Visszatért Párizsból Victor Stanculescu ipari miniszter /előzőleg védelmi miniszter/, ahol román-francia repülőgépipari együttműködésről tárgyalt. /Román rádió/
1991. június 20.
Szatmárnémetiben az ősszel református gimnázium indul. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún.. 20./
1991. június 20.
Szabó Zsolt átveszi a Művelődés folyóirat szerkesztését, a szerkesztőség Bukarestből Kolozsvárra költözik. Szabó Zsolt a Kriterion néprajzi kiadványait gondozta évek óta. A Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, Horváth Andor nevezte ki Szabó Zsoltot főszerkesztőnek. 1989 után anyagi gondok miatt válságos helyzetbe került a Művelődés. A folyóirat elmaradt 1990/11-12-es és az idei számait pótlólagosan kiadják. Szabó Zsolt arról tájékoztatott, hogy folytatódik a Kriterion néprajzi sorozata. Kiadásra várnak a következő munkák: Nagy Olga szerkesztésében a Havadi falu társadalomnéprajzi monográfiája, a Torockói hímzőalbum, Palkó Attila-Zsigmond József Magyaró folklórkötete, Veresné Péter Ilona Mezőségi gyermekjátékok és Balázs Lajos Csíkszentdomokosi lakodalmas című kötete. /Fábián Imre: Jó napot, Művelődés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 20./
1991. június 21.
Az Alkotmányozó Gyűlésen az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. A vita idején Alexandru Barladeanu köszöntötte az Európa Tanács részéről érkező vendégeket Frits Hondius vezetésével. Neves alkotmányjogi szakértőkről van szó, akiket érdekelt a kisebbségekre vonatkozó tézis. /Béres Katalin: Az Alkotmányozó Gyűlés asztalán: az utolsó öt tézis. Az elsöprő többség a kisebbség javára szavazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1991. június 21.
Bukarestben bejegyezték a Nagy-Románia Pártot, elnöke Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges, nacionalista Romania Mare /Nagy-Románia/ hetilap főszerkesztője, alelnöke Eugen Barbu, a hetilap igazgatója. /MTI/
1991. június 21.
Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Művelődési Egyesület, amely a megye anyanyelvi művelődését akarja szolgálni. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
1991. június 21.
Péntek János tanszékvezető adott ismertetést: a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékén három szakon biztosítják a képzést: magyar nyelv és irodalom /A szakon, első szakként/, magyar nyelv és irodalom /B szakon, második szakként, román nyelv irodalom vagy az egyik világnyelvhez társítva/, magyar néprajz /második szakként, magyar irodalomhoz társítva/. Magyar főszakon a helyek száma 50, magyar mellékszakon nincs külön beiskolázási szám. Szakmai szempontból már tanulmányaik kezdetén szakosodhatnak a hallgatók az irodalomtudomány, a nyelvtudomány vagy a néprajz iránti vonzódásuknak megfelelően. A három utolsó szemeszterben külön tanmenet szabályozza az újságíróképzést mint speciális képzési területet. /Péntek János: Filológia kar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
1991. június 21.
Dáné Tibor felelevenítette az RMDSZ II. kongresszusát, Pillich Lászlóval vitázva. Dáné Tibornak huszonegy ügyrendi pontnál volt megfogalmazásokat pontosító vagy tisztázó javaslata, ezeket a kongresszus elfogadta. Amikor a "Gézák párharca" folyt /Domokos Géza és Szőcs Géza között/, akkor Dáné Tibor Tőkés Lászlót javasolta elnöknek. A püspök ezt nem vállalta. /Dáné Tibor: Tavaszi szeplők vagy májfoltok? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1991. június 22.
Marosvásárhelyen éjszakánként sorra eltüntetik a megmaradt magyar neveket. Nincs többé Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, helyette: Academia de arta teatrala din Tirgu Mures /Marosvásárhelyi Színművészeti Akadémia/, az utcai feliratokat is lemázolják. A város nevét sem írják ki magyarul, annak ellenére, hogy az 1990-es választásokon a 103627 szavazatból 56.262-t, vagyis 54,25 %-ot kapott az RMDSZ. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
1991. június 22.
