Az SZKT egy felhívást és egy nyilatkozatot adott ki: Az 1989. decemberi fordulat ötödik évfordulójának előestéjén az RMDSZ felhívással fordul Románia és egész Európa közvéleményéhez a romániai magyarság helyzetének megoldatlansága miatt. A "kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre." Félő, hogy a nyugati demokrácia tehetetlen lesz ezzel az új veszedelemmel szemben. A rendezési folyamat az Európa Tanács, az EBEÉ keretében túlságosan lassú, a kötelező jogi normák nem jelentenek garanciát az etnikai feszültségek megoldásában. Az RMDSZ sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a két- és többoldalú garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Az SZKT megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat eldöntötte több prominens személyiség likvidálását. A "halállistán" van Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, olvasható az SZKT nyilatkozatában. Az SZKT megbízza az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy indítványozza a "halállista-ügy" kivizsgálását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1994. december 10.
Dec. 8-án és 9-én Kolozsvárott tanácskoztak a 15 megyéből érkezett magyar szakos tanfelügyelők és módszertani szakfelügyelők. Elhatározták, hogy az 1995-ös Mikes Kelemen Anyanyelvű Tantárgyverseny színhelye Nagyvárad lesz. Munkacsoportokat alakítottak a tantervek kidolgozására. Megállapították, hogy gyakrabban kell ilyen tanácskozást rendezni /az utolsó 1992-ben volt/, hiszen az oktatási reformot az anyanyelvi oktatásban is ki kell dolgozni. A magyar nyelv és irodalomszakos tanárok testülete állásfoglalást adott ki, ebben kérik, hogy az V-XII. osztályos új magyar tantervek kidolgozásához küldjenek javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./
1994. december 10.
Az 1991. okt. 24-én megalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ még 1991-ben megtartotta első kongresszusát, a másodikat 1993. dec. 11-ét, a harmadikat pedig most, dec. 10-11-én, Csíkszeredában, a Márton Áron Kollégiumban. Lászlófy Pál elnök számolt be az elmúlt év munkájáról. Az RMPSZ csíkszeredai székhelyén információs központot, országos adatbázist hozott létre, tagsága a magyar pedagógustársadalom több mint felét öleli fel, Kolozsváron, Csíkszerdában, Szovátán és Nagyváradon módszertani központokat létesítettek, ahol szakkönyvtár is van. Remélhetőleg javulni fog az RMPSZ viszonya az RMDSZ oktatási főosztályával. Segítséget jelent a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatása, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a békéscsabai, egri és jászberényi tanítóképző főiskolák lehetővé tették a romániai magyar távoktatási hálózat kiépítését. Eredményes volt a Bolyai Nyári Akadémia is /846 résztvevő, 144 előadó/. /A Hét (Bukarest), dec. 23., Szilágyság (Zilah), dec. 23./
1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./
1994. december 10.
Kolozsváron a Korunk román nyelvű antológiája, a Cumpana megjelenése alkalmából a folyóirat szerkesztősége dec. 10-én magyar-román tanácskozást rendezett a hagyomány és korszerűség, nemzeti identitás és európaiság, többség és kisebbség kérdéseiről. A távolabbi cél, nyilatkozta Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a folyamatos román-magyar párbeszéd, a feszültségek csökkentése érdekében. Nem sokan jöttek el Bukarestből a meghívottak közül, folytatta, de az őszinteséget és a nyíltságot tekintve "elégedettek lehetünk." Eljött és felszólalt Dinu Giurescu, Geo Serban, a Secoul XX. főszerkesztője, Micea Muthu, Mariana Celac, Maria Voda-Capusan, Liviu Matei, Monica Ghet, Iordan Chimet, Marius Tabacu és Octavian Buracu. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 13./
1994. december 10.
Kolozsváron hosszú előkészület után megjelent a Korunk folyóirat román nyelvű antológiája Cumpana /=Mérleg/ címen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11./ Az antológia a Korunk 1990-1992-es évfolyamaiban megjelent írásaiból tartalmaz válogatást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./
1994. december 10.
