Iliescu elnök háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazott ápr. 14-én, az első napon tárgyalt Mitterand elnökkel. A pohárköszöntőben a két elnök egyaránt a közös latin eredetet, a közös szellemi hagyományokat és Románia európai integrációs törekvéseinek támogatást emelte ki. Ápr. 15-én Iliescu találkozott Edouard Balladur miniszterelnökkel, a külügyminiszterrel, az UNESCO vezérigazgatójával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./
1994. április 14.
Nem hiszem, hogy lenne még egy ország Európában, ahol a kisebbségeknek olyan sok joguk lenne, mint a magyaroknak Romániában - nyilatkozta Iliescu a Le Figarónak. Megérti a magyarokat, ez a birodalmi nosztalgia. /Népszabadság, ápr. 14./ 3/ A magyar külügyminisztérium közleményében ismételten hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar nagykövetség előzetesen tájékoztatta a román külügyminisztériumot Entz Géza címzetes államtitkár romániai látogatásáról és arról, hogy kitüntetéseket ad át. Ezen bejelentés után román részről semmilyen ellenvetés nem hangzott el. Adrian Nastase kijelentése a vízumkényszer bevezetéséről a diplomata-útlevelek esetében a nemzetközi gyakorlatban példa nélküli lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1994. április 14.
A román-magyar alapszerződésről Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 13-án kijelentette, hogy a román fél két hete új javaslatokat nyújtott be a függőben levő kérdésekben. A külügyi szóvivő kifejtette, hogy Románia mindig moldovai testvérei mellett marad, segíti őket politikai, diplomácia és anyagi téren. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./ Herman János külügyi szóvivő cáfolta, hogy új javaslatot nyújtott be a román fél. /Népszabadság, ápr. 14./
1994. április 14.
Márc. 30-án házkutatást tartottak Málnási László Levente, Kovászna polgármestere lakásán, feljelentésre hivatkozva, hogy gyanúsan meggazdagodott, a román-holland vegyesvállalkozás iratait vitték el. A feljelentő, Popa Teodor Zaharia évekkel ezelőtt a múzeumból értékes kelyhet lopott el. Málnási polgármestert előzőleg a Vocea Romaniei kormánylap azzal vádolta, hogy nem engedi a vajnafalvi ortodox templom felépítését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14., a cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1994. április 14.
Nagyváradon ápr. 24-e és máj. 1-je között harmadszor rendezik meg a Varadinum-napokat. A Varadinum`94 ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd kiállítások, könyvbemutatók követik egymást, a hagyományossá vált zsidó napon emléktáblát avatnak, előadásokat, tudományos ülésszakot tartanak, máj. 1-jén lesz a Szent László körmenet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1994. április 14.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ elnöke ápr. 14-én Szegeden találkozott Oliviu Ghermannal, a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja elnökével. A találkozó a román fél kérésére jött létre. Történelmi megbékélésre van szükség a két ország között, mondta Horn Gyula a tárgyalás után. A sérelmeket félre kell tenni. Az MSZP elnöke szeretné, ha megszületne a nemzetiségi törvény, ha a magyar nyelvű oktatásnak lennének jogi garanciái. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17., Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 15./
1994. április 14.
Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./
1994. április 14.
Élve többet tudok használni a társadalomért, mintha meghalok, hangsúlyozta éhségsztrájkja felfüggesztésekor Bajgyik László nagyváradi szakszervezeti vezető, aki az egészségügyi költségvetés növeléséért folytatta 77 napig éhségsztrájkját. /MTI/
1994. április 14.
Romániában élő magyar vállalkozóknak és vállalkozásukat most indítóknak előadás-sorozatot szervez jún. 13-15-én Lakiteleken szakemberek részvételével a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány /kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor/ és az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda /elnöke dr. Árvay Zoltán/. A pályázatokat Lakitelekre kell elküldeni. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
1994. április 15.
Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnöke ígéretet tett: ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a jövő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. április 15.
Románia üdvözli az Európa Tanács új főtitkárának, Daniel Tarschysnak a megválasztását, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő. Tarschys a bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában a román vezetést figyelmeztetve hangsúlyozta a vállalt kötelezettségek teljesítését. /Magyar Hírlap, ápr. 15./
1994. április 15.
