Az ellenzéki mozgalmakat tömörítő Antitotalitárius Demokrata Fórum felhívást intézett az országhoz: minden törvényes eszközt igénybe kell venni ahhoz, hogy Iliescu elnököt rávegyék a parlament föloszlatására és az általános választások előrehozására. A felhívás a kormány lemondását indítványozta. /MTI/
1991. április 16.
A Kőrösi Csoma Sándor Társaság nyomatékosan tiltakozott Kőrösi Csoma Sándor szobrának újbóli meggyalázása ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
1991. április 17.
A kolozsvári színjátszás 200. évfordulóját ünneplő eseménysorozat keretében kezdeményezték az Állami Magyar Színház támogatására Színpártoló Egyesület megalakítását Kolozsvárott. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1991. április 17.
Kolozsváron egy fél éve alakult meg Dr. Moshe Carmilly Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, mondta el maga Carmilly professzor. Az intézet célja a zsidó tudomány terjesztése, ennek révén közelebb hozni a nem zsidó világot Izraelhez. Az előző napokban nemzetközi tudományos szimpóziumot tartottak A romániai zsidók története és kultúrája címmel. A konferencia megszervezése munkáját dr. Gyémánt László főkutató érdeme. Dr. Moshe Carmilly a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején Kolozsvár főrabbija volt, akkor még Weinberger Mózes néven, jelenleg Amerikában él. Az erdélyi zsidóság nyelvileg a magyar kultúrához kötődött. Nagyváradon Kecskeméti főrabbi iskolájában a román tiltó rendelkezések ellenére végig magyarul tanítottak. Carmilly professzor szeretettel emlékezett Márton Áron püspökre, aki éles hangú levélben tiltakozott a zsidóüldözés ellen. /Németh Júlia: Anyanyelvem magyar, de a zsidó néphez tartozom - lapunknak nyilatkozik dr. Moshe Carmilly professzor. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./
1991. április 18.
Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./
1991. április 18.
Ápr. 18-án éjszaka eltüntették Aradon a magyar líceum kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./
1991. április 18.
Belügyminisztériumi díjat kapott a szélsőséges Romania Mare hetilap, amikor a hazafias lapokat tüntették ki. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./
1991. április 19.
A Maros megyei művelődési felügyelőség felbontotta Smaranda Enache, a marosvásárhelyi bábszínház igazgatónőjének, az interetnikus kapcsolatok tevékeny hívének munkaszerződését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./
1991. április 20.
Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./
1991. április 20.
Temesváron ápr. 20-21-én megalakult a Romániai Magyar Nemhivatásos Színjátszócsoportok Egyesülete /RMNSZE/. Az ideiglenes ügyvivői testület szerepét egyelőre a temesvári Thalia Egyetemi Színpad vállalta el júl. 13-ig, amikor Sepsiszentgyörgyön megválasztják a vezetőséget. Célul tűzték ki a szakirodalom terjesztését, a kapcsolatok építését, színjátszási fórumok létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./
1991. április 22.
Ápr. 22-én kormányellenes tüntetőkre támadt Bukarestben a gumibottal, pajzzsal felfegyverzett rendőrség. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A bukaresti rendőrség közleménye minderről ennyit hozott nyilvánosságra: "néhány száz fővárosi tüntető" akadályozta a forgalmat és a rendőri erők távozásra felszólító fellépése hiábavalónak bizonyult. /Román rádió/
1991. április 22.
Ápr. 22-én Szabad György, az Országgyűlés elnöke fogadta a parlamentben Király Károlyt, az RMDSZ szenátorát, a szenátus alelnökét. /MTI/
1991. április 23.
Románia állambiztonsági törvénytervezetén dolgozik a parlament. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelezettsége, hogy besúgóvá váljon, együttműködve a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével /SRI-vel, SIE-vel /Külföldi Információs Szolgálat/, SPP-vel /Õrzési és Megóvási Szolgálat/, a Védelmi Minisztériummal, a Belügyminisztériummal, az Igazságügyi Minisztériummal. A felsorolt szakintézmények koordinátora a CSAT /Legfelsőbb Védelmi Tanács/ lenne, az államelnöknek alárendelve. /Florin Gabriel Marculescu: Cinismul puterii. = Romania Libera, ápr.23./
1991. április 23.
