Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1771 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 1771-1771
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. március 22.

A Romániai Magyar Kisgazdapárt és a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete azonos célért küzd, de nincs közöttük jó viszony. A párt vezetői úgy vélik, hogy az egyesületben dolgozó agrár szakemberek át akarják örökíteni a termelőszövetkezeti rendszert. Mihályi József pártelnök szerint gyengék a gazdakörök, szerinte kft-ket kell alakítani. 1993-ban nagyobb mennyiségű vetőmagot kaptak Magyarországról. A román vámhatóság többször visszaküldte a szállítmányt és csak akkor engedte át, amikor a vetési idő lejárt. /Új Magyarország, márc. 22./

1994. március 22.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt először 1991. dec. 6-án vehetett részt az Európai Kereszténydemokrata Unió rendezvényén, Hollandiában. Ezen az összejövetelen ott volt Kelemen Kálmán, a RMKDP főtitkára is. Az Európai Kereszténydemokrata Unió Budapesten tartott összejövetelén idén /márc. 10-11./ felvette az RMKDP-t teljes jogú tagjának. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./

1994. március 22.

Beke György fiával, Beke Mihály Andrással együtt február végén Székelyföldi körútjukon találkoztak az olvasókkal. A beszélgetések témája a kimenekülők és az itthonmaradottak viszonya volt. Sokan nagy szeretettel emlékeztek Beke György "barangoló könyveire" /Magunk keresése, Szilágysági hepe-hupa, Nyomjelző rokonság, Búvópatakok, Boltívek teherbírása/, arra, hogy a sorsvállalásról szólt, hogy a csángókérdésről írt akkor, amikor még sokan azt sem tudták, hogy egyáltalán léteznek moldvai csángók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

1994. március 23.

Márc. 23-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Süleyman Demirel török államfő 150 fős küldöttség élén. Törökország minden területen fejleszteni kívánja kapcsolatait Romániával, amellyel a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Övezet keretében is aktívan együttműködik, hangsúlyozta a vendég. Több mint 2400 román-török vegyesvállalat van, harmincmillió dolláros török tőkebefektetéssel. A külföldi befektetők számát tekintve német, olasz és szír beruházók után a törökök 2644 vállalkozójukkal a negyedik helyen állnak /Magyarország 118 vállalkozójával a tizedik./. A látogatás alkalmával megnyitották a Török-Román Bankot. /MTI, Magyar Nemzet, márc. 24./

1994. március 23.

A képviselők nem voltak hajlandók meghallgatni Borbély Imrét, amikor márc. 15-én magyarul megszólalt, lehurrogták, kifütyülték, megvonták tőle a szót. Az RMDSZ az erdélyi magyarság fennmaradásáért küzd, azért, hogy Erdélyben ötszáz év múlva is egy remélhetőleg gyarapodó magyar közösségben éljen, felelte Borbély Imre arra a kérdésre, hogy miért szólalt meg magyarul. "...megmaradásunk egyenes függvénye a szabad nyelvhasználatnak." Kétszer is elkezdett magyarul beszélni, ezt kéznyújtásnak is lehetett tekinteni, mindkétszer durván visszautasították. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 23.

Göncz Árpád köztársasági elnök márc. 23-án a Parlamentben 1956-os emlékérmet adományozott 32 erdélyi magyarnak, további 8 főnek posztumusz adományozta az 1956-os emlékérmet. Az átadáson jelen volt Boross Péter miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./ A kitüntetettek börtönbüntetést szenvedtek.

1994. március 23.

Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.

1994. március 23.

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen több ezren végeztek magyar nyelven, fokozatos volt a román tagozat térnyerése. 1960-ban a 134 végzősből 120 volt magyar, 1987-ben a 172-ből már csak 76. Az 1989-es fordulat után hatalmas méretű lett a tanárok exodusa: 67 tanár távozott külföldre, közülük 55 magyar volt. Jelenleg az általános orvosi 1482 hallgatójából 337 magyar nemzetiségű /22 %/. A belgyógyászaton, sebészeten és szülészeten nincs magyar nyelvű oktatás, emellett a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyik. Az egyetemen csak hat magyar tanszékvezető professzor van: dr. Seres Sturm Lajos /anatómia/, dr. Bukaresti László /biokémia/, dr. Péter Mihály /mikrobiológia/, dr. Fazekas Béla /parazitológia/, dr. Feszt György /gyógyszertan/, dr. Papp Zoltán /2-es gyermekgyógyászat/. A hallgatók elzárkóznak egymástól, passzívak, mondta Zsirka Klein Attila, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség alelnöke, emellett hiányoznak a magyar nyelvű jegyzetek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 23.

