Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 2.
Melescanu külügyminiszter budapesti útja előtt nyilatkozott a Népszabadságnak. nem visz magával szövegváltozatot az alapszerződéshez, mert a román javaslatot néhány hónappal ezelőtt már eljuttatták. Szeretné, ha jövő tavaszra aláírnák az alapszerződést. /Népszabadság, szept. 2./
1994. szeptember 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő szept. 2-án bejelentette, Iliescu elnök felhatalmazta Melescanu külügyminisztert, hogy budapesti tárgyalásán a legnagyobb nyitottságot tanúsítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 2.
Az RMDSZ Egyeztető Tanácsa oktatási szakbizottsága szept. 2-i üléséről közleményben számolt be. Jelen voltak az oktatási szakkuratórium tagjai /elnök: Kelemen Árpád egyetemi tanár, titkár. F. Ferenczi Rita, tagok: Bíró A. Zoltán, Lászlófy Pál, Sebők Péter, Nagy F. István, Tonk Sándor, Vetési László/. A támogatások odaítéléséhez szükség van a romániai magyar oktatási hálózat sokrétű felmérésére, ennek nyomán a prioritási sorrend meghatározására. Cs. Gyimesi Éva, az oktatási szakbizottság elnöke ismertette, hogy mit kell tartalmazni a pályázatoknak, egyben javaslatot tett az elbírálás szempontjaira. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
1994. szeptember 2.
Romániában a IX-es tanulók létszáma 1990 óta növekszik, a magyar nyelven tanulók száma viszont csökken /1990/91: 9916, 1993/94: 7331 fő. Az iskolatípusonkénti megoszlás azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvet választóknak több mint fele az elméleti líceumba jár, tehát olyan szakokra, amelyek folytatásaképpen az anyanyelvi képzés elérhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1994. szeptember 2.
Szeptember 2-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sajtótájékoztatót tartottak. Szept. 27-én tartják az egyházi tisztségviselők választását. Három püspökjelölt van: Tőkés László /227 szavazattal/, Adorján Kálmán /4 szavazattal/ és Nógrádi Béla /4 szavazattal/. A Sulyok István Főiskolán beindítják a kántorképző szakot és az újságíró tanfolyamot. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 3-4./
1994. szeptember 2.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke szept. 2-án Budapesten tárgyalt Szent-Iványi István külügyi államtitkárral, fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Szekeres Imre az MSZP és Pető Iván az SZDSZ frakcióvezetője /Magyar Hírlap, szept. 3./ és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Constantinescu a német-francia kiegyezéshez hasonló megoldást, közös infrastrukturális fejlesztést javasolt. /Magyar Nemzet, szept. 3./
1994. szeptember 2.
Markó Béla Szegeden, a nyári egyetemen /júl. 25-én/ mondott beszédét közli a hetilap /Hagyományőrzés és modernizációs törekvések Erdélyben/. "Erdély tulajdonképpen egy mítosz." - állapította meg Markó Béla. Ez a mítosz nem az elveszett paradicsomról szól, "hanem az ellopott paradicsomról. És végső soron ez is az igazság." "Szabad együtt- és különlétről lenne szó, nem egy olyan egyenlőtlen küzdelemről, amelyben a többségi mentalitás maga alá akarja gyűrni a kisebbség szellemiségét." Ilyen körülmények között nem a természetes egymásrahatás következik, "hanem a védekező elzárkózás egymástól." Az értelmiségiek az önmegőrzés ideológiáját teszik magukévá, jobban fognak támaszkodni a hagyományos értékekre. A megmaradás ideológiája szinte feloldhatatlan ellentétben van a megújulás ideológiájával. Egy védekezésre kényszerített közösséget kellene más szemléletre felkészíteni, de úgy, hogy az elit továbbra is közösségi maradjon. "Nem a hagyomány elutasításában látom ezt a lehetőséget, hanem a tradíciók egészséges elrendezésében." Az "erdélyi magyarságnak egyetlen kiútja van: menekülés előre! Gazdaságban, politikában, kultúrában is." /A Hét (Bukarest), szept. 2./
1994. szeptember 3.
A Romániai Magyar Szó idejében benyújtotta a két külügyminiszternek a kérdéseit, hogy nyilatkozataik találkozásuk előtt megjelenjenek. Végül a Kovács László külügyminiszterrel készült interjú napvilágot lát, Teodor Melescanu válaszai viszont nem érkeztek meg, ehelyett a Magyar Nemzetnek adott interjúját közölték újra.
1994. szeptember 3.
Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./
1994. szeptember 3.
