Románia és Oroszország hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4-5./
Nits Árpád újságíró a népszámlálással kapcsolatban az Országos Statisztikai Bizottság alelnökének, Alexandru Radocea alelnöknek tette fel a kérdéseket. Miért szerepel külön nemzetiségként a székely, a sváb, a szász? Radocea arra hivatkozott, hogy az 1977-es népszámlálásnál néhányan székelynek vallották magukat. A szakember szerint amennyiben az összeíró a nemzetiséget és az anyanyelvet ceruzával írja, be, akkor meg kell tagadni a kérdőív aláírását. /Nits Árpád: Korrekt társadalomhoz korrekt népszámlálási adatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. január 4.
Hölszky Gábor hangsúlyozta, hogy mindenki vallja magát magyarnak, annak ellenére, hogy a népszámlálási íven külön szerepel a magyar, külön a székely és külön a csángó megnevezés. /Hölszky Gábor: Magyarok vagyunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. január 5.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök tavaly novemberben részt vett Rómában a püspöki szinóduson. Felszólalását közölte az Új Ember. Jakubinyi György kifejtette, hogy a nacionalizmusok mindenütt tovább élnek Európában. Véres nemzetiségi összetűzéseknek voltak szemtanúi. Jelentős döntésnek nevezte azt, hogy a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelték, hiszen itt él az egymillió romániai magyar katolikus fele. Biztosítani kell mindenki számára legalább az egyházban saját anyanyelvének használatát. "Előfordul, hogy az egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /Püspökök felszólalása. = Új Ember, jan. 5./ Jakubinyi beszédét közölte az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja: 1991. nov. 30.
1992. január 6.
Tőkés László püspök a Magyar Televízióban nyilatkozott a most kezdődő népszámlálásról. A nemzetközi közvélemény figyelmét felhívta azokra a veszélyekre, amelyet a népszámlálás jelent a nemzeti kisebbség számára, diszkriminatív jellegével, a Ceausescu idejében alkalmazott módszerek folytatásával. A nemzetiségnél a kódszámot nem szabad beírni a rovatba, arra csak az összesítő hivatal vezetőjének van joga. Külön jelenik meg a magyar mint maghiar, ungur, székely és csángó. - Kétes az ilyen népszámlálás eredménye, mert nemzeti feladatként fogják fel, hogy kimutassák, itt egy román ortodox nemzettel van dolgunk, és elhanyagolható a kisebbségek jelenléte. /Tőkés László felhívása a világhoz. = Új Magyarország, jan. 7./
1992. január 7.
Az utóbbi hetekben egyre több fenyegető levelet kap Tőkés László püspök, decemberben pedig megérkezett a halálos ítéletet közlő levél is, melyet Szatmárnémetiben adtak postára. A levél szerint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék lakóinak képviselői elhatározták, hogy Tőkés Lászlót halálra ítélik és ezt az áruló Tőkés László pap tudomására hozzák. "A halálraítélés 1991. december 1-jén lép hatályba és az a személy, aki az áruló papot kivégzi, 150.000 dollár jutalomban részesül." /Pesti Hírlap, jan. 7., Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
1992. január 7.
Perka Margit /Perca G. Margareta/ szabófalvi lakos népszámlálási biztosként jan. 7-én írt nyílt levelében tiltakozott a manipulációk ellen: a iasi római katolikus püspökség és Szabófalva papja többször felhívta a lakosokat, hogy feltétlenül románnak és római katolikusnak mondják magukat. Érvelésük szerint a római katolikus fogalom a "román" szóból ered. Az ellenszegülőket a csángók 1940-ben felmerült kitelepítési fenyegetésére emlékeztették. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Csángó tiltakozás. = Népszabadság, jan. 23./
1992. január 7.
A román ellenzéki napilap első oldalán közölte: olyan információkkal rendelkezik, hogy a Hargita megyei népszámlálók utasítást kaptak a nemzetiségi és anyanyelv rovatok ceruzával való kitöltésére. /Romania Libera (Bukarest), jan. 7./
1992. január 7.
A madéfalvi veszedelem évfordulójára emlékeztek jan. 7-én a székelyföldi településen. Madéfalván az emlékmű előtt lezajlott tízezres nagygyűlésen beszédet mondott Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Sylvester Lajos a székelység nevében, majd a csángók képviselője. Az emlékművet megkoszorúzták az RMDSZ nevében, továbbá a Hargita megyei prefektúra, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, valamint magyar nagykövetség képviselői is. Az ökumenikus istentiszteletet dr. Jakubinyi György segédpüspök celebrálta, ahol felolvasták Bálint Lajos gyulafehérvári érsek és Tőkés László püspök üzenetét. /Népszabadság, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
1992. január 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1991. dec. 14-én tartotta első közgyűlését Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az RMPSZ kiemelten fontos célja a tanügy demokratizálása. Tervbe vették a Szülők Országos Testületének megalakítását. Az RMPSZ társszervezetként csatlakozik az RMDSZ-hez, olvasható az RMPSZ elnökségének közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1992. január 7.