Az EBEÉ-folyamatok alakulása egyértelműen támogatta a román kül- és belpolitikai magatartást. A koppenhágai nyilatkozatokhoz képest visszalépés következett a kisebbségi jogokat illetően. Eközben mind a belpolitikában, mind a román-magyar kapcsolatokban az 1989 decembere előtti szemlélet visszatérése tapasztalható, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz, tette hozzá, miközben nyilatkozatok látnak napvilágot a két ország közötti jó kapcsolatokról. /Új Magyarország, dec. 10./
1994. december 10.
A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./
1994. december 11.
Iliescu elnök dec. 10-én részt vett Essenben az Európai Unió tagállamainak és a kelet-közép-európai társult országok vezetőinek találkozóján, dec. 11-én pedig Berlinben megbeszélést folytatott Roman Herzog német szövetségi elnökkel. Iliescu megerősítette vendéglátója romániai meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 11.
Dec. 11-én az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának küldöttsége - Gellért Kis Gábor vezetésével - Bukarestbe utazott, dec. 14-ig tartó látogatásra. Megbeszélést folytatnak a román parlament emberjogi bizottságával, találkoznak Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral is. /Pest Megyei Hírlap, dec. 12./
1994. december 12.
Dec. 12-15-e között Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Romániába utazott látogatásra, a román kormány és az RMDSZ meghívására. Tabajdi Csabát Oliviu Gherman szenátusi elnök és Theodor Melescanu külügyminiszter, Lábody Lászlót Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár és külügyi vezető tisztviselők fogadják. Dec. 14-én Temesváron találkoznak az RMDSZ vezetőivel, Tőkés László püspök meghívására részt vesznek a "Kelet-és Közép-Európa 1989 után" című nemzetközi konferencián. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Új Magyarország, dec. 13./
1994. december 12.
Waldemar Pawlak lengyel miniszterelnök dec. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett, eleget téve a román kormányfő meghívásának. Pawlak és Vacaroiu a gazdasági kapcsolatok bővítéséről tárgyaltak. A lengyel kormányfőt fogadta Iliescu elnök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
1994. december 12.
Temesvár forradalmi harcosai konzultatív tanácsának néhány tagja a bukaresti Ziua című lapban nyilvánosságra hozott közleményében a "román forradalom kisajátításával" vádolta Tőkés Lászlót és felszólított mindenkit, ne vegyenek részt a püspök által szervezett konferencián. /Új Magyarország, dec. 13./
1994. december 12.
Dec. 12-én a hetedik napjába lépett Resicabányán a tüntetéssorozat. Ismét követelték, hogy a miniszterelnök tárgyaljon velük. A város ipara válságban van, helyzete kilátástalan. Dec. 11-én kormányküldöttség utazott a helyszínre, jelentését a kormány dec. 12-i ülésén elemezték. /Magyar Nemzet, dec. 13./
1994. december 12.
Dec. 12-én fogadta Teodor Melescanu külügyminiszter Alfred Mosest, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövetét. A gyors fogadtatással a kormány feledtetni kívánta a hetek, szenátorok és képviselők levelét, akik tiltakoztak Alfred Moses kinevezése ellen. "Nem a múltba nézek, hanem előre, és a hetek levele a múlté." - mondta a nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec., 14./ Előzmény: szept. 22-i jegyzet.
1994. december 12.
A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével 1993. febr. 1-je óta 23 fiatal erdélyi szakember négyféléves posztgraduális képzésen van Budapesten. 1995 februárjában gazdaságtan és menedzsment szakközgazdász diplomával térnek haza, ezt a diplomát mindenütt elismerik a világon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
1994. december 12.
Az Európa Tanácsban a kisebbségvédelmi keretegyezményből francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Belső szövetséges nélkül nincs esélyünk, írja Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, a románokkal kell megegyeznünk. /Magyar Hírlap, dec. 12./
1994. december 13.
A Képviselőházban dec. 13-án név szerinti szavazáson megbukott az ún. himnusztörvény tervezete, elfogadásához 174 szavazatra lett volna szükség, azonban csak 151-en szavazták meg, 110-en voksoltak ellene. /Új Magyarország, dec. 14./
1994. december 13.