Melescanu a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott: nem egészen érti, milyen garanciát kellene nyújtani az alapszerződésben a kisebbség számára, hiszen az alkotmány biztosíték, a nemzeti kisebbségek szervezetei az állami költségvetésből kapnak támogatást. Románia elkötelezte magát az 1990-es koppenhágai egyezmény mellett, azonban ebben nem a kollektív jogokról van szó. A súlyos gazdasági nehézségek miatt a tornyai és a nagyszalontai határátkelők nem készültek el. /Magyar Hírlap, szept. 3./
1994. szeptember 3.
Az ET jelentéstevők /Jansson és König/ jelentésükben kritikusan írnak arról, hogyan teljesítette Románia az ET-vállalásokat. Több területen még visszaesés is tapasztalható: Romániában javasolták az újságírók megbüntetését, az újságnyomó papírt az állam osztja el. Szűkíteni akarják azoknak az iskolatípusoknak, illetve tantárgyaknak a körét, amelyekben magyarul folyhat tanítás, eltávolítják a kétnyelvű helységtáblákat. A bírál leválthatók, a bírósági ítéleteket az alsóbb bíróságok gyakran nem hajtják végre. Nincs szabad ügyvédválasztás. /Magyar Hírlap, szept. 3./
1994. szeptember 3.
Az 1993/94-es tanévben magyar nyelvű szakiskola négy megyében működött, 25 osztállyal, ezenkívül hat megyében összesen 26 magyar inasiskola, anyanyelvű mesteriskola csak Hargita megyében van, három osztállyal. Ebbe a három iskolatípusba 6242 magyar tanuló járt, 415-tel több az előző évinél. Ennek ellenére a magyar nyelven folyó szak-, inas- és mesterképzésben részesülők arányszáma az országos átlag 2 %-a. - Magyar nyelvű posztliceáris osztályba 891 tanuló járt ebben a tanévben, további 1259 magyar tanuló román iskolába iratkozott be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
A kormány nem zárkózik el a magyar-román csúcstalálkozó elől, nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök. Kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát, de elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar-román államközi viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 5.
Melescanu külügyminiszter szept. 5-én Budapestre látogatott, tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd fogadta Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Az egynapos villámlátogatás a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatójával zárult. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, hogy az alapszerződés rögzítse a legfontosabb elveket, a kisebbségi jogok részletezését pedig külön kisebbségvédelmi megállapodás tartalmazza. Melescanu elmondta, hogy szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségéről, üzleti tanács létrehozásáról és a határátkelőkről is tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy novemberben a szakértők találkoznak Bukarestben. Meggyőződéses optimista vagyok a Románia és Magyarország közötti kapcsolatok fejlődésének esélyeit illetően, jelentette ki Melescanu a román rádióban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 5.
A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Kovács László elmondta, hogy célszerű a kisebbségi jogokat külön kisebbségvédelmi megállapodásban rögzíteni. Melescanu erre kitérően reagált: nem állítja, hogy mellette vannak a külön dokumentumnak. Meg kell vizsgálni, mit tartalmazna a melléklet, meg kell beszélni és utána döntenek. Arra a kérdésre, hogy milyen javaslatokat tett a két miniszter, Melescanu a gazdasági nyitást, határátkelők létesítését, a diplomák kölcsönös elismerését, a történelemkönyvek tartalmát említette, Kovács László a főkonzulátusokról beszélt /a magyar fél nem ragszkodik Kolozsvárhoz/. Melescanu a Moldovától elválasztó határról elmondta, hogy Románia sohasem kérdőjelezte meg a határokat, az elsők között ismerte el Moldáviát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./
1994. szeptember 5.
Szept. 5-én, mialatt Melescanu Budapesten tárgyalt, Funar nyílt levelet írt Emil Constantinescunak, a Demokratikus Konvenció elnökének /aki ekkor szintén Budapesten volt/, arra kérve az ellenzék vezetőjét, hogy közösen lépjenek fel az RMDSZ betiltását. Funar levelét a bukaresti rádió szept. 5-én ismertette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 5.
Szept. 5-én megkezdte őszi ülésszakát a Képviselőház, megválasztották az állandó bizottságot, melynek az egyik titkára Borbély László. az RMDSZ Maros megyei elnöke lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./
1994. szeptember 5.