A népszámlálással kapcsolatban nyugtalanító, hogy Romania Libera 1991. nov. 26-i számában A hivatalos nacionalizmus szökőárja című tudósítása szerint a Vatra Romaneasca kolozsvári tanácskozásán a város polgármestere feladatként tűzte ki: a népszámlálást kizárólag románok végezzék. /Barabás István: Megszámlált magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ A népszámlás Romániában jan. 7-től 14-ig tart.
1992. január 8.
A Maros megyei Erdőcsinádon letartóztatták Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot. Az a vád ellenük, hogy 1990. márciusában eltorlaszolták a Szászrégen és Marosvásárhely közötti országutat, hogy megakadályozzák a hodákiak "felvonulását". /Letartóztatások Maroson. = Népszabadság, jan. 11./
1992. január 8.
A fenyegetéseket úgy megszoktam, mint a jégesőt mondta Tőkés László püspök, akivel legutóbb névtelen levélben tudatták, hogy 150 ezer dollárt kap az, aki megöli Tőkés Lászlót. A püspök elmondta, hogy néhány hónapig fegyveresek álltak őrt lakása előtt, később már csak időnként járőröztek. Ma már állandó randalírozás zavarja nyugalmukat. A házat megrongálták, leverték a vakolatot. A legnagyobb segítség a nyilvánosság, a múltban is így volt. /Váradi fejpénz. = Kurír (Budapest), jan. 8./
1992. január 8.
Szőcs Géza nyilatkozott a Szabadságban: Kapcza Imre támadására méltatlannak érezte a válaszadást, ugyanúgy, ahogy a Romania Mare, az Europa, a hasonló lapok, valamint a Corneliu Vadim Tudor típusú figurák támadásaira. Ezeknek a támadásoknak nemcsak az a céljuk, hogy az embert lejárassák, hanem az is, hogy védekezésre késztessék. Ha válaszol egy ilyen cikkre, akkor két hét múlva ki tudja, hány hasonló cikkre kell válaszolni. Szőcs Géza sorra visszautasította Kapcza Imre vádaskodását, nem igaz az, hogy Budán épül a villája./Pölnitz László: Beszélgetés Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ Előzmény: Kapcza Imre: "Egyébként következetesen becsületes." = Szabadság (Kolozsvár), 1991. dec. 5./
1992. január 8.
Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 8.
Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 8.
Az előző, 1977-es népszámláláskor a számlálóbiztos ceruzával írta be az adatokat, így lehetővé vált az utólagos "helyesbítés. Most mindent meg kell tenni, hogy a helyes adatokat jegyezzék be. /Thussy-Tövissi Lajos: Hányan vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1992. január 8.
Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 9.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 9.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület jan. 9-én kelt Állásfoglalása elítélte a Tőkés László püspököt ért halálos fenyegetést, továbbá egyes képviselők gyűlölködő kirohanásait a magyar nép, az egyház és Tőkés László ellen. Corneanu Nicolae temesvári metropolitával és Neumann Ernő temesvári főrabbival egyetértésben "egyházunk súlyos kételyeit fejezi ki a temesvári perben hozott felmentő ítéletekkel szemben." Az egyház vezetősége nyilvánosan fellép Tőkés László védelmében, kérve a jelzett megnyilvánulások lelkiismeretes kivizsgálását és a püspök személyi védelmét. /Állásfoglalás = Új Magyarország, jan. 11., Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./
1992. január 9.
Magyarországról dr. Maczó Ágnes képviselő, Balczó András, Makovecz Imre építőművész, Pozsgay Imre képviselő, Püski Sándor könyvkiadó és G. Nagy Ilián költő nyílt levéllel fordultak Tőkés László védelmében Európa államfőihez, arra a hírre, hogy halállal fenyegették meg a püspököt. /Nyílt levél Európa államfőihez. = Új Magyarország, jan. 9./ Az Erdélyi Szövetség nyilatkozatban fordult a világ közvéleményéhez, Tőkés László püspök védelmében. /Pesti Hírlap, jan. 9./
1992. január 9.
A Marosi Református Egyházmegye lelkészei jan. 9-én kelt, Gombár Csabához, a Magyar Rádió elnökéhez írt levelükben kérték a vallási műsorok középhullámom történő sugárzását, mert az urh sávot nem tudják fogni Erdély területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1992. január 9.
Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 9.
Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./
1992. január 9.
A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 9.
Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke a Komszomolszkaja Pravdának így nyilatkozott: "Romániával egyesülésünkről szó sem lehet." /BBC román nyelvű adása, MTI/
1992. január 9.
Jan. 9-én Bukarestbe érkezett J. Dienstbier cseh és szlovák külügyminiszter. A gazdasági együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt román kollégájával. A látogatás célja az új alapszerződés kezdeményezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezzék a visszaélési kísérleteket. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a népszámlálási biztosok ceruzával töltik ki az adatokat. Brassóban és a magyarlakta helyeken szinte általános a ceruzás kitöltés. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./
1992. január 10.
A volt hatalom emberei licitálás nélkül jutottak Marosvásárhely központi üzlethelyiségeihez. Ők uralják a város kereskedelmi életét. /Romania Libera (Bukarest), jan. 10./