A román parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élen Corneliu Manescu szenátorral, a bizottság elnökével kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Manescu megerősítette Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnöknek szóló meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A román parlamenti küldöttség találkozott Horn Gyulával, a külügyi bizottság elnökével, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1991. április 23.
Király Károly szenátor, a parlament alelnöke vezetésével ápr. 22-én háromtagú RMDSZ-delegáció érkezett Budapestre. Király Károly ápr. 23-án részt vett az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága ülésén. Király Károly leszögezte, hogy a romániai magyar kisebbségre nehezedő nacionalista, sovén nyomás enyhült az utóbbi hónapokban. Király Károly beszélt az alkotmány kisebbségellenes paragrafusairól, így például az oktatásban a román nyelvet kizárólagossá tevő rendelkezésről és arról, amely megtiltja az etnikai alapon történő pártalapítást. Segítséget kért a magyar televízióadás vételi lehetőségeinek kiterjesztésében, valamint az anyanyelvi oktatás terén. Király Károlyt fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök. / Király Károly nyilatkozata a magyar kisebbség helyzetéről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
1991. április 23.
A sajtótámadások miatt Tőkés László püspök ápr. 23-án kelt nyílt levelével fordult a közvéleményhez Nem vagyok irredenta címen. Visszautasította a román sajtó vádaskodását, mely szerint az Egerben tartott Erdély múltja és jövője című tanácskozás rejtett célja " a haza szent területének szétdarabolása" volt /Dimineata, ápr. 17./. Az Egerben tartott értekezlet nyíltan megvitatta a programban javasolt témát: Erdély múltját és jövőjét. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését román részről mindig gyanakvással kísérik, vagyis a magyaroknak nincs joguk arra, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozzanak. " Erdély múltja része az évezredes magyar múltnak is" ? szögezte le Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, hogy nem írta alá az egri nyilatkozatot. A nyilatkozatot csak az Erdélyi Világszövetség, a Nemzetközi Erdélyi Bizottság és a Zürichben székelő Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, az RMDSZ azonban nem tette ezt. Tőkés László azért ment el erre a tanácskozásra, hogy az RMDSZ, illetően a romániai magyarok realista álláspontját képviselje. A nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem "az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi kollektív jogok megítélésével" lehet megoldani. /Több lap is közölte nyilatkozatát, például: Szabadság (Kolozsvár), máj. 1. A Rompres is hírt adott leveléről: Romania Libera, ápr. 30./
1991. április 23.
Viktor Bilkov bolgár külügyminiszter hivatalos látogatást tett Romániában. Iliescu elnök fogadta és Nastase külügyminiszterrel tárgyalt, akivel megegyeztek egy új bolgár-román együttműködési szerződés létrehozásában. /MTI/
1991. április 23.
A vatikáni rádió magyar adásában Reizer Pál szatmári püspök a múltra visszatekintve megállapíthatta, hogy a hívek és a papság kitartottak a legnehezebb években is. Elődje, a szentéletű Scheffler János püspök 1952-ben halt vértanúhalált a jilavai börtönben. A félelem elmúltával a hívek aktívabbak, az államhatalom azonban nem segíti működésüket, az új törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyház iskolákban, szociális intézményekben fejtse ki tevékenységét. Az erdélyi magyar püspökök végre személyesen mondhatták el a pápának az egyház gondjait, összegezte Reizer Pál szatmári megyéspüspök a látogatás jelentőségét, szólhattak a közös problémákról, az erdélyi érsekség megalakításának szükségességéről, a csángó-kérdésről és a magyar nyelvű iskolák ügyéről. Írásban is benyújtották sürgősen megoldásra váró gondjaikat. A moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. II. János Pál pápa elvárja, hogy minél többen legyenek ott magyarországi látogatásán. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
1991. április 24.
Máj. 28-29-én Nagyváradon lelkészértekezletet rendeznek, az Országos Református Lelkésztalálkozóra várják az összes lelkipásztort és teológiai tanárt. A találkozó célja: szembenézés a múlttal, egyházi helyzetkép felvázolása, az egyház identitásának meghatározása, az egység megvallása. A terv szerint szó lesz még az egyházi rendről, a lelkészképzésről, az egyházi szervezeti életről és más kérdésekről is. /Tájékoztató körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./
1991. április 25.
Adrian Nastase külügyminiszter Prágába utazott az európai biztonság jövőjéről folytatott kétnapos nemzetközi konferenciára, ahol felszólalásában /ápr. 25./ javasolta, hogy hozzák létre a kelet- és közép-európai országok egyfajta unióját. Ez az unió ellenőrizhetné a térségben zajló folyamatokat. /MTI/
1991. április 25.