A román politika kulcskérdéseit vizsgálták meg Budapesten, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjában. Románia középhatalmi státuszra törekszik. Két irányzat csapott össze: az egyik Moldova visszaszerzésére, balkáni regionális dominanciára törekvés, Európától elzárkózás, a másik az Európához fölzárkózás, amely a Nagy-Románia törekvéseknek visszafogottabb színezetet kíván adni. Melescanu vezetésével az "európaibb" irányzat került fölül. Nagy-Románia megteremtésének szándéka változatlan, de átmenetileg a külpolitika második vonalába került. Magyarország gazdasági megerősödésétől félnek, mert attól tartanak, hogy Erdély védtelen lesz a magyar tőke behatolásától. Románia gazdasági kettészakadásától is félnek, mert a Kárpátoktól délre eső részen a török és görög tőke dominanciája kezd kialakulni. Az MDF-kormány a magyar kisebbség radikális szárnyát bátorította. A kormányváltozással megszűnt a radikálisok kisebbségi bátorítása, első helyre az államközi kapcsolatok javítása került. Mintha visszakerülne Tőkés László a képbe. Ennek az az oka, hogy a radikálisokon kívül nincs más partner Budapest számára. - Az erdélyi 4. hadsereget megerősítették. Az államközi kapcsolatok enyhülhetnek, a két nemzet közötti viszony nem. /Magyar Hírlap, szept. 5./
1994. szeptember 5.
Szeptemberben ünnepli a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /EMGE/ 150 évfordulóját. Csávossy György elnök visszatekintett az elmúlt négy évre. Az EMGE a mezőgazdasági struktúraváltást segíti, az Agrocaritas Transylvania Alapítvánnyal együttműködve szerepet vállal a gépkörök megszervezésében. Télen Illyefalván tartották az első aranykalászos gazdatanfolyamot. Eddig 700 egyetemi hallgató vesz részt a távoktatásban, újra megjelenik az Erdélyi Gazda, ennek füzetsorozatával a mezőgazdasági szakkönyvek hiányát akarják pótolni. - A gazdaboltokhoz nincs elegendő tőke. - Létrehozták az országos informatikai hálózatot, a gyergyói adatbankot. /Új Magyarország, szept. 5./
1994. szeptember 5.
Adrian Paunescu szenátor sérelmezte, hogy visszafordították a román-moldovai határon. A tisztviselők szerint sértően viselkedett. /Új Magyarország, szept. 5./
1994. szeptember 6.
Tordán a városi tanács jóváhagyta a Jósika Miklós emléktábla elhelyezését a főtéren levő szülőház homlokzatára. Az ápr. 29-i ünnepségen jelen volt Ioan Bendea polgármester is, aki hangsúlyozta, hogy "büszkéknek kell lennünk ezekre a személyiségekre." Azóta uszító cikkek jelentek meg, Vi_inescu tordai tanár azt állította, hogy Jósika Miklós románellenes volt. A tanács felkérte, hogy ezt dokumentumokkal bizonyítsa be, ez azonban elmaradt. Medrea alprefektus a kolozsvári prefektúra nevében levélben értesítette a tordai tanácsot, hogy az emléktábla engedélyezésére csak a prefektúrának van joga. A tordai tanács felszólította a tordai RMDSZ-t, hogy vegye le az emléktáblát. A kolozsvári RMDSZ levélben kérte Grigore Zanc prefektust, hogy tartsák be a jogrendet, és ne bolygassák a Jósika Miklós-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 6.
A múlt héten a Zilah főterén álló Wesselényi-szoborból ismeretlen tettesek letörtek egy nagy darabot. A letört kőtömbre nem figyelt fel sem a rendőrség, sem a polgármesteri hivatal, de a műemlékvédők sem, egyedül a járókelők vették észre a történteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 6.
Csíkszeredában megalakult a Hargita megyei Innovációs és Információs Központ, melynek célja az induló kis- és középvállalkozások segítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 6.
Az 1992/93-as tanévben 216 705 tanuló részesült magyar nyelvű oktatásban, az 1993/94-es tanévben pedig 211 317 tanuló, 5388 fővel kevesebb. Az óvodai oktatást kivéve a többi oktatási fokozat hátrányos helyzetben az országos átlaghoz képest. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 7.
Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./
1994. szeptember 7.
Teodor Melescanu semmitmondó budapesti látogatásával nyilván visszatérítette a földre a szocialista-liberális kormányt, vélte Kis Tibor. Jó lecke a magyar diplomáciának a közép-európai realitások tantárgyból. Most majd kevesebb szó esik történelmi megbékélésről. Egy szép, de rövidke álom véget ért. Baj lenne, ha a kormány a visszautasító gesztusokat, a pofonokat figyelmen kívül hagyná. - Nyugat-Európa szerződéseket akar, meghatározott időn belül. /Népszabadság, szept. 7./