Az 1990/91-es tanévben 1094 óvodába /ebből 609 önálló magyar, 485 tagozatos/ 56 240 magyar óvodás járt óvodába /az ország óvodásainak 7,5 %-a/, közülük 47 600-an magyar óvodai csoportba járnak, 8640-en pedig románba. Az előző évhez viszonyítva idén 2766-tal több magyar óvodás van. Az egyes megyékben eltérők az arányok. Arad megyében a magyar óvodások 33 %-a román óvodába jár, Brassó megyében 54 %, Máramarosban 46 %, Temes megyében 60 %-os ez az arány. A magyar óvodákban 2319 óvónő dolgozik, az ország óvónőinek 6,3 %-a, emellett 317 magyar óvónő román csoportokat vezet. A 2319 magyar csoportot vezető óvónő közül 1306 fő, azaz 53,6 % szakképzett. Látható, hogy óriási a szakemberhiány. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (I.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./
1991. június 22.
Nem tud róla, hogy hazajövetele ügyében történtek-e lépések, nyilatkozta Kincses Előd. Ebben az RMDSZ-nek kellene lépnie. Az 1990 márciusi események miatt a hivatalos adatok szerint harminc magyar és cigány sínylődik börtönben, valójában több személy ellen folyik eljárás, többek között ellene is. Közben az a három román sofőr, akik akkor halálra gázolták Kiss Istvánt, Gyimes Istvánt és Czipor Antalt, szabadon sétálnak, semmi bántódásuk nem esett. Ismert azok neve is, akik Sütő András bal szeme világát kioltották, de egyetlen egyet nem ítéltek el közülük. /Fábián Imre: Kincses Előd emigrációban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 22./
1991. június 22.
Ádám Gyula Barabás Zoltánnal a diktatúra idején éveken át járták a moldvai csángó falvakat, érdeklődve a csángó népélet iránt, fényképezőgéppel, filmfelvevővel, magnóval gyűjtötték az anyagot. Az ösztönzést Kallós Zoltántól kapták, aki buzdította, tanácsokkal látta el őket. A kéz fiatalember lopva, bujdokolva járta a falvakat. Pár héttel az 1989-es események előtt, amikor Felső-Rekecsényben egy lakodalmat filmeztek, lecsaptak rájuk a milícia emberei. Szerencsére jött a változás, így azután nem indítottak eljárást ellenük. Pár héttel a 89-es események után Ádám Gyula és Barabás Zoltán Csíkszeredában nagysikerű fotókiállítást mutatott be a csángó népéletről. Egy évre rá a kiállítás anyagát Budapesten is megtekinthették az érdeklődők, most pedig szeptemberben Genfben, az ENSZ-palotában fogják bemutatni - képeikkel - a csángó világot. /Ferencz Imre: Rekecsentől a genfi ENSZ-palotáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./
1991. június 22.
Székelyudvarhely sajtó-tavasza címen sorolta fel Pintér D. István a fordulat óta a városban született lapokat. Első a Katona Ádám-vezette Szabadság volt, a rövid életű hetilap, majd a Hídfő indult. A Tövissi Antal Áron és Tövissi Ildikó által irányított lap folyamatosan hígult, majd amikor a Tövissi házaspár az RTV magyar adásához szerződött, a hetilap megszűnt. Székelyudvarhelyen 1990 tavaszán létrejött az Infopress nyomdai kisvállalkozás, ez már a terjedelmesebb kiadványokat is lehetővé tette. Elindulhatott a Székely Útkereső folyóirat, Béke Sándor szerkesztésében. A Haáz Rezső Múzeum gondozásában látott napvilágot a Székelység és a Múzeumi Füzetek sorozat. A legszínvonalasabb kiadvány az Ablak, alcíme: Nemzeti kisebbségek magyar nyelvű lapja/. Majla Sándor főszerkesztő minden igyekezete ellenére eddig két száma jelent meg, egy litvániai és egy kárpátaljai összeállítás. Elindult az Udvarhelyi Híradó hetilap és Koszta István szerkesztésében a Székely Közélet. /Pintér D. István: Székelyudvarhely sajtó-tavasza. = Fiatal Fórum (Bukarest), jún. 22./ Megjegyzés: a felsorolt székelyudvarhelyi lapok megjelenési időpontjai a következők. Szabadság: 1989. dec. 23-tól 1991. márc. 15-ig, Hídfő: 1990. jan. 19.-1990. okt. 25., Székely Útkereső: 1990. áprilisától, Székelység: 1990. júliusától, Múzeumi Füzetek: 1990. júliusától, Udvarhelyi Híradó: 1990. augusztusától, Székely Közélet: 1991. ápr. 29-től júl. 1-ig (összesen kilenc szám). A felsorolás kiegészíthető még egy hetilappal: Udvarhelyi Sporthét /1990. máj. - szept. 25./
1991. június 23.
A kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitására egy jó ideig nem kerülhet sor, jelentette ki Petre Roman Svájcban, Crans-Montanában, egy nemzetközi konferencián, amikor ott Csóti Györggyel, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettesével tárgyalt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. június 24.
A román parlament két háza jún. 24-én együttesen ülésezett, Adrian Nastase külügyminiszter a Molotov-Ribbentrop paktum törvénytelen voltát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy "Románia területeit különböző köztársaságokhoz ragasztották és Sztálin nagyfokú elnemzetlenítésbe kezdett. Ennek következtében Észak-Bukovinában a románság részaránya 25, Moldáviában pedig 65 százalékra csökkent." Abból kell kiindulni, mondta, hogy pillanatnyilag két román állam van. Segíteni kell a Prúton túliakat a határok áttetszővé válásában. Kis lépésekkel kell a cél felé menni. Ebben a hangnemben szólaltak fel a honatyák. Marian Enache: "A román területeknek a román állam részeivé kell válniuk." Ion Ratiu: "El kell ismertetnünk ősi jogainkat." Végül a parlament egyhangúan elfogadta azt a nyilatkozatot, amely szerint a Molotov-Ribbentrop paktum ellentétben áll a nemzetközi jog alapelveivel, ezért semmisnek kell nyilvánítani. Ugyanígy kell megítélni Sztálin és Hitler megegyezésének következményeit, Besszarábia, Észak-Bukovina és Herta tartomány erőszakos elfoglalását. A nyilatkozat felkéri a kormányt, hogy ennek szellemében cselekedjen az elcsatolt területek lakossága jogos törekvéseinek teljesítéséért. /Román Győző: A parlament kimondta: Besszarábia, Bukovina ősi román föld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 24.
Adrian Nastase külügyminiszter újólag hangoztatta, hogy Romániának nincs területi követelése a Szovjetunióval szemben. Moldva és Románia "újraegyesítése utópisztikus, nem is érdemes beszélni róla." /AP/
1991. június 24.
Moses Rosen főrabbi jún. 24-én bukaresti sajtóértekezletén kérte a Nagy-Románia Párt és szócsövének, a hatszázezres példányszámú Romania Mare hetilapnak a betiltását és a "nemzeti gyűlöletet és antiszemitizmust szító" lapok, így az Europa megjelenésének leállítását. Ugyancsak elítélte, hogy sok lap nemzeti hőssé magasztosította fel Antonescu fasiszta diktátort, akinek uralma alatt a korábbi 800 ezres zsidó közösség felét elpusztították. /Moses Rosen főrabbi a Romania Mare Párt betiltását kéri. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./ Moses Rosen főrabbi sajtóértekezletén elmondta, hogy Romániában a fasiszta pártok és publikációk fenyegetik a törékeny demokráciát és az országban élő zsidókat. Kijelentette: a Nagy-Románia Párt tipikus fasiszta szervezet. A főrabbi követelte a fasiszta propaganda betiltását. Az AP amerikai hírügynökség megkérdezte Corneliu Vadim Tudort, a Romania Mare főszerkesztőjét, mi a véleménye Moses Rosen szavairól. Corneliu Vadim Tudor szerint a főrabbi túlzott, lapja nem a zsidókat támadja, csak azt a törekvésüket, hogy kezükbe tartsák az államvezetést. Szerinte a román állami intézmények vezetőinek 60 százaléka zsidó. C. V. Tudor szükségesnek tartja a kvóták bevezetését, vagyis meg kellene szabni, hogy az állami intézmények vezetőinek mekkora hányada lehet zsidó. /A Romania Mare vezetője a numerus clausus bevezetését szorgalmazza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 25.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
1991. június 25.
