1942 óta gyűjti a székelység történetére vonatkozó anyagokat Imreh István történész, így születtek meg könyvei /Székely falutörvények, Székelyek a múló időben, A törvényhozó székely falu stb./. A ránkmaradt falusi jegyzőkönyvek a demokrácia működését mutatják. Van tehát hagyománya a székelység önigazgató, önrendelkező életének. Egy életet szánt arra, hogy ezt a történelmi tényt kutassa, feldolgozza és közreadja. A jelenkori román autonómiatörekvések nem szeparatizmust jelentenek, hanem a közös társadalmi forma gyakorlatáról van szó. /Új Magyarország, okt. 14./
1994. október 14.
Az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban Markó Béla, az RMDSZ elnöke Richard Schifterrel, az elnök egyik főtanácsadójával, a nemzetbiztonsági tanács közép- és kelet-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatójával, továbbá kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják a magyar anyanyelvi oktatás igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14., Népszabadság, okt. 14./
1994. október 14.
Okt. 14-én Nagyváradon az RMDSZ-székházban tartották Molnár Jánosnak az Ellenpontok történetét feldolgozó Az egyetlen út című dokumentumkötetének bemutatóját. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 18./
1994. október 14.
A Magyarok Világszövetsége keretében működő Baross Gábor Társaság, amely a magyar vállalkozók szervezete, Marosvásárhelyen kétnapos tanfolyamot szervezett a magyar vállalkozók részére. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./
1994. október 15.
Nem volt eredményes a román-orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat. Románia ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a szövegben nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herta tartományt a második világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov-Robbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már a Moldovai Köztársasághoz, illetve Ukrajnához tartoznak. /Magyar Hírlap, okt. 15./
1994. október 15.
Marosvásárhelyen okt. 15-én megtartották az RMDSZ második megyei önkormányzati konferenciáját. Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke szólt a tanácskozás jelentőségéről. Elmondta, hogy nem érezte elég szorosnak az RMDSZ és az önkormányzatok kapcsolatát. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./ Nagyarányú a munkanélküliség, állapították meg, Marosvásárhelyen 28 %-os, Maros megyében pedig 33 %-os. /Pest Megyei Hírlap, okt. 17./
1994. október 15.
A Magyar Pen Klub konferenciát rendezett hagyomány és modernség témakörében. Gálfalvi Zsolt, a bukaresti A Hét főszerkesztője elmondta, hogy állandó veszélyben vannak a nagymúltú folyóirataik. Szerkesztőik hónapokig nem kapnak fizetést, a tiszteletdíjat sem tudják fizetni. A határokon túli magyar irodalmi folyóiratok terjesztése megoldatlan. 1990 februárjában az akkori magyar és román művelődési miniszter által aláírt egyezmény értelmében biztosítani kell a szellemi termékek szabad áramlását. Ez azonban csak írott malaszt maradt. /Magyar Nemzet, okt. 15./
1994. október 16.
Okt. 16-án Borbély Imre és András Imre RMDSZ-képviselők jelenlétében okt. 16-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a képviselőiroda. Borbély Imre elmondta, hogy privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. A Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen működő képviselőirodák a közvetlen kapcsolattartás szolgálatában állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 16.
Okt. 15-16-án rendezték meg a Román Szellemiség II. Kongresszusát Herkulesfürdőn, az elnöki hivatal és a kormány támogatásával. Öt munkacsoport volt: kulturális, gazdasági, nemzetnevelési, nyelvi, néprajzi. /Dimineata, okt. 14./ Iliescu elnök megjelent és beszédet mondott, teljes a jogegyenlőség, hallhatták tőle a megjelentek. Az elnök nemzeti összefogásra buzdított. Megválasztották a vezetőséget, Iliescu a tiszteletbeli elnök, mellette Nastasét és Paunescut szavazták a vezetésbe. Kritizálták a "moldáv nyelv" kifejezést. Felolvasták a vasgárdista-fasiszta Iosif Constantin Dragan üzenetét: ne hívják a cigányokat romáknak, mert sokan összetévesztik őket a románokkal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A kongresszusra 26 országból gyűltek össze a román diaszpóra képviselői. Iliescu beszédében megkülönböztette a kisebbségben élő románokat, illetve a románságot /Moldova, Bukovina/, amely éppúgy házigazdája a találkozónak, mint a Romániában élők. Történelmi küldetésüket is megfogalmazta: összetartás, a román ügy szolgálata, hídszerep. Több mint száz előadás hangzott el, kiadványok jelentek meg, azzal az igénnyel, hogy megrajzolják a határokon túli románság etnikai térképét. Ennek értelmében Románián kívül mintegy 10-12 millió román él, közülük 3,4 millió Moldáviában, Dél-Besszarábiában és Bukovinában, 300 ezer Ukrajnában, 500 ezer Oroszországban, 1,2 millió Bulgáriában, 1,2 millió Szerbiában, 300 ezer Macedóniában, illetve Albániában, 1,1 millió Amerikában, 18 ezer Ausztráliában. Elhatározták, hogy ezentúl évente Herkulesfürdőn tartják az összromán találkozót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./ A határokon túli románság mintegy 600 kulturális, társadalmi szervezettel bír, szinte ugyanannyi lappal és folyóirattal. /Magyar Nemzet, okt. 18./
1994. október 16.
Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1994. október 16.
Barót első írásos említése 770. évfordulója alkalmából okt. 14-16-a között ünnepi rendezvényt tartottak a városban, ennek keretében két szobrot is avattak, a két helyi iskola udvarán a névadók szobrait, Baróti Szabó Dávid és Gaál Mózes bronzszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18., Magyar Nemzet, nov. 1./
1994. október 17.
Markó Béla az amerikai külügyminisztériumban ismertette a tanügyi törvénytervezettel, a magyar kisebbség anyanyelvi oktatásával kapcsolatos elképzeléseket. A nacionalista irányzatok fölerősödtek Romániában. Markó Béla átnyújtotta a romániai magyarság autonómiatörekvéseit összegező dokumentumot. /Népszabadság, okt. 17./
1994. október 17.
Zilahon okt. 17-én iskolásokat kivezényeltek, hogy megünnepeljék a város felszabadításának 50. évfordulóját, majd a polgármesteri hivatal homlokzatán leleplezték a márvány emléktáblát, melynek szövege szerint 1944-ben "a román seregek szabadították fel a várost az átmeneti fasiszta-horthysta megszállás alól". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 18.
Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyre látogatott Alfredo Miccio, az Európa Tanács "Bizalomerősítő intézkedések" elnevezésű programjának igazgatója, és megbeszélést folytatott mind a megyei RMDSZ-szervezet vezetőivel, mind a prefektúra képviselőivel. Az RMDSZ képviselői beszámoltak gondjaikról, a kétnyelvű feliratokról, az oktatási törvényről, a kultúra központosításáról, a rendőrséggel és a helyi autonómiával kapcsolatos problémákról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 18.
A moldovai parlament kénytelen lesz felkérni az ENSZ-et, az Európa Tanácsot, hogy ítéljék el a román vezetőknek a határok megváltoztatására irányuló felhívásait, jelentette ki okt. 18-án Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. Andronic Iliescu elnöknek Herkulesfürdőn, a külföldön élő románok kongresszusán elmondott beszédére reagált. Iliescu kijelentése, hogy Moldávia "mesterséges állam" és egyesülni fog Romániával, a hivatalos Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Andronic. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 18.
Okt. 18-án Kolozsvárott tanácskozott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Tárgyaltak a jövő évi kongresszus előkészítését szolgáló elemzésekről, a tagnyilvántartások egységesítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1994. október 18.
A Képviselőházban okt. 18-án Kerekes Károly RMDSZ-képviselő megkérdezte Vacaroiu miniszterelnöktől, miért nem reagált korábbi kérdésére. Kerekes jún. 6-án interpellált a kormányhoz a rokkantak és fogyatékosok segélyezésének elmaradása miatt, azonban nem kapott választ. Szept. 12-én a pénzügyminiszterhez fordult, ugyanezzel a problémával, de a válasz ezúttal is elmaradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1994. október 18.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1994. október 18.
Rafic Hariri, libanoni miniszterelnök okt. 18-én Romániába látogatott. Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után aláírták a két ország közötti gazdasági-együttműködési szerződést. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 19./
1994. október 18.
Mihai Viteazu román fejedelem személyisége és kora, illetve a középkori erdélyi városfejlődés volt a két témája a román és magyar történészek vegyes bizottsága Bukaresten és Nagyváradon megtartott ülésének. A vegyes bizottság román elnöke Camil Muresanu professzor, magyar elnöke Szász Zoltán professzor. A legutóbbi, 1993 tavaszán megtartott találkozón a két ország történelemkönyveiről folytattak eszmecserét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1994. október 19.
Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke okt. 19-én az ún. Hargita-Kovászna megyei vizsgálat /Har-Kov jelentés/ megismétlését kérte, azt állítva, hogy elnyomják az ott élő románokat. Kozsokár Gábor szenátor válaszában rámutatott arra, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem hozzon hivatalos kimutatásokat. Tudor újból szót kért és katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Végül a Szenátus nem foglalt állást az ügyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 20., /Új Magyarország, Magyar Hírlap, okt. 20./
1994. október 19.
Az elnöki kegyelemmel szabadult, most Budapesten élő székelyföldi elítéltek emlékeztek börtönéveikre. Rendszeresen verték őket, a szamosújvári börtönben másfél hónapig vasra verten tartották egyiküket. /Magyar Nemzet, okt. 19./
1994. október 19.
Okt. 19-én Iliescu elnök fogadta a Romániába látogató Michel Camdessust, a Nemzetközi Valutaalap elnökét. A találkozó után Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentette, hogy a megbeszélések tartalmasak voltak. A vendég nagyra értékelte a román gazdaságban elért haladást, a Nemzeti Bank tartalékainak növekedését, a privatizációban látott lemaradást. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 21./
1994. október 19.
A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék okt. 19-i ülésén felmentett a vád alól három katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet még nem jogerős. Ha a temesvári forradalmárok nem fellebbeznek, akkor immár a temesvári vérengzés miatt elítélt összes szekus, katonatiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
1994. október 19.
Októberben Romániában a bejegyzett munkanélküliek aránya 10,7 %, számuk 1 196 412 volt, közülük 483 255 fő részesült munkanélküli segélyben, 575 951-en pedig szociális segélyben. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./
1994. október 20.
Kolozsváron az RMDSZ városi tanácsosai sajtóértekezleten jelentették be, hogy az RMDSZ - több ellenzéki képviselővel együtt - nem szavazta meg a város főterén folyó ásatásra szolgáló újabb összeget. Az RMDSZ tanácsosai tiltakoztak a városházán egy hete elhelyezett emléktábla szövege ellen. Eszerint a román csapatok 50 éves felszabadították a várost a "horthysta-fasiszta megszállás alól". A tanácsosok kifejtették, hogy nem román, hanem szovjet csapatok szabadították fel a várost és ötezer ember elvittek, akiknek a fele sem tért vissza, ezen nincs sok ünnepelni való. A polgármesteri hivatal által szervezett minden ünnepség egyben magyarellenes hangulatkeltésre szolgál, ezért azokon a jövőben sem vesznek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 20.
Arra kérdésre, hogy mennyi költségvetési pénzt fordítottak a határon túli magyarság támogatására, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese elmondta, hogy pontos adatokat nehéz mondani, mert a költségvetés különböző fejezetei között elszórtan jelent meg az összeg. "A támogatás útja kideríthetetlen, kifürkészhetetlen." Az elmúlt években voltak "kiválasztottak, és kliensi rendszer alakult ki." /Magyar Hírlap, okt. 20./
1994. október 21.
A Romániai Emberjogi Intézet és az ENSZ genfi emberi jogi központja okt. 18-21-e között Bukarestben szemináriumot szervezett a nemzeti kisebbségek témakörében. A szemináriumon megállapították, hogy képzési programot kell szervezni azok számára, akik az emberjogi védelem sajátos felelősségét viselik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1994. október 21.
Okt. 21-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Zoran Lilics, Jugoszlávia elnöke, eleget téve Iliescu elnök meghívásának. A két ország kapcsolatai hagyományosan jók, hangoztatta a két elnök a tárgyalás után. Lilics hasznosnak nevezte bukaresti tárgyalásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./ Nem írták alá az alapszerződést, sőt erről nem is esett szó, ami a román fél óvatosságát jelzi. Iliescu elnök a szankciók feloldása mellett van. /Magyar Hírlap, okt. 24./
1994. október 21.
Ír verseket, de nem ad ki kötetet, nyilatkozta Szőcs Géza, mert a költészetnek kisebb a súlya. Leértékelődtek a versek. Jelenleg két kiadót vezet, összesen nyolc lappal. Független magyar médiakomlexumot kell létrehozni. - A magyar vállalkozókat kellene olyan helyzetbe hozni, hogy munkaalkalmat teremthessek az erdélyi magyarságnak, mondta. Szőcs Géza az elitképzést is fontosnak tartja, a Magyarországon tanuló erdélyi diákoknak igyekszik olyan feltételeket teremteni /az Erdélyi Híradón keresztül/, hogy a lehető legmodernebb tudással térhessenek haza. /Élet és Irodalom, okt. 21./