Engedve a tüntető tömegnek, dec. 13-án mégis Resicabányára utazott Vacaroiu miniszterelnök. A bukaresti lapok ezt a kormány meghátrálásaként értékelték. Az éjszakába nyúló tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a kormány garanciát vállal a kohászati kombinát korszerűsítéséhez szükséges hitelekért, kölcsönt nyújt, hogy megakadályozza a pénzügyi válságot, hozzájárul a városi vízellátás javításához. Félő, hogy más helyeken is követni fogják a sztrájkkal kikényszeríthető engedményeket. /Magyar Nemzet, dec. 15./
1994. december 13.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezésére dec. 13-án 165 ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Vacaroiu-kormány ellen. /Új Magyarország, dec. 15./
1994. december 13.
Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./
1994. december 13.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ főosztályvezetője nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány külpolitikájában hármas prioritást fogalmazott meg: a szomszédokkal együttműködésre törekvés, az európai integráció és a határokon túl élő magyarsággal való törődés. Azonos fontossága van mindháromnak. Fontosnak tartja, hogy a román kormány meghívására érkeztek. "Ismert tény, hogy jelentős számú magyarság él Magyarország határain kívül, és szintén köztudott, hogy ennél nagyobb számú románság él a mai román állam határain túl. A velük való törődés mindkét ország alaptörvénye", természetes, hogy egyfajta "intézményesült formában is célszerű ennek megjelenítése." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
1994. december 13.
Temesváron dec. 13-án megkezdődött a kétnapos Kelet-és Közép-Európa 1989 után című nemzetközi konferencia. /Előzetesen a program: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./ Levélben üdvözölte a konferenciát Mihály volt román király, Mircea Dinescu, továbbá Hans Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelezte, hogy nem tudott eljönni. Viorel Oancea, Temesvár polgármestere a kezdés előtt öt perccel telefonon lemondta részvételét, és azt a kérést, hogy ő nyissa meg az értekezletet. Tőkés László püspök beszédében emlékezett az öt évvel ezelőtti eseményekre, amikor Temesvár lakosai nemcsak egymásra, de Istenre is rátaláltak, és belekóstoltak a kimondás bátorságába is. Doina Cornea egy kisebbségi statútum megszövegezését sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
1994. december 13.
A Román Hírszerző Szolgálat jelentésében két olyan temesvári kiadót jelölt meg, amelyek a legionárius irodalom kiadásával veszélyesek az államrendre. Az egyik a Gazeta de Vestet is megjelentető Gordian Kiadó, melynek igazgatója, Ovidiu Gules nem titkolja, hogy a legionárius eszmék híve. A másik a Marinesa Kiadó, egyik kiadványuk a legionarista Radu Gyr verseskötete, a Stigmate. Ebből a kormány osztályvezetője, Gheorghe Marinescu nemrég 50 példányt rendelt, hogy adományként eljuttassa egyes határon kívüli román közösségeknek. A kormány tehát terjeszti a legionárius irodalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 13.
A csángó sorsról szóló film szerepelt a televízióban: Budapesten bemutatott Csángó Kánaán című filmet /szerkesztő: dr. Majos Árvácska/. Jelenleg 140 moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában, mondja el Györgydeák Lajos atya, de mi lesz velük, erre kell választ adni. Nincs egy felépülő rendszer, nincs pontosan meghatározott cél. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
1994. december 13.
A Székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány évi közgyűlését dec. 15-én tartja Székelyudvarhelyen. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 13./
1994. december 14.
Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./
1994. december 14.
Funar felkutatta a Kolozsvár központjában fejenként tíz négyzetméternyi lakfelületnél több laktéren lakó idős magyarokat, akiket a Ceausescu-korszakban hozott betelepítési rendelettel fenyeget. A helyi lap közölte a százhúsz személyes névsort /egy kivételével magyarok/, akik fölös lakterületet "bitorolnak". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./ Funar polgármester, nacionalista pártvezér dec. 14-én az RMDSZ-t törvényen kívül helyezését kérő nyilatkozatot juttatott el a rádióhoz. /Magyar Nemzet, dec. 15./
1994. december 14.
A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1994. december 14.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./
