatóintézet. A szimpóziumon ismert kelet-európai személyiségek vettek részt /Magyarországról többek között Haraszti Miklós/. A résztvevők megvitatták a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés problematikáját. /MTI/
1991. március 27.
Az 1991. évi sajtófesztiválon, Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete /Budapest/ szervezésében több erdélyi magyar sajtóterméket bemutattak. Szándékukban áll az erdélyi lapok terjesztése, mondta Kiss Béla, az egyesület elnöke.
1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba utazott. /MTI/
1991. március 28.
Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. március 28.
A Romániai Németek Demokratikus Fóruma kisebbségvédelmi törvénytervezetet nyújtott be Iliescunak és a parlamentnek. /MTI/
1991. március 29.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/
1991. március 29.
Tizenkét egyházi vezető táviratban kérte a kormánytól, hogy a keresztény állampolgárok szabadon dönthessék el, melyik naptár szerint akarják megünnepelni húsvétot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március 29.
A kormány lemondását és a királyság visszaállítását követelte Doina Cornea bukaresti sajtóértekezletén. /MTI/
1991. március 29.
Hosszú szünet után újrakezdte tevékenységét a Rezeda magyar népi ének- és táncegyüttes Temesváron. /Új Szó (Temesvár), márc. 29./
1991. március 30.
Szent István király idejében alapították a csanádi egyházmegyét, amelynek területét 1918-ban három ország között osztották fel. A Romániához tartozó részt 1930-ban nyilvánították önálló egyházmegyének, ekkor nevezték ki Pacha Ágostont Temesvár első püspökének. "Utána, hosszú szünet után, én következtem" - mondta Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspök, a bánsági egyházmegye püspöke. A bánsági egyházmegye Arad, Temes és Krassó-Szörény megyét foglalja magába, ahol a katolikus hívek nyolc nemzethez tartoznak: 114 ezren magyarok, 40 ezren németek, 15 ezren románok, 7500-an bolgárok, 7000-en horvátok, és vannak még csehek, szlovákok és cigányok is. A cigányokon kívül mindegyik népnek anyanyelvén hirdetik az igét. A németek továbbra is elmennek, 1989 óta 6000 ment el erről a vidékről, egész falvak ürülnek ki. A katolikus románok túlnyomó része Moldvából települ át, moldvai csángók, akik nyelvüket elvesztették, de hitüket megőrizték. 1943-ban még csak 1600 római katolikus román élt a Bánságban. /Bánság bánata és öröme. Beszélgetés Sebastian Kräuter temesvári római katolikus püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március 30.
Az erdélyi románok történelmük egyik legsötétebb korszakánk tekintik az első világháború előtti időket. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt javasolta, hogy azokat a jogokat adják meg a magyarságnak, amelyek az erdélyi románságot megillették a századforduló idején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március 30.
Teodor Melescanu külügyminiszter bejelentette, hogy külügyminisztériumi nyilatkozattal elhatárolják magukat Adrian Motiu szenátor, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentésétől, miszerint a Görögországban élő románok híján vannak az alapvető nemzetiségi jogoknak. Görögország visszautasította ezt a bírálatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március 30.
A Gandul liber brassói lapban megjelent olvasói levél gyűlölködő, magyarellenes hangvételű. Ami Temesvárt illeti, "a ma magyar férgek fészkét, amelyek befurakodtak a szorgos romániai hangyák közé, el fogjuk taposni őket. A ganék elkotródnak..." "Tanuljatok meg jobban beszélni románul, tetűk..." A Vatra Romaneasca "a minden románok egyesülete", stb, stb. /Gandul liber (Brassó), márc. 26.-ápr. 2./, ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1991. március 30.
Márc. 24-27-e között Temesváron nemzetközi értekezletet rendeztek, egyik fő szervezője Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem tanára volt, ahol a hatalom és ellenzék viszonyát vitatták meg, a közép-kelet-európai országokra vonatkoztatva. Az értekezleten kritikus szellemű értelmiségiek vettek részt, olvashatjuk az újságban. A megjelentek szolidaritási nyilatkozatot adtak ki: "erkölcsi szolidaritást vállalnak egymással a demokrácia és a politikai pluralizmus közép- és kelet-európai visszaállítását célzó erőfeszítéseikben." Az aláírók között vannak a Polgári Szövetség képviselői, több országból a liberális értelmiségiek, Magyarországot a Szabad Demokraták Szövetsége képviselte /Haraszti Miklós, Karádi Éva és Törzsök Erika/. A nyilatkozatban nem esett szó a kisebbségekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március folyamán
Cs. Gyimesi Éva a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy amit átéltek 1989 végén, az "szubjektíve akkor is forradalom volt, hogyha utólag más derült ki róla." Azonban korán észrevette, hogy ez nem igazán forradalom. A megyei Nemzeti Megmentési Front tagjai közé visszaszivárogtak a régi struktúrák képviselői. Ott látta volt szekusát, akit azután nagy nehezen eltávolítottak, de azután visszajött, mint a Románok Világszervezetének egyik vezető tagja. Cs. Gyimesi Éva elmondta, hogy 1983 óta nem élt benne az a félelem, ami azelőtt volt benne. Komoróczy Géza barátja, aki az ókori keleti nyelvek tanszékének vezetője Budapesten, még 1985-ben azt mondta neki, döntse el, mi akar lenni, tudós vagy politikus. Komoróczy értelmiségi ideálja az elkötelezetlen értelmiségi, aki nem ártja bele magát a politikába. Az RMDSZ tevékenységét illetően Cs. Gyimesi Éva szerint "nem vagyunk elég taktikusak és nem vagyunk elég rugalmasak." Szilágyi N. Sándornak van igaza, hogy "nem mehetünk mi semmire a romániai magyar kisebbségi érdekképviselet területén, hogy ha nem számolunk minden pillanatban azzal a mentalitással, azzal a politikai és történelmi hagyománnyal, amely a többségi nemzetre jellemző" Az egyetemen Péntek János tanszékvezetővel sokat tettek azért, hogy új kollégákkal bővíthessék a tanszéket. Örvendetes, hogy jelenleg az első évfolyamon 40 nappali és 25 levelező hallgatójuk van, több, mint amennyi az elmúlt négy évben volt összesen. Péntek Jánost és őt professzornak nevezték ki, emellett Cs. Gyimesi Éva doktorátus-vezetési jogot kapott, és öt doktorandust vett fel. /Mit is jelent 1990? Visky András beszélget Cs. Gyimesi Évával. = 2000 (Budapest), márc.
1991. március folyamán
Az itt élő reformátusok évtizedes álma valósult meg, amikor Kós Károly tervei szerint felépült a monostori templom 1913-ban. Kós Károly a népi építészet stílusjegyeit felhasználta a tervezésben. - A felsősvárosi egyházközség gyülekezetének lélekszáma 9055 lélek. A gyülekezet értesítőjét a Misztótfalusi Nyomda /Kolozsvár/ vállalta, a kihordást a fiatalok ingyen vállalták. /Egyházi Élet (A Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség gyülekezeti értesítője, Kolozsvár), márc. - II. évf. 1. sz./
