Közel egy hónapos egyesült államokbeli körút után hazatért a román parlamenti küldöttség, tagjai között van Frunda György RMDSZ-szenátor. A küldöttség tanulmányozta az USA politikai, gazdasági, kulturális életét és az ott élő etnikumok helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 10./
1994. február 11.
Febr. 11-én Budapesten Boross Péter miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. A találkozáson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, az Együttélés, Bugár Béla, az MKDM, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége /VMDK/, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége /KMKSZ/, Pasza Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség elnöke, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Boross Péter leszögezte, hogy a kárpát-medencei őshonos magyarság vonatkozásában Antall József néhai miniszterelnök felfogását kívánja követni. A magyar kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a határon túli magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. A tárgyaló felek leszögezték, hogy ez a kapcsolat már eddig is nagyban hozzájárult a közép-európai térség stabilitásának megerősítéséhez. Megállapították: ez a politika teremtette meg annak alapját, hogy térségünkben a XX. század folyamán felhalmozódott megoldatlan problémák, az ebből szármató válságjelenségek, a nemzeti kizárólagosságra irányuló törekvések, a türelmetlenség, a magyarellenesség és a politikai visszarendeződési folyamatok ellenére a határon túli magyarság megőrizhette politikai józanságát, elkötelezettségét a pluralizmus és a parlamenti demokrácia mellett. A határon túli magyar vezetők kifejtették, továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, illetve közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok számbeli többségben lévő nemzeteivel. Ennek érdekében demokratikus eszközökkel kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat, mindenekelőtt szabadon választott saját képviseletei testületeiken keresztül, amelyek a közösséget, illetve az általa lakott területeket érintő kérdésekben önálló döntési joggal bírnak. Boross Péter miniszterelnök kifejtette: a legitim magyar szervezetek által megfogalmazott elvek teljes mértékben összhangban állnak az európai integráció alapeszméivel és a maastrichti szerződésben megfogalmazottakkal. Az érintett közösségek helyzetének rendezésére kidolgozott konkrét tervezetekhez hasonló modellek számos esetben bizonyultak működőképesnek Európában, ezért a Magyar Köztársaság kormánya a határon túli magyarok ezen jogos törekvéseit teljes egészében, minden rendelkezésre álló legitim eszközzel támogatja. A találkozó résztvevői értékelték az európai közösségek által tett eddigi erőfeszítéseket az Európai Stabilitási Egyezmény létrehozására. Megállapították, hogy az ilyen egyezmény csak akkor töltheti be küldetését Közép- és Kelet-Európa stabilizálásában, ha az egyes országok kormányai és az érintett közösségek legitim képviselői között jön létre megegyezés az adott közösségek jogállását illetően. A Magyar Köztársaság kormánya úgy ítéli meg, hogy ez megteremthet megfelelő feltételeket a térségben a stabilitás hosszú távon biztosítani hivatott kétoldalú egyezményekre irányuló tárgyalásokra is. Az érintettek megállapították, hogy mind a kormányok és a magyar közösségek szervezetei, mind a Magyarország és az illető ország közötti kapcsolatokban jelentős pozitív lépések történtek Horvátország, Szlovénia és Ukrajna vonatkozásában. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a határon túli magyar közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a magyar állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Új Magyarország, Magyar Nemzet, febr. 12., Kormányszóvői Iroda közleménye/
1994. február 11.
A Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a történelmi egyházak, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Oktatás- és Ifjúságpolitikai Főosztályának képviselői, valamint a szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi, szlovéniai és burgenlandi magyar pedagógusok képviselői febr. 10-11-én Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar fiatalok magyarországi közép- és felsőfokú tanulmányainak ösztöndíjas támogatásának kérdéseiről. A tanácskozásról állásfoglalást adtak ki. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok tanulmányaik befejezésével hazatérjenek. A régiók maguk döntenek a felhasználható összegek elosztásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1994. február 12.
Elsődleges feladatunk a határon túli magyar szervezetekkel való kapcsolattartás, mondta Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Részt vesznek a határon túli magyarság közéletének eseményein. Az anyagi segítség egy része a költségvetésből kerül ki. Romániával a gazdasági kapcsolatok jelentéktelenek, ilyen helyzetben az államközi viszony minden eleme könnyen átpolitizálódhat. /Magyar Nemzet, febr. 12./
1994. február 12.