A román külügyminisztériumban létrehozták a Moldovai Köztársasághoz fűződő kapcsolatokkal foglalkozó alállamtitkárságot. Feladata a Moldovai Köztársaság figyelemmel kísérése, a szuverenitást célzó nyilatkozat megvalósulásának nyomon követése. /Román rádió/
1991. április 25.
Perbe fogták Cseresznyés Pált és Barabás Ernőt, akiket a tavalyi marosvásárhelyi véres márciusi eseményeket megörökítő filmfelvételek alapján azonosítottak. Mindkettejüket súlyos gyilkosság elkövetésére irányuló kísérlettel vádolják. A per Marosvásárhelyen folyik. /MTI/
1991. április 25.
Az RMDSZ közleményében elhatárolta magát Király Károly szenátor budapesti nyilatkozataitól. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1991. április 26.
A Rompres ápr. 26-án cáfolta azt, hogy Entz Géza államtitkár hivatalos meghívást kapott Romániába. /MTI/
1991. április 26.
A magyar kormány kiemelt feladatának tekinti a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak az európai normák és levek szerinti megoldását. E feladatok teljesítésével összefüggésben Antall József miniszterelnök ápr. 24-én állásfoglalást adott ki. Az első világháborút lezáró békeszerződés-rendszer a politikai országhatárok önkényes meghúzásával "újratermelte a nemzetiségi és etnikai problémákat." A hazai nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak megoldása "előfeltétele európaiságunknak". "A Magyar Köztársaság a Helsinki Záródokumentum elveit vallja, nem törekszik a határok erőszakos megváltoztatására, hanem a politikai országhatárok tiszteletben tartásával az átjárhatóság megteremtését tűzte ki célul." "A Magyar Köztársaság az asszimiláció bármely fajtáját elvetve érdekelt a nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi tudatának erősödésében, identitásuk fenntartásában, illetőleg abban, hogy szabadon tartsanak kapcsolatot anyaországaikkal, anyanemzeteikkel. A kormánynak meggyőződése, hogy a kisebbségek helyzete az általános emberi jogok érvényesülése mellett a "népcsoport"-jogok biztosításával rendezhető." A magyar kormány felkéri a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezeteit, hogy képviselőik útján működjenek közre a problémák megoldásában.
1991. április 26.
Bogdan Baltazar sajtóértekezletén fajgyűlölet szítása miatt elítélte az Europa hetilapot, megnevezve az egyik cikket. Ebben a cikkben a követező állt például: "ha engedjük, hogy a történelem, a filológia és más karokon a katedrafőnökök zsidók, magyarok vagy örmények legyenek, egy szép napon arra ébredünk, hogy gyermekeink őseiket Közel-Keleten keresik?" Vagy: "egy új kormányt kell létrehozni, amely teljes egészében csak románokból álljon" /Zárójelben: ez a "tiszta" kormány már megvan, egyetlen nemzetiségi tagja sincs./ Csakhogy ugyanezen számban a kormány két tagja, Victor Stanculescu védelmi-, és Doru-Viorel Ursu belügyminiszter dicsérően nyilatkoztak erről a fasiszta hangvételű újságról. Az Europa utolsó oldalán az áll, hogy a lap profitjának 20 %-át egyenlő arányban a Védelmi-, és Belügyminisztériumnak utalják át. /Román Győző: Európa, merre vagy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1991. április 27.
Ápr. 26-27-én a román-magyar együttélés történelmi problémáit vitatták meg Budapesten az Európa Intézetben rendezett tudományos konferencián, magyar és román történészek részvételével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1991. április 27.
Brassóiak tüntettek Bukarestben, a televízió vezetőségének lemondását követelték. Hozzájuk csatlakoztak a Polgári Szövetség és a December 21. Társaság hívei is. /MTI/
1991. április 27.
A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság munkatalálkozót tartott Bukaresten. A felszólalók javasolták a külföldön tanuló egyetemisták Romániába hívását, egy román-besszaráb közös ifjúsági szenátus létrehozását, ösztöndíjak nyújtását Romániában tanuló fiatal "moldovánok" számára. /Román rádió/
1991. április 27.
Az RMDSZ marosvásárhelyi nőszervezete felvette a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület nevet. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