Az 1993/94-es tanévben 230 moldvai magyar gyermek tanul Erdély különböző iskoláiban, közülük a legtöbben /102-en/ Csíkszeredában tanulnak. Sokan csak az utóbbi években döbbentek rá arra a rettenetes szellemi-lelki genocídiumra, ami Moldvában végbement a 250-300 ezres lélekszámú /valaha volt/ magyarság életében. Sok az értetlenség, azonban a szeretet csodát tehet, hangsúlyozza Õsz Erőss Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23, 24./

1994. március 23.

Csernáton tájmúzeuma méltán híres, Haszmann Pál és József állandóan gyarapítja a székelység néprajzi gyűjteményét. A legrégibb eszközöktől a modernekig sorakoznak a földművelés, méhészkedés, famegmunkálás eszközei, a székelykapuk, régi bútorok, szőttesek és edények. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 23.

Február végén háromnapos színházi szakember-találkozót tartottak Illyefalván, a KIDA-központban. Megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetséget, melynek székhelye Marosvásárhelyen lesz, a Romániai Magyar Szó szerkesztőségének irodájában, elnöke Gáspár Attila, alelnöke Kovács Ferenc, titkára Fodor Zénó. A bejegyeztetés után küldöttgyűlést tartanak, ott választják meg a vezetőséget és a vezető tanácsot. A házigazda a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 23.

Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./

1994. március 23.

Közzétették a Moldáviai Köztársaságban tartott választások végeredményét. A legtöbb szavazatot a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt szerezte meg, 43,18 %-ot, az Egység Mozgalom 22 %-ot, a Parasztok és Értelmiségiek Tömörülése 9,21 %-ot, a Kereszténydemokrata Népfront 7,53 %-ot kapott. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1994. március 24.

Első miniszteri sajtótájékoztatóján Gavril Iosif Chiuzbanian igazságügyminiszter Temesváron kijelentette, hogy "Ion Antonescu marsall - tevékenységének minden árnyoldala ellenére is - századunk hőse." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1994. március 24.

DUMA lett a neve a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesületének a választmány 1993. okt. 9-én hozott döntése értelmében. Az első választmányi ülésüket Torockón tartották. Az egyesület információs kiadványa TÜCSKE néven Marosvásárhelyen jelenik meg. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

1994. március 25.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 25-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass-Kiss Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai. Az elnöki kegyelem még nem teszi lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban áll szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ Cseresznyés Pált tíz évre ítélték 1993. jún. 7-én. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

1994. március 25.

Az ellenzéki Tineretul Liber /Bukarest/ napilap közli a legújabb felmérés eredményét. 1989 óta első ízben vesztette el első helyét Iliescu elnök. Amennyiben most lenne a választás, a szavazók 37 százaléka választaná elnöknek Emil Constantinescut, a Demokratikus Konvenció /DK/ elnökét és csak 27 százalék Iliescut. A harmadik Funar lenne, 10 százalékkal. Az ellenzéki szavazók 68 százaléka szeretné Constaninescut az elnöki székben látni, míg Petre Romant mindössze a szavazók 17 százaléka. A kormánykoalíció személyiségei közül, amennyiben Iliescu nem indulna, Adrian Nastase lenne a legnépszerűbb /39 %/, őt követné Funar /21 %/, Corneliu Vadim Tudor /10 %/ és Teodor Stolojan /6 %/. A megkérdezettek 30 százaléka a DK-t juttatná be a parlamentbe, szemben a kormánypárt /SZDP/ 23 százalékával. /Magyar Nemzet, márc. 25./

1994. március 25.

Szilágyi István, a Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat főszerkesztője nyilatkozott a lapok nehéz anyagi helyzetéről. Az irodalmi intézmények száma gyarapodott, ugyanakkor csökkent az irodalom iránti érdeklődés. A Román Írószövetség lapja a Helikon, 1993. októberében közölték, függesszék fel a megjelenést. Szilágyi és szerkesztő gárdája továbbra is megjelenteti a lapot. /Heti Magyarország, márc. 25./

1994. március 25.

Nemrég töltötte be 92. életévét Mohy Sándor festőművész. Az ismert műgyűjtő David házaspár több Mohy-festményt állít ki Marosvásárhelyen, az Artis Galériában. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa mell., márc. 25./

1994. március 25.