Febr. 11-12-én a magyar katolikus egyházfők meghívására az RMDSZ küldöttsége, Markó Béla elnökkel az élen, látogatást tett dr. Paskai László bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érseknél, Seregély István egri érseknél és más egyházi vezetőknél. A találkozók során az RMDSZ vezetői tájékoztatást adtak a Szövetség szerepéről az erdélyi magyarság önépítő munkájának összehangolásában, méltatták a romániai magyar történelmi egyházak társadalmi szerepvállalását. Febr. 11-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke találkozott Budapesten Wolfart Jánossal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökével. Tájékoztatták egymást a két ország kisebbségeinek helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16., Magyar Kurír, febr. 15./
1994. február 12.
Tőkés László Jeruzsálemben részt vett a Vallási vezetők egy elvilágiasodott társadalomban című zsidó-keresztény konferencián, ahol az Etnikum, multikulturalizmus és integráció elnevezésű munkacsoportban febr. 3-án felszólalt. Az eddig elhangzottak hiányérzettel töltik el, mondta, mert hiányzik a munkacsoport alaptémájának bibliai és erkölcsi megalapozása. A vallási vezetők felelőssége igen nagy: Isten előtt el kell számolniuk a rájuk bízott nyájjal. - Az eddigi előadások azt sugallták, hogy az egyes feleknek ki kell egyezniük. Azonban az esetek többségében nem konfliktusokról van szó, hanem könyörtelen nemzeti elnyomásról, etnikai diszkriminációról. A romániai magyarságnak szüksége van az erkölcsi melléállásra, a hatékony támogatásra, más elnyomott kisebbségekkel együtt a vallási vezetők szolidaritására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1994. február 12.
Békesi László ismertette a Magyar Szocialista Párt gazdasági programját. Kijelentette, hogy pártja a Hungária Televíziót és más hasonló szervezeteket nacionalista propagandának minősíti és a szocialisták erre nem kívánnak pénzt fordítani. /Pesti Hírlap, febr. 12./
1994. február 12.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
1994. február 12.
Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./
1994. február 14.
Románia a politikai megoldás híve, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a bukaresti rádió magyar adásának, miután visszatért Genfből, a Jugoszláviával szomszédos országok értekezletéről. /Népszabadság, febr. 14./
1994. február 14.
Febr. 14-én Magyari Lajos RMDSZ-szenátor felhívta a művelődési miniszter figyelmét arra a törvénytelen kísérletre, amellyel a Kovászna megyei Számvevőszék /prefektusi támogatással/ megpróbálja megfosztani székházától a Sepsiszentgyörgyi Képtárat. /RMDSZ Tájékozató, 221. sz., febr. 15./
1994. február 14.
Szatmárnémetiben megtartják a református egyházi zsinatot, olvasható abban a közleményben, amelyet Tőkés László püspök, a zsinat soros elnöke írta alá, annak ellenére, hogy névtelenek gyalázkodó leveleket írnak a zsinat tagjainak és azt terjesztik,hogy a febr. 15-16-ra meghirdetett zsinat elmarad. A megyei tanfelügyelőség megtiltotta, hogy a zsinatot a Kölcsey Ferenc Líceumban tartsák meg. /Új Magyarország, febr. 14./
1994. február 14.
Febr. 14-én Bukarestbe látogat Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke, találkozik a román vezetőkkel. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1994. február 14.
Románia költ Európában a legkevesebbet a hadseregre, 1993-ban 420 millió dollárt, jelentette ki Spiroiu védelmi miniszter. Szerinte Magyarország kétszer annyit költött a hadsereg korszerűsítésére. /Magyar Hírlap, febr. 14./
1994. február 14.
A Moldovai Köztársaságban febr. 27-én tartják a választásokat, az önmagát Transznisztria Köztársaságnak kikiáltott Dnyeszteren túli területen bojkottálják ezt a választást. /Új Magyarország, febr. 14./
1994. február 15.
Ismét sztrájkolnak a bányászok, a rovinai szénmedence dolgozói febr. 14-étől léptek sztrájkba. Munkabeszüntetésre készül a második legnagyobb romániai szakszervezeti csoportosulás, az egymillió tagot számláló Alfa Kartell is. /Magyar Hírlap, febr. 15./
1994. február 15.
Szatmárnémetiben febr. 15-én megkezdődött a református egyházi zsinat. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Csiha Kálmán kolozsvári püspök hat társával együtt távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. A megjelentek levélben kérték fel a távolmaradtakat a munkába bekapcsolódásba. /Magyar Nemzet, febr. 16./
1994. február 15.