Az SZKT Állandó Bizottsága ápr. 12-i ülésén a magyar nyelvű Hivatalos Közlöny szükségességéről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1994. április 15.
Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1994. április 15.
Nagy forgalmat bonyolít le az 1993. októberében Csíkszeredában megnyílt Pallas-Akadémia Könyvesbolt, a Pallas-Akadémia román-magyar vegyesvállalat lassan országossá váló hálózata részeként. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó célja az erdélyi kortárs írók közlése mellett az erdélyi múltról szóló munkák eredeti és reprint megjelentetése. Így jelent meg eddig Sütő András Az élet és halál kapujában esszékötete, Páll Lajos: Partraszállás verseskötete. A következők között vannak: Boros Fortunát Csíksomlyó a kegyhely, Endres Miklós Csík, Gyergyó és Kászonszék története, továbbá az Erdély öröksége /emlékiratírók sorozata/ 4, 5. és 6. kötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1994. április 15.
Ápr. 15-én kezdődik a Kőrösi Csoma Sándor diákvetélkedő Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében, amelyet halálának 210. évfordulója alkalmából rendeznek. Ápr. 16-án Kőrösi Csoma Sándor és a magyar kultúra témájú szimpózium kezdődik, a szoborkoszorúzás után egy szál virággal zarándokút következik Csomakőrösre. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./
1994. április 16.
Ápr. 16-án Nagyváradon a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete ülésén az egyházi vezetők döntöttek arról, hogy létrehozzák a Felekezeti Iskolaalapítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 16.
Az Erdélyi Híradó budapesti irodája szabad szellemi műhely, és azért épült egy kolozsvári kiadó itteni képviseletére, mert az intézmények még rendkívül alulfejlettek, tájékoztatott Szőcs Géza. Olyan sodrásban van, amiből nem tud kilépni, nem tudja megtenni, hogy a felvállalt ügyeket, folyamatokat magukra hagyja, válaszolta arra a kérésre, hogy visszavonulhatna-e az irodalomba. Jelenleg egy jellegzetes erdélyi, "eurotransszilván" szellemi, ideológiai, politikai konstrukció kidolgozása foglalkoztatja. /Magyar Hírlap, ápr. 16., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./
1994. április 16.
Bálint Gábor születése 150. évfordulója alkalmából az EME, a Magyar Tanszék Szentkatolnán tudományos ülést tart ápr. 16-án, egyben leleplezik Bálint Gábor szobrát /domborművét/, Vetró András szobrászművész alkotását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 13./
1994. április 16.
Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./
1994. április 16.
Finnország 5 millió lakosából 300 ezer svéd, ennek ellenére a köztársaság hivatalos nyelve a finn és a svéd. Minden törvényt két nyelven adnak ki. Egy község akkor kétnyelvű, ha a kisebbség aránya meghaladja a 8 százalékot, vagy a lakosok közül legalább háromezren svédek. Van elegendő svéd nyelvű általános és középiskola, Turkuban svéd nyelvű egyetem működik. Négy svéd színház is van, a községek feliratai kétnyelvűek. A Finnországi Svéd Nemzetgyűlés a svédek nem hivatalos parlamentje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17. - átvétel a szlovák Národna Obrada című lapból./
1994. április 16.
Bernard le Calloc`h ismert párizsi Kőrösi Csoma Sándor-kutató Vita Zsigmondnak írt levelében beszámolt arról, hogy az ő kezdeményezésére Párizsban emléktáblát állítottak márc. 5-én a következő felirattal. Ph. Ed. Foucaux /1811-1894/ a tibeti, keleti világ első professzora ebben a házban folytatta Kőrösi Csoma Sándor, az erdélyi magyar tibetológus munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./
1994. április 16.
Maros megye prefektusa beperelte Magyaró tanácsát, mert kétnyelvű helynévtáblát tett ki a hozzá tartozó falvakba. tették ezt joggal, mert Magyaró lakosságának 67 %-a magyar nemzetiségű. A prefektus azzal perelte be a tanácsot, hogy a határozattervezet nem törvényesen került a napirendi pontok közé /azt már az előző ülésen kellett volna meghatározni. A Maros Megyei Törvényszéken a vád azzal érvelt, hogy az ország hivatalos nyelve a román. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
1994. április 16.