Imets László /Csíkszereda/ ismert kiváló fametsző. 60. születésnapja alkalmából kiállítás rendeztek. Imets László rövidesen Marosvásárhelyen is bemutatkozik. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa mell., márc. 25./

1994. március 26.

Az Európa Tanács Romániába érkező jelentéstevői tájékozottak az ország helyzetét illetően, nyilatkozta Frunda György, aki márc. 23-án érkezett haza Párizsból, ahol részt vett az ET közgyűlés jogi bizottságának munkájában. A jogi bizottságban több ország küldöttei, akik annak idején Románia pártját fogták, így a franciák is, most csalódottak. Az egyik jelentéstevő, a finnországi Gunnar Jansson finnországi svéd, ismeri a kisebbségi problémákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

1994. március 26.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság márc. 26-án, Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott. Dr. Selinger László eddigi elnök már két mandátumot teljesített, a szabályzat értelmében leköszönt tisztségéről. Az új elnök, dr. Fodor Alpár az egyetem kémiai karának adjunktusa, analítikai kémiát ad elő magyar és román nyelven. Az alelnökök: dr. Csibi Vencel műegyetemi adjunktus, Székely Zsuzsa kft-igazgató, Kovács István mérnök, Furdek Tamás informatikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

1994. március 26.

Tisztújítást tartott februárban az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ Orvosi Szakosztálya. A szakosztály élére a februári választások eredményeképpen dr. Pap Zoltán professzor, a marosvásárhelyi 2. Számú Gyermekklinika vezető orvosa került. A két alelnök: dr. László József professzor és dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos. Titkár: Benedek István egyetemi tanársegéd. Dr. Pap Zoltán elnök elmondta, hogy idén Csíkszeredában tartják éves tudományos összejövetelüket máj. 27-29-e között. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

1994. március 27.

Friedrich König /márc. 27-én/ és Gunnar Jansson /márc. 28-án/, az Európa Tanács /ET/ jelentéstevői Bukarestbe érkeztek, hogy megvizsgálják, milyen mértékben tett eleget Románia az ET-felvételekor vállalt kötelezettségeinek. /Magyar Nemzet, márc. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

1994. március 27.

A The Observer márc. 27-i számában Nick Thorpe beszámol a román titkosszolgálatról. "A régi Securitate és a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ egy nyelven beszél."- írja. Az SRI szerint Magyarország továbbra is Erdély visszaszerzésén fondorkodik. /Magyar Hírlap, márc. 28./

1994. március 27.

Márc. 26-27-én megtartották Erdőszentgyörgyön a Kis-Küküllő menti amatőr színjátszók találkozóját. A második alkalommal megrendezett seregszemlének megszervezését a helyi művelődési ház és a Bod Péter Művelődési Egyesület vállalta. Felléptek Erdőszentgyörgy, Szováta, Bözöd, Küküllődombó és Dicsőszentmárton magyar műkedvelő csoportjai. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

1994. március 28.

Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

1994. március 28.

Az elmúlt négy év során 785 millió dollár külföldi tőke áramlott Romániába. Az új rendelkezések szerint az eddigi 10 dollár helyett 10 ezer dollár lesz a külföldi tőkebefektetés alsó határa. Ezzel akarják kiszűrni a kalandorkereskedőket. A tőkebefektetők listáját Olaszország vezeti 102 millió dollárral. A további sorrend: Franciaország 84, Anglia 81, USA 79, Németország 68, Kanada 61, Hollandia 59 millió dollár. /Pesti Hírlap, márc. 28./

1994. március 29.

Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter márc. 29-én Bukarestben aláírta a román-orosz katonai együttműködési egyezményt. Az egyezmény felöleli a katonai együttműködés minden területét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ A NATO még nem minden, figyelmeztetett Gracsov. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Gracsov tárgyalt Iliescu elnökkel is. Iliescu hangsúlyozta, hogy országa szorosabb együttműködést szeretne kiépíteni Oroszországgal. /Új Magyarország, márc. 30./

1994. március 29.

A román képviselőház oktatási és tudományügyi bizottságának küldöttsége, Romulus Dabu elnök vezetésével Budapestre érkezett és megkezdte tárgyalásait. A delegációt Szűrös Mátyás fogadta. /Magyar Hírlap, márc. 30./


lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 1771-1771




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998