Tiltakozást tett közzé a MISZSZ a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek székházukból való kilakoltatása ellen. /RMDSZ Tájékoztató, 222. sz., febr. 16./
1994. február 15.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján nem reagált Tudor vádjaira, hiába kérdezték az újságírók a véleményét, ehelyett az ellenzéki lapokat támadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1994. február 16.
A Demokratikus Konvenció /DK/ stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSZ kisebbségi törvény tervezetét. Kifogásolták az autonóm közösségek, a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló magyar iskolahálózatot. /Magyar Hírlap, febr. 16./
1994. február 16.
Tudjman horvát elnök Bukarestben tárgyalt Iliescu elnökkel, majd aláírták a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. /Magyar Hírlap, febr. 16./
1994. február 16.
1993. december elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület tíz százaléka állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene és elsősorban a kisebbségeket sújtaná ez a törvény, figyelmeztetett dr. Elek Barna RMDSZ-képviselő, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjed, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. február 16.
Corneliu Vadim Tudor szenátor gyalázkodó cikkeket közölt Spiroiu védelmi miniszterről és Chebeleu elnöki szóvivőről. A megtámadottak egy darabig hallgattak, először Spiroiu utasította vissza a vádakat, majd Chebeleu nyilatkozott: "intoleráns, antiszemita, xenofób; a román nép szellemiségétől idegen megnyilvánulásaival Tudor nemcsak pártja és sajtókiadványa nevét szennyezi be, de sokat árt az ország érdekeinek" is. /Pesti Hírlap, febr. 16./
1994. február 16.
Febr. 28-ára általános sztrájkot tervez több szakszervezeti mozgalom. Bogdan Hosu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke szerint elképzelhető egy katonai színezetű kormány létrehozása is. Febr. 15-én Iliescu elnök fogadta az Alfa Kartell küldöttségét. /Új Magyarország, febr. 16./
1994. február 16.
Tőkés László sajtóértekezletén értékelte Duray Miklós látogatását: többezres tömeg előtt tette világossá az önrendelkezés szükségességét. - Az egyházaktól elvett ingatlanok kérdése továbbra is megoldatlan. A nagyváradi református püspöki palota peres ügye még tart. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. február 16.
Mircea Snegur moldáviai elnök beszédében hangsúlyozta, hogy népe moldáviai nép, bár egyesek megkísérlik eltüntetni a moldáviai szót. "A mi moldáviai népünk nem kíván sem váltópénznek, sem pedig valaki áldozatának lenni." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./
1994. február 17.
Febr. 14-én Szabó Károlyt választották meg az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila, alelnök lett. Frakciótitkár továbbra is Buchwald Péter maradt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1994. február 17.
Nagy szükség van a népfőiskolákra, tekintettel arra, hogy az iskolai oktatás sok űrt hagy a tanulóifjúság tudásában, emellett 60 ezer magyar gyermek románul tanul, náluk a felnőttoktatás nagyon fontos - nyilatkozta dr. Egyed Ákos, a nemrég megalakult Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke. A titkárságot Dáné Tibor Kálmán irányítja. A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
1994. február 17.
A fegyveres erők haditechnikájának 74 százalékát a román ipar állítja elő, de további nagy beruházások szükségesek, mert 1993-ban a román hadiipar termelése 30 százalékkal csökkent - mondta Spiroiu védelmi miniszter a védelmi törvénytervezet vitáját bevezető felszólalásában a szenátusban. Elmondta még, hogy beterjesztik a nemzetbiztonsági stratégiát és a katonai doktrínát is. /Magyar Hírlap, febr. 17./
1994. február 17.
1992 őszén az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordult a romániai magyarsághoz, hogy segítsen összegyűjteni a Cseresznyés Pálra kirótt embertelen büntetés összegét. A felhívásnak széles körű visszhangja támadt, mert mindenki tudta, hogy Cseresznyés Pált és társait, mint ahogy a zetelakiakat és az oroszhegyieket is azért ítélték el, mert magyarok. A Cseresznyés Pál javára összegyűlt összeget egy kuratóriumra bízták. A kuratórium 2 511 763 lejt fizetett ki Cseresznyés Pál javára, a perköltségek, Cofaru Mihail életjáradéka, a hozzátartozók segélyezése és élelmiszer-csomagok fedezésére. A többi elítélteket, az időközben kiszabadult Szabadi Ferencet és az erdőcsinádiakat is ebből az alapból fedezték, olvasható a Cseresznyés Pál Alap kuratóriumának tájékoztatójában. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./