Õsztől két kilencedik osztállyal indul Nagyváradon a katolikus líceum, elsősorban a papi elhivatottságot érző fiatalok számára, de azok is jelentkezhetnek, akik katolikus iskolában szeretnék tanulmányaikat folytatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1991. június 25.
Huszonöt éven át próbáltam az USA kongresszusában és a külügyminisztériumban előtárni az erdélyi magyarság panaszait. De 1985-ig nem nagy eredménnyel. Azután mégis sikerült fölhívnom a figyelmet néhány olyan emberjogi dologra, ami megdöbbenést keltett. Igaz, ehhez akkor már Ceausescu rendszere is keményen belejátszott. A következménye az lett, hogy felfüggesztették vagy legalábbis elemzés tárgyává tették a legnagyobb kedvezmény elvének felfüggesztését. mondta el Szász Zoltán, több politológiai könyv szerzője, aki a háború után távozott Magyarországról, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Száz Zoltán úgy látja, hogy az RMDSZ élén állók rendes emberek, de görcsösen ragaszkodnak a hatalomhoz, a másik oldalt, a fiatalabbakat, a radikálisokat, akik határozottabban kiállnák a jogok mellett, azokat leintik, reálpolitikára hivatkozással. Szász Zoltán nemzetközi jogot oktat három egyetemen. Az amerikai etnikai csoportok országos szövetségének főtitkára és bevándorlási igazgatója. Tizenöt éve az amerikai külpolitikai intézet ügyvezető alelnöke, emellett a Magyar Szövetség főtitkára. /Koszta István: Elmondja Száz Zoltán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./
1991. június 26.
Iliescu elnök jún. 26-án fogadta az RMDSZ küldöttségét, Domokos Géza elnököt és Verestóy Attila szenátort. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben fenyegető újabb korlátozásokat, a szélsőséges erők aggasztó jelentkezését, a nemzetbiztonsági törvényben a szeparatizmus önkényes értelmezésének a veszélyét, Románia történelmének és földrajzának kötelezően román nyelven való oktatásának hírét és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztályt akarnak engedélyezni. Máris nagy a nyugtalanság: tiltakozó akciókat terveznek /éhségsztrájk, sztrájk, élőlánc/ az anyanyelvi oktatás korlátozása ellen, felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Egyetem visszaállításával lehetne megoldani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28., MTI/
1991. június 26.
Oroszhegy lakói nyíltlevelükben kérték Iliescu elnököt, részesítse kegyelemben az elítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét, akiknek büntetését a Legfelsőbb Törvényszék 1990. nov. 28-án hozott ítéletével súlyosbította: Nagy István és Ambrus Pál esetében 13-ról 15 évre, Vass Kiss Előd és Nagy Imre esetében pedig 13-ról 18 évre emelte. Liviu Cheuchisan rendőrparancsnok meglincselése azért következett be, mert a parancsnok a törvénytelenségek sorozatát követte el. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. - Zetelaka lakói jún. 6-i levelükben Iliescu elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy részesítse kegyelemben az 1991. márc. 29-én 20 évre elítélt Ilyés Istvánt, a 19 évre elítélt Boldizsár Ferencet és Karsai Lászlót, továbbá az 5-5 évre ítélt Bíró Mártont, Boros Lajost, Gergely Balázst, Gergely Lászlót, Jakócs Sándort, Péter Józsefet és Szabó Sándort. Zetelakán 1989. dec. 22-én a tömeg követelte Gabi Danaila és Sorin Debrean milicisták eltávolítását, akik törvénytelenségeket követtek el. Gabi Danaila öngyilkos lett, de ezt a bíróság nem vette figyelembe, haláláért ítélték el a felsorolt zetelakiakat. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Emberséget!- Alapítvány /Székelyudvarhely/ aláírási akciót indított el: Támogassuk az oroszhegyi rendőrgyilkosság vádjával 15 évi börtönbüntetésre ítélt Nagy István nélkülöző családját! Nagy István bűne az, hogy 1989. dec. 22-én a község zsarnokát, Liviu Cheuchisan rendőrparancsnokot oldalba lökte. Cheuchisan meglincselésére máshol és jóval később került sor. Támogassuk a marosvásárhelyi magyarellenes 1990. márciusi pogrom áldozatinak nélkülöző hátramaradottait. Eddig közel 20 ezer aláírás gyűlt össze, a kegyelmi kérvény támogatására. /Emberséget!- Alapítvány Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1991. június 26.