Bernády-emlékkiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Dr. Bernády György /1864-1935/ gyógyszerész, jogász, Marosvásárhely városépítő polgármestere volt. A városnak 1902-1912 között volt polgármestere, 1912-1917 között főispán, 1926-29 között újból polgármester. Bernády kövezte, aszfaltozta az utakat, lefektette a város víz- és csatornahálózatát, vízmű-telep épült, városi villanytelep, a Maros hídját megerősítette, akkor épült a Kultúrpalota és a Városháza, ma mindkettő műemlék. Bernády parkosította a várost, új iskolaépületeket emeltetett. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
1994. április 18.
A Maros megyei közigazgatási bíróság ápr. 18-i ítéletével helyt adott a megyei prefektus keresetének, aki megtámadta a 67 %-ban magyar lakosságú Magyaró község kétnyelvű helységtábla felállításáról szóló döntését. A tárgyalás légköre feszült volt, a bíró nem engedte, hogy az ügyvéd felolvassa az ET emberi jogokkal foglakozó tagjának a kétnyelvű táblákkal kapcsolatos franciaországi gyakorlattal kapcsolatos nyilatkozatát. A bíróság indoklása szerint az 1945-ös nemzetiségi statútum hallgatólagosan hatálytalanná vált. Maros megyében 36 községben született határozat a kétnyelvű helységtáblákról, a megyei prefektus valamennyi ellen eljárást indított a közigazgatási bíróságon. A magyarói tanács döntésével kapcsolatos ítélet az első volt ezek közül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Magyar Hírlap, ápr. 19./
1994. április 18.
Iliescu elnök elégedett lehet ápr. 16-án zárult franciaországi látogatásával, vélte a Le Monde, amely a párizsi újságok közül egyedül foglalkozott érdemben az államfői vizit mérlegével, mert Franciaország az egyetlen nyugati ország, amely vendégül látta Iliescut, segít neki kitörni abból a "diplomáciai karanténból", amely 1991 óta elszigetelte Romániát. Azonban Iliescu elnök még Párizsban volt, amikor a társulási szerződés ratifikálást előkészítő parlamenti bizottság megállapította, hogy Romániában a "reformok elégtelenek", Bukarest nem teljesítette az ET-vel szembeni kötelezettségvállalását. /Magyar Nemzet, ápr. 18./
1994. április 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke megígérte, ha pártja kormányra kerül, felszámolja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a következő évben pedig a Kárpótlási Hivatalt. - Az MDF külügyi szóvivője kijelentette: az MSZP, az SZDSZ és a Munkáspárt - vélhetően összehangolt módon - a választási kampányban pártcéloknak veti alá Magyarország alapvető külpolitikai érdekeit. Ez a magatartás súlyosan sérti Magyarország biztonságát, rontja a szomszédos országokban élő magyarság helyzetét, gyengíti az ország tárgyalási pozícióit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 19.
Tőkés László püspök egyházi körlevelében azt kérte a hívektől, hogy a következő vasárnapi istentiszteleteken gyűjtsenek a Felekezeti Iskolaalapítvány pénzügyi megalapozására. Ezen a napon a magyarországi testvéregyházak is erre a célra gyűjtenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 19.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség a Világtanács tagjává is vált, egyenrangú félként a román szövetséggel. Jelenleg 78 cserkészcsapat működik 3300 taggal, de állandóan alakulnak újabbak, adott hírt magukról Schmidt Péter /Csíkszereda/ elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1994. április 20.
Tőkés László püspök törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeit illetően. Szőcs Géza elmondta, hogy azokat a személyiségeket /Tőkés László, Csoóri Sándor/ akarják mulasztással vádolni, akik a legkövetkezetesebben harcoltak az erdélyi menekültek hazatéréséért. Szőcs Géza számlákkal elszámolt: a kapott pénzből iroda nyílt Budapesten, amely hídfője az erdélyi magyar közösség nagyvilággal való kapcsolattartásának. /Pesti Hírlap, ápr. 20./
1994. április 20.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 20-án módosította előzőleg tett megállapítását: nem két-három hete, hanem még tavaly juttatta el a román fél legújabb javaslatait a román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, ápr. 21./ Románia minél előbb alá akarja írni az alapszerződést, mondta Geona ugyanezen a sajtótájékoztatón. /Magyar Hírlap, ápr. 21./