A Romániában élő 40 ezer fős ukrán kisebbség tagjai arról panaszkodnak, hogy a gazdasági reformok tönkreteszik életüket és azzal fenyegetőznek, hogy visszatérnek ősi földjükre. Az ukránok képviselői hiába próbáltak közbenjárni, több román azt mondta nekik, hogy menjenek Gorbacsovhoz és tőle kérjék vissza elvett legelőiket. Erre mintegy kétszáz elkeseredett ukrán teherautókkal nekivágott a határnak. A szovjet határőrök géppuskát szegeztek rájuk. Szovjet tisztek megkérték az ukránokat, írják le követeléseiket. Az ügy további sorsáról nincs hír. /Reuter/
1991. június 26.
Maros megyében a prefektúra utasítására, fegyveres őrizet mellett, levették az összes kétnyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 26.
A szófiai külügyminisztérium közleménye szerint Bulgáriában komoly aggodalmat keltett Adrian Nastase külügyminiszter parlamenti felszólalása, amely szerint Románia elvesztette Dobrudzsa déli felét, amelyet jelenleg Bulgária tart megszállva. /MTI/
1991. június 26.
Az RMDSZ-képviselők szóvá tették: a Romániai Magyar Szó nem közölte, hogy az RMDSZ parlamenti képviselői a nemzetbiztonsági törvény ellen szavaztak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1991. június 27.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor, a szenátus titkára jún. 27-én Iliescu elnökkel és az oktatási miniszterrel tárgyaltak. Domokos Géza meglepetéssel értesült arról, hogy az oktatási rendelettervezet készült, amely szerint a nemzetiségi iskolákban kötelezővé teszik a nemzetiségi iskolákban a történelem és a földrajz román nyelvű oktatását. Domokos Géza arról is értesült, hogy Szatmár, Kolozs, Bihar és Szatmár megyékben a megyei prefektúrák az igényelt magyar helyeket egyharmadára csökkentették. Mindezek miatt felkeresték Iliescu elnököt. Domokos a megbeszélés során kitért a többi ügyre is, így a nemzetbiztonsági törvénynél a szeparatizmus meghatározására. Iliescu elnök azt válaszolta, hogy fölveszi a kapcsolatot a kormánnyal és az oktatási miniszterrel. A miniszter azt az utasítást adta a megyei tanfelügyelőségeknek, hogy a 18 magyar tannyelvű iskolának maradjon meg a status quoja, azokban ne indítsanak román osztályokat. Verestóy Attila, miután megtudta, hogy több megyei tanfelügyelő, így Victor Dragoiu kolozsvári tanfelügyelő megtagadta a rendelkezés végrehajtását, újból tárgyalt a miniszterrel. /Béres Katalin: Az RMDSZ magas szintű megbeszélés-sorozata iskolaügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./
1991. június 27.
Az 1990-91-es tanévben 79 109 magyar elemista /I-IV. osztályos/ volt, közülük 66 850 anyanyelvén /84,5 %/ tanul, 12 259 pedig románul /15,5 %/. Az előző tanévhez képest 7150 elemistával kevesebb jár magyar iskolába, igaz, hogy a tavalyi 18 208 magyar tanulóval szemben most 12 259 magyar tanuló jár román iskolába. A magyar elemi iskolákban 3415 tanító és tanár működik, közülük 1034 szakképesítés nélküli, olvasható Murvai László és Debreczi Árpád összegezésében. /Murvai László, Debreczi Árpád: Év végi számvetés (II.) Volt-nincs elemi osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
1991. június 27.
A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta a Romániai Magyar Cserkészszövetség elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
1991. június 27.
A külügyminisztérium cáfolta a bolgár sajtó hírét, miszerint Adrian Nastase külügyminiszter azzal vádolta Bulgáriát, hogy elrabolt román területeket. Nastase a parlament jún. 24-i ülésén azt mondta, hogy 1940-ben "Erdély egy részét elrabolták és elvesztettük Dobrudzsa déli részét." A miniszter kifejtette, hogy a területi igények felvetése ma nem egyezik az államok baráti kapcsolatainak elvével, sem a Helsinki Záróokmánnyal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./